Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-27 / 203. szám

Csütörtök, 1953 augusztus 27. ÉSZAKMAGYARORSZÁG P _á r t é 1 e t flz MOP megyei választmányának kibővített ülése Az MDP borsodmegyei kibővített választmánya a napokban ülést tar­tott. A pártválasztmány és a megyei pártaktiva tagjai az ülésen megvi­tatták a Központi Vezetőség 1953. jú­nius 27-^.28-i ülésének határozatát. Megvizsgálták, hogy e határozatban feltánt hiányosságok milyen mérték­ben tapasztalhatók a megye pártéle­tében és megszabták a megye kom­munistáinak, pártszerveinek és párt- szervezeteinek tennivalóit e hatalmas jelentőségű határozat végrehajtásá­ban. Az ülésen megjelent és felszó­lalt Kristóf István elvtárs, a KV. Politikai Bizottságának tagja. Intézkedések a dolgozók életszínvonalának emelésére A megyei pártbizottság beszámoló­ját Kovács István elvtárs, a pártbi­zottság titkára ismertette. A beszá­moló megállapította, — több felszó­laló is rámutatott a vita során —, hogy a megye kommunistái, összes dolgozói őszinte örömmel fogadták a KV. júniusi határozatát és az annak szellemében kidolgozott kormány- programot. A beszámoló foglalkozott azzal, hogy megyénkben, járásaink- ban, városainkban, üzemeinkben az elmúlt két, hónapban számos intéz­kedést. lettünk a dolgozók élet-zin- vonajanak emelésére, az üzemi egész­ségvédelem és a dolgozók szociális helyzetének- megjavítására. Jelentő­sen javult, megyénkben a közellátás. Több, jobb és frissebb árut biztosí­tunk a lakosságnak. Miskolcon hoz­záláttak a Széchenyi utca tatarozá­sához. Meggyorsítjuk a lakásépítést és a lakások renoválását. A dolgozók helyzetének megjavítása terén szá­mos, konkrét, kézzelfogható ered­ményt értünk el, azonban még min­dig tapasztalható, hogy az üzemek vezetőségei, a tanácsok, a helyi szer­vek vezetői késlekednek az intézke­désekkel, nem használják ki meré­szen a helyi és országos lehetősége­ket. a dolgozók helyzetének ál­landó javítását minden párt- és tö- megszervezetmek, tanács- és gazda­sági szerv vezetőinek állandóan na­pirenden kel] tartaniok, biztosítaniok kell a munkavédelemre, a kulturális- és szociális célokra rendelkezésre álló Összegek maradéktalan felhasz­nálását. Esévben Miskolcon 589, Ózdon 273 új lakást adnak át a dol­gozóknak. Megkezdik Miskolcon további 800 és Őzdon 200 új lakás építését. A jövő évben jelentősen nö­velik a lakásépítést- Szorgalmazni kell a bányászok számára a ki®la­ki sápi lést, Is, A jövő évben Miskol­con megkezdik a kenyérgyár, a hűtő- ház, a kórház, a húskombinát, a diósgyőri kultúrpalota, s városi nagy üzlei ház, egyéb fontos intézmények építését. A beszámoló ezután ismertette, hogy megyénk ipara behozta a ja­nuári és februári nagy lemaradást, első félévi teljes termelési tervét 100-8 százalékra, a második negyed­év teljes termelési tervét 103.3 százalékra teljesítette. Példamu tatásával kitűnt Rudabánya, a Sajószentpéleri Üveggyár, Ormos- puszta, a mucsonyi és a diósgyőri szénbánya vállalat. Ugyanakkor vi­szont a Borsodi Szénbányásza Tröszt elvesztette a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, jelenlej lemaradás tapasztalható bányásza­tunkban és az Ózdi Kohászati Üze mek termelésében. Megyénk súlyo­san lemaradt, az országos begyűjtési versenyben. Ahhoz, hogy a dolgozók jólétét állandóan fokozzuk, hogy a szocia­lizmust építve az életszínvonalat minél magasabbra emeljük, minde­nekelőtt az szükséges, hogy a párt­szervezetek teljes erővel harcolja­nak a párt politikájának, a kor­mány programjának megvalósításá­ért. Meg kell javítani a pártszer­vek és a pártszervezetek munkáját, meg kell szüntetni a KV. határoza­tában a pártmunka terén feltárt fo­gyatékosságokat, ily módon kell moz­gósítanunk a dolgozókat a termelési és begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésére, a szocialista építés előt­tünk álló feladatainak győzelmes megvalósítására. Ezért a megyei pártbizottság beszámolója elsősor­ban a pártmunka, a pártélet pro­blémáival foglalkozott és építő bírá­lattal, példamutató önbírálatlal mu­tatott rá a fogyatékosságokra. A pártfunkcionáriusok idejük leg­nagyobb részét a tervek teljesítése, a folyó, halaszthatatlan feladatok — mint például most falun a betaka­rítási munkák — megoldásával töl­tötték és komolyan háttérbe szorí­tották a pártépítő munkát, a párt belső életének javításét. Meg kell végre szüntetnünk a pártépítés hát­térbe szorítását, ezért most a párt­szervezeteink előtt soronlévö döntő feladat: előtérbe állítani a pártépítő munka, a pártélet jelentős megjaví­tását. A kollektivitásban rejlik a pártvezetés legnagyobb ereje A megyei pártbizottság, megyénk többi pártbizottsága és csaknem va­lamennyi alapszervezetének munká­jában az elkövetett hibák fő forrá­sa a párton belüli demokrácia dur­va megsértése, a kollektív vezetés hiánya — emelte ki a beszámoló. Márpedig a pártvezetés legfőbb el­ve a kollektív vezetés, a kollektivi­tásban rejlik a pártvezetés legna­gyobb ereje. A kollektív vezetés erejét az adja, hogy nem egyes sze­mélyek, hanem az egész szerv kol­lektív tapasztalataira, tudására, böl- cseségére épít, ez biztosítja a helyes vezetést, a hozott határozatok he­lyességét. A megyei pártbizottság­ban ismételten és súlyosan megsér­tettük a kollektív vezetést. A me­gyei pártbizottságon belül — és a járási, üzemi pártbizottságokban még inkább — kialakult az úgyne­vezett „bel- és kültagok" helytelen és káros rendje. A pártbizottságoknak azok a tagjai, akiknek munkahelye nem a pártbizottság székházában volt, az úgynevezett „kültagok", nem voltak teljesen egyenrangúak pél* dóul az osztályvezetőkkel, vagy a pártbizottság titkárával, nem voltak é§ még most sincsenek megfelelően tájékoztatva a párt belső életéről. A pártbizottsági ülés napirendjén szereplő probléma anyagát későn, vagy egyáltalán nem kapják meg, mint például az edelényi pártbizott­ságnál. A pártspparátusban dolgozó osztályvezetők, PB. tagok és a tit­kár fölébe helyezik magukat a FB. többi tagiénak és nem is igen igény­lik s „kültagok" véleményét. Az MB-ben is ez a helyzet. Kovács Ist­ván elvtérs megállapította a beszá­molóban, hogy a kollektív vezetés elvének sz utóbbi félévben történt megsértéséért a felelősség őt magát is terhelj. Ugyanakkor bírálta az MB egyes osztályainak, osztályve­zetőinek magatartását. Gyakran elő­fordult, hogy a választott szerv, az MB. fölé helyezte magát az appará­tus. így például a megyei pártbizott­ságon ismételten megtörtént, hogy egyes osztályok és vezetői kisajátí­tottak maguknak egy-egy területet, s ott mint teljhatalmú gazdák az MB. megkérdezése nélkül határoz­tak, utasítgattak, körleveleket, Top­áratokat és különféle más írásos anyagokat adtak ki. Az MB-n és a pártbizottságokban jmgyon erősen érződik a _ személyi vezetés, a személyi kultusz. Gyakran előfordul, hogy a megyei, járási tit­kár — általában a iitkárok szemé­lyét antimarxista módon a válasz­tott szervek elé és fölé helyezik. Nagyon elterjedt, hogy az MB. ha­tározatát, utasításait nem mint a megyei pártbizottság, hanem mint a megyei titkár utasítását, véleményét adják tovább. Ezzel akarva-akarat- lan a titkár személyét a választott szerv elé tolják, úgy tüntetik fel, mintha a titkár egymagában több lenne, mint a választott szerv. Sok­szor olyan személyek is Kovács Ist­vánra hivatkoznak, akikkel soha nem is beszélt és olyan ügyekben, amelyekről nem is hallott. Ezt az állapotot haladéktalanul meg kell szüntetni. A választott szervnek sokkal nagyobb súlya és tekintélye kell, hogy legyen minden­ki előtt, mint a titkárnak. A személyi kultusz akadályozta a bírálat és önbírálat kifejlődését, a pártonbelüli demokrácia következe­tes megvalósítását, ez viszont csök­kentette a párttagok és pártonlcívü- li tömegek aktivitását, mindez együttvéve igen komoly veszélyeket rejtett magában, mert lazította a párt és munkásosztály viszonyát, a munkás-paraszt szövetséget. Éppen ezért a KV. határozatának szelle­mében gyökeresen meg kell szüntet­ni az olyan súlyos hibákat, hogy a PB. tagjainak egy része a PB. töb­bi tagja fölé helyezte magát, az egész PB. pedig a pártválasztmány fölé helyezte magát, elnyomta, hát­térbe szorította azt, holott a pártbi­zottság van a pártválasztmány alá rendelve. A személyi kultusz a vá­lasztott szerv lealacsonyílásához, a tömegektől való elszakadáshoz, a bí­rálat elfojtásához, basáskodáshoz ve­zet, összeférhetetlen a kommunista vezetés módszereivel, — ezért te­kintet nélkül a személyre, kímélet­lenül harcolni kell ellene és irríiag- ját is ki kell irtani. Végérvényesen meg kell szüntet­ni a személyeknek a pártszervek fölé való helyezését, a funkcionári­usok parádés ünneplését és dicsőíté­sét. Minden pártfunkcionáriust a párt ellenőrzése alá kell helyezni. Helyre kell állítanunk a pártvá­lasztmány tekintélyét, biztosítani kell, hogy a megyei, városi, járási és Üzemi pártszervezetek tényleges ve­zető szerve a pártválasztmány le­gyen. Minden választott szervben biztosítani kell a tagok teljes egyen­jogúságát és munkalehetőségét az­zal, hogy minden fontos kérdés meg­vitatásában és eldöntésében aktívan részt vegyenek. A PB-ben. a választ­mányban egyetlen tag se legyen passzív megfigyelő, hanem minden­ki alkotó módon dolgozzon a párt érdekében. A tagság bizalmából vá­lasztott minden vezető kollektív fe­lelősséggel tartozik a tagság előtt a választott szerv egész munkájáért. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta: a kollektív vezetés, a kollektív felelősség nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi és meg­követeli a pártválasztmány, a PB. minden egyes tagjának egyéni fele­lősségét a rábízott ügyekért. Részletesen foglalkozott többek között ezzel — a felelősség kérdé­sével — felszólalásában Kristóf Ist­ván elvtárs. A kollektív vezetés nem jelenti a parttitkárok kezének meg­kötését. A titkár szerepe a kollek­tív vezetés mellett nem esökken, el­lenkezőleg: —• lényegesen nagyobb lesz, mint akkor volt, amikor egye­dül intézkedett. A titkár továbbra is felel a PB. munkájáért, a határo­zatok végrehajtásáért, továbbra is be kell töltenie a vezetésben a kez­deményező, a motor szerepet. Állandóan bátorítani kell az „alulról“ Jövő bírálatot A beszámoló a továbbiakban ki­emelte: Minden párt-szervben és pártszervezetben, a dolgozók leg­szélesebb tömegében ki kell fejlesz­teni és a pártvezetés alapvető mód­szerévé kell tenni a bírálatot és az önbírálatot. Több tényt ismertetett a beszámoló, hogy a bírálat és ön­bírálat kérdésében nálunk még gyakran nem fedi a tett a szót. Kü­lönösen megmutatkozott ez a ricsei és ózdi járási párttitkár elvtársak munkájában, akik súlyos hibákat kö­vettek el: személyi vezetést honosí­tottak meg, a legtöbb kérdésben egyedül döntöttek, elfojtották, Sőt megtorolták a bírálatot, és durván bántak munkatársaikkal. Általában ma még ritka az az eset, amikor felelős poszton lévő funkcio­nárius őszinte, mély, komoly önbí­rálatot gyakorol- Az MB-n belül so­káig nem volt és még most sein ki­elégítő a bírálat és különösen az önbírálat. Sokáig uralkodott a hibák elnézése, az ,,én nem hantiak téged, te se bánts engem" opportunista né­zet, amely pártszerütlenségre nevel. Az egyes pártbizottságok ülésén ta­pasztalható, hogy a PB tagok csak a legritkább esetben bírálják egy­mást és különösen nem bírálják a titkár munkáját. Sok még a formali­tás, gyakran hiányzik az őszinteség az önbírálatban. Gyakori még, hogy egyes elvtársak önbírálatot gyako­rolnak, de azután nyugodtan foly­tatják tovább, sőt tetézik a hibákat. Még inkább tapasztalható a pár­tonbelüli demokrácia megsértése, a bírálat és önbírálat, az alulról jövő ellenőrzés gyenge volta a taggyűlése­ken. Nem egy esetben még az is elő­fordul, hogy visszautasítják, elfojt­ják és megtorolják a bírálatot- Kí­méletlenül fej kell lépni a bírálat elutasítóival és különösen annak megtorlóival izemben. Mindent e] kell követnünk annak érdekében, hogy bátorítsuk az „alulról“ jövő ellenőrzést, és bírálatot. Megyénkben minden funkcionárius elsőrendű kö­telessége a bírálat bátorítása és el­sősorban a példamutató önbírálat al­kalmazása. mert ez az, ami bátorít­ja és kifejleszti a tömegek „alulról“ jövő bírálatát. A siker legfontosabb forrása — a tömegekkel való eltéphetetlen kapcsolat Egyik legsúlyosabb hiba — állapí­totta meg a beszámoló ■=, hogy me­gyénkben is «ok párt-,, tanács- és gaz­dasági funkcionárius elszakadt a tö­megektől. Ezt a leggyorsabban meg kell szüntetni, mert a vezetés erejé­nek és sikerének egyik legfontosabb forrása a tömegekkel való eltéphe- tetlen kapcsolat. Ki kell fejleszte­nünk, erősítenünk kell funkcináriu- sainkban a figyelmességet, a törő­dést a dolgozók, a tömegek ügye iránt, párt-*, tömeg^ervezeü-, ..ta-. náes-funkeionáríusaink fúl sokat Ül­nek az irodákban, túl sokat érte­keznek és emiatt keveset járnak, nem élnek a tömegek között- Ha ki is mennek a falvakba, vagy üzemek­be. akkor i« a funkcionáriusokkal, jobb esetben még a párttagokkal is beszélnek, de még mindig ritkán fordul elő, hogy a pérfonkívüli töme­gekkel közvetlenül érintkeznének, felkeresnék őket lakásukon, megnéz­nék, megbeszélnék velük, hogyan él neis és dolgoznak. Arja kell nevelnün funkcionáriusainkat', hogy felfigyel­jenek, reagáljanak a tömegek ré­széről érkező minden kezdeménye­zésre, javaslatra, jogosan felvetett sérelemre és panaszra. Hiba volt, hogy népnevelőink sem hallgatták meg és nem ' igyekeztek orvosolni a dolgozó jogos sérelmét, nem báto­rították a tömegeket a bírálatra. Még olyan eset is előfordult, hogy visszautasították, vagy éppen meg­torolták a jogos bírálatot, ilymó- don tehát nem erősítették., ha­nem éppen lazították a párt és a tömegek kapcsolatát. Első­rendű feladatunk, hogy a kor­mány programjának következetes megvalósításával, türelmes „apró­munkával“, a jogtalan adminisztra­tív intézkedések, zaklatások felszá­molásával, jó politikai tömegmunkáx val állandóan javítjuk és erősítsük a párt- és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép kapcsolatát, a mun­kás-paraszt szövetséget. A beszámoló — amelyet áthatott a bírálat és önbírálat — utat. mutatott a felszólalóknak. Minden felszólaló bírált é3 csaknem mindenki felelős­ségteljes, értékes önbírólattal feltárta saját munkájának fogyatékosságát. Többen bírálták a megyei pártbizott­ság munkáját. A Lenin Kohászaid Müvek pártbizottságának és az ózdi járási pártbizottságnak titkára pél­dáid szóvátelte, hogy a megyei párt­bizottság nem ellenőrzi következete­sen saját határosa fainak végrehajtá­sát. Amikor a megyei pártbizottság egyes munkatársai, a JB-f felkeresik, nem adnak elegendő gyakorlati, módszerbeli segítséget, A ricsei já­rási pártbizottság titkára önbírálatot, gyakorolt saját hibái miatt, majd megállapította, hogy az MB egyes munkatársai még mindig nern szakí­tottak a „futérmunka“ helytelen módszerével, csak „szempontokat vittek“, s már mentek is tovább. Ezért javasolta a szikszói járási párt­bizottság titkára, hogy az MB mun* katáreai egy-két napot tartózkodjam nak kint a járási pártbizottságokon, hogy konkréten, a napi feladatok megoldása közben segítsék a JB tag­jait a vezetés módszereinek elsajátí­tásában. Sok felszólaló ismertette, hogy a maga munkaterületén hogyan sér­tették meg a kollektív vezetés elvét, milyen hibák vannak a birálat és önbirálat nem kielégítő alkalmazása miatt. A beszámoló ezzel foglalkozó ré­szével kapcsolatosan esőteket ismer­tették a felszólalók, hogy az alap­szervezetekben csaknem kivétel nél­kül mindenütt hiányzik a kollektív vezetés. Gyakori a titkárok személyi vezetése. A vezetőséget és a taggyű­lést háttérbe szorítják, nem tartják tiszteletben a tagság jogait, vélemé­nyét, nem hallgatják meg bírálatát. Ennek oka az is, hogy a járási párt- bizottságok csak az alapszervezeli titkárokkal foglalkoztak, sokhelyen nem is ismerik a pártvezetőség töb­bi tagját, a JB munkatársai a köz­ségben való tartózkodásuk alkalmá­val a vezetőség többi tagjával nem’ is beszélnek. A felszólalások megmutatták, hogy a Központi Vezetőség határo­zata és megyei pártválasztmány ülé­se milyen nagy .segítséget adott an­nak a harcnak sikeres megvívásához, amely most megyénkben is indult a pártonbelüli demokrácia elmélyíté­séért, a kollektív vezetés módszeré-' nek, a bírálatnak és önbirálatnak következetes alkalmazásáért, az e té­ren eddig elkövetett hibák felszámo-» lásáért. A hozzászólók Ígéretet tettek, hogy a pártépítő munka megjavítá­sával mozgósítják az eddiginél job­ban a dolgozókat a napi feladatok sikeres megoldására, a párt politiká­jának, a kormány programjának megvalósítására. Biztosítsuk a kádermunka Jelentős Javítását A beszámoló részletesen foglalko­zott a kádermunka • kérdéseivel és kiemelte, hogy a pártmunka, a párt belső életének megjavítása érdeké­ben a jövőben sokkal nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a kádermunka jelentős javítására. A megye káder­helyzetében az utóbbi évben határo­zott javulás történt. Nagy mérték­ben nőtt a pártiskolát végzett káde­rek száma, akikkel komolyan meg tudtuk erősíteni a vezető szerveket. Kádermunkánk eredményeivel még sem lehetünk megelégedve. Alapvető hiba, hogy a legtöbb helyen még mindig különválasztják a káder­munkát a határozatok végrehajtásá­nak, a mindennapi munkának ellen­őrzésétől, amely egyik leggyengébb pontja a vezetésnek. Javítani keit a határozatok végrehajtásának a hely­színen történő ellenőrzését, így nyí­lik mód arra, hogy segítsék, tanítsák és munka közben ismerjék meg a kádereket. A káderek megismerése, nevelése, a vezetés módszereire való megtanítása: •— a vezető legfonto­sabb feladata. Megyénkben igen sok tehetséges, fejlődőképes káder van, az a hiba azonban, hogy pártbizott­ságaink, pártszervezeteink nem isme­rik őket. További komoly hiba, hogy sok esetben felszínes, nem eléggé gon­dos a káderek kiválogatása, emiatt tör­ténik elég sok helyen, hogy funkciót bíznak a vezetésre nem alkalmas em­berekre. Léptessük elő bátran a te­hetséges, rátermett, fejlődőképes ká­dereket, fordítsuk a legnagyobb gon­dot, felelősséget a káderék kiválo­gatására. A legfontosabb területek­ről a legjobo kádereket küldjük pártiskolára. Súlyos hiba kádermunkánkban — folytatta tovább a beszámoló — a káderekkel való figyelmetlen, nem egyszer lélektelen, otromba magatar­tás. Ezt haladéktalanul fel kell szá­molni, az MB-töl kezdve minden pártszervnél és pártszervezetnél, biz­tosítani kell a káderek megbecsülé­sét, a velük való gondos törődést. A felszólalók közül többen beszél­lek bírálattal, önbirálattai a káder­m.urjka tapasztalatairól, kérdéseiről. Az edelényi és ricsei járási pártbi­zottság titkárai és mások szóvátetlék, hogy nem kielégítő az új káderekkel való foglalkozás, sokkal nagyobb se­gítséget kell nyújtani számukra. Elő­fordulnak olyan egetek, hogy egy elvtársat funkcióba helyeznek, a szükséges állandó segítő támogatás hiánya miatt, hibákat, követ el, eze­ket nem teszik szóvá, nem bírálják, hanem hagyják felgyülemlen> a hi­bákat egészen addig a fokig, amíg leváltása válik szükségessé. A ricsei járási pártbizottság titkára javasol­ta; a megyei pártválaszmány hozzon olyan határozatot, hogy a megyei pártbizottság többet és tervszerűen foglalkozzék a fiatal káderekkel. Gyárfás János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára felszóla­lásában rámutatott arra, hogy a pártaktiva döntő segítője lenne a pártszervezetnek, a pártaktiva se­gítségével tudják jól megoldani feladataikat. Ha a községek­ben a pártaktiva kiépítésére és rendszeres foglalkoztatására nagy- gondot fordítanának, nem lennének problémáik a kádernevelésben sem­Emeljük az Ideológiai munka színvonalát, biztosítsuk az elmélet és a gyakorlat egységét A megyei pártbizottság beszámo­lójában foglalkozott az ideológiai nevelőmunka, a pártoktatás kérdésé­vel. A pártépítő munka megjavításá­nak elengedhetetlen feltétele az ideológiai nevelőmunka javítása. Az elmúlt évben az MB és a PB-k ered­ményeket érteit el a tömeges párt- oktatás terén. Jelentősen nőtt a ta­nulók száma, egyre többen sajátítják el a mai’Kizmus-leninizmus alapele­meit, Az eredmények azonban sok­kal nagyobbak lehetnének, ha a pártbizottságok — kezdve a megyei pártbizottságtól — többet foglalkoz­nának az ideológiai nevelőmunká­val, ha nem tekintenék ezt az alap­vető fontosságú feladatot reszort- kérdésnek, egyedül az ágit. prop. osztály feladatának. Az ideológiai nevejőnmnkában van minőségi javu­lás is, a színvonal azonban még mindig komolyan elmaradt a köve­telmények mögött. Legfőbb hiba, hogy az elmélet a legtöbb helyen el­szakad a gyakorlattól, az oktatás nem érződik eléggé a mindennapi gyakorlati munkában. Nem folyik kielégítően megyénkben a tagság kommunista szellemben való neve­lése. - Különösen súlyos hiba, hogy a felelős pártfunkcionáriusok közül sokan elhanyagolják önképzésüket, elméleti tudásuk színvonalának ál­landó emelését. A pártoktatásban a főfigyelmet a minőség javítására, az elméletnek a gyakorlatban való helyes alkalmazá­sára kell fordítanunk, hogy az ok- tató-nevelőmunka segítségével hé- napról-hónapre emeljük .a pártmun­ka, ezenbelül elsősorban a pártpoli­tikai tömegmimka színvonalát. Biz­tosítani kell hogy minden felelőé funkcionárius, a pártapparátus és a tömegszervezeti apparátus minden munkatársa rendszeresen képezze magát, példát - mutasson a tanulás­ban. Minden PB és alapszervezet ve­zetősége foglalkozzék az eddiginél sokkal többet és jobban a pártokta­tással, az ideológiai nevelőmunkával. A leggondosabban kell előkészíteni az őszi-téli pártoktatást, biztosítani nemcsak a hallgatók létszámát,, ha­nem a legjobb előadókat, az oktatás megfelelő színvonalát és rendszeres ellenérzését is. Elméletileg képzett kádereinknek ezévben még jobban ki kell venniök részüket az ideoló­giai nevelőmunkából. • (Folytatás a 4-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents