Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-18 / 196. szám

2 ESZARMAGYAKOKSZAG Kedd, 1953 augusztus 18. A IV. Világifjúsági Találkozó felhívása: Fiatalok! Egyesüljünk, hogy a jobb jövőbe vetett reményeink valóra váljanak Drága barátaink! Ml, a IV. Világifjúsági Találkozó részvevői, a béke és a barátság zászlaja alatt gyűltünk össze. A mi boldog, ragyogó összejövetelünk bizonyítéka volt annak, bogy a fiatalok — bármilyen véleményűk és meggyőző' désük legyen is — mindig megérthetik egymást. Boldogságra vágyunk, a béke és barátság győzelmét akarjuk látni, amely megnyitja előttünk a korlátlan jövőt. ; Felhívjuk a világ ifjúságát, egyesíisc fiatal erejét annak érdekében, hogy a tárgyalások szelleme győzzön az erőszak helyett, mint ahogy erre a koreai fegyverszünet létrehozatala mutatott példát; minden nép legyen saját ügyeinek ura és a nemzetek között valósuljanak meg az egymás iránti bizalmon és az egyenlő jogokon «Lapuló kapcsolatok; az ifjú nemzedék jobb jötőbe vetett reményei .váljanak valóra, mindenütt tartsák tiszteletben -a fiatalok jogait; minden korlátozás nélkül fejlődjenek a kulturális és sportkapcsolatok, amelyek « különböző országok ifjúsága közötti jobb megértésre vezetnek. Fiatalok! Egyesüljünk, hogy a jobb jövőbe vetett reményeink valóra vál­janak! Előre, világ ifjúsága! » Jl minisztertanács Seyúlaiiii határozatai A hűségjutalom és a munkaruhajuttaíás kiterjesztéséről a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászat területén A minisztertanács a bányászat fizikai és műszaki dolgozóinak a tervteljeaítés érdekében kifejteit munkáját méltá' nyojva, a dolgozók életszínvonalának to­vábbi emelése érdekében határozatot ho* zott, a hűségjutalomnak a szén, érc, ásvány- és bauxitbányászat körében való széleskörű kiterjesztésire. A határbzat értelmében hűségjutalomra jogosult az érc, ásvány cs bauxitbányászat valamennyi földalatti fizikai és műszaki ínunkavállalója, továbbá a szénbányászat összeg műszaki dolgozója, amennyi­ben igazolatlan műszak mulaszt;), a rgy éven át nem volt. Egy igazolatlan müszakmulasztas esetén a hűségjutalom összegének fele kerül kifizetésre. A hatá­rozat a hűségjutalomra való jogosultságot kiterjeszti a külszíni dolgozók széles rété" gére is. A hűségjutalom nagysága a dol­gozók szolgálati idejétől és beosztásától függően évi alapkeresetének 2—20 szá­zalékáig terjed. A vájárképesítéssel ren­delkezők ezenfelül megkapjak a jutalom összegének további tíz százalékát. A minisztertanács határozata évi mint­egy 5 millió forint összegű további jut­tatást jelent a munkájukat becsülettel es fegyelmezetten végző bányász dolgo­zóknak. A hűségjutalmakat az új rend­szer szerint először az 1953 szeptember 6-i bányásznapon osztják ki. A sertéspestis elleni védekezés­hez szükséges oltó és fertőtlenítő­anyag díjtalan rendelkezésre bocsátásáról A minisztertanács határozata sertéspes­tis megelőzéséhez és leküzdéséhez szük­séges oltóanyagok díjtalan rendelkezésre bocsájtására vonatkozó kedvezményt — amelyben eddig csak a termelőszövetke­zetek és termelőszövetkezeti csoportok részesültek — kiterjeszti a termelőszövet­kezeti tagok háztáji gazdaságaira, az egyé' nileg dolgozó parasztokra és valamennyi sertéstartóra. A határozat intézkedik arra vonatkozólag is, hogy a fertőzés leküz­déséhez szükséges fertőtlenítőanyagokat ingyen bocsájtja rendelkezésre. A sertés- pestis elleni oltó' és fertőtlenítőanyago­kat tehát augusztus és szeptember hóna­pokban valamennyi sertéstartó ingyenesen kapja- Az ingyenes oltó- és fertőtlenítő­anyag felhasználására azokon a helyeken kerül sor, amelyek sertéspestissel fertő­zöttek. vagy a veszélyeztetett állomány megvédése érdekében az oltást a tanács elrendeli. A minisztertanácsnak ez az intézkedése nagyban elősegíti a sertéspestis elleni köz­érdekű védekezést, fokozza annak ered­ményességét és lehetővé teszi, hogy vala­mennyi állattartó megvédhesse sertéseit a betegség ellen. Az őszi minőségi vetőmagakció­ról és az ezzel kapcsolatos kedvezményekről A minisztertanács szabályozta az őszi" búza, rozs és ősziárpa minőségi vetőmag cseréjét. Az ezévi vetőmagcsere az elmúlt éviektől eltérően önkéntes jelentkezés alapján történik- A határozat azt a je­lentős kedvezményt is biztosítja a cseré­ben résztvevők számára, hogy a magas belsó’ értékű, tisztított és fémzárolt ne­mesített vetőmagért csupán azonos súlyú és fajú szokvány csereterményt kell át- adniok. Azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és ki­osztásáért felárat, vagy többlet vető­magot nem kér, mintegy 31.5 millió fo­rint összegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás keretében másod- és harmadfokú szaporítási; minő­ségi vetőmag igényelhető, mégpedig ka- tasztrális holdankint búzából 100 kg, rozsból és őrzíárpából 90 kg. A másod­fokú szaporítású minőségi vetőmagot azok a nagyobb szántóterületen gazdál­kodó önálló és harmadik típusú termelő- szövetkezetek, illetve csoportok igényel­hetik, amelyek 1952. év őszén nem része- sültdz II. fokú szaporítású minőségi vetö- mageSStásban és srját vetőmagtermelő parcellát tudnak létesíteni. Másodfokú szaporítású ve'.őmagellátást a termelő- szövetkezet egész vetésterületének egy- heted részéig igényelhet. Harmadfokú szaporítású minőségi vető­magellátásban a földművelésügyi minisz­ter által kijelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők részesülhetnek, az 1953—54 évi vetéstervük teljesítéséhez szükséges teljes vetőmagmennyiség ért­jéig. Az általános csereterületen belül lévő termelőszövetkezetek és egyéni ter­melők vetőmaglgényüket a községi taná­csoknál augusztus 31-ig jelenthetik be. A minőségi vetőmagot a megyei termény- forgalmi vállalat a termelőszövetkezetek­nek közvetlenül, az egyénileg termelők részére pedig a földművesszövetkezetek­hez szállítja. Mind a termelőszövetkeze­tek, mind az egyénileg termelők a szok­vány csereterményt a minőségi vetőmag átvételével egyidőben, vagy azt megelő­zően adhatják át a legközelebbi termény- gyűjtőnek. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók érdeke, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vetőmagcseré­ben, mert a vetőmag tervszerig felújítá­sával biztosítják terméshozamuk növelését és ezen keresztül bevételeik fokozását. Az egyes életmentő' gyógyszerek ingyenes kiszolgáltatásáról. A minisztertanács határozata alapján a társadalombiztosításba bevont dolgozók ezentúl a cukorbetegek számára szükséges inzulint, valamint a csontrákban szenve­dők kezeléséhez szükséges teHosteront té­rítés nélkül kapják. A minisztertanács határozata a kor­mány programjának megfelelően újabb jelentős lépést jelent a dolgozók egész­ségügyi ellátása megjavítása terén és egyúttal komoly anyagi segítséget jelent az említett gyógyszerekre rászoruló bete­geknek. (MTI) A francia dolgozók széles rétegei rendíthetetlen kitartással és eltökéltséggel folytatják sztrájkharcukat a kormány- összeesküvés meghiúsítására Paris (MTI) Párisban hétfőn nem jelentek meg a reggeli lapok és nem jelennek meg az esti lapok sem. A nyomdai mun­kások és az újságírók tüntető 24 órás csatlakozása a széles hullámok­ban továbbterjedő és folytatódó sztrájkmozgalomhoz bizonyítja leg­jobban a mozgalom egységet és erejét. Párisban továbbra sem közlekedik a Metro, nem köz­lekednek az autóbuszok az egész országban — ha lehet, még széle­sebb akcióegységben folytatódik a vasutasok és postások sztrájkmoz­galma, a bányászok nem szállnak le a. tárnákba és a legújabban beérke­zett hírek szerint újabb és újabb foglalkozási ágak dolgozói szüntetik be a munkát. A Laniel-kormány tagjai vasár­nap egész nap tanácskoztak, milyen hatalmi eszközök igénybevételével tudnák megtörni a mozgalom impo­záns egységét. E célból Dániel mi­niszterelnök fogadta Léon Johuaux-t, a Force Ouvriérc elnökét, akivel „emlékiratot” adatott át magának. Más miniszterek viszont a Force Ouvriére kötelékébe tartozó gázgyá­ri és villanyüzemi munkások kül­dötteit fogadták. Ezzel szemben tény az, hogy mindhárom szakszer­vezeti központ tagságához tartozó dolgozók rendületlenül kitartanak a sztrájkban és megvetéssel fordulnak el a jobboldali szocialista Force Ouvriére vezetőségében ülő kor­mányügynökök paktálásátói. A legújabb jelentések szerint a nemzetgyűlés elnöki hivatalától ed­dig kétszáznégy különböző pártállá­sú képviselő kérte sürgtínyileg a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaká­nak egybehívását. A házszabályok szerint az egybehíváshoz a képvise­lők egyharmadának, tehát 209-nek hozzájárulása szükséges. A Szovjetunió kormányának jegyzéke , Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió kormánya jegyzéket jut­tatott el Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a né­met kérdés ügyében. A jegyzék hang­súlyozza: A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja Franciaország, vala­mint Nagy-Britannia cs «z .Egyesült Álla­mok kormányának figyelmét arra a rend­ellenes helyzetre, hogy nyolc évvel az európai háború befejezése után Német­országnak nincs békeszerződése, továbbra is nyugati és keleti részre van szétdara­bolva és más államokhoz viszonyítva egyenlőtlen helyzetben van. A jegyzék ezután rámutat arra, hogy a szovjet kormány már 1952 március 10-én Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya ele terjesztette megvizsgálás céljából a német \ békeszerződés alapjaira vonatkozó tervezetét, amellyel kapcsolatban Franciaország, Ang­lia és az Egyesült Államok kormánya mindezideig nem fejezte ki állásfoglalását. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya — elutasítva a német békeszerződés kérdésének meg­vizsgálásét —■ más útra tért. Franciaország, Nagy-Rritannia és az Egyesült Államok kormánya 1952 május 26‘án aláírta Adenauer bonni kormányá­val „a három hatalom■ cs a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést“, amelyet úgy ismernek, mint ,,bonni egyezményt“. Ugyanez évi május 27-cn pedig Franciaország, Olaszország, Belgium. Hollandia és Luxemburg kor­mánya a bonni kormánnyal együtt alá­írta az ,,európai védelmi közösségtől“ szóló szerződést, amelyet ,.párizsi egyez­mény “ néven ismernek. Emellett mind a „bonni egyezmény”, mind pedig a pá­rizsi egyezmény“ ötven évre előre elsza- kíthatatlanul összekapcsolódik a nyugati hatalmak támadó északatlanti tömbjével. A bonni és a párizsi egyezmény a né­met inilitarizmus újjászületéséhez, továbbá oda vezet, hogy Nyugat-Németország « világuralomra igényt tartó más hatalmak támadó terveinek eszköze lesz. Az az út, amelyre Franciaország, az Egyesült Álla­mok és Anglia kormánya a német kér­désben lépett, a német militarizmus fel- támasztásához, egy új európai háború ve­szélyének mind nagyobb fokozódásához vezet. Más út az, amely megfelel .azokuak a békeszerető célkitűzéseknek és kötele­zettségeknek, amelyeket e négy hasalom közvetlenül a háború befejezése után vál­lalt magára Németországgal kapcsolatban, az az út, amely megfelel az európai béke megszilárdítása érdekeinek. Ezzel kap­csolatban természetesen nem szabad szá­mításon kívül hagyni azt, hogy a potsdami értekezlet óta nyolc év telt el és hogy azóta nem csekély változások történtek, amelyeket a német kérdés végérvényes rendezésé­nél figyelembe kell venni. A potsdami megegyezés alapvető célkitű­zései azonban — előmozdítani a béke­szerető és demokratikus Németország megteremtését — továbbra Í6 kifejezik valamennyi európai nép, közöttük a né­met nép érdekeit és ezeket a német béke- szerződés megkötése útján kell biztosítani. Nem kétséges, hogy a német békeszer­ződés megkötésének elsőrendű jelentősége van a német probléma rendezése szem­pontjából. Ismertetve az okokat, amelyek szüksé­gessé teszik a német békeszerződés meg­kötését, a jegyzék leszögezi, hogy az szi­lárd békefeltételeket állapít meg a német nép számára, elő fogja segíteni Német­országnak, mint egységes, független, de­mokratikus és békeszerető államnak a fejlődését, biztosítja a német nép számára a más népekkel való békés együttműködés lehetőségét az egyenjogúság elvei alapján. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya azzal indo­kolja a német békeszerződés megvizsgálá­sának elutasítását, hogy még nincs össz- német kormány, amely részt vehetne a szerződés előkészítésében. A békeszerződés megvizsgálása elutasításának ilyen indo­kolása azonban nem felel meg a dolog valódi állásának- Franciaország, az Egye­sült Államok és Anglia politikája valójá­ban nemcsak odavezet, hogy mindinkább elhúzódik a bckeszeríődés kérdésének megtárgyalása, hanem oda is, hogy ugyan­ekkor elhúzódik az össznémet kormány megalakítása kérdésének megoldása is, mivel e politika Németország szét- szakítotl ságának lerögzitésére, Né­metország egysége helyreállításának megakadályozására irányul. Franciaország, Nagy-Britannia és mi Egyesült Államok kormánya az. ö‘sznémet demokratikus kormány megalakítása kér­désének megoldása helyett javasolják az össznémet választások kérdésének meg­vitatását, de ezt az ügyet arra szűkítik le, hogy a négy hatalom vizsgálja meg külföldi államok képviselőiből álló és e választások megtartásához, szükséges „fel­tételek megteremtése céljából vizsgálatot folytató“, úgynevezett semleges biaottság kijelölésére vonatkozó javaslataikat. Ezt nem leltet másként értékelni, mini kísér­letet arra, hogy a németországi választá­sok megtartását küHöldi hatalmak kezébe adják át s ebből a célból mindenféle kül­földi „vizsgálókat“ ültessenek s német nép nyakába, mintha nem is Német-­országról volna szó, amelynek sokéves demokratikus hagyományai vannak, hanem valamiféle jogfosztott gyarmatról. Ez a javaslat odavezet, hogy a német népet ki­rekesztik belső kérdéseinek megoldásá­ból. A jegyzék rámutat, hogy ez a javaslat alapjában eltér a potsdami határozatokban kifejezésre jutott demokratikus elvektől. A demokratikus Németország nemzeti egysége helyreállításának kérdése a né­met nép számára alapvető kérdés volt és A szovjet kormány feltételezi, hogy ilyen értekezlet az ossz.es érdekelt álla­mok részvételével a legközelebbi hat hó­napon belül összehívható és nem látja indokoltnak a békeértekezlct összehívásá­nak további halogását. Az említett batár­időn belül a német békeszerződés elő­készítésével kapcsolatos egész előzetes munkát be lehetne fejezni. Emellett fon" A szovjet kormány Németország nem­zeti egységének békeszerető és demokra­tikus elvek alapján való helyreállítása céljából indítványozza, hogy « Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársasrg par'ainentje a demo­kratikus szervezetek széleskörű részvéte­lével ideiglenes össznémet kormányt ala­kítson. Ilyen kormány, amely helyettesí­tené a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság mos­tani kormányát, a Kelet- es Nyugst- Ncmetország közötti közvetlen megegyezés útján megalakítható. Amennyiben ez most körülményesnek bizonyul, akkor az ideig­lenes össznémet kormány a Német Demo­kratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kormányának bizo­nyos időre való fenntartásával is meg­alakítható. Ebben az esetben az ideigle­nes össznémet kormány nyilvánvalóan «z első stádiumban csupán korlátozott funk­ciókkal rendelkezik majd. Az ideiglenes össznémet. kormány megalakítása azonban még ebben a helyzetben is reális előre­haladást jelent Németország egyesítése irányában, aminek össznémet kormány valóban szabad, össznémet választások alapján történő megalakításában kell tel­jes befejezést nyernie. Az ideiglenes össznémet kormány fel" adatai: a) Az ideiglenes össznémet kormány megoldhatná az olyan halaszthatatlan össznémet jelentőségű kérdéseket, mint: Németország képviselete a békeszerződés előkészítésében, valamint Németország képviselete a nemzetközi szervezetekben; Németország bevonásának megakadályo­zása olyan koalíciókba, vagy katonai szö­vetségekbe, amelyek a hitlerista Német­ország, ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel résztvett bármelyik hatalom ellen irányulnak: német állampolgársági kérdé­sek, demokratikus pártok és szervezetek szabad működésének biztosítása, valamint fasiszta, militarista és a demokráciával s a béke fenntartásának ügyével szemben marad. Semmiféle kifogással nem igazol­ható ebben az ügyben a további haloga­tás A Szovjetunió kormánya Franciaország kormányéhoz, úgyszintén Anglia és az Egyesült Államok kormányához azzal a javaslattal fordul, hogy már most tegyék meg a német kérdés rendezésére irányuló gyakorlati intézkedéseket. A kifejtettek értelmében a szovjet kormány Német­országra vonatkozóan halaszthatatlannak tartja a következő alapvető kérdések goldását: © Békeértekezlet összehívása a Németországgal való békeszerződés kérdésének megtárgyalása érdekében © Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása A háború következményeivel kapcsolatban Németországra háruló pénzügyi-gazdasági kötelezettségek enyhítése Németország már teljesítette a Szov­jetunióval, Franciaországgal, Nagy-Britan- niával és az Egyesült Államokkal szem­ben fennálló és a háború következményei­vel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági köte­lezettségeinek jelentős részét- A Szovjet­unió kormánya, tekintettel erre és mint­hogy szükségesnek tartja Németország gazdasági helyzetének megkönnyítését, úgy véli, halaszthatatlan, hogy ezzel kap­csolatosan megfelelő határozatokat hoz­zanak. a) A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Németországot 1954 január 1-től kezdve teljesen felmentsék a jóvár tételi fizetések alól és ugyanilyen módon a négy hatalommal szemben fennálló há­ború utáni állami tartozásainak fizetésé­től, kivéve a kereskedelmi kötelezettsé­gekből eredő tartozását. b) A szovjet kormány szükségesnek tartja azoknak a kiadásoknak korlátozá­sát is, amelyek a négy hatalom csapa­tainak Németország területén való -tartóz­kodásával kapcsolatosak. Ebből « célból javasolja, hogy az említett csapatok el­tartásának évi kiadásai ne szárnyalják túl a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság állami költségvetése bevételeinek 5 szá­zalékát, de mindenesetre ne múlják felül az 1949. évi megszállási költségek össze­gét, amikor ugyanis a megszállási költ­ségek méretein még nem mutatkozott az észak-atlanti tömb megalakításának ha­tása. A szovjet kormány ezzel együtt ja­vasolja, hogy Németországot teljesen mentesítsék a négy hatalom külső meg­szállási költségeivel kapcsolatban 1945 óta felgvülemlett adósságának megfizetése alól. A szovjet kormány azt a meggyőződé­sét fejezi ki, hogy a Szovjetunió, Fran­ciaország, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia között a német kérdéssel kap­csolatos megegyezés és a fent kifejtett javaslatokkal kapcsolatban már a közel­jövőben hozandó határozatok a nemzet­közi feszültség enyhülését szolgálják és ezz.cl elősegítik a béke, valamint a nem­zetközi biztonság megszilárdulását. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britannia és az Egyesül, Államok kormányénak, A jegyzékhez mellékelték a német békeszerződés alapjainak a szovjet kor­mány által 1952 március 15 én benyúj­tott tervezetét. A tervezet leszögezi, hogy a német békeszerződés megkötésének igen nagy jelentősége van az európai béke Megszilárdítása szempontjából, majd is­merteti, hogy milyen alapokon kell a né­met békeszerződést felépíteni. Ismerteti a politikai, területi, gazdasági, katonai ren­delkezéseket, amelyeknek alapján a né­met békeszerződést fel kell építeni. (MTI) Butorkiállítás augusztus 19—20-án a szerencsi Ünnepi Vásáron Minden kiállított bútor a helyszínen megvásá­rolható tos biztosítani Németország képviselőinek megfelelő részvételét a békeszerződés elő­készítésének minden stádiumában és a békeért ekczleten. A békeszerződés elő­készítésében az ideiglenes össznémet kor­mány megalakulásáig résztvehetnének * Kelet- cs Nyugat-Németországban fenn­álló kormány képviselői. ellenséges egyéb szervezetek létezésé­nek megakadályozása, a Kelet- és Nyu- _g;it-Német ország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése, közlekedési, pos­ta- ris távíróforgalmi kérdések, a meg­állapított. övezethatároktól független szabad személyi és áruforgalom kérdései, a Kelet- és Nyugat-Németország közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdései, valamint az egész német nép érdekeit érintő egyéb kérdé­sek. h) Az ideiglenes össznémet kormány­nak mindemellett főfeladatának kell len­nie az össznémet szabadválasztások elő­készítése és megtartása. E választások eredményeként maga a német nép idegen hatalmak beavatkozása nélkül oldja meg a demokratikus Németország társadalmi és állami rendjének kérdését. Az ideiglenes össznémet kormánynak ki kell dolgoznia az össznémet választó- jogi törvénytervezetet, amely biztosítja az össznémet választások valóban demo­kratikus jellegét, minden demokratikus szervezet részvételét a választásokon és megakadályozza azt, hogy a nagy mono­póliumok részéről nyomást «yjkoroljarak a választókra. • Az ideiglenes össznémet kormánynak szabadon kell döntenie abban a kérdés­ijén, vájjon elismerhető-e annak célszerű­sége, hogy megvizsgálják, megvannak"» egész Németországiján a demokratikus választások megtartásához szükséges fel­tételek, ugyancsak ennek az ideiglenes kormánynak kell megtennie azokat az intézkedéseket, amelyek ezeket a feltéte­leket biztosítják. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek lartia. hogy Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kor­mánya intézkedéseket tegyen annak érde­kében, hogy az össznémet választásokat az igazi szabadság feltételei között tart­sák meg, amelyek kizárják, hogy a vá­lasztások során külföldi hatalmak részéé ről bármilyen nyomást gyakorolhassanak. ‘ fi

Next

/
Thumbnails
Contents