Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)
1953-08-02 / 181. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap. 1953 augusztus t. morgo szomszéd is belátja... í! föföíKfivsfésügYl raMsztcr utasítsa az fnsvenes áüaisrvssi szclgáttafások szabályzásáról MORGÓ: Végre ez a nap is Jeteit. Hogy mennyi bosszúsága van az embernek. Na- 1hát. És itt van ni, tessék, még ez a szomszéd is késik, soha nincs itt rendes időre. De mit is vasok én tőle rendességet. Hé,., hé .. . Világos szomszéd, talán megint a brosúrát olvassa...? Hogy mit művel ez az ember? Nem is várom továHb, nem én .. . VILÁGOS: Ne olyan hevesen, sgom- szód Isim. Hogy lehet valaki ennyire türelmetlen. Na, leteszem a sámlit, így ni! Szabadság! MORGÓ: ló estét. Hm. Szabadság! Most már szívesen mondom, mert . • . VILÁGOS: Miért, eddig nem mondta szívesen? MORGÓ: Maga már megint belém akar kötni, de én igazmondó ember vagyok és igenis kirukkolok ma este úgy a szívem szerint. De figyelmeztetem, ha mindig közbeszól, ágy itt hagyom magát, mint De Gasperi! az olasz parlament többsége, VILÁGOS: Azt a nép hagyta el. .. MORGÓ: Mit ért maga ahhoz... De beszéljünk másról. Tudja maga, mi az a beadási kötelezettség? VILÁGOS: Hogyne. Dolgozó parasztjaink itt teszik le a nagy vizsgát haza- szeretefbcl. MORGÓ: Már megint a brosúrából beszél. Micsoda nagy szavak. VILÁGOS: Egyáltalán nem. Minél hamarább . . . MORGÓ: Tudom, mit akar mondani, ne is folytassa. Cséplőgép alól beadni a terményt ésctbbbi, ésatöbbi. VILÁGOS: Igen. És ha olvas újságot, 7i fíl l rrett irt n mrf >Vi t in Ahnt tn hnrrxr m gyeli a Világos nevet viselni?! ... Öt perc múlva ki jogja sütni, hogy én is ellenség vagyok! VILÁGOS: És Morgó szomszéd mit mondott annak az embernek? MORGÓ: Azt, hogy helyesen gondolkodik. Na. Most már tudja. És ez az igazság! Csak nem bolond most ^beadni 80 forintért a búzát, amikor — ha eltörlik a beszolgáltatást — talán még 150 forintot is kap mázsájáért? VILÁGOS: Ha nem hagyja abba ezt az esztelen elmejuttatást, ma estére befejezem a beszélgetést. MORGÓ: Mit mond? Hogy maga befejezi! Hm. Ez igen. Ezt tudjál:. „Mondd meg az igazat, betörik a fejed.“ VILÁGOS: Étiben az esetben nem volt helyes a közmondás alkalmazása. Nincs igaza annak a parasztembernek és magú :ak sincs. MORGÓ: Tudtam. Tudtam. Mikor volt nekem magéval szemben igazam? Mindig ledorongol. .. VILÁGOS: Az igazsággal. De meghallgat? MORGÓ: Hát ha nem jog sokáig beszélni és hh nem magának lesz igaza . . . VILÁGOS: Azt maid maga döntse el... Egyet azonban mindjárt szögezzünk le: a huták mende-mondája, amivel félre szeretnék vezetni a dolgozó parasztokat, hogy nem lesz beszolgóliatés, — hamis. Nem igaz. Akinek esze van nem ul fel az ilyennek. Hiszen a kormányprogram kimondja, hogy több évre előre megállani ti Air n hnnrlAgt Amit m n art mnnAntt VILÁGOS: Mit gondol, ha maga kenyeret nem kapna, hány százalékot érne el a munkában? MORGÓ: Kicsoda? VILÁGOS: Maga! MORGÓ: Még dolgozni se igen mennék. Habár maga szerint akkor is — mint most — 115 százalékra kellene termelnem. De azt ugyan elvárhatja • . . VILÁGOS: Szóval ha fennakadás lenne a kenyérnél és a többi élelmicikknél és minden más terménynél, mi lenne a várossal, azokkal, akik nem önellátók? MORGÓ: Nyilván... nyilván, kevés kenyér, kevés munka ■ . . VILÁGOS: Kevesebb vas, kevesebb szén, kevescUh ruha, varrógép, rádió, cipő, húsdaráló, csizma . .. MORGÓ: Semmi közöm a csizmához... VILÁGOS: Kevesetib eke, borona ... MORGÓ: Hagyja abba. Mit akar az ekével Miskolcon? Talán csak nem a Tanácsház-teret akarja felszántani? VILÁGOS: Nem, a maga parasztemberének szüksége van ekére, boronára, meg csizmára és még száz és száz olyan cikkre amit itt csinálunk városon. És mine’ csobban szeretné, akarja megve• maga is elismeri? MORGÓ: El. És mr Hiszen benne van a VILÁGOS: D' Hogyan lehr az enniva MO o A minisztertanács a közelmúltban megjelent rendeletével az állattartók fokozott támogatása, az állat- egészségügy és ' állattenyésztés fejlesztése érdekében az állatorvosi szolgáltatásokat díjtalanná tette és egyúttal megszabta az állatorvosok jobb munkafeltételeinek biztosításéra a legfontosabb feladatokat. Az állatorvosi szolgáltatások ingyenessé tételével lehetővé vált a fertőző betegségek elleni eredményesebb küzdelem is. A minisztertanács rendelete alapján a földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az állategészségügyi szolgáltatások kiterjesztésével kapcsolatos intézkedésekről. Az utasítás előírja, hogy 1953. évi augusztus hó 1-től kezdődően az állami állatorvosi gyakorlat körébe tartozó teendőket — kivéve a nem hatósági rendelke--' ■» történő ivar- talanitást —- ■ állatorvosok és az * leserek díjI ól, hogy terje- helyi- V áltáeorvos rendelőjében történik. Ide kell a beteg állatokat behajtani, vagy. szállítani, kivéve, ha a betegség olyan természetű, hogy a hajtás, vagy szállítás azt súlyosbíthatja. Szi-> gorúan tiltja az utasítás az olyan ál-i latok behajtását, vagy szállítását, amelyek fertőző betegségben szenvednek, vagy fertőző betegségre —■ akár a legkisebb mértékben is —• gyanúsak. Ilyenkor az állatorvos köteles az állatok tartási helyére kiszállni. A ki—'-"k sorrendiét az esetek súlyossága dönti el. Az állami gazdaságok, terme' Szövetkezetek és állami vállalatok állatainak vizsgálata és gyógykezelése továbbra is az állatok tartási helyén történik. Az állatorvosok munkaidejük jobb kihasználása érdekében a megelőző védőoltásokat, vemhe.ségi vizsgálatokat, meddőségi kezeléseket ezentúl tervszerűen, előre meghatározott időben kell végezniök. s erről az állattartókat előre értesítik. A vasúton, hajón, vagy gépkocsin szállított állatok megelőző állatorvosi vizsgálatáért a jövőben fizetni nem kell. Az utasítás kimondja, hogy az állatorvosok megnövekedett feladatai eredményesebb ellátása érdekében munkaszüneti napokon és az éjsz-- vai órákban az állatorvosi segítséget - elsősegélynyújtás céljára lehet "• -'ni Pl i.v-
