Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-17 / 244. szám

Szombat, 1953 október 17'. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Pártélet A koüetttív vezetés a sárospataki járásban Nagy és felelősségteljes feladatok hárulnak a termelőszövetkezeti pártszervezetekre. Elsősorban rajtuk múlik az őszi munkai elvégzéséért, a tsz-moagalom erősítéséért folyó harc sikere. Termelőszövetkezeti pártszer vezeteink azonban, csak úgy tudnak eleget, tenni feladatuknak, ha a já­rási bizottság különösen nagy figyel­met fordít rájuk, ha megtanítja őket a kommunista vezetés helyes mód­szereire, irányítja, segíti, ellenőrzi munkájukat­A sárospataki járás tíz pártszerve zetei csaknem kivétel nélkül eredmé, nyes, jó munkát végeznek. Ez meg­mutatkozik abban is, hogy a termelő­csoportok párosversenyben végzik feladataikat, elsők az őszi szántás-ve­tési munkákban. Mindenben a kommunisták Járnak az éten, s magukkal ragadják a pártonkivüli dolgozókat. Ennek eredményeként, csaknem va­lamennyi tszcs következetesen végre­hajtja kormányunknak őszi mun kék elvégzésére vonatkozó határoza­tait. A kormány programjának megje­lenése, a Központi Vezetőség határo­zata előtt még nem dolgoztak ilyen jól a iárás termelőcsoportjai, nem töltötték be feladatukat, a tsz párt- szervezetek. A járási pártbizottság elhanyagolta az alapszervezeteket nem foglalkozott velük megfelelően. A jb. tagok csak esetenként látogat ták meg az alapszervezeteket, gyak­ran csak futármunkát végeztek. Leg­többször csak a tanácselnökkel be­széltek, s általa utasították a községi és az üzemi alapszervezeteket. Ha be­széltek is az üzemi pártszervezet titkárával, a vezetőségi tagokkal, a beszélgetés utasításszerü és ál t&lónosságban mozgó volt. ,,A párt szervezet mozgósítsa a tagokat a nö­vényápolási munkákra. Az elvtársak ^laposan állítsák élére a kérdést és vigyék le a dolgozók közé“. — Ilyen stílusban folyt lé a beszélgetés- Azt már nem magyarázták meg, hogy mi az a ,,kérdés“, hogyan kell mozgósí­tani a kommunistákat és a pértonkí- vüli dolgozókat. Nem adtak sem meg­felelő elvi, sem módszerbeli irányí­tást. A járási pártbizottság a Központi Vezetőség figyelmeztető szavára ja­vított hibáján. Egy brigád alapos- napokig tarló munkával felülvizs­gálta- a tsz alapszervezetek munkáját- A tapasztalatokat jb. ülésen vitattuk meg. Határozatot hoztunk, hogyan kell javítani at hibákon, hogyan kell segíteni a tsz pártszervezeteket. A tapasztalat azt mutatta; hogy a hiba-_ gyökere a pártbizottság rossz munka-módszerében volt. A jb-n egy­személyi vezetés érvényesült- Maiak elvtárs, a jb. akkori titkára nem vet­te figyelembe a párttagok és a pár- tonkívüü dolgozók, de még a járási pártbizottság tagjainak javaslatait, bírálatait sem, Az osztályvezetők hosszú heteken keresztül nem is tud­tak beszélni vele, magukra voltak hagyatva'. És ez így volt az alapszer­vezetekben is. Legfont-osabb felada­tunk volt tehát, hogy biztosítsuk a járási pártbizottságon a kollektív ve­zetést. Ennek eredményeként a járási pártbizottság munkatervét kollekti­ven készítjük el, közösen beszéljük meg a. legfontosabb problémákat., s a jb. tagok egyes vitás kérdésekben nem a maguk feje szerint döntenek, hanem a járási bizottság döntése, határozata alapján oldják meg a problémákat. A kollektív vezetést igyekeztünk biztosítani a tsz pártszervezetekben is. Legelső és legfontosabb felada­tunknak tekintettük, hogy a párttít- károkat és az alapszervezetek veze­tőségi tagjait megtanítsuk a kommu­nista vezetés helyes módszereire. A járási pártbizottság 60 taigu aktívát mozgósított. Az elvtársiknak azt a pártfeladatot adtuk, hogy instruálja­nak egy-egy falusi alapszervezetet, il­letve üzemi pártszervezetet. Kéthe- tenkint beszámolnak munkájukról, elmondják javaslataikat, észrevéte­leiket. Ezen túlmenőiig a járási bizottság tagjai között felosztottuk a tsz pártszervezetek instruálósán«k feladatait. Az elvtársak munkájuk elvégzése után hosszabb ideig — ese- ténkiot egy hétig is — egy alapszer-. vezetőben tartózkodnak, segítik a fel­adatok megoldását. Ez a módszer máris igen jó eredményt hozott- Az új munkamódszerek alkalmazá­sa kezdetén igen sok hiba volt a> vis­si ötéves Terv" tszcs-ben. Laza volt a munkafegyelem, sokan elmaradtak a munkából, s így nem csoda, ha az aratásnál kezdetben lemaradtak rossz példát mutattak az egyéniek­nek. A hiba ok-w az volt, hogy a párttagok nem éltek szervezeti életet, a vezetőség tagjai nem foglalkoztak a dolgozók problémáival. Népnevelő- értekezleteket nem tartottak, így te­a tsz pártszervezetek megerösitésének eredményeként Máén munkában a termelöcsoportek járnak az élen hat nem végeztek politikai iömegne- velő munkát. Nem érvényesült a pái'tellenőrzéa sem. Ugyanis Zagyi elvtárs, az üzemi pártszervezet tit­kára nem vonhatta felelősségre ön­magát. — a: tsz elnököt. A járási párt­bizottság segítségével az alapszerve­zet javított hibáján. _Az elvfársak hosszú időn át tar­tózkodtak a (szcs-ben. Megmagyaráz- ták_a vezetőség tagjainak, a népne­velőknek. hogy hogyan kell dolgoz- 2ii(>k, mi a fel síd a tu^. Ez igen szép eredményt, hozott, ami legjobban az aratási és a cséplési munkák meg­gyorsításánál mutatkozott meg. Ha­bár a2 elején nehezen indult, meg a munka, a csoport végül is a harma­dik helyezést érte el a járási ver­senyben. A párIszervezet megerősítése meg­hozta gyümölcsét a kormányprogram megvalósításáért folyó harcban is. A megerősített pártszervezet sikeresen megmagyarázta a tagságnak a prog­ram célkitűzését, aminek eredménye­képpen nemhogy kilépni Szándékozó nem volt, de tizenkét új család , lépett a csoportba. Jó ütemben folyik az őszi munkai is az őszieket már régen elvetették. Súlyos hibák mutatkoztak a bodrog- halmi tszcs-ben is. A hibát a járási tanács helytelen magatartása okoz­ta — amely nem vette figyelembe a tsz tagok véleményét. — 1952 őszén a csoport fagyos földbe vetett, ami­nek .köveikezménye rossz termés volt. Aratás után többen ki akarlak lépni a szövetkezetből. Nem volt élő párt- szervezet, amely segített volna a problémák megoldásában. Amióta a járási pártbizottság segítséget nyújt a pártmunka megerősítésében, az alapszervezet új életre kelt. A tsz pártszervezetek megerősíté­sét nagyban elősegíti az, hogy a já­rási pártbizottság tagjai már nem hagyják figyelmen kívül a dolgozók által elmondott panaszokat, hibákat. Nemcsak feljegyzik, hanem el is in­tézik azokat. Ez elmélyíti a dolgo­zókban a párt iránti szereíetet, nö­veli a pártbizottság tekintélyét. Nem végzett jó munkát a kenéz- tői tszcs alapszervezete sem. Az alapszervezet vezetősége több hó­napon át nem tartott vezetőségi ülést. A népnevelők nem végeztek nevelőmunkát. Nem figyeltek fel a hibákra, a dolgozók jogos panaszai­ra sem. A jb. segítségével a kom­munisták ebben a csoportban is ja­vítottak a hibán, felelősségre vonták és leváltották a párttítkárt, s a munka hamarosan megjavult. Rend­szeresen megtartják a vézetőségl üléseket, taggyűléseket. Különösen jó nevelő- és felvilágosító munkát végeztek a kormányprogram ismer­tetése terén. Az ellenség természe­tesen a csoport tagjai előtt is meg­próbálta félremagyarázni a kor­mányprogramot. Néhány dolgozót sikerült is megtévesztenie, s ezek be is jelentették, hogy kilépnek. A pártszervezet vezetőségi ülésen fog­lalkozott a problémával és egyes elvtársiaknak azt a pártmegbízatást adta, hogy győzze meg a kilépni akaró dolgozókat, magyarázzák meg nekik, hogy helytelenül cseleksze­nek, ha elhagyják a boldogulás út­ját. Ennek eredményeképpen a ki­lépni szándékozók megváltoztatták véleményüket. Igen jól dolgozik a tolcsvai Har­cos tsz pártszervezete, amelynek tagsága jó szervezeti életet él. Ered­ményesen ismertették a párt- és kormányhatározatokat. A pártszer­vezet munkája gyümölcseként sikerült felszámolni a munkafegyelem lazaságait. A pártszervezet felvilágosította a kimaradozó dolgozókat, ‘ milyen nagy* kárt okoznak maguknak és családjuknak, ha csak egy napot is mulasztanak. Az ellenség a mi járásunkban is igyekezett romboló tevékenységet végezni, kilépésre rábírni egyes tsz- tagokat. Két héttel ezelőtt járá­sunkban voltak kilépni szándéko­zók. Az alapszervezetek vezetőségi tagjai elbeszélgettek ezekkel, is­mertették előttük kormányunk pro­gramjának célkitűzéseit, s ma már abc van néhány kilépni szándékozó. Ezekért azonban amúgy sem kár, mert olyanok, akik nem szeretnek dolgozni és csak rontják a munka- fegyelmet. A pártszervezetek jó munkáját bizonyltja viszont, hogy a kormányprogram megjelenése óta 24 új belépő van. A tsz pártszervezetek nagy fi­gyelmet fordítanak a munkaverseny fejlesztésére. Ennek köszönhető, hogy a vissi, a zalkodi és a rhakkos- hotykai tszcs elsőnek fejezte be az időszerű mezőgazdasági munkát. Az őszi munka elvégzésében a termelőcsoportok párosversenybe léptek egymással. A sárospataki Vörös Csillag a tolcsvai Harcos tszcs-vel lépett versenybe. A kenéz­lői Dó2sa a zalkodi és vissi tszcs-t hívta ki versenyre. A lendületes verseny következtében a csoportok >nagy része —- a vissi és a zalkodi tsz-szel az élen — már teljes egé­szében befejezte az őszi munkát. A többieknél is csak kevés van hátra a szántás-vetés befejezésig. A jól dolgozó üzemi alapszerve­zetek egész sora mellett azonban még mindig akadnak olyanok is, ahol még nem kielégítő a pártélet. A bodrogolaszi tszcs-ben például a titkár elvtárs nem dolgozza fel elég­gé a határozatokat. A vezetőségi üléseket, de még a taggyűléseket sem tartják meg rendszeresen. Az alapszervezeték hibája még az is, hogy a munkák túlnyomó részét a vezetőségi tagok végzik el. A tsz pártszervezetek megerősítésének ér­dekében további feladat, hogy minél nagyobb számban vonják be a párt- munkába a kommunistákat, s adja­nak pártmegbízatást a pártonkívült dolgozóknak is. Fokozottabb figyel­met kell fordítani a tag- és tag­jelölt felvételre. Az alapszervezetek bátran vonják be az oktatásba a pártonkivüli dolgozókat is, Ismertessék velük pártunk és kormányunk célkitűzéseit, neveljék őket kommunistákká, A tapasztalatok arra tanítanak, hogy az erős tsz pártszervezetek megkönnyítik a járási pártbizottság munkáját. Segítségükkel könnyeb­ben, jobban tudunk dolgozni. Erős üzemi alapszervezetekkel sikereseb­ben mozgósíthatunk a legfontosabb feladatokra, jobban segíthetjük a tsz-mozgalom fejlesztését, eredmé­nyesebben visszaverjük az ellenség támadását. Megtanultuk a magunk példáján: nincs rossz járás, nincse­nek „nehéz területek", csak rossz politikai munka és rossz vezetés. A kommunisták és a néphez hű pártonkivüli dolgozók segítségével hegyeket lehet megmozdítani, — de csak akkor, ha a járási bizottság és az alapszervezetek vezetősége jól dolgozik, munkájával kiérdemli a bizalmat, méltó a vezetésre. Ducsai István , a sárospataki járási pártbizottság h. titkára, Új lakásokba költöznek a dolgozók a Szovjetunióban A Szovjetunió kohóipart minisztériumához tartozó üzemek számos mun­kása új lakásba költözött. A képen: A. Medvegyev kohómérnijk új la­kásában­A selejt csökkentésével 240 ezer forintos megtakarítást értek el Ózd martinászat (Tudósítónktól.) Az ózdi martinacélműben is erő­södik a selejt elleni harc. Ez a len­dületes verseny kiterjedt a martin­kemencék olvasztárbrigádjaira is. A nemes vetélkedés eredménye már a IV. negyedév első dekádjában megmutatkozott. Erről ad tanúbi­zonyságot az is, hogy a martinászok október 1-től lö-ig 1.8 százalékkal csökkentették selejtjüket a megen­gedett 3.2 százalékról. Ezzel a nagy­szerű eredménnyel 43.7 százalékos javulást érték el, több mint 240 ezer forintot adtak a népgazdaság­nak. A versenyből a legszebb ered­ménnyel a III-as számú kemencé­nél dolgozó Szedlák József, Kovács Arzén és Cs. Fürjes Lajos vezetése alatt álló olvasztérbrigádok kerül­tek ki győztesen, mert selejtszáza­lékukat 0.8 százalékra csökkentet­ték és ezzel 24.347 forint megtaka­rítást értek el. Igen jó eredményt értek el a IV. sz. kemence marti­nász brigádjai is. Selejtjük 0.9 szá­zalékra csökkent. A kiváló ered­ményt a martinászok csak úgy tud­ták elérni, hogy jelentősen megszi­lárdították a technológiai utasítá­sok betartását. Az acélgyártók a be­ragadások csökkentésével és az üstmedvék megszüntetésével járul­tak hozzá a nemes versenyhez. Harcoljanak az ózdi olvasztárbri­gádok még nagyobb lendülettel, hogy necsak a minőségi tervet tud­ják teljesíteni, hanem a mennyisé­git is! BAKOS JÁNOS. Sok-sok munka íeküzdé se árán született meg az a szép eredmény, amivel a tiszakarádi Táncsics termelőszövetkezet tagjai dicsekedhetnek. A 810 holdas gazdaságban van munka bőven. Gyakran vitatkoztak a megbeszéléseken azon, — hogyan lehet úgy beosztani a teendőket hogy a 46 tagból mindenhova jus­son. — Hiszen 8 hold gyümölcsösük is van, — abba legalább négy-öt ember kellett állandóan, s az ál­lattenyésztés is embereket követelt, így csak elég kevesen maradtak a növénytermelésben. Kevés volt a munkaerő, ami legalább két vagon gabonaveszteséget jelentett a szövet­kezetnek, — a kalászosok nagy ré­szét nem tudták idejében acatolni. Egyszóval — volt nehézség bőven; de a szövetkezet ennek ellenére egyre inkább erősödött, fejlődött. Ma már 25 ló, 39 szarvasmarha, 181 sertés, 130 baromfi, 327 juh gyara­pítja a szövetkezeti tagság jövedel­mét. Szakarád gyobb községe. A felszabadulás előtt a község határához tartozó 8 ezer holdból csaknem ezer hold 16 kulák kezén volt, — 7 ezer hold pedig 640 család között oszlott meg. A tiszakarádi nincstelen parasz­tok és kisparasztok sorsa ugyan­olyan volt, mint a megye többi pa­rasztjáé. A mindenható községi bí­rók, cselédnyúzó kulákok, botosispá­nok keserítették életüket. 1919-ben — amikor a termelőszövetkezet megalakult, a kizsSkmánvolólc' jog­gal úgy érezték, hogy vége kiski- fályságuknak. De nem nyugodtak bele, — várva várták az alkalmat, mikór csaphatnak le a szövetkezet­re. Nemrégiben aztán elérkezettnek látták az időt. A kormányprogram megjelenése után, mint a darazsak, egyszerre kiröpültek. Pesta Mihály kulák megjelent a termelőszövetke­zet tanyáján. — Állítsatok mindent helyre úgy, ahogy volt. Még a fát is, amit^ ki­vágtatok, tegyétek vissza a tövire — ordítozott. Tompa Pál kulák kiállt az utcára, onnan kiabálta: •— Vége a kuláklistának, eljött a mi időnk. — Egyszerre „nagy fiuk" lettek a tiszakarádi kulákok. Gyű­lést szerveztek egymás között Felutazunk Budapestre, majd ott mindent elintézünk — határozták el a kulákok. Össze is rakták a pénzt a vasúti költségre, az elutazásra azonban már nem került sor, Rá­kosi elvtárs beszédének hallatára egyszerre elhallgattak. A Liiláknh nem mondtak le A hUlühOK al-as terveikről, — csak módszerük változott. Egy nap a termelőszövetkezetben moz­golódás támadt. Idős Havril János bejelentette, — kilép a termelőszö­vetkezetből. Beszélték, hogy Nagy József, Szűcs János, Lénárd András szintén ki akar lépni. Egyik azért, a másik amazért. S a termelőszövet­kezetben, amelynek tagsága azelőtt úgy dolgozott együtt, mint egy csa­lád, megindult az erjedés. A tagok legnagyobb része azonban hallga­tott. Többen keserűen hajtogatták: — Nem gondoltam volna, hogy ná­lunk is akad kilépni szándékozó. A szövetkezet pártszervezete azon­ban munkához látott. Népnevelők keresték fel idős Havril Jánost: — Miért akar kilépni? Egész nyáron jól dolgozott, munkaegysége is 260 van már. Kitartott velünk a nehéz időben és most, amikor meg­vetettük a biztos jövő alapját, — most hagyna itt minket? Aztán az állam is nagyobb segítséget ad, még nagyobb lesz a jövedelem. Havril János valóban gondolko­zott, s végül belátta, hogy saját ma­ga ellen vét, ha kilép a tsz-ből. — ■Visszavonta kilépési kérelmét. Az esetnek nagy híre lett a szövetkezet­ben, — de még a községben is. * Néhány nappal ezelőtt reggel Madarász János, a növény­termesztési brigád új vezetője, a szövetkezet irodája felé igyekezett. Útközben találkozott ifj. Havril Já­nos egyénileg dolgozó paraszttal. — Hallom, csoportgyűlés lesz ná­latok. — Igen, az lesz — felelte Mada­rász. — Elmennék én is, vegyetek fel engem is magatok közé. — Rendben van, gyere. Szüksé­günk van becsületes, szorgalmas dolgozókra. — Ifjú Havril János ott volt a gyűlésen, be is lépett, s az­óta még két új tag, Kántor Mihály 4, holdas és Hamvai Bertalan 14 holdas dolgozó paraszt irta alá a belépési nyilatkozatot. ★ A csoport gyűlés Volt miről beszélni. Megvitatták hogy ki lett az első a dohányszedési versenyben. Ez a kérdés annál job­ban érdekelte a tagságot, mert a vezetőség egy 25 kilós süldőt tűzött ki jutalmul a győztesnek. Az első Virághné lett volna, de — amint a gyűlésen a fejére olvasták — néha bizony megdézsmálta a dohányt, Horváth Magdáról meg az derült ki, hogy őneki mások is segítettek. Igv aztán a szavazás Lukács Dánielnére esett. Több felszólaló nagyon helyesen bírálta a vezetőség munkáját. Ács Albert, a szövetkezet kanásza is jól megmosta a vezetőség fejét. — Már egy éve Ígérgetik, hogy új tetőt építenek a serlésólra. Elég volt az Ígérgetésből! Most már tenni kell valamit. A csoportgyűlés mérföldkő volt a termelőszövetkezet életében. A tag­ság javaslatára olyan terveket ké­szítettek, melyek nagymértékben elősegítik a szövetkezet fejlődését. Eddig az volt a baj, hogy sok a föld. Most úgy segítettek ezen, hogy többet vetnek gabonából és takar­mányból. így 50 hold lucernát és 60 hold lóherét vetettek el. Jövőre leg­alább 500 darab juhot akarnak tar­tani. A tiszakarádi zet tagjai kiállták a próbát. Nem sikerült a kulákok aljas mesterke­dése. Beszélhetnek, amit akarnak, nem lehet eltitkolni, hogy akárme­lyik szövetkezeti tag jövedelmet megirigyelhetik a középparasztok Is. Búzából- 3 kilogramm, rozsból fél kilogramm, árpából 75 dekagramm, cukorból 15 dekagramm, gyümölcs­ből másfél kilogramm, szénából szintén másfél kilogramm jut egy munkaegységre. Emellett munkaegy- ségenkint több mint 10 forintot osz­tanak szét. Ács Albertnek 557 mun­kaegysége van, — nem kell félnie a téltől. Tele van a kamrája. Szép sikert jelent ez, amelynek hatására megszilárdult a termelőszö­vetkezet. Tagjainak jó munkája biz­tos alapot teremtett a még boldo­gabb jövő számára. A tiszakarádi Táncsics tsz kiállta a tűzpróbát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents