Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-27 / 203. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG 2 Csütörtök, 1953 augusztus .81. ÉRSZ tagállamok elégedetlensége az Egyesült államoknak a koreai kérdésben elfoglalt álláspontja miatt Newyork (TASZSZ) Az amerikai sajtóban egyre gyakoribb a nyugtalanság hangja azzal a komoly elé­gedetlenséggel kapcsolatban, amelyet az Egyesült Államoknak a koreai politikai értekezlet összetétele kérdésében elfoglalt álláspontja keltett az ENSZ-tagállamok körében. Hamilton, a „New York Times“ ENSZ- tudósítója augusztus 22-én cikket közölt ezzel a címmel: „Komoly veszély fenye­geti az Egyesült Államok vezetőszerepét az ENSZ-ben.“ Hamilton kénytelen beismerni, hogy a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló akcióival kapcsolat­ban ina a legtöbb ENSZ-tagállamban „határozott tendencia jelentkezik az Egye­sült Államok ENSZ beli vczetőszercpénck gyengítésére“, majd megjegyzi, hogy „az amerikai befolyás gyengült“. (MTI) Az agresszió meghatározásának tanulmányozásával foglalkozó ENSZ külön albizottság ülése Newyork (TASZSZ) Augusztus 24-én megnyílt az agresszió meghatározásának tanulmányozásával fctg- lalkozó ENSZ külön albizottság ülise. Az albizottságot 1952 decemberében létesítet. lék a közgyűlés 7. ülésszakárak határoza­tára, miután az Egyesült Államok, Anglia és néhány más küldöttség több ízben kí­sérletet tett arra, hogy visszautasítsák a Szovjetunió javaslatát az agresszió meg­határozásának szükségességéről, A közgyűlés 7. ülésszakának javaslata szerint az albizottságnak a közgyűlés 9. ülésszaka elé kell terjerztenie az agresszió meghatározásának tervezetét, vagy c foga­lom megmagyarázásának tervezetét. Morrznv, a Szovjetunió képviselője az albizottság ülésén felszólalva kijelentette, hogy a szovjet kormány, amely állandóan békepolitikát folytat, szilárdan és meg. ingathatatlanul küzd a háború veszélye ellen, mindig komoly jelentőséget tulaj­donított az agresszió meghatározásának, amely nagyjelentőségű a béke és a biz tonság fenntartása, különösen az agresszió igazolása lehetőségének megszüntetése szempontjából. Morozov kijelentette, hogy az agresszió meghatározásánál elsőrendű jelentőségű a fegyveres támadás fogalmának meghatá­rozása és az albizottságnak e fogalom meghatározására kell a fö figyelmet for­dítania. A Szovjetunió képviselője az agresszió meghatározását tartalmazó határozati ja­vaslatot terjesztett az albizottság elé. Ax ENSZ politikai bizottságának augusztus 25-i ülése Newyork (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlésének politikai bi­zottsága augusztus 25-én délelőtt folytatta a koreai kérdés vitáját. Elsőnek Irak képviselője szólalt fel, aki követelte, hogy a tervezett koreai politi­kai értekezlet résztvevői közé vegyék fel mind Indiát, mind a Szovjetuniót. E mel­lett szállt síkra Uj.Zéland és Szíria kép­viselője is. Ugyancsak Etiópia és Mexikó javasolta India részvételét a politikai értekezleten. Ausztrália képviselője kijelentette, hogy ellenzi a szovjet határozati javaslatot és Indiának azt a javaslatát, hogy az ENSZ fótit kára értesít*« a Kínai Népköztársa­ságot és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot a közgyűlésben a koreai kérdésre vonatkozóan előterjesztett javas­latokról és a lezajlott vitákról. Columbia képviselője ellenezte India részvételét a politikai értekezleten. A délután! illésen elsőnek Burma kép­viselője szólalt fel, aki bíráltat DélKore« képviselőiének augusztus 24-i felszólaló sát, mert népi vette figyelembe a koreai helyzet reális tényeit. Bírálta a tizenöt ország határozati javaslatát, még pedig azon az alapon, bogy a javaslat nem tesz kísérletet kedvező légkör megteremtésére, mivel előirányozza az értekezlet résztvevői­nek széttagolását két táborra. Határozot­tan sikraszáll Indiának az értekezleten való részvétele mellett. A szovjet határozati javaslatra áttérve kijelentette, hogy az általános felépítés­ben megfelel a burmai kormány álláspont­jának. Hozzáfűzte azonban, hogy néhány módosítást óhajtana. Felhívott annak a határozati javaslatnak elfogadására, amelynek Burma egyik társszerzője., Ez a határozati javaslat azt tanácsolja, hogy az ENSZ főtitkára értesítse « Kínai Népköz- társaságot és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot a közgyűlés javaslatairól. Ezután A. J. Visirszkii, a szovjet kül­döttség vezetője szólalt fel, «ki bírálta a tizenöt ország határozati javaslatit. lijabb letartóztatások Marokkóban A francia katonai bíróságok sorozatos terrorítéletei Párls (MTI) A hírzárlat ellenére Parisba érkezett jelentések szerirt a marokkói francia „védnökség“ nagyobb városaiban százával tartóztatják le a hazafiakat és a katonai bíróságok „gyorsított ütemben“ működ­nek. A letartóztatott . hazafiakat, akik valamennyien a marokkói nemzeti függet­lenségi mozgalom harcos tagjai, kínvalla­tásnak vetik alá és az ilymódon szerzett adatok alapján tömegesen fogják e] és vetik börtönbe mindazokat, akik ellen mégessk a gyanú látszata is irányul. Az arab országokban növekszik a töme­gek felháborodása a marokkói francia gyarmati hatóságok véres önkényuralma ellen. Libanon fővárosában, Beirutban és Tripoli kikötővárosban kedden tömegtün­tetések zajlottak le a marokkói francia politika ellen és a rendőrség kénytelen volt szoros záróláneeal távoltartani a fel­háborodott tüntetőket a beiruti amerikai nagykövetség és Tripoli amerikai konzulá­tus fekhelyétől. Hauteclocque, tuniszi francia főhely­tartó a Laniel-kormány sürgős meghívá­sára kedden Párisba érkezett. A francia kormánysajtó dühödt kampányából ítélve párisi politikai körökben arra következtet­nek, hogy a francia kormány a marokkói­hoz hasonló puecsot készít elő Tunisz­ban is. Alain Le Léap, André Stil és társaik szabadok! A tömegek nyomására a Laniel-kormány ismét meghátrálásra kényszerült A párisi törvényszék vádtanácsa kedden úgy döntött, hogy ideiglene­sen szabadlábra helyezi Alain Le Léap-ot, a CGT főtitkárát, Andre Stilt, a ,,1‘Humanito“ főszerkesztőjét, Lucien Molino-t, a CGT titkárát, va­lamint a Köztársasági Ifjúsági Szö­vetség vezetőit: Guy Ducoloné-t, Paul Laurent-t és Louis Baillot-t. André Stil kivételével, aki „csak“ öt hónapig tilt a francia burzsoázia osz- tálybíróságának börtönében, a töb­biek már tíz hónap óta sínylődtek ott. Ilymódon akarták ártalmatlanná tenni az országvesztő háborús politi­ka ellen szegülőket. A népi tömegek egységes akciójának fokozódása miatt a Laniel-kormány most ismét meghátrálásra kényszerült és sza- badonbocsátotta a béke ügyének e kemény és elszánt védelmezőit. francia lapszemle 1‘Humanité A „l’Humanité“ szerda reggeli -zárna vezércikkben foglalkozik Alain Le Léap, Andre Stil és társaik szabadonboesátásá- val. A kormányban lévő összeesküvők a nép iránti gyűlöletből és « békétől való félel­mükben börtöoözték be őket. Merényletük kudarccal végződött. A munkásosztály is­mét bebizonyított? erejét. Az összeesküvést döntő vereség érte. Mégsem leltet azí állítani, hogy az összeesküvés teljesen megsemmisült, hiszen Benőit Iraehon, Marcel Dtifriehe és más hazafiak elleti tovább folyik az üldöző hadjárat A tegnapi győzelemből erőt merítve a francia népnek folytatnia kell cró'feíZÍ- téseit, hogy véglegesen felszámolja ezt az összeesküvést is — hangsúlyozza a vezér­cikk. Paris (MTI) Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja a „1‘Humanité“ szerda reggeli számában vezércikkben foglalkozik a Franciaország történelmében páratlan kiterjedésű sztrájk eddigi eredményeivel. Cikkében leszögezi, hogy a munkásosztály harcának legfonto­sabb eredménye az akciúegyeég megerősö­dése és kiszélesedése volt. Rámutat a sza- kadár szakszervezeti vezetők árulására, amelyet a reakciós MRP támogatott, A sztrájk fényt derített a asakadár- szakszervezeti vezetők szerepére. Céljuk a dolgozók megosztása és a munkásosztály ügyének elárulása. A harc sikere tehát lényegében a mun­kásosztály egységakeiójótól függ, amelyet 9 dolgozók gyűlésein demokratikusan megválaüztott számtalan bizottság támogat- Az augusztusi sztrájkok ereje megmutatja, hogy milyen nagy előrehaladás történt ezen a téren. A reakciós kormány nagyon téved -— hangsúlyozza a továbbiakban Etienne Fa­ion —■, ha abban a Iliiben ringatja ma­gát. hogy legyőzte a vasutasokat és a párisi közlekedési dolgozókat —■ sz le- sebb síkon az egész munkásosztályt. Ellen­kezőleg: az ütközet megmutatta a népi tömegek erejét és a burzsoá miniszterek gyengeségét, akik pgyre nehezebben tud iák majd a munkásosztály megosztásának tompult élű fegyverét forgatni. Liberation Pária (TASZSZ) A „Liberation“ írja, hogy júliusban a nyugatnémet katonai küdöttség ameri­kai tartózkodása során megvitatták a jö­vendőbeli „európai hadsereg" egységeinek elhelyezési tervét. A tervet amerikai katonai szakértők, az atlanti tömb vezérkara dolgozta ki, A „Liberation“ lián gsúlyozza, hogy „e tervnek a német hadosztályok elhelyezé­sére vonatkozó része nagy figyelmet érde­mel. A tervezett tizenkét német hadosztály közül hatot a Szövetségi Köztársaság je­lenlegi határaitól nyugatra helyez el, egyet Belgiumban, egyet Hollandiában éa egyet Franciaországban“. A „Liberation“ kiemeli: A terv arra szolgál, hogy egyrészt megfossza az „euró­pai hadsereg“ egysegeit nemzeti jellegük­től, másrészt hogy külföldi csapatokat használjon fel „belső zavargások“ esetem A francia vas- ős fémiparban, a vegyi iparban, a bányákban, a textiliparban és más iparágakban tovább folyik a sztrájk A CGT kedden felhívta a vasutak, a posta, a párisi földalatti és autóbuszüze­mek munkásait, vegyék fel a munkát. A dolgozók teljes egységben — mintahogy a sztrájkot is egységben kezdték meg «— munkába álllak. A vas. és fémipari munkások az ország többszáz gyárában és üzemében tovább folyt at iák a harcol. A vegyi iparban sem történt változás a munkabeszüntetés vo­nalán. A bányászok az ország legfontosabb szénmedencéiben szerdán sem vették fel a munkát. • A textiliparban 5—10.000-nyi dolgozó továbbra is kitart követelései mellett és szerdán sem vette fel a munkát. A gáz- és villanymüvekben a sztrájk tovább folyik. A kikötővárosok dokkmunkásai, e vám-t hivatalok dolgozói tovább sztrájkolnak. Az Iráni helyzet Teherán (TASZSZ) A „Keihan" című iráni lap jelentéi« szerint az iráni rendőrség és a katonai hatóságok az utóbbi napokban több mint 200 embert tartóztattak le. Letartóztatták Mosaadikot, kormányának tagjait, a nem. zeti mozgalom parlamenti csoportjának tagjait, katona- és rendőrtiszteket éa Moszarlik több más híveit. 0 moszkvai megállapodás Nyupl'Némelországban Is nagy reményeket és bizakodást keltet! Berlin (MID A Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánykül­döttsége között Moszkvában létrejött megállapodás Nyugat'Németország köz­véleményére is mély benyomást tett és megerősítette a lakosságnak a német kér­dés gyors cs békés rendezésébe vetett re­ménységéi. Josef Wirth volt birodalmi kancellár, a németek szövetségének elnöke sajtó- nyilatkozatában a többi között a követ­kezőket jelentette ki: „Azok a nyilatkozatok, amelyeket a szovjet kormány a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége előtt lett, biztosítják a német nép jogát gazda­sági és politikai függetlenségre. A Német Demokratikus Köztársaságnak nyújtott hatalmas gazdasági segítség olyan nagy­lelkű cselekedet, amilyenre eddig egyetlen nagyhatalom sem tudta rászánnj magát a legyőzött ellenféllel szemben. Most a németeken a ser, hogy megfeszítsék erői­ket és megvalósítsák hazánk újraegyesítés sót.“ Willi Agatz, a rulmidéki bányászok ismert vezetője, Németország Kommunista Pártjának képviselőjelöltje a párt Duis- burghan megtartott választási gyűlésén ismertette a moszkvai tárgyalások ered­ményét. Agatz szavait a gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták és határoza­tukban hangsúlyozták: Nyugat-Német? ország dolgozói szeptember 6 án mindent megtesznek az Adenauer-rendszer meg­döntésére. Martin Niemöller, a hesseni evangélikus egyház vezetője a gummersbachi temp? lomban mondott beszédében rámutatott: — A német nép a kelet és nyugat kö­zötti térségben él. Meg kell találnunk az Utat keleti szomszédainkhoz és meg kelt velük egyeznünk jövőnkre vonatkozólag. — A német nép és Németország fel? emelkedésének kulcsa nem az újraíelfegy? verkezés és a háború, hanem a megegye­zés és a béke — mondotta Niemeller. A nyugafnémetomági választások előtt Berlin (TASZSZ) Nyugat-Németországban szeptember 6-án zajlanak le a szövetségi gyűlési (a parla­ment alsóháza) választások. A bonni kormánypártok biztosítani akarják maguknak a többséget az új par­lamentben és ezért keresztülhajszolták a szövetségi parlamentben 8 reakciós válasz­tójogi törvényt, amelynek az a célja, hogy kizárja a szövetségi gyűlésből a demokra­tikus pártok képviselőit. Rendőri terror dühöng a demokratikus pártok, elsősorban Németország Kommu­nista Pártja ellen. A rendőrtciror kiter­jed a németek szövetségére is. Ez a szö­vetség —— mint ismeretes — Németország egységének demokratikus alapokon történő mielőbbi helyreállításáén küzd. A nyugatnémet reakciós pártok és cso­portok be akarják vonni a szövetségi gyűlésbe a nagykapitalistákat és a volt hitleristákat- A bonni kormánypártok kép­viselőjelöltjei között több gyáros cs volt hitlerista tábornok szerepel. A nyugatnémet imperialisták nem saj­nálják a pénzt az Adenaucrhez hü pártok választási hadjáratának pénzelésére. A nyugatnéntetországi szociáldemokrata párt vezetőségének jelenlése szerint a nagyyála laIkozák inát 30—40 millió márkát be? csáínttak erre a célra a kormánykoalíció pártjainak rendelkezésére. Nvugat-Néipelnrszág hazafias és dntne- kralikus erői azért küzdenek, hogy olyan szövetségi gyűlést válasszanak, amely vé­get vetne az Adenauer-korniány háborús politikájának, megszüntetné végre az or­szág kettészakítottságát, A német népnek ezeket a követe'éseit juttatta kifejezésre! Max Reimann, Németország Kommunista Pártjának elnöke, aki a müncheni rádió, ban mondott augusztus 17-i beszédében rámutatott arra, hogy a német nép túl’ nyomó többsége békét akar, biztonságban, szabadon akar élni, azt akarja, hogy élet? színvonala állandóan emelkedjék. Ezért a szövetségi gyűlésben meg kell változtatni az erőviszonyokat és olyan szövetségi gyű­lést kell választani, amely lehetővé teszt Adenauer politikájának összes ellenzőit tömörítő koalíciós kormány megalakí­tását. íarca a mezőkeresztesi ol aj mezőkön Y erőfényes reggeli napsugár ~ ontja melegét az ágaskodó ku­koricásokra. a tarlók helyén már frissen felszántott fekete föld pihen. Gazdagon jutalmazta a szorgos keze­ket — most új erőt gyújt jövőre. Olyan pompás a nyárutó ezerszínű szépségében fürdő táj, hogy alig tu­dunk betelni vele. A smaragdzöld réteken virágok csalogatják a mélye­ket. Nyékládháza után újabb meglepe­tést tartogat Számunkra a tájék. A kukoricások, a rétek eltűnnek és Mezőkeresztes felől furcsa kép tárul eiénk. Karcsú, fekete tornyok erde­je. — Olajkutak. — Nagyszerű lát­vány. Ezelőtt néhány évvel ez a te­rület is gondosan ápolt szántóföld volt. most azonban mélyebbre nyúl­nak a kincsekért. Hatalmas sztali- nyecek zúgnak, 40 méteres fúrótor­nyokat vonszolnak egyik helyről a másikra. S ahol fúrószerkezetük el­éri a föld ütőerét, — ezernyi szín­ben sziporkázva felszökken a folyé­kony arany, hogy aztán vastag, tom­pa dübörgéssel visszahulljon a föld­re, a ronpant tartályokba. TT zért a nagy-'zerü pillanatért harcolnak a fúrótornyok mun­kásai. Kik és milyen emberek ezek? Bá­nyászok. olajmunkások. Éppen olyan hősök, mint a tárnák harcosai. Szűkszavú emberek; kezdetben elég kurtán felelgetnek, de a meleg baráti beszélgetés során megered a nyelvük, szíves örömmel válaszolnak a kiváncsi kérdésekre. Olyan sok újat tanulunk tőlük, el sem lehet Kommunisták 1 mondani. Büszkén beszélnek nagy­szerű harcaikról. 1951-ben alig néhány furóegység volt a mezőkereszte»i olajmezőkön. Azóta úgy megszaporodott a számuk, hogy hirtelenében meg sem lehet mondani mennyi van belőlük. Min­den évben háromszor annyi lett a to­rony, mint előzőleg volt- Ez minden­nél többet mond. Gazdagon, bősége­sen ömlik az olaj a kutakból. De nem ingyen, —• keményen harcolni kell érté. Az olajmezők vezetője, az ezüstösen csillogó hajú Bilkó Jó­zsef elvtárs nagyszerű munkáról, fé­nyes győzelmekről beszél. Olajmun- kasok, kommunisták hőstetteiről, győztes, nehéz csaták harcosairól. T elkesedést, szívós kitartást és J rengeteg tapasztalatot igényel az olajmunkások harca. — Pár héttel ezelőtt történt — kéz. di elbeszélését Bilkó elvtárs —, hogy a Kollár-brigád a 65-ös fúrótorony­nál, úgy mint minden nap műszak- váltáskor, vidám évődés közben vet­te ót a munkát- Incselkedtek egy­mással. „Kár a benzinért, akármit csináltok, nekünk fog feltörni az olaj1'. — Legyintett feléjük a távozó brigád. „Beszélhettek, amit akartok, a ml csizmánk lesz először olajos“ —? válaszolták nekik. A brigád már éppen belelendült a munkába, úgy ment minden, mint a karikacsapás, amikor a csöveken ke- I resztül végztjgsló dübörgés tört fel­felé. Kissé megriadtak — de volt is ró I okuk. A föld mélyéből rettentő erő- I ve| tört elő az olajbányászok legna- I gyobb ellensége, a gáz. Szétvágott mindent maga előtt — fúrófeje), cső- vet, mindent, ami útjába került- A szomszédos tornyoktól emberek ro­hantak oda segíteni, de már későn. Ugv terjedt a hír, mint a tűzvész: Veszélyben a 65-ös .. segítsetek! — riasztott mindenkit a kiáltás. A párthelyiségben Ruboezki La»-fV jós élvtárs szervezőtitkár az új oktatási évad beindítását beszélte meg, amikor a hír eljutott hozzájuk. Pillanatok alatt talpon voltak. A szervezőtitkár az elvtársakhoz for­dult, — Kommunisták! Ki jelentke­zik a mentőbrigádba? Egyszerre len­dültek a karok a magasba. Nagy László, Fodor Imre, Csák Sándor, Bojjor Antal —» mind önként', sziv- vel-lélekkel vállalkozott a emberfe­letti munkára, amely Ruboezki elv­társ vezetésével megindult. A ször­nyű elemi erőt kellett legyűrniük, a fúrólyukat eltömíteniük, a gázt el­fojtaniuk. Szinte éjjel-nappal folyt a munka. Az első nap eredménytele­nül végződött, a második nap szintén, de azért a harmadik napon is holt? fáradtan, törhetetlen akarattal újra hozzáfogtak. Bármilyen áron el kell fojtani a gázt. S a kommunisták nem ismer­nek lehetetlent. A ménfő-forgató- rúd elgörbült, a gázsurlódó» kilyu­kasztotta, az öblögetés leállt. De nem adták fel a harcot. Uj forgató-rudat tettek be, s az i-zap ömleszfésével egy pillanatra sem álltak meg. Az arcok sápadtak voltak, de mindegyi­ken rajta volt a törhetetlen elhatáro­zás: Nem hagyjuk magunkat! Egy hét telt el ádáz, kérlelhetet­len küzdelemben. S végül 3 kommu­nisták győztek. A gázt visszaszorítot­ták, a tornyot megmentették, — azóta már buzog belőle a folyékony arany, az olaj. J ellemző és érdekes a másik tör­ténet is, amelyet Ceeó elvtárs alapszervi titkár mond el nagyon szűkszavúan. — Hosszú ideig dolgoztunk az 52-es fúrótoronynál, s már abba akarták hagyatni velünk a munkát- Ebbő] már nem jön olaj, kár a fáradságért — mondották- — Csak az iszapot szaporítjuk vele, pedig van itt abból elég a mezőn. A fúrótornyot le kell szerelni, át kell vontatni a Sztalinye- eekkel egy másik helyre. Ugyanez volt a geológusok véleménye is. De mi nem hagytuk abba a munkát. Eleinte azt mondták bolondok va­gyunk. Vesződjenek csak vele, majd beleunnak — fölényeskedtek. — Én és a brigádom azonban nem hallgat­tunk a kételkedőkre. Tudtuk, hogy van ott olaj. S egy napon, amikor már vagy 5 köbméter iszapot és vi­zet kinyomtunk, hirtelen olyan erő­vel szökött a magasba az olaj, hogy alig tudtuk lezárni. Percekig szólni sem tudtunk az örömtől. Győztünk! Ez a kommunisták győzelme volt, a szívós, kitartó munkának a győzel­me, az eddig szerzett tapasztalatok jó felha8znólása. Az 52-es kút ma Európa első kútjai közé tartozik. S a kételkedők megszégyenülten napo­kig kerültek bennünket. A z erőt a győzelemhez a párt ad? -í*- ta az olajmunkásoknak. — Rákosi elvtárs ezév májusában itt járt az olajmezőkön — mopdja Cecó elvtárs. — Mindnyájunk nevé­ben megígértem neki akkor, hogy teljes erővel harcolunk a győze? lemért. Azf mondottam, hogy a párt. Rákosi elvfárs mindenkor számíthat a mezők« reszt eat olajbányászokra. Szavunkat valóra váltjuk- Igaz ugyan, a dunántúliak most előttünk járnak, de fáradhatatlanul tanu­lunk, g pem messze van az idő, ami­kor megelőzzük őkef. Fogadalmun­kat napról-napra valóra váltjuk; ne­héz munkával, rekkenő melegben, sárban, fagyban, hóban, egyre több olajat adunk a hazának. Eddig nem érte még szégyen a há? zuk táját, 'júliusban 115 százalékra teljesítették a tervet­T lyen emberek — békeharcosok, ■*- igaz hazafiak, kommunisták dolgoznak a mezpkeresztesi olajme- zőkön. Szavaik és tetteik között nincs különbség. Tántoríthatatlan lelkesedéssel küzdenek, mert tudják, hogy a föld kincseivel drága szocia­lista hazánkat erősítik, a ragyogó, boldog jövőt készítik. BODA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents