Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)
1953-09-20 / 221. szám
ESZAKMÄGMRORSZJffi Jobb minőségű acélt, hengerelt árút népgazdaságunknak ! A békekölcsön-sorsolás nyereménylistája V. J Ä Z MD P BOR SOD-ABAU D-ZEMPL ÉN MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ia. evloiyam 2al. szám Ara 3U fillér Miskolc, 1953 szeptember 20, vasárnap Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak HL országos tanácskozása Szombaton délelőtt Budapesten az építőik szakszervezetének székházában megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztésének kérdéseit. Közel ezerháromszáz küldött gyűlt egybe: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetkezeti párttitkárok, a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók, kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók. A tanácskozáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály és Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Vezetőség titkárai, Hegedűs András, az MDP Politikai Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese, Hónai Sándor, az országgyűlés elriöai-, valamint a minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja. Biztosítsunk as eddiginél lényegesen magasabb termény- es pénzjövedelmet a termelőszövetkezeti tagoknak A tanácskozást Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Beszédében többek között ezeket mondta: — A jelen tanácskozást azért hívtuk össze és tudom minden egyes résztvevőt az a szilárd elhatározás hozott ide, hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készítsünk elő a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, a gépállomások munkájában és ezen keresztül termelőszövetkezeti parasztságunk életében. Éljünk gondos, körültekintő gazda módjára azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány által nyújtott kedvezmények a termelőszövetkezetek részére biztosítanak. Ezekben az egymással szorosan ösz- szefüggő célkitűzésekben lehetne kifejezni tanácskozásunk alapvető célját: a termelőszövetkezeti tagság elatmódja és a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyökei'és megjavításának előkészítését. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelésére, anyagi es kulturális körülményeinek gyökeres megjavítására irányuló szándék vezette a Termelőszövetkezeti Tanács tagjait a tanácskozás elé terjesztett határozati javaslat-tervezet és alapszabály elkészítése során. A szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését azzal kell megkezdeni, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag számára az eddiginél lényegesen magasabb jövedelmet biztosítsunk természetben és pénzben egyaránt. A szövetkezeti tagok jövedelme két forrásból adódik. Az egyik, a főforrás: a közös gazdaság. A másik, ennek kiegészítője: a háztáji gazdaság. — A közös gazdaság “jövedelmezők ségének növelésére kell elsősorban figyelmünket ráirányítani. — Ha sikerül megvalósítanunk a közös gazdaság magas jövedelmezőségét és növelni tudjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet, akkor a közeljövőben olyan magas természetbeni és pénzbeni jövedelmet biztosíthatunk termelőszövetkezeti tagjaink számára, amire hazánkban dolgozó parasztember életében még nem akadt példa. Különösen nem akadt példa egyénileg dolgozó parasztember életében. Azok a javaslatok, amelyeket a határozati javaslat-tervezetben a tanácskozás elé terjesztünk, — ha megvalósulásra kerülnek — tüzetes, de sokkal inkább szerény, mint túlzó számítások szerint — mintegy másfél milliárd forint jövedelemnövekedést eredményeznek termelőszövetkezeteink számára. A háztáji gazdálkodás alapszabály által nyújtott .lehetőségének kihasználása — az állam és a termelőszövetkezet részéről megnyilvánuló segítséget is figyelembevéve — egyedül évente hat-hétezer forint jövedelmet jelenthet minden egyes gondos termelőszövetkezeti családnak. Másfélmilliárd többletbevétel a szövetkezeti tagság számára és ezen felül külön a háztájból családonkint hat—hétezer forint bevétel. Amikor jövedelmező gazdaságról beszélünk, akkor ezalatt fejlett, ma- gasszinvonalu növénytermelést és állattenyésztést folytató gazdaságot értünk. A növénytermelés és az állat- tenyésztés fejlesztése megkívánja termelőszövetkezeteink szakmai irányításának megjavítását. Tanácskozásunknak foglalkozni kell azokkal a teendőkkel is, amelyeket a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működése, demokratikus vezetése tűz napirendre. A tanácskozások minden egyes résztvevője azon legyen, hogy tanácskozásunk az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjévé, a hibák kiküszöbölésének, új eredmények elérésének és a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülésének elindítójává váljon. A termésátlagok növeléséért, a mezőgazdasági termelés általtínos fellendüléséért Dobi István beszéde után Hegedűs András földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. — Pártunk, népi demokratikus államunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségiekre támaszkodva a Szovjetunió baráti segítségével a felszabadulás óta eltelt években sok nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A magyar dolgozók — elsősorban a munkásosztály — szorgalma, helytállása eredményeként a háború által rombadöntött iparunk, közlekedésünk gyorsan újjáépült és ipari termelésünk gyors fejlődésnek indult, ez évben már közel háromszorosa az 1938. évinek. — A népgazdaságunk fejlesztésében elért eredmények bizonyítják, hogy a. felszabadult nép, amelynek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes. — Iparunk — különösen nehéziparunk — fejlődése megteremtette a lehetőségét annak, hogy gyorsabban haladjunk előre a népgazdaság egyéb fontos területei, így köztük elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, amelynek dolgozó népünk életszínvonala megjavítása szempontjából különösen nagy jelentősége van. — Iparunk gyors fejlődése mellett ugyanis mezőgazdasági termelésünk egészében véve nem jutott sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén és termésátlagaink nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti kapitalista mezőgazdaság átlagát. Mezőgazda- sági termelésünk elmaradottsága nem azért van, mintha nem lenne szorgalmas, a földműveléshez jól értő parasztságunk. Ellenkezőleg: — a mi országunk ilyen parasztsággal rendelkezik. Méltán lehetünk büszkék szorgalmas, a földet, az állattenyésztést szerető, munkájához értő dolgozó parasztságunkra. — Mezőgazdaságunk elmaradásának okát nem ebben kell keresni, hanem abban, hogy az ipar fejlesztése mellett népi demokráciánk nem tudott elégséges erőt fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. — Népi demokráciánk a mezőgazdaság területén csak egyes kisebb termelési kérdések megoldásával mutatta meg azt a hatalmas lehetőséget, ami a népi demokratikus rendszerben rejlik. Ilyen terület többek között az öntözés, amelyre az utóbbi években nagyobb erőket fordítottunk és ennek eredményeként öntözött területünk a felszabadulás előttinek jelenleg már a hétszerese. Az öntözéssel együtt fejlődött jelentős kultúrává a rizstermelés, amely ma már félszázezer holdon folyik és segítségével kát. holdankint husz- harminc mázsás rizstermést is aratunk olyan területen, ahol ezelőtt négy-öt mázsa búza termett. Jelentősen emelkedett egyes Ipari növényeink vetésterülete is, köztük a cukorrépáé. amely az idén a felszabadulás előttinek már közel háromszorosa. — Az alapvető mezőgázdasági növények: a búza, a kukorica, a burgonya, stb. termelését tekintve azonban nem történt lényeges változás, így az ezévi viszonylag jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a kenyérgabonakérdést már megoldottuk. Állattenyésztésünk sem rendelkezik szilárd takarmánybázissal, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat tekintve, egyenletes fejlődésnek induljon.-T- Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mező- gazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud olyan életszínvonalat biztosítani, mint amilyent kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnövekedett igényeit sem tudja bőségesen kielégíteni. — Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetősége elhatározta, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítése, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és hogy — úgy mondjam — általános támadásba kezd a mező- gazdasági termelés minden fontos területén azért, hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése. — Pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazdasági' termelés gyors fejlesztéséhez. Fejlett szocialista iparunk van; a kereskedelem, a közlekedés túlnyomórésze szocialista tulajdon; harcedzett munkásosztályunk — bízva pártunk és kormányunk irányításában — szilárd vezető ereje népi demokráciánknak; a munkásosztály és a dolgozó parasztság között már a felszabadulás utáni években szilárd szövetség alakult ki, amely népi demokratikus államunk biztos alapja. Fejlett ipari országunk, az elmaradott kapitalista Magyarországhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és ezért nem lehet kétséges, hogy pártunk dolgozó népünk munkájára, kezdeményezésére támaszkodva, mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott, úgy meg fogja oldani ezt is. — Pártunk Központi Vezetősége határozatának megfelelően kormányunk már eddig is a gazdasági intézkedések egész sorát foganatosította a mezőgazdasági termelés emelése érdekében. Már az eddig megtett intézkedések felsorolása is hosszú időt vesz igénybe, ezért csak a legfontosabbakat említem. Ingyenes lett az állatorvosi vizsgálat. 30 millió forintos támogatással az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni. A Központi Vezetőség javaslatára a termelők termelésben való érdekeltsége fokozására a miniszter- tanács elhatározta, hogy a jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen« csökkenti. Sokkal kedvezőbb feltételek mellett kezdődött meg a termelési szerződések kötése és csak ez az intézkedés, a jövő évtől kezdve a prémiumokkal együtt, félmilliárd forint többletbevételt jelent a termelők számára. Lényegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások és bárki tetszése szerint fizethet munkájukért akár pénzben, akár természetben. Pártunk és kormányunk as egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti paraszt Ságunknak — Az elmúlt két és félhónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — mintegy három milliárd forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Mindezek az intézkedések komoly segítséget jelentenek az egész mezőgazdaság, az egész falu számára, az - egyénileg gazdálkodó dolgozó • parasztoknak is. de hatásuk sokkal nagyobb lehet és kell is, hogy legyen a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella, hiszen szinte korlátozás nélkül lehet kihasználni a modern gépeket és sokkal gyorsabban, nagy területeken, nem kis táblákon lehet alkalmazni az élenjárók legjobb módszereit és a mezőgazdasági tudomány vívmányait. — Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben a többtermelés minden termelőszövetkezeti tag számára lehetővé teszi a nyugodt, biztos, jó megélhetést, — egyszer és mindenkorra mentesíti a dolgozó parasztságot mindenfajta kizsákmányolástól. — Ezért pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése — és a dolgozó parasztság kizsákOíziárpa-vefés az igrici „Kossulli^ termelőszővetkezet fő Miéi Szorgalmasan dolgozik Fülöp Gyula traktorista, termelőszövetkezeti tag és Engi János, az igrici ,,/w.. t,‘ termelőszövetkezet párttitkára az ösziárpa és a rozs vetésénél. A 120 hold előirányzott vetési területből 80 holdat már bevetettek. Naponta ketten 12 holdon vetik el a magot. Jól dolgoznak azért, hogy jövőre még nagyoöb legyen a termés, még több jusson a munkaegységeiére (Erdődi János felvételeJ mányolástól mentes élete megteremtése érdekében is — az egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztságunknak, mert tudja, hogy ez az az út, amely a mezőgazdasági termékek bőségéhez vezet, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet, a falu igazi jólétét. — Ezért van az, hogy míg páríunk Központi Vezetősége határ T.ata alapján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terménybeadasa tíz százalékkal, addig a termelőszö-' vetkezeteké 25 százalékkal csökken, míg az egyéni parasztok állat- és állati termékek beadása 15 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké harminc százalékkal lesz kisebb, mint az ezévi volt. A szerződéses termelés után a termelőszövetkezeteket kétszerakkora prémium illeti meg, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A gépállofná| mások a termelőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint az egyénileg gazdálkodóknak. — Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek a hatását, amelyeket a termelőszövetkezetek a kormányprogram nyilvánosságra jövetele óta kaptak, de nyugodtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott három milliárdon belül több mint másfél milliárd a termelőszövetkezeteknek jut. — Termelőszövetkezeti mozgalmunkon belül a legnagyobb támogatást a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, illetve termelőszövetkezetek kapják és ez helyesen is van így, mert termelőszövetkezeti mozgalmunkat túlnyomórészt ezek a szövetkezetek alkotják és ez az a típus, amelyben jó munka mellett a szövetkezeti gazdálkodós összes előnyei a legjobban érvényesülnek. — De emellett továbbra is nagyon komoly támogatást — az eddiginél sokkal nagyobb segítséget — kapnak az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is, hogy a közös termelés előnyeit felhasználva, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagokat tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaik számára. é Úgy kell dolgoznunk, hogy a szövetkezeti tagok rövidesen minden termelőszövetkezetben elégedettek legyenek — Termelőszövetkezeteink egyré- sze az elmúlt években megszilárdult, virágzó gazdasággá lett és jó eredményeket ér el, viszont termelőszövetkezeteink másik része — különösen az utolsó években alakult» termelőszövetkezetek — sok nehézséggel küzdenek, eredményeik nem ki- elégítőek sem a termésátlagokban, (Folytatás a 2. oldalon.)
