Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-22 / 222. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG

Kedd, 1953. szeptember 22.

E~

Befejeződött a termelőszövetkezetet és gépállomások élenjáró dolgozóinak liarmadik országos tanácskozása

Dobi István záróbeszédé

Szovjet-koreai közlemény

a szovjet kormány és a Koreai Képi Demokratikus Köztársaság kormánvkiildöttsége kijzöiíi tárgyalásokról

__ Tanácskozásunkat azzal rekesstem

be, hogy jobb és eredményesebb munkára hívok fel minden küldött elvtársat, minden egyes termelőszövetkezeti tagot és gépállomási dolgozót, elfogadott határozatunk mielőbbi sikeres megvalósítása, a termelőszövetkezeti mozgalom új felien, dőlése, a szövetkezeti parasztság életszínvonalának hathatós emelése érdekében!

Szabadságharcos“ tsz elnöke:

köszön hetjük

12 mázsás átlagtermést értünk el. Minek köszönhetjük ezf. mint a nagyüzemi gazdálkodásnak- a jó megszervezésnek és irányításnak.

Szövetkezetünknek nagyon _ ?zép állatállománya- is van. Juh, tehén, ló, baromfi. Borsod megyéből minden vasárnap látogatók vannak a csoportban. Nagyoft örülök ennek a megtiszteltetésnek is, mert én azért jöttem ide, hogy tanuljakCukorrépánk nagyon sok van. Két brigádunk végzi itt a munkát. Az egyik a Petőfi. a másik a Micsurin. Az egyik brigádnak szép a répája- de a másiké semilyen- A Petőíi-bri- gád kitett magáért. A Micsurin-bri- gád nem. S ez utóbbi brigád úgy a kórja a részesedést- mint a másik, amely becsületesen dolgozott- Ez nem igazság, egyenlősdit nem lehet játszani, csak munkaegység arányiján lehet osztani. A brigád tagjai szidják a vezetőt, hogy fe vagy a hibás, mert nem szorgalmaztad a munkát Ez igaz- nem dolgozott- inkább lesbe járt vadászni.

Suri János beszéde végén hangsúlyozta:

— Mindent elkövetünk- hogy minden állami kötelezettségünket teljesítsük, mert akikor alszik nyugodtan csoportunk tagsága, ha minden rendben van.

Suri János, az emődi

A gazdag jövedelmet a nagyüzemi közös gazdálkodásnak

Jszch ellen ussiíó kulákot lepleztek le a futókércsi dolgozó parasztok

— Elvtársak, tanácskozásunk végéhez érkeztünk. Megtárgyaltuk azokat a célokat és feladatokat, amelyek a termelő- szövetkezeti tagok jólétének emelése cs termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése érdekében előttünk állnak.

— Tanácskozásunk igen sokat tett a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítése, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának gyökeres megjavítása érdekében. Népi demokratikus államunk a párt irányítása alapján kétségtelenül eddig is komoly támogatást nyújtott és ezután is nagyarányú támogatást fog nyújtani termelőszövetkezeteinknek, hogy tagjaik számára anyagi jólétet és kulturált, biztonságos életet teremtsenek. A termelőszövetkezeti tagok számáru a jómódú és nyugodt kulturált életet azor.l'jan államunk segítségére támaszkodva maguknak a szövetkezeti tagoknak kell megterem tcniök. A jómódú és kulturált élethez, a magasabb életszínvonalhoz gondos és lelkiismeretes munka szükséges. Ezt meg kell értenie minden egyes termelőszövet- kezed vezetőnek, minden termelőszövetkezeti tagnak, s velük együtt a gépállomások ca a tanácsok dolgozóinak.

—• Tanácskozásunk termékeny volt, de igazi gyümölcseit a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának növelésével, a szövetkezeti gazdaságok magasabb jövedelmezőségével és magasabb terméseredményeivel hozhatja meg. Ehhez az eddiginél körültekintőbb munkát kell végezniük. Ennek megkezdésével egy pillanatra sem késlekedhetünk!

— A tanácskozáson szó esett legsürgősebb feladatainkról, elsősorban az őszi szántás, vetésről. Kifejezték a küldött elvtársak, hogy a tanácskozásunkon megtárgyalt nagyjelentőségű célok eléréséhez az első lépéseket azzal tesszük meg, hogy az őszi szántás-vetési és az őszi betakarítási munkát idejében ió minőségben végezzük el- Az elfogadott határozati javaslat iránymutatásai alapján már a jövő évbnn új sikereket érhetünk el a termelőszövetkezeti termelés fejlesztésében és ezpn kernrztül a szövetkezeti tagság élettzir.vonalának emelésében. A jövő évi. jó termes és a növekvő jólét alapját azonban jórészt az előttünk álló hetek szorgalmas munkájával teremtjük meg. Jövő évi termésünk őszi kalászosokból jelentős mértékben attól függ, hogy ideiében elvégeztük-e a vetőszántást, ió vetőtrágyát biztosítottunk é, idejében történik-e a vetés. Kapásr.üvénycink jövő. Vi terméshozama, a kukorica, a burgonya, a cukorrépalfrmelés jövő évi credményes- yyge jélPhtóV ■ mértékben azon dől el, Ív‘;y idejében és kellő mélységben végezzük-e el 27. őszi mély-zóntást. A jövő évi termés szilárd alapjának megteremtésén kívül inég előttünk áll idei kapásnövényeink legnagyobb részének a betakarítása is. Az őszi betakarítási munkák gyors és veszteség nélküli elvégzése szintén hozzájárul termelőszövetkezeti tagjaink idei jövedelmének növekedéséhez.

— Mostani tanácskozásunkon az élenjáró termelőszövetkezetek szép eredményeiről hallva és a jövő még szebbé Pete- lének kérdéseit vitatva, szinte úgy érezzük, hogy messze, előretekintünk és bele pillantunk termelőszövetkezeti tagjaink jövőbeli jómódú és megelégedett életébe.

A tanácskozás anyagának niegismercióvel termelőszövetlyeaeti tagjaink és az egyénileg dolgozó parasztok is ugyanezt fogják érezni.

— Amikor azonban a jövőbe, nézünk, leneket kovácsolunk, ezt azzal együtt kell tennünk, hogy minden erőnket feladataink, elsősorban a soronlévő feladatok megoldására összpontosítjuk. A soronlévő feladatokat pedig ma főleg az őszi szántásvetés és az őszi betakarítás sikeres elvégzésének munkálatai jelentik.

— Elvtársak! Tanácskozásunk megmutatta, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk egyszer- és mindenkorra potgár- jogot nyert a magyar faluban. Jól működő termelőszövetkezeteinket, azok tagságát tisztelet és megbecsülés övezi a mezőgazdasági termelés és a paraszti élet megjavítása terén kivívott eredményekért. A tanácskozás azonban nagyon helyesen feltárta azt is, hogy egyes termelőszövetkezeteinkben súlyos hibák cs komoly fogyatékosságok vannak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elkövetett hibák és számos szövetkezet gyenge munkája, tagságának nem kielégítő élet- színvonala napjainkban a termelőszövetkezeti mozgalmat egyes helyekén komoly megpróbáltatás, nagy erőpróba elé állítja. Tanácskozásunk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom mindenhol fényes sikerrel állhassa ki ezt a próbát Ha a tanácskozáson elfogadott határozatokat megismertetjük termelőszövetkezeti tagjainkkal és elérjük, hogy hiánytalanul magukévá tegyék a határozat céljait, vállalják a sikeres megvalósítás érdekében reájuk háruló munkát, mostani tanácskozásunk akkor hozza meg igazán gyümölcsét. Ela ezt elérjük —- már pedig el kell érnünk — akkor tanácskozásunk egyik kedvező hatása abban fog megmutatkozni, hogy a ma még ingadozók és kilépni szándékozók, amikor a végső döntésre kerül sor, a szövetkezet mellett fognak állást foglalni.

Elvtársak! Barát és ellenség ma fal- vainkhan a termelőszövetkezetek — és a tőlük elválaszthatatlan gépállomások I

munkájára szegezi tekintetét. A termelőszövetkezetek munkájának olyannak kell lennie, amely megfelel a párt és a kormány bizalmának, a dolgozó parasztság baráti szövetségese és vezetője: a munkásosztály várakozásának. Adjon termelő- szövetkezeteink munkája méltó választ a dolgozó parasztság ádáz ellenségeinek áskálódására és aknamunkájára is.

Tisztelt tanácsülés!

Röviden beszélni óhajtok az emődi „Szabadságharcos“ termelőszövetkezet fejlődéséről, eredményéről és ;l hibákat is felsorolom. Vannak szépen eredményeink is, de hibák is előfordulnak. . 1949 október havában alakultunk meg. 14 család, 140 kh. földön gazdálkodott. Már ekkoir megmutatkozott a nagyüzemi gazdálkodás eredménye. Abban afc esztendőben, vagyis az 1950-es gazdasági évben 9 mázsa átlagtermést értünk el. De voltak nehézségeink is. Ernődön ekkor még gépállomás nem volt. 1950-ben Ernőd község gépállomást kapott- Ebben az évben már 18 család volt tsz-ünkben, s ezek 324 kh-on guljdálkodtak. 1950-ben szép jövedelmet biztosítottunk az emődi „Szabadságharcos“ tagjainak. Búzából munkaegységenként 3 % kg ju-tott- Ennél az eredménynél nem álltunk meg. 1951-ben keresztsoros vetést alkalmaztunk. Elértük a 13 mázsás átlagtermést. Ebben az évben a tsz tagjainak 4 V, kg jutott munkaegységenként. 1952-ben 62

kh-on 14.22 mázsás átlagtermést értünk el, munkaegységenként 9 kg kenyérgabona jutott- Tagjaink megelégedéssel vették a részesedést, hiszen takarmánygabonából is 2 kg, borsóból 25 dkg, lencséből 32 dkg jutott. Árpából 20 mázsás, rozsból

Kormányunk új intézkedéseit, a dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedését, az ellenség ádáz gyűlölettel szemléli. Minduntalan uszítanak a közös gazdálkodás ellen, lekicsinyelik a kedvezményeket. Fuló- kércs községben Rozman János ku- lák azt terjesztette, hogy a beadási kedvezmények valójában semmit sem jelentenek, mert 100 liter tej után csupán 3 liter az engedmény. Aki pedig 100 liter tejet be tud adni, az már 3 litert is tud nélkülözni. A

Szilasi Miklós kulákot nemcsak Megyaszón, de a környéken is mint hírhedt kupecet ismerik a dolgozó parasztok. A múltban, amíg ő kupeckedett s a vásárokat járta, 22 hold földjén 2 cseléd, Sztója Demeter és Gombos Bertalan robotolt kevés kenyérért.

Szilasi kulák a felszabadulás után sem változott meg. Igaz, már nem tart cselédet, de kupeckedik. még most is spekulál. Semmiveszi a nép államának törvényeit, uszít, lázit a népi demokrácia, de különösképpen a termelőcsoportok ellen.

Megyaszó a múlt év őszén lett szövetkezeti község. A dolgozó parasztok felismerték a közös gazdálkodásban rejlő hatalmas erőt. Megalakították a „Sallai“, „Petőfi“, „Táncsics'1 és „Rákóczi “

I. típusú, valamint a „Kossuth" és „Béke“ III. típusú termclöcsopor- tokat. A községben serényen, vidáman folyt a munka mindaddig, amíg Szilasi kulák arcátlan módon és nyíltan meg nem kezdte romboló tevékenységét. Az elvetemült, minden aljasságra képes kulák elhatározta: megzavarja a község nyugalmát, hogy bomlassza a termelőcsoportokat, amelyek pedig ebben az évben is szép eredményeket mutattak fel.

Ez év július 8-án. amikor a „Sallai" és a „Petőfi" termelőcsoport tagsága az Iskolahelyiségben gyűlést tartott, s az őszi teendőket beszélte meg, Szilasi kulák sakál módjára bekiáltott az ablakon: „Emberek, ne hagyjátok magatokat félrevezetni: Mindenki menjen a saját földjére és kezdje meg a szántást. Kövessétek az én példámat, én is visszaveszem a ta- gosított földet, reggel már megyek

becsületes dolgozó' parasztok azonban leleplezték a kulákot. Most is, mint mindig világosan átláttak hazugságain. A vasárnapi kisgyúlésen elmondották, hogy kormányunk a termelőszövetkezetek háztáji gazdasága után járó tejbeadást teljesen megszüntette. Ugyanakkor a jövő évben a közös beadás is 30 százalékkal csökken, ami 100 liter tej után nem 3, hanem 30 litert jelent. Az aljas kulák szigorú felelősségrevonását követelik.

és megkezdem a szántást. Aki oda jön. beleereszteni a kaszát."

Szilasi kulák természetesen cinkosokat szerzett maga mellé, akik lázitó szavai után megzavarták a termelöcsoportok gyűlését. Kocsis Józsefet, Ficsor Mihályt és Kava- sánszki Andrást is sikerült megtévesztenie, a kocsmában pálinka mellett kötöttek barátságot.

Aznap este még gyűlést is tartott a faluban Szilasi kulák. így beszélt a megtévesztett dolgozó parasztoknak: „Menjetek, vegyétek vissza a földet, dolgozzatok magatoknak, ne a termelőcsoportnak.“

A nagyhangú kulákot felesége is segítette az „agitációban". így beszélt Olasz Bertalannénak: „Neked nem volna jobb, ha a saját földeden gazdálkodnál úgy, mint a múlt rendszerben? Beszélj a férjeddel, ne engedd, hogy a tszcs-bcn maradjon, az államnak dolgozzon. Lépjetek ki a termelőcsoportból''.

Szilasi kuláknak 4 tszcs tagot sikerült is megtévesztenie. Cs. Papp János, Gönczi Lajos, Olasz Bertalan és Kalacsányi Barna hallgatott a kulák uszító szavára. Másnap a „Sallai" termelőcsoport földjén megkezdték a szántást, azzal, hogy az az ő földjük és azon egyénileg akarnak gazdálkodni. — Kalacsányi Barnát még arra is rábeszélte az aljas kulák, hogy gyűjtsön aláírásokat, s a tagok kérjék a termelőcsoport azonnali feloszlatását.

A termelőcsoportok becsületes tagjai azonban nem hallgatlak és nem hallgatnak Szilasi kulákra. A „Kossuth" termelőcsoportban 42 család továbbra is közösen gazdálkodik. mert felismerte, hogy a társas, nagyüzemi gazdálkodás jobb

Moszkva (TASZSZ)

A szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között szeptember

11-től 19-ig tárgyalások folytak Moszkvában.

Szovjet részről a tárgyalásokon résztvettek:

G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A. I. Miko- jan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere, M. Z. Sza- burov, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami tervbizottságának elnöke, Sz. A. Boriszov külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sz. P. Szuzdaljov. a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, P. I. Szakun, a Szovjetunió kereskedelmi megbízottja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban.

Koreai részről a tárgyalásokon résztvettek:

Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. Pak Den Aj, a Koreai Munkapárt központi bizottságának elnökhelyettese. Csen ír Jon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Ten Diun Csan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnöke, Kim Hoj ír vasútügyi miniszter, Li He, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban.

A tárgyalásokon résztvett Csang Ven-tien, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban.

A tárgyalások során megvitatták a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok "továbbfejlesztésének és erősítésének mindkét félt érdeklő kérdéseit, valamint a koreai békés rendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Teljes kölcsönös egyetértés jött létre abban, hogy a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között kialakult baráti és együttműködési kapcsolatok megfelelnek mindkét ország népei érdekeinek és hogy ezek a kapcsolatok a távolkcleti béke, valamint biztonság megszilárdításának ügyét szolgálják, A felek arra az egyöntetű vélcés könnyebb megélhetést biztosit, mint az egyéni gazdaság. Jakab István, Barta János, Győrfi István és Kiss Pál a napokban kijelentették, hogy ők sem lépnek ki a csoportból, mert meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről.

A „Béke" termelőcsoport szép eredményei is rácáfolnak a kulák szemenszedett hazugságaira. Csupán .kenyérgabonából 8 kilogrammot osztanak ki cgy-egy munkaegységre. Igaz, ebben a termelő- csoportban is vannak olyanok, akiket megtévesztett, félrevezetett Szilasi kulák, de a szilárd, meg- győződéses, becsületes dolgozók megvédik eredményeiket, megvédik a termelőcsoportot és továbbra is együtt, közösen gazdálkodnak.

Szilasi kulák azonban nem nyugszik, még most sem hagy fel aljas mesterkedésével. Tovább lázit, uszít a termelőcsoport ellen. Erre buzdítja kulák cimboráit is, akik a napokban szintén aknamunkát kezdtek a termelőcsoportok ellen, a falu becsületes dolgozói ellen. Fegyverneki Lajos kulák is megbátorodott a napokban. Felkereste a községi tanácsot és Sza- káts Mártonné irodakezelőnek kijelentette: „Vegye tudomásul, hogy már nem vagyok kulák! Tegye lehetővé. hogy én is szerződést kössek kedvezményes borjuncvelésre.“ Megyaszó kommunistái és becsületes dolgozó parasztjai jól ismerik Szilasi Miklós kulákot. Tudják, hogy az az elvetemült alak ismét azt szeretné, ha a községben ő lenne az úr, a dolgozó parasztok pedig ismét nincstelenekké, cselédeivé válnának. Ezért nem hallgatnak Szilasi kulákra s kérik szigorú megbüntetését.

menyre jutottak, hogy a koreai fegyverszünet létrehozása olyan feltételeket teremtett, amelyek megkönnyítik a koreai kérdés békés rendezését Korea nemzeti egyesítése és annak alapján, hogy lehetőséget nyújtanak magának a koreai népnek Korea államrendszere kérdésének megoldására. A Szovjetunió kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya készségét fejezte ki, hogy ebből a célból minden érdekelt állammal együttműködjék.

Külön figyelmet fordítottak annak a gazdasági segélynek kérdésére, amelyet a Szovjetunió nyújt a koreai népnek, amely a háború idején oly nagy áldozatokat hozott szabadságáért és függetlenségéért.

A tárgyalások során megvitatták annak az egymilliárd rubelnek fel- használására vonatkozó kérdéseket, amelyet a Szovjetunió kormánya ellenszolgáltatás nélkül juttatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság háború pusztította népgazdasága helyreállításának szükségleteire.

Megállapodás jött létre arról, hogy

az említett összeget a Jalu-folyón lévő hatalmas Szupun-vizierőmü helyreállítására, vas- és szinesfém- ipari üzemek helyreállítására és építésére, köztük olyan nagy vállalatok helyreállítására és építésére fordítják, mint amilyen a esondini és a kimesaki kohóüzem. a nampói szá- nesfémipari gyár, továbbá vegyi és cemeniipari gyárak helyreállítására, cs építésére, köztük olyan nagy vállalatok helyreállítására és építésére, mint a mezőgazdaság szükségletei számára dolgozó hinnami műtrágyagyár, a szinhori cementgyár; valamint textil- és élelmiszeripari vállalatok építésére, beleértve nagy textilkombinátot, selyemfonó- és szövőgyárat, húskombinátot, halkonzervgyárakat.

Az iparvállalatok helyreállításához és építéséhez a Szovjetunió részéről nyújtandó segély — tervező munkák elvégzése szovjet szervezetek által — berendezések és anyagok szállítása, a helyreállítás és az építés folyamán technikai segély nyújtása, szabadalmaknak és technikai ‘leírásoknak az említett vállalatokban meginduló termelés megszervezése érdekében való átengedése, úgyszintén a vállalatok részére koreai nemzeti káderek kiképzése útján történik.

A tárgyalások során ezzel egyidejűleg megállapodás jött létre arról, hogy a Szovjetunióból felszereléseket és anyagokat szállítanak a vasúti közlekedés és a híradás helyreállításához, továbbá a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából fontos jelentőségű mezőgazdasági gépeket, felszereléseket, műtrágyát, törzskönyvezett állatokat, lovakat, valamint halászhálókat, továbbá a lakás és közüzemi gazdaság, kórházak és tanintézmények helyreállításához szükséges gépeket, felszereléseket és anyagokat szállítanak.

Tervbevették ezenkívül, hogy a Szovjetunióból közszükségleti cikkeket szállítanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lakossága részére.

A szovjet kormány — figyclpm- bevéve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népgazdasága helyreállításával kapcsolatos halaszthatatlan feladatok teljesítésével járó nagy, elkerülhetetlen kiadásokat — haladékot adott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának a Szovjetunió által korábban nyújtott összes hitelek megfizetésére cs új, kedvezményesebb feltételeket állapított meg a hitelek törlesztésére.

A tárgyalások a szívélyesség légkörében, a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további erősítése jelentőségének teljes megértése jegyében folytak le. (MTI)

Kedden reggel kezdik meg

a nyeremények kiűzetését

A második békekölcsön kötvényeinek legutóbbi sorsolásáról a hivatalos nyereménylista kedden reggel jelenik meg és ennek alapján országszerte megkezdik a nyereménynyel és törlesztéssel kisorsolt kötvények beváltását. A postahivatalok ezer forintig bezárólag fizetnek ki nyereményeket, míg az ötezer forintos és ennél nagyobb nyereményeket az OTP fiókjaiban vehetik fel a boldog nyertesek. Közel háromezer nyereménykifizető pénztár 'működik, hogy a nyereményeket gyorsan kifizethessék, (MTI)

Akik hátráltatják az őszi munkát, akadályozzák a dolgozó parasztok boldogulását Megyaszón

i