Észak-Magyarország, 1953. szeptember (10. évfolyam, 207-228. szám)

1953-09-18 / 219. szám

Péntek, 1053. szeptember 18. ÉSZAKMAGYARORSZÁG SS 3 ■sasa N, Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszéde a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülésén Moszkva, szeptember 16 (MTI) Hruscsov elvtárs a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának 1953 szeptember 3*i teljes ülésén beszé­det mondott a Szovjetunió mezőgazdasá­gának továbbfejlesztését szolgáló intézke­désekről. Beszédé bevezető’ szavaiban le­szögezte, hogy most, miután a szovjet nép a kommunista párt vezetésével megterem­tette a szocialista gazdasági élét hatalmas alapját, a minden tekintetben fejlett ne­hézipart, megvan a lehetőség a könnyü- és élelmiszeripar valamennyi ágának gyórsütemü fejlesztésére és ezzel a köz­fogyasztási cikkek termelésének nagy­arányú növelésére. Ehhez azonban — mondotta Hruscsov clvíárs — szükség van a mezőgazdaság gyórsütemü fellendí­tésére. Most tehát a nehézipar további minden eszközzel történő fejlesztésé mel­lett minden érővel fejleszteni kell vala­mennyi mezőgazdasági ágat éa két-három esztendő alatt erősen fokozni kell a Szov­jetunió egész lakosságának élelmiszerellá­tását, a kolhozparasztság anyagi jólétének jelentős növelését. Hruscsov elvtárs leszögezte, hogy a kommunista párt vezetésével a Szovjet­unióban megteremtett kolhoz-rendszer döntő fölényben van a magántulajdonon alapuló mezőgazdaság minden formájával szentben. A Szovjetunióban az egykori 25 millió szétaprózott, széttagolt magángaz­daság helyén létrejött a 94.Ö0Ö kolhozt, 8950 gép- és triktorállomáít és több mint 4700 szovhozt magában foglaló nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a világ legjob­ban gépesített mezőgazdasága. A mező­gazdaság árutermelése a Szovjetunióban 1926—27 és 1952—53 között gabonában 10.3 millió tonnáról 40-4 millió tonnára, burgonyából 3 millió tonnáról 12.5 millió tonnára, húsból (élősúlyban) 2 4 millió ton­náról 5 millió tonnára, tejből 4.3 millió tonnáról 13.2 millió tonnára emelkedett. Nagyot fejlődött a gyapot és a cukorrépa és több más ipari növény termelése. A kolhozgazdaság fejlődésének arányában növekednek a kolhozparasztok pénzben! és természetbeni jövedelmei is. a dolgozók növekvő szükségletei Hruscsov elvtárs ezután arról beszélt, hogy meg nem kielégítő a nagyüzemi szo­cialista mezőgazdaságban rejlő hatalmas tartalékok kihasználása. A mezőgazdasági termelés produktivitása, különösen az állattenyésztés terén, a takarmánynövé­nyek, a burgonya és a zöldségfélék ter­mesztése terén igen lassan növekszik- Aránytalanság alakult ki egyfelől a szo­cialista nagyiparnak, a városi lakosság, a ddlgóíó tömegek anyagi jólétének növekvő üteme, másfelől pedig a mezőgazdasági termelés móstapi színvonala közölt. Hrus­csov-elvtáfs összehasonlításul rámutatott arra, hogy míg az ipari termelés 1940 cs 1952 között 2.3-szeresére emelkedett, a mezőgazdaság össztermelése ugyanezen idő alatt mindössze 10 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság — mutatott rá Hrus­csov elvtárs •— biztosítja aZ ország ga­bonaszükségletét, a dolgozók anyagi jólé­tének növekedésével azonban megnöveke­dőn szükséglet mutatkozik hús- és tej­termékekben, zöldségfélékben és gyümöl­csökben. A mezőgazdaságnak ezekben az ágazataiban az utóbbi években arányta­lanság keletkezett a növekvő szükségletek és a termelés színvonala közütj. Ezekben az ágazatokban a lemaradás gátolja a könnyű- és élelmiszeripar továbbfejlődé­sét és a kolhozparasztok jövedelmének növekedését. Hruscsov elvtárs ezután a mezőgazdasági termelés nem kielégítő színvonalának és egyes mezőgazdasági ágazatok lemaradásának okait elemezte. Hruscsov elvtárs a hiányosságok okai­nak felsorolása után kijelentette: „Feladatul kel] tűznünk magunk elé, hogy elérjük az élelmiszer fogyasztásá­nak az egészséges ember mindenoldalú, harmonikus fejlődéséhez szükséges szín­vonalát, a tudomány által megalapozott élelmezési normákra támaszkodva. Ezzel kapcsolatban döntő fontosságú feladat, hogy főként az állattenyésztési termékek cs zöldségfélék termelésének növelése révén megjavítsuk a fogyasztás struktúrá­ját.“ Hruscsov elvtárs leszögezte, hogy a szovjet lakosság téj. és tíjtCfméksüükség- lete kielégítésének biztosítása érdekében az ország valamennyi szántóföldjének, rétjének és legelőjének minden 10Ö hek­tárja után 266 métermázsa tejét kell nyerni, a hús- é.s hústermék-szükséglet ki­elégítése érdekében minden 10Ó hektár szántóföldre, rétre és legelőre 27 méter­mázsa húsnak és mindén 100 hektár szántóterületre 340, legalább is évi 110-és tOjáshOZammdl rendelkező tyúknak kell jutni. Jelentősen ntívélní kell a cukor, a zöldségfélék, 4 kobakóSök. 4 gyümölcs, a bogyóígyümölcs és egyéb élelmiszerek termelését. „E színvonal elérésének határideje —- mondotta Hruscsov elvtárs —- Sók tekin­tetben tőlünk, irányító munkánktól, a pártszervezetek szervező munkájától függ majd- Ha mindén tudásunkat, eszközün­ket és erőfeszítésünket latbavetjük e adat megoldása érdekében és irányító munkánkban nem szorítkozunk általános irányelvekre, hanem hozzálátunk minden egyes kolhoz, minden egyes szóvhoz, min­den egyes gép* és traktorállomás megszi­lárdításához, akkor a legrövidebb idő alatt, több élelmiszerben 2—3 esztendő alatt elérjük ezt a fogyasztási színvona­lat.“ Hruscsov elvtárs ezután megemlítette, hogy vannak olyan kolhozok, amelyek máris teljesértékü munkával segítik elő a Szovjetunió clélmiszerbőségének meg­teremtését. A ranienszki kerületben levő ,,Mplotov“-kolhozban például máris 4208 kilogrammra emelkedett az egy tehénre eső fejési átlag. Ez a kolhoz már nem­csak a tejtermékek terén, hanem a hús terén is túllépte azokat a normákat, ame­lyeket országos átlagban él kell érni. Rá­mutatott, hogy ha valamennyi kolhoz el­éri a „Molotov“-kolhóz színvonalát, ak­kor megoldást nyer az clelmiszerbősíg megteremtésének problémája. Leszögezte Hruscsov elvtárs, hogy a Szovjetunió szo­cialista mezőgazdaságának minden lehe­tősége megvan ahhoz, hogy a legrövidebb idő alatt megoldja a szovjet nép élelmi­szerekkel ia!ó ellátásnak és az ipar nyersanyagellátásának teladatait. Hruscsov elvtárs ezután arról beszélt, hogy fokozni kell a kolhozok és a kolhoz­parasztok anyagi érdekeltségét e mező­gazdasági növények terméseredményeinek növelésében. Ennek érdekében a Szovjet­unió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak elnöksége szükségesnek mondotta ki az állattenyésztési termékek, a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési és felvásár­lási árának emelését. Hangsúlyozta Hrus­csov elvtárs, hogy ez az áremelés nem érinti a termékek kiskereskedelmi árait, mert a szovjet kormány továbbra is ren­dületlenül követni fogja a kiskereskedelmi árak leszállításának politikáját. Ugyan­csak célszerűnek tartja a párt és a kor­mány, hogy csökkentse a kolhozparasztok kötelezettségeit az állattenyésztési termé­kek állami beszolgáltatása terén, úgy­szintén a burgonya- és a zöldségbeszol­gáltatás terén. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy a szovjet állam 1953-ban pótlólag J5 mil­liárd rubelt, 1954-ben pedig pótlólag 35 milliárd rubelt fordít a mezőgazdaság to­vábbi fellendítését szolgáló halaszthatat­lan intézkedésekre. Ez a kolhoz pára-Ttok­nak 1953-ban több mint 13 milliárd rubel, 1954-ben pedig több mint 20 mil­liárd rubel többletjövedelmet jelent. A felsorolt intézkedések — mutatott rá Hruscsov elvtárs — fokozottabban te­szik érdekeltté a kolhozparasztok?! a mezőgazdáság továbbfejlesztésében és ezért igen nagy jelentőséggel bírnak, de nem csupán ezek szabják meg a kolho­zokban folyó termelés fejlesztésének fő útját. E fő út — mondotta—azt jelenti, hogy fokozni kell a termelőmunka szín" vonalát, növelni kell az össztermelést cs az árutermelést és csökkenteni kell a ter­mékegységre eső kiadásokat. Az élenjáró kolhozok- százai és ezrei — noha a köte­lező beszolgáltatás, valamint a felvásár­lás keretében és az érvényben levő be­gyűjtési és felvásáilási árakon adnak az államnak húst, tejet, gyapjút, burgonyát és zöldséget — már ma is nagy jövede­lemre tesznek szert- Ez tehát azt mu­tatja, hogy a dolog lényege elsősorban a gazdálkodás fejlettségének színvonalá­ban rejlik. Hruscsov clvíárs számos élen­járó kolhoz példáján bizonyította a jól működő gazdaságok magas jövedelmező­ségét, majd megállapította, hogy mindez megmutatja, milyen hatalmas tartalékai vannak a kolhozoknak a mezőgazdaság további fellendítése terén. Íz állattenyésztés fejlesztéséről Hruscsov elvtárs ezután az állattenyész­tés helyzetével és további fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekkel foglalkozott. Megállapította, hogy a legsürgősebb fel­adatok az állattenyésztés területén merül­nek fel. A háború utáni években számos eredmény Szüle-Lett az állattenyésztés helyreállítása és továbbfejlesztése terén, de míg a mezőgazdaság egészében véve a bővített újratermelés elvei szerint fej­lődve messze előrehaladt, az állattenyész­tés rendkívül laSsan fejlődött, a közös állattenyésztés produktivitása még mindig alacsony. Leszögezte, hogy bár a kolhozok állattenyésztése az utóbbi években gyor­san fejlődött, ezt a fejlődést tovább lehet gyorsítani a közös állattenyésztés fejlő­désének útjában álló akadályok elhárítá­sával. Hruscsov elvtárs ezután részletesen is­mertette az állattenyésztés egyes ágaza­taiban mutatkozó hibákat, a hibák kikü­szöbölésének módját, léizle.teSftrt foglal­kozott 4 takarnianvterme5ztPf.se], mint az állattenyésztés fejlesztésének döntő fel­tételével, összefoglalta az állattenyésztés terén mutatkozó leendőkét, majd a. bur­gonya- és Zöldségfélék termelésének növC. lésével és e termények begyűjtésével fog­kozott. Megállapította, hogy a burgonya* és zöldségfélék termelésének növelése ha­ladéktalan megoldást követelő probléma. E termények termelésének jelenlegi szín­vonala nem tekinthető kielégítőnek, a burgonya- és zöldségfélék termelése terén uralkodó helyzet akadályozza a városi és ipari központok dolgozóinak ellátását ezekből a terményekből. ..Ha jövőre sikerülne minden kolhozban a közepes kolhozok színvonalára emelni a burgonya termésátlagát, már pedig eZ teljességgel reális feladat, akkor jelen­tékenyen megnövekedne burgonyaterme­lésünk“ — mondotta Hruscsov elvtárs- Ehhez elsősorban biztosítani kell a bur­gonya és zöldségfélék termesztésével kap­csolatos munkálatok sokoldalú gépesíté­sét, be kell vezetni mindenütt a négy- zetesfészkes ültetési módszert és biztosí­tani kell a kiváló vétőgumót. Hang­súlyozta Hruscsov elvtárs, hogy a burgoe nyának igen nagy népgazdasági jelentő­sége van, nemcsak mert értékes élelmi­szer, hanem mert értékes szesz-, kemé­nyítő- rtb. gyártási alapanyag és kitűnő takarmány is. Hruscsov elvtárs ezután a zöldségfélék termesztésével, majd a gabona és az ipari növények hozamának növelésével kapcso­latos feladatokkal foglalkozott. Rámuta­tott, hogy a gabonatermelés további, az eddiginél gyorsabb növelése nemcsak a lakosság növekvő jgabonaszükséglrténck kielégítése érdekében szükséges, hanem a mezőgazdaság összes ágazatainak és elsősorban az állattenyésztésnek gyórs fejlődése érdekében is. A gabonatermelés terén nagyobbak az eredmények, mint a mezőgazdáság néhány más ágában. A búza vetésterülete ma 8.1 millió hektárral ná- gyobb, mint a háború előtt volt. Számos kolhoz, sőt egész kerületek 150—200 púd búzát takarítanak be hektáronként, A cukorrépa termelésével kapcsolatban Hruscsov elvtárs megállapította, hogy az ország cukortermelése már 1953-ban túl­haladta ugyan a háború előtti színvona­lat és azóta is tovább emelkedik, ugyan­akkor azonban a lakosság cukorszükség, lete túlhaladja a cukortermelést. A fel­adat az, hogy ez ötéves terv végére 65— 70 százalékkal emelkedjék a cukorrépa termelése. Hruscsov elvtárs ezután a kender és a len termesztésével és feldolgozásával, a dohány, a mahorka, a tea. a gyümöl­csök, a szőlő és a citrusz-félék termesz­tésének tövábbi növelésével foglalkozott. A gép- és traMorállomások munkájáról A gép. és traktorállomások munkájá­nak megjavításáról szólva Hruscsov elv­társ kijelentette: „A mezőgazdaság to­vábbi fellendítésében döntő szerepük van a gép- és traktoráilomásoknak. A gép­es trnktorállomásokon jelenleg 969-000 traktor van (15 lóerősre átszámítva), vagyis 74 százalékkal több, mint a háború előtt; van ezenkívül 255-00 gabona-kom­bájn, vagyis 66 százalékkal több, mint 1940-ben és ezenkívül még sok más gép.“ „A kolhoztermelésben — mondotta a továbbiakban Hruscsov elvtárs — -évről évre emelkedik a gépesítés foka, csök­ken a kézi munka, növekszik a kolhoz- parasztok munkájának termelékenysége. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság vala- menfiki ágának további fellendülése clső- sorbSi a gép- és traktorállomások mun­kájának megjavításától függ.“ A gép- és traktorállomásoknak — foly­tatta Hruscsov elvtárs —- minden meg­művelt területen biztoswaniok kell a ma­gas terméshozamot. Ez elérhető, ha maximálisan kihasználják a traktorokat és más gépeket és ha rövid idő alatt kiváló minőségű munkát végeznék. E rendkívül fontos feladatoknak azonban nem minden gépállomás tesz eleget. En­nek egyik főoka az, hogy a gép- és traktorállomásoknak nincsenek képesített gépészkádereik. A gépállomások munká­jának megjavítása érdekében gondos­kodni kell állandó, képesített gépész- káderek kineveléséről, gondoskodni kell arról, hogy azok a gép- és traktorállömas állományához tartozzanak és a mezei munkák szünetelése idején a javítómű­helyekben és egyéb szakképzett munkát igénylő helyeken legyenek foglalkoztatta. Emelni kell a traktor-brigádok dolgozói­nak személyes anyagi érdekeltségét abban, hogy a legproduktívabban használják ki a gépeket cs magas terméshozamot érje­nek el. Változtatni kell a traktor- és kombájilvezetők képzésén is. Véget kell vetni az ilyen káderek rövid tanfolyamo­kon .való kiképzésének. Ennek érdekében át kell szervezni a meglevő gépesítési iskolákat mezőgazdasági gépesítési tan­intézetekké és emelni kell az oktatás idejét. Gondoskodni kell arról is, hogy azok a jólképzett traktorvezetők,_ akik az utóbbi években a városi iparvállala­tokba mentek dolgozni, visszatérjenek a gép- és traktorállomásokra- Ezekhez a szakemberekhez ennek érdekében fel­hívással kell fordulni. Hruscsov elvtárs ezután a mezőgazda­sági gépgyártási programról és_ áz új mezőgazdasági gépek szerkesztéséről be­szélt. Hangsúlyózta, hogy számos mező­gazdasági munka végzésére még nem áll rendelkezésre megfelelő új gép. Az ipar­vállalatok munkásainak, mérnökeinek és technikusainak becsületbeli kötelessége, hogy ellássák a mezőgazdaságot a szük­séges gépekkel. Rendkívül fontos a traktorok és más gépek megfelelő javítása és karbantar­tása ii. Mindén gép- és traktorállomáson rendelkezésre kell állania a traktorok tárolásához szükséges helyiségeknek, a javításhoz szükséges szerszámoknak és gépalkatrészeknek. Foglalkozott Hruscsov elvtárs a mező­gazdasági munkák és a falusi lakóházak villamosításával is. E feladat ellátása érdekében jobban kell kihasználni a már meglevő falusi áramfejlesztőtelepekét, a szélenergiát kihasználó berendezéseket és be kell kapcsolni a gép- és traktorillo- tnásókat, kolhozokat és szovhozokat az állami energiahálózatba. A mezőgazdasági szervek munkájáról és a kolhozoknak nyújtott agrőnónriai- zoötéchnikai segítség fokozásáról szóivá Hruscsov élvtárs rámutatott, hogy az új feladatok komoly követelményeket tá­masztanak a mezőgazdasági intézmények­kel és szakemberekkel szemben, Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának és helyi szerveinek struktúrája nem felel meg a kolhozok cs a gép- és traktorállomások által felvetett kérdések Operatív megoldása követelmé­nyeinek. A párt- és szovjet szervek feladatai Hruscsov elvtárs kitért a párt- és szov­jet szervek kötelességeire, kijelentette, hogy azoknak nemcsak előadásokat kell tartáiiiok, hanem nekik maguknak is ta- nulmányozniok kell a tudományt és az élenjáró gyakorlatot és tevékeny szervező munkát kell íolytatniok alkalmazásuk ér­dekében- A párt- cs szovjet szervek veze­tőinek buzdítaniok kell az elmaradottabb kolhozok vezetőit, hogy látogassanak él az élenjáró gazdaságokba és a helyszínen tanulmányozzák azok munkamódszeréit. Utalt Hruscsov elvtárs a sajtó és a nép­szerű tudományos filmek szerepére a mező. gazdasági propaganda 'terén, m3jd foglal­kozott a kolhozokban folyó agrotechnikai és Zóótechnikai oktatással. Ezután a me­zőgazdasági tudományos intézetek mun­kájának hiányosságaira mutatott rá. Ezután a kerületi és területi mezőgaz­dasági kiállítások megszervezésének cél­szerűségét méltatta, majd összefoglalta a mezőgazdasági szervek munkájával és a kolhozoknak nyújtott agronómia! cs Zootechnikai segítséggel kapcsolatos fel­adatokat. Ezután a szovhozók kérdésével foglalkozott, majd áttért a falun végzett pártpolitikai munka kérdéseire. „A mezőgazdaság terén előliünk álló feladat sikeres megoldása a pártszerveze­tek nagy szervező és politikai munkáját követeli. Helytelen volna azt mondani, hogy á mezőgazdaság további fejlődése csendesen és simán magától megy majd“ — mondotta Hruscsov elvtárs. Hogy a lehetőségeket és feltételeket felhasznál­juk, mozgásba kell hozni minden erőn­ket és eszközünket, nagy szervező erő­feszítéseket kell tennünk, mozgósítanunk kell a kolhozparasztok, a gép- és traktor­állomások és szovhozok munkásainak széles tömegéit és a mezőgazdaság fel­lendítése további feladatainak megoldá­sára kell vezetni őket. A továbbiakban Hruscsov elvtárs el­mondotta, hogy 76.000 kolhozban van pártszervezet, a falusi kommunisták száma több mint egymillió, több mint kétmillió a falusi komszomolisták száma. „Ha he­lyesen osztjuk el és használjuk fel eze­ket az erőket — mondotta —, akkor sikeresen megbirkózunk minden feladat­tal és minden nehézséget leküzdünk a cél felé vezető úton. Ennek érdekében a pártszervezeteknek még nagyobb mér­tékben kell támaszkodniok a pártonkívüli aktívára, a kolhozfalu élenjáróira. A párt által az utóbbi években a pár- tonbelüli demokrácia, a bírálat cs az ön­bírálat kifejlesztése tején végrehajtott intézkedések jelentős mértékben elősegí­tették a kommunisták aktivitásának fej­lődését, a pártszervezetek megerősítését, « dolgozó tömegekkel való kapcsolataik megszilárdítását.“ „A párt — mondotta Hruscsov elvtárs — annakidején 25-000 munkást küldött falura, akik óriási munkát végeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Ezenkívül 1933-ban 17.000 párt- funkcionáriust küldtek dolgozni a politi­kai osztályokra a kolhozok segítségére. Különböző időkben sok ezer más ipari munkást küldtek a gép- és traktorállo- másokra, a kolhozokba és a szovhozokba. Ez komoly segítséget jelentett a kolhoz- parasztság számára.“ „Az, bogy a szocialista város káderek­kel segíti a kolhozfahit — folytatta Hrus­csov elvtárs —, a jelenlegi körülmények között is az egyik legfontosabb formája 'a munkás-paraszt szövetség — a szovjet társadalom hatalmának megingathatatlan alapja — még nagyobb mérvű megerősí­tésének.“ Az elmaradott kolhozoknak — foly­tatta Hruscsov elvtárs — mindenekelőtt jó szervezőkre van szükségük. Most, „amikor felnőtt szovjet -értelmiségünk, miért nem fordulunk a párthoz — foly­tatta —, miért nem hívunk a városból kiváló embereidet, mondjuk 50.000 kom­munistát és küldjük őket a falura a munka megerősítésére? Úgy gondolom, megtehetjük ezt.“ Meg kell erősíteni minden láncszemet — folytatta Hruscsov elvtárs —, amely­nek kapcsolata van a mezőgazdaság irá­nyításával. Hadseregnyi szakembert kell áthelyezni az apparátusból a termelésbe, meg kell erősíteni vezető- és alsókáderrk- kcl a kolhozokat, a gép. és traktorállo­másokat és szovhozokat. Ezt a munkát azonnal meg kell kezdeni és 1954 ja­nuárig—februárig be kell fejezni. Növekszik a Kolhozok jövedelme Hruscsov elvtárs ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság fellendítését szol­gáló intézkedések megvalósításával nö­vekszik a kolhozok és kolhoztagok jöve­delme és ennek folytén nagy mértékbeli növekedni fognak a kolhozparasztok kul­turális és jóléti igényei. Ott tehát, ahol a kolhozok megerősödtek és megvannak a megfelelő anyagi lehetőségeik — és ilyen kolhoz már nem kevés van . ok­vetlenül építkezni kell. „A kolhozoknak — folytatta Hruscsov elvtárs -— a közös gazdáéig gyarapodásával arányban lehe­tőségük lesz arra, hogy bevételeik egy részét közösségi épületek — gyermekgon­dozók, gyermekotthonok és szülőotthonok — építésére fordítsák, hogy a kollioz- parasztasszonyoknak jobb feltételeket biztosítsanak a termelőmunkában való részvételhez és hogy azok tevékenyebben kivehessék részüket a társadalmi életből. A gazdaságilag megerősödött kolhozok pénzt fordíthatnak klubházak építésére cs ezzel kedvezőbb feltételeket teremthetnek •a kolhoztagok körében végzendő politi­kai, társadalmi és kulturális felvilágosító munkában. Célszerű ajánlani a kolhozok­nak, hogy segítsék a tagokat lakóházaik cs a melléképületek építésében és javítá­sában, gyümölcsfák ültetéséhez szükséges anyagok megszerzésében, tüzelőanyag szállításában és a kolhoztagok egyéb szükségleteinek kielégítésében.“ „A mezőgazdaság további fellendítését szolgáló nagyszabású intézkedések végre­hajtása — mondotta Hruscsov elvtárs — sok tekintetben függ majd a pártszorve- zeteknek a tömegek körében végzet* munkájától. A mezőgazdaság dolgozóinak alkotó erői felbecsülhetetlenek. Aktíván mozgásba kell tehát azokat hozni.“ Hruscsov elvtárs így fejezte be beszé­dét? „Elvtársak! A szovjet Ország erőinek teljében van és magabiztosan halad a kommunizmus felé vezető úton. A kom­munista építés programjának döntő fon­tosságú része annak a feladatnak gya­korlati megoldása, hogy országunkban .a szocialista iparnak, mint a népgazdaság vezető erejének hatalmas megnövekedése alapján megteremtődjék a mezőgazdasági termékek bősége. Ez a feladat most az egész nép létfontosságú feladataként áll előttünk. E feladat sikeres megoldása elő fogja segíteni a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének további szilárdtilását is. Kifejezhetjük sziláid meggyőződésün­ket, hogy a kommunista párt vezette munkásosztály, kolliozparasztság, értelmi­ségünk, valamennyi szovjet ember a leg' rovidebb idő alatt megoldja ezt a fel-s adatot. Országunk nagy lépése lesz ez. előre a kommunizmus felé vezető úton'.“ A zempléni és a hegyaljai ásványbánya sikerei Ásványbányáinkban lelkes ver­seny folyik: Szeptember eddigi idő­szakában különösen a zempléni ás­ványbánya dolgozói értek el jó ered­ményeket, esedékes előirányzatukat 12 százalékkal szárnyalták túl. En­nek az eredménynek az elérésében nagy része volt a sárospataki „Esze Tamás'-brigádnak, amely 140 szá­zalékos átlagos teljesítménnyel dol­gozott. A hegyaljai ásványbánya dolgozói is derekasan megállják a helyüket. Szeptember első harmadában 612 tonna különféle ásványt adtak ter­ven felül népgazdaságunknak. A hegyaljai ásványbányászoknak azon­ban arra kell törekedniük, hogy az előirányzatot ne csak globálisan, hanem részleteiben is teljesítsék, mert a dúsított kaolin termelése te­rén elmaradásuk van, AZ ŐSZI MUP KA ELSŐ HARCOSAI ROZGONYI FERENC, a taktahar- kányi állami gazdaság traktorosa. Élenjárt az aratási munkákban, most U példát mufat az őszi szántás- vetésben. G. 35-ös traktorával mű­szaknormáját állandóan H0—150 százalékra teljesíti­KUPCSIK BARNA, szintén a tak- taharkányi állatni gazdaság dolgo­zója, sztahánovista kombájnvezető. Az arafás idején 170—ISO százalékra teljesítette napi tervét> most mint szerelő dolgozik, jó munkával segíti elő a traktorosok munkáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents