Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)
1953-08-11 / 190. szám
Kedd, 1953 augusztus 11. ÉSZAKMAGYARORSZÁG G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén X’elése és olyan áruk termelésének csökkentése érdekében, amelyeket a lakosság nem keres. Elvtársak! A nép jólétének emelése terén nagy jelentősége van a lakásviszonyok, az egészségügyi ellátás további megjavításának, az iskola- és gyermekintézmény-hálózat kibővítésének. Bár a háború előtt és különösen a háború utáni esztendőkben nagyarányú lakásépítés íolyt nálunk, a lakásszükséglet még távolról sincs kielégítve és mindenütt erős lakáshiány érezhető. Különösen érezhető ez a városokban, hiszen a városi lakosság száma nálunk jelentékenyen megnőtt. Az 1926. évi nép- számlálás szerint a városi lakosság körülbelül 26 millió fő volt, 1940- ben már 61 millióra emelkedett, jelenleg pedig a városok lakossága körülbelül 80 millió. Ebben az évben jelentékenyen növekedtek a lakásépítést szolgáló állami beruházások és összegük majdnem négyszerese annak* amit a háborút megelőző 1940-es esztendőben költöttünk e célra. A lakásépítés azonban még mindig' rosszul halad, a lakásépítési terveket nem teljesítik egészükben, az állana által erre a célra előirányzott anyagi eszközöket nem használják fel teljesen. Sok minisztériumi, helyi szovjet- és pártvezető nem fordít kellő figyelmet a lakásépítésre. Még nem kevés olyan gazdasági szakemberünk ván, aki nem törődik a lakással. Uj vállalatok építése esetén gyakran nem építenek kellő mennyiségű lakóházat a vállalatok munkásai äs alkalmazottai számára és ezért sokszor az újonnan épült üzemekben nagy munkaerőnehézségek keletkeznek. Sok építőben gyökeret vert az a rossz gyakorlat, hogy az új házakat úgy adják át használatra, hogy sokminden nem készült el teljesen, a munkákat hanyagul végezték el. Ez lerontja a lakások minőségét és a. dolgozók joggal tesznek szemrehányásokat emiatt. A feladat az, hogy megjavítsuk a lakásépítkezést, biztosítsuk a lakásépítés és javítás terén az állami feladatok maradéktalan teljesítését. Több iskolára, gyógy- és gyermek- intézményre is szükségünk van. Az 1953. évi népgazdasági terv a múlt évhez képest előírja az iskolaépítés 30 Százalékkal, az óvoda- és bölcsődeépítés 40 százalékkal és a kór- házépítés 54 százalékkal való emelését. Az iskolák, kórházak és gyermek- intézmények építése az idén minden hiányosság ellenére gyorsabb ütemben halad, mint más építkezések. Sokszor előfordul azonban, hogy a kiutalt összegeket nem teljesen használják ki és az iskola-, valamint gyermekintézmény-építkezés lassan halad. Rosszul teljesítik a gyermek- intézmények építésének tervét a könnyűipari vállalatoknál, ahol — mint ismeretes — sok nő dolgozik és ezért különösen nagyjelentőségű az óvodák és bölcsődék kérdése. Nem kielégítően folyik a gyermekintézmények építése Ukrajnában, Bjelorusz- sziában és az OS2SZSZK több vidékén. Az iskolák, kórházak, bölcsődék és óvodák hálózatának kiterjesztése és munkájának megjavítása terén nagy felelősség hárul az egészség- ügyi minisztériumra, valamint a helyi szovjet- és pártszervekre, amelyek kötelesek fokozni gondoskodásukat az iskola-, gyermek- és gyógy- mtézmény-építésről, nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Elvtársak! Az ipar, a mezőgazdaság és a nép jólétének emelése terén előttünk álló halaszthatatlan feladatok megoldása érdekében új, jelentékenyen magasabb színvonalra kell emelnünk egész gazdasági és szervezési munkánkat. Helytelen volna, ha nem látnánk azokat a lényeges hiányosságokat, amelyek az állami és gazdasági szervek munkájában mutatkoznak. E hiányosságok nem csekély kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezekről a hiányosságokról szó volt pártunk XIX, kongresszusának határozataiban. El kell ismerni, hogy a minisztériumok, valamint a helyi párt- és szovjetszervek még nem kielégítően teljesítik a kongresszus irányelveit és nem tesznek kellő intézkedéseket a vállalatokat irányító munka megjavítására. A feladat az, hogy erőteljesebben szüntessük meg a meglévő hiányosságokat. A vállalatok nem kielégítő irányításának példájául szolgálhat az, hogy gazdasági, pénzügyi és tervező szerveink nem fordítanak figyelmet az önköltség csökkentésének kérdéseire. Ismeretes, hogy az Önköltség alapvető mutatószám, amely a vállalat egész munkájának minőségét jellemei, Sok gazdasági vezető megfeledkezik erről, kevéssé érdeklik a vállalat rentabilitásának kérdései. Egész sor iparágban nem teljesítették az ipari termék önköltsége csökkentésének és a munka termelékenysége növelésének ez év első félévi állami tervfeladatait. Az iparban még sok veszteséggel dolgozó vállalat van, amelyeknél a termékek önköltsége magasabb, mint ezeknek a termékeknek a megállapított ára; az ilyen vállalatok veszteségeit a jövedelmező, jól dolgozó vállalatok terhére fedezik. A veszteséggel dolgozó gyárak, üzemek és bányák léte — amelyek az élenjáró üzemek rovására élnek — aláássa a gazdasági számítás alapjait iparunkban, nem teremti meg a szükséges ösztönzést a felhalmozás további növelésére és károsan hat az állami költségvetés jövedelmének növekedésére. Igen sok a veszteséggel dolgozó vállalat és nagy a veszteségek ösz- szege a szén- és faiparban. Ezekben az iparágakban sok vállalat több éven keresztül nem teljesítette az önkölíségcsökkentési tervet és a munka termelékenysége emeléséneK tervét. Ennek következtében a szénás faiparban a termékek önköltsége még mindig magas és a szén, valamint a faanyagok magas önköltsége késlelteti nemcsak e termékek árának csökkentését, de sok más ipari termék árának csökkentését is. 1952-ben a nem jövedelmező ipari vállalatok veszteségei 16 milliárd rubelre rúgtak. Jelentős veszteségeket okoztak a nem jövedelmező vállalatok 1953 első felében is. Az önköltségcsökkentési tervfeladatok teljesítése terén mutatkozó Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálásakor, természetesen, nem tekinthetünk el a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet jelenleg mindenekelőtt azok a komoly sikerek jellemzik, amelyeket a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, az új világháború elhárításáért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a legkomolyabb nemzetközi bonyodalmak veszélyét rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fogadták a koreai fegyverszünet aláírását és joggal tekintik azt a békeszerető erők győzelmének. A béke és a demokrácia tábora több mint három éven át harcolt a koreai háború megszüntetéséért. A fegyver- szünet aláírása megkoronázta e harcot. Az embermilliók akarata olyan hatalmas és hatékony erővé lett, hogy az agresszorok kénytelenek számolni vele. Az agresszív körök — háborút robbantva ki Koreában — abban reménykedtek, hogy sikerül térdre kény szeri teniök a koreai népet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen háborút indító intervenciósok azonban elszámították magukat. Nem tudták megtörni a hős koreai népet. Háborús kalandba kezdve az intervenciósok arra számítottak, hogy céljukat villámgyors csapással és minden különös erőfeszítés nélkül elérik. A valóságban ez máskép alakult. Az intervenciósok hosszú véres háborúba bonyolódtak és miután emberben és hadianyagban nagy veszteségeket szenvedtek, alaposan megtépázódott katonai tekintélyük, kénytelenek voltak lemondani hódító terveikről. Ahogyan azt mondani szokták, gyapjúért mentek és megnyírva tértek vissza. A koreai nép harca az_ intervenciósok és a Li Szirr Man-klikknez tartozó bérenceik ellen, bebizonyította, hogy a szabadság és a haza függetlensége iránti odaadás hatalmas állhatatosságot, bátorságot és tömeges hősiességet szül. A koreai nép, amelyre a modern imperializmus leghatalmasabb katonai gépezete zúdult, legyőzhetetlenné vált, mert az igaz ügyért küzdött. Sohasem tűnik el az emberek emlékezetéből a dicső kínai népi önkéntesek nemes hőstette sem, akik segítségére siettek a koreai népnek. Erre a hőstettre nemcsak a hatalmas kínai nép, de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szívükből üdvözlik a koreai és a kínai népet a fegyverszünet elérése alkalmából. A feladat most az, hogy biztosítsuk az újjászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán védelmezte meg jogát, hogy rendelkezhessék saját sorsával, országának sorsával. Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogy a dicső koreai nép élete békében virágozzék. A kedvezőtlen helyzet nemcsak az iparban található meg. Még mindig magas az építkezés Önköltsége és nagyok a veszteségek az építőszervek többségénél; nem teljesíti a tervfeladatokat a munkák önköltsége terén sok gép- és traktorállomás, nem kielégítő a helyzet az önköltségcsökkentés terén a folyami szállításoknál, nem teljesítik a forgalmi költségek csökkentésének feladatait a kereskedelemben. A termék önköltsége csökkentésének döntő feltétele valamennyi vállalatnál a munka termelékenységének növelése. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ezt a feladatot sikeresebben oldjuk meg. Vállalataink élenjáró technikai felszerelése helyes kihasználás esetén lehetővé teszi, hogy egyre inkább megkönnyítsük a munkát és biztosítsuk a munka termelékenységének szakadatlan növekedését. A munka termelékenységének növelése, valamint a termék önköltségének csökkentése szempontjából hatalmas jelentőségű a termelés észszerű megszervezése, az, hogy növeljük a fő termelési folyamatokban foglalkoztatott dolgozók arányát a mellékmunkákat végző, kiszolgáló és kisegítő személyzet rovására. Az önköltség csökkentése és a munka termelékenységének növelése a szovjet nép anyagi jólétének fokozása szempontjából a termelés valamennyi ágazatában döntő jelentőségű. Minél nagyobb vállalatainknál a munka termelékenysége, minél alacsonyabb az önköltség, annál kisebb valamennyi termék és áru ára, annál magasabb a nép életszínvonala. Szovjetunió segíti a koreai népet, hogy behegeszthesse a háború okozta súlyos sebeket. A kormány elhatározta, hogy egy- tnilliárd rubelt juttat azonnal Korea szétrombolt gazdasági életének újjáteremtésére. Meggyőződésünk, hogy a Legfelső Tanács egyhangúlag helyesli ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a békés politika folytatásában megnyilvánuló következetessége és állhatatossága meghiúsította a berlini provokációs kalandot. A berlini kaland szervezői mesz- szemenő célokat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németország demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokratikus Köztársaságot, amely a német nép békeszerető erőinek támasza, Németországot militarista állammá tegyék. Európa közepén újjáélesszék a háborús tűzfészket. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne kitartó és állhatatos a béke érdekeinek védelmezésében, a berlini kaland igen komoly nemzetközi következményekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harc terén elért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejlesztésére törekvő szovjet kormány különös jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és a szomszédos államok közötti kapcsolatok megszilárdításának. E kapcsolatoknak az igazi jószomszédság színvonalára való felemelése: ez az a cél, amelynek megvalósítására törekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen állammal szemben sem, így egyetlen szomszédos állammal sem. Külpolitikánk megingathatatlan alapelve minden ország — legyen az nagy vagy kicsi — nemzeti szabadságának és szuverenitásának tiszteletbentartása. Magától értetődik, hogy a különbség országunk és néhány szomszédos állam társadalmi és gazdasági rendszere között nem lehet akadálya a baráti kapcsolatok megszilárdulásának. A szovjet kormány a maga részéről lépéseket tett a jószomszédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcsolatban és most az a kérdés, hogy kormányaik készek-e tevékenyen hozzájárulni a barátság megteremtéséhez nem puszta szavakkal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely kölcsönös gondoskodást tételez fel a béke és országaink biztonsága megszilárdításáról. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtized tapasztalatai bebizonyították, hogy a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsönös barátságos együttműködés. A szovjet-iráni kapcsolatoknak ily módon szilárd alapja van, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban felmerülő kér-» A feladat az, hogy végetvessünk a termelés önköltsége kérdései elhanyagolásának, biztosítsuk az önköltség rendszeres csökkentését és elérjük, hogy minden egyes vállalat rentábilis legyen. Hogy sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, alaposan fokoznunk kell a felelősséget az állami és gazdasági igazgatás minden láncszemének munkájában és növelnünk kell annak kulturáltságát. Az utóbbi hónapokban végrehajtattuk a minisztériumok összevonását és jelentősen kibővítettük a miniszterek hatáskörét. Ezek az intézkedések kedvező eredményekre vezetnek a gazdaság vezetésében cs lehetővé tették, hogy idén majdnem hat és félmilliárd rubelt takarítsunk meg.' De el kell ismerni, hogy az igazgatási apparátus fenntartása még mindig sokba kerül. A kormány továbbra is javítani fogja az államapparátus munkáját és határozottabban csökkenteni a fenntartására irányuló kiadásokat. Bizonyos módosításokat kell foganatosítanunk a népgazdaság egyes ágai további fejlesztésére irányuló új feladatokkal kapcsolatban a minisztériumok eddig végrehajtott átszervezésén. Népgazdaságunk magabiztosan halad a további fellendülés útján. Erőink forrása a munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek hatalmas aktivitása és kezdeményezése. Óriási lehetőségeink vannak fő feladatunk — a nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítése — megvalósítása terén. .Szilárd meggyőződésünk, hogy rövid idő alatt nagy sikereket érünk el e feladat megvalósításában. dések kölcsönös megelégedésre történő megoldását. Jelenleg a Szovjetunió kezdeményezésére tárgyalások folynak bizonyos határkérdések rendezéséről és a kölcsönös pénzügyi igényekről. Reméljük, hogy a tárgyalások sikeresen érnek véget. Nemrégiben kölcsönösen előnyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforgalom növeléséről. Az iráni kormánytól függ, hogy a szovjet-iráni viszony a jószomszédi viszony útján, a gazdasági és kultúrális kapcsolatok szélesítése útján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán viszonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tiszteletbentartása jellemzi. Ez előnyös feltételeket teremt országaink kapcsolatainak további szilárdítása számára. Mindenki emlékszik még arra a nyilatkozatra, amelyet a szovjet kormány a török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lényeges előfeltételeket a jószomszédi viszony fejlesztéséhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga részéről kellő erőfeszítéseket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szovjetunió viszonyának javulása feltétlenül hasznára válna mindkét félnek és fontos hozzájárulást jelentene a Fekete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kapcsolatok terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből indul ki. 1950-ben ötéves gazdasági egyezményt írtunk alá. Ezt később kiegészítettük az 1952—1955. évi áruforgalmi egyezménnyel. Ez jelentékenyen kiterjesztette a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió és Finnország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megfelel mindkét ország érdekeinek és a béke és a biztonság megszilárdítását segíti elő Európa északi részében. A szerződés jó alapul szolgál a jószomszédi viszony kialakításához. Szükséges, hogy e szerződést ne csak a mi kormányunk, hanem Finnország kormánya is töretlenül végrehajtsa. A szovjet kormány — az általános feszültség enyhítésére törekedve — beleegyezett az Izrael állammal való diplomáciai kapcsolatok helyreállításába. Ezzel kapcsolatban figyelembe vette, hogy Izrael kormánya kötelezettséget vállalt, hogy „Izrael nem vesz részt semilyen szövetségben vagy egyezményben, amelynek agresszív céljai vannak a Szovjetunióval szemben". Reméljük, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása elő fogja segíteni az együttműködést a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi lapok kijelentései, amelyek szerint az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok helyreállítása állítólag a Szovjetunió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erősíti az arab államokkal való baráti kapcsolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy hoszas szünet után nagyköveteket cseréljen Jugoszláviával és Görögországgal. Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a két országgal való viszonyban és hasznos ered-* ményeket hoz. Semilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának megjavítás sát. Természetesen az államok kos zötti kapcsolatok csak akkor erős södhetnek, ha a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket teljesítik. A kedves zően fejlődő szovjet-olasz kapcsolás tok esetén Olaszország nagy nehézs séggel küzdő ipara jelentős támaszs ra találhatna az államaink közötti gazdasági kapcsolatok javulásában. Kölcsönösen előnyös egyezmény alapján Olaszországot elláthatnánk szénnel és gabonával és ipara szás mára megrendeléseket biztosíthats nánk. Nem kétséges, hogy ez előses gítené az olasz nép életszínvonalás nak javulását. Minden ország népei reménykednek abban, hogy a koreai fegyverszünet aláírása fontos » hozzájárulás a béke és a biztonság megerősítésének ügyéhez, mindenekelőtt á Távol-Keleten. Ezzel kapcsolatban aktuális jelens tőséget nyer az összes távolkeleti államok közötti kapcsolatok rendes zése és közöttük a Japánnal való kapcsolatok rendezése. Ezen az úton komoly akadályok mutatkoznak, mert az Amerikai Egyesült Államok megszegték a szövetségesek között a háború alatt és a háború után kös tött egyezményeket és Japán nemzes ti függetlenségének elfojtására, kas tonai támaszponttá alakítására Írás nyúló politikát folytatnak. A japán nemzet egészséges erői egyre inkább felismerik: le kell küzdeniük aíenns álló akadályokat és meg kell védel- mezniök az ország nemzeti függets lenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet biztosítani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpolitikai és a megfelelő gazdasági kapcsolatos kát a szomszédos államokkal. Azon a lépések, amelyeket Jabán ezen az úton tesz, a Szovjetunió és minden békeszerető nép együttérzésével és támogatásával találkoznak. Keleten a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amis lyen India. India jelentékenyen hozzájárult a békeszerető országoknak a koreai háború megszüntetését szolgáló erőfeszítéseihez. Indiához fűződő kapcsolataink erősödnek, kultúrális és gazdasági kapcsolataink fejlődnek. Reméljük, hogy a továbbiakban Ins dia és a Szovjetunió kapcsolatai a barátságos együttműködés jegyében tovább erősödnek és fejlődnek. A Szovjetunió nágy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Pakisztánhoz íűződő kapcsolataink sikeresen fejlődtek. Biztosítottuk a két állam mindenoldalú kapcsolatainak megs szilárdulását. Ez kétségtelenül pozitív szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssátétele szempontjából. A szovjet kormány következetesen folytatja a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének politikáját a külföldi országokkal. Növekszik azoknak az országok- nak száma, amelyekkel a Szovjet- uniónak kereskedelmi kapcsolatai vannak, ugyanakkor növekszik a Nyugat és Kelet országaival lebonyolított áruforgalom is. Kereskedelmi egyezményeket kötöttünk Franciaországgal, Finnországgal, Iránnal, Dániával, Görögországgal, Norvégiával, Svédországgal, Argentínával, Iz- landdal, fizetési egyezményt Egyiptommal. Sikeresen haladnak a tárgyalások több más állammal is. Szándékunk, hogy még nagyobb állhatatossággal kövessük a Szovjetunió és a külföldi államok áruforgalma fejlesztésének vonalát. Érthetők és idejénvalók több ország üzleti köreinek törekvései arra* hogy a nemzetközi áruforgalom út- jából elhárítsanak mindenfajta megkülönböztető intézkedést, amely szűkíti a világkereskedelmet. Régóta megérett a szükségesség, hogy hely- reálljanak a normális kereskedelmi kapcsolatok az olyan országok között, amelyek számára az árucsereforgalom szilárd hagyomány. Mindenki, aki helyesen úgy véli, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a béke erősítésének ügyét szolgálja, szükségszerűen elősegíti a nemzetközi kereskedelem egészségesebbé válását. A Szovjetunió kormánya elsőrendű jelentőséget tulajdonít a demokratikus tábor országaival való kapcsolatok további megerősítésének. Ezeket a kapcsolatokat a szoros együttműködés és az igazi testvéri barátság jellemzi. Hatalmas és megbonthatatlan barátság fűzi össze a Szovjetuniót a Kínai Népköztársasággal; gyors ütemben és jelentős mértékben növekednek e két ország gazdasági és kultúrális kapcsolatai. Bővül és erősödik a Szovjetunió sokoldalú együttműködése Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával, a Mongol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Állandóan erősödnek baráti kapcsolataink a Német Demokratikus II. A nemzetközi helyset és a Szovjetunió kill politikája
