Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-18 / 245. szám
ESZAKMAGYARORSZÄG 'A A minisztertanács határozata a szénbányászok élelmezési-, szociális- és munkaviszonyai megjavítására AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZÖTTSAGANAK LAPJA IX. évfolyam 245. szám Ara 50 fillér Miskolc, 1053 október 18, vasárnap * _ .__ / C ok-sok évvel ezelőtt gyakran u előfordult, hogy a békés melók, kicsiny városok és falvak csendjét patkócsattogás verte fel. — Hírnök vágtatott tajtékzó lován, s véres kardot hordott körül az országban. Ezzel jelezte a veszélyt, a háborút. Az idők kereke nagyot fordult. A háború veszélye ma is, most is fennáll. Ez a veszély azonban nem elháríthatatlan. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha az ellenségnek sikerül hazug rágalmaikkal félrevezetni, megtéveszteni az egyszerű emberek becsületes millióit." Ezekben a napokban hirnökök járják az országot. Nem hordanak Ugyan véres kardot, nem arról adnak hírt, hogy az ellenség betört az országba, hanem figyelmeztetik az embereket a háború veszélyére. Arról beszélnek, kinek mit kell tennie, hogy biztosítsuk továbbra is népünk békés, boldog felemelkedését. Ezek a hirnökök egyszerű, lelkes, hazájukat szerető emberek, békeharcosok ezrei, tízezrei, akik a gyárak, bányák, városok és falvak népeit figyelmeztetik a veszélyre, — az ellenség ott ólálkodik határainkon túl, rabolni, fosztogatni szeretne. Figyelmesen olvasd az újságot, hallgasd a rádiót. A tények beszélnek: Vér folyik Vietnamban. Ez a szennyes háború sok ártatlan, szabadságát szerető ember vérét ontja, amely aranyat sodor a modern vandálok, a tőkések zsebébe. Békés kenyai falvak csendjét vad puskaropogás veri fel. A szabadság utáni vágyból fakadó dal elhal az ajkukon, s vér buggyan fel a szívből. Állatias, vad angol pribékek folytatják irtó hadjáratukat a kenyai nép ellen. Koreában elhallgattak a fegyverek. Az északi részen folyik a békés. építő munka. Délen az amerikaiak igájában nyög a nép. A békét még nem kötötték meg. Üresen vár a tárgyaló asztal. Az amerikai imperialisták nem akarnak tárgyalni. A koreai nép békét akar, — az imperialisták jó üzletet. Mit sem törődnek azzal, hogy a jó üzlet ára sokezer ember családi otthonának feldulása, vér és halál. „Szerte a világon minden eddiginél erősebben hangzik a népek követelése: tárgyaljatok! E követelés elől ma már nem lehet kitérni. De vannak nyugati államférfiak, akik úgy akarnak tárgyalni, hogy előbb teljesíthetetlen feltételeket szabnak. — Ezek tárgyalást akarnak — megegyezés nélkül. A népek megegyezést akarnak — tárgyalás útján. C oha nem volt még szükség eny- nyire a népek összefogására és éberségére, mint most. Meg kell akadályozni, hogy az imperialisták újra háborút kezdjenek Koreában. Meg kell akadályozni, hogy Amerika kiterjessze a vietnami háborút. Meg kell akadályozni, hogy Németország a háború tűzfészkévé váljék. El kell érni, hogy a Kínai Népköztársaság és a népi demokráciák elfoglalhassák az őket megillető helyet az ENSZ-ben. Harcolni kell az ellen, hogy az imperialisták továbbra is a legszörnyübb fegyverekkel — az atom és hidrogén bombával — fenyegessék az emberiséget" — hangzik az Országos Béketanács Elnökségének a béketalálkozók megrendezéséről szóló határozata. E határozat értelmében békebizottságaink november végén, december elején a városokban, járási székhelyeken béketalálkozókat rendeznek. A találkozókat megelőzően a községekben és városaink kerületeiben, nagyobb üzemekben, termelőszövetkezetekben békeestékre kerül sor. Ezeken a békeestéken megválasztják a küldötteket, közös üzenet születik, s a megválasztottak ezt magukkal viszik a béketalálkozóra. A csigára jellemző, hogy lassan, óvatosan mászik. Ha veszély fenyegeti, kicsiny házába húzódik, azt hiszi, ezzel megvédte magát. Nem lehet általánosítani, de sok ember hasonlít a csigához. Csak saját magával törődik, a saját családi boldogságával s nem akarja tudni, mi történik a nagyvilágban. Nem akar tudni az állandóan fenyegető veszélyről, szívét eltakarja a figyelmeztető szó, a békéért való harc nagy érzései elől ügy él, mint a békésen kapargató tyúkanyó a esiS A BÉKÉRŐL béivel, nem veszi észre, hogy felette kóvályog a vércse, amely csak. az alkalmat lesi, hogy elrabolja gyermekét. Ezekben a napokban a békebizottságok meghitt beszélgetések során vitatják meg az Országos Béketanács Elnökségének határozatát. Megbeszélik, milyen üzenetet küldenek a Béke Világtanács ülésére. Nem mondanak nagy szavakat. Nem hangoztatnak szólamokat. A szívhez szólnak. Azt akarják, hogy népünk minden lakója nyitott szemmel járjon az életben, necsak befelé nézzen, necsak azt lássa, hogy1 mi békét akarunk és békében építjük országunkat, hanem kifelé is nézzen, figyelje a világban lezajló eseményeket. Eddig gyakran előfordult, hogy egyes békebizottságok rosszul értelmezték feladataikat. Átvették a tanács, a szakszervezet s más tömegszervezet szerepét. Versenyeket, felajánlásokat szerveztek. Az emberek — sokszor —, akik a békéről akartak hallani, akik tudni akartak arról, mi történik a világban, csalódottan mentek haza.. Nagy szavakat, sablonos, üres frázisok pufogtatását hallották, nem csoda tehát, ha néma maradt a szívük. LT a nem akarsz háborút, telje11 sits a beadásod — hallották gyakran. Lemaradtál a tervek teljesítésével, te nem vagy jó békeharcos, Sok dolgozó, amikor a tanácsházára menf, kezébe nyomták a békeszerződést, azzal: ha békét akarsz, köss békeszerződést. Ez nem más, mint a békemozgalom helytelen értelmezése. Üres forma — tartalom nélkül. Nem magyarázták meg értelmét, nem hatottak az érzésekre, a szívre. Helytelen lenne azonban, ha megfeledkeznénk a mindennapi feladatok elvégzéséről, a tervek teljesítéséről. Hogy ki az igazi békeharcos, ki hogyan küzd a maga munkaterületén nagy békefeladataink megvalósításáért, az mutatja meg, ki hogy teljesíti kötelességét. Nem közvetve kell azonban agitálni, hanem úgy, hogy a beszélgetések során minden részt-’ vevő megértse, mi az ő feladata a békéért folyó harcban, s mit kell tennie. A mi magyar nyelvünk nagyon szép és gazdag. Kimeríthetetlen kincsesbánya. Száműzzük a bürokratikus tolvajnyelvet s szép anyanyelvűnk gazdag szókincseivel szóljunk a szívhez. Beszéljenek úgy a békeharcosok, hogy minden hazáját szerető ember érezze, neki üzenetet kell küldenie a Béke Világtanács ülésére. Mi legyen ez az üzenet? A Miskolci Járóműjavító Vállalat dolgozói azt üzenik, hogy az állomás területén néhány évvel ezelőtt lakóházak álltak, ahol ma csattogó ke-| rekű vonatok rohannak az acélsíneken. Nem bomba robbantotta szét ezeket a házakat, nem pusztították el. A a házakat arrébb tolták, hogy helyet adjanak a fejlődésnek. Diósgyőr lakói arról adnak majd hírt, hogy az ősrégi várat megóvják a pusztulástól. Kifejezik vele, hogy ugyanúgy ápolják a haladó hagyományokat, a régen elhalt hősök hazaszeretetét, mint a várat. A miskolci Petőfi-ház lakói üzenete arról szól majd, hogy egész népünkkel együtt ők is büszkék a nagy forradalmárra, a szabadságharc harcosára, a nép költőjére. Azt akarják kifejezni, hogy a nagy költő példája is tanítja őket igazi hazaszeretetre, arra, hogyan kell igazán harcolni a nép hazájáért, milyen lelkesedéssel, izzó honszerelemmel kell megóvni az ellenségtől. T lyen és ehhez hasonló üzenete1 két küldjenek megyénk dolgozói a Béke Világtanács ülésére. A diósgyőri, ózdi kohászok üzenjék, hogy az általuk készített sineken, a nép mozdonyai futnak, a vagonok tartalma a nép életét teszi szebbé, gazdagabbá. Üzenjék, ők nem fegyverek, hanem gépek számára termelik az anyagot, termelik a nyersanyagot, hogy azok, mint traktorok, s más mezőgazdasági gépek megkönnyítsék a dolgozó parasztok életét. A rekonstrukció hős építői mondják el, hogy az ő munkájuk nyomán olyan üzemrész születik, ahol a gépek felváltják az embert a nehéz fizikai munka alól. Kazincbarcikai dolgozók üzenjék azt, hogy Európa legszebb, legmodernebb, Magyarország legnagyobb erőművét építik, amely a fényt, (Folytatás a 2-ik oldalon.) fi Központi Statisztikai Hivató! jelentése az 1953. évi népgazdasági terv 111. negyedévesek teljesítésére! A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának alakulását 1953. III. negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar A gyáripar — helyiiparra! együtt — 1953. III. negyedévi módosított termelési tervét 102.5 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953. III. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: 1953. III. negyedévi tervteljesítési százaléka: Kohó- és gépipari minisztérium 99.5 Nehézipari minisztérium 102.7 Könnyűipari minisztérium 101.2 Élelmiszeripari minisztérium 107.6 Építésügyi minisztérium iparvállalatai 103.4 A szocialista ipar 1953. III. negyedében 12.0 százalékkal termelt többet. mint a múlt év azonos időszakában. a gyáriparon belül a bányászat termelése 6.5 százalékkal, a kohászaté 8.3 százalékkal, az építőanyagiparé 14.4 százalékkal, a vegyiparé 19-7 százalékkal, az élelmiszeriparé 18.1 százalékkal, a bőriparé 9.1 százalékkal emelkedett. A gyáripar 1953. III. negyedében terven felül jelentős mennyiségű penicillint, autóbuszt, fúrógépet, kartont, étkezési olajat, finomított szeszt, cukrot és kolbászfélét gyártott. Egyes minisztériumok — így a kohó- é® gépipari minisztérium — több fontos termék, köztük exportcikkek termelési tervét nem teljesí tette. A gyáripar 1953. III. negyedévi önköltségcsökkentési tervét nem teljesítette. A gyáriparban a1 munkások létszáma egy év alatt 6.8 százalékkal, az egy főre eső termelés 2.8 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság A III. negyedévben befejeződött a gabona®emüek betakarítása. A gabonaféléknél a holdankinti termésátlag, a zab kivételével, kedvezőbb, mint a felszabadulás előtti évek bármelyikében; az őszibúza és az árpa holdankinti átlagos termése a kimagaslóan jó 1951. évit is meghaladja. Az őszi betakarításu növények hozama a legtöbb növényeknél magasabb, minf a megelőző legjobb években; különösen kedvező a burgonya, a kukorica és a cukorrépa holdankinti átlagtermése. Az állami gazdaságok a gabona- nemüeknél általában mintegy tíz- huszonöt százalékkal magasabb termésátlagot értek el, mint az egyéni gazdaságok. A nyári betakarítási munkák^ minősége azonban számos állami gazdaságban nem volt megfelelő. Az év TIT. negyedében atc állami gazdaságok 19 százalékkal több tejet, hetvennégy százalékkal több tojást és harminckilenc százalékkal több hízósertést adtak áí az államnak, mint a mull, év hasonló időszakában A párt és a kormány nagyarányú támogatása, valamint a kedvező termés nyomán emelkedett a termelőszövetkezeti tagság jövedelme: egyedül kenyérgabonából egy termelőszövetkezeti családra átlag több mint lfét és félszer annyi jut- mint az elmúlt évben. A gépállomások traktorállománya egy év alatt tizennyolc százalékkal, a kombájnok száma 200 százalékkal, az aratógépeké 42 százalékkal nőtt. Az elvégzett traktormunkák mennyisége negyven százalékkal volt több, mint a múlt év III. negyedében. Az őszi talajművelési és vetési munkák üteme nem kielégítő. Közlekedés A vasutak 1953. III. negyedévi teherszállítási tervüket 96.1 százalékra teljesítették; 12.2 százalékkal több árut szállítottak, mint a múlt év harmadik negyedében. A negyedév folyamán hajón 14.8 százalékkal, tehergépkocsin 35.8 százalékkal több árut, városi autóbuszon 24.1 százalékkal, távolsági autóbuszon 32.0 százalékkal több utast szállítottak, mint a múlt év harmadik negyedében. Áruforgalom Az év harmadik negyedében erősen emelkedett az áruforgalom, amiben nagy szerepet játszott aiz élelmiszerek és iparcikkek árának leszállítása, valamint a zöldség-, főrelék- és gyümölcsfélék a múlt évinél jóval alacsonyabb ára. A lakosság — az állami és szövetkezeti kereskedelemnél történt vásárlásoknál — szeptemberben az alacsonyabb árak következtében mintegy százhatvan millió Ft-ot tak^ított meg. Az állami és szövetkezeti kereskedelem 1953. III. negyedében nyolc százalékkal, szeptemberben 16 százalékkal több élelmiszert és iparcikket adott el a lakosságnak, mint a múlt év hasonló időszakában. A piacokon is több mezőgazdasági terméket adtak el, mint tavaly. A fontosabb élelmicikkek eladása a múlt év harmadik negyedéhez képest ai következő mértékben emelkedett; kenyér és péksütemény 26.3 százalékkal, liszt 4 százalékkal, zsír 31.2 százalékkal hús 20.8 százalékkal, hentesáru 2.1 százalékkal, cukor 31.6 százalékkal, édesipari ké< szítmények 20.7 százalékkal, likőrök 35.9 százalékkal, a főbb iparcikkek közül férfiöltönyből 14.0 százalékkal gyermekruhából 26.1 százalékkal, férfiingből 6.4 százalékkal, féríicipö- ből 32.7 százalékkal, női cipőből 11.1 százalékkal, gyermekcipőből 27.5 százalékkal, tűzhelyből 5.7 százalékkal, varrógépből 3.0 százalékkal, mosószappanból 21.6 százalékkal, pipere- szappanból 27.1 százalékkal adtak el többet, mint a múlt év azonos időszakában. Egyes ruházati cikkekből, főleg méterárukból a harmadik negyedévben kevesebbet adtak el, mint tavaly. A negyedév folyamán bővült az áruk választéka, azonban a lakosság fokozódó igényeit és egyes fontosabb cikkek iránti keresletét a kereskedelem számos esetben még nem tudja kielégíteni. Beruházások — építkezések Az év III. negyedében az építőipai- termelése mintegy tíz százalékkal volt több, mint 1952. év hasonló időszakában, a beruházásokra folyósított összeg a múlt év III. negyedéhez viszonyítva 9.1 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán több új vállalat é8 üzemrész kezdte meg működését. Átadlak rendeltetésének többek között a Wilhelm Pieck vagongyár présműhelyét, a Rákosi Mátyás Művek csőgyárának új csö- nyomóherendezését, az oroszlányi kenyérgyárat, és a győri hűtőházat. A mezőgazdaság a III. negyedévben is többezer erő- és munkagépet' kapott, köztük traktorokat, arató- csóplőgéoeket, kévok-ötő-ara lógépeket stb. 23 falut, 24 állami gazdaságot, hét gépállomást és 19 termelőszövetkezetet villamosítottak. Elkészült a Népstadion, üzembehelyezték a pincehelyi 80 ágyas kórházat. Ezenkívül Budapesten, Sztá- linvárosban. Gödöllőn. Orosházán. Nagybátonyban és az ország sok más helyén új ovedákat, általános és középiskolákat adtak át rendeltetésüknek. A lakásépítkezések ül eme a III. negyedév folyamán a kormányprogramnak megfelelően meggyorsult. A negyedév folyamán az ország számos helyén adtak át új lakásokat a1 dolgozóknak, többek között Budapesten és Sztálinvárosban 400—400, Tál abá- nyán több mint száz, Székesfehérvárott közel száz, Pécsett 80. Dorogon 70, Szigelszenfmikióson 60 lakást, ezenkívül Miskolcon, Komlón, Győrött, Szolnokon. Kecskeméten (Folytatás a 2-ik oldalon.) A7, alberttelepi bányászok célul tűzték ki, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére az évvégéig többezer tonna szenet adnak a hazának. Az alberítelepiek tudják mit jelent az :t ioíí szó. s napról-napra sz.ép eredményeket érnek cl. A csapatok most felújították egymás közötti párosverseny szerződésüket is. Október IS.én Nagy József sztahanovista frontmester, csapata nevében versenyre hívta T-oy Árpád Kossuth.díjas frontmesfer csapatát. A két fronl- mester kémény kézszorítással pecsételte meg a versenyfelhívást. (Erdtädi János felvéteti Alberttelepi frontmesterek versenye a több szénért
