Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
ÉSZAKMA GY ARORSZAG Vasárnap, 1958. október 11. KARCOLAT HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉS I/" edves olva- első versenyző. Él* sónk! Itt jen, ő az Gábler vagyunk az Ózdi Géza elvtárs, a Kohászati Üzemek durvahengermű I-es kapuja előtt szerkesztési osztály és izgatottan vár- dolgozója. Göm- jttk az üzem dől- bölyü testével csak gozóinak nagy úgy gurul. Fürgén sporteseményét, a szedi lábait és tás- reggeli futóver. kájával nagy körö- senyt. Az óra mu- két ír le a levegő- tatója nyugodtan, ben. Hajrá Gábler! megfontoltan simo- Ne hagyd magad! gatja végig a kör- Na, még 10 méter, beírt számokat. Kő- na még öt. •. zeledik a hét óra Hurrá! Befutott! felé. Lélegzetvisz. ■ , szemben azafojtva varjuk a V a „áron mutató ugrását o^keresZtS1. Marc!s 12-esre! Vegr/1 e,vtárg rohan a Felsüvít a g>'ári normairodára. A kiirt. Rajt! na-gy svungtól .alig B enépesedik az ‘adják mellőzni utca. a kul- egymást, túrotthon mjjgül és Kső Gábler elv- a pénztári épület társ! Hét óra 3 mellett vezető kis perces eredmény, köz felől élénk láb- nyel. dobogás jelzi, hogy Alig van időnk a megkezdődött ^ a meghatottságtól nagy sportesemeny. könnyező szemek- Az épület sarkánál kel gratulálni a hirtelen feltűnik az győztesnek. Máris megjelenik a másik futó. Feketéné szaktársnő, a martini bérelszámolóból. „Lehet, hogy én győztem volna, de közben bevásároltam“ — mondja a verseny izgalmától kipirult arccal, miközben Bencsó Ilona a harmadik helyezett — n.agy lendülettel hátba- löki. „A vasárnap az oka“ — pihegi fullad tan s beoson a gyárkapun. TVT agy csoport ■*-’ érkezik pi- hegve, de olyan is akad, aki liheg közöttük. Fej-fej mellett futnak. A különböző irányból érkező üzemvezetők Komlóri Antal, Polli László és a durvahengermű helyettes üzemvezetője, Belányi Elemér. Mögöttük 9tartol Paszternák Ilona, a kitűnő úszó. Hajrá ! Paszternák. Még be lehet hozni. De hiába minden bajos befogni. Paszternák ezt látva, nem is erőlteti magát. — Ejnye, ejnye Paszternák, szégyent hozol élsportoló fejedre. Fuss, ne hagyd magad! — Hiába minden lelkesítés. Lemarad. Az újk- boratóriumba 7 óra 30 perces idővel is elég befutni. A z üzemvezetők ^annál jobban fokozzák az iramot. De hiába minden igyekezet, Gábler elvtárs lett az első. , Ő a győztes, közel 100 kilójával. De a többiek is jól kitettek magukért. Vesztes nincs közöttük .. . azaz, mégis van. A gyár minden dolgozója. Na, dehát ez igazán csekélység. gyöngyvirágtól, lombhulIásig( Hatalmas sikerrel mutatták be a miskolci Béke filmszínházban a „Gyöngyvirágtól lombhullásig“ című gyönyörű színes magyar természettudományos filmet. Homoki Nagy Istvánnak ez az alkotása az 1953. nemzetközi filmfesztiválon a népszerű tudományos filmek első díját nyerte, A film lebilincselő hatással mutatja meg a Duna mentén fekvő ge- anéncsi ártéri védett erdőterület pezsgő életét. Éjjel és nappal, nyáron és ősszel egyaránt él, mozog, figyel az erdő. A vadász gondos szeme ügyel a védett állatokra. Tavasszal, amikor a vadász visszatér a tanfolyamról az erdőben megszámlálhatatlan gyöngyvirág hódító illata fogadja Tóvolléte alatt házához szokott a róka amely az éjjel is fehér tyúkot lopott fiai számára, de később meglakol kártevéséért. Békességben élnek és szaporodnak az őz és vaddisznó családok. Apró, éhes, sivafkodó fiókáikat nevelik az erdő madarai. Ilyenkor tavasszal uj életek százai bontakoznak ki az ősi fák lombjai között. Azonban sem a madárfiókák, sem a négylábú állatok nem élhetnek gondtalan biztonságban. Az erdő törvényei kegyetlenek, kérlelhetetlenek. A vadmalackákat kóbor kutyák kergetik meg, a kis őzike elveszti édesanyját, a madárfészkeket csúf sikló veszélyezteti. De a támadóknak is vannak ellenségei. a siklót jóétvággyal fogyasztja el a kigyászölyv, a kóbor kutyák pedii? nem kerülik el a vadász által felállított csapdát. A vérpiros csőrű fekete gólya ma már kiveszőiéiben van hazánkban. A dunamenfi ártéri erdőben azonban még vidáman neveli fiókáit a gólyamama. Kimúlt őzgida teteme bizonyítja, hogy farkas tévedt a védett területre. Éjjel a vadász lesben áll. Megismerjük az erdő mozgalmas éjjeli életét is. Ébredeznek és zsákmánv- utra indulnak a denevérek, baglyok és sündisznók. A farkast leteríti a vadász puskája. ősszel, amikor lehullatják levelüket a fák, mintha elcsendesedne kissé az erdő. A vizeket reggelen- kint vékony jégréteg vonja be, takaródót .fuj az őszi szél. Homoki Nägy István mesterien szép felvételeit hangulatosan fesfi alá Farkas Ferenc és Vaszy Viktor zenéje. A mókusok könnyed, gondtalan játéka, az űzött vadak menekülésének feszült izgalma, a virágok pompája, az éjjel és a ha inai baik, finom váltakozása mind-mind kifejezésre jut Farkas és Vaszy muzsikájában. A filmet október 14-ig tartják műsoron a ,,Béke“ filmszínházban. (A. I.) A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ UJ MUNKAÉVE A Déryné Színház társulata ezúttal ne" vezetes évfordulón kezdi meg az új színházi évet. 130 éve annak, hogy Miskc]c és Borsodmegye haladó szellemű hazafiainak áldozatkészségéből a mai színház helyén megnyitották Kolozsvár után Miskolcon azt az állandó színházat, amellyel Miskolc megelőzte a fővárost és hosszú évekre Miskolc vált a magyar színészet fellegvárává. De a magyar színi, kultúrának sokkal régibb gyökerei, hagyományai vannak Miskolcon, ahol 200 évvel ezelőtt, 1753-ban tartottak először színi előadásokat és ahol az 1800-as évek elején biztos menedéket kaptak a magyar nemzeti színjátszás Pestről kiszorított úttörő hősei. Azóta Miskolcon, amely döntően fontos történelmi szerepet játszott színmüvésze- tünk felvirágoztatásában, egész sora sarjadt ki a nagy szinésznemzedékeknek, s a miskolci színpadi deszkák sok híresneves aktor művészetének voltak tanúi. Itt harcoltak a magyar nyelv jogaiért, a köz" műveltség emeléséért, népünk szabadságáén olyan halhatatlanok, mint Déryné Széppataki Róza, a szabadságharcban honvédként is kivált Egressy Gábor, a Latabárok, Lendvay Márton, Szerdahelyi Kálmán és mások, akik arany-betűkkel írták be nevüket színmüvészetünk történetébe. Itt született színmüvészetünk egyik legragyogóbb csillaga, Jókainé La- borfalvy Róza, akinek édesapja, Benke József előbb mint színész, majd mint tanító és irodaimái szolgálta hosszú év tizedeken át a magyar színészet fejlesztésének ügyét. S érdemes megemlítenünk, hogy Laborfaivy Róza 50 éves pályafutása után Miskolcon, szülővárosában lépett fel utoljára 70 évvel ezelőtt, 1883 december 19-én Shakespeare: Coriolánusában. Ne" vezetesse teszi ezt az évet egy másik évforduló is: 160 évvel ezelőtt 1793 decent" bér 24-én született Déryné, akinek dicső nevét viseli egy év óta a miskolci színház. A színház műsorterve A Déryné Színháznak az államosítás óta eltelt három év alatt összeforrott együttese, minden dolgozója tudatában van annak, hogy szocialista színházunk folytatója, fejlesztője a miskolci színi kultúra haladó hagyományainak s tudja, hogy az úttörő elődök hazafisága, áldozatkészsége és Miskolc, Borsod népének hagyományos szinházszeretete nagy feladatokra kötelez- A jelentős kultúrtörténeti évfordulók ünnepi követelményeinek jegyében készülnek fel az új színházi év művészi célkitűzéseire s a színház vezetősége az együttessel karöltve ennek megfelelően igyekezett összeállítani 1953—54-es műsortervét. Az október 23-i évnyitó előadás műsor- darabjául Vörösmarty: „Csongor és Tünde“ című drámai költeményét tűzték ki. Vörösmarty kora nagy író-hármasában (Vörösmarty, Petőfi, Arany) a magyar irodalmi nyelv megteremtőjének, előtte el nem ért művészi magaslatra emelőjének szerepét töltötte be, akitől kora írónemzedéke, de a mai írók is sokat tanul" tak és tanulnak. A „Csongor és Tünde1’ az a drámai müve, amely a színpadi követelményeknek a mai színpadon is megfelel, bemutatása alkalmat ad Vörösmarty ragyogó költői nyelvezetének megcsillog- tatására, ami egymagában is igaz gyönyörűséget nyújt a nézőnek. Ezt a darabot követi Strauss mulatságos, komikus helyzetekben bővelkedő, hatását sohasem tévesztő muzsikájú nagyoperettje, a Denevér, amelyet friss vers- szövegekkel újítanak fel. Operaelőadások — operaegyüttes Az idén általában nagyobb mértékben igyekszik kielégíteni a színház dolgozóink zenei igényeit. Minden remény meg van arra, hogy az együttes operai bővítést kap. Ennek biztos reményében iktatták a műsortervbe Verdi: „Trubadur“"ját és a Miskolcon még nem ismert „Eladott menyasszony“ t, Smetana a kiváló cseh zeneszerző vígoperáját. Ennek tárgya két szerelmes harca a boldogságért. Mulatságos helyzeteken keresztül mutatja be, hogy a szerelmesek hogyan győzik le a gazdag vőre vágyó szülők mesterkedéseit. Az opera-előadások mellett természetesen nem marad ki a műsortervből a könnyedebb zenés műfaj, az operett és •a zenés vígjáték sem. Bizonyára nagy sikerre számíthat N- Kovnyer szovjet zeneszerző „Parasztruhás menyasszony című, Puskin egyik műve nyomán készült operettje, amelynek szövegkönyvét Adujev irta. Háy Gyula fordította s a magyar versszovegek szerzője Lányi Viktor. A múlt színi évben emlékezetes sikert aratott „Borjú“ című zenés vígjáték — operett változata, a „Boci, boci tarka' Budapest közönségét hódította meg — szerzője, Csizmarek Mátyás az idén új zenés vígjátékkal lepi meg Miskolc közönségét. „Kétszer kettő” a címe. Mai tárgyú darab. Olyan karrieristáról szól, aki úgy akar javítani „szociális összetételén“, hogy elveszi egy munkáscsalád leányát s felesége munkás származásával kendőzve próbál társadalmi pozíciót sze rezni magának. Klasszikus drámai művek' A műsorterv figyelembe veszi az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt a nagy érdeklődést, amellyel a miskolci dolgozók a nagy klasszikusok művei iránt viseltetnek. A világirodalom két nagy klasszikus műve szerepel a tervben. Egyik Calderon, a XVII. század nagy spanyol drámaírójának „A zalameai bíró“ című színmüve, amely a középkor ymelkedő, erősödő és öntudatosodó parasztságának szembeállítása a züllő, garázda és jógtipró nemességgel. A másik, Schiller: „Don Carlos“ című drámai költeménye. A mű cselekménye ugyancsak spanyol környezetben, II. Fülöp spanyol király zsarnoki uralmának idején játszódik, s a szabadságért, á haladó eszmékért küzdő erők összecsapását ábrázolja az egyházzal összefonódott haladásellenes érőkké1. az apa, és fiú szembenállásán keresztül. Miskolci fró vígjátéka Régóta vajúdott Miskolcon a helyi írók színpadi érvényesítése. A színház ezMÓRICZ ZSIGMOm Ezzel a címmel jelent meg most Móricz Zsigmond halálának 11. évfordulóján az Ifjúsági Könyvkiadónál a legnagyobb magyar kritikai realista író válogatott novelláinak gyűjteménye. Az írásoknak gyermekek a hősei. Bemutatják a falusi szegénység életét, a nagygazdát, a dzsen- trivilágot. A kötet címadó novelláját itt közöljük• ’ int az ellenség. Ha az ember nincs ott mellettük, kipusztítják mindenből, — mondta hevesen az úr a tornácon, ahogy a felesége kijött a szobából. — Mi az, kedves? — ijedt meg az asszony, aki nem volt hozzászokva, hogy nyugalmas, kövér ura hangosan beszéljen. Valami nagy bajtól félt. — Egy lécre volt szüksége és elvágott egy hatméteres oszlopot. Megtette volna egy másfélméteres léc!... Olyan fájdalmasan panaszkodott, ahogy csak a birtokos tud panaszkodni, akinek kárt tesznek az alkalmazottak. Az asszony csillapította, hogy ne adja oda magát a bánatnak, már ehhez hozzá kell szokni, ez mindig így ment s mindig így lesz. — Á, á — kiáltott most fel a férfi s a kertbe nézett a tornácról. A kertben a kertésze felesége dolgozott. Kapálta a fiatal eprest s most két .kisgyerek jött hozzá és azokkal elment a munkából. — Mit akar ez? Hova megy ez? Leste, ahogy a kertészné lomposan és rettentő lassan haladt felfelé a diófa felé. El nem tudta képzelni, mit akar. Már egész nap dühítette, hogy olyan lassan dolgozik, hogy az árnyék gyorsvonati sebességgel rohan hozzá- képest, de most minden vére a fejébe tódult, hogy mért hagyta ott a munkáját. A z órája ott volt a markában, most meg- akarta állapítani, hogy mennyi idő alatt kerül vissza -a kapához. A felesége elment a reggeliért. Maga hozta fel a kávét s jó sok tetejét rakott rá, mert az ura így szereti, ö ugyan nem tudja meginni a pilléjét, de ha az ember így akarja, hát kedvezett neki s mind rárakta, ami a lábasban volt. Amikor visszatért, az ura még mindig ott ült s az óra a markában volt. — No hova ment? — Affene tudja. Már egész nap a guta ke- hogy ágy áll és ágy mozog, mintha en« AZ UR A TORNÁCON gém akarna bosszantani... Többet áll, mint lehaj. lik. Tízszer, tizenötször belevágja a kapát. Akkor már feláll. Éppen számoltam a másodperceket, hogy mennyi ideig dolgozik és mennyi ideig ácsorog. — Ö, ne izgassa magát. Ez mindig így csinál. Ehhez hozzá kell szokni. — Nem lehet. Ehhez nem lehet hozzászokni. Semmi munkát nem végez. Nem híjhatok idegen napszámost, mert akkor megsértődne az ura, hogy nem a felesége kapja a napszámot, így pedig csak kilopják a pénzt a zsebemből... Nem bírom megérteni ezt a gazságot, hogy van lelke az egész napot, a napokat, az egész nyarat így tölteni el, hogy egy pillanatra meg nem erőlteti magát. ]Y/| aga valósággal vadászatot rendez ked1 1 vés. Úgy áll itt, mint a vadászkutya, mikor lesben van. ' — Az is vagyok. De ma lestoppolom, ma pontosan írom, jegyzem, hogy hány másodpercnyit dolgozik egy óra alatt. S most, mikor már egy félórája jegyzem, akkor csak otthagyja a munkahelyét és elmegy a gyerekkel s nem tudom, mit csinál ott a diófa megett... Az első félórából kidolgozott tizenhat percet, ellazsált tizennégyet... S ’most odavan már hét teljes perce. S nem tudom, mi a fenét csinál... — Mért nem megy oda, kedves, írtért nem nézi meg? — Én most azt akarom megállapítani, hogy mennyit dolgozik és mennyit lop. — Menjen oda és szóljon rá. — Elébb meg akarom állapítani, hogy menynyit produkál, hogy legyen mire hivatkozni. Mert azt akarom tudni, hogy ha nem vagyok itt, akkor mit csinálhatnak ezek? Ha most oda- Tnegyek és rákiabálok, azt elhiszem, hogy hozzáfog dolgozni, de én nekem a jellemével kell tisztában lennem, hogy tudjam azt, mire lehet számítani, ha nem látia az ellenőrző szem... Most már kilenc perce és még nem tudom hova lett. — Piszkét szed, — mondta a felesége. i— Piszkét? *— Biztosan a szomszéd suszter gyerekei jöttek, hogy szedjen nekik egy levesre valót. — No látja, egy levesre való piszkéért elmulaszt egy félnapot. Már tizenegy perc, még mindig nem szedte meg azt a kis piszkét, . Már jao, _ D! — Az úr a tornácon számlálta a másodperceket, hogy mennyi idő alatt ér vissza a kapához az asszony. |e az nem ment a munkahelyre, hanem a kertészház felé a két gyerekkel. Egyre nagyobb ingerültséggel, már szinte beteges lázzal leste az asszony kényelmes lépéseit s a percmutató körfutását. Végre a kertészné kijött a házból és visszament a kapához. — Tizenhét és fél perc, *— mondta az űr a tornácon. — Tizenhét és fél perc óta lopja a napot, — Náncsi, Náncsi, — kiabált most a kertészné után. A kertészné elébb nem értette a kiabálást, lassan körbe forgott s mindenfelé nézelődött, ez is olyan gutaüttető nyugalommal ment, hogy az úr a tornácon fújt és kékült a dühtőL — Náncsi.., S odaállott a tornác lépcsőjére, — Mit csinál maga? A kertészné a villa felé kezdett jönni, mert nem mert az úrral nyelvelni. Engedelmesen és alázatosan jött. — Beszéljen, mit csinált maga? *— kiáltotta a gazdája, akit szédülés környékezett, hogy ezzel újabb másodpercek vesznek eL — Kapálom az új eprest. — No, de most nem kapál... Most gyalogok .. Hol járt? A kertészné nem értette az űr rekedten izgalmas hangját. — A suszterék gyereke jött piszkéért. \ •— Mennyi piszkéért? — Egy féllíterért. — Nahát, maga egy félliter piszkéért., mennyi annak az ára? — Hat fillér. — Hat fillér. A maga napszámja tíz órára három pengő, órabére harminc fillér ... Ezzel eltöltött eddig huszonegy percet... Egy félórára maga kap tizenöt fillért, eladott hat fillérért.,. Kilenc fillért levonok magának ... A kertészné halálosan megsértve ment vissza kapájához. Aztán a kendője csücskét a szeméhez emelte és attól kezdve délig csak a szemét törülgette Az úr a tornácon pedig megette a kávét, aztán kicsit megnyugodva újságot olvasott. irányú tervezgetése és igyekezete eddig azonban meddő maradt. Most sikerült a színház dramaturgiájának segítségéve] Sós Györgynek, a fiatal miskolci írónál? olyan vígjátékot írnia, amely komoly sikerre számíthat. Sós György, aki novelláiban, elbeszéléseiben megcsillantotta már eddig is kitűnő bonyodalomszövő képességeit, jó humorérzékét és mai életünk jelen* ségeit megfigyelőkészségét, „Letörött a galy“ című vígjátékában mulatságos, tör* ténet keretében mutatja be néphadsere- günk és a falu kapcsolatát, néphadseregünk nagy nevelő erejét. A felsorolt színpadi művek mellett a. műsortervben szerepel Kornejcsuk szovjet író „Bodza liget“ című vígjátéka, Mes* terházi János mai tárgyú „Boldogság” c.( a bányászok életéről szóló operettje Hu- bay Miklós: „Egy magyar nyár“ című színmüve, egy Mikszáth-elbeszélésből készült operett stb Ezek azonban termé* szetesen nem mind kerülnek bemutatásra, a színi évad korlátozottsága folytán. Uj bérletrendszert vezettek be A műsortervből a színház 11 darabot mutat be bérleti előadásban. A színház ebben a színiévadban a dolgozók kíván* ságára új bérletrendszert vezetett be, amely sokkal kedvezőbb lehetőségeket nyújt a színházi előadások látogatására, A most kibocsátott kedvezményes bérletek szelvényeit a bérlők a bemutatott darabok bármelyik bérleti előadására beválthatják. A jegyelővételt egy hétre előre biztosítják a bérlők .'-'rimára, hogy szelvényeiket idejében beválthassák a számukra legjobban megfelelő napra és helyre. A színház új bérleti rendszere megr könnyíti a közönségszervezők munkáját, Eddig sokan vonakodtak a bérletváltástól azért, mert nem voltak biztosak abban, hogy szelvényeiket bizonyos kötött napokon igénybevehetik-e. Most ez a bizonytalanság megszűnik, mert a bérlő azon a napon megy színházba, amikor legjobban ráér. A műsorterv arról tanúskodik, hogy tt színház vezetősége mindinkább számol a dolgozó tömegek növekvő igényeivel, mindinkább be akarja tölteni a kultúr* forradalmunkban rá váró nemes hivatást. Hogy ezt minél eredményesebben tőit- hesse be, szükséges az, hogy párt- és tömegszervezeteink, s a vállalatok vezetői szívükön viseljék a dolgozók kultúrigé- nyeit, segítséget nyújtsanak a közönség- szervezők munkájához. aPártunk és kormányunk évről évre n*r gyobb súly fektet arra, hogy a vidéki városok, falvak dolgozó népe is a legmagasabb színvonalú színházi kultúrát kapja. A kormányprogramhoz híven korszerűbbé vált a Déryné Színház azzal, hogy központi fűtést kapott és a jövőben még jelentősebb beruházással teszik alkalmassá, korszerűvé a Déryné Színházat arra, hogy művészei zavartalanul próbálhassanak, tovább fejlődjenek s a közönség is megfelelő körülmények között, kényelmesen látogathassa a színházat, élvezhesse az előadásokat. Fejlődést jelent az együttesnek az operai bővítése, amely operaénekesekkel, .az énekkar és a zenekar megerősítésével operaelőadások rendszeres tartását teszi lehetővé. Miskolc dolgozói lelkes, jó munkát ki*1 vánnak a színház dolgozóinak kitűzött feladataik megvalósításához. Életet ment, aki vért ad! Ezúton hívom fel az öntudatos dolgom zókat: kapcsolódjanak he a véradó-mozgalomba. Kedves elvtársak! Aki csak egyszer belenéz a kórház belső életébe, ahol száz és száz beteg varja az életet adó vért, biztosan örömmel ajánlja fel vérét, hogy megmentse embertársai életét. Nincs orvosság, amely porolni tudja az eleven vért- Hány apró csecsemőnek mentik meg az életét a vértadók vérével!. Nincs magasztosabb és felemelőbb érzés, mint az a tudat, hogy véremmel meg' menthettem már néhány embertársam életét. MADA1 ISTVÁN Miskolc, drótgyir fl szovjet filmek sikere Kanadában A torontói „Variety’* filmszínházban nagy sikerrel játsszák a „Berlin eleste” című szovjet filmet. A nagy érdeklődés miatt a filmet prolongálták. Nagy sikerrel mutatnak be más szovjet filmeket is, így például a „Falusi orvos”-t, Előadás az Avasról A, városi. tanács népművelési osztálya és idegenforgalmi hivatala október 17-én. szombaton délután fél 4 órakor az Avas tetején, a kilátótorony mellett előadást rendez az Avasról. Tóth Dezső, a városi tanács vb. elnökhelyettese megnyitója után Marjalaki Kiss Lajos az Avas történetéről tart előadást, majd Vidéki János építészmérnök az Avas rendezési tervét ismerteti. Rossz idő esetén az előadást — amely bizonyára igen érdekli Miskolc dolgozóit — a városi tanács nagytermében tartják
