Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-31 / 256. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szombat, 1953. október 31. Sznjttai Mimszletlanácsáiiak és a Szovjetunió taiwista Pártja Központi Bizottságának határozata „Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének megjavításáról“ Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága megállapította, liogy az utóbbi években az élelmiszerek ter­melése jelentékenyen emelkedett. A Szovjetunió élelmiszeripari miniszté­riumának adatai szerint, a főbb élelmi­szerek termelése, az 1940. évi terme­lést száz százaléknak véve, az idén a kővetkezőképpen alakult: hús — 162 százalék; hal (fogas) — 172 százalék; töltelék- és húskészítmények — 158 százalék: állati zsiradék — közel két­szeres; sajt — kétszeres; növényi zsír — 153 százalék; margarin — közel há­romszoros; cukop — 168 százalék; kon- zervek — két és félszeres; édesipari ké­szítmények — 172 százalék; száraztész­ták — 2.2-szeres; dara — 12i száza­lék; sör — 152 százalék; szőlőbor — 18i százalék, 1953-ban az élelmiszerek termelése az 1950-es évhez képest több mint -41 szá­zalékkal emelkedik. 1953. első felében az állami ipar 9.7 százalékkal több élel­miszert állított elő, mint, 1952. első fe­lében. Számos fontosabb élelmiszer: hús. állati zsiradék, tejtermékek, édes­ipari készítmények termelése azonban .1953. első félévében 1952. első félévéhez viszonyítva csak jelentéktelen mérték­ben növekedett. \ Szovjetunió Minisztertanácsa és az ■sZKP Központi Bizottsága úgy véti, hogy az élelmiszertermelés növekedésé­nek mérete és jelenlegi üteme nem biztosítja a szovjet nép anyagi és kul­turális életszínvonalának gyorsabb emelésével kapcsolatos feladatok tel­jesítését. A nehézipar fejlesztésében elért sike­rek, a mezőgazdaság fejlődése és a me­zőgazdaság további fellendítését szol­gáló intézkedések biztosítják a szilárd nyersanyagbázist ahhoz, hogy rohamo­san növeljék az élelmiszertermelést és az élelmiszerek forgalombahozatalát. A legsürgősebb feladat, hogy a leg­közelebbi hét-három esztendőben gyor­san fokozzák a lakosságnak hússal, hústermékekkel, hallal, haltermékekkel zsiradékkal, cukorral, édesipari készít­ményekkel, konzervekkel és egyéb ter­mékekkel való ellátását. A határozat ezután rámutat az élel­miszeripar munkájának néhány fogya­tékosságára, hangsúlyozva, hogy több élelmiszer gyártása tekintetében a me­zőgazdasági nyersanyagfeldolgozó ka­pacitás nem kielégítő, különösen elég­telen az állatfeldolgozás kapacitása az Észak-Kaukázus, a Donyec-medenec és az Urat térségében, továbbá a tejfeldol­gozás kapacitása az Ukrán SZSZK és az OSZSZSZK több központi területén, a cukorrépa feldolgozás kapacitása a Moldvai SZPZK-ban és az Ukrán SZSZK nyugati területein, a gyapotmagvak fel­dolgozásának kapacitása Közép-Ázsia kerületeiben és a szójabab feldolgozá­sának kapacitása a Távol-Keleten. Az élelmiszeripar munkájában az az egyik komoly hiányosság — hangzik a továbbiakban —, hogy nem harcolnak eléggé a nyersanyag és a készáruveszte­ség, valamint az önköltség csökkenté­séért. ami pedig a közszükségleti cik­kek kiskereskedelmi ára további csök­kentésének fő forrása. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunisla Pártjának Köz­ponti Bizottsága az élelmiszergyártás gyors fellendítése, valamint az élelmi­szerek minőségének és választékának gyors megjavítása érdekében elhatároz­ta : I. As élelmiszerek gyártanának fokozásáról és minőségének meg lazításáról Az 1954—1906. években többek között erősen fokozni kell az -élelmiszerek gyártását, előrecsomagolását, javítani keil az élelmiszerek min (leégek vá­lasztékát, valamint csomagolását és jó­val határidő elölt teljesíteni kell áz ót­éves tervben az élelmiszertermeléssel kapcsolatban 1955-re kitűzött felada­tokat. Ezért a fő élelmiszerfajták gyár­tásának fokozását többi között a követ­kező mértékben kell megszabni: Hús és hústermékek Jelentős mértékben növelni'kell a hús, a húskonzervek, a vagdalthús, töltelékes áruk és mis húsipari termékek gyár­tását és e cikkek termelését többi kö­zött a következő méretekre kell emel­ni: Húg 1954-ben kétmiUiószáznyolcvan- ezer tonna, J955-ben kétmillióötszázöt- venezer tonna. A húsfélék közül a baromfihús 1954- ben hetvenötezer tonna, 1955-ben száz­ötezer tonna. A hústermelés volumene 1954-ben az 1950. évit száz százaléknak véve 174 százalék, 1955-ben az 1950. évinek két szerese. Az állami ipar 1956-bam emelje a hústermelést körülbelül hárommillió tonnára, vagyis az 1950. évinek két egész négy tizedszeresére. a töltelék készítmények gyártását egymillió ton nára, vagyis az 1950. évinek 2.2-szere- sére, a baromfihús termelését pedig négy egész hét tizedszeresére. 1954—1956-ban 144 hin feldolgozó vál­lalatot kell üzembehelyezni. 1956. végére Vz 195Ö. évihez képest a következő arányban kell növelni a ter­melési kapacitást: A hústermelésben másfélszeresére, ba­romfihústermelésben 2.7-szeresére, tölte­lék és húskészítmények gyártásában egy egész hét tizedszeresére, húskon­zervek gyártásában 1.6-szeresére, vag- dalthúiskészítésben 7-szeresére, húsos- derelye előállításában 5-szörösére, zsir- olvasztásnál pedig 1.7-szeresére. Hal és halkészítmények Erősen növelni kell a halak és ten­geri vadak fogását, mégpedig a többi között a következő arányban: Hal és tengeri vad — 1954-ben 27.15 mllliő mázsára, 1955-ben pedig 31.9 millió mázsára. Az 1950. évivel szem­ben 1954-ben 56 százalékkal, 1955-ben pedig 83 százalékkal több halat és ten­geri vadat kell fogni. A Szovjetunió élelmiszeripari cikkei­nek minisztériuma 1955-ben emelje a forgalombahozatalra gyártott halkészít­mények mennyiségét 2,010.000 tonná­ra. A nyílt tengeri halfogás növelése, va­lamint a halnak közvetlenül a halászat helyszínén történt mielőbbi átvétele és feldolgozása céljából 1954—1956-ban je. lentősen ki kell egészíteni a halászflot- tát. az átvevő-szállító, a hűtőberende­zéssel ellátott és a kiszolgáló hajók ál­lományát.. Javítani kell a konzervgyárak, hűtő­házak, halíeldolgozó, hordókészítő, ha-. tér­jógyártó és hajójavító vállalatok melci kapacitásának kihasználását. Vaj, sajt, sűrített tej és egyéb tejtermékek A Szovjetunió élelmiszeripari minisz­tériuma az 1954—55. években emelje a vaj, a sajt, a tejkonzervek és egyéb lejtermék gyártását a többi között a kö­vetkező mértékben: A vajgyártást 1954- ben négyszázhatvanhalezer tonnára. 1955-ben ötszázhatvanezer tonnára, a sajtgyártást a fenti éveknek megfele­lően kilencvenhétezer tonnára, illetve százharmincötezer tonnára. 1956. végéig az 1950. évihez képest — új vállalatok építésével, a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumának keze­lésében működő vállalatok újjászerve­zésével és technikai felszerelésének fo­kozásával — a vajgyártás kapacitását pedig két és félszeresére. Építsenek és helyezzenek üzembe az 1954—öö. években 720 vaj-gyárat, sajt­gyárat és elsődleges tejfeldolgozó üze­met, száz városi üzemet, 16 tejkon­zervgyárat, valamint vaj, sajt és egyéb tejtermékek befogadására, illetve táro­lására alkalmas hűtőberendezésekkel ellátott 80 telepet. Növényi olajok és szappanok A Szovjetunió élelmiszeripari minisz­tériuma emelje az 1954—1955. években a növényi olaj és a szappan gyártását a többi között a következő arányokban: A növényi olaj gyártását 1954-ben egy- millióhárotnszázezer tonnára, 1955-ben egymillióötszázezer tonnára; a szappan gyártását (negyven százalék zsírsav- tartalmú szappanban számítva) a fenti éveknek megfelelően egymillió tonnára, illetve egymilliókétszázezer tonnára, a növényolaj gyártás volumenét 1954-ben az 1950. évihez képest százhatvanhét százalékra, 1955-ben 192 százalékra. Fokozzák a finomított növényi olaj gyártását, a többi között együttesen na­pi ötszáz tonna olaj teljesítőképességű, hú,z olajfinomító üzem építésével. 'Az olajos magvak jobb tárolására és romlástól való megóvása érdekében az 1954—55. évben építsenek együttesen háromszázezer tonna befogadóképessé­gű, gépesített nyersanyagtároló raktá­rakat az olajgyárakban. A margarintermelés Az 1954—55. években a margaringyár­tást növeljék a többi között a következő arányokban: A margaringyártást 1954-ben három- százkilencvenezer tonnára, 1955-ben négyszázötvenezer tonnára. Jelentős mértékben növelni kell a ma­jonéz gyártását,, amely nagy kereslet­nek öi-vend a fogyasztóközönség köré­ben. 1954—1956-ban Sztálingrádban, Tulá- ban, Ufában, Iíaragandában, Kraszno- jarszkban, Alma-Atában, Jakutszkban, Omszkban, Kemerovoban, Kazányban, Barnaulban és Volgodában 142.000 ton­na évi együttes teljesítőképességű 12 új margaringyárat keli építeni. A cukor A kristálycukor és a cukorfinomít- vány gyártását és csomagolását a többi, közölt a következő színvonalra kell emelni: Kristálycukor 1954-ben négymillióhá­romszázezer tonna, 1955-ben négymilHó- nyoleszázezcr tonna, eukorfinomítvány egymillióháromezázötvenezer tonna, il­letve egymlllióötgzázötvenezcr tonna. A kristálycukor gyártás volumenét emel­jék 1954-ben 170 százalékra, 1955-ben pedig 190 százalékra 1950-hez viszonyít­va. A cukorrépa Idejében való feldolgo­zására és hosszas szállításának csök­kentésére 1954. és 1950. között fel kell építeni és üzembe kell helyezni: 25 kristálycukor gyárat, elsősorban Ukrajna és Moldva SZSZK nyugati te­rületein, ahol kiesi a cukorrépa feldol­gozó kapacitás, kilenc eukorfinomítvány gyárat és üzemet,, eukorraktárakat összesen egymillió- százezer tonna befogadóképességgel, ezen belül 195i-ben több, összesen há­romszázezer tonna befogadóképessé­gű raktárát, édesipari készítmények és tea Az édesipari készítmények gyártását 1954- ben egy milióötszázhetven kilenc­ezer lonnára, 1955-ben pedig egymtllió- nyoícszázhuszonötezer tonnára kell nö­velni az 1950. évi kilencszázkilencven- négyezer tonnával, illetve 1953. évi egy- millióliáromszáznyolc vanhőtezer tonná­val szemben. Jelentősen növelni kell a népélelme­zési cikké vált fagylalt forgalombaho- zatalát, a tea minőségének, aromájának, vá­lasztékának és csomagolásának megja- vílása céljából: Növelni kell a többi között a 25 gram­mos csomagolású fekete tea előállítását az 1953. évihez viszonyítva 1954-ben 1.3-szeresére, 1955-ben pedig 2-szeresá- re. Az 1953. évihez viszonyítva a bádog és üveg tartályokban forgalomba hozott fekete tea gyártását 1954-ben 2.5-sze- resére és 1955-zen ötszörösére kell emelni. Kenyér, péksütemény, tésztakészítmények, élesztő Növelni kell az alacsonyabb kiőrlési fokú rozs- és búzalisztből, valamint a minőségi lisztből előállított cipók készí­tését. különösen a feljavított eipóféiék készítését a többi között a kővetkező arányban: Alucsony kiörlési fokú rozs- és búza­lisztből előállított pékkészítmények összmennyiségén belül 1954-ben 20. 1955- ben 30 százalékra, a növekedés 1955-ben az 1950. évihez viszonyítva 5.9- szercs. A tésztafélék gyártását 1954—55-ben a többi között a következő arányban kell emelni: Tésztakészítmények (ezer tonnában) 1954-ben 872, 1955-ben 1030, az emelke­dés 1954-ben az 1950. évihez viszonyít­va kétszeres, 1955-ben pedig az 1950. évihez viszonyítva 2.3-szeres. Nagy arányokban kell építeni kenyér­gyárakat, a már meglévőket pedig át kell alakítani, fel kell szerelni űj gé­pekkel. (MTI) (Folytatását holnapi számunkban kö­zöljük.) 5S8 ionná acél! gyártanak terven felül a „Forradalmi műszakok“ alatt a diósgyőri martinászok A diósgyőri martinászok az októberi tapasztalatok alapján készülnek fel novemberi feladataikra. Pénteki termelési értekezletükön „Forradal­mi műszakok1' tartását határozták el a novemberi I, dekádban. Meg­fogadták, hogy ezalatt a 10 nap alatt 568 tonnával teljesítik túl dekád- tervüket. Lakos Ferenc, a VI. kemence sztahánovista brigádvejzetője bejelen­tette, hogy brigádjával adagonként legalább 2 tonnával termel többet előírásánál, A legnagyobb odaadással dolgozunk — mondta —, hogy az októberi forradalom évfordulójára is bebizonyítsuk; méltók vagyunk Lenin elv­társ nevének viselésére. Oláh József, a IX. kemence olvasztárbrigód vezetője a jó kemence,, karbantartáshoz szükséges magnezitet, vagy égetett dolomitot kért. Kifo­gásolta, hogy a nagy költséggel beszerzett masszakeverőgép hetek óta még mindig nem működik. A lakatosok munkáját és a vizesek ellenőr­zésének hiányosságát bírálta. Kérte a gyáregységvezetőt, hogy a megnö­vekedett feladatok megbeszélésére időnként hívja össze az olvasztárbri- gád-vezetőket. Bírálta a szakszervezetet is, mert a legutóbbi termelési értekezleten elhangzott javaslatok közül az „A" műszak eddig egyet sem valósított meg. — Ez nem csoda, mert a jegyzőkönyvnek is nyoma veszett. Több felszólalás és javaslat hangzott el az acélgyártás megjavítására. A martinacélmű dolgozói megfogadták, hogy a bírálatot megszívlelik és a programnak megfelelő, jóminőségű acélt gyártanak a „Forradalmi mű­szakokban". Kohászati Üzemeink párosversenye DIÓSGYŐR ÓZD 4:0 Diósgyőrött október 29-én mind a négy döntő üzem túlteljesítette elő­irányzatát. A nagyolvasztó 109.2 százalékot teljesített, ezzel szemben az ózdi kohók csak 88.5 százalékot értek el. A martinacélművek közül is a diósgyőriek értek el 112.2 száza­lékos kiváló eredményt, míg az ózdiak csak 98.9 százalékban tettek eleget napi előírásuknak. A durvahenger. művek közötti vetélkedésben Diós­győr 103.6, Ózd pedig 97.1 százalékot ért el. A finomhengerművek közül mindkettő teljesítette tervét, de Diós­győr kiváló teljesítményével mégis megelőzte ózdi versenytársát, amely 103.7 százalékos teljesítésével az Ózdi Kohászati Üzemek között már má­sodszor nyerte el az első helyet. A „Szakma legjobb dolgozói a kobó- és gépiparban a A kohó. és gépipari minisztérium, a Vasas Szakszerrezet és a Kohászati Szer’ vezette! közösen, az 1953 április, május, június, július, augusztus és szeptember hónapok eredményei alapján értékelte a „Szakma legjobb dolgozója“ címért folyó verseny állását. Az értékelés alapján a többi között az alábbi dolgozók nyerték el a „Szakma legjobb dolgozója“ címet: Mérnök: Komlósi Antal (Ózdi Kohá­szati Üzemek), Székely Elek (DiMÁVAG Diósgyőri Gépgyár). Technikus: Sitkey Dezső (Lettin Ko­hászati Müvek), Bucsi József (Ózdi Ko­hászati Üzemek), Perjési János (Di.- MÄVAG Diósgyőri Gépgyár). Művezető: Kosik Kálmán (Ózdi Kohá­szati Üzemek). Ívhegesztő: 3. Koszován Elemér (Di-- (DiMÁVAG Diósgyőri Gépgyár). Karusszel-esztergályos: 4. Szabó Gyula (ózdi Kohászati Üzemek), 5. Szabó László (DiMÁVAG Diósgyőri Gépgyár). Formázó préselő: 4. Konczki Pál (Ózdi Tüzáilóanyaggyár). Elegy készítő: U Vineze Benjámin (Ózdi Kohászai: Üzemek), 2. Ködmön József (Ózdi Kohászati Üzemek). 3. Csir­ái az Ágoston (Ózdi Kohászati Üzemek), 4. Schlaga János (Ózdi Kohászati Üze­mek), 5. Beincze Lajos (Lenin Kohászati Müvek). Kohóműi olvasztár: 1. Kovács Sándor (Lenin Kohászati Művek), 2. Gulyán Barna (Lenin Kohászati Müvek). Eleklro-olvasztár: 1. Érsek József (Bor- sodnádasdi Lemezgyár), 2. Kovács T. József (Borsodnúdasdi Lemezgyár, ... 4 Martonyi Sándor (Lenin Kohászati Mü­fl francia nemzetgyűlés mentelmi jogi bizottsága súlyosan megbélyegezte a kormány fondorlatait a Francia Kommunista Párt négy vezető tagja ellen Paris (MTI) után csütörtökön nemzetgyűlés men- hogy határozatot Hosszas halogatás végre összeülhetett a telimijog bizottsága, hozzon Jacques Ducloe, Etienme Fajon, Francois Billoux és Raymond Guyot kommunistapárti nemzetgyűlési képvise­lők ügyében. A bizottság először is 14 szavazattal — ellene nem szavazott senki, négyen tartózkodtak a szavazástól — úgy hatá rázott, hogy a vádat „alátámasztó“ esc lekmónyekre r.em alkalmazható a bűn tetőtörvénykönyv 76 paragrafusa, amely végső fokon halálbüntetést szab meg a Franciaország külső biztonságát veszé­lyeztető cselekményekre. A bizottság tíz szavazattal nyolc elle­nében — egy bizottsági tag tartózkodott a szavazástól — azon véleményéinek adott kifejezést, bogy „a bizotttság elé tárt iratok után Ítélve az ügyészségnek a mentelmi jog felfüggesztésére és az említett képviselők vád alá helyezésének lehetővé tételére irányuló kérelme nem. ezhetö sem lojábsnak, sem komoly- (MTI) se" I nevezi ün-1 nak“. Új japán—kínai kereskedelmi egyezményt írtak alá Pekingben Peking (Uj Kína) Pekingben október 29-én új kínai— japán kereskedelmi egyezményt Írtak alá- Az egyezmény további mérföldkő a két nép közötti kereskedelmi kapcsolatok terén. Az 1952 június elsején aláírt keres­kedelmi egyezményhez hasonló egyezmény az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján az 1952 június elsejei egyezmény­ben foglalt árukkal azonos kategóriájú áruk kölcsönös kicserélését írja elő, a vásárlások é* eladások értéke mindkét irányban 30 millió fontsterhng. (MIT) Kuo Mo-zso beszéde a Kínában látogatásban levő japán küldöttek tiszteletére adott fogadáson Peking (Uj Kína) Kuo Mo-zso, a kínai békebizottság elnöke a Kínában tartózkodó japán küldöttség tiszteletére rendezett fogadó- esten a kirraí béke mozgalomról, valamint Japán és Kina viszonyáról beszélt. Kuo Mo-zso, miután ismertette a kül­döttek előtt a kínai békemozgalom lej* lődését, hangsúlyozta: a kínai nép kész­ségesen hajlandó szorosabbra, fűzni ba­rátságát a japán néppel, a Josüda-koT­mány állásfoglalása azonban teljes mér­tékben ellenszenves Kína népének. Kuo Mo-zso tényekkel alátámasztva fejtette ki, hogy a mai Japán tulaj előli­képpen az Egyesült Államok függvényé, vé, az amerikaiak távolkelet, i katonai támaszpontjává vált. Kuo Mo-zso ezután elismeréssel adó­zott a japán népnek azért a nehéz h*r* eáért, amelyet a függetlenségéért, demo­kráciáért, békéén és szabadságáéit vív. vek), 5. Beregi János (Lenin Kohászati Müvek). Martin-olvasztár: 1. Oláh József (Le*1 nin Kohászati Müvek), 2. Lakos Ferenci (Lenin Kohászati Müvek), 3. Dúbinyii Gyula (Ózdi Kohászati- Üzemek)., Gácst Sámuel (Lenin Kohászati Müvek)* 5. Várkonyi József (Ózdi Kohászati Üzcj. mek). Öntőcsarnoki dolgozók: 1. Tallin- Isi - ván (Ózdi Kohászati Üzemek), 2. Vasaa Béla (Ózdi Kohászati Üzemek), 3. Gern Sándor (Ózdi Kohászati Üzemek),, 4f Galambost József (Ózdi Kohászati Özed írnek), 5. Dcmes Ccza (Ózdi Kohászati Üzemek). Alelcgüzemi darus: 1. Viktor András (Lenin Kohászati Müvek), 2. Fehér Páll (Lenin Kohászati Müvek), 3* Kislstóki Gyula (Ózdi Kohászati Űzetnek), 4. Rai logi József (Ózdi Kohászati Üzemek', 5. Kovács József (Lenin Kohászati Mű­vek) . Forrasztár: 1. Kós István (Ózdi Kohá­szati Üzemek), 2- Török S.iiiidor (Ózlt Kohászati Üzemek), 3, Dalnoki Sándor (Lenin Kohászati Művek), 4. Bedák Zol­tán (Ózdi Kohászati Üzemek). Nehcz-hcngerész: 1. Hlavács M-aikua (Ózdi Kohászati Üzemek), 2. Urlica Géza (Ózdi. Kohászati Üzemek), 3. So-í mogyi István (Ózdi Kohászati Üzemek), ... 5. Medve Ferenc (Ózdi Kohászati Üzemek). Könnyű hengerész: 1- Érsek Gyula (Borsodnádasdi Lemezgyár), 2. Kurtán Ignác (Borsodnádasdi Lemezgyár), ..< 4. Fekete József (Lenin Kohászati Mü­vek), 5. Bosnvák János (Lenin Kohászati Müvek). Hengerkormányos: T. Molnár JánoU (Ózdi Kohászati Üzemek), 2. Krlstois Simon János (Ózdi Kohászati Üzemek), ... 4. Kisik Sándor (Ózdi Kohászati üzemek). Kikészítő: 1. Márkuly Miklós (Ózdi Kohászati Üzemek), 2- Labancz István) (Ózdi Kohászati Üzemek), 3. Mixtai Jó"- zsef (Ózdi Kohászati Üzemek), 4. Hossó Imre (Ózdi Kohászati Üzemek) 5. Mo­gyorósi András (Ózdi Kohászati Üze-> mek). Kemence-segéd: T. Eke Lajos (Ózdi Kohászati Üzemek), 2. Simkó László (Ózdi Kohászati Üzemek), 3. Hárskúti István (Lenin Kohászati Müvek), 'U Tóth Ferenc (Ierrin Kohászati Müvek), 5. Maczkó József (Lenin Kohászati Mü­vek). (MTI) SEGÉDMUNKÁSOKAT és SZAK- MUNKASOKAT felveszünk búd a. pesti építkezéseinkre Vidékiek úti- költségét megtérítjük, ingyen szil. last és ölesé ebédet biztosítunk. Egyéves szerződésnél 2P0 Et .inta!, mat fizetünk, de kötünk 2—3 hona, pos megállapodást is. Jelentkezni lehet az ÉM. 41 /l. Építőipari \ ál. lalat munkaügyi oszjályán. Buda. pest. V. József Attila n. 18. III. em. 14 Paray látván munkaügyi vezető­nél. November 1-től minden este BOLCSHEY ZSUZSA énekel a Pálmában (Szemere utca) Minden szombaton és vasárnap délután 4—-7 óráig táncos „öt­órai tea”1. Szórakozás, hangulat, tánc!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents