Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

1 Csütörtök, 1953. október 26. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 Miért maradt le súlyosan tervelőírása mögött a kurityáni bányaüzem A kormányprogram megvalósulásának hélkülözhetotlen feltétele szénbányásza­tunk termelésének állandó emelése. A szocialista építés alapja az iparosítás, a-í ipar kenyere pedig a szén. Több és jobb minőségű szén nélkül, nincs több: acél, gép, nllanioseirjergia, nincs több köny- nyüipari termék, cipő, ruha s l b, de nincs több meleg lakás és családi ház sem. Nagy és felelősségteljes az a fel­adat tehát, ami a kurityáni bányászokra is hárul a kormányprogram megvalósítá­sából, — a széntermelési terv teljesíté­sében. A kurityáni szénbányában jómiinőségü szén található. Többségükben derék, szorgalmas bányászok dolgoznak az üzem­ben, akik még ncn: régiben arról számol­hattak be, hogy havi tervüket rendsze­resein túlteljesítik, üzemük élen jár a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemei között folyó versenyben. Júniusban azon­ban megváltozott a helyzet. A bányában súlyé» hibák történtek s azóta az üzeni egyetlen hcimaphan sem teljesítette tet­tét — sokezer tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak. A lemaradás legfőbb oka, hogy az üzemben hosszú időn keresztül „rablógazdálkodás" folyt. A műszaki ve. TWfcés elhanyagolta az elővájási és fel­tárási munkálatokat, minden figyelmét »sek a szeneléste fordította. Nem töre­kedtek arra, hogy a széntermelés egyen­letesen, állandóan, biztos ütemben emel* kedjék. Nem hajtották következetesen végre a bánya fejlesztését előíró úgy­nevezett szakmai terveket, azt, hogy- ne csak a termelés, hanem az elővájás és az új számmezők feltárásának tervét Í9 teljesítsék­A műszaki vezetők — és maga Bot Benedek, az üzem volt vezetője — sem vették figyelembe, hogy ezzel a mód­szerrel maguk alatt vágják a fát, csak pillanatnyi sikereket érhetnek el, men az elővájás elhanyagolása eüőhb-utóbb keményen megbosszulja magát és a ter­melés visszaeséséhez vezet. A műszak vezetése azonban nemcsak ezt az alapvető követelményét nem vette figyelembe, hanem' a pártszervezet és a dolgozók bírálatát, javaslatát sem, A »pártszervezet titkára, Hovanyecz János elvtárs és több régi bányász, mint Pót* homyik Adolf -vájár, Hkiníi Miklós két­szeres sztahanovista vájár, valamint Nagy János, Kiss Lajos is még többen idejé­ben felfigyeltek az elővájás! munkák el* hanyagolásával járó veszélyre és erre több esetben felhívták a vezetőség figyel­mét is- Meghallgatták ugyan a javaslatot, elismerték, hogy a feltárások nem foly­nak kelléi ütemben, s hogy ez hiba, de utána minden, erőt mégis csak * front­fejtésre, a szenelésre csoportosított az üzem vezetősége. A frontfejtés kiváló módszere egy ideig jól biztosította az üzem termelését, de itt is hibát követett el a műszaki veze* tés. Amikor az F—4 fejtőgéppel a Szuka-ereszkéhez értek, elmulasztották a biztonsági előfúrást s a fejtőgép egy régi, 'vízzel telt tárnába hatolt, a víz elöntötte a frontot. Utána 4—5 napig teljesen szünetelt a fejtés, sőt azóta sem megy Tendesen a munka rémben emiatt, részben a tető. és a talpvíz miatt. Az elővájás elhanyagolása itt is megbosz- szulta magát mert a frontfejtésre nem készítettek elő újabb szénmezőt. Jelen* fag eines frontfejtés az üzemiben. A Borsodi Szénbányászat! Tröszt is súlyos hibákat követett el. A tröszt vezetőinek is tudomása volt varról, hogy az üzem művelés alatt lévő ezéntelepevjnek kimerülése minden nap várható, még|9em ellenőrizték ,az elővájási tervek teljesítését. A kurityáni bánya vezetőit senki nem vonta felelősségre azéirt, hogy az évi 3500 méter elővájási terv teljesítésében 1800 méter a lemara. tiás. Senki nem vonta felelősségre a mu­lasztásokért Bot Benedeket sem, az üzem akkori vezetőjét — aki egyébként a múltban horthysta százados volt. Levál­tása mán a tröszt még magasabb beosz* távba helyezte, s most mint technológus működik! a kurityáni vállalatnál. Bot Benedek viselkedésére jellemző, hogy még mindig tnam változtatott magatartá. eán és most is elvárja, hogy a dolgozók „úrnak" szólítsák. A tröszt arról is tudott, hogy a bánya |— egészen az utóbbi időkig — igen hiá­nyosan volt felszerelve könnyűgénekkel, szállító- és széllőzőberendczésekkel. A? üzemben a szén lerobbantásához as utóbbi időkig kézifúrókaí használtak. Sok bsi volt a szállítással is. Az elavult szállítóberendezés, a kézivítla, a gyenge villanymotorok nem feleltek meg a köve* télményeknek. Gyakran előfordult, hogy 10—15 bányász várakozott üres csillére, vagy a munkacsapatok a szállító fő­vonalig 3—400 métert kézzel tolták a csilieket. Még ma is vain olyan félkilo­méteres szállítófolyosó, ahol a kötélpálya — mert gyenge a villanymotor — 3—4 rakott csillénél nagy-obb terhelést nem bár el. A dolgozókról való gondoskodást bősz* szií időn keresztül elhanyagolták. A leg­több munkahelyen rossz volt a levegő- ellátás, sokszor a bányászoknak rob­bantás u. án órákhosszait kellett várához- niok, amíg a füst annyira eJo-zlott hogy u munkát ismét megkezdhették. Mát munkahelyeken térdigerő sárban, vízben dolgoztak a bányászok gumicsizma és védőruha nélkül. A nehéz és egészségtelen muickakörül* mények, a sok hiba, végül is odaveze­tett, hogy az akna júniusban 816, július­ban 7340, augusztusban 374, szeptem­berben pedig 7181 tonnával maradt le az előírás mögött. A termelés súlyos vissza­esése miatt csökkent a bányászok kere­sete is­Még jobban elvette .a dolgozók munka­kedvét, hogy egy részük nem kapta meg a gumicsizmát, a védőruhát stb. A vidéki dolgozók sem kapták meg a részükre járó hazauitazási költséget. Szőke Má­tyás bányász például, akd már bárom éve dolgozik az üzemben és egyetlen Igazolatlan mulasztása sincsen, elmondta, hogy a vasúti költséget eddig mindössze csak két-három esetbon térítették meg. A bánva vezetői nem foglalkoztak eleget az új munkásokkal. Jellemző, bogy- a munkásszálló egyes fzobáiban 10—12-en voltak bezsúfolva, holott csak nyolc fő számára van ele­gendő hely. A fürdő is használhatatlan volt. A dol­gozók műszak után kénytelenek voltak a patakban, vagy kis mosdóiéiban tisz­tálkodni. Több kifogás merült fel az üzemi étkezés tossz minősége ée az ét­terem zsúfoltsága miatt. is. A kurityáni bányaüzemnél mutatkozó hibák a bányászokról való gondoskodás­nak ezek a hiányosságai, kihatottak az üzemben dolgozó minden bányász éle­tére, munkakedvére., de különösen az új bányászokéra. Az üzean vezetői sokszor mondották, hogy a lemaradás legfőbb oka a munkaerőhiány, a nagymérvű munkaerő vándorlás. Arra azonban' néni fordítottak kellő gondot, hogy .a bányába érkező új emberekkel megszerettessék, megismertessék a szakmát. Ezek utnii nem is csoda, hogy az új, toborzott bá­nyászoknak 90 százaléka elment. Az üzem ennek következtében valóban súlyos mun-kacrőhiánnyal küzdött s nem tudott megbirkózni a feladatokkal. Végül a fel­sőbb szervek engedélyével a bányának teljesen elővájási üzemmé kellett átala­kulnia. Jelen pillanatban sem megnyugtató a helyzet Kurityámban. Annak ellenére, hogy csökkentették .az üzem tervét, még­sem teljesítik azt. Igaz, hogy amióta az üzemnek új vezetője van s amióta a tröszt is nagyobb gondot fordít az üzem* re, azóta .a termelés emelkedik. Október 19-én például 167 tonna volt az üzent napi teljesítése, október 23-án pedig már elérte a 301 tonnát. A bánya több új villanyfúrógépet, csőventilátort, szál­lítóköteleket és villát kapott. Ezek a be­rendezések nagyban megkönnyítik és elősegítik a bányászok munkáját. Győr. Babbá vált a szállítás, javult a bánya levegőellátása­Abhoz azonban, bogy a kurityáni bá­nyászok minél előbb kiküszöböljék a hír­nevükön esett súlyos csorbát, még igen sok a tennivaló. Legelsősorban' tovább kell javítani a műszaki vezetés munká­ját. A műszaki vezetők felelősek a bá­nyászoknak és az egész országnak _ a gondjaikra bízott bányáért. Éppen ezért a jövőben a termelési tervek mellett sokkal gondosabban kell elkészíteniük a/ elővájási és a fenntartási terveket is. Az üzem öntudatos bányászai a jövőben sem hagyják szó nélkül — hanem sok­kal következetesebben mint eddig —, bírálják meg a műszaki vezetőket, ha el­hanyagolják az elővájást, az újabb szén- mezők feltárását. Vonják keményen fele­lősségre azokat, akik a következő napok — hetek, hónapok — tervének teljesí­tését veszélyeztetik. A pártszervezet a műszaki vezetőktől ne csak a szén ton­náit kérje számon, hanem az elővájás és a fenntartás rendszerességét is. A párt- szervezetinek « jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania az új munkások politikai nevelésére, öntudatos fegyel­mük kialakítására- Az üzemből nap-nap után még mindig 4—5 dolgozó marad ki igazolatlanul a munkából. Súlyos rnir larztás, hogy az új bányászok legény szál­lásán nincs faliújság és verrenytábla, s nincs beosztva hozzájuk államdó nép­nevelő. Sem szakmai, sem politikai ok- fatálban nem vesznek részt. Hovanj-ecz János elvtárs az üzem párttitkára — lelkesen, szorgalmasan végzi munkáját. Sokszor éjjel a munkahelyen keresi fel a dolgozókat. Beszélget velük, meghall­gatja problémáikat, tanácsokat ad. Sú­lyos hiba azonban, hogy a pártszerve­zetre háruló minden feladatot egymaga akar megoldatni, :gaz, a, pártvezetősép tagjai nem eléggé támogatják Hiba: ő sem követeli meg tőlük keményen azt, hogy rcsztvegyenek a pártszervezet mun­kájának irányításában. A titkár elvtárs végzi például a pártszervezet propagan­dista felelősének munkáját, ő szervezi a politikai iskolákat és ő készíti a beosz­tást is, — megfosztva ezzel a pártveze- tőség propagandista felelősét önállóságá­tól­A jövőben Hovanyecz elvtársnak, de a pártvezetőség többi tagjának is sokkal következetesebben érvényre kell juttat- niok munkájukban a kollektiv vezetés elvét. A pártszervezetnek fokozottabban kell ellenőriznie a szakszervezet munkáját, amely jóformán teljesen elhanyagolja a* üzemiben a munkaverseny szervezését. Ennek a következménye, bogy a dolgo* zók nem tettek felajánlást a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 36. évfor­dulójának tiszteletére. Ezért felelős a pártszervezet is. A kommunisták nem lelkesítették eléggé az üzem dolgozóit a tnunkaversenyre. A szakszervezet feladata, hogy sokkal nagyobb gondot fordítson a munkaver­seny szervezésére, tegye rendszeressé és sokkal aktívabbá a szakszervezeti bizal­miak munkáját. A pártszervezet emelje a politikai mevelőmuntka színvonalát. A népnevelők, a kommunisták magyarázzák meg a kurityáni bányászoknak, nekik még jobb munkával kelj hozzá járul niok ahhoz — hogy az ipar, « közlekedés, a dolgozók háztartása még több szenet kapjon s még gyorsabban valósuljon meg a jólét, a felemelkedés nagyszerű programja. Hizsnik Mihály, Körömi György Kohászati üzemeink párosversenyének keddi eredménye DIÓSGYŐR-ÓZD 4:0 Október' 27-én az elektró,acélmű ki­vételével valamennyi döntő üzem túl­teljesítette előírását a Lenin Kohászati Művekben. A nagyolvasztó 106.6 száza­lékkal jóval megelőzte az ózdit, ame­lyik csak 95.4 százalékot ért el. A mar­tinacélművek közül is -a diósgyőriek ke­rültek az élre 104.2 százalékos teljesí­téssel. ózdon a martinban csak 06.5 százalékos eredmény született. A diós­győri durva- és finomhengermü is jó­val túlteljesítette előírását, míg ózdon mindkét hengerde 100 százalékon alul teljesített. Az ósdi martinászok válasza Lapunk keddi számában közöltük a diósgyőri kohászok felhívását ózdi pá- rosverseny társaikhoz. Az ózdi martiná­szok az alábbiakban válaszolnak a diós­győriek felhívására: — Olvastuk az »Északmagyarorszég«- ban üzeneteteket, örömmel tölt el ben­nünket, hogy Diósgyőr bátor kommu­nistái nagyszerű tettekre határozták el magukat. Különösen értékes számunkra Baán István főmérnök üzenetének az a része, amelyben Ígéretet telt. arra, hogy Diósgyör eddigi lemaradását maradék­talanul felszámolják. Elismerésünket fejezzük ki azokért a szép eredmé­nyekért, melyeket hengeriizemeite!t el­értek. Eiek a sikerek, valamint az üze­net bátor, bizakodó hangja nekünk is új lendületet adott az eddig elért ered­mények fokozására. Nem akarunk di­csekedni és távol áll tőlünk az elbiza­kodottság, de néhány kiváló eredmény­ről nekünk is be kell számolni. Martinászaink lendületes versenyük­kel felszámolták a sok zavart és ter­melési kiesést okozó tervszerűtlen ke­mence-karbantartást, Ezidő óta nincs is tervszerűtlen fenékjavítás martinke­mencéinknél. Az olvasztárok versenyé­ben Bárdos Béla sztahánovisU brigádja Az »Északmagyarország« október 28-1 számában közöltük, hogy a diósgyőriek hangoztatják: mindent elkövetnek a győzelem érdekében, mert nem egyez­hetnek bele, hogy az ózdiak megelőzzék őket. Elért sikereik azt mutatják, hogy a diósgyőriek nemcsak szóval, hanem tet­tekkel is tanujelét adják forró hazaszere­tetüknek, a párt iránti hűségüknek és szívvel-lélekkel harcolnak az élüzem címért. Az ózdiaknak erősíteni kell, ha azt akarják, hogy egyenlő versenytár­sak lehessenek a diósgyőriekkel. 149.2 százalékos teljesítéssel halad az élen. már 417.7 százalékra teljesítette esedékes tervét, sok tonna jóminősé­gű nyersacélt adott a hazának. A ke­mencék párosversenye is nagyszerű* eredményeket hozott.. Ebben jelenleg az I. számú kemence dolgozói vezetnek. Reméljük, hogy ezek az eredmények olyan hatást gyakorolnak majd diós­győri elvtársainkra, mint, amilyen há­táét váltott ki a mi dolgozóink ki zott az Ő eredményük. MI, az ózdi acélmű vezetői az üzenet után azonnal összeültünk és megbe­széltük a műszaki és fizikai dolgozók­kal, hogy milyen Intézkedéseket; hajtsa- úak végre a nemes vetélkedés elkövet­kezendő időszakában. Azon vagyunk, hogy az ózdi martin- acélmű továbbra Is megtarthassa veze­tését és végső eredményként elnyerje a büszko élüzem csillagot. A nemes versenyhez jószerencsét kí­vánunk a diósgyőrieknek. Az'ózdi martinászok nevében: OroSz Gyula ü. b. elnök, Sápi lö-szlú pdrttltkdr, Vemrter Ander pyrkrréfzleyvezető- helyettes. A sátoraljaújhelyi járás példáját követve felezzük be az ősziek vetését! A sátoraljaújhelyi járás követés- reméltó nagyszerű példát mutatott megyénk minden termelőszövetkeze­tének, községének: határidő előtt be­fejezte az őszibúza vetését, s ezzel a sátoraljaújhelyi járásban földben van már minden őszi kalászos mag­ja. A sátoraljaújhelyi járás élenjáró termelőszövetkezetei, községei, egyé­nileg dolgozó parasztjai árpából 112, rozsból 105.5, búzából 101.5 száza­lékban tettek eleget az őszi \ etés- tervnek. A megyei pártbizottság és a megyei tanács köszöntik és dicsé­retben részesítik a sátoraljaújhelyi járás párt- és tanácsszerveit és az őszi munkában becsülettel helytálló, kimagasló munkasikerrcl kitűnt minden dolgozóját. A sátoraljaújhelyi járás dolgozói mellett elismerés illeti jó munká­jukért az encsi járás és a sárospata­ki járás párt- és tanácsszerveit, dol­gozóit, A legutóbbi értékelés szerint az encsi járásban 90.9, a sárospataki járásban 86.8 százalékos volt a veté­si terv teljesítése. Ezzel szemben a szikszói járásban mindössze 45-8, a putnoki járásban 48.5, a mezőkövesig járásban is csak 53.7 százalékban teljesítették a búza­vetési tervet. Az rdelényi járás több községében som kielégítő a vetés üteme, különösképpen tűrhetetlenül lassan halad a munka Szendrö, Ku- rityán és Hangács községekben. A mezőesáti járásban Szakáid község dolgozói elsőként- fejezték be az óN/.i- búza vetését, ugyanakkor viszont Arokiő. Tiszadorogma és Tiszatarján községekben szégyenletes a lemara­dás. A helyi hibákon kívül a lema­radásnak oka, hogy a tiszadorogmal gépállomás nem tett eleget szerző­désben vállalt kötelezettségeinek, a gépeknél sok a műszaki hiba, emel­lett nem megfelelő a végzett munka minősége sem, A gépállomás fóag- ronómusa — ahelyett, hogy a jövő évi bő termésért folyó harc fontos őrhelyén betöltcnc nagyjelentőségű megbízatását — éppen most ment szabadságra. A sátoraljaújhelyi, az encsi és a sárospataki járások dolgozóinak pél­dája serkentse lendületesebb, gyor­sabb és gondosabb munkára me­gyénk többi járását. A miniszterta­nács határozata előírja, hogy az őszibúza vetései október 3l-rr, vagyis e bét végére be keli fejezni, Ehhez az szükséges, bogy termelő­szövetkezeteink, gépállomásaink dol­gozói és valamennyi egyéni dolgozó paraszt használja ki a legjobban a hét végéig hátralevő napokat a ve­tés befejezésére. A pártszervezetek, a tanácsok elsőrendű feladata, hogy a népnevelők, az állandó bizottsági tagok és aktívák beszéljenek min­den olyan dolgozóval, aki elmaradt a munkával. Mondják el nekik, hogy a kormányprogram megvalósí­tása legközvetlenebb egyéni érde­kük és nem utolsósorban az állami fegyelem azt követeli, hogy ne kés­lekedjenek tovább, hanem a törvé­nyes rendelkezésnek megfelelően ha­táridőre végezzenek a munkával. A tanácsok biztosítsák, hogy minden traktort és fogatot munkába állítsa­nak az őszi szántás-vetés végzésére. Megyénkben az utóbbi időben bi­zonyos mértékben javult a mezőgaz­dasági munkák üteme. A falu kom­munistáival az élen a dolgozó pa rasztok végezzék úgy munkájukat ezekben a napokban, hogy megyénk még előbbre törjön a/ országos ver­senyben, a minisztertanács határo­zatában előirt batáridő betartásával megteremtsék a jövőévi bő terthés- nek. az életszínvonal további emelé­sének alapvető feltételét. Újabb négy dolgozó paraszt lépett be Pulitokon a tszcs-bc Megyénkben egyre több dolgozó paraszt győződik meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, melyet a kormányprogram igen sok értékes határo­zattal és rendelettel segít. A napokban Putnokon az T-es típusú termelőcso­portba újabb négy paraszt: Godó Antal, Gregó József, Felsőd! József és Szent- kuti Pál lépett be. A vattaiak már befejezték az ősziek vetését Vatta .község dolgozó parasztjai be­fejezték az ősziek vetését. A kenyérga­bona vetéstervet 5 nappal a határidő előtt 406 százalékra teljesítették. A község dolgozói vállalásukhoz híven helytálltak a munkában, s kivívták a versenyben »a járás első községe« meg­tisztelő címet. Lelkes, odaAdó munkát végzett a győzelem érdekében Labancz Gyula, a végrehajtó bizottság elnöke, aki fáradtságot nem sajnálva járta a határt, ellenőrizte és tanácsaival segí­tette a dolgozó parasztok munkáját. Példát mulattak a vetésben az I-es tipusu Kossuth tsz dolgozói. Saját földjükön kívül 50 hold tartalékterüle­tet béreltek s egymással versenyben ve­tették be. így biztosítják -a jövöévi gaz­dag termést, bizonyítják be, hogy mél­tók a kormány által nyújtott kedvez­ményekre. DABAGÓ MIKLÓS ; mg. osztályvezető. Az élen járókat követve gyorsítsák meg az őszi munkát a sa jóssentpéteri gépállomás traktorosai A sajószentpéterl gépállomás éves ter­vét már 72 százalékra teljesítette. Ez jó eredmény, súlyos hiba azonban, hogy őszi kampánytervének eddig csak 30— 40 százalékra tett eleget. A gépállomás traktorlstálnak, akik lemaradtak tervük teljesítésével, követ- riiök kell az élenjárók példáját. Kö­vessék Molnár Ferenc,aéDesinczki Lajos és Vadnai Károly sztahánovista trak­torosokat, akik már teljesítették éves tervüket és az őszi terv teljesítésében 118 százalékot értek el. A három kiváló traktorlsta — aki naponta 7 holdat szánt fel — nemcsak a dolgozó parasztoknak és a tsz-eknek biztosítja .a jövő évi bő termést, de de- rekas munkájuk után maguk is szépen1 keresnek. Október első két dekádjában Desinczki Lajos például 3153 forintot! keresett, de valamennyien 2000—2200 fos rintot keresnek havonktnt. A szép példa egyaránt lelkesítse aj gépállomás dolgozóit és vezetőik A shh jószentpéteri gépállomás terv-ének tel­jesítésében már nem egyszer ért el jól eredményt, jobb munkaszervezéssel, lendületesebb és szorgalmasabb mun­kával most is az elsők közé kerülheti a megye gépállomásai között folyó ver­senyben. Földművesszövetkezeti Földmüvesszövetkczeteink vezetői kö­zül megyénkben egyre többen mutatnak példát az őszi mezőgazdasági munkák­ban, a begyűjtési tervek teljesítésében. Fügöd község a járásban elsőnek telje­sítette kukorica, napraforgó, burgonya és tojás begyűjtési előírását. Nagy ré­sze van a tervteljesítésben a földmü- vesszövetkezeti tagoknak. Nagy András 40 holdas igazgatósági tag, Gzap Anna 8 holdas földművesszövetkezeti ügy-in­téző az elsők között teljesítette beadá­sát, A szántásban-vetésben is élenjár­nak. vezetők példamutatása Forró községben Gottfried István ügy • intéző, Enesen Kandik Lajosné, Drótár Károly és Lengyel Józsefné Igazgatósá­gi tagok, Fancsalon Sztodola Márten­né. Szalipszki Endre és Sztrik Lajos jár élen a vetésben, a begyűjtésben. A szövetkezet, vezetőségének igen jó a! kapcsolata a párt-szervezettel és a köz­ségi tanáccsal. Ezt bizonyítja, hogy aá encsi járásban már Igen sok község befejezte a szántást, vetést és teljesi­1 tette begyűjtési tervét. TAKACS TIBOR. Megkezdődött megyénkben a baromfi védőoltás Kormányunk ezévben is elrendelte a baromfipest-Í3 elleni kötelező védőol­tást. Valószínű, minden gazdaasszony­nak emlékezetében élnek még az 1949. előtti évek, amikor tehetetlenül kel­lett nézni a baromfiállomány pusztulá­sát. Reggelenkint félve és aggódva nyi­tották ki az ól ajtaját, hogy számba vegyék az újabb beteg állatokat. Szocializmust építő országunk tudó­sainak hosszas és költséges kutatások után sikerült valóban hatásos védőoltá­si módszert kidolgozniuk. Ma már min­den baromfitenyésztő és tartó előtt is­mert teny, hogy 1949-től, amióta a kö­telező oltásokat bevezették, a baromfi- pestis megszűnt garázdálkodni. A be­tegséget leküzdöttük, de a gyökerét iá ki kell irtani. Fel kell számolni még a kórokozó rejtett gócait Is, melynek módja a löbb éven át történő oltás. Minden baromfitulajdonosnak saját érdeko és dolgozó társaival szembeni kötelessége, hogy baromfi állomén: át beoltássá.

Next

/
Thumbnails
Contents