Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-09 / 189. szám

Vasárnap, 1953 augusztus 9. ÉSZAK MAGYAR ORSZÁG 7 A BŰVÖS ERDŐ MOSZKVA köre­iében kosszá évek out áll egy fenyő, amelyet a hely­beliek minden lá­togatónak megmu­tatnak. A fenyő látszólag kiszáradt; ágait nem borítják örökzöld tűlevelek, az apró ágacská­kat letörte a szét. A törzsön balta- és ftlrésznyomok látszanak. Nyílván sokszor akarták már a fát kivágni. Csakhogy — itt a legjobb balta sem ér semmit. Az erős csapások nyomón szikrázik a fa és a balta éle kicsorbul. i— Ez az élőfa­impregnáló kísérle­teim első eredmé­nye — magyarázza I'. Si5. Zaharov, a tudomány lelkes harcosa. — Láttak már megkövesedett fát? Emlékeznek azokra a megköve­sedett fákra, ame­lyek tökéletesen megőrizték külalak­jukat: látni a kér­get és ars évgyűrű­ket. Az ilyen fá­nak nem. árthat sem Ibalta. sem. fű­rész. Felaprításához majdnem olyan erőfeszítés szüksé­ges, mint a kőtö­réshez• Ezek a fák azért kövesednek meg, mert szilíciu­mos sókat tartal­mazó talajban fe­küdtek évszázado­kig. VÁJJON hogyan állítja elő Zaharov mesterségesen a „megkövesedett“ fát? Az erdei fe­nyő törzséről körül­belül félméter szé­les csíkban lefejti a kérget és lyuka­kat fúr ezen részen a törzsbe. Ezzel a módszerrel meg­akadályozza a táp­anyagok felvételét, a nedvkeringés azonban folytató­dik. A „műtét“ után Zaharov kova­savak sóiból ké­szült oldattal telt nagy gumitömlőt akaszt a fára. A tömlőből gumicsö­vek vezetnek a lyu­kakhoz. Néhány nap múlva már szem m ellát hatóaA kevesebb a tömlő­ben a folyadék és egy hónap alatt teleszivja magát a fa. Hasonló módon telíti a nyírfákat is. A vegyszer szétmarja a sejte­ket összekötő fa­anyagot, így az egész fatörzs olyan rugalmassá válik, hogy a nyírfa zöld koronája a telítés harmadik napján lehajol. A hetedik napon már a gyö­kerekhez fekszik; a fatörzs majdnem teljes körben meg­hajlik. Ennek az impregnálási mód­nak nagy gyakor lati jelentősége van, különösen a hajlí­tott bútor gyártá­sánál. A KÖVETKEZŐ feladat, amit Zaha­rov maga elé tű­zött, a fák tetszés szerinti színre való festése volt. Szám­talan kísérlettel megállapította, hogy egy köbméter élöfa jó megfesté­séhez körülbelül l kiló festék szüksé­ges. Ezt a festéket 100 liter vízben kell feloldani és <i fes­tés folyamatát nem szabad, megszakíta­ni. Zaharovnak si­került mahagóni-, ében-, citrom-, körte-, platán', pa­liszander-, alma- és diófa-színűre feste­ni a fákat. Ezen jelül előállított, olyan színű fákat is, amilyenek nem fordulnak elő a ter­mészetben : zöldet, sötétkéket, világos­kéket, lilát, piro­sat, zöld erekkel, stb. A különböző színűre festett élő- fákból készült desz­kákat hosszabb ideig hagyták tűz­ben feküdni, kitel­ték eső, hó és nap hatásának, de a deszkák színében semmiféle változás nem történt. r. Sz. 7.AH.4ROV ezenkívül nagyobb költségek nélkül megakadályozta a fa korhadását is. Erre a célra is a fa nedvkeringését használta fel. Már az első kísérletek bebizonyították, hogy a fa ugyan­olyan jól szívja magába azokat a korh.adást gátló kémiai szereket, amelyek megakadá­lyozzák a mikrobák kifejlődését, mint bármely más olda­tot. Ezek a szerek még abban az eset­ben is megakadá­lyozzák a fa korha­dását, ‘ ha eveken keresztül ki vannak téve az időjárás vá­szon tagságainak. Zaharov nem­csak festékekkel és külörlbözö kémiai vegyszerekkel tölti fel a fákat, hanem olyan anyagokkal is, amelyek éghe­tetlenné teszik a fát. ZAHAROV fa­radhatatlan tudo­mányos kutatással' és számtalan kísér­lettel el'rte, hogs’ a kísérleti erclöbö1 ma már rendkívül értékes tulajdonsá­gokkal rendelkező fákat szállítanak. Ezek a fák kemé­nyek, szilárdak, el­lenálló jk, „szin— sek“ és nem reped­nek. A ,,nemesi- telt“ fát a közel­jövőben már a leg­különbözőbb ipar­ágakban széles kör­ben alkalmazhat­ják­Új Szikra A Szikra kiadásában most jelent meg S. A. Dange, India Kommunista Pártja politikai bizottsága tagjának könyve „Az indiai szakszervezeti mozgalom“ címmel, Beszámolójában átfogó képet ad az indiai szakszer­vezeti mozgalom fejlődéséről. A Szikránál jelent meg Vladimir Pozner francia író és publicista „A gyilkos amerikai életforma' című műve. Egy newyorki lap néhány so­ros napi híréből indul ki, amely sze­rint egy amerikai kispolgár ,,a kom­munizmustól való félelmében“ ön­-könyvek gyilkos lett. A könyv bebizonyította, hogy ezt az egyszerű embert a há­borús uszítók ájtal szított gyűlölet — és tömeghisztéria kergette a ha­lálba. Megjelent a .Szikránál I. Vasziljev „Török semlegesség a második vi­lágháborúban“ című munkája és G. Ajkopjan „Közel- és Közép-Kelet népeinek szabadságmozgalma" cimű brosúrája, mely összefoglaló képet rajzol az itt élő népek szabadság- harcairól. A „Vihar“ cimű film egyik főszereplője Miskolcon Augusztus 4-én országszerte meg­kezdődtek a „Magyar Filmnapok''. A miskolci szabadtéri színházban augusztus 23-ig mutatják be á ma­gyar filmgyártás legszebb alkotásait. Csütörtökön este a „Vihar" cimű film vetítése előtt Pápai Erzsi, a Nemzeti Színház tagja, a film egyik főszereplőié jelent meg a filmvászon előtt, s egy szovjet tersei adott elő. A filmhét alkalmával még több fő­városi művész látogat el megyénkbe. a diósgyőri várrom Borsod történelmi kincse, A LILLAFÜRED FELÉ HALADÓ AUTÓBUSZ kirándulóinak szeme előtt csak egy pillanatra tűnik fel a diósgyőri várrom 4 csonka tornya. Az utasok általában csak autóbusz­ból látják, a város lakói sem igen vesznek maguknak annyi fáradsá­got, hogy közelebbről megtekintsék. Talán azért, mert ma a vár kör­nyéke kecskelegelő és labdázó gyer­mekek szórakozó helye. A Miskolc­ról szóló leírások és uti-kalauzok ismertetik ugyan a várat, fényképet is közölnek róla, de ez nem elegen­dő. A fejlődő nagy város közepén emelkedő vár több figyelmet érde­mel. A TÖRTÉNÉSZEKNEK eltérő a véleménye arról, hogy Miskolc fej­lődésére milyen hatást gyakorolt a vér. Van aki azt Írja, hogy az egy­kori Miskolc nem sokat köszönhe­tett a diósgyőri uradalomnak. Az egyik Miskolcról szóló leírásban ezt találjuk: „A vár történeti szerepe és nagy­sáp a. azonban Miskolc fejlődésének inkább ártalmára, mint, hasznára szolgál, s Lajos, Mária és Zsigmond udvarának fényes és színes. Mátyás udvarának kulturáltabb renaissance légköréből aligha lebegett el egy szellőcskével is több Miskolc felett. Királyaink díszes hintája és csillogó kísérete gyakran át vágtatott ugyan « városon, de a városban alig maradt fenn utánuk egyéb, mint a por, ame­lyet a királyi paripák patái vertek fel az útról.“ Diósgyőr ma is virágzó diófáit a község ősi címerében és elnevezé­sében is egyaránt megtaláljuk. A „győr“ eredetileg gyűrűt, köralakú sáncot jelentett. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy Kisgyőrhöz hason­lóan — ahol az avar gyűrű nyomai még ma is megtalálhatók — itt már a VII. században hasonló földvár állhatott. Anonymus szintén említi Győr várát, azonban részletekre vonatkozó közlést egészen a XIII. századig nem találunk. Szendrey szerint e század végén az Ákosnem- béli Ernye és István fia építi ki fe­jedelmi módon. Nem lehetetlen, hogy az avar földvárból, illetve a honfoglaláskori palánkos fatornyos vár helyén ekkor alakult ki a kő­erődítmény. NAGY LAJOS KORÁBAN a vár királyi tulajdonba került. Minden valószínűség szerint ebben az idő­ben már meg volt a. várat övező vízrendszer (melyet az úgynevezett várforrások tápláltak) és a vár nyu­gati oldalán lévő felvonóhid. Lajos király 1369-től gyakran és hosszú ideig tartózkodott itt. Ettől kezdve — mintegy 100 éven át — a vár a királyok kedvenc tartózkodási helye lett. Mátyás uralma alatt volt a legpompásabb, s ezzel be is fejezi fénykorát. Mátyás halála után leg­feljebb csak a várnagyok erősza­koskodásairól tesz említést a törté­nelem. A törökök 1598-ban elfoglalják a várat. A császáriak ugyan pár év múlva visszaveszik, de annyira tönkreteszik, hogy katonai célra töb­bé már nem alkalmas. A XVII. szá­zadtól kezdve az ostromló seregek helyett az idővel és a házépítő diós­győriekkel birkózik a hatalmas kő­kolosszus. Sok ház épült Diósgyőr­ben a vár anyagából és az elszóró­dott faragott és faragatlan kövek ma is jelzik az utat, amerre a kö­veket elhurcolták. Szinte csodálatos, hogy három és fél évszázad pusztí­tásai után még ma is megvan a vár fala, egy-egy ép részlete, egy- egy művészien faragott köve és a déli oldalon egy igen szép ablak­mélyedése. Ezek hirdetik a vár múltbeli nagyszerűségét. A VARROM MOST TELJESEN ELHANYAGOLT. Közvetlen kör­nyéke szinte egészen a külső falak tövéig beépült, eredeti vízrendszere csak nyomokbaft található meg. Nincs senki, aki gondozná ezt a te­rületet és a középkori magyar épí­tészek e pótolhatatlan remekét meg­mentené az utókornak. Szinte jóvá­tehetetlen hibát követtünk el, hogy a háború óta nem foglalkoztunk a várrom környékével. Az elmúlt hó­napokban már figyelemreméltó kí­sérletek indultak a környék ren­dezésére, s felmerült a restaurálás lehetősége is. Mindezek azonban hosszú gondos és tudományos vizs­gálatot igényelnek, s ehhez már most meg kellene teremteni az elő­feltételeket, ráirányítani a közvéle­mény figyelmét a műemlékre. Mi­nél hamarabb intézkedjenek az ille­tékesek, hogy a rom területét zár­ják el a további pusztítás elől. Sür­gős intézkedésre van szükség, mert mindennapi késedelem egy-egy kő­vel szegényíti középkori történel­münk e nagyszerű emlékét. VAKAR TIBOR, DR. ZSADÁNYI GUIDO. Értesít pik a dolgosokat, hogy az augusztus 19-én és 20-án Szerencsen megrendezendő „Ün­nepi Vásár“-on vállalatunk számos iparcikk pavilion! állít fel. Pa- vlllon,jainkban az iparcikkek óriási választékát mutatjuk be és áru­sítjuk. Ne felejtse el iparcikk pavilonjainkat megtekinteni.­MISKOLCI KISKERESKEDELMI VALLALAT. NEMZETKÖZI SZEMLE A Szovjetunió bákeakaratának újabb ragyogó bizonyítéka A nyugati külügyminiszterek em­lékezetes washingtoni tanácskozá­sán amerikai nyomásra Francia- ország és Anglia képviselői bele­egyeztek, hogy a legmagasabb színvonalon tartandó politikai ér­tekezlet helyett külügyminiszteri értekezletre tegyenek javaslatot a szovjet kormánynak. A nagyhatalmak közötti tárgya­lásokat a népek sürgetik, a népek ' a vitás nemzetközi problémák megoldását kívánják, békét, biz­tonságot, féleleinnclküli életet akar­nak. Ez az akarat lehetetlenné tet­te az imperialista hatalmak szá­mára, hogy kitérjenek a tárgyalá­sok gondolata elöl. A három hatalomnak a szovjet kormányhoz, küldött julius 15-i ja­vaslata teljesen leszűkíti a nem­zetközi tárgyalások méreteit, azon túl is, hogy a legmagasabb síkon történő politikai értekezlet helyett külügyminiszteri tanácskozást he­lyeztek kilátásba. Javaslataik a német probléma részlegkérdéseinek megvitatására, az osztrák szerző­dés megtárgyalására korlátozód­nak. A szovjet kormány augusztus 5-én válaszolt a nyugati hatalmak jegyzékére. E jegyzék leleplezi azo­kat a mesterkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az égető nemzetközi kérdések nagyrészét ki- rekegszék a tárgyalások menetéből. A szovjet kormány válaszjegyzé­ke ismét megmutatja, hogy a Szovjetunió mindenekelőtt az ösz- szes vitás nemzetközi kérdések megoldását kívánja és ismételten — mint már annyiszor, a nemzet­közi diplomácia porondján — fel­hívja » figyelmet, hogy „a nemzet­közi biztonság fenntartásáért a fe­lelősség az öt nagyhatalomra, az Amerikai Egyesült Államokra, Angliára, Franciaországra, a Szov­jetunióra és a Kínai Népköztársa­ságra hárul.“ Enyhíteni a nemzet­közi feszültséget, ezt tartja a jegy­zék központi kérdésnek. Nem puf- foglat frázisokat, nem burkolja ködös megfogalmazásokba javasla­tait, hanem világosan leszögezi, hogy az egész nemzetközi helyze­tet — beleértve az ázsiai országok helyzetét is — rendezni kell. ..A külügyminiszterek tanácsko­zásán tárgyalják meg azoknak az intézkedéseknek kérdését, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség általános enyhülését, beleértve a fegyverzet csökkentésének kérdé­sét és azt, hogy idegen államok te­rületén ne engedélyezzenek kato­nai támaszpontokat“ — hangsú­lyozza a jegyzék. A Szovjetunió békeszerető poli­tikájának újabb bizonyítékát adva, beleegyezett a külügyminiszteri ta­nácskozásokba. A nyugati hatal­mak a német kérdésről kívánnak tárgyalni. A szovjet jegyzék erre világosan ismerteti a szovjet kor- • mány álláspontját, azt, hogy Né­metország alapvető problémáját tárgyalják meg, így Németország nemzeti egyesítésének megvalósítá­sát, a békeszerződés megkötését. Ne kerülgessék a forró kását, ne vigyék hosszas tárgyalások útvesz­tőjébe az ügyet, mert ez csak Né­metország széttagoltságának fenn­tartásával jár. Legyen a cél: Német­ország egyesítése. A szovjet kormány lépése újabb bizonyítéka a Szovjetunió béke- akaratának. A világ népei újból és újból meggyőződhetnek arról, hogy az elnyomott népek támasza, min­den igaz ügy segítője, a viJágbéke kiapadhatatlan forrása, a Szovjet­unió. Füstbe ment terv Egyre erősödik a harc az egysé­ges demokratikus Németország megteremtéséért Németországon belül és nemzetközi síkon egy­aránt. Adenauer hidegháborús po­litikája az utóbbi időben jelentő­sen megrendült. Erősítenie kell, már nincs egy hónap a nyugat­német választásokig, amelyek a fasiszta kortesek, háborúsbűnös képviselőjelöltek ellenére vagy ép­pen miattuk sem kecsegtetnek si­kerrel. Amerikai gazdáikhoz fordultak tanácsért, hogy provokációk mellé az úgynevezett lélektani hadvise­lés bő tárházából bocsássanak „se­gítséget“ a rendelkezésükre. Az amerikai gazda készségesen vállalkozott a szerepre. Azt az ör­dögi tervet agyalták ki, hogy an­gyal képében „szeretetcsomago- kat“ osztanak majd ki a Német Demokratikus Köztársaság lakos­ságának, bebizonyítva, hogy egyet­len igazi segítője van a németek­nek, Eisenhower és annak prófé­tája, Adenauer. Ismeretes, hogy a jótékonysági trükköt hivatalos szovjet és demo­kratikus német forrásból egyaránt, visszautasították és leleplezték an­nak provokációs jellegét. A Német Demokratikus Köztársaság jól ellá­tott, munkanélküliséget nem ismerő lakossága felháborodottan utasí­totta vissza az „abrakot“. Bár az abrakterv így csúfos ku­darcba fulladt, „a lélektani hadvi­selés bajnokai“ nem hagytak fel kísérletezésükkel. Uszító nyugat­berlini rádióállomásukon, a RIAS- on keresztül felhívást tettek közzé, hogy minden keletberlini és a NDK bármely lakosa ingyen élel­miszercsomagot kap, ha átmegy Nyugatberlinbe és ott közli nevét, címét, foglalkozását, Az övezethatáron — éhező nyu- gatberliniektől körülvéve — felállí­tották az abrakosztóhelyeket. Berlin demokratikus övezetének lakosai átmentek a csomagokért és — átadták azoknak, akiknek való­ban szükségük van arra Adenauer paradicsomában, odaadták az éhező nyugatberlini munkanélkülieknek. Eisenhower és Adenauer provo­kációja súlyos kudarcot szenve­dett. Még nem adták fel a reményt és Connant németországi amerikai főbiztos személyes irányításával kétségbeesetten próbálják folytatni a jótékonykodást. De az abrak-terv csődbe ment és ez is bizonyítja az amerikaiak hi­degháborús politika csődjét. Bizo­nyítja azt, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság népe felhá­borodottan utasít vissza minden provokációt, leleplezi és megbé- lyegzt a provokátorokat. MISKOLCI BOSSZÚSÁGOK Sokszor hallunk arról, hogy Miskolcon parkosítják az utcákat, szépítik a vá­rost. Ez a szándék azonban nem min­denütt látszik meg. Nagyon sok helyen szemetesek az utcák. Olyan jelenségek is vannak, amelyek még jobban bosszantják Miskolc dolgo­zóit. Van egy kispiac a felsövárosban — valóságos szemétdomb tetején. Nem gondoskodik senki orról. hogy a gyü­mölcs és zöldségfélék tiszta piactérre kerüljenek. Helyesnek látják ezt a vá­ros illetékes vezetői? Úgy látszik igen,' mert megtűrik. Dolgozóink vasárnap a LAEV kis- vasútállomásról indulnak ki a Bükk szépségeit élvezni. Az állomáson csupán egy büfjé áll. Sorba kell állniok, hogy egy málnához, vagy egy pohár szódához hozzájussanak. Helyes lenne, ha sörözőt állítanának itt jel néhány asztallal, szék­kel s mindjárt kellemesebb lenne a vo~ natravárás. Nézzük csak meg a Széchenyi-utcát, a város szívét- Az üzlethelyiségeket iro­dáknak alakították át. a városban pedig kevés az üzlet. Nagyon megkönnyebbí­tené a dolgozók vásárlását, ha az iro­dákat üzletté alakítanák ót. A nagydbb boltokat már régen javítják, de még mindig szemét és nem áru van a kiraka­tokban. A városi tanács vájjon ■ mikor hajlandó befejezni ezeknek az üzletek­nek az építését? . Sokan panaszkodnak, hogy a városi köztisztasági hivatal megbünteti a dol­gozókat — többek között Papp Antal­né, Selmeci utca 4. szám alatti lakost is —, mert a szemetet nem szállította el ag udvarból. Holott nem is tudja el­szállíttatni, csak saját költségén, mert a szemeteskocsi ritkán jár arra. Ha megköveteli a köztisztasági hivatal, hogy az udvarokat tisztán tartsák, biz­tosítsa, hogy a szemeteskocsik minden helyre eljussanak. Tűrhetetlen az Ingatlankezelési Válla­lat lassú munkája is. A napokban több levél érkezett hozzánk erről — köztük Soltész Gyula Visinszkifőutca 15, szám alatti lakosé is. — Mind arról itt, hogy az Ingatlankezelési Vállalat nem fejezi- be a javítási munkát. Féligkész állapot­ban lévő lakásjavításokat abba hagy és másikba kezd bele. Ugyanez történt a Széchenyi-utca 99 alatt is. A vállalat ágy szervezze meg a munkát, hogy ha egy munkába belekezd, okkor becsíjleie- sen fejezze is be és csak utána térjen át más ház javítására­Zsolnai Károly, a Lenin Kohászati Müvek egyik dolgozója jogos bosszúság­gal panaszolja, hogy népboltjaink tele vannak ugybn áruval, csak az a tóa/, hogy a fontosabb cikkekből csak az is­merősök kapnak- Két üzletben volt, ahol biztosan tudta, hogy van zsír, de mikor vásárolni akart azt a választ kapta, hogy nincs. Illetékes szerveink figyeljenek jel az ilyen hibákra és sürgősen javítsák Fi azokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents