Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-02 / 181. szám

ESZSEMATTTÁITÖRSZÁG Vasárnap. 1953 augusztus 8. fl Magyar Hépközlársaséo Miniszlerianácsának Irafározala a tsrraeiGszöv&tkezelek és az egyénileg dolgozó paraszt gépállomás! tífjfarsozásaína^ olengerissérö!, a gépállomássá dijtlzetési rendszerének meg«áiteziaiá$áró! és a dijlclelek [eszáüifásáról A Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa a terméshozam növelése, a dol­gozó parasztság életszínvonalának eme­lése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom további fokozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hozta: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szemben fennálló, az 1952 július 1. napját megelőző' időből származó összes, a jelen határozat kihir­detésének napjáig ki nem egyenlített természetbeni és készpénzben'! díjtartozá­sait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok a gépállomások által végzett talajmunkák díját az 1953/54. gazdasági évben szabad választásuk szerint természetben vagy készpénzben teljesíthetik. A termelő- szövetkezetek a gépállomási díjra évköz­ben mind terményben, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csak a betakarítás után törté­nik. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvég­zésével egyidőben vagy utólag, készpénz­ben pedig a munkák elvégzésével egy­időben fizethetik a talajntunka díját. Ha a termelőszövetkezet, vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a díjat, vagy annak egy részét, ebben az esetben »z. előre fizetett díjakból 10 százalék ked­vezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére a gépállomások által végzett ta­lajmunka díjtételeit csökkenteni kell olymódon, hogy a 16—20 cm középmély­szántás díja termelőszövetkezeteknél az eddigi 45 búz.akilogranrnt, vagy 84 forint helyett 32 búzakilogramm, vagy 64 forint, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok­nál pedig 84 búzakilogranrm helyett 53 búzakilogramm, vagy 106 forint legyen. Ugyanilyen arányban kell csökkenteni az összes egyéb talajmunkák díját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha gépállo­mási szerződésben vállalt kötelezettségei­ket teljesítik, tehát traktorvezetőket és munkagépkezelőket adnak, továbbá az üzemanyagot kiszállítják. A termelőszövetkezetek részére biztosí­tott kedvezmények az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat csak ab­ban az esetben illetik meg, ha tagosított területen, az alapszabályoknak megfele­lően közös talajművelést végeznek. 4. A jelen határozatban megállapított díjtételeket 1953 július 1. és 1954 július 1. között elvégzett munkára kell alkat mazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953 július 1. után végzett talajmunkákra visszamenőleg is érvényesek. Az 1952/53. gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizetés marad érvényben. Magyar népköztársaság Minisztertanácsának renÉlete az állami larlalékíBlM öasznssüásárol, 9 dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről, a ióbaszeiérletek szabályozásáról Az állami tartalékterületek hasz­nálatát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb október 1-ig vég­leges formában rendezni kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelé­se biztosítva legyen. 1. §. (1) A be nem tagosítctt, illetve ál­lami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak át nem adott állami tartaiékföldekből — kérelmükre vissza kell adni a földet tulajdo­nukba azoknak az egyénileg gazdál­kodó parasztoknak, akik földjüket -1951. augusztus 1-e után felajánlot­ták, vagy elhagyták. Amennyiben a föld már befagosí- tásra"' került, vagy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet birtoká­ban van, helyette egyéb állami tar­talékterületből kell részükre földet tulajdonba adni. (2) Akik felajánlott földjükért el­lenértéket kaptak és részükre a föl­det visszaadták, az ellenértékét — ha: foglalkozásuk a földművelés — három év alatt egyenlő részletekben, — a foglalkozásuk nem a földmű­velés —■ egy összegben azonnal köte­lesek visszafizetni. 2. §. (1) A tartalékföldeket öt évre ha­szonbérbe lehet. adni. Tartalékföldet haszonbérbe vehet minden egyénileg gazdálkodó paraszt- Az így haszon- bérletbe vett terület nem haladhatja meg a saját területtel együtt a 25 kát. holdat. Ez alól a földművelés­ügyi miniszter kivételt tehet­(2) A tartalékföld évi haszonbére a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után öt fo­rint. A haszonbérlőnek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járó teljes beadási kötelezettséget teljesíteni. A tartaléktőidből a haszonbérlet területét a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszon­bérlő saját, földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell számításba venni. 3. §. (1) A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetkezeti cso­portokat is — a tartalékföldek hasz­nálatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A tartalékföldeket első­sorban a termelőszövetkezetek hasz­nálatába kell adni, ha annak meg­művelését önként vállalják. A ter­melőszövetkezet, a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a föl­det ingyenes használatra kell át­adni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezettséget köte­les teljesíteni. (2) A tagosított tartalékföldet ter­melőszövetkezeteknek kell hasz­nálatba adni és helyette, — ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját fzét- szórt, parcelláit, kell haszonbérlet út­ján hasznosítani. (3) A termelőszövetkezetek meg­szilárdításával és megsegítésével ar­ra kell törekedni, hogy a termelő- szövetkezet földet ne adjon le. Ame­lyik termelőszövetkezetnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gon­dos művelésének előmozdítása érde­kében kevésbbé munkaigényes növé­nyek termelését nagyobb arányban kell előirányozni. 4. §. A földdel nem rendelkező dolgo­zók a tartalékterületekből vetemé­nyes kert céljára, családonkinf leg­feljebb egy kát- hold földet vehetnek haszonbérbe öt évre. Veteményes­kert, céljaira lehetőleg a községhez (városhoz) közeleső. kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell ha­szonbérbe adni. A veteményeskert­nek használt tartaléktőid haszon­bére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után tíz fo­rint, amellett a haszonbérlő a ház­táji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. 5. §. /I/ Az állami termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését vetőmag-köl- csönnel és termelési hitellel segíti elő. /2/ Az 1953-ban begyűjtött termés­ből állami vetőmag-alapot kell léte­síteni. Az alapból a termelőszövetke­zeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalékföld- terülctnek megfelelő mértékig ktl- csönvetőmagot lehet adni. A vetőma­got öt százalékos többlettel a jövő évi termésből természetben kell visz- szaszolgáltatni. /3/ Műtrágya és gazdasági eszkö­zök vásárlására, valamint a gépállo­más útján végzett munka díjának ki­fizetésére — indokolt esetben — ter­melési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tarta­lékföldet bérelnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kát. hold­ja után legfeljebb ötszáz forint ter­melési kölcsönt lehet adni. 6. §, fit A föld tulajdonosa, vagy ha­szonélvezője mező- és erdőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részés művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet ha­szonbérbe, vagy részes művelésre venni. Az állam előhaszonbárleíi jo­gát nem gyakorolja. /2/ A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köte­les a beadási kötelezettséget telje­síteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalékföldből bérbe vett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb terüle­tétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. §. /2/ bekezdésében fog­laltaknak megfelelően. Részesművelés esetén a teljes be­adásért a tulajdonos és a részes mű­velő egyetemlegesen felelősek. /3/ A haszonbérleti, részesművelési megállapodások érvényességéhez ha­tósági jóváhagyás nem szükséges, de nyilvántartás végett be kell jelen­teni a községi tanácshoz. /4/ A haszonbérietek szabályozá­sára és ellenőrzésére kiadott a jelen rendelettel ellentétes minden koráb­bi fendelkezés hatályát veszti. /5/ A 9.000/1948/VIII. 28. Korm, számú rendelet alapján az állam ha­szonbérleti jogának gyakorlásával létesített kishaszonbérletek érvényes ségét a bérlők kívánságára legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani. 7. §. A haszonbérlő a tartaléktőidről, vagy tulajdonostól (haszonélvezőtől) bérelt területet saját kezelésben kö teles megművelni, azt tovább haszon­bérbe nem adhatja. 8. §. A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megműve­lésének biztosítása a községi tanács végrehajtó bizottságának a feladata. 9. §. A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűj­tési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter gondoskodik. NAGY IMRE a minisztertanács elnöke. NEMZETKÖZI SZEMLE Egyre c&ökken a jugoszláv főiskolai hallgatók száma A „Politik?“ című jugoszláv lap írja, hogy a szkopljei pedagógiai fő­iskolán állandóan csökken a hallga­tók száma. Az idei tanévben voltak olyan csoportok a főiskolán, ame­lyeknek mindössze négy tagja volt. Más csoportnál is előfordult, hogy mindössze két hallgató vett részt az előadásokon. Erre való tekintettel a macedóniai kulturális és közokta­tásügyi tanács határozatot hozott a tíz hallgatónál kevesebbet számláló csoportok feloszlatására. 0 magyar kormány tiltakozó jegyzéke Jugoszláviához Gőz Imre magyar határőr letevése miatt Július 30“áii este nyolc órakor Tót- szerdahely közelében, a Mura folyó védő­gátján, a magyar-jugoszláv határvonal mentén jugoszláv határőrök lelőtték Gőz Imre ma írva r határőrt, aki ott járőr- parancsnokával együtt a szokásos járőr- szolgálatot látta el. Gőz Imre határőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terü­let feló'l puskalövést adtak le magyar Szedd lel a hullattalmái! Mázsánkint §0.-- Ft-érl gyűjti be a MEZÖKER területre és felment a tőle néhány mé­terre fekvő védőgátra, hogy megálla­pítsa a lövés eredetét. Amikor felért a védőgátra, a jugoszláv területről újabb puskalövést adtak le, amely Gőz Imrét azonnal megölte. A járőrparancsnok baj' tárta segítségére sietett, jugoszláv oldal­ról azonban ismét tüzet nyitottak és egy lövedék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Népköztár­saság külügyminisztériuma kormánya megbízásából tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozik a magyar határőr ellen elkövetett halálos kimenetelű tárna“ dás miatt és felszólítja a jugoszláv kor­mányt, hogy sürgősen kutassa fel a bű­nösöket és azokat példásan büntesse meg. A külügyminisztérium jegyzékében felhívja a jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy az ilyen támadások kiélezik a magyar-jugoszláv határon fennálló hely zetet és hátráltatják a normális határ­menti állapotok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket. (MTI), De Gasperi bukása megmutatja a klerikális kormány népellenes háborús nyomorpolitiká- jának csődjét, ugyanakkor azt az igazságot, hogy a nép akaratával szemben hosszabb ideig kormányoz­ni nem lehet. De Gasperi megpró­bálta, hogy a június 7-i választáso­kon megnyilvánult népakaratot sem- mibevéve, ugyanott folytassa, ahol abbahagyta. Nem akart tudomást venni arról, hogy a választásokon balratolódás következett be — ő jobbfelé lépett, tovább a katasztrófa­politika lejtőjén. De Gasperi nyolca­dik kormányának már csak ezért, is buknia kellett-Az olasz parlement De Gasperi kereszténydemokrata kabi­netjétől mindjárt bemutatkozásakor megtagadta a bizalmat. Pedig De Gasperi, aki vén róka a kulisszák mögötti mesterkedésekben, minden manővert megpróbál), hogy hatalmon maradhasson. A kis ,,kü- zéppártokat“ előbb megfenyegette, majd igyekezett megvásárolni őket, ezután Saragat útján Nenni pártja felé kezdett sziréndalba, majd ami­kor megkapta a szocialisták csstta- nós elutasító válaszát, nyíltan foly­tatta eddig „bizalmas“ alkudozásait az újfasisztákkal és monarchistákkal. Trükkjei sorra csütörtököt mondtak. Egykori koalíciós társai, a köztársa­ságiak és liberálispártiak —■ éppen súlyos választási vereségükből okul­va — nem akarták ismét kompromit­tálni magúkat, ugyanakkor arra szá­mítottak, hogyha tartózkodnak a sza­vazástól, egy következő „menetben“ zsírosabb koncot, zsarolhatnak ki a kereszténydemokratáktól. Hasonló számítás vezette a monarchiákat is, akik már-már hajlandók voltak — persze néhány jól kifizetődő minisz­teri tárca ellenében — De Gasperi mellé állni, de Covelli, a párt titkára végül is meggyőzte a monarchista képviselőket arról, hogy De Gasperi köztársaságának még nagyobb árat kell fizetnie a királypárti bizalmi — voksokért•.. Amit nem ért el De Gasperi klikk­je a „Lege Truffa“, a hírhedt csaló választójogi törvény segítségével, azt nem tudta elérni parlamenti alkudo­zásokkal sem. A kommunista képvi­selők megmondották: Az olyan kor­mány, amely egyetlen ígéretét sem váltja be, amely csalással, látszat-in­tézkedésekkel akar port hinteni a választópolgárok millióinak szemébe, buknia kell. Látszatra talán apróság­nak tűnő, de mégis mélyen jellemző a kerikális kormánynak népellenessé- gét. palástoló látszat-intézkedéseire az az eset- hogyan „oldotta meg“ a kereszténydemokrata városvezetőség például a római barlanglakások prob­lémáját. Két kilométerre Róma köz­pontjától. a carioli luxusnegyed hatá­rában ezrével élnek az emberék föld- bevájt üregekben. A Tiburtinó ne­gyedben a hivatalos sztatisztfka sze­rint — 23,000 ember tengődik láda­hulladékból, bádogdarabokból össze­tákolt kunyhókban. A kormány megígérte, hogy vál­toztat ezen a helyzeten. S valóban nem lehet azt mondani, hogy De Gasperi Rómája nem tesz temmif a szerencsétlen barlanglakok érdekében. A polgármester rendelkezésére min­den viskón és barlangon — házszá­mot helyeztek el. így „megoldó­dott“ a kínos probléma: A barlangok immár „lakásokként“ kerülnek S statiszíikába ... Az olasz dolgozók azonban máskép akarják javítani a stati3ztikát. Azfc követelik, hogy a háborús építkezőn sek helyett gyárakra és iskolákra,- lakásokra és kórházakra költsék 3 sokmillió adó-lírát, — azt követelik, hogy juttassák valóban építőmunká- hoz a munkanélküliek százezreit­Az olasz kormányválság hátterén ben a tömegnyomor rettentő képe sö- tétlik. Az a jelentés, amelyet, a na­pokban tétt közzé, az úgynevezett Vigorelli bizottság (Vigorelli szódáin demokrata képviselő elnökletével kj-t küldött parlamenti vizsgálóbizottság), némi fényt, vet erre a képre. Olaszn országban 232.000 család, vagyis az olasz családok két százaléka pincékn ben, barakokban. padlásszobákban la­kik Az olaszok 7.5 százaléka, 896.000 család az év egyetlen napján sem fon gyaszf húst, sem cukrot. Matera men gyében mindössze egyetlen, 130 ágyas kórház van 180.0Ö0 lakos számára. Caltanisettában a mezőgazdasági munkás családok ezer csecsemője kön zül több mint száz meghal. Az 1,100.000 lakosú Nápolyban csak a lan kosság 28 százalékának van munkája. A burzsoá képviselők jelentése „rá­mutat“ arra, amit nem lehet letagad- ni. — de nem javasol semmit, a nyon mór enyhítésére Nem is javasolhat ehhez meg kellene változtatni az uralkodó klikk népellenes politikán ját. meg keltene taí?adni az ..atlanti“ nolitikát. amely a jelenlegi kaf.asztrón fális helyzetbe döntötte Olaszorszá­got. A hazaáruló politika elvetését kön vetelték azok a népi tüntetések, amen lyek országszerte lezajlottak De Gas- peri bukása után. A béke és a társa­dalmi haladás kormányát követeli az olaáz nép, olyan kormányt, amely — mint Togliatti elvtárs mondotta a köztársasági elnökkel folytatott meg­beszélése ufán — feldntetbe veszi a néptömegek akaratát, törekvéseit, követeléseit, mégha e néptömegek a baloldal, vagy a szélsőjobboldal köre csoporfosulr.ak is“. De Gasperi bukása az amerikai lan kájok politikájának kudarcát is jen lentik. Az olasz félhivatalos hírügyn nökség azt jelentette Washingtonból- hogy „az amerikai kormánykörökben; a De Gasperi kormány bukása sajn nálkozásf és bosszúságot keltett“. A „Le Monde“ című francia, lap arra ia rámutatott, hogv „nemcsak Washing­tonban. hanem Bonnban is nagy á nyugtalanság“. „Mindenesetre _ rr- folytatja a francia lap — kétségten lennek látszik, hogy el kell halasz-* tani a Baden-Badenben augusztus 7-re kitüz.ött értekezletet amelyen az európai hadseregről szóló egyez-* ményt aláíró hat, ország képviselői vettek volna részt az olasz miniszter- elnök vezetésével“. A „Le Mond?“ kertelés nélkül megállapítja, hogy De GaSDeri bukása nem pusztán olasz belügy, hanem a nyugateurópai amerikai politika kudarcának meg­nyilvánulása is. Mint a lap írja, az ólasz kormány bukásával az „európai hadsereg“ terveit is súlyos csapás érte. Kétségtelen, hogy De Gasperi bu­kásával az amerikai politika egyik legfontosabb európai ügynökét vesz­tette el. fiz osztrák dolgozók köszöneté a Szovjetuniónak a megszállási költségekről való lemondásért Dobretsberger professzor az osz­trák népi ellenzék elnöke kijelentet­te: ,,A szovjet kormány a megszállá­si" költségekről való lemondással újabb jelentős lépést t.ett az Auszt­riával való rendes baráti kapcsolatok helyreállítása érdekében. Népünk érdeke azt kívánja, hogy most már végre az osztrák kormány a maga ré­széről szintén tegyen lépéseket, ame­lyek helyreállítják a kölcsönös bizal­mat és szabaddá teszik az utat az osztrák államszerződés megkötésé­hez“ . Az „österreichische Volkstimme“, az Osztrák Kommunista Párt köz­ponti lapja a következőket írja: „A szovjet kormány újabb bizonyí­tékot szolgáltatott, arra, milyen nagy megértést tanúsít az osztrák nép óha­ja iránt, hogy az osztrák kérdés ren­dezéséhez kedvező légkört teremtse­nek. A szovjet jegyzékek a szovjet kormánynak azt az akaratát bizo­nyítják, hogy támogatni szándékszik az osztrák népet az egész osztrák kérdés rendezésére irányuló kívánsá­gának teljesítésében. Az osztrák nép követeli kormányá­tól, hogy vonja vissza kihívó jegyzé­két, amellyel elutasította az állam- szerződést és vessen véget az Ame­rikától függő egyoldalú politikának,- amely eddig megakadályozta a meg­egyezést és az államszerződés megkö­tését, (MTI) p török gyermekek 55 százaléka nem jár iskolába A „Vatan“ című török Lap közli Rifk) Szalim Burcak közoktatásügyi miniszter bejelentését, hogy Törökországban más­félmillió iskolaköteles korban lévő per­mek nem jár iskolába. Ezek szerint a* iskolaköteles török gyermekeknek körül* belül 55 százaléka nem jár iskolába. L átta már este a kivilágított IVliskolcot az Avasról? Jöjjön fel a* avass Sörlteríbe !!! Minden este kitűnő hideg-meleg ételek, bőséges választékban italok, kellemes zene és tánc szórakoztatja a vendégeket NYITÁS; D. V. 4-KOR! ZArAS: ÉJJEL 12-KOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents