Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-13 / 240. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG Keddi, u4i>3. október 13, Bányászaink nagy felelőssége Ahogy közeledik a tél, a dolgozók figyelme egyre inkább bányászaink felé fordul: hogyan teljesítik tervüket, adnak-e elegendő szenet az ország számára. Ipari üzemeink jó munkája azon mullK, hogy megkapják-e a kellő mennyi- ségű és minőségű szenet. De várják a kórházak, iskolák és a dolgozó családok is a téli tüzelőanyagot, s joggal kívánj áK, hogy az idén jobb legyen a .szénellátás, mint az elmúlt évben. Ezek a jogos igények mind jobban fokozzák a borsodi bányászok nagy felelősségét a széntermelés terén. Derék bányászaink nagyrésze mélységesen átérzi a nagy és megtisztelő felelősséget, szívvel- lélekkel igyekszik megfelelni a várakozásnak. Fokozzák a termelés ütemét, minden percet kihasználva harcolnak a terv teljesítéséért. Akadnak azonban olyan bányaüzemek is, amelyek súlyosan lemaradtak a széncsatában, a tervek teljesítésében. Joggal szégyenkeznek a lyukói, sajószenl péteri és a kuri- tyáni bányászok gyenge munkája miatt a megye dolgozói. Úgy kell harcolniok a jövőben a lemaradt bányák dolgozóinak, hogy mielőbb kiküszöböljék a csorbát, letöröljék a szégyenfoltot, — teljesítsék a tervet. Lemaradt bányaüzemeinkben gyakran a létszámhiánnyal igyekeznek menteni a súlyos adósságot. A legtöbb esetben azonban eltúlozzák a létszámhiány okozta nehézségeket, ennek számlájára írnak sok más hibát is, amelyet előrelátó jó munkaszervezéssel, a műszaki feltételek megteremtésével ki lehetne küszöbölni. Arra kell törekedni minden bányaüzemben — elsősorban ott, ahöl a létszámhiány valóban ne*- hézségeket okoz —, hogy a fejteljesítmények növelésével pótolják a kieséseket. Semmi kétség nem lehet, hogy ehhez meg van a lehetőség. Bányász pártbizottságaink, szakszervezeteink a műszakiakkal együtt jó politikai tömegmunkával vezessék új rohamra bányászainkat. Ezzel biztosíthatják a széncsata sikerét, megteremthetik az előfeltételeit annak, hogy a borsodi bányászok megfelelnek a beléjük vetett bizalomnak és teljesítik a széntermelési tervet. Gyorsítsák meg állami gazdaságaink az őszi mezőgazdasági munkák ütemét Megyénk több állami gazdasága befejezte már a szántási és vetési munkákat. A szerencsi cukorgyár célgazdasága október 9-re befejezte az ősziek vetését. Jól halad a szántási és vetési munka a vattai, tarcali és klementinái állami gazdaságokban is. Igen jól dolgozik az emődi állami gazdaság, ahol 558 hold őszibúzát, 200 hold őszi takarmánykeveréket vetettek el október 5-re. Egy-két állami gazdaságban azonban — ahol az igazgató és vezető íigronómus nem mozgósítja kellőképpen a gazdaság dolgozóit, a szántás, vetés és a trágyakihordás nem halad kellő ütemben. Súlyosan elmaradt a vetőszántással a léhi, bod- roghalmi, igrici, boldvai és dicházi állami gazdaság. A kukorica, napraforgó és takarmányrépa betakarítása nem halad eléggé, a dicházi, evnődi, igrici, klementinái, mezönagymihály: és ongai gazdaságban. Elhanyagolta a mélyszántást a vattai, léhi és a me zőnagymiháyi állami gazdaság. Döntő feladat, hogy állami gazda ságaink igazgatói, vezető agronómusai sürgősen ismertessék minden dolgo zóval, a jutalmazásról szóló miniszteri utasítást. Rendszeresen értékeljék ki a teljesítéseket, amellyel elősegítik az őszi munka befejezésénél meggyorsítását. Kinevezték a Szovjetunió úi egyiptomi rendki vüii és meghatalmazott követét A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Szolod Danyiil Szemjonovicsot kinevezte a Szovjetunió egyiptomi rendkívüli és meghatalmazott követévé. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Kozirev Szemjon Fav- lovicsot felmentette a Szovjetunió egyiptomi rendkívüli és meghatalmazott követi tisztsége alól, tekintettel más munkára történt beosztására.1 A III. SaaksaiervejíCíi Yilágkongressznis Becs (TASZSZ) A III. Szakszervezeti Világkongresszus vasárnap délelőtti ülésén megkezdődött Louis Saillant beszámolójának vitája. Az elnöklő N. M Svernyik először Manuel Gutierrez- nek, a guatemalai dolgozók egységes szövetsége főtitkárának adta meg a szót. Ezután Zupka, Csehszlovákia képviselője, majd L. Yntilla, a finn dolgozók képviselője szólalt fel. A német küldöttség nevében Herbert Warnke üdvözölte a kongresz- szus részvevőit. — Számunkra, német munkások és alkalmazottak számára — mondotta Warnke — különös jelentőségű mind a nemzetközi, mind a német munkásosztály egységének megteremtése, minthogy ez az egység jelenti a német kérdés békés megoldásának. az európai béke biztosításának útját. Ahhoz azonban, hogy a német munkásosztály meg tudja oldani ezt a hatalmas fontosságú feladatot. le kell küzdeni a szakadást Nyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak közös harcában is, ki kell ková- csolhi a német munkásosztály akció- egységét. Ezután Tan Ngun burmai küldött kapott szót, majd V. Casanova, a chilei dolgozók egységes szakszervezeti központjának főtitkára, Haszan Szanmugat, a ceyloni szakszervezeti szövetség főtanácsának tagja szólalt fel. Ezután a kongresszus üléstermében megjelent az ausztriai munkásszervezetek küldöttsége. A jelenlévők viharos tapssal fogadták a küldöttséget, amely az osztrák dolgozók nevében virágcsokrokat és ajándékokat nyújtott át az elnöklő N. M. Sver- nyiknek. Az osztrák szakszervezetek képviselőjének üdvözlő szavaira N. M. Svernyik válaszolt. A délelőtti ülésen Manta Matamo- ros, a panamai dolgozók szövetségének képviselője szólalt fel utolsónak. A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 11-i ülésén Alain Le Léap elnökölt. Az ülésen elsőnek André Ruiz, az algíri munkások képFelvesiiink: kőműves Sc», SlIvS» orozó segédmunkás férfi és nű dolgozókat budapesti munkahelyre — Vidéki dolgozók részére megfelelő si&lláat, étkeztetést biztosítunk. Je, lentkezés 25/2. Építőipart Vállalat Budapest, XIII. Itozsnyai nt 8. viselője szólalt fel, majd BrándSen, a holland dolgozók képviselője beszéde után N. M. Svernyik, a szovjet szakszervezeti küldöttség vezetője emelkedett szólásra. A szónoki emelvényen megjelenő Svernyiket a kongresszus küldöttei hosszantartó tapssal fogadták. Vilyvitány példájára javítsák meg a begyűjtési pf unhat a sátoraljaújhelyi járás kosségi tanácsai Kint a határban pezsgő az élet Mikóháza, Vilyvitány és a többi község környékén is. A föld barna háta, a göröngyök bizonyítják: a sátoraljaújhelyi járás dolgozó parasztsága szorgalmas munkával idejében elveti a magot, biztosítja a jövőévi kenyeret. Góréba rakott kukoricaszárak mutatják, hogy szorgalmasan törik a tengerit. Ássák a burgonyát is. Esténkint fehéren világítanak a zsákok a hazatérő szekereken, arany- lón sárgul a kukorica a kocsiderékban. a házak ablakán vidám nótaszó szűrődik ki. Fosztják a kukoricát. Ezévben gazdagon fizette meg a jó munkát a tengeri. Bőven termett a határban —- s a beadási kötelezett ség 10 százalékos leszállítása utár nemcsak a beadás teljesítése nerr ütközik nehézségbe. — de bőven jut a szabadpiacra is. És mégis — annak ellenére, hogy a betakarítás jól halad, egyre több ház tornácán szá4 rad a lefosztott kukorica — a sátoraljaújhelyi járás az állam iránti kötelezettség teljesítésében az utolsók között kullog. Ahol a tanácstagok nem mutatnak példát... Persze az elmaradásnak nincsenek „természeti okai“. Sokkal egyszerűbb a késés magyarázata; a nemtörődömség, a hanyagság. Mikóháza községben például alig van ház, ahol már be ne takarították volna a kukoricát — s mégis alig van dolgozó paraszt, aki eleget tett volna beadási kötelezettségének. A napokban mintegy 80 dolgozó parasztnak kellett felemelni a törvényben előírt 10 százalékkal beadási kötelezettségét, — mert nem adta be az előírt részt az államnak. De mi Jí serkentené a dolgozó parasztokat, a kötelesség teljesítésére, — mikor a tanács vezetőitől is a törvényesség megsértését látják. Szabó Pál, a községi tanács elnökhelyettese úgy értelmezte a kormánynak a dolgozó parasztokat segítő rendelkezéseit hogy noha letörte kukoricáját és kiásta burgonyáját, — egy szemet senr adott be belőle. Nem különb nála Zamka Mihály tanácstag, a begyűjtési állandó,bizottság elnöke sem. — Alig 1 mázsa a kukoricabeadási kötelezettsége, —- de még ezt sem teljesítette, Pedig termett neki vagy két kocsira való. Sokkal fontosabbnak tartja a lekvárfőzést. Mikor a járási tanács begyűjtési osztályának dolgozói felkerestek, hogy szép szóval figyelmeztessék kötelezettségére, kijelentette, hogy „most nem ér rá mert lekvárt főz'1. Ha akarják, megnézhetik, hogy mennyi termet neki de az kint van a falutól vagy fél órára levő pincében — menjenek ki Aztán meg zsák sincs — mondta „kétségbeesve". Mikor közölték, hogy majd hoznak zsákot — akkor fogat nem volt. Ilyen körülmények között nem lehet csodálni, ha a terményraktárban nincs kukorica. S ha a tanács vezetőit megkérdik, hogyan tűrhetik ezt a szégyent, vállrándítva felelik „A szomszédos községek sem állnak jobban'“. Pedig ez nem egészen igaz, van jó példa is a szomszédok között. Vilyvitányban nem hivatkoztak a dolgozó parasztok arra, hogy „most szántani, vetni kell, nem érünk rá a terményraktárba menni". A kukori- cafosztás, a burgonyaásás után példamutatóan eleget tettek beadási kötelezettségüknek. így érték el, hogy a járás községei közötti versenyben a legjobbak között »vannak. Ebben a községben a tanács tagjai maguk jártak clöl jó ' példával, elsőként vitték a kukoricát, burgonyát a terményraktárba. Szekér is került — mert bizony nekik 4 kilométerre kell a terményt szállítani Úgy szervezték meg a dolgot, hogy 3—6 dolgozó paraszt beadási kötelezettségének megfelelő mennyiségű burgonyát, kukoricát raktak fel egy- egy szekérre^ s így nem esett ki fogat az őszi munkából sem s a beadási kötelezettségnek is eleget tettek. így köszönik meg a vilyvitányi dolgozó parasztok a kormánynak hogy csökkentette beadási kötelezettségüket. Nem dicsekedhetik azonban r karcsaí tanács sem, hogy mindent megtesz a beadás gyors teljesítése érdekében. Amilyen jól állnak az őszi szántás-vetéssel ugyanúgy elmaradtak a begyűjtéssel. Karcsán az a vélemény alakult kt, hogy „majd beadjuk, amit kell, — de ami van. azt először a piacon értékesítjük". Korsoveszki György dolgozó paraszt sem mondhatja, hogy nincs miből beadni. Szeptember 29-én például egy szekér kukoricát árult a sátoraljaújhelyi piacon — s el is adta má- zsánkint 130 forintért. Arra viszont sem neki, sem a tanácsnak nem volt gondja, hogy „illő lenne" először a kötelességnek eleget tenni... Sem kukoricából, sem pedig burgonyából nem vitte be a raktárba az előírt mennyiséget. De sorolhatnánk tovább, Füzéren, vagy Felsőregmecen hasonlóan súlyos a kötelezettség teljesítésében mutatkozó lemaradás. Ebben elsősorban a tanácsol-: hibásak. A tanácsok felvilágosító munkát nem végeznek. Sehol nem beszélnek arról, hogy a kormány intézkedése, a beadás csökkentése csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha az előírt mennyiséget a dolgozó parasztok időben beacfyák az államnak. Senki sem beszél arról, hogy a nagy sertéshizla/dák várják a dolgozó parasztok által termelt kukoricát, hegy több zsírt, húst adhassanak, a dolgozók ellátására. Arról sem esik szó, hogy a késlekedéssel a kormány kedvezményét, a 10 százalékos mérséklést is elvesztik a dolgozó parasztok. Mindenki a másiktól várja, hogy megkezdje a beadást, s éppen ezért a példamutatás hiánya a legfőbb oka a lemaradásnak. Pedig a törvény — törvény, annak eleget kell tenni. Nemcsak a tanácsoktól, a hivatali szervektől kell megkövetelni a törvényességet, be kell tartani a törvényeket a dolgozó parasztoknak is. A sátoraljaújhelyi járápban is fel kell lépni a nemtörődömség, a hanyagság ellen. Mint ahogy a járási tanács — ha későn is,—, de fellépelt ellene. A járási begyűjtési osztály dolgozóiból brigádot alakítottak. A két brigád a bodrogvölgyi és a Hegyköz községéit keresi fel, s fel- világosító szóval, s ahol ez nem használ, ott a törvényes rendelkezések • erejével gondoskodik arról, hogy eleget tegyenek a törvény előírásának. A helyi tanácsoknak azonban ar. eddiginél sokkal jobban és főként példamutatással kell hozzájárulni, hogy a sátoraljaújhelyi járás a kukorica és a burgonya beadásában elkerüljön a szégyenteljes utolsó helyről, a dolgozó parasztok pedig kötelezettségüknek eleget tévő, valóban élvezzék a kormány által nyújtott begyűjtési kedvezményeket. Bírósági ítéletek Egyiptomban „forradalmi birőság" által a többi ítéletek ügyében hozott valamennyi' előzetes Ítéletet. (MTI) Az „AFP“ jelentése szerint halálra Ítélték Faruk volt egyiptomi király sajtótanácsadóját. Az „Associated Press“ ugyancsak kairói jelentésében közli, hogy Ibrahim Farag, volt vaídista miniszter ítéletét a forradal. mi tanács életfogytiglani börtönről 14 évi börtönre változtatta. Nagib elnök bejelentette, hogy a „Forradalmi Tanács” jóváhagyta a három tagú — A moszkvai Kis Színház bftnauia^ta A. Jacobson ..Sakálok“ című színdar^Mái. A mű a mai Amerika képét vetíti elén!:, leleplezi az imperialisták erkölcseit és filozófiáját, clónktárja ar. imperialisták gyűlöletét a béke és haladás érőivel szem. b^n. de ugyanakkor bemutatja a haladó amerikaiaknak harcát a demokráciáért, békcéi-f és a haladásért. NEMZETKÖZI SZEMLE A szemünk előtt lejátszódó nemzetközi események közül kettőt szeretnénk itt külön kiemelni Ú9 részletesebben ismer tetni: a koreai hadifogolykérdést és i Brit'Guyanában történteket. Korea és Brit-Guyana ... mily távol vannak ezek egymástól, s mégis mennyi közös vonást mutatnak az ott lejátszódó események Az imperializmus képmutatása, a képmutatás mögött meghúzódó rabló és agresz- szív szándékok, s mindezekkel szemben az a hatalmas változás, amely a népek öntudatában, harci készségében, a háború befejezése óta végbement: ezek fűzik össze a földgömb e két, egymás-tói oly távolesó' pontján lejátszódó eseményeket. A koreai hadifogoly kérdés Mi a helyzet az úgynevezett nem-közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyoknak a kérdésében, vagyis azoknak a koreai és kínai hadifoglyoknak a kérdésében, akik az amerikaiak állítása szerint megtagadták azt, hogy visszatérnének hazájukba'< A válasz egy mondatban.: az amerikaiak, illetve az úgynevezett ENSZ-parancsnok" ság minden módon szabotálni igyekszik a fegyverszüneli egyezményt. Nem építik fel azokat a helyiségeket, amelyekben a koreai—kínai fél megkezdhetné felvilágosító tevékenységét. (A felvilágosítás célja az amerikai hazugság-propaganda által támasztott esetleges kétségek eloszlatása és az' amerikai ügynökök által tér, rorizáit hadifoglyok megnyugtatása, jogaik ismertetése. 1 Az amerikaiak a legnyiltab- ban akadályoznák e tevékenység megkezdését, amint a legkülönbözőbb módon igyekeznek meggátolni a semleges haza- telepítési bizottságot is ellenőrző munkájának elvégzésében, — mindezt a fegy" verszüneti egyezmény előírásainak megszegésével. A fegyverszüneti egyezmény a felvilágosító tevékenységre kilencvennapos határidőt szabott meg. A napok tehát mólnak és a felvilágosítás nem kezdődhetik meg, viszont az amerikaiak nem hajlandók hozzájárulni ahhoz,, hogy meghosszabbítsák a felvilágosítási határidőt. Közbon pedig változatlanul tovább folyik a hadifoglyok közé csempészett liszimnanlsla csangkajsekista ügynökök terrortevékeny rége. Állandóan hírek érkeznek arról hogy ezek az ügynökök arra akarják rá kényszeríteni a hadifoglyokat, ..törjenek ki“ a táborból. Vagyis az „ENS/-parancs- nokság“ felügyelete alatt a hadifoglyok szabályos elrablását tervezik. Ha ez az aljas terv sikerül, úgy valóban nem lesz mód semmiféle felvilágosító tevékenység folytatására és soha nem derülhet fény arra, hogy mi is történt tulajdonképpen az ..ENSZ parancsnoksága“ alatt álló hadifogolytáborokban. Joggal vetődhet fel bárkiben a kérdés, mi a célja mindennek. Világos, hogy az első és a legfontosabb cél a koreai kérdés békés rendezésének megakadályozása és újabb háború lehetőségének megterem tésc. A másik, közvetlenebb cél annak lehetetlenné tétele, hogy ország-világ előtt végérvényesen lelepleződjék a hadifogoly- kérdésben és az egész koreai kérdésben űzött amerikai hazugsághadjárat. A hadifoglyokkal szemben alkalmazott gyaláza tos bánásmódról, a velük szemben kifejtett terrorról, a hadifoglyok meggyilkolásáról ma már ugyanis nemcsak koreai és kínai, tehát ,, kommunista" hírforrásból értesülhet a világ közvélemt-nye, de olyan forrásokból is, amelyeket az ame rikai propaganda semmiképpen sem minősíthet ,.kommunistának“. A semleges hazstelepítési bizottságra gondolunk. Nos, ez a semleges bizottság jelentéseiben, hivatalos közleményeiben és jegyzékeiben ugyanazokat a súlyos vádakat ismétli el az ENSZ'parancsnoksággal szemben, mint amelyeket a koreai—kínai fél hangoztatott és hangoztat. Nézzük meg például azt a kérdést, hogy a koreai—kínai hadifoglyok nem karnak hazatelepülni. ..Eddig — hangoztatja Thimajja indiai altábornagy. semleges hazatelepítési bizottság elnöke — mintegy száztíz hadifogoly kérte haza- telepitését, ami azt bizonyítja, hogv a hadifoglyok közül legalábbis néhányon óhajtják a hazatelepülést. Még ennél is jelcntöségteljesebb azonban az a tény, hogy a táborokban egyetlen hadifogoly sem meri nyíltan kérni a hazatelepítést- Aki a hazatelefütését kérte, az kénytelen I volt titokban, vagy aszal a kockázattal tenni ezt, hogy hadifogolytársai (értsd: a liszinmartista, vagy csangkajsekista ügy1 (tökök) megölik, vagy megsebesítik, illetve a fegyveres erők a sövényen való áthatolás közben agyonlövik. Az a természet ellenes mód, ahogyan a hazatelepített hadifoglyoknak kifejezésre kellett juttatniuk kívánságukat, természetszerűen felkelti a gyanút, hogy nem minden hadifogoly rendelkezik szabad elhatározási képességgel-“ Mit mutat Thimajja altábornagynak Mark Clark ENSZfőparancsnokhoz intő zett egyébként nagyon is óvatos cs tapintatos fogalmazása levele? Azt, hogy a hazatérni nem akaró koreai és kínai hadifoglyokról terjesztett amerikai propaganda a Icgszemérmetlenebb és legembertelenebb hazugság. Azt, hogy az amerikaiak felügyelete alatt lévő táborokban terror alatt tartják a hadifoglyokat, megfejem lítik, megölik őket s végül azt mutatja ez a levél és a semleges bizottság többi levele és jegyzéke, hogy ezt a tényt az amerikaiak ma már semmiképpen sem tudják clpalástolni, s ma már senkit sem tudnak félrevezetni az „önkéntes haza- település“ meséjével. ,.Az Egyesült Államok felé — írja a „Times of India“ c. indiai lap — joggal fel lehet vetni z kérdést: békét, vagy háborút akar-e? Ha békét, akkor legfőbb ideje, hogy szóvivői észszerűbb, fele- lösebb és meggyőzőbb hangon szóljanak- Ha nem akarnak békét, akkor ideje minden ürügyet elhagyni .. Az amerikai imperialisták nagyon nehéz helyzetbe jutottak tehát. Minél inkább ellenzik a kérdések békés rendezését. annál inkább igazi mivoltukban lep- leződnek le a békés megoldásra áhítozó nemzetközi közvélemény előtt. S ahogy lelepleződnek, úgy szigetelődnek el háborús kalandorterveikkel. /Ili történik . Brit-Guyanáhan ? Néhány nap óta a nemzetközi politika központjába került egy délainerikai angol gyarmat, Brit Guyana. Ennek a gyarmatnak 33.000 négyzetméríöld a területe, lakosainak szám;« pedig alig félmillió. Pár nappal ezelőtt egyszerre csak hírek jeleitek meg az angol kapitalista sajtóban arról, hogy Brit-Gtryanában „kommunista zendülés“ van kitörőben, veszély fenyegeti a ,,demokráciái*, sírba akar« jak taszítani a ,,töt vényességet és a rens del“. Eat követően újabb jelentéseket tettek közzé arról, hogy angol cirkálók indultak e távoli .angol gyarmatra, inaid később megkezdődött a csapatok partra* szállítása az ország fővárosában, George« townban. Mi van ezek mögött a hírek: mögött ? Brit-Guyanában ez év április 27-én at ország történetében először — általános szavazójog alapján választásokat tartottak. Az áprilisi választások eredményekért: a demokratikus népi haladó párt abszolút többséget szerzett az új törvényhozó testületben. Huszonhét képviselő közül tizen4 nyolc tartozik a népi haladó párthoz. A népi haladó párt nem kommunista párt« Népi demokratikus politikai szervezet, amelynek szocialista céljai vannak é# vezetői marxisták. A párt választási győ* zelme és az a tény, hogy a párt képviselői ilymódon bekerültek a brit-guyanaí kormányba is. óriási idegességet keltett Londonban. Egyszerűen ezért, mert a népi haladó párt demokratikus reformer kát akar bevezetni jíz angol monopóliumok tulajdonában lévő cukornád- és rizs4 ültetvények dolgozói érdekében; egyszerűen azért, mm a népi haladó pírt * szakszervezetek hivatalos elismerését vett* programjába. Ez az, amit az angol mono* póliumok kormánya már nem tűrhetett* Mily gyakran szokott, ez a kormány a „demokráciára.“, a „népek szabadságára“, „törvényességre és rend“-re, s ehhez hasonlókra hivatkozni. A törvényesség és rend csak addig törvényesség és íénd számukra, amíg a kapitalisták előjogát és kizsákmányolási lehetőségét szolgálja. Abban a pillanatban, ahogy ez a törvényesség (hiszen a népi haladó párt szabad parlamenti választások során került többségre) a népre lenne kedvező és amiket a „rend“ a nép rendjét kezdené kifejezni, egyszerre ,.f elforgatásról“, „lázadásról", „vörös zendülésről“ hisztériáinak s mozgósítják csatahajóikat, hogy megtanítsák a nekik alávetett népeket „a demokráciára“Az angol imperialisták úgylátszik nié:j mindig nem akarják megtanulni, hogy a gyarmatosításnak, a népek elnyomásának ideje egyszcrzimirdcnkorra végétért. !
