Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-06 / 234. szám

ÉS2$\KJVfc*GY/AR0RSZÁG Kedd, 1953. október 6. Mire fordíthatják tané twain k a ff7. Békéitőleeonre jegyeméit forintok 20 azáaalékát Ali* néhány nappal ezelőtt a mi­nisztertanács felhívással fordult az orszá* dolgozó népéhez: a IV. Béke­kölcsön jegyzésére. Az egész ország dolgozó népe nagy lelkesedéssel telt eleget a minisztertanács felhívásá­nál;. A falvakban a dolgozó parasz­té százezrei jó munkájuk mellett forintjaikkal is hozzájárulnak a kor­mányprogram mielőbbi megvalósítá­sához. Ennek a jegyzésnek egyik lé­nyeges pontja, hogy a tanácsok ál­tal gyűjtött és kifizetett jegyzések után 20 százalék illeti meg a taná­csokat. Ezt az összeget minden helyi tanács szabadon felhasználhatja szo­ciális és kulturális beruházásokra. Vagyis építhetnek belőle kutakat, kultúrotthont, vagy egyéb olyan in­tézményt hozhatnak létre, amely elősegíti a dolgozó parasztság kultu­rális színvonalának növekedését. Te­hát a jegyzett összeg 20 százaléka közvetlen a dolgozó parasztok ren­delkezésére áll. Dolgozó népünk, megyénk dolgo­zói saját tapasztalatukból tudják, hogy a kölcsönjegyzés gyümölcsöző befektetés, melynek minden fillérje visszatérül, bőségesen kamatozik az ország s minden egyes dolgozó szá­mára. Örömmel jegyzünk, mert minden fillér százszorosán visszatérül,.. ... így nyilatkoznak a bodrogkeres ztúri kőbánya dolgozói, Rozgonyi Antal, Sitnkó József, Reszó János és Kéri Béla, akik bányászhoz méltóan a munkavállaló. sok teljesítésében is példát mutatnak­AiöLojMnoagaloin kiszélesítésével akarják törleszteni adósságukat a kondói bányászok Két évvel ftezelőlt indult el Albert- telepről Loy Árpád elvtárs felhívá­sa: „Termelj,»ma többet, mint teg­nap!“ Kondón má/r az első napokban is­mertették a felhívást. Sok követője is akadt, de a mozgalom nem hono­sodott meg úgy, ahogy kellett volna, rívert nem segítették, nem karolták fel eléggé sem a műszaki vezetők, sem, a sztahanovisták. sem a szak- szerkezet. Ijgy aztán Kondón sem be­szélhetünk Loy-mozgalomról. Voltak ugyan nagyszerű teljesítmények, de tuba, hogy ezeket nem úgy népszerű­sítették, mintha Loy-mozgalom ered­ményeit. , A kormányprogram megjelenése után — csak úgy, mint másutt — Kondón is emelkedett a termelés. — Lelkes munka, kiemelkedő teljesít­mények születtek a szénfalak mel­lett, a bányászok száz és száz csille terven felül bányászott szenet küld­tek a felszínre, mintegy jelezve, hogy a nagyszerű program megvalósításá­hoz a kondói bányászok is több szén­nel akarnak hozzájárulni. A frontbrigádok közül Bartók Jó­zsef csapata 154.1 százalékos telje­sítményével hosszú idő óta tartja az elsőséget a versenyben. Nemcsak a brigádok között, de azon belül is élénk verseny alakult ki. Az egyéni versenyben Sulyok László 228.3, Ki­rály Károly 226.2, ifj. Jankovics Jó­zsef 220 százalékos teljesítményével tűnik ki. A kondói bányászok igen büszkék árrá, hogy csak két dolgozó termel 100 százalék alatt az egész üzemben. A napokban elérték a 30 mázsás át­lagos fejteljesítményt, amire a kon­dói üzemnél még nem volt példa. A brigádok és az egyének nagy­szerű eredménye azonban nem lát­szik meg az üzem tervteljesítésén. Szombaton is csak 55.5 százalék volt az eredmény. Sok az adósság. A kondói bányászok nem csügged­nek, hanem harcot indítanak a több­termelésért, s elhatározták: újjá élesztik a Loy-mozgalmat. MUbbiaony&ott a ,,munkáspárt“ margóiéi konferenciája ? A „Pravda“ tudósítójának cikke Az zdsóuadásti gépállomásom. Dankó László traktorvezető és Asztalos Erzsébet is hasonlóan vélekedik- A munkában és a jegyzésben is élenjárnak. A gépállomás dolgozói követték példájukat, hatalmas lelkesedéssel jegyezték forintjaikat a ’ Negyedik Békekölcsönre. S. Moszkva (TASZSZ) V. MWjevszkij, a „Pravdádban rá­mutat, hggy az angol munkáspárt mar- gatei konferenciáját olyan időpontban tartották m*g, amikor a párt alsó szer­vezeteiben a széles tömegek, tekintettel a bel- és külpolitikai helyzetben végbe­ment komoly változásokra, követelik, hogy a párt vezetősége folytasson a dol­gozók alapvető érdekeinek és az ország nemzeti érdekeinek megfelelő politikát. A Labour-párt Vezetői — írja a „Pravda" tudósítója — nem hagyhatták figyelmen kívül a nemzetközi téren végbement változásokat, valamint a Labour-pirt és a szakszervezetek egy­szerű tagjainak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló kitartó törekvését. Ezt tükrözi a konferenciának a külpoli­tika kérdésében hozott határozata és ezt bizonyítják egyes munkáspárti vezetők felszólalásai is- , A végrehajtó bizottság állást foglalt amellett, hogy a négy nagyhatalom hala. déktalanul kezdjen tárgyalásokat o leg­magasabb színvonalon és kijelentette: Megengedhetetlen, .Németország újra- íelfegyveraése, még mielőtt további erő­feszítéseket tennének Németország bé­kés egyesítése érdekében“..'* A végrebajtóbizouság a továbbiakban állás* foglalt amellett, hogy Kína fog­lalja el jogos helyét az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. Ezek a megnyilatkozások — írja Ma- Jevszkij — többek között azt mutatják, hogy az angol—amerikai ellentétek to­vább mélyülnek és hogy Angliában egyre növekszik az elégedetlenség Wa­shington politikájával szemben. Majeväzkij a továbbiakban rámutat, hogy a munkáspárt végrehajtóbizottsága programjával és a kül- és belpolitika kérdéseiről kiadott nyilatkozatával kap­csolatos vita megmutatta, hogy a két okmány távolról sem felel meg a párt alsó szervezetei követeléseinek. A munkáspárt ezévi konferenciájának eredményei megmutatják — írja befeje­zésül Majevszkij —, hogy a párt jobb­szárnya el akarja téríteni a párt töme­geit a jelenlegi legégetőbb követelmé­nyektől. A párt és a szakszervezetek becsületes tagjai ebbe a helyzetbe nem nyugodhatnak bele. Ezek a tagok olyan új politikát követeltek és követelnek a Labour-párt vezetőségétől, amely a béke ügyét és a dolgozók létérdekeit szol- gálja. Nyugatnémetországban megalakult a hitleri légierő volt tagjainak országos köre A DP A nyugatnémet hírszolgálati iroda jelentése szerint a náci légierő volt tag­jai szombaton Detmoldban tartott érte­kezletükön megalakították a „Luftwaffe volt tagjainak országos köré‘‘-t. Az új fasiszta szervezet elnöke Strum volt tá­bornok, a krétai hadműveletek volt fő­parancsnoka, tiszteletbeli elnöke pedig Kessclring, volt tábornagy. Ünnepi fel­szólalásában Strum síkraszillt az. „egyse, ges Európa" tervének megvalósítása mel lett és hangsúlyozta, hogy „ismét fel kell állítani a német hadsereget''“. Kommunista győzelem egy francia községi pótválasztáson Paris (MTI) A St. Pierre-de-Corps-ban tartott községtanácsi pótválasztáson a sza­vazók 86 százaléka a Kommunista Párt jelöltjeire szavazott. Az áprilisi választáson a kommunista jelöltek a szavazatok 62 százalékát hódítottak el. (BITI) Gyorsítsák meg a burgonyabegyüjtés ütemét a sátoraljaújhelyi, putnoki és az ózdi járásban Az utóbbi időben a kukorica és a napraforgó begyűjtésben komoly ja­vulás mutatkozik, a, burgonyabegyüj- tésben azonban továbbra is súlyos megyénk lemaradása'. Községi taná­csaink nem szorgalmazzák eléggé a burgonya begyűjtését, a hanyagokkal «zemben nem alkalmazzák a begyűj­tési törvény megfelelő előírását. A megyei tanács begyűjtési osztá­lyának legutóbbi értékelése szerint, a járások közötti sorrend a következő: KUKORICA: NAPRAFORGÓ: BURGONYA: T. abaujszárotói 1. mezóesátj 1. ricsei 2. mezőcsáti 2. edelényi 2. miskolci 3. mezőkövesdi 3. sátoraljaújhelyi 3. encsi 4. edelényi 4. encsi 4. abaujszir.tói 5. encsi 5. abaniszántói 5. szikszói 6. putnoki 6. mezőkövesdi 6. sárospataki 7. szerencsi 7. ricsei 7. mezőcsáti 8. ricset 8, miskolci 8. szerencsi 9. szikszói 9. szikszol 9- mezőkövesdi 10. miskolci 10. szerencsi 10. edelényi 11. ózdi 11. sárospataki 11. ózdi 12- sárospataki 12. putnoki 12. putnoki 13. sátoraljaújhelyi járás. 13. ózdi járás. 13. sátoraljaújhelyi járás. A kormányprogram megvalósítása útján: Négy új népbolt, ot új gombabüffé épül Miskolcon Már néhány nappal a kormány- program bejelentése után Miskolc több helyén új építési munkálatok indultak meg. Megjelentek a kubi­kosok, alapárkot kezdtek ásni, — a teherautók meg éjjel-nappal zudí­EGYSZER egy miniszter a minisztériumához tar­tozó egyik vállalat előtt elhaladva észrevette, hogy az üzem körül helyenkint rossz a kerítés. Nem tét. szett ez a miniszternek és amikor megérkezett dol­gozószobájába, felhívta telefonon a szóbanforgó vállalat igazgatóját. — Szergej Mitrofanics! Rossz állapotban van a kerítésetek. Meg kellene javítani és újjá kellene festeni. Üdvözöllek 1 . . . — mondta a miniszter, s már le is tette a kagylót. Szergej Mitrofanics, amikor meghallotta az is­merős hangot, ijedten próbálta összeszedni ere­jét a hatalmas feladat teljesítésére, aztán mégis megkönnyebbülten sóhaj­tott fel. Hiszen egyszerű dologról van szó: mert ácsok is vannak, mázolok is, anyag is. Két nap múlva rendben lesz min­den­S valóban, az ácsok egy nap alatt bedeszkázták a réseket, a másolók oda­készítették vedreiket, ok­kersárga, világoskék, krómsárga, barna , festé­kekkel. — Bő választék volt a színekben. Tehát készen álltak a mázolok is, s Fjodor, az öreg má­zoló beszaladt az igazga­Nyikolaj Moszkvin: • A KERITES SZÍNE milyen színűre fessék a kerítést. SZERGEJ Mitrofanics majd megdermedt a ré­mülettől — most derült ki, hogy nem is olyan egyszerű a dolog, A mi­niszter ugyanis nem adott utasítást rá, milyen szí­nűre fessék a kerítést. Szergej Mitrofanicsnak kellett hát határozni, azaz, hogy kellett volna, ha Szergej Mitrofanics tudna határozni. Összehívta hit tanácskozásra a munka­társakat. Az értekezlet résztvevői egyenesen és bátran kifejtették vélemé­nyüket : egyesek szerint kékre, zöldre, sárgára, mások szerint szürkére kel] festeni a kerítést! A női munkatársak azt taná­csolták: fessék a kerítést halványkékre, halvány­zöldre, halványsárgára, világosszürkére. Szegény Szergej Mitro­fanics előtt újabb pro­bléma merült fel. Válasz­tania kellett. De Szergej Mitrofanics nem tud vá­lasztani. És azért nem tud választani, amiért ha­tározni sem tud: nem meri vállalni a felelőssé­get sem a kék színért, sem a halvinysárgáért, sem a világosszürkéért, tóhoz, hogy megtudakolja, Mert hátha aem az a »in lesz, amire « miniszter gondolt? ... EKKOR az értekezlet összes tagja elindult a kerítéshez: úgy gondol­ták, a helyszínen köny- nyebb eldönteni a kér­dést. Mindegyikük ecse­tet ragadott és kedvenc színével befestette a kerí­tés egy-egy deszkáját. Csupa színes sáv lett a kerítés és mindegyik ta­nácsadó a magáét dicsér­te. Szergej Mitrofanics­nak a szeme káprázott már « színes sávoktól, de határozni még mindig nein tudott. Mert hiszel, nem is a színen múlik, hanem a felelősségen! Körülnézett Szergej Mi­trofanics, kire lehetne há­rítani a felelősséget. De bárkire nézett, mind ala­csonyabb beosztású volt nála. Nem marad más hátra, mint... Szergej Mitrofanics uta­sította Fjodort, a főmérő­iét rakja össze festékeit és menjen hoza; majd hivatja- Ő maga pedig munkába állította a grafi­kusokat, készítsenek al­bumot. Másnapra készen volt az album, minden lapján egy-egy kerítés díszelgett- Tizennégy da­rab különböző színű kerí­tést ábrázolt az album­Ekkor Szergej Mitrofanics kiválasztotta legvakme* rőbb munkatársát és a minisztériumba küldte. Nem számít kihez megy, nem baj, ha a legjelen­téktelenebb irodafőnökhöz is. Csak írja alá nevét az illető valamelyik kerítés alá. Ezt természetesen aem is az illető saját alá. írásának fogják tekinteni, hanem, úgymond, minisz­tériumi aláírásnak. És éppen ez a lényeg . .. A VAKMERŐ munka­társ visszatért, de az al­bumot nem hozta magá­val. Talált ugj»n a mi­nisztériumban megfelelő embert, tetszettek is neki a kerítések, különösen a világoskék, de az illető­nek még meg kellett a dolgot valakivel tanács­kozni ... Egyik nap mult a má­sik után •. . Hetek múltak el, de válasz nem érke­zett. Az új deszkákkal ki­javított kerítés változat­lanul olyan csíkos volt. mint a zebra. Szergej Mi­trofanics elhatározta, meg­próbálja a tudósokra há­rítani a felelősséget. De ■ csak okosan! Albumot egyelőre nem küld nekik és aláírást sem kér, ha­nem kérdéseket tesz fel t tudósoknak: . Melyik színnek nem árt a nap? Melyik szín időálló? Me­lyik szín kedves a szem­nek? A tudósok éppen tintába mártották tollú­kat, hogy megírják a vá­laszt, amikor Szergej Mi­trofanics telefonja ismét megszólalt és az ismerős hang ezt mondta: —■ Felétek jártam ma. Miért olyan csíkos a ke­rítésetek, mint a zebra? Be kell festeni! Szergej Mitrofonicsban ebben a pillanatban ször­nyűséges elhatározás szü­letett: megkérdezi! — DE MILYEN színű­re fessék? — kiáltotta szinte magánkívül —, de azért tiszteletteljesen. A drót túlsó végéről nem jött válasz, elpiaradt az üdvözlés is... S Szergej Mitrofanics ott állt e né­ma telefon fölött, karját széttárta. Mit tegyen?... Mély lelkibánatába ros- kadva töprengett íróasz­tala mellett s végre így határozott: A kerítést, —- hegy n* gyötörje többé —, le kell bontaná és helyére élő- sövényt kel] ültetni. A sövénynek saját színe van. maga felelős a színéért, nem pedig Szergej Mitro. fanic-s.. . Már nyúlt is a csengő után, begy m- színt., a Tassa az ácsokat és a ker­tészeket, amikor váratla­nul kinyílt az aitó s be­lépett búsan Fjodor, a mázoló. De nem egyedül jött, hanem... Jaj, anyám! ... Fjodor mögött maga a miniszter lépett be! — Ne szidja őt! — mondta csendesen Fjodor a miniszternek és Szergej Mitrofamcsra mutatott. Én, vén szamár, én kezd­tem el az egészet! Ma­gamnak kellett volna ki­választani a kerítés szí­nét, mert hiszen nálamnál jobban senki sem ismeri a színeket! .., Nem 6 tehet róla . •. ELSZOMORODOTT, megneheztelt erre a mi­niszter szíve. Most jött rá, miért kell neki késő éjfélig, hajnali kakasszóig a minisztériumban ülni. Azért, mert az ilyen Szer. gejek és Fjodorok helyeit gondolkozik, helyettük dönt és helyettük vállalja a felelősséget! . •. És bár haragudott, át­ölelte Fjodort, meg is csókolta és gyorsan vis­szatért. minisztériumába, hogy javítson a helyzeten. Fjodor pedig felvidulva, széjjelrakta nkkersárga, égszínkék, krómsárga és barna festékeit. Egy ki­csit gondolkodott ég kiválasztotta a kerítés számára a legmegfelelőbb tolták az anyagot. Sokezer téglát, terméskövet, palát, kavicsot, fage­rendát szállítottak az építkezéseit helyére. Elmúlt néhány hónap és ma, akik az építkezések felé járnak, láthatják, hogy teljesen felépítettek négy új modern népboltot. A perecesi-meg- állónál, a Sztálin-uti bérházaknál, a Gőzön Lajos és a Vörös utca keresz­teződésnél, valamint a Határ utcá­nál szép díszítéssel ellátott laposte­tejű, nagy üvegablakos épületek büszkélkednek. Kovács György elv­társ, a városi tanács kommunális osztályának vezetője elmondja, hogy az új épületekben a legkorszerűbben felszerelt fűszer- és húsboltok nyíl­nak. A húsboltban falbasüllyesztett nagyméretű jégszekrény lesz. Az új boltokba bevezetik a vízvezetéket. Szellős raktárakkal látják el az üz­leteket. — Mennyibe kerül egy ilyen nép­bolt építése, berendezése államunk­nak? — kérdezzük Kovács elvtársat. — 380,000 forintba — volt a vá­lasz. A vasgyári dolgozók örömmel lát­ják, hogy az új fűszer- és húsbolto­kon kívül gombaalakú népbüffék is épülnek a telepen. Télen-nyáron nyitva lesznek ezek a büffék, ame­lyek szendvicset, hideg ételeket, nyá­ron hűsítőt, télen pedig forró kávét és teát árusítanak. Egy-egy ilyen gombabüffét a vasgyári stadionnál, a Lenin-téren, a vasgyári mozinál, a postánál és a DIMÄVAG kapujánál építettek. A vasszerkezeti részek már elkészültek, s így a gombabütfék rövidesen megnyílnak. A Diósgyőri Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat már felkészült az új népboltok és gombabüffék áruellátá­sára. Berendezéssel együtt 420 ezer forintjába kerülnek ezek az állam­nak! Ez a szám is mutatja, hogy Miskolc a kormányprogramnak meg­felelően fokozottabban segítséget kap államunktól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents