Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-16 / 243. szám

«I ÉSZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 1953. október 16. Három diósgyőri gyárrészieg szerezte meg az elsőséget az ózdi kohászokkal folyó párosversenyben A két régi vetélytárs — Diósgyőr cs Ózd között az utolsó negyedévi tervied adatok sikeres tervteljesítésére folytató­dik a nemes versengés- Felújították az évek óta -fartő küzdelmet s most mind­két gyár dolgozói napról napra feszült érdeklődéssel várják annak eredményeit- TJj lendületet adott a termelésnek a pá­rosverseny, mert .a diósgyőri és az ózdi kohászok azon vannak, hogy biztosítsák üzemük részére a győzelmet. Jelenleg három diósgyőri gyárrészleg tartja elsőségét a párosversenyben. Diósgyőrött a nagyolvasatómü 95.7 százalékra teljesítette októberi első de- kádtervet és jóval megelőzte az ózdiakat, akik 83.6 százalékot teljesítettek. Októ­ber 15ig sem változott a helyzet a ver' eenyben, most is változatlanul a diósgyő­riek vezetnek 93.9 százalékkal az ózdiak előtt, akik október első 14 napján 86.4 százalékot értek el. A martin acélművek közül az első de" kádban szintén a diósgyőriek járnak az élen. Esedékes havi tervük teljesítésében több mint 10 százalékkal megelőzték az ózdiakat. De még így sem dicsekedhetnek teljesítésükkel, mert csütörtök reggelig esedékes havi tervükkel csak 97.3 száza­lékra állnak. Ugyanceak megelőzte az ózdiakat a diósgyőri durvahengermű is, amely azon­ban az utóbbi napokban az esedékes havi terv teljesítésében 100 százalék alá esett. Teljesítése 99.1 százalék és 1.4 százalék­kal az ózdiak előtt halad. Fokozza to­vább mindkét durvahengerde a verseny lendületét, legyen rajta, hogy túlszárnyal­ják az előírást, adjanak minél több hen­gerelt árut a hazának. A fínomhemgerdék közötti versenyben az ózdiak szerezték meg az elsőséget. Az ózdi fínomhengerészbrigádok közül Návoly János sztahanovista előhengercsz brigádja az abroncssoro7aton 65 tonnás októberi túlteljesítésével került az élre. A minőségi ve tőm a «csere dolgozó paras*lság>nnltnak fontos érdeke Kormányzatunk a nemesített ve- tőmagellátáson keresztül dolgozó parasztságunk részére 31.5 millió forint támogatást nyújt. A magas belső értékű nemesített őszi kalá- szogvelömagot államunk azonos mennyiségű, szokvány gabonával cseréli ki. A nemesített vetőmagel- látas a dolgozó parasztság támoga­tását jelenti, mert a nemesített, őszi kalászossal bevetett terület kát. hol­danként két-három mázsa ^termés- többletet ad. Fontos érdeke tehát dolgozó pa­rasztságunknak, hogy a nemesített vetőmagot idejében megkapja, azt elvesse és élvezze annak termés­többletben jelentkező eredményét. A nemesített vetőmagvak szétosz­tása a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági és begyűjtési osztá­lyainak. a forgalomba hozatala pe­dig a Rizs, Hüvelyes és Magforgal­mi Vállalatnak, illetve a megyei terményforgalmi vállalatoknak a feladata. Ezeknek a szerveknek jó, vagy rossz munkáján múlik, hogy kormányzatunk - támogatása hogyan érvényesül dolgozó parasztságunk felé. A minőségi vetőmagcserét több megye — Baranya, Győr, Zala és Komárom megye — már befejezte, illetve egy-két napon belül befejezi, A baranyamegyei mezőgazdasági osztály főagronómusa, Baracs Jó­zsef és Bencze János megyei vető­magtermelési előadó kiszámította, s széles körben ismertette, hogy a me­gye részére kiutalt kétszáz vagon minőségi vetőmag a dolgozó parasz­tok részére 785.000 forint támoga­tást jelent. Ennek eredményeképpen Baranya megye a minőségi vetőma­got szeptember végére teljes egé­szébe kicserélte, sőt újabb tíz va­gon minőségi vetőmagot kért cseré­re. Ennek kicserélése is biztosítva van. Munkájuk sikeréhez nagymérték­ben hozzájárult, hogy a községi és járási tanácsok többsége megértette a vetőmagcsere jelentőségét és jó szervezéssel biztosították az ered­ményes vetőmagcserét. így például Vajszló és Kémes községben tanács­ülésen foglalkoztak a vetőmagcseré­vel és a mezőgazdasági állandó bi­zottságok közvetlenül vettek részt a végrehajtásában. A jó munka eredményeképpen Vajszlón kilencszáz mázsa, Kémesen ötszáz mázsa minőségi vetőmagot cseréltek be a dolgozó parasztok két nap alatt. A sellyei járásban Mar­ton Lajos osztályvezető és Perba Frigyes főagronómus irányítása mellett 23 vagon ősziárpát cseréltek ki pár nap alatt. Több megye azonban — főleg Szolnok, Bács, Békés, Szabolcs, Tolna és Csongrád — elhanyagolja a minőségi vetőmagcserét. A me­gyei és járási mezőgazdasági, vala­mint begyűjtési osztályvezetők és a községi tanácselnökök, mezőgazdasá­gi előadók nem érzik át ennek a nagyjelentőségű akciónak a fontos­ságát. Ez az oka annak, hogy a le­szállított minőségi vetőmag sok he­lyen a raktárakban fekszik, a dol­gozó parasztok pedig nem tudva a csere lehetőségéről, elvetik saját, gyengébb minőségű vetőmagjukat. A vetőmagcsere eredményes vég­rehajtása érdekében a megyei és járási mezőgazdasági osztályoknak felül kell vizsgálniok a községi ta­nácsok vetőmagcserével kapcsolatos munkáját. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztok ismerjék meg a vetőmagcserével nyújtott kedvezményeket és éljenek is ezek­kel a kedvezményekkel. (MTI) Jugoszláviai tények, amelyekhez nem szükséges kommentár A „Za szocijaliszticsku Jugoszlá- viju", a Jugoszláv Hazafiak Szö­vetségének Moszkvában megjele­nő lapja írja: ? és félmillió munkást fonlaikoziat- bainának sz évente háborús előkészü­letekre (ordított pénzen Jugoszláviában A Jugoszláviában évente hábo­rús előkészületekre fordított ki­adások körülbelül egyenlőck azzal az összeggel, amelyből két és fél millió, a termelésben foglalkozta­tott munkás évi fizetését fedezhet­nék. író — mint piaci alkalmazott Jakov Szekulics ismert horvát író, miután sikertelen kísérletezés után máshol nem tudott elhelyez­kedni, a zágrábi delaci piacon má­zsáiéként vállalt munkát, hogy puszta létét fenntartsa. Néhány nyomorúságos garasért dolgozik kora reggeltől késő estig. Elhelyezkedési problémákkal küzdenek a jugoszláv fiatalok A jugoszláv munkanélküliek ha talmas seregéljen igen sok gimná­ziumot és ipari középiskolát vég­zett fiatal tengődik. Mint az „Om- ladina“ című ifjúsági lap megírta. Szerbiában „a muH évben végzett ipari középiskolai hallgatók közül körülbelül 2500' még mindig nem tudott elhelyezkedni“. FÉNYKÉP-PÁLYÁZAT IZ ŐSZI VÁSÁROK RlKILMÁVm Ai. Altami és Szövetkezeti Kereskedelem október 17—18-4n Sárospatakon őszi vásárt rendez. Ez alkalomból az OFOTÉRT Vállalat ..ŐSZI VÁSÁR“.Ff,NVkFp rAl.VAZATOT hirdet, kizárólag foto.amatőrök részére. A teli eleieknek vissza kell tükröznie a vásárok jellegét, a vásári forgalmat, az áruböséget, a vásárok és paviüonok külső képét és ezeken keresztül az új kormányprogram eélját és szellemét, tri. az árleszállítást!) Bármilyen gépen készült l.Hvjg, vagy 18*24 em. méretű fényképpel lehet pályázni A pályázatokat a beküldő nevével és rímével ellátva a Belkereskedelmi Minisztérium Fiaekutaló. Reklám és Arnközyclitö Igazgaló- ságihoz. Budapest V. Somogyi Béla üt 28. címre kell beküldeni. Beküldési határidő: november 7. A beérkezett pályázaiekat szakemberekből álló bizottság bírálja el I’AI.YAZATI DIJAK: 1. Az összes beérkezett képekre: I. díj; 1 drb. Texona fényképezőgép. II. díj: I drb. Moszkva fényképezőgép. fff. díj: 1 drb. I.jubite] fényképezőgép. 2. Vásáronkint beérkezeti képekre: I. díj I—I drb. I.inbitel fényképezőgép II. díj: 1—J drb. Altissa fényképezőgép. •J dHat. nem nyert- de felhasználásra alkalma^ fényképeket megvásároljuk. ___A Pályázat kiértékelését a helyi sajtó november 22.j számában köztiünk. Gondos őszi munkával a bő termésért! Az idei betakarítás egyik nagy tanul­sága, hogy a jó termelőszövetkezetek gabonatábláira általában több volt a ke­reszt, jobban fizettek a kalászosok, mint az egyénileg dolgozó parasztok földjén. Az emődi határban egy-egy liold 4—5 mázsa búzával többet adott a Szabadság­harcos tsz -tagjaimák, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak* A szikszói Vörös Csillag tsz hoiciankint 24 mázsás ősziárpa- terntésnek örvendhetett, míg a község egyénileg dolgozó parasztjai egy holdról 10—14 mázsát takarítottak be. A dúsabb termes s a nagyobb állami segítség meghozta gyümölcsét: számos szövetkezetünkben a tagok már az idén elérik, vagy -túl is haladják a közép- parasztok életszínvonalát. A pesztelyi Uj liarázda termelőcsoportban 9.14 kiló gabonát osztottak munkaegységen kint. Az abaujkéri Ötéves Terv ‘termelőcsoport tagjainak 8 kilogramm jutott munka?gy- ségenkiní. De folytathatnánk még tovább a nagy terméseredmények és jövedelmek felsorolását. Ezek mind arról beszélnek, hogy azok a termelőszövetkezetek, «bol alkalmazták a fejlett termelési módszere­ket, már az idén elérkeznek a bőség kü­szöbére. Pedig ez meg erak a kezdet. A korma' y programja szőve'kelteinknek minden támogatást megad althoz, hogy évről évre tovább növekedjék a tagok jövedelme és gazdag, kulturált élet le­gyen minden szorgalmas termelőszövetke­zeti tag osztályrésze. Egy percre se felejtsük el azonban, hogy csak azok a termelőszövetkezetek,, azok az egyéni gazdák számíthatnak jö­vőre is jó termésre, akik most, ezekben a napokban jól dolgoznak. A nagy kod vez,menyeket biztosító rendelitek minden, kit meggyőztek arról, bogy most még inkább érdemes jól dolgozni: érdemes mélyebbre ereszteni az ekét, érdemes tisztított vetőmagot vetni, érdemes trak­torral szántatni, érdemes kihordani az udvarokon évek óta felhalmozódott, ara" nyal érő trágyát. — érdemes versenyt futni az idővel. Ha most megkésünk a munkákkal az azt jelenti, hogy jövőre jó pár mázsával kevesebb lesz a termésünk holdanként. Miről wan szó? Egyáltalán nem valami különleges módszerekről, hanem — mint ahogyan Rákosi elvtárs is mondotta —- ,.A magyar mezőgazdaság termelését leg­alább 50—r60 százalékkal lehet emelni minden különösebb befektetés nélkül, egyedül a helyes termelési elvek és mód­szerek betartásával“­Első feladatunk; harcolni é maradi néietek ellen. A karénak legsikeresebb formája « pél­damutatás. A gyakorlati példákon kérész, tül kell bebizonyítani a fejlett agrotech­nikai módszerek helyes alkalmazásának termésfokozó hatásait. Ezen a téren rend­kívül nagy feladat hárul a tanács, állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövet, kezetek agrpnúmusaina. Az agronómuso" kat szaktudásuk, tapasztalatuk képessé teszi arra, hogy segítségükkel a mezőgaz­daság dolgozói az időjárás szeszélyei elle­nére évről évre bő termést takarítsanak be. Nem egy kiváló agronómus munkája bizonyítja ezit. Torzok Alfréd, az emődi gépállomás körzeti agrnnómusa is azok közé tartozik, «kinek a körzetében egyre nagyohb terméseredményeket érnek el a tr.rm elősző vet kezetek. Az emődi .Szabad­ságharcos termelőszövetkezet október 8 ra őszi gabona vetési trrvét mindenből 100 százalékra teljesítette. Az ősziárpát és a búzát természetesen négyzetesen vetet­ték. Ennek előnyéről már a multévben meggyőződtek a szövetkezeti tagok, ami­kor ősziárpából 24 mázsát, az őszibúzából pedig 14 mázsát takarítottak be holdazi- lvint. Ez a legjobb bizonyítvány .az agro’ nómus munkájáról. Meg kell állapítanunk, hogy bár me­gyénkben egyre szélesebb körben aUoal- mazzzák az új agrotechnikai módszere, két, távolról sincsenek még kihasználva azok a lehetőségek, amelyek ezen a téren még előttünk állnak. Bizopyitja ezt az Í9, hogy az ősziárpának csak mintegy 40 szá­zalékát vetettük keresztsorosan, a búzá­nak pedig alig 20 százalékát. Számoa gép­állomáson még mindig vonakodnak a nagy­szerűen bevált előhántós eke alkalmazá­sától. Van tehát tennivaló bőven és ez arra figyelmezteti agronómusainkat, me­zőgazdasápi szakembereinket, hogy az eddiginél sokkal bátrabban, sokkal hatá­rozottabban. harcoljanak az új módszerek elterjesztéséért­Melyek ezek az új módszerek? Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az őszi gabonafélék Jóval nagyobb termést adnak ekkor, ha a vetőmag mélyszántásba kerül. Ezért nagyon fontos, hogy miflden eke megfelelő mélyen járjon. A szántás mély. ség* 20—22 centiméter legyen. A görön’ gyös talajon nem lehet jó vetőágyat ké­szíteni, ezért helyes, h* mindon traktor- eke után kapcsolunk fogagt, jllotve gtnu. tól. A lovasekével felszántott földet azon­nal boroináljuk el. A lényeg az, hogy a friss szántás szinte egyetlen percig se maradjon megmunkálatlanul, hogy meg­őrizzük a talaj nedvességét, megfelelő magágyat készíthessünk. A búzavetésné] rendkívül szükséges, hogy a vetÖBiántást minél előbb, lehetőleg 30 nappal, de leg­alább 15 nappal a vetés ejőtt végezzük cl, Ezalatt az idő adott biztosítjuk a föld pihentetését, a tg la jelet magi nd Lilá­iét. Arra kell tülekednünk, hogy a vetés idejére jól ülepedett, morzsalékos, gyom­mentes magágyat készítsünk. Különös gonddal kell előkészíteni a kukoricatariot a búza vetése alá. Hazánk­ban az összes búzavetésnek majdnem a fele kerül kukoricafoldbe. Ez két hát­ránnyal is jár. Egyik az, hogy a kukorica rendszerint későn kerül betakarításra és kevés idő van ahhoz, hogy a talajt több. szőri munkával és kellő beéredéssei jól előkészíthessük a búza velésidejére- De rossz búzaclővetemcny a kukorica azért is, mert nagytömegű gyökérmaradványai lévén, a talajbaktériumok őszi tevékeny­ségét átmenetileg nem tápanyagterme­lésre, hanem ellenkezőleg, a már meg. lévő kész tápanyagok fogyasztására ser­kenti. Ez .azt jelenti, hogy a kukorica hátramaradó dús gyökérzetét felbontó talajb-aktériumok a kelésben levő zsenge búromövények elől felélik a legszüksége­sebb kész tápanyagokat, ami természete* sen megakadályozza a búza erőteljes fej­lődését és növekedését. Ezért a kukorica lekerülése után különös gonddal végezzük a ta’ajmunkát s a korai kukoricák ter­mesztésével biztosítsuk, hogy október kö­zepéig megfelelően elő tudjuk készíteni vetésre a talajt. Ha végeztünk a talajnumkáva!, egyik fontos feladat a vetés idejének helyei kiválasztá-a Kövessük itt is a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának gyakorlatát. Ha el érkezeit valamelyik növényünk vetésének <t leginkább megfelelő ideje, akkor azt minél gyorsabban néhány nap alr.tl vessük el. Az idén számolnunk kell azzal, hogy nz őszi vetések ragyr/ozé-t szóra/, talajba kell vetni. Gyakran felvetődik az a kér­dés, hogy vájjon vessünk.o most koráb­ban porba vagy várjuk meg "az esetleg később jelentkező esőzéseket. Erre azon nat felelhetünk- Sejnmicse.tre sem sza­bad várni a vetéssel inkább 10—15 szá­zalékos vetőmagtöbblettel száraz talajba vessünk! Miért jobb, miért előnyösebb inkább porbavetni mint az esőre várni? Azért, mert ilyen helyzetben rendkívül nagy előnyre teszünk szert, ha porba, vetünk. Bebizonyosodott, hogy az a mag, amely a csapadékot az elvetés után a földben kapja, azonnal felhasználja a nedvességet, azonnal csírázásnak indul s erőteljesen fejlődik. Az a mag ellenben, amelyet az esőzések után, tehát a talaj rés/Jeges kiszáradása után -— vetünk el, már kevesebb nedvességhez jut, tehát a csírázásban és a kezdeti fejlődésben is lemarad; nem számítva, hogy a késede­lem is csökkenti a terméskilátásokat. A kérdés most már az: hogyan vessünk? Ahol osak lehet, vessünk keresztsoro- san! Követendő példa a Baji Béke tér- me'őszövetkezet munkája, ahol valamennyi őszi kalászost kererztsorosan vetettek. A keresztsoros vetésnél — a növényfélesé­gektől függőéin —- 10—20 százalékkal több magot kell vetni, mint a szokásos egyirányú vetés esetében, de ez megtérül a kapott terméstöbbletben. A kereszt- soros vetést kétféle módszerrel végezhet­jük: az egyik módszer az, ha egyszerre két vetőgéppel vetjük el a magot ugyan­azon a táblán, eszerint az egyik vetőgép hosszában, a másik keresztben veri el a fele-fele vetőmagot, A másik vetési mód­szer az, ha egy táblán először hossz irányban, majd erre merőlegesen kereszt- irányban vetjük el a magot ugyanazzal ,a géppel. Azt, hogy melyik módszert .al­kalmazzuk a kettő közül, a gép és a mttnkaerőviszonyok döntik el. A vetes mélysége átlagban 4 cm legyen. A lazább és kellően meg nem ülepedett talajon 5—6 centiméter mélyre kerüljön a búza. Még egy nagyon fontos feladat, amire ügyelni kell: csávázatlan vetőmagot ne vessünk! Ugyanakkor gondoljunk arra. hogy csak jóminőségü tisztított maghal várhatunk bő -termést. Az idő kedvez a vetésre. Használjunk ki minden alkalmas órát. A kormány intézkedé-sei, a kezbefogntt ceruza és a papír bizonyítják; érdemes jól gazdal kodnutik. Tervszerű, jó munkával bizto­sítsuk a jövő iévi gazdag termést, járul­junk hozzá családunk, egész dolgozó népünk jólétének növeléséhez, kormá­nyunk nagyszerű programjának megváló sí tásához. JVlinden erővel (ok ózzuk A kormány igen sok kedvez­ménnyel segíti a dolgozó parasz­tokat. A kedvezményei* tintására a legtöbb helyen meggyorsult a kapások beadása. A zalkodi, az cdelcnyi, a bükkábrányi és a lin­kéi dolgozó parasztok már csak­nem eleget tettek begyűjtési elő­írásuknak. A megyében azonban találunk hanyagokat js. Ezek a dolgozó pa­rasztok visszaélnek a kormány nyújtotta kedvezményekkel. A nép­nevelőknek elsőrendű feladatuk, hogy ezeknek a dolgozó parasztok­nak magyarázzák meg: milyen helytelen a magatartásuk, s hogy mennyire lassítják az egész dol­gozó nép életszínvonalának emel­kedését. Számos helyen előfordul, hogy kommunisták, vagy tanácstagok nem mutatnak példát. Ez a hely­zet Domaházán is, s ennek követ­a Lapások begyűjtését! kertében a dolgozó parasztok a ka­pások begyűjtési tervét mindössze 3 százalékra teljesítették. A párt­szervezet titkára, a begyűjtési ál­landó bizottság elnöke és a vb. el­nök sem teljesítette begyűjtési elő­írását, A kulákok is szabotálnak. Senki nem vonja őket felelősségre. A felsőbb tanácsszervek azonnali intézkedése szükséges, hogy végre rend legyen Domaházán, Fontos feladat most, hogy min­den erővel fokozzuk a kapások begyűjtését. A községek és járások közötti versenyt rendszeresen kell értékelni, népszerűsíteni kell az élenjárókat és bírálni a lemaradó­kat. Erősíteni kell a népnevelő- munkát is! A kapások begyűjtési sorrendje a tanácsok heti jelentése alapján a megyei íanáes begyűjtési osztályá­nak értékelése szerint a kővet­kező; KUKORICA: ]. abaujszántói 69.4 2. mezőcsáti 59.4 3. pu-tnoki 49.7 4. mezőkövesdi 49.4 5. miskolci 49.3 6- ózdi 43-6 7- edelényi 42.3 8- szerencsi 39.3 9. encsi 36.0 10. szikszói 35.4 11. ricsei 32.0 12.sárospataki 23.8 13- sátoraljaújhelyi 13.9 14. Miskolc város 58.3 százalék­BURGONYA: miskolci 53.3 szikszói 47.3 aUaujszántói 46.2 «ácsi 41.8 mezőcsáti 408 ricsei 39.2 sárospataki 31.7 szerencsi 31.0 edelényi 29.5 mezőkövesdi ' 27.4 ózdi 270 putnoki 22.2 sátoraljaújhelyi 10-4 Miskolc város 46.8 százalék. NAPRAFORGÓ: mezőcsáti 87.9 edelényi 74.5 abaujszántói 61.5 ricset 62.7 miskolci 62.3 ettesi 62.0 mezőkövesdi 61.3 sátoraljaújhelyi 58.9 szikszói 49.9 szerencsi 4M sárospataki 42,2 putnoki 42.0 ózdi járás 19.9 Miskolc város 46.3 százalék. Vígan folyik a kendertilolás Tardonán l ardon-a község 4Qlg§yá pq^ospass^onyai kendert titolnak. Képünkön 1 Lajosné 2 holdsa T yr&% Miklósné és Tmrcri Mária 1 holdes tfirdonai as szó. jókedvűen -végzik mwikájuJ:at4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents