Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-30 / 255. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Beszámoló a megyei tanácsülésen a kormányprogram megvalósításának nagy eredményeiről és további feladatairól AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA IX. évfolyam 255. szám Ara 50 filler Miskolc, 1953 október 30, péntek Ne liirjük tovább a szégyent, számoljuk tel megyénk begyűjtési lemaradását A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslata alapján kormányzatunk számos határozatot hozott a ter­melőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok jövedelmének fokozására. A kormány határo­zatait gyors intézkedések követ­ték, amelyek révén a falu dolgo­zói 34 féle különböző kedvez­ményben részesültek. Kormány*. zatuTik joggal elvárja, hogy vi­szonzásképpen a dolgozó parasz­tok még jobban eleget tegyenek kötelezettségeiknek. A pártunk és kormányunk ál­lal nyújtott kedvezménynek az a célja, hogy tovább javítsa a dol­gozó parasztság anyagi és kultu­rális helyzetét, fokozza termelési kedvét. Igen nagyjelentőségű intézke­dés a 10 százalékos beadási ked­vezmény, amely megyénkben ösz- szesen 380 vagon terményt tesz ki. Ez minimális szabadpiaci áron, pénzre átszámítva 9 millió forintot jplent, — ennyivel töb­bet fordíthat megyénk dolgozó parasztsága egyéni céljaira. ormányunk 1953. augusz- tus 30-tól megszüntette a búza, rozs, árpa, zab, kukorica, napraforgó és burgonya forgal­mával kapcsolatos korlátozáso­kat.. Ez a rendelet lehetővé tette, hogy dolgozó parasztságunk az. állam iránti kötelezettség teljesí­tése mellett felesleges terményeit bárhol értékesíthesse. Fokozza ennek jelentőségéi, hogy az idén mind gabonafélékből, mind kapá­sokból szorgalmas jó munkával, államunk állandó segítségével, a dolgozó parasztok bő termést ta­karíthattak bo: — jut bőven az előírásra, a szükségletre és a sza­badpiacra is. Mindezek ellenére dolgozó parasztságunk egy része nem teljesítette időben az állam iránti kötelezettségét. Ez az oka annak, hogy megyénk az országos versenyben az utolsók között kullog. Ezen a legsürgősebben változtatnunk kell. A Kormányprogram megvalósí­tásából dolgozó parasztságunkra az a feladat hárul, hogy minden beadásra köteles terményből és termékből pontosan teljesítse az állam iránti kötelezettségét, a beadási tervet. A z öntudatos dolgozó parasz­tok át is érzik ezArt a fe­lelősséget. Több termelőszövet­kezet és község már 100 száza­lékra teljesítette beadási elő­irányzatát. Szuhakálló községben Forgács József, id. Kovács János, Sajóorösön M. Ládi István egyé­nileg dolgozó parasztok jártak az élen a begyűjtésben. Ezt a példa- mutatást azonban nem követte sok olyan dolgozó sem, aki mar hosszabb idő óta elvégezte az őszi betakarítást. A zemplénogárdi, nagyrozvágyi, mezőkövesdi dolgo­zók például szégyenletesen lema­radtak a begyűjtési terv teljesí­tésében. Cigánd községben Nagy István eladta kukoricatermését, mielőtt beadási kötelezettségét rendezte volna. Akadnak más községekben is, akik így akarják kijátszani a törvényt, megkárosí­tani népi államunkat. Járási pártbizottságainkra és községi pártszervezeteinkre vár az a feladat, hogy lendületet ad­janak a begyűjtésnek, jobban irányítsák, ellenőrizzék és segít­sék a járási, községi tanácsok munkáját, ügy dolgozzanak, hogy a begyűjtés rneggyorsiTá savai megyénk a legnagyobb mértékben előretörjön az országos verseny­ben. Politikai felvilágosító mun­kával, a kommunisták, tanácsla- gok személyes példamutatásával biztosiak járásukban, községük­ben a begyűjtési tervek teljesí­tését. A népnevelők', a tanácsok ál- landó bizottságainak tag­jai és aktívái ismertessék kor­mányunk programját; mondják el, hogy ezt úgy tudjuk minél gyorsabban megvalósítani, ha a dolgozó parasztok is helytállnak "mind az őszi munkában, mind a A beadási kötelezettség teljesítésé­ben. Mondják el azonban azt is, hogy a kötelezettség teljesítésé­nek elmulasztása milyen követ­kezményekkel jav. 'T’anúcsaink számolják fel . munkájukban a lazaságot, szerezzenek érvényt a törvény­nek. Ne tűrjék tovább a kuiákok mesterkedéseit. Nem egyedülál­ló a harsányi esel, ahol a tanács nem intézkedik a begyűjtést sza­botáló kuiákok ügyében A mező­kövesdi járás községeiben a ku- lákok nyíltan megszegik a nép államának törvényeit, szabotál­ják a beadást, — feljelentést azonban egyetlen tanács sem telt ellenük. Keményen fel kell lépni u dolgozó nép ádáz ellenségeivel szemben, akik igyekeznek lebe­szélni a dolgozó parasztokat a beadás teljesítéséről. Azt lii- resztelik a falu dolgozói között, hogy „nem kell beadni, az állam elengedte a tavalyi hátralékot, majd elengedi az ideit is”. Ezzel a félrevezető huzalozással kettős célt akarnak elérni. Szeretnék megzavarni a közellátást és kárt okozni maguknak a dolgozó pa­rasztoknak is. Népnevelőink lep­lezzék le, mit akar az ellenség, óvják meg dolgozó társaikat at­tól, hogy bárki is hitelt adjon a kuiákok hazugságainak. Mondják meg, hogy ez esetben maguk látják majd ennek súlyos követ­kezményeit. Ahogy kormányza­tunk sorra megvalósítja a dolgo­zók életének állandó javítását célzó programját és határozatait, ugyanígy érvényt szerez többi határozatainak, törvényerejű be­gyűjtési rendelefnek is. Államunk nem tűri el a törvényesség meg­sértését, érvényt szerez a törvény előírásainak. népnevelőknek és a tanács aktiválnak fontos feladata tehát, hogy beszéljenek minden egyes hútrálékossal, s megma­gyarázzák neki, hogy saját magá­nak tesz jót, jövőjét építi, ha pon­tosan eleget tesz kötelezettségé­nek. Hívják fel a hátralékosok figyelmét, hogy akinél a felvilá­gosító szó nein jár eredménnyel, aki ezután sem tesz elegei be­adásának, azzal szemben a tanács következetesen alkalmazza, a tör­vény előírását, az előírás 10 szá­zalékos felemelését, az elszámol­tatást. Borsod-tAbauj-Zemplén fejlett ipara mellett az ország második legnagyobb és legfontosabb me­zőgazdasági megyéje. Visszás ál­lapot lenne — különösen az idei bő termés mellett, ha azt vár­nánk, hogy más megyéből szállít­sanak ide élelmicikkekot, a város és falu ellátatlan dolgozói ellátá­sának zavartalan biztosításához. Világosan látnia kell minden járá­si pártbizottságnak, minden ta­nács- és pártszervezetnek, minden kommunistának é.s minden ön­tudatos dolgozó parasztnak, hogy megyénk nagy lemaradása a be­adásban végső soron a munkás- paraszt szövetséget gyengíti. A dolgozó parasztok egyre több traktort, kombájnt, műtrágyát, ekét, egyre több ruhát, cipőt, csizmát, építőanyagot várnak a gyárak dolgozóitól, —- feltétlenül szükséges ennek érdekében, hogy a törvény előírása szerint és saját maguk érdekében, minden be­adásra köteles terményből és ter­mékből pontosan eleget tegyenek kötelezettségüknek. özeledik November 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 3G. évfordulója. A falu dolgozói azzal készüljenek a nagy nap méltó megünneplésére, hogy az őszi munkák befejezése mellett felszámolják megyénk lemaradását a begyűjtésben. Dolgozó parasztjaink ne tűrjék tovább a szégyenfoltot Borsod hírnevén! K A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „A közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáréi“ A határozat első része lapunk tározat további részének szövege <r október 29-i, csütörtöki számában következő' az első oldalon jelent meg. A ha­4 háztartási és kultureikkek gyártásának fokozásáról» vátusztékanak kibővítéséről és minőségének megjavításáról hetvenötezer darabra. 1955-ben pedig A háztartási iparcikkeket gyártó ne­hézipari ágazatok, de mindenekelőtt a gépipari minisztérium, a villamos orö- müvek és a villamosipar minisztériuma, a közlekedési és nehézipari miniszté­rium, a repülőipari minisztérium, a hon­védelmi ipari minisztérium, a kohóipar! minisztérium, az építőanyagipari mi­nisztérium, úgyszintén a helyi és szö­vetkezeti ipar legfontosabb feladatai egyikének kell tekinteni azt, hogy a háztartási cikkek gyártása jelentős" fo­kozásának biztosításával együtt meg­javítsák a termelés minőségét, intéz­kedéseket tegyenek a gyártás profili- rozására és ezzel a termelési költségek csökkentésére, úgyszintén az áruvá­laszték kibővítésére, a háziasszonyok munkájának megkönnyítése, a lakos­ság kényeimének megmentése és jó­létének javítása céljából. A háztartási porszivógépek gyártását 1954-ben 243 ezer darabra, 1955-ben pedig négyszáznyolcvanháromezer da­rabra emeljék. A mosógépek gyártását 1954-ben 110 ezer darabra, 1055-ben pedig 296.3004 darabra emeljék. Növeljék a villanyvasalók gyártását 1954-ben 3,550.000 darabra, 1955-ben pe­dig 4,375.000 darabra, vagyis emeljék kiloncszeresére a vasalógyártást az 1950. évihez képest. Kötelezni kell a szállító minisztériu­mokat arra. hogy jelentős mértékben megjavítsák a zománcedények minő­ségét. és biztosítsák azt, bogy a keres­kedelmi szervezeteknek legalább hetven százalékban elsőrendű minőségű ilyen edényt szállítsanak. ■ Az aluminiumedény-gyártást 1954- ben 90.000 tonnára, 1955-ben pedig száz­hétezer tonnára emeljék, vagyis három­szorosára az 1050. évihez képest. A szamovárgyártást 1954-ben hatsziz­890.000 darabra emeljék. Kötelezni kell a Szovjetunió fa- és papíripari minisztériumát, valamint a szövetségi köztársaságok miniszterta­nácsait, hogy: Bővítsék a bútorgyárakban készített bútorok választékát, biztosítsák a haj­lított székek, a ruhás- és fehérnemű- szekrények. a könyvszekrények, a dívá­nyok, a gyermekbútorok és a két-há- romszobás lakások számára készülő bútorgarniturák gyártásának jelentős mértékű növelését, az ország minden kerületében a legkelendőbb bútorfélék gyártását fokozva. Kötelezni kell a Szovjetunió közszük­ségleti Iparcikkek minisztériumát, a Benlropromszojuzt. a szövetségi köztár­saságok minisztertanácsait, hogy dol­gozzanak ki és valósítsanak meg olyan rendszabályokat, amelyek a közszük­ségleti iparcikkeket előállító üzemek­ben tovább csökkentik az önköltséget, a nyersanyag és készgyártmányvesz- Tbséget. a forgalmi költségeket, s amel­lett javítják az árucikkek minőségét. Meg kelt tiltani az állami és szö­vetkezel! iparvállalatoknak, hogy az újonnan bevezetett közszükségleti cik­kek gyártását, a Szovjetunió kereske­delmi minisztériumának hozzájárulása nélkül megszüntessék. Kötelezni kell ft szőve*-•-•. > köztársasá­gok ^misztériumait, hivatalait, hogy vizsgálják felül a tömegfogyasztási cikkeknek közvetlen a minisztériumok­ban összeállított gyártási terveit, szem .előtt, tarlva azt, hogy ezeknek az áru­cikkeknek a gyártását jelentős mérték­ben növelni kell és fel kell emelni a kereskedelmi szervezetekkel egyetértés­ben megállapított mértékig. A helyi én szövetkezeti ipar vállalataiban gyártott közszükségleti cikkek gyártanának bovUenerol Uez és bővítéséhez, valamint a szolgál­tató vállalatok építéséhez és bővítésé­hez. j A Ceko Bankot (szövetkezeti hitelin­tézet) a lakosság kiszolgálását végző üzemek, (erőművek, vízvezetékek, fod­rászüzletek, fürdők, mosodák, zuha­nyozók), valamint a helyi építőanyago­kat gyártó üzemek építéséhez és bőví­téséhez. az állami bankot abból a célból, hogy bővítsék, vagy megszervezzék közszükségleti cikkek és élelmiszerek, építőanyagok, fűtőanyagok gyártását, bővítsék a lakosság mindennapi szük­ségleteit kielégítő üzemekét, a közétkez­tetési vállalatokat, a konyhakerti növé­nyek és gyümölcsök begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó vállalatokat, vagy ilyeneket építsenek, s hogy egyéb olyan rendszabályokat foganatosítsanak, amelyek fokozzák a közszükségleti cik­kek gyártását, javítják azoknak minősé­gét, megjavítják a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítését, ezenfelül íz említett üzemeknek és szervezetek­nek gyártási készletek gyűjtéséhez, 'étkész- és készáruk gyártásához .saját forgóeszközeik felhasználása nélkül. A továbbiakban kimondja a határo­zat; Engedélyezni kell üzemek építését és bővítését a kerületi és városi ipar, va­lamint a területi, határterületi aufconom- köztársasági helyi ipar felhalmozásai terhére, az értékcsökkenési leírás beru­házásra szánt része terhére, valamint a jelen rendelet, értelmében a beruházási terven felül a kerületi és városi végre­hajtó bizottságok határozaténak megfe­lelően vállalatonklnt kétszázezer rubelig terjedhető hitel lentiére, vagy a területi, határterületi végrehajtó bizottságok, autonom köztársaságok minisztertaná­csai határozatai értelmében vállalaton- kint ötszázezer rubelig terjedhető hitel tértiére, vagy a szövetségi köztársasá­gok minisztertanácsai határozatának megfelelően vállalatonklnt kétmillió rubelig terjedhető hitel terhére. A beruházásokról Meg kell gyorsítani az építkezést és 1954—1956. közt üzembe kell helyezni azokat a hatalmas üzemeket, amelyek a pamutipar, a gyapjuipar, a selyemipar, a lenipar, a köt-szövöipar, a bőr- és cipőipar számára épülnek. Kötelezni kell a szövetségi köztársa­ságok minisztertanácsait és a Centro- promszojuzt, hogy a helyi ipar és ipari szövetkezeti üzemekben a közszükség­leti cikkek gyártásának komoly növe­lése céljából: Egy hónapon belül dolgozzanak ki és léptessenek éleibe olyan rendszabályo­kat, amelyek biztosítják, hogy a helyi ipart és ipari szövetkezeti üzemek tel­jesítik előírt feladataikat. A helyi ipari és ipari szövetkezeti üzemekben széles körben vezessék be az új technikát, az élenjáró technoló­giát, futószalagok felhasználásával szer­vezzék meg a folyamatos gyártási mód­szereket. azonkívül széles körben hasz­nálják fel az állami éS szövetkezet! iparvállalatok és a termelési újítók élenjáró munkamódszereit. 1953—1955. között profilírozzák a lmlyl ipari és ipari szövetkezeti üzemeket, s ezállal biztosítsák a termelési kapa­citások sokkal jobb kihasználását, az önköltség csökkentését és az előállított árucikkek minőségének javítását. Biztosítsák a közszükségleti cikkek gyártásának kerületenkinti jobli meg­oszlásál.-Fejlesszék ki a-helyi ipar és az ipar! szövetkezetek saját nyersanyagbázisát. A szövetségi köztársaságok minisz­tertanácsainak jogot kell adni arra hogv: Újból elosszák a területi, határterü­leti. autonómköztársasági helyi tnnri üzemek, valamint a köztársasági váro­sok. a területi, határterületi és auto- nomköztársosáai központok kerületi és városj ipara beruházásokra szánt fel­halmozásainak legfeliebb hatvan száza­lékát abbrti a célból, hogy ezeket a fel- hal mozásokaí a szükséges felhalmozá­sokkal nem rendelkező területeken, ha­tárterületeken és autonom köztársasá­gokban kerületi inarvallalaiok éníté=ére és bővítésére, valamint a területi, ha­tárterületi és antonomköztársasáei helvl ipari üzemeknek a jóváhagyott beru­házási terveken felüli építésére és bő­vítésére használják fel. A határozat ezután részletezi, milyen hite' nyújtására kell kötelezni az ipart bankot a közszükségleti cikkek és élel­miszerek. az énftü anyagok és ffitő- ) anyagok termelésének megszervezésé­1954—1956. között rekonstruálni és bővíteni kell a im'iködö textil-, köt- szövő-, bőr- és cipőipari vállalatokat és el kell látni azokat nagyteljesitőképes- ségii gépi berendezéssel. Kötelezni kell a Szovjetunió közszük­ségleti iparcikkek minisztériumát, hogy 1954—1955-ben az alábbi termelési ka­pacitásokat helyezze üzembe (az első szám az 1954. évi termelési kapacitáso­kat jelenti, a második szám pedig az 1955. évi termelési kapacitásokat): összesen 480.000, 1,381.00(1 fonóorsót, ezen belül: a pamutiparban 422.000, 1.180.000 fonóorsót, a gyapjuiparbou 43.000, 181.000 fonóorsót; összesen 15.507, 38.000 szövőgépet, ezen belül: a pa­mutiparban 13,000, 32 130 szövőgépei, a gyapjuiparban 995, 3.204 szövőgépet, a .selyemiparban 1.175, 2.080 szövőgépet; 20.000. 000, 35,000.000 párt gyájló cipő­ipari kapacitást. 22,000.000 — 36,000.000 pár harisnyaféleséget gyártó kapaci­tást, 6.410 — 8.065 tonna keménybőrt, 85.000. 000,— 300,000.000 négyzetdecimé tér krómbört. 105,000.000 — 145,000.000 négyzetdeciméter bagariabőrt előállító kapacitást. A Szovjetunió közszükségleti Ipar­cikkek minisztériumának 1954-ben öt- ezemyoleszázötven millió rubel értékű beruházást kell eszközölnie, szemben az 1953. évre előirányzott háromezerszáz- negyvennyoic millió rubeles beruházás­sal. Az építésügyi minisztériumot kötelez­ni kell, hogy 1954-ben a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériu­mának építkezésein 922.7 millió rubel értékű építési és szerelési munkálato­kat végezzen. A Szovjetunió közszükségleti iparcik­kek minisztériumát és az építésügy) minisztériumot kötelezni kell. hogy 1953-ban maradéktalanul teljesítse sz 1953-ra előírt beruházási tervet, a ter­melési kapacitások üzambehelyezcst tervét, valamint lakóházak, napköziott- honok, bölcsődék, iskolák, tanintézetek és egyéb kulturális és gyógyintézmé- nyek építésének tervét, A Szovjetunió közszükségleti ipar­cikkek minisztériumát és az építésügyi minisztériumot kötelezni kell, hogy egv hónapon belül a Szovjetunió állami tervbizottságával és a Szovjetunió pénzügyminisztériumával egyetértés­ben a Szovjetunió Minisztertanácsának nyujtea be azokat a rendszabályokat, amelyek a fentemlített minisztériumok keretén belül a közszükségleti iparcik­keket gyártó vállalatok építésével fog­lalkozó építési szervezetek megerősíté­sére vonatkoznak, szem előtt tartva hogy az építkezéseken ugyanolyan fel­tételeket kell teremteni, mint amilyenek a népgazdaság vezető ágazatainak szer­vezetei számára végzett építkezéseknél vannak. A szövetségi köztársaságok miniszter­tanácsait, & területi és határterületi végrehajtó bizottságokat kötelezni kell, [fcgy az épülő közszükségleti iparcikke­ket gyártó vállalatokat teljesen és első­sorban lássák el helyi építőanyagokkal. A szövetségi köztársaságok minisz­tertanácsait kötelezni kell, hogy egy- hónapon belül állapítsák meg azokat a! feladatokat, amelyeknek elvégzése szükséges a kapacitások olymérvü meg­növeléséhez, hogy biztosítani lehessen a közszükségleti Iparcikkeknek a helyi & szövetkezeti iparban a jelen határozat szerint előírt termelését. A jelen határozatban a közszükségle­ti Iparcikkek gyártására vonatkozóan előirt feladatok elvégzése céljából nyoleszáztfz millió rubeles beruházási keiet nyújtandó 1934-re a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak, a helyi-ipari és fűtőanyagipari miniszté­riumok számára. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni, hogy a közszükségleti iparcikkeket gyártó vállalatokat teljes mértékben ép fennakadás nélkül ellássák nyersanyag­gal, fűtőanyaggal, villamos energiával és gépi berendezéssel. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a? SZKP Központi Bizottsága megállapít­ja. hogy a közszükségleti cikkek gyár­tása rohamos fejlesztésének biztosítása a minisztériumok, a hivatalok és a szö­vetséges köztársaságok minisztertaná­csainak legfontosabb feladata, ezért kötelezi a minisztereket, a hivatalok ve­zetőit, valamint a szövetséges köztársa­ságok minlszterlanácsainak elnökei!, hogy az 1954. évi gazdasági tervek ter­vezeteiben konkrét intézkedéseket írja­nak elő jelen határozat maradéktalan végrehajtásának bietosltására. (MTT)

Next

/
Thumbnails
Contents