Észak-Magyarország, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-27 / 252. szám
/ Kteoa, 1953. október 77. ÉSZAKMAGYARORSZÁG Jól harcolnak a közös vagyon növeléséért a milliomos cigándi Petőfi tsz tagjai SZÜRETTARCALON A tapasztalat bizonyltját az a termelő szövetkezet erős és életképes, amelynek tagjai magukénak érzik a közös gazdaságot, felelősséget éreznek a közös ügy iránt s tudják, hogy a közös munka csa ládjuk még szebb és boldogabb életét segíti elő. A közös vagyon védelme»:seben, állandó gyarapításában különösen szép példát mutat megyénkben a cigándi Petőfi termelőszövetkezet tagsága. löW-beo alakult meg a csoport. Krt lóval és egy ócska, rozoga ekével kezdte meg a tagság a közös gazdálkodást. Ssíá" mottevő közös vagyon, állatállomány nem is volt. Az elmúlt négy esztendő alatt azonban nagyot fejlődött a termelőszövetkezet A t s 7 tag jói öntudatos, szorgalmas mun kával, a korszerű ezerjót agrn- és zoó- technikai eljárások bátor alkalmazásával, a párt "9 kormány segítségével több mint egymillió forintra növeltek a közös va* gyónt. Mi már szép közös állatállomá nyuk: 21 lovuk, közel 50 szarvasmarhájuk, félezer baromfijuk. iOO juhuk és 160 serté ük van. Ezenkívül minden ter- •melőcz*iet.kezcti tag háztáji gazdaságában van tehén, ar.yokoca és hízósertés. Az elmúlt négy esztendő alatt a termelőszövetkezet tagjai mindig szemelőtt tartották, bogy a közös vagyon növelésének egyik legfőbb feltétele a termésátlagok emelése. A cigándi Petőfi termelőszövetkezet tagsága két évvel ezelőtt azt a jel-zót adta ki: ,.érj magasabb terméseredményt aZ idén, mint tavaly”. Becsülettel harcolnak is a jelszó megvalósításáért. Tavaly az aszályos év ellenére » keresztsororan vetett árpa a tsz földjét* 20 mázsát, a búza 9 mázsát, a cukorrépa 120 mázsát, a négyzetesen vetett és pótbeporzott kukorica holdankim 20 mázsát fizetett. Az idén a kedvező időjárás segítségével ca e fejlett, korszerű gazdálkodás módszereivel a tavalyinál is magasabb termésátlagot értek el. A keresztsoros.an elvetett ösziárpa 20 mázsán felül, az őszibúza 16 mázsát, a kukorica szintét* 25 mázsán felül fizetett holdanként. A tsz tagjai méltán lehetnek büszkék termésátlagaikra, amelyért a napokban miniszteri dicséretben is részesültek. A bő termés, a párt és kormány segít, edge nyomán lehetővé vált, bogy a termelőszövetkezet tagjai ezévben is gazdagon részesedjenek a jövedelemből. Egy- egv munkaegységre: 8 kilogramm búzát, 3 kiló árpát, 2 kiló burgonyát. 2 kilő kukoricát és — más egyéb termény mellett —- 8 forint készpénzt kapnak. A szép eredmények alapja a közös gazdaság iránti szeretet és felelősségérzet volt. Ez szinte valamennyi termelőszövetkezeti tagrak ott él a tudatában. A közös vagyon védelmezőjében, állandó gyarapításában különösen szép példát mutatnak a tsz kommunistái. Fülöp János elvtárs a tehenészetben dolgozik. Az állatok etetésére, szakszerű gondozására igém nagy gondot fordít. Szorgalmasan, odaadással végzi munkáját, ennek eredménye a tejbozam növekedésében is lemérhető. A múlt hónapban a gondjaira bízott 14 darab fejőstehénnél a tehenenkénti fejési átlag 7-2 liter volt, ebben a hónapban viszont már meghaladja a 8 litert. Fülöp elvtárs harmad- magával" dolgozik családjával a termelő- szövetkezetben, együitteSh ezideig már közel 600 munkaegységet szereztek, amire több mint 80 mázsa terményt kaptak. De nemcsak Fülöp elvtárs, a termelőszövetkezet többi tagja is hasonló, bőséges jövedelemben részesül munkaegységei után. Ahogyan a közös vágjon szaporodott, úgy vált egyre szebbé, gazdagabbá a termelőszövetkezet tagjainak az élete. A napokban buszán Írattak a csoportban kislakásépítési, húszán pedig tatarozási kölcsönt. Valamennyi tsz tagnak bőven van a kamrájában kenyérnek való, jut bővet* eladásra, — lesz pénz tehát ruházatra, kerékpárra és rádióra is. Fülöp János elvtárs a napokban vásárolt családjának és magának új ruhát, cipőt, csizmát és ragykabátot. Most az őszi betakarítás, szántás-vetés idején vidáman, jókedvűen folyik a mun. ka a termelőszövetkezet földjén. A növénytermesztési brigád tagjai már befejezték az ősziárpa és az őszi takarmánykeverék félék vetését- A 140 hold őszibúzából már közel 100 holdat vetettek el. Ezen a héten az ősziek vetését teljesen ‘ be ekarják fejezni. A vetéssel és az őszi mélyszántással cgyidőben több mint 200 holdon végeztek mélyszántást — gyors ütemben halad a betakarítás is. Gaál István, i.fj. Bodnár István,' Bodnár Mikló'né, Iski Antal a növénytermesztési brigád tagjai úgy vélekednek, hogy azzal is a közös vagyont védelmezik, ha ideiében végeznek a betakarítással. Gaál elvtárs például munkacsapatával a napokban fejezne be 10 hold takarmányrépa szedését. A munkát úgy szervezték még, hogy a szedéssel egyidőben a föld végére összehordták a répát és mindjárt le is földelték. Ezzel megóvnák az esetleges rossz időjárástól. A cigándi Petőfi termelőszövetkezet tagjainak nagy többsége eddig i« «zép példáját mutatta a közös vagyon védelme- zésének, tiszteletbetitartásának. Ezért nem sike-rült az ellenségnek csorbát ejteni a közös vagyonon, bomlasztani 8 termelő- csoportot. A tsz kommunistái, öntudatos pártonkívülf tagjai védelmezzek, óvják, fejlesszék ezután is ugyanilyen harcosan a közös vagyont, a közös gazdaságo', amely további felemelkedésük legfőbb záloga, még gazdagabb, még szebb életük legfőbb biztosítéka. Gazdag szőlőtermés van az idén Tokaj hagyni járt. V állami gazdaság dolgozói. Eljöttek a szüretre, részt vesznek a munkában a budapesti agrártudományi egyetem szőlészeti karának hallgatói is, hogy gyakorlatban sajátítsák cl a szükséges ismereteket Gőgös Erzsébet és Pálén hús slstván egret,, térni hallgató nagy figyelemmel, jókedvvel végzi a gyakorlati munkát Javítsák tovább a technológiai fegyelmet a diósgyőri martin öntőcsarnokában (Tudósítónktól.) A Lenin Kohászati Művek martin- acélműjének öntőcSárnokában a sok dugófolyás hatalmas károkat okozott népgazdaságunknak és akadályozta üzemünk tcrvteljesítéáét. A csepeli acélmű sztahánovista üs- tösei, Pálmai Béla, Gunther Tamás és Szabó Ferenc elvtársak még a nyár folyamán Diósgyőrbe jöttek, hogy átadják jólbevált üstpószítási munkamódszerüket. Ennek elősegítésére a vállalat munkaügyi osztálya képekkel ellátott brosúrát készíttetett, amelyben ismertette ezeket a helyes módszereket. Utána tanfolyamot is indított ezek betanítására. Ezelőtt súlyos hibák adódtak abból, hogy az öntőcsarnoki dolgozók nem tartották be a technológiai előírásokat. Többször megtörtént például a rossz pászítás következtében, hogy öntés közben lemaradt a dugófej, vagy acél került a kagylóba. Előfordult, hogy pászítás után vigyázatlanul kezelték az üstöket, s ezért sok esetben már a csapológödörben megindult az acél elfolyása. E hibák elkerüléséért az öntöcsar- nok műszaki vezetői fáradtságot nem kiméivé oktatták az üstpászító dolgozókat. A helyes munkamódszerek átvételénél, a módszer alkalmazásában elsősorban Mádli Bálint, Szepesi József, Csizmadia András üstös dolgozók tűntek ki. Mindennek eredményeképpen a martinacélmű öntőcsarnokában az eddigi 90 százalékkal szemben 98.2 százalékra emelkedett a dugózárások száma. Ez az emelkedés 59.3 százalékról 63.2 százalékra növelte az el- sőosztályú hengerelhetőséget, fokozta a kokilla tartósságát, s az öntő- .csarnoki selejt is 0.90 százalékról 0.60 százalékra csökkent. A technológiai fegyelem szigorú betartásával, a helyes munkamódszerek alkalmazásával kell harcolniok továbbra is az öntőcsarnok dolgozóinak a jobb eredményekért, s akkor biztos, hogy éves tervüket becsülettel teljesíteni fogják. FILE ÉVA. Szakszerűen előkészítették már az állami gazdaságban a kádakat és a hordókat, hogy gondosan, tisztán elhelyezhessék a szüret eredményét, minél jobban fokozhassák az úf bor minőségét. — Képünkön: Bodnár Gyula és Sasvári Mátyás egyetemi hallgatók a kádak és a hordók karbantartásánál szerzik meg a szőlészeti ismereteket. (Erdőin János felvételei.) Még jövedelmezőbb lesz a szerződéses zöldségtermelés Kormányunk új rendeletekkel szabályozta a szerződéses zöldségtermelést, amely az intézkedések nyomán még jövedelmezőbbé válik. Az OFÉRT-vállalat a szerződőknek ingyenes zöldségvetőmagot biztosít, emellett a fontosabb terményekre művelési előleget is folyósít. Nagy segítséget nyújt a vállalat azzal is, hogy szakembereivel ingyenes szaktanáccsal látja el a termelőket. MINT ÍROGATÓ ember, szeretek Orvosok kai beszélgetni- Jól ismerik az életet és mindenki másnál jobban, magát az embert. A szó szoros értőimében kívülröl-belülről. Sok igen érdekes esetet., élményt mondanak el. Egy Ilyen beszélgetés során mondotta el az alábbi történetet a farkaslyuki bányaüzem orvosa. ★ Krohta György a bánya lakótelepén lakik. Középmagas, középkorú, szőke férfi. Azt sem lehet mondani róla, hogy kövér, azt sem, hogy sovány. Olyan közepes. Vájár. Az eset kezdetén minden nap mono- loü, egyhangúsággal ült J>e a munkásszállító bányakocsiba, amelyet dolgozótársaival együtt gyorsmozgású villanymozdony röpített a munkahelyre. Krohta öltözéke erős izmokat takar. Erős Izmok azonban nem sokat érnek, ha hiányzik az erős akarat, a szív, a lendület. Krohtából ez hiányzott. Sokszor bénító fásultság fogta el. Előfordult, hogy ott állt a sötétlő szénfal előtt kezében csákányával, s úgy érezte, nem tud belevágni a szénbe, a fekete, sötét tömeg erősebb nála, nem tud megbirkózni vele. Ahogy nézte munkahelyét a bányászlámpa fényében, a körülötte sötétlő falat, a bordázott boltozatot, rosszul érezte magát, haldokló embernek, akit megfojt a környezet, akit lassan elhagy az erő és ott marad a rémilő tehetetlenség. Krohta félt a széntől... EGÉSZ MUNKAIDŐ alatt csak egyet várt: a műszak végét. Kimenekülni Innen a szabadba. Kint sem érezte magát jobban. Ahogy elhagyta a bányát, összes zorult a torka. Elfordította fejét a verseny- táblától. Fásultan hallgatta társai csipkelődéseit, finom, vagy durva célzásait, úgyis tudta, az 6 neve is ott szerepel a maga 70 százalékéval az utolsók között. Mint a részeg, tántorgó léptekkel ment haza, 45! akarta felejteni a sötét falakat, a tátongó mélységet., ami őbenne élt. Kocsmába menekült. Az Ital bódftó mérgé-éel akart elfeledtetni mindent. Nem elkerült. Az üresség ott kóválygott tovább körülötte, — Nincs más hátra, mtnt elhagyni a bányát — mormogta maga elé. Nem, ezt nem teszt. Hiszen ő alapjában mégis szereti mesterségét. Mi lehet akkor a baj gyökere? — Beteg vagyok — állapította meg hirtelen jött gondolattal. — Elmegyek az orvoshoz — latolgatta — ad valami nagyon jó orvosságot és hamarosan rend— betegsége. <A DIAGNÓZIS föl a hegy gerincére, amelyen éppen akkor jött lefelé két-három fiatalember. Belépett az orvosi rendelőbe. Az orvos hosszasan ránézett arcára, azlán bágyadt szemébe, s megvizsgálta. Az eredmény »lesújtó« volt. — Nincs semmi baja, olyan egészséges, mint a makk — hangzott a diagnózis. — Nem lehet — mondta csalódottan —, én beteg vagyok. — Az orvos újra ránézett, valamit felírt és kérte, hogy néhány nap múlva jöjjön ismét, Krohta az orvos állandó betege lett. Pontosan, minden héten egyszer megjelent. A legkülönfélébb panaszokat sorolta el. Az orvos kíváncsian végighafP1 gáttá, s agyát megfeszítve kutatta, vájjon milyen rejtett betegsége lehet. Áttanulmányozott néhány orvosi könyvet is, de nem tudta megállapítani, mi lehet ez a betegségi Hogy azonban biztos legyen a dolgában, beküldte az ózdi kórházba kivizsgálásra. A vizsgálat eredménye: semmi baj... KROHTA GYÖRGY aSonban ettől függetlenül rendszeresen újból megjeleni a rendelőben. Az orvos és az ápolónő annyira megszokták, ha nem jött., már hiányzott. Az orvos rövid ideig arra Is gondolt, hogy Kroh- fa — szimuláns. De hamar elvetette ezt.. Hosszú orvosi működése alatt jó emberismeretre lett. szert. A szimulánst — ettől függetlenül ugyan mégis megvizsgálja, de — már akkor felismeri, amikor belép az ajtón. Felismeri a nagy hangról, a lármás, kiabáló panaszról, a tettetésről. Krohta mint az Igazi betegek : halk. Panaszai őszinték. Egy Ilyen látogatásnál az orvos Így szó! a »beteghez« : » —■ Mondja csak, Krohta sziktársi, mit szólna ahhoz, ha én meglátogatnám magát, hátha akkor előbbre jutunk, hogy mi baja van? — Ennek nagyon örülnék. Csak azt mondja meg az orvos szaktárs: mikor jön, hogy legalább egy kis jó borocskát kerítsek az asztalra. —'No, nem így gondoltam. A munkahelyen látogatom meg. És ott fogom elemezni, ml a maga bejövök. EZ OLYAN jókedvre hangolta, hogy szinte fütyülve tette meg az utat a telep házai között lakásától a rendelőig. Egy pillanatra még meg is állt gyönyörködni a természet, szépségeiben. Szinte élvezettel szippantotta be a jo hegyi levegőt, balra nézett Krohta olyan arccal ment el, mtnt még soha. Ismét bizakodni kezdett, hogy most aztán végre kiderül, ml az ő baja ég meggyógyítják. Minden nap várta az orvost.. Amikor egy-egy bányászlámpa felvillant, azt hitte, ö jön. A körülötte dolgozóknak is mind elujságolta, hogy egyenesen csak őhozzá jön az orvos. Amit addig nem tapasztalt, kis izgalmat kezdett érezni. Ejnye, ejnye — fontolgatta, ha már jön jfz orvos szaktárs,illát úgy végzem a munkámat, WtBRKP hogy tiszta legyen a munkahely, no meg azért ne legyek a legutolsó sem a termelésben. A fásultság azonban egyhamar Ismét hatalmába kerítette. EGYIK NAP, amikor a legkevésbbé várta, felkereste az orvos. Azt hitte, hogy tatán nem eléggé egészséges munkahelyen dolgozik »betege«. Azért jött, hogy ezt. megvizsgálja. Alaposan körülnézett, mindent megfigyelt, de csak azt állapította meg, hogy feltételezése téves volt. Beszélgettek. Ma már egyikük sem emlékszik vissza pontosan a szavakra, de a. beszélgetés lényege emlékezetes marad és Krohtában nagy változást idézett elő. — Mondja csak, kivel versenyezik? — teszi fel váratlanul a kérdést az orvos. Krohta elámul. • s — Én! Senkivel. Hiszen... Az orvos kész volt a diagnózissal. Krohta betegsége néni más. mint. a magárahagvatnttság érzése. Egy ember, aki kiszakadt a kollektívából, Tígy érzi, hogy neki egyedül kell birkóznia a föld alatt a természet erőivei. Csak a maga nehézségeit látja, csak visszafelé és nem előre néz. Nincs meg az a véglet lenül erős szál, ami összeköti a többi dolgozóval, a közös harccal, a közös fronttal. É* ez a szál — a munkaverscuy. \ * A hajon most már könnyű volt segíteni. Az orvos javaslatára más munkahely dolgozói versenyre hívták Krohta Györgyöt. A nép ellenségei folyton azt fújják, hogy »a munkaverseny kifárasztja, tönkre teszi az embereket«. Krohta esete fényesen bizonyltja nr, ellenkezőt.. Más, szinte új emberré lett. Amióta ö ts bekapcsolódott a munkaversenybe, már nemcsak befelé figyel, nemcsak saját magává^ törődik, hanem más dolgozó munkáját is látja és kifelé is néz. Érdekli más dolgozók eredménye. Ha valaki jobb eredményt ért el, mint ő. úgy érzi. mintha friss vér ömlene szfvébe, mintha karja Izmosabb lenne. És hevíti, élőre és még előbbre lendíti az acélos akarat. Ma már tudja, miért, kiért dolgozik, látja az eredményt, a célt is. Mások az eredményei. HA BÁRKI elvetődik Farkaslyukba, nézze meg a versenytáblát. Az elsők között — lehet, hogy a legelején — az ö nevét olvashatja. A név után egy Számot frtak. Arról ad hírt., hogy Krohta György tervét rendszeresen 150—180 százalékra teljesíti. És ez á szám sokat mond. CSORBA BARKA Igen komoly jelentőségű az a kedvezmény, hogy a várost ellátó Zöldövezetekben a tsz-ék beadási kötole- zettségüket zöldségfélékkel is teljesíthetik. Ez esetben egy mázsa korai káposzta megfelel 25 kiló, egy mázsa korai kelkáposzta 30 kiló búzának. Mentesül a szerződő tsz, vagy egyénileg dolgozó paraszt minden leszerződött katasztrális hold zöldség után további fél holdra eső állat-, tojás- és baromíibeadás alól. Termelőcsoportjaink a kedvezményeket örömmel felhasználják. Az egerlövői Május 1 és Uj Élet tsz-ek 1200 ölön saláta, egy holdon spenót, a monoki Kossuth tsz 800 ölön spenót, a hernádbőcsi József Attila tsz két holdon saláta, a tiszabábolnai Rákóczi tsz 5 holdon saláta, a tisza- dorogmai tsz 2 holdon saláta termelésre szerződött az OFÉRT-válla- lattal. Az OFÉRT szerződéskor közli a termelői árat. Termelőcsoportjaink, egyéni dolgozó parasztjaink használják ki a kedvezményeket, termeljenek minél több szerződéses zöldségfélét. Gyorsítsuk meg a silózást, biztosítsuk állatállományunk jó áttelelésót A megye súlyosan elmaradt silózási tervének teljesítésében. Úgyszólván egyetlen járás sincs, *amelv 100 százalékra teljesítette volna silózási tervét, biztosította volna az állatállomány veszteségmentes átteleltetését. Megyénk állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek és egyénileg dolgozó parasztjainak meg kell gyorsítania a silózást, hogy az őszi szántás-vetés mellett ezt a fontos teendőt ts mielőbb elvégezzük. A silóterv teljesítésének határideje december 10, addig még sok takarmányt biztosíthatunk állatainknak. Mezőgazdasági dolgozóink a szántás-vetési féladatok mellett ne feledkezzenek meg erről a font03 munkáról. A legutóbbi értékelés szerint megyénkben a silózási verseny állása a következő: 1. Miskolc város 5Í százalék 2a szikszói járás 35 3. putnoki 32 4. mezőkövesdi 32 5. abaujszántói 18 6. szerencsi 17 7. sátoraljaújhelyi 14 8. miskolci 12 u ;>. mezőcsáti 12 ío! sárospataki ti11. edelónyi ll 12. encsi 10 43. ricsel 8 14. ózdi járás 5 Százalék
