Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-29 / 254. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG I sitoraliaathcWi járás példáját kfivttf* fejezzék be mindenütt az Ssziek vetését Biatosítsa a begyűjtés sikerét a sályi UBaségi tanács AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. évfolyam 254. szám Ara SO fillér Miskolc, 1953 október 29, csütörtök A lenini-sztálini Komszomol ünnepe 35 ÉVE ANNAK, hogy Moszkvá­ban összeült a Komszomol első kon­gresszusa, s a Kommunista Párt ve zetésével megszületett a szovjet if júság harcos szervezete. Ebben az időben a fiatal szovjet köztársaság élethalál harcot vívott az angol- amerikai imperialisták által vezetett intervenciós területrablók ellen. A lenini-sztálini Komszomol a har­cok füzében jött létre, születésétől kezdve mindig ott állt a legnehezebb harcokban. A párt leghűségesebb se­gítőjeként mozgósította a szovjet if­júságot a feladatok végrehajtására. A Komszomol 35 éves története el­választhatatlan a Szovjetunió Kom­munista Pártja történetétől. Lenin élvtárs a Komszomol III. kongresz- szusán, Sztálin elvtárs a Komszomol VIII. kongresszusán hosszú időkre meghatározták a Komszomol felada­tait. Útmutatásaik tartalmazzák a? ifjúság kommunista nevelésének legfontosabb kérdéseit, s úgyszólván a Komszomol egész tevékenységének harci programjává váltak. A Kom­szomol Lenin, Sztálin elvtársak út­mutatásai alapján 35 éves fennállása óta olyan dicső, harcos utat. tett meg, amellyel mindörökre beírta ne­vét a Szovjetunió történetébe. A POLGÁRHÁBORÚ idején a Komszomol a párt vezetésével ra­gyogó hőstetteket vitt végbe. Ebben a nehéz időben minden erejét az in­tervenciósok elleni harcra összpon­tosította. A Komszomol I. kongres­szusának felhívására a munkás és paraszt ifjak ezrei özönlöttek a Vörös Hadseregbe, hogy fegyverrel a kézben megvédjék a fiatal szovjet államot. A polgárháborúban szerzett érdemeiért a szovjet állam a Vörös Zászló-renddel tüntette ki a Kom- szomolt. A hosszú, véres háború után a komszomolcok munkaruhát öltve, a kommunista szombatok és a vasár­napi önkéntes munkák kezdeménye- z<jiként tűntek ki. A Komszomol & népgazdaság helyreállításában min­denütt lelkesen és önfeláldozóan ki­vette a részét. Ott láthattuk a kom- szomolcokat az új hatalmas építke­zéseknél, az Ural előhegységeiben c^ak úgy, mint a Távol-Keleten.-- Ajnikor a szovjet nép hozzáfogott az iparosítási terv végrehajtásához, a Kpmszomol volt a kezdeményezője az 5 éves terv határidő előtti teljesí­tésének. Az első 5 éves terv végre­hajtásában elért dicső munkahős­tettekért a szovjet kormány 1931- ben a Komszomolt a Munka Vörös Zászló-rendjével tüntette ki. A szovjet nép békés építőmunká- ára 1941 június 22-én orvul rátört fasiszta Németország. A párt felT (vására áz egész szovjet nép föl­élt a fasizmus elleni harcra. A omszomol is frontra küldte legki- inőbb fiait. Az üzemekben maradt atalok „Mindent a frontnak'“ jelszó tatt küzdöttek a magasabb terme­li átlagokért. A Nagy Honvédő áború ideje alatt a Komszomol so­raiból olyan hősök tűntek ki, mint Zpja Kozmogyenszkaja, Matroszov, az Ifjú Gárda tagjai. Ezek az ifjú hósők életüket áldozták hazájuk sza­badságáért, a leigázott népek felsza­badulásáért. A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚ győzelmes befejezése után a Kom­szomol elfoglalta helyét a békés épí­tőmunkában. Lelkesen harcolt a ne­gyedik 5 éves terv határidő előtti tel- jeeítéséért. Ennek sikeréhez nem kis mértékben hozzájárult a Komszo- mol számtalan- kezdeményezése is. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. Kongresszusa hatalmas feladatokat állított a Komszomol elé. A Komszomol és az egész szovjet ifjúság harcba indult a párt vezeté­sével a XIX. kongresszus irányelvei­nek megvalósításáért. A XIX. párt­kongresszus határozatai áthatják a Komszomol munkájának minden mozzanatát. Távlatokat nyitnak a Komszomol előtt az iparban, a me­zőgazdaságban és elsősorban az if­júság kommunista nevelésében. A Komszomol a párt szavát követ­ve, . a munka, s a tudomány hőseinek ezreit neveli fel. A tudomány meg­hódításáért vívott harcban szerzett érdemei nem kisebbek egyéb terüle­ten elért dicsőségénél. Amikor Sztálin elvtárs a VIII. kongresszuson a tudomány várának bevételére hívta fel a szovjet ifjúsá­got, a Komszomol a fiatalok ezreit küldte az egyetemekre és főiskolák­ra. Ezekből az ifjakból kiváló tudó­sok és mérnökök, valamint a szovjet állam kiváló vezető emberei váltak. A Komszomol nemcsak a szovjet ifjúság élcsapata, hanem egyúttal a világ demokratikus ifjúságának har­cos vezetője is. A Komszomol 35 éves harcos útjának sokoldalú tapaszta­latai a népi demokratikus országok ifjúsági szervezetei, — köztük DISZ számára is az ifjúság között végzett munka módszereinek hatal­mas kincsestárát jelentik. A MAGYAR IFJÚSÁG példaképé­nek tekinti a lenini-sztálini Komszo- molt, munkájában igyekszik felhasz­nálni sokéves tapasztalatait és arra törekszik, hogy hozzá hasonló szere­pet töltsön be pártunk és népünk harcában, a szocializmus felépítésé­ben. A Komszomol évfordulójának megünneplésére az egész magyar ifjúság — megyénk ifjúsága is — munkafelajánlásokkal, tanulmányi eredményeinek fokozásával készül fel. A Diósgyőri Gépgyár ifjúmun­kásai elhatározták,. hogy október 29-én Komszomol műszakot szer­veznek, amelyen egyetlen ifjúmun­kás sem termel 100 százalék alatt. Megyénk ifjúsága úgy ünnepli meg a legméltóbban a Komszomol év­fordulóját, ha következetesen harcol pártunk Központi Vezetősége hatá­rozatának, a kormány programjának' megvalósításáért. A Komszomol arra tanítja megyénk ifjúságát, hogy a párt célkitűzéseit maradéktalanul végrehajtsa. Pártunk Központi Vezetősége jú­nius 28-i határozata feladatul tűzte, ki, hogy állandóan emeljük a dol­gozó nép életszínvonalát. Ennek leg­fontosabb feltétele, hogy üzemeink maradéktalanul végrehajtsák a ne­gyedik negyedéves tervet, a- mező­gazdaságban határidőre befejezzük az őszi mezőgazdasági munkát. Ifjú­sági szervezeteink a Komszomolhoz hasonlóan az első sorokban harcol janak ezeknek a feladatoknak a megvalósításáért. A Komszomol szer­vezetek példája arra tanítja üze­mi DISZ-szervezeteinket, hogy jár­janak élen a munkaversenyben, mu­tassanak példát a munkafegyelem megszilárdításában, a technika új vívmányainak elsajátításában. A ter­melőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok DISZ-szervezetei mutassanak példát a közös gazdálko­dás fejlesztésében, a termelési fel­adatok elvégzésében, a korszerű ta­lajművelésben, az agro- és zootech- nika alkalmazásában. A KOMSZOMOL arra tanítja a tanulóifjúságot, hogy elmélyült, fe­gyelmezett tanulással készüljön fel a népgazdaság, az ipar és a mező- gazdaság, a tudomány és a művészet területén az előtte álló feladatokra. A Komszomol példája arra tanít ben­nünket, hogy eleven szervezeti éle­tet teremtsünk DlSZ-szervezeteink- ben. Törődjünk az ifjúság minden kérdésével, pihenésükkel, szórakozá­sukkal, kulturális és sport lehető­ségük biztosításával. A DISZ Köz­ponti Vezetőség X. plenáris ülése ezen a téren komoly feladatokat ál­lít DISZ-szervezeteink elé. A határo­zat arra kötelezi DlSZ-szervezetein- ket, hogy még szorosabb kapcsolatot teremtsenek a fiatalokkal, ismerjék meg problémáikat, segítsék jogos kéréseik elintézését, élet- és munka­viszonyaik megjavítását. A DISZ Központi Vezetőség azt a feladatot tűzte DISZ-szervezeteink elé, hogy hirdessék a fiatalok kö­zött a párt szavát, oltsák a fiatalok szívébe a haza, a párt ügye iránti hűséget és odaadást, tömörítSéV egész ifjúságunkat pártunk zászlaja körül, — mint ahogy erre a Komszo­mol példája tanít. A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „A közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról“ Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának szovjet sajtóban október 28-án nyil­vánosságra hozott határozata a töb bi között a következőket mondja: A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága megállapít, ja, hogy a Kommunista Pártnak az ország iparosítását célzó politikája sikeres . megvalósítása eredménye­képpen a Szovjetunió ezidőszerint hatalmas, műszaki szempontból tö­kéletes nehéziparral rendelkezik, amely biztosította hazánk népgazda­ságának önálló és a kapitalista or­szágoktól független gyorsütemű fej­lődését. A termelési eszközök részesedése a Szovjetunió egész iparának 1953. évi termelésében hozzávetőleg het­ven százalékot tesz ki. A nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján most minden feltétel meg van ah­hoz, hogy megszervezzük a közszük­ségleti cikkek termelésének ugrás­szerű fellendítését. Lehetőségünk van arra, hogy jelentősen növeljük a fogyasztási cikkeket termelő ipar­ágak fejlesztésére szolgáló beruhá­zásokat. Emellett lehetővé vált az, hogy szélesebb körben bevonjuk a fo­gyasztási cikkek termelésébe a gép­ipari, a kohóipari, a vegyipari válla­latokat és a nehézipar más ágaza­tainak vállalatait. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága szükséges­nek tartja a legközelebbi két-há- rom évben minden eszközzel siettet­ni a könnyűipar fejlődését, hogy az országban elegendő mennyiségű közszükségleti iparcikk álljon ren­delkezésre és lényegesen fokozódjék a lakosság ellátottsága ezekkel a cikkekkel. , . Az ismertetett feladat megoldása céljából ki kell szélesíteni a köz­szükségleti cikkek termelését. A fo­gyasztási cikkek termelése 1953-ban 72 százalékkal szárnyalja túl a há­ború előtti 1940-es színvonalat. A határozat a továbbiakban rá­mutat, hogy egyes közszükségleti cikkeket gyártó fontos iparágak nem fejlődnek kielégítően. így a felső kötöttáru termelés 1953-ban csupán 13 százalékkal múlja felül a hábo­rú előtti termelést. A határozat a továbbiakban hang súlyozza: Az a halaszthatatlan fel­adat, hogy két-három év alatt lénye­gesen fokozzuk a lakosság ellátott­ságát iparcikkekkel. A termelésnek a közszükségleti iparcikkek minisz tóriuma vállalataiban végrehajtan­dó fokozása mellett komoly mérték­ben kell kibővíteni a -közszükségleti cilckek termelését a helyi és szövet­kezeti iparban, valamint a nehéz­iparban. A közszükségleti cikkek termelésének mennyiségi növelése mellett nem kevésbé fontos minősé­gük javítása. Abból a célból, hogy a legközeleb­bi években fokozódjék a közszükség leti cikkek termelése, javuljon mi­nőségük és bővüljön választékuk, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározta: Állapítsák meg a legfontosabb áruk termelési előirányzatát a többi között a következő mennyiségben: A pamutcikkek termelése legyen 1954-ben öt milliárd ötszáznegyven- kilenc millió méter, 1955-ben pedig hat milliárd kétszázhatvanhét millió méter, a harisnya és zokniáruké ugyanígy hatszázhetvenhárom millió pár és hétszázhetvenhét millió pár. A különféle óráké tizenhatmillió nyolcszázezer darab és huszonkettő millió darab, rádió és televíziós ké­szülékeké három millió száznyolc­vanhatezer darab és 'négy millió öt- százhuszonhétezer darab. Irányozzák . elő a legfontosabb I közszükségleti iparcikkfajták terme­lésének növelését 1956-ban, 1950-hez viszonyítva, hozzávetőleg a követ­kező arányban: Gyapjúszövetek kétszeresére; se­lyemszövetek 5.2-szeresére, varrógé­pek 5.9-szeresére, kerékpárok 5.8- szeresére. Meg kell állapítani, hogy a köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mához tartozó vállalatok, valamint a helyi ipar és az ipari szövetkezeti vállalatok által gyártott pamut-, gyapjú-, selyem- és lenszöv'etek mi­nősége és választéka nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság megnö­vekedett igényeit. A pamutszövetek választékának javítása érdekében kötelezni kell a közszükségleti iparcikkek miniszté­riumát, biztosítsa azon szövetek gyártásának maximális kiszélesíté­sét, amelyek a lakosság fokozott ke­resletére tartanak számot. Kötelezni kell a közszüségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa 1954—1955-ben a többi között a következő fontosabb pamut­szövetek legyártását (millió méter­ben): Kartonok 1954-ben 810.0, 1955-ben 905.0, szaténok 1954-ben 540.0, 1955- ben 610.0, női téli ruhaszövetek 1954- ben 180.0, 1955-ben 270.0, tél. felsőruházati szövetek 1954-ben 70.0, 1955- ben 100.0. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát,' gyártson a többi között tiszta fésüsgyapjú ruhaszöveteket 1954- ben 7.3 millió métert és 1955-ben 10.5 millió métert. Biztosítsa a gyapjúszövetek kiké­szítési és festési folyamatának meg­javítását, fokozza 1954-ben az isko­lai egyenruhához készülő jobb mi­nőségű szövetek gyártását nyolcmil­lió méterre. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát, hogy 1954—1955-ben biztosítsa a legfontosabb lenszövőtek gyártá­sát a többi között az alábbi mennyi­ségben: (millió méterben) széles Jaquard szövetek 1954-ben 6.0, 1955- ben 12.0, keskeny Jaquard szövetek: 1954- ben 10.5, 1955-ben 13.5, öltöny és kosztümanyagok 1954-ben 5.0, 1955- ben 12.0, széles fehérvászonból 1954-ben 6.0, 1955-ben 15.0. A konfekció és a szőrmecikkek választékának bővítése és minőségének megjavítása Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát: biztosítsa 1954—1955-ben a töb­bi között a következő legfontosabb konfekciócikkek gyártását (millió darabban): Gyapjú felsőkabát 1954-ben 15.0, 1955-ben 20 9, gyapjú öltöny 1954- ben 12.4, 1955-ben 16:0, pamutöltöny 1954-ben 11.6, 1955-ben 15.0, pamut és lenpantalló 1954-ben 14.0, 1955- ben 18.0, biztosítsa többek között a következő szőrmeáruk gyártását 1954-ben: Köpeny háromszázezer darab, rövid kabát 75.000 darab, gyermek­kabát 1.100.000 darab,- biztosítsa / a kabátok, öltönyök női kosztümök, férfiingek varrása minőségének je­lentős megjavítását. Szervezze meg az értékes szőrme- díszítésű női télikabátok gyártását, létesítsen 1954-ben Lvovban, Kisi- nyevben, Alma-Atában, yilniuszban és Kujbisevben divattervező intéze­tet művészi ruhamodellek tervezésé­re, jelentősen növelje a nemes kiké­szítésű báránybőrből készített vidra és szilutánzatok, valamint házinyul- szőrméből készült szil, coboly, nyest és más szőrmeutánzatokból előállí­tott készítmények gyártását. Utasítani kell a Szovjetunió mező- gazdasági és begyűjtési minisztériu­mát és külkereskedelmi minisztériu­mát, hogy a Szovjetunió közszükség­leti iparcikkek minisztériumával karöltve dolgozzon ki és terjesszen egy hónapon belül javaslatokat a Szovjetunió Minisztertanácsa elé a prémes állat vadászat és a szőrme- J kikészítés helyzetének megjavítására. A kötöttáruk választékának bőv itése és minőségének javítása Megállapítjuk, hogy a kötszövő vállalatok még nem kielégítő meny- nyiségben gyártanak olyan készítmé­nyeket, amelyek nagy keresletnek örvendenek a lakosság körében. Fej­leszteni kell a kötöttáruk tömeges előállítását a lakosság szükségletei­nek megfelelően és a különböző idényekhez alkalmazkodva. Kötelezzük a Szovjetunió közszük­ségleti iparcikkek minisztériumát: Biztosítsa 1954-ben a többi között, a következő mennyiségű kötöttáruk termelését: 40,000.000 darab műse­lyemből készült kötött-fehérnemű. 14.000. 000 darab férfi kötötting, te­niszing és necc-ing, 2,000.000 darab gyapjú felsőruházati kötöttáru. 16.000. 000 darab félgyapju felsőru­házati kötöttáru, biztosítsa 1954-ben a'lánchurkoló gépen készült kelmé­ből előállított összes női fehérné- műeknek és a másfajta selyemkel­mékből készült női fehérneműk leg­alább 50 százalékának rátüzéssel, csipkével és hímzéssel való gyártá­sát. A lábbeliek választékának bővítése és minőségének javítása A bőr- és cipőipar dolgozói előtt az az alapvető feladat áll, hogy nap- ról-napra javítsák az általuk gyár­tott bőr- és lábbeli készítmények minőségét és bővítsék azok válasz­tékát. A legközelebbi két évben két­szeresére kell emelni a rámán-var- rott cipők, több mint háromszorosá­ra a lakkcipők, a nubukból és fehér sevróból készített cipők gyártását, jelentősen bővíteni kell a tartós, bőrtalpú fiú- és leány-iskolacipők termelését. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát: biztosítsa, hogy 1954-ben többi kö­zött 29.000.000 pár bagaria csizmát, 110 000.000 pár krómbórcipöt, gyárt­sanak. Kötelezni kell a vegyipari minisz­tériumot: Többi között növelje a fo­kozott keresletnek örvendő gumi­lábbelik termelését és szállítását a kereskedelmi szervek részére, készítsen és szállítson a piacra szánt árukészletek számára 1954-ben ötmillió pár iakkcsizmát, 2.600.000 pár zippzáras és gombos női hócipőt, 11.500.000 pár gumicsizmát. A rövidáruk és díszműáruk termelésének növelése és minőségének javítása A‘ textilrövidáruiparban jelentősen gazdagítani kell a függöny és tüll- cikkek választékát, jelentősen növelni kell. a fehérne­műszalagok gyártását, a bőrdíszműáruk terén bővíteni kell a választékot, új modellek, fa­zonok és kellékek rendszeres beve­zetése útján. - _ ■ Kötelezni kell1 a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát: Növelje a függöny és tüllkészít­mények gyártását 1954-ben 60.5 mil­lió méterre és 1955-ben 90 millió méterre, vagyis az 1950. évinek hét­szeresére és bocsásson a piac rendel­kezésére 110 millió méter müselyem atlasz-szalagot. Kötelezni kell a Szovjetunió köz­szükségleti iparcikkek minisztériu­mát: Biztosítsa többek között 1954-ben 1900 millió orsó és 1955-ben 1950 (Folytatás a 2-ik oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents