Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-14 / 193. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÁG Péntek. 1953 augusztus 14. Kinevezték a tervkölcsön sorsolási bizottságának tagjait Az ötéves tervkölcsön augusztus 20-tól 23-ig tartandó hetedik sorso­lását az élenjáró dolgozóink közül alakított sorsolási bizottság irányít­ja, illetve ellenőrzi a sorsolás lefo­lyását. A pénzügyminiszter most nevezte ki a sorsolási bizottság tag­jait. A bizottságban a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, az MNDSZ, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgo­zók Szakszervezete, a SZÖVOSZ, budapesti városi tanács, az Országos Béketanács, a pénzügyminisztérium és az Országos Takarékpénztár kép­viselői vesznek részt. A kinevezett sorsolási bizottság augusztus 19-én délelőtt tfz órakor tartja alakuló ülését Budapesten. Az Egyesült Államok és Dél-Korea „kölcsönös seajélynyiíjlási szerződése“ — agresszív szerződés Peking (Uj Kína). John Foster Dulles és Li Szin Man megbeszéléseinek eredménye komolyan fenyegeti a koreai fegy­verszünetet és a politikai értekez­let jövőjét. Dulles és Li Szin Man közös nyi­latkozata kijelenti: „A mai naptól a kölcsönös segélynyújtási szerződés hatálybalépésének és végrehajtásá­nak várható időpontjáig Koreában lévő fegyveres erőink az ENSZ pa­rancsnokság alá tartoznak. Azután hozzáteszi: „A két kormány hala­déktalanul tárgyalásba bocsátkozik olyan megállapodásokról, amelyek meghatározzák azoknak a fegyve­res erőknek a státusát, amelyeket az Egyesült Államok a kölcsönös se­gélynyújtási szerződés hatálybalépé­se és végrehajtása után Koreában fenntartani kívánnak.‘‘ Ez tulajdonképpen azt jelenti hogy a „kölcsönös segélynyújtási szerződés“ hatálybalépése és végre hajtása után az Egyesült Államok és Li Szin Man csapatai már nem tar­toznak az úgynevezett „ENSZ-pa- rancsnokság“ alá és nem köti őket többé a koreai fegyverszüneti egyez­mény. Csak 15 napja szűntek meg az el- lenségeskedés'ek Koreában és a fegy­verszüneti egyezmény még végrehaj­tásra vár. Az amerikai fél azonban máris sötét árnyékot vet a fegyver- szünetre és a koreai kérdés békés rendezésének jövőjére. Az Egyesült Államok hadügyminiszterének nyilatkozata Az „Associated Press“ hírügynök­ség jelenti Szöulból: Stevens, az Egyesült Államok hadügyminisztere, , Dél-Kcreából történt hazautazási előtt kijelentette, hogy véleménye szerint az amerikaiak és a többi szövetséges haderők még „néhány évig'* Dél-Koreában maradnak. Korea dolgozóinak köszöneté a szovjet nép lestvéri segítségéért Korea dolgozói határtalan öröm­mel fogadták a hirt, hogy a szovjet kormány elhatározta; segítséget nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népgazdaságának hely­reállításához. A „Mincsu Csoszon“ című lap vezércikkében a többi között ezt írja: Nagy lelkesedéssel fogadtuk azt a hírt, hogy a szovjet kormány egy­milliárd rubelt utal ki, hogy segít­séget nyújtson a koreai népnek az ország helyreállításában. Az ország valamennyi vállalatá­ban, a városokban és -p falvakban gyűléseket tartanak, amelyeken a munkások, parasztok és alkalmazot­tak őszinte köszönetét mondanak a szovjet népnek a testvéri segít­ségért. Franciaországban már mintegy négymillió dolgosó vess részt a sztrájkban Az egyre, szélesebb hivatási és fog­lalkozási körökre kiterjedő és len­dületében növekvő francia sztrájk­ban már mintegy négymillió dolgo­zó vesz részt. posta, távíró és távbeszé­lő: A postai alkalmazottak Parisban és az egész országban csütörtökön már kilencedik napja folytatják a sztrájkot, amely most úgyszólván az összes falusi postahivatalokra is kiterjed. Jellemző a mozgalom szé­lességére és átütő erejére, hogy csaknem mindenütt a magasabb ál­lású hivatalnokok is csatlakoznak a sztrájkhoz. PÁRISI METRO ÉS AUTÓBUSZ Valamennyi szakszervezeti szövetség felhívására csütörtökön is teljes ak- cíóűgységben folyt a tiltakozó sztrájk. A kormány katonai jármű­vek beállításával próbálja megtörni a sztrájkot. Az igazgatási szolgálat­ban foglalkoztatott tisztviselők sem tettek eleget a behívóparancsnak. VASUTAK: A francia vasútháló­zat forgalma továbbra is szünetel. A helyi alapszervezetek által létesített akcióegységbizottságok még tovább szélesítették ki a sztrájkmozgalmat. GAZMÜVEK ÉS VILLANYTELE­PEK: A sztrájkharc változatlanul tovább tart. Állami fegyvergyärak és ARZENÁLOK: Limogesben az arze­nál munkásai már augusztus 11 éta sztrájkolnak. Augusztus 12. óta sztrájkban állnak az arzenál munká­sai Toulon, Brest, Cherbourg, Lo- rient haditengerészeti támaszponto­kon. Az arzenálok és fegyvergyárak munkásai csütörtökön csatlakoztak a sztrájkhoz. BÁNYÁSZÁT: A sztrájkmozgalom tegnap kiterjedt Nord és Pas-De- Calais megyék összes aknáira. Gard megyében a vasércbányászok is sztrájkba léptek. Mulhouse vidé­kén. Elzászban sztrájkolnak a káli­bányák munkásai. Aveyron megyé­ből a szénbányászok sztrájkja átter­jedt a Loire-megyei bányákra is. ÉPITÖMUNKASOK: A dolgozók az egész országban sztrájkba léptek. FÉMMUNKÁSOK: A Hispano­Suiza művekben újabb gyárrészie- gek csatlakoztak a sztrájkmozga­lomhoz. A Paris környékén lévő Wagon- Lits dolgozói St. Dcnisben szintén sztrájkba léptek. 24 órára szünetel­tetik a munkát az SNCAN repülő- gépgyár munkásai is. A keresztény CFTC szakszervezeti szövetség értesítette tagjait az egész országban, hogy csatlakozhatnak minden más szakszervezeti szövet­ség által elrendelt sztrájkmozgalom­hoz, amennyiben ez nem lépi túl a 48 órát. béke megszilárdításénak és a népek biztonsága megóvásának politikája A „Pravda“ vezércikke Moszkva (TASZSZ) A „Pravda“ augusztus 13-i számában vezércikket közöl „A béke megszilárdítá" sának és a népek biztonsága megóvásá­nak politikája“ címmel. A vezércikk rá­mutat arra, hogy a Szovjetunió népei szo­rosan a kommunista párt és a szovjet kormány köré tömörülve, raját ügyükbe vetett rendíthetetlen hittel, bizton halad­nak előre a kommunizmus útján, kitár tóan harcolnak az egyetemes békéért. A szovjet állam fennállásának első nap­jaitól kezdve változatlanul a béke nemzetközi együttműködés, a népek kö­zötti barátság következetes harcosaként száll síkra. „A szovjet kormány számára -— mon­dotta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszakán elhangzott beszédében G. M. Malenkov, a szovjet kormány veze­tője — számunkra, valamennyi szovjet ember számára nem taktika és diplomá­ciai mesterkedés kérdése a béke megszi­lárdításának és a népek biztonsága meg­óvásának ügye. Ez jö vonalunk a kül­politika terén.“ A szovjet kormány külpolitikája nem­csak, hogy teljes mértékben megfelel a Szovjetunióban, élő népek alapvető érdé" keinek, hanem más népek létérdekeivel és kívánságaival is megegyezik. Hála a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság, az egész demokratikus tábor kitartó erőfeszítései­nek, az utóbbi időben komoly sikerek születtek a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a békéért és az új világháború elhárításáért vívott harcban. A cikk a továbbiakban hangsúlyozza a koreai fegyverszüneti egyezmény aláírásá­nak és a berlini provokáció ^kudarcának jelentőségét — majd így folytatja: A Szovjetuniónak a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért folyó Karcban aratott sikereihez a szomszéd államokkal való kapcsolatok megjavítása is hozzátírtozik. A Szovjetuniónak az a célja, hogy ezeket kapcsolatokat az igazi jószomszédi viszony színvonalára emelje. A Szovjet­uniónak nincsenek területi igényei egyet­len állammal szemben sem, így a szom­szédos államokkal szemben sem. A szov­jet külpolitika megdönthetetlen elve minden ország — akár nagy, akár kicsiny — nemzeti szabadságának és szuverént" ásának tiszt eledben tartása. A szovjet kormány a béke megszilárdí­tása érdekében következetesen folytatja a külső gazdasági kapcsolatok kiterjesztésé­nek politikáját, Karcol az országok közötti egészséges kereskedelmi kapcsolatok helyreállításáért. Ezen az úton figyelemre­méltó sikereket értünk el. A lap hangsúlyozza; hogy « Szovjet­uniót nagy cs megbonthatod?-! barátság kötelékei fűzik a Kínai Népköztársaság­hoz. Bővül és erősödik a Szovjetunió minden irányú együttműködése Lengyel- országgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával a Mongol Népköztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Szün telenül fejlődnek a Szovjetunió baráti kapcsolatai a Német Demokratikus Köz­társasággal is, majd rámutat arra, hogy a demokratikus tábor népeinek testvéri együttműködése állandóan fejlődik és izmosodik. A demokratikus tábor népei keményen megvetették lábukat az új élet útján és erről az útról sohasem térnek le. A demokratikus táborhoz tartozó, az imperialista járomból kiszabadult és ön­álló nemzeti politikát folytató országok szabad népeinek sikerei dühvei töltik el azokat, akik másokkal szeretik kiszedetni a gesztenyét a tűiből. A „Pravda“ ezután foglalkozik az im­perialisták agresszív módszereivel és le­szögezi, hogy a nemzetközi kapcsolatok történetében példátlan az agresszív erők mostani féktelen felforgató tevékenysége, durva beavatkozásuk az államok belső ügyeibe, példátlanok az agresszív erőknek a kormánypolitika színvonalára emelt nemzetközi provokációi. Az Egyesük Álla­mokban nyíltan százmillió dollárokat utal­nak ki az országok közötti elemi jogsza­bályok és szokások megsértésével más államok ellen irányuló kártevő és felbujtó tevékenységre. A nemzetközi helyzet ki­élezésére irányul az államok közötti kap­csolatokat mérgező egész hírhedt „hideg- háborús stratégia“ is. A vezércikk hangsúlyozza: A Szovjetuniónak és a demokratikus tábor országainak eltökélt szándéka, hogy nemzetközi téren megvédik létérdekeiket és a két rendszer békés egymásmelleit élésének politikáját folytatják. A jelen­legi erőviszonyok mellett mindez azonban nemcsak a demokratikus táborhoz tartozó országok kötelessége, Kanéin kötelessége minden más országnak is. A másik út a reménytelen kalandok és az elkerülhetet­len kudarcok útja. A Szovjetunió külpolitikai programja vilá­gos és érthető. Ezt a programot helyes­léssel fogadja a béke és a népek közötti barátság minden őszinte híve, mert min­den nép legbensőbb kívánságainak és törekvéseinek megfelel. Ügyünk legyőzhetetlen. A kommuniz­mus építésében újabb győzelmek felé ha­ladó szovjet nép egységesebb és egyönte­tűbb, mint valaha, A szabad népek demo­kratikus tábora hatalmas gátat jelent az új világháború kirobbantására törekvő agresszív erők útjában. Ha a népek éberebbek lesznek és arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy az agresszorok terveinek meghiúsítása érde­kében leleplezzék az imperialista mester­kedéseket és cselfogásokat, a béke bizto­sítva lesz. (MTI) Rmerikai kormánykörökben bosszúsággal fogadták a Szovjetunió és Argentina között létrejött kereskedelmi egyezmény hírét Amerikai kormánykörökben bosszanko- dással fogadták azt a hírt, hogy augusz­tus 6-án a Szovjetunió és Argentína kö­zött kereskedelmi szerződést írtak alá Buenos Airesben. Ezt a bosszankodást különösen két ok magyarázza: Az egyez­mény aláírása. — Ez az első jelentősebb egyezmény, amelyet egy délamerikai or­szág a Szovjetunióval kötött — követendő például szolgálhat a többi délamerikai kormány számára. A másik ok az, hogy a Szovjetunió által szállítandó áruk listá­ján olyan „stratégiai“ természetű cikkek szerepelnek, amelyeknek a Szovjetunióba irányuló exportját az amerikaiak betiltot­ták. Ez a körülmény feltétlen gondolko­dásra késztet több olyan kormányt, amely már különben is elégedetlen az amerikai kereskedelmi korlátozásokkal, hogy váj­jon célszerü-e tovább folytatni a keres­kedelmi korlátozások politikáját. Az amerikaiak bosszúságát még növeli az a tény, hogy ennek a kereskedelmi egyezménynek az aláírására nem sokkal azután került sor, bogy Eisenhower elnök fivére hosszabb tárgyalásokat folytatott Argentínában a kormány egyes tagjaival, sőt magával Peron elnökkel is. Tízezer forint pénzjutalomban részesül a második negyedévben legjobb eredményt elért földmíívesszövetkezel A SZÖVOSZ a második negyedév munkaversenyében legjobb ered­ményt elért földmúvesszövetkezetet augusztus 23-án tízezer forint pénz­jutalomban részesíti. A pénzjutalom átadásakor a leg­jobb eredményt elért földművesszö­vetkezet megkapja a SZÖVOSZ és a KPDSZ vándorzászlaját és elnyeri az „ország legjobb földművesszövet­kezete“ kitüntető címet. A SZÖVOSZ ugyancsak augusztus 23-án a megyékbe#! legjobb ered­ményt elért földművesszövetkezetek dolgozói között összesen mintegy százezer forint* pénzjutalmat oszt ki* ........................................................................................................imiimhiiiiii.....mi..... ...............................................................iiiiiiiimiimiiiiiimiiiiiiiimiiniiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiMiiiMMiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iii'Hiiiiiiiii 1945 ÁPRILIS 4 óta a szabadság napja ragyog a magyar nép felelt. A dicső szovjet fegyverek elhozták a magyar dol­gozóknak is a boldog, szép, munkás élet lehetőségét s a dolgozó nép —- a párt vezetésével — élt is ezzel a lehetőséggel. Ezért ünnepelhetjük meg büszkéi öröm mel, hogy négy évvel ezelőit, 1919 augusz­tus 20-án, addigi győzelmeink és eredmé nyeiwk alapján, pártunk új Alkotmányt adott a magyar dolgozóknak. Ez az Alkot­mány — a szocializmust építő nép Alkot­mánya s mint ilyen, a nagy szovjet példa nyomán biztosítja a munkához, a műve­lődéshez, a pihenéshez való jogot, a dol­gozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólás- és sajtószabadságot. Ellenségeink, élükön az amerikai im­perialistákkal, sokszor ócsárolják gyűlö­lettől habzó szájjal a mi népi demokra­tikus rendszerünket, a mi Alkotmányun­kat. Az amerikai szavazógépezet megaka­dályozza ENSZ-be való felvételünket, mert szerinte nem vagyunk „demokra­tikus“ állam. Más alkalommal a Hágai Nemzetközi Bíróság elé akarják citálni a magyar dolgozó népet, mert — ismét szerintük — „megsértjük az alapvető em­beri jogokat“. Gyűlöletük forrása abban van, hogy kiűztük az ezer és tízezer hol­dakról a főurakat és főpapokat, dolgo­zóink kezébe adtuk a gyárakat s nem utolsó sorban, mert a Mindszenty- és Grősz-féle hazaárulókat bíróság elé állí­tottuk és elítéltük őket- Persze az impe­rialistáknak jobban tetszik Li Szin-Man, délkorevai bábkormány elnöke, aki a hős koreai nép vérével hizlalta kövérre a Wall Street mágnásainak pénzeszsákjait. Az amerikai imperialisták dicsőítik Amerikát, mint az „igazi“ demokrácia hazáját, minduntalan arra hivatkoznak, hogy van szabadságszobruk és Független­ségi Nyilatkozatuk. Valóban, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, amely az 1775 1783-as függetlenségi és szabadságKarc szülötte, majd az 1787-ben megfogalma­zott s papíron máig is fennálló alkotmány demokratikus módon leszögezi az emberi jogok alaptörvényeit. AZ AMERIKAI imperialisták azonban olyan messze estek a Függetlenségi Nyi­latkozattól, a demokráciától, mint Eisen­hower attól a George Washingtontól, aki­nek nagy része volt az amerikai alkotmány kidolgozásában. A nyilatkozat alapján ma js lehetséges volna Amerika dolgozói­nak szabad és féleletnnélküli életet élniök. ■Ámde a finánctőke mindenható nagyurai, a Szövetségi Nyomozó Iroda ujjlenyomat- gyűjtő vezetői, a dolláron megvásárolt A Függetlenségi Nyilatkozat . — és az amerikai valóság tábornokok és főpapok véres cselekedetei megcsúfolják az amerikai alkotmányt. Lássuk csak, mit mutatnak meg a tények mi maradt meg George Washington örö­kéből a Szabadság-szobor árnyékában. „A kongresszus nem honolván törvényt, amely korlátozza ...“ — így kezdődik az Egyesült Államok alkotmányának az pontja, amely az emberi jogokra vonat­kozik. Az USA kongresszusa azonban már elfogadott és hatályba is léptetett olyan törvényeket, amelyek láhl>al tiporják mind a Függetlenségi Nyilatkozatot, mind az emberi jogok alaptörvényeit. Ilyen pél­dául a hírhedt Smith-törvény. Ennek ér telmében immár „törvényes“ alapon hajtő- vadászatot indítottak Amerika valamennyi haladó eleme, békeharcosa ellen. Az amerikai alkotmány értelmében: ,,A kongresszus nem hoz olyan törvényt, amely a szólásszabadságot korlátozza.“ Viszont a kommunista vezetőket börtön- büntetésre ítélték a marxizmus—leni.n- izmus tanainak terjesztése miatt. Ralph Spitzer professzort elbocsátották Oregon állam egyeteméről, mert egy tudományos folyóiratban Liszenko szovjet akadémikus munkásságára hívta fel az olvasók figyel­mét. Dr Lee Lnrcb is kollégiumi állásával fizetett, amiért szót emelt egy newyorki bérházból kilakoltatott néger család ügyé­ben. Az imperialistáknak mindenki össze­esküvő, aki jobb életet és békét akar. Bűn elfogadni a Haladó Párt kormányzó- jelöltségét i«, mint tette ezt James Barfitt professzor, akinek emiatt meg kellett válnia georgiai egyetemi tanszékétől. Mindezen esetekben a „vádtanács“ a szólásszabadságot ültette a vádlottak pad jára, mert a Smith-törvény a szólásszabad­ság olyan legerőszakosabb korlátozását tartalmazza, amelyet az Egyesült Államok­ban béke idején vaiaKa is törvénybe ik­tattak. „A KONGRESSZUS nem hoz olyan törvényt, amely a sajtószabadságot korlá­tozza.' — hirdeti tovább az amerikai al­kotmány. E szavakhoz ragaszkodnak is szavakban Gobbels amerikai tanítványai, akik hangzatos frázisokkal hirdetik a gondolat szabadságát, a sajtó független­ségét, sőt olykor merészségükben még saitóerkölcsről is beszélnek. A tények azonban ezen a téren is mindennél job­ban beszélnek a nagyhangú kijelentések helyett. Az amerikai sajtót a monopóliu­mok uralják s ebből a tényből egész egy szerűen következik, bogy a c^ak e mono­póliumok urainak üzleti érdekeit, neve­zetesen a háborút kiszolgáló újságoknak, folyóiratoknak adnak tág terjeszkedési lehetőséget. A rádióadásokat négy hatal­mas konszern irányítja, ismét a nagy tőke, a rabló imperializmus terveinek megfelelően. Jut idő bőven a rádióadások közt a háborús uszításra, a Szovjetunió és a népi demokráciák megrágalmazására, a baktériumfegyver propagálására, a gyil­kosságokra, a prostitúcióra, a néger- lincselésekre való felbujtásra, azaz az amerikai életforma dicsőítésére. A Füg­getlenségi Nyilatkozatot m-gcsúfolva, kér­lelhetetlenül végrehajtják a fasiszta Mac- Carren-törvényt, amely korlátlan hatal­mat ad a rendőrségnek a házkutatások és letartóztatások foganatosítására; vagy a Taft—Ha rtley - f éle rabszolgatörvényt, amely az amerikai munkásság másfélévszá­zados harccal kivívott szakszervezeti egye­sülési jogát vetnja meg; amely minden sztrájkot törvénytelennek nyilváníthat; s amely alkalmat ad arra, hogy a szakszer­vezeti vezetőket, -i sztrájkolókat törvény elé állítsák. Az amerikai burzsoá rádió viszont megtagadta a jogot, a Haladó Párttól, hogy az elnökválasztások alkal­mából programját a széles dolgozó töme­gekkel megismertesse. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK alkot­mánya a többi között azt is kimondja; ,,Sen kit sem lehet törvényes bírói eljárás nélkül életétől, szabadságától, vagy vagyo­nától megfosztani“ Ennek ellenére a sajtó szinte naponta számol be a négergyilkos- ságokról, amely esetekben a rendőrök egyszerűen belekötnek a négerekbe, hogy aztán kényük-kedvükre lepuffanthassák őket. Olyan eset természetesen még nem fordult elő, bogy a gyilkos rendőröket törvényes bírói úton felelősségre vonták volna. Vagy talán azt nevezik „törvényes bírói eljárásnak“, bogy a játszadozó né­ger kisgyermekeket tüzelésre kész gép­pisztollyal kergetik szét? Az meg szinte mindennapos, hogy letartóztatnak négere­keit, mert a fehérek részére fenntartott helyiségeket látogattak. A négerek legfel­jebb csak arra jók, hogy ,a csatatéren meghaljanak az imperialistákért, vagy olimpiai bajnokságot szerezzenek az USA-nak. DE A KISEMBEREKET, ,a kistökése- ke.t, akiknek vagyona egy ház, egy; kis üzlet, sem védi az alkotmány írott szava4 A kapitalizmus törvénye: a nagy hal meg­eszi a kis halakat. Amerika mostani urainak pénzéhségP miatt nincs biztosítva Amerikában aZ olyan alapvetően emberi jog, mint a dol­gozók jog.a a munkához, az üdüléshez, a pihenéshez stb. A hadiipar fejlesztése nyomán egyre no, a munkanélküliség, amely a részleges munkanélküliekkel együtt ma az összlakosság 10 százalékát teszi ki, vagyis 14 milliót. A katonai ki-* adások, az adóemelések miatt nem jut pénz élelemre, ruhára, köznevelésre. A polgári fogyasztás az elmúlt évihez viszo- nyitva 35 százalékkal csökkent, az adók a dolgozók keresetének 40 százalékát te-4 szik ki. 1951-ben az Egyesült Államokban: o háború előtti öt év átlagánál búsból 6, lisztből 13, gyümölcsből 15 százalékkal fogyasztottak kevesebbet. A fegyverkezési, verseny következtében nem valósulhat meg komoly lakásépítési program, amelyet pedig kétségbeesve ' várnak a hajléktalan milliók. 1948 as statisztikai adatok sze- rint minden ötödik amerikai családnak barak, viskó, vagy kiselejtezett autóbusz jelenti a „családi házat“, a 46 millió amerikai család közül 15 millió egészség- télén, nedves lakásban él. AZ ALKOTMÁNYBAN lefektetett szabadság ugyanis csak a monopóliumok" nak jelent szabadságot. Ezek alkotmá­nyon, emberi jogokon, becsületen, gyer­mekek, anyák, aggok életén keresztül gázolva, megindították a koreai háborúi, mert ez nekik ió üzletet jelent. A Mor­gan-, Rockefeller-, DuPont- és Mellon- családok kezében összpontosult monopó­liumok széditő árakat állapítottak meg a fegyverekre és hadianyagokra Az amerikai dolgozók egyre jobban fel­ismerik az összefüggést saját nyomoruk és uraik duzzadó pénzeszsákjai között. Tudják, hogy az a háború, amelyet az imperialisták — az alkotmány és a Füg­getlenségi Nyilatkozat sutbadobásával — készítenek elő, a dolgozóknak sokmilliő halottat és sebesültet, soha nem látott nyomort és mérhetetlen szenvedést jelent. Azt is tudják, hogy ez a háború az ame­rikai városokat is rombadöntené. Tilta­kozásul sztrájkolnak Amerika dolgozói. AZ AMERIKAI DOLGOZÓKNAK ezen akciói, együtt a világ valamennyi becsü­letes emberének békeharcával, megálljt kiáltanak az imperialisták háborús tervei elé. S az amerikai dolgozók a világ dol­gozóinak segítségével kiharcolhatják ma­guknak a Függetlenségi Nyilatkozatban lefektetett emberi jogokat s felépíthetik azt a társadalmi rendszert, amely leg­jobban megfelel érdekeiknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents