Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-14 / 241. szám

mmmmsim ft kormány 14 millió forinttal jutalmazza az ftszi forgalmi verseny legjobb vasutasait 1 Ujíló — 100 öllet AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPDA IX. evfoiyam 241. szám Ara 50 filler Miskolc, 1953 október 14, szerda FALUSI NÉPNEVELŐINK FELADATAI AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK GYORS ELVÉGZÉSEDEN A z őszi szántási és vetési ■ ■*’*• munka döntő napjaiban vagyunk. Ezekben a betekben nagy feladat hárul falusi népne­velőinkre. Az időjárás kedvező, a talajban elegendő a nedvesség, a most földbekerülő mag gyorsan kikéi. Ahhoz azonban, hogy ezt a jó időt kihasználjuk, hogy jö­vőre nagyobb termésünk legyen, gyorsan, késedelem nélkül kell vetni. Pártunk és kormányunk soro­zatos intézkedései már eddig is nagy mértékben emelték dolgozó népünk anyagi és kulturális szin vonalát. Ahhoz azonban, hogy a párt ós a kormány, a jövőben még gyorsabb tempóban folytathassa áz életszínvonal emelésének po­litikáját, szükséges, hogy a mun­kásosztály mellett a dolgozó pa­rasztság is példásan teljesítse kö­telességét. A mezőgazdaság ter­melése fellendítéséhez, a maga­sabb termésátlagok eléréséhez nagyban hozzájárul az, ha a nép­nevelők szívós felvilágosító mun­kát végeznek a dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek tag­jainak sorában és mozgósítják őket az őszi szántás-vetés mara­déktalan teljesítésére. Az agitá- ejó csak akkor lesz eredményes, ha a népnevelők nem általános­ságban beszélnek, hanem adatok­kal, személyhez szóló érvekkel, konkrét esetekkel bizonyítják be: milyen előnyt jelent a korai vetés és milyen hátrányt szenved az, aki késlekedik az őszi munkákkal. A népnevelőknek az agitá­■*"*- eiós munka során beszél­niük kell a modern élenjáró szov­jet agrotechnika alkalmazásának jelentőségéről, beszólni kell ar­ról, melyek a legjobb vetési mód­szerek,.. s hogyan alkalmazzák azokat. Ezt teszi például Mező- esáton L. Ju'hász József elvtárs, a községi alapszervezet egyik népnevelője. Huszárka János és if.j. Kormos • Gábor dolgozó pa­rasztokkal többször beszélgetett már arról, milyen fontos a korai vetés. Juhász elvtárs azt is ki­számolta, mennyivel több jöve­delmet biztosít Kormos Gábornak az időben végzett őszi munka. Igen eredményesen agitál Ti- sZakeszi községben Molnár József népnevelő. Molnár elvtárs a párt és a kormány határozatait, ren­deletéit feldolgozza, gondosan ta­nulmányozza. Agitációs munkája során így jó eredményeket ér el. Mindig személyhez szól, a helyi viszonyoknak megfelelően mond példákat. A tsz-ek tagjainak arról beszél, hogy a háztáji gazdaság­ban levő tehenek után a lejbe­adási kötelezettség elengedése évi 1500 forint megtakarítást jelent egy-egv tsz tagnak. Kiszámítot­ta, az ingyenes állatorvosi keze­lés és a” gyógyszerek ingyenes juttatásának értékét is. Molnár eívtárs arról beszél a dolgozó parasztoknak: ha azt akarják, hogy pártunk és kormányunk még több támogatást adjon a dolgozó parasztoknak, akkor ne­kik is eleget kell tenniök az ál­lam iránti kötelezettségeiknek és időben kell elvégezniük az őszi szántást, vetést. G zámos példát sovolhalnánl, ^ még. Sok népnevelő ha­sonlóan dolgozik. Tényekkel hi zónyítja be a termelőszövetkezeti tagoknak, egyénileg dolgozó pa rasztoknak, miért szükséges a vetési tervet pontosan és időben teljesíteni, az őszi munkákat ma radéktalariul elvégezni. A jó agilációs munka eredmé nvei megmutatkoznak a mező- csáti járásban, ahol jól haladnak a soronlevő mezőgazdasági mun­kák. A tsz-ek tagjai és az egyé­nileg dolgozó parasztok időt nem kiméivé törekszenek arra, hogy gyors munkával, az élenjáró módszerek, alkalmazásával meg­teremtsék a jövőévi bő termés alapját, megszilárdítsák a tszcs- ket. A jó eredményeik mellett azonban hiányosságokat is találhatunk. Egyáltalán nem kielégítő például a népnevelő munka Tiszadorog- mán és Tiszaszederkényben. Ez meg is látszik. A legkevésbbé sem kielégítő ütemben halad itt az őszi szántás, és vetés. Ennek az az oka, hogy a népnevelők, a kommunisták nem magyarázzák meg é két község dolgozó pa­rasztságának, milyen hatalmas előnyöket jelent a korai szántás- vetés. Nem magyarázzák meg azt sem, milyen kárt okoz magának és a nép államának, aki késleke­dik a munkával. A ltalános hiba, hogy a párt- szervezetek nem fordíta nak kellő gondot az I. tipusu tszcs-kre. A tagok sorában nem végeznek kielégítő népnevelő munkát. Ez mutatkozik meg pél­dául Ilejübábán, az I. tipusu Béke tszcs-nél, ahol még mindig késlekednek, húzzák-halasztják a vetést. Ennek legfőb okát ismét csak a hiányos népnevelő mun­kában kereshetjük. Az agitátorok nem magyarázzák meg és. nem súrolják fél azokat a kedvezmé­nyeket, amelyeket az I-es tipusu tszcs-ék kapnak. Nem magyaráz­zák meg. hogy. a korai vetés mennyivel több termést biztosít, s mennyivel növekszik egy-egy tag jövedelme. Nem magyaráz­zák meg azt sem, hogyha a tsz, a dolgozó paraszt korán vet, s több terem, akkor könnyebben teljesít­hető az állam iránti kötelezett­ség és jóval több jut szabad­piacra. A népnevelők elsőrendű feladata, hogy elmondják: a több­termelés hozzájárul azoknak a nagyszerű célkitűzéseknek a.meg­valósításához is, amelyeket pár­tunk és kormányunk határozott el a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése érde­kében.. l\/f őst az őszi szántás és ve- lés idején falusi népneve­lőinknek, de elsősorban a tsz pártszervezetek népnevelőinek el­sőrendű feladatuk, hogy számsze- rint mutassák ki, mit jelent az őszi szántás-vetés határidőben való teljesítése, s az mennyiben segíti elő a dolgozó parasztok és tsz tagok életszínvonalának emelkedését. Nem kétséges, ha az agitáció tartalmas és személyhez- szóló lesz, az eredmény néni ma­rad el! Jó termést akarnak — korán vetnek az abaújszántóiak Jól halad a munka az abaúj- szántói határban. — Régen volt ilyen kedvező idő­járás a korai szántás-vetéshez — mondja Szabocki István négyhol- das egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. * Többfelé zöldéi már az árpa- és a rozsvetés. Egyik szomszéd a má­sikkal versenyezve végzi a vető­szántást, 610 hold készen várja a vetésre a magot. 178 holdat már bevetettek. Bő termést akarnak elérni jövőre is az abaújszántói egyéni dolgozó parasztok, ezért a trágyakihordással sem késleked­nek, 318 holdon már azt is elvé­gezték. Több élenjáró gazda meg­kezdte az őszi mélyszántást. Nem kell várakozni, míg a földekről betakarítják a kukorica- és nap­raforgószárakat, mert azt idejében betakarították. Nem közömbös szá­mukra, hogy a Gönc község dol­gozóival folyó versenyben elnyer­jék az elsőbbséget. — A korai szántás-vetés meg­hozza gyümölcsét — mondja Bé- nyei Gábor 7 holdas dolgozó pa­raszt, aki már a tavaszi vetések alá készíti a’ talajt. Az abaújszántói Petőfi termelő- szövetkezet tagjai is egyemberként harcolnak a jövőévi bő termés biztosításáért, munkájukat azon­ban gátolja a gépállomás hanyag­sága, mert vetőgép hiányában 130 holdjuk még vetetten. A betakarítási munkát azonban már 100 százalékig befejezték a szövetkezet tagjai. BÁNYÁSZAINK A SZÉNTERMELÉSI TERV GYŐZELMÉÉRT Változatlanul Bencs Simon kondói brigádja vezet a Irontbiigádok versenyében A Borsodi Szénbányászati Tröszt frontcsapatainak versenyében a kondói Bencs Simon II. brigádja ve­zet a havi esedékes terv 162.1 . szá­zalékos teljesítésével. Második he­lyen az alberttelepi Loy-brigád áll, amelyik 151.8 százaléknál tart a ha­vi tervben. Párosversenytársa,.Nagy József brigádja 130.9 százalékra tel­jesíti előírását. A negyedik helyen ,az ugyancsak alberttelepi Cs^thó Sándor brigádja áll havi tervének 126.2 százalékos teljesítésével. Nagyon sok olyan frontbrigád van a borsodi trösztnél, amelyik a hónap első napjaiban igen szép eredménye­ket ért el. Szuhakállón Nagy Sándor és Ondó József csapatai munkájában hatal­mas fejlődés mutatkozik. Ondó Jó­zsef brigádja október 10-én 215 szá­zalékot ért el, s ezzel az eredmény­nyel havi átlagteljesítményét is szé­pen megjavította. Ugyanígy Nagy Sándor brigádja is a napokban 160 százalékot ért el. Örvendetes jelenség, hogy frontbri­gádjaink lelkes versenye, nemes ve­télkedése a több szénért, igen mély hatást gyakorolt az • üzemek többi brigádjára, egyre több bányászt ra­gad magával. Javítsák meg a politikai felvilágosító munkát a bereute! barnában A berentei bányaüzemben október 12-ig bezárólag 204 igazolatlan hiányzás volt. Már a harmadik ne­gyedéves terv idején is rendkívül sok mulasztás történt az üzemben, s emiatt a bányászok súlyosan lema­radtak az előírás végrehajtásában. Vájjon mi az oka ennek? Elsősorban az,-hogy a munkafegyelem lazaságá­nak megszüntetésére , a bánya veze­tői és öntudatos bányászai nem vé­geznek megfelelő politikai felvilágo­sító munkát. A hiányzók legnagyobb része az alacskai legény szálló lakói ■ közül ke­rülnek ki. Megtörténik, hogy a gép­kocsi, amely az üzemhez szállítja a dolgozókat, 30 személy helyett csak 8—10 személlyel indul el, a többi bá­nyász távolmarad munkahelyétől. Vegyék fel a harcot az üzem kom­munistái a tűrhetetlen lazaság ellen. Emlékeztessék arra a kimaradó bá­nyászokat, hogy hiányzásaikkal mennyi kárt okoznak népgazdasá­gunknak, az egész üzemnek és saját maguknak is. A hiányzók egy része azökból ke­rül ki, akik két-három napra szüre­telni mennek. Vájjon tudják-e ezek a dolgozók, hogy mulasztásuk miatt nem kapnak hűségjutalmat és egyéb juttatást? Emellett a becsületes dol­gozók is jogos megvetéssel fordul­nak el tőlük felelőtlen magatartásuk miatt. A sok műszakmulasztás miatt ‘az üzem október havi tervével csak 68.1 százalékra áll. Habár a párt- és a szakszervezet igyekszik már pótolni a mulasztottakat és nevelőmunkával elérni, hogy a hiányzásokat mini­mumra csökkentse, de ehhez sokkal jobb és szélesebbkörü agitációra van szükség. Magyarázzák meg a fegye­lemsértőknek, hogy hanyagságukkal sok tonna szén kitermelését akadá­lyozzák és ezzel hátráltatják a kor­mány programjának megvalósulását, a gondtalan, derűs élet megteremté­sét. Deimanik László. Egy üzemvezető mérnök példája reket kell látni bennük. Harminc evet töltöttem bányászok között s most is igyekszem, hogy minél többet legyek velük- Rendszeresen járom a bányát, mert íróasztal mellől nem lehet a ter­melést irányítani. A kör­letvezető aknászoknak a helyszínen adom ki az utasítást. Meggyőződtem arról, hogy a személyi irányítás nagyon fontos. Reggel rendszereién bei számoltatom a műszáki beosztottakat és így át­fogó képet kapok a bá­nya helyzetéről. Ellenőr­zőm, hogy jól hajtották.e végre a feladatokat, szi­gorúan felelősségre vo­nom a mulasztókat. A műszaki középkáderekkel is sokat foglalkozom s most már nyugodtan- tá- maszkodhatom rájuk. Mindig arra tanítottam őket, hogy ha jó vezetők akarnak lenni, szeressék a bányászokat, hallgassák meg javaslataikat, érté­kesítsék tapasztalataikat. Többek között ez az egyik titka annak, hogy az alaeskai bányában na­gyon ritka az igazolatlan mulasztás. Baleset csak elvétve akad. Ezért van az, hogy a nehéz geoló­giai viszonyok ellenére a bányászok szívesen dol­az alsó ikervágat bak víztelenitésé- fra telepíthetik a munkahelyet s a negye' dik negyedévben letör- leszthetik az adósságot, amellyel az alacskai bá­nyászok saját hibájukon kívül tartoznak. Jó segít­séget ad ehhez nekik Urbán László is, s így biz* tosra vehetjük, hogy az ajacskai . bányászok nem fognak szégyenben ma­radni. ft laza munkafegyelem miatt maradtak le a királdlak A királdi bányaüzem lemaradása számottevő szénadósságban mutatko­zik. Jelenleg 80 százalékot sem éli el az üzem termelése. Lemaradásu­kat az üzem vezetői főképpen a létszámhiánnyal magyarázzák. El kell ismerni, hogy a létszám- hiány valóban hátráltatja a szénter­melés növelését. De nem ez, hanem á munkafegyelem nagyfokú rosszab­bodása a döntő akadály a termelés növelésének. Az. üzem vezetője ma­ga is elismeri, hogy az egyik vasár­napra tervezett munkára 120 helyett csak 56 dolgozó jelent meg a bányá­ban. Igen sok szénnel kevesebbet termelt az üzem amiatt is, hogy az elmúlt negyedévben például 42 mű­szakhiányzás volt. A szakszervezet, a kommunisták jó felvilágosító munkája sokat ja­víthatna a hibákon. Ezért a jelenle­ginél színvonalasabb nevelőmun­kára van szükség az üzemben, hogy végre megszüntessék a sorozatos fe­gyelemsértéseket, teljesítsék a tervet. iSzámok igazolják, liogy a jobb élet útja a nagyüzemi gazdálkodás A hidasnémeti Szabad Föld ter­melőszövetkezet tagjai egyre gyak­rabban veszik kezükbe a ceruzát, hogy számoljanak. Nagy örömmel látják, hogy a megjelent kormány­rendeletek erőteljesen megnövelték jövedelmüket. így például a szövet­kezet adóhátralékának elengedése 5271 forintot, a tagok adóhátralé­kainak elengedése pedig 10.198 fo­rintot jelent. Tehát csak ez a ked­vezmény közel 16.000 forinttal emeli a részesedést. Ezenfelül a kártérítés eltörlése “000 forintot tesz ki. A 10 százalékos beadási kedvezmény forintértékre átszá­mítva 9200 forint többletjövedelem­hez juttatja a tagságot. De a szövetkezeti tagok tovább is számoltak. Azt is számbavették. hogy mennyi a jövedelme egy tsz. tagnak és egy középparasztnak. S mit mutatnak a számok? Dányi Ferenc csoporltagnak 423 munka­egysége van. Erre kapott 15 mázsa 56 kg kenyérgabonát, 13 mázsa 53 kg burgonyát és közel 10 mázsa kukoricát. Természetesen jut neki még takarmány és egyéb termény, amellett munkaegységenkint kész­pénzt is kap. Ezzel szemben Zusz- kó József 10 holdas egyénileg dol­gozó parasztnak 24 mázsa búzája termett. A beadási is egyéb köte­lezettség teljesítése után 10 és félmázsa búzája marad. A számok tükrében világosan beigazolódik, hogy a jobb élet útja a nagyüzemi gazdálkodás. Megyénk állami gazdaságainak les jobb fejonői Sándor Lászlóné fejönö, a jaj­halmi állami gazdaság munkacsapat~ vezetője, sikerrel alkalmazza az élen­járó zoo-tcchnikai módszereket• A ke“ zélésére bízott tehenektől az előírt 70 liter helyett, napi 80—90 liter tetet fej. Tervét 127—128 százalékra «tel­jesíti. VISNYÁNSZKI GIZELLA fejönö már három éve dolgozik a jajhalmi állami gazdaságban, ahol y.éldaadó szorgalmas munkájával tűnik ki a többiek közti1 Tervet állandóan az elsők között te ' j esi ti­^Erdedi János felvétel''.) Az alacskai bányászok kollektívája olyan mint egy nagy család. Hosszú évek során forrott össze- Szilárd egységük egyik kovácsa a pártszervezet mellett Urbán László, az üzem vezető mérnöke. Urbán elvtársat Alacs- kán a legkise.bb gyermek is ismeri és szereti. De ő is ismeri jól bányászait, törődik, együttérez velük. S amellett nem lehet en­gedékenységgel sem vá­dolni. A munkafegyelmet szigorúan megköveteli-} és emberséges szóval meg is teremti. — Nem engedem, hogy bárki gorombán beszél­jen a dolgozókkal —- mondja Urbán elvtárs. — Azt tartom, hogy a vezető nem várhat tiszteletet, ha nem tiszteli munka­társait. Soha sem szabad puszta számként -kezelni őket — élő, érző embe-

Next

/
Thumbnails
Contents