Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-24 / 250. szám

Szombat, 1953. október M. jESZAKMAGYARQRSMG 3 A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „A szovjet kereskedelem továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről" ' MQBSkva (TASZSZ) Annak a halaszthatatlan feladat­nak a megoldója érdekében, hogy a lakosság sokkal jobban el legyen lát­va minden népi fogyasztási ejkkel és tovább javuljon a munkások, a kol- hoiparasztok, az értelmiség, vala­mennyi szovjet ember anyagi hely’ zete, még nagyobb jelentőségűvé vá­lik az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztése és az állami, a szövetkezeti és a kolhozkereskede­lem szervezetének megjavítása. Ä kereskedelem a szocializmusban a fogyasztási cikkek elosztásának alapvető formája a szocialista társa­dalom tagjai között és hosszú időn át aj is marad. A dolgozók növekvő személyes szükségleteit a kereskede­lem segítségével elégít} ki. A feladat most az, hogy komolyan «lőrelendítsük a szovjet kereskede­lem fejlesztésének ügyét és a legkö­zelebbi két-három esztendőben biz­tosítsuk azt, hogy minden városban és minden falusi kerületben fenn­akadás nélkül árusítsanak a lakos­ság számára szükséges minden árut. A határozat ezután rámutat arra, hogy a kereskedelem szervezésében nagy hiányosságok vannak, amelyek akadályozzák a kereskedelem továb­bi fejlődését és a lakosság ellátásá­nak megjavítását. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a SZKP Központi Bizottsága a szovjet kereskedelem erős iramú fej­lesztésének biztosítósa érdekében határozatot hozott az áruforgalom továbbfejlesztéséről és a kereskedel­mi szervezetek megjavításáról. 1954-ben 1950-hez viszonyítva (ösz- szehasonlító árakban) 72 százalékkal kell felülmúlni az állami és szövet­kezeti kereskedelem kiskereskedel­mi áruforgalmát. Az ötéves terv 1955-re 70 százalékos emelkedést irányzott elő. Tehát már 1954- ben túl kell teljesíteni az ötéves terv feladatát. Biztosítani kell, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom 1955- ben körülbelül kétszerese legyen az 1950 évinek. 1954-ben és 1955-ben jelentéke­nyen növelni kell a lakosságnak eladott élelmiszerek és ipari áruk mennyiségét és 1955-re az ötéves tervben megszabott feladattal szem­ben körülbelül a következő arány­ban kell előirányozni a piaci áru­készletek 1950-hez viszonyított növe­kedését. (Az első szám az ötéves terv által 1955-re megszabott növekedést, a második szám az új tervfeladat sze- 'rint 1955-re megszabott növekedést jelenti.) Húskészítmények kilencven száza­lékkal: két egész három tizedszerc- Kükre. Halkészítmények hetven százalék­kal: két egész egy tizedszeresükre. Vaj hetven százalékkal: egy egész kilenc tizedszeresére. Sajt kétszeresére: két egész két ti­zedszeresére. Növényi olaj kétszeresére: két egész hat tizedszeresére. Cukor kétszeresére: két egész há­rom tizedszeresére. Szőlőbor kétszeresére: két egész négy tizedszeresére. Ruházat nyolcvan százalékkal: két egész négy tizedszeresére. Szövetek hetven százalékkal: egy egész nyolc tizedszeresére. Ezen belül gyapjú- és selyem- szövetek az új tervfeladatok szerint két egész négy tizedszeresére. Harisnya, zokni kétszeresére: két egész hét tizedszeresére. Köt-szövölt áru 2.2-szeresére: két egész hét ti­zedszeresére. Bútor háromszorosára: négyszere­sére. Fémedény 2.5-szcresére: négy egész kilenc tizedszeresére, Kerékpár három egész öt tized­szeresére: öt egész öt tizedszeresére. Varrógép két egész négy tizedsze- resére: öt egész egy tizedszeresére. Rádió és televíziós készülékek két­szeresükre: négy egész négy tized­szeresére. Öra két egész két tizedszereiére: két egész hat tizedszeresére. Ezen belül a karóra csupán a? új tepvfeladat szerint négy égés? hét tizedszeresére. Háztartási jégszekrények, mosógé­pek, porszívók néhányszorosukra: tjibb mint. tízszeresükre. 1956-ra elő kell irányozni, hogy a fő élelmiszerek és iparcikkek piaci árukészlete 1950-hez viszonyítva kö­rülbelül a következő arányban növe­kedjék: Húskészítmények két egész hat ti- rpdszeresükre, halkészítmények két egész három tizersseresükre, vaj két égés? egy tizedszeresére, növényi olaj két egész nyolc tizerszeresére, cukor két, egész nyolc tizedszereiére, a szöve­tek kétszeresükre, lábbeli kétszere­sár«, varrógép öt egész kilene tized­szeresére, kerékpár hatszorosára, rá­dió és televíziós készülékek öt égés? három tizedszeresére, bútor négy- egész nyolc tizedszeresére. Kötelezni kell a Szovjetunió ke­reskedelmi minisztériumát, hogy a többi között szervezze meg a lakosság körében mutatkozó árukereslet gondos tanul­mányozását, a lakosság körében mutatkozó áru kereslet tanulmányozásának alapján a népi fogyasztási árukat termelő minisztériumokkal együtt időszakon­ként felül kell vizsgálni a piacra szállított áruk választékát, jelentős mértékben meg kell javí­tani a nagykereskedelmet és a nagy­kereskedelmi raktárak munkáját. A határozat ezután több intézke­dést sorol fel, amelyek hivatottak a? áru választékának és minőségének fokozására, majd a következőket szögezi le. A könyvkereskedelem továbbfej­lesztése érdekében kötelezni kell a Szovjetunió kulturális ügyeinek mi­nisztériumát, hogy 1954—1955-ben nyisson könyvesboltokat az ország valamennyi kerületi székhelyén. Kötelezni keil a centroszojuzt, hogy 1955-ben 1953-hoz viszonyítva kétszeresére növelje a falvakban történő könyveladást. A Szovjetunió kereskedelmi mi­nisztériumának 1953 októberében le kell értékelnie a közszükségleti iparcikkek minisztériumától átvett, néhány év óta felhalmozódott áru kát (lábbeli, konfekcióáru, bőrdísz­mű áru, stb.) összesen 90 millió rubel értékben, a közszükségleti iparcik­kek minisztériuma 1953. évi nyere- ségbefizetósének rovására. A határozat a továbbiakban hangsúlyozza: Kötelezni kell a Szovjetunió ke­reskedelmi minisztériumát, és a töb bi minisztériumot és intézményt, amelynek hatáskörébe a közélelme zési vállalatok tartoznak, tegyenek intézkedéseket a közélelmezés min­den eszközzel történő fejlesztésére és javítására és biztosítsák a legkö­zelebbi két-három évben a jól fel­szerelt étkezdék, vendéglők, falato zók, teaházak és büffék hálózatának kibővítését, javítsák a készételek minőségét, bővítsék ezek választé­kát és emeljék a fogyasztók kiszol­gálásának kultúráját. A kereskedelmi hálózat fejlesztéséről Figyelembe véve a közszükségleti cikkek termelésének és az árufor­galomnak jelentős növekedését, szükségesnek kell nyilvánítani, hogy 1954—1956-ban városokban és fal­vakban építsenek ós nyissanak: 40.000 üzletet, közülük 10.800-at 1954-ben, 13.500-at 1955-ben és 15.700-at 1956-ban. Ezen belül a Szovjetunió városaiban, munkáste­lepein és kerületi központjaiban 9000 szaküzletet kell nyitni, ebből 3000 élelmiszert és 6000 ipari árukat árusító szaküzletet, 100 nagy- és középáruházat a területi központok­ban cs ipari városokban. Tizennégyezer vendéglőt, étkezdét, falatozót, kávéházat, teaházat és büffét, ezenbelül 1954-ben három­ezerszázötvenet, 1955-ben háromezer- hétszázat és 1956-ban négyezerszáz­ötvenet. Az új üzleteket és étkezdéket a városokban főképpen az új lakóhá­zak földszintjéh lévő helyiségben kell nyitni. Fejleszteni kell a vándorkereske- delmot ós ebből a célból 1954—1956- ban gépkocsira szerelt szükséges mennyiségű üzletet ós gépkocsira szerelt tartályt kell gyártani az állandó kereskedelmi hálózattal nem rendelkező lakott helyiségek kiszol­gálására. A határozat ezután leszögezi, hogy a raktár és hütöház gazdaság fejlő­désében mutatkozó elmaradás fel­számolása, valamint a fogyasztóhe­lyeken szükséges árukészletek fel halmozása feltételeinek megteremté­se céljából, a lakosság fennakadás mentes ellátásának biztosítása érde­kében a hütőházak, élelmiszer- és ipari áruraktárak, burgonya és zöld ségtároló helyek építési program ját 1954—1956. évre milyen terje­delemben kell megállapítani. Szükséges — hangzik továbbiak­ban a határozat —, hogy 1956-ban 1953-hoz képest háromszorosára emel­jék az automatikus hütökompresz- szumok és hűtőberendezések gyártá­sát a kereskedelmi hálózat számára, a közélelmezési üzemek számára szolgáló berendezések gyártását nyolcszorosára, a pénztári készülé­kek gyártását négy egész öt tized- szeresére, a kereskedelmi szállítási berendezések gyártását 5.5-szeresére emeljék. A káderképzés javításának módszereiről Az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztésének és a keres­kedelem szervezése megjavítása fel­adatainak teljesítésére alkalmas szovjet kereskedelmi szakember-ká­derek kiképzésének biztosítása ér­dekében: A felvett hallgatók számát a ke­reskedelmi- és gazdasági főiskolákon és a főiskolák fakultásain az 1953, évi 2200-ról 1954-ben 3000-re és 1955- ben 3500-ra kell növelni. A határozat ezután felsorolja, mi­lyen mértékben kell emelni a külön­böző kereskedelmi szakiskolákon résztvevő hallgatók számát. A falusi kereskedelem megjavításáról A kolhozparasztok, a falusi értel­miség, a szovhozok és a gépállomá­sok munkásat népfogyasztási cikk- szükségletének, valamint a kolho­zok termelését szolgáló áruszükség­letének jobb kielégítése érdekében kötelezni kell a centroszojuzt: Széleskörűen fejlessze a falusi Ja­kosság és a kolhozok számára szük­séges áru eladását, meg kell szer­vezni falun a lakosság körében mu­tatkozó kereslet gondos tanulmányo­zását, nem szabad elfogadni az ipar­tól olyan árukat, amelyeket a la­kosság nem keres, sem a rossz mi­nőségű árukat. 1954—1956-ban 23.000 kiskereskedelmi vállalatot kell nyit­ni. 1954-ben azokban a városokban és munkástelepeken, melyek kerületi központok, iparcikkekkel kereskedő áruházakat kell építeni és nyitni. A raktárgazdaság elmaradásának felszámolása érdekében 1954-ben, 1956-ban egy millió hétszázezer négyzetméter összalapterületü álta­lános áruraktárakat kell építeni. A kolhozkereskedelem meg javításáról Kötelezni kell a köztársaságok mi­nisztertanácsait a területi, határte­rületi és kerületi szovjetek végre­hajtóbizottságait és a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát — hangzik továbbiakban a határozat — tegyenek szükséges Intézkedéseket annak érdekében, hogy a kolhozok és kolhozparasztak számára kedvező feltételeket, teremtsenek a mezőgaz­dasági termékfeleslegek eladására a kolhozpiacokon és elsősorban a nagy városokban és ipari központokban. Egy hónapon belül lássanak el minden kolhozpigcot a szükséges mennyiségű kereskedelmi berende­zéssé], sulyokkal, munkaruhával. A kolhozpiaeokon ég a hozzájuk csatlakozó utcákon fejlesszék az ipa­ri áruk kereskedelmét a kolhozok és kolhozparasztok keresletét kielégítő választékban. 1954—-1956 folyamán építsenek 508 új városi kolhozpiacot. A meglévő piacokon építsenek 750 raktárt és 750 hijtohazat a kol­hozok és kolhozparasztok áruinak őrzésére, 750 teaházat, 750 huseljen- őrző és 750 tqjellei)őr?ő állomást. A Szovjetunió Minisztertanácsa ás a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága úgy véli, hogy az állami szövetkezeti és kol- hozkereskodelem gyors fellendülésé­nek biztosítása valamennyi párt-, szovjet és szakszervezeti szerv egyik legfontosabb feladata. A helyi szov­jet, párt- és szakszervezeti szerveze­tek kötelesek állandóan ellenőrizni a? üzletek és étkezdék munkáját, határozott harcot kell folytatniok a szovjet kereskedelem elveinek meg­sértői ellen, idejekorán intézkedése­ket kell tenniök az üzletek és étkez­dék munkájában feltárt hiányossá­gok kiküszöbölésére ég a lakosság kiszolgálásának rendszeres javítá­sára kel] törekedniük. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága megköve­teli a helyi szovjet és pártszer-veze- tektól, hegy számolják fel a keres­kedelemmel és a kereskedelmi dol­gozókkal szemben még meglévő le­becsülést és teremtsék meg körülöt­tük az elvtársias támogatás és kellő megbecsülés légkörét, emlékezetben tartva, hogy a szovjet kereskedelem a szocialista gazdaság egyik fontos szakasza, a szovjet kereskedelem dolgozói pedig a szocializmus dol­gozóinak egyik esapata, akik a nép állandó kiszolgálásának megtisztelő feladatát teljesítik. A szovjet kereskedelem minden dolgozójának kötelessége, hogy a legrövidebb időn belül felszámolja a kereskedelmi szervezetek és vállal«’ tok munkájában lévő hiányosságo­kat és magasabb fokra emelje a szovjet kereskedelmet. (MTI) Tudományos ülésszakok a Szovjetunióban a Kommunista Párt fennállásának 50. évfordulója tiszteletére Moszkva (MTI) Mint a „TASZSZ“ jelenti, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának tagozatai tudományos ülésszakokat tartanak a Kommunista Párt fennál­lásának 50. évfordulója tiszteletére. A Tuniszi Kommunista Párt felhírása az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez son -tuniszi politikáján és tegyenek meg minden szükséges intézkedést, hogy megvizsgálják ezeket a követe­léseket, amelyeket az egész tuniszi nép támogat. A többi között szüntessék meg a megtorló politikát, hagyják életben á halálbüntetésre1 ítélt hazafiakat, szüntessék meg az ostromállapotot, biztosítsák a szólásszabadságot, saj­tószabadságot, a gyülekezési szabad­ságot, a társadalmi szervezetek tevé­kenységének szabadságát, az egyé­nek szabadságát és a sztájk,jogot. Alakítsák meg az általános, köz­vetlen és egyenlő választójog alap­ján titkos szavazás mellett válasz­tott nemzetgyűlést és a tuniszi kor­mányt, amelyet ez a nemzetgyűlés nevez ki és amely felelős a nemzet­gyűlés előtt. A következő elv alapján állapítsák meg az állami alkalmazottak státu­sát: „Tuniszt a tunisziaknak kell kormányozniok. ‘ ‘ Paris (TAS/fSZ) A „l"Hum4pité'‘ jelenti, hogy a Tuniszi Kommunista Pált levelet in­tézett az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéhez, amelyben ismerteti a jelen­leg Tuniszban uraik idő helyzetet. A levél a többi között elmondja, hogy még hivatalos adatok szerint is 1053 május 1-től szeptember 1-ig terjedő időszakban Tuniszban több mint harminc úgynevezett „étíésü. lesi műveletet” hajtottak végre ég minden ilyen „művelet** során ötszáz embert tartóztattak ’e Csupán ez év augusztusában 12 tuniszi lakost vé­geztek ki. A Tuniszi Kommunista Párt az or­szágban uralkodó helyzetért a fran­cia kormányra hárítja a felelősséget. A Tuniszi Kommunista Párt befe­jezésül felhívást intézett az J5NSZ- hez, hozzanak végre igazságos és ha­tásos határozatokat, javasolják r. francia kormánynak, hogy változtas­Lyttelton kényszerű beismerései Brit-Guyana ügyében az angol alsóház előtt britguyanai beavatkozást megindo­koló fehérkönyv egyes tételeit tá­madták és kérdéseket intéztek Lytteltonhoz arra vonatkozólag, mi­lyen indokok alapján mozdították el a népi haladó párt minisztereit. A gyarmatügyi miniszter kitért a vá­laszadás elől, egyfelől arra hivatkoz­va, hogy a válasz nem az ő hatás­körébe tartozik, másrészt pedig ki­jelentve, hogy nem készült fel mín- des egyes részletkérdés megválaszo­lására. James Griffiths képviselő faggatására végül is Lyttelton kény­telen volt beismerni, hogy a fehér könyv a népi haladó párt egyes m; nisztereinek olyan beszédrészle'eit tartalmazza bizonyítékként, amelyek ki vannak szakítva a beszédek egé­széből és távolról sem nyújtanak tel­jes, meggyőző képet. . London. Szerdán az angol alsóházban a britguyanai helyzet feiettl vita so­rán Reginald Sorensen munkáspárti képviselő azt a kérdést intéztP Lyttelton gyarmatügyi miniszterhez, milyen bizonyítékokat talált arra hogy bárminő érintkezés állt fenn az elmozdított guyanai miniszterek és valamely idegen kormány között. Lyttelton kénytelen volt kijelenteni! „Tudtommal erre semmi bizonyíték nincs". John McGovern munkáspárti kép­viselő arra vonatkozólag tett fel kér­dést: vájjon mivel bizonyítható, hogy a népi haladó párt lázadásra bujto- aatott. A gyarmatügyi miniszter is­mét nem tudott egyebet válaszolni, mint azt, hogy „Ez a kérdés csak lalálgatás tárgyát képezheti". Több munkáspárti képviselő a A CGT tiltakozása a francia reakció kísérletei ellen cia munkáshoz, hogy fokozzák a har­cot a demokratikus szervezetek ve­zetőinek üldözése ellen. A közlemény hangsúlyozza, hogy ez a harc egy­ben az alkotmányban biztosítóit szakszervezeti és demokratikus sza­badságjogokért folytatott küzdelem is. (MTI) Páris (TASZSZ) A CGT közleményt adott ki, amelyben határozottan tiltakozik a reakció azon kísérletei ellen, ame­lyekkel meg akarja fosztani Jacques Duclost és más kommunista képvise­lőket parlamenti mentelmi joguktól A CGT azzal a felhívással fordul valamennyi szakszervezethez cs irán­ti dán nép képviselői ellenzik, hegy országukban amerikai támaszpontokat létesítsenek törvényhozók túlnyomó többségé a leghatározottabban ellenzi amerikai katonai támaszpontok létesítését ez országban. — A dán kormány, osztja ezt a fel­fogást — mondotta a miniszterelnök. * (MTI) Berlin. A „DMT“ nyugatnémet hírügynök­ség koppenhágai jelentése szerint Hedtoft dán miniszterelnök szeidán hangsúlyozta a parlamentben, hogy a pártok vezetőinek a legutóbbi po­litikai vita során elhangzott beszé­dei világosan megmutatták, a dán Eisfv délkoreai pilóta átrepült Észak-Koreába kapitány, a repülőgép pilótája, aki a liszinmanista hadseregben szolgált, kijelentette, azért repült át a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, hogy hazáját és a koreai népet szol­gálja. Phenjan (TASZSZ) Amint a „Koreai Központi Táv­irati Iroda" jelenti, október 19-én Észak-Korea egyik vidékén földrc- szállt egy amerikai katonai „F—51" típusú harci repülőgép. Kim Szón Be A koreai fegyverszüneti bizottság koreai’kinai küldöttségének közleményé a felvilágosító tevékenység megakadása ügyében és rémuralmuk útján teljesen meg­hiúsították, hogy a koreai néphadse­reg fogságba esett harcosai felvilá­gosításban részesüljenek és hazaöe- lepitésüket kérhessék­Október V-é« megyei tanácsülés Borsod-Abaűj-Zemplén megye ta­nácsa október 27-én, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel tanácsülést tart, amelyre a vb. elnök meghívja a ta­nácstagokat és érdeklődőket. A ta­nácsülésen Iván István vb. elnök be­számol a végrehajtóbizottssg mun­kájáról: hogyan gondoskodik a me­gye) tanács a kormányprogram meg­valósításáról. Kelemen Sámuel vb, elnökhelyettes a mezőgazdasági és begyűjtési feladatok végrehajtásé, nak eredményeiről ad 3zámot a ta­nácsülésnek. Készén (Uj-Kína). A katonai fegyverszüneti bizottság koreai-kínai küldöttsége csütörtökön közleményt adóit ki, amely a többi között a következőket állapítja meg­A koreai-kínai fél fogságba esett harcosainak haza telepi) lesi jogáról kifejtendő felvilágosító tevékenység az amerikai fél, valamint a csang- kajsekista és liszinmanista ügynökök szabotázs-tevékenysége folytán meg­szakadt. A koreai néphadsereg fogságba esett harcosainak eredetileg október 19-173, 20-ra, 31-ére és 23-ére kitiir zött felvilágosító üléseit nem lehet megtartani. Az indiai őrizetes tábor­ba befurakodott ügynökök amevikai felbujtásrg és utasításra nemcsak megakadályozták és aláaknázták a felvilágosító tevékenység sima le­folyását, hanem titkos szervezeteik

Next

/
Thumbnails
Contents