Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-09 / 189. szám

2 j ... Vasárnap, 1353 aagnsztus 9. nass; fiiéinak a snsgyar-Mgár jogseyély szerződést Erdei Ferenc igazságügyminiszter és Marka Temnjalov, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti követe, szom­batin délelőtt a külügyminiszté­riumban aláírták a magvajr—bolgár polgári és bűnügyi jogsegély szer­ződést. 'A szerződés a két népi de­mokrácia között - fennálló szoros ba­ráti viszony szellemében szabályozza a jogi érintkezés egész területét. A szerződés aláírásánál jelen volt Czakó Kálmán legfőbb államügyész, Sik Endre rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a külügymi­nisztérium politikai főosztályának vezetője, Szabó Imre igazságügy­miniszteri főosztályvezető, a kül­ügyminisztérium több más vezető tisztviselője, valamint a budapesti bolgár követség tagjai. (MTI) Kitüntetések a Vasutas Nap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vasutas Nap alkalmából a közle­kedés terén végzett eredményes munkásságuk elismeréséül— többek között — Hegyi János MÁV elő- munkásnak (Miskolc) a „Szocialista munkáért““ érdemérmet, Királyházi Ferenc MÁV esztergályosnak (Mis­kolc), Bokor László MÁV guritás- vezetőnek (Miskolc), Etterer Sándor MÁV. műszaki főintézőnek (Mis­kolc) a „Munka érdemérmet“ ado­mányozta. A franciaországi sztrájk helyset A francia közalkalmazottak sztrájkmozgalmában szombaton a kö­vetkező fejlemények következtek be: POSTA, TÁVÍRÓ ÉS TÁVBESZÉLŐ: A dolgozók sztrájkmozgalma most már az ország legtávolabbi vidékeire és legkisebb helységeire is kiterjed. A postások, elhatározták, hogy követeléseik teljesítéséig nem veszik fel ismét a munkát és nem tesznek eleget a kormány behívó parancsának sem. VASÚTI FORGALOM: A sztrájkmozgalom Franciaország négyszáz­ezer vasutasának mozgósításával pénteken kiterjedt az egész országos hálózatra és részben ma is folytatódik. GAZMÜVEK ÉS VILLANYTELEPEK; A dolgozók sztrájkmozgalma, amely pénteken kezdődött és 48 óráig tart, szombaton is teljes akció­egységben folytatódik. Franciaországban teljes akcióejységben 24 órás rokonszenvsztrájk- ba kezdtek a szénbányák munkásai is. FIATAL LÁNYOK NAPJA Bukarest. Az MTI kiküldött mun­katársa írja: Messzire szálltak már a béke gyors hírnökei, a fehér galambok _ Buka­restből. Vasárnap óta a világ_ min­den tájára elvitték a követelés hí­rét: Az ifjúság békében és barát­ságban akar élni. Pénteken fiatal lányok magasba emelt karjáról indultak útnak a bé­kegalambok. Az újságírók házának színházter­mében gyűltek össze pénteken a fia­tal lányok a DÍVSZ induló után. Florica Mezincescu, egyetemi tanár, a Béke Világtanács tagja üdvözölte a lányokat. Ä békéről beszélt, amely­nek palántját a fiatal lányok kézi­munkája, gondos ápolása is_ segíti virágba szökkenni. Végétért az ünnepi beszéd, fel­csattant a taps, végighullámzott a termen a kiáltása,,-Béke és ...barát­ság!“ A francia küldöttség' égszínkék selyemzászlót terített az elnökség asztalára, a fiatal anyák ajándékát. Egy koreai kislány gyönyörű se­lyemkendője simult a zászló mellé, S az asztalt hamarosan elborították a virágok: Bolgár lányok' kendője, olasz lányok hímzett jelvényei, ma­gyar, román, kínai leányok virágai. Azután egymásután léptek az emel­vényre a fiatal lányok. Odette Mon­tier sokmiilió francia leány nevében mondta: „Nemet kiáltunk a hábo­rúnak!" An Hszen Hi, a világhírű koreai táncművésznő sokmiilió ko­reai anya és fiatal lány, de az egész világ valamennyi fiatal lánya nevé­ben jelentette ki: „A béke győzelme a mi győzelmünk is! Békében fel­építjük szétrombolt otthonainkat . A béke üzenetét hozta Ning Csi-Si, a kínai népi önkéntesek harcosa, a békéről beszéltek az argentin, a chiliéi, az olasz, a finn leányok kül­döttei. Egy festői norvég népviselet­be öltözött fiatal lánynak nincs tolmácsa, mégis megértik, megtap­solják, ölelik, csókolják. Bukarestben összefonódnak A. ba­ráti fiatal lányok kezei. Ezek a gyengének mondott kezek erőseknek bizonyulnak, ha a, béke nagy ügyé­ről van szó. (MTI) Törvényerejű rendeleti a kisiparosok ipargyakorlásárál A Népköztársaság döntő feladatnak tekinti a dolgozó népünk szükségle­teiről való fokozottabb gondoskodást és ezért — többek között — lehetővé teszi az arra jogosultak részére ipar- jogosítvány kiadását- A korábbi jog­szabályok szigorú és részben elavult feltételeivel szemben a jelen tör­vényerejű rendelet az iparjogosítvá­nyok kiadását lényegesen könnyebb feltételekhez köti. A jelen törvényerejű rendelet alapján a kisipar gyakorlása A) Iparigazolvány, B) Kisipari működési engedély alapján történhet. A törvényerejű rendelet ezután felsorolja azt a 63 pontot, amelyre iparigazolvány adható ki. Kisipari működési engedély az alább felsorolt iparokra adható ki: bognár, cipész, csizmadia, fodrász, kovács, szabó (férfi és női), vegyes javító. Iparigazolvány és kisipari működé­si engedély (továbbiakban iparjogo­sítvány) csak olyan nagykorú szemé­lyeknek adható ki, aki gyámság, gondnokság alatt nem áll. közügyek­től eltiltva nincs és a Népköztársa­ság elleni bűntett vagy a' népgazda­ság ellen nyereségvágyból elköve­tett bűntett miatt jogerősen elítélve nem volt. A megyei tanácsok végrehajtóbi­zottságai az állami vállalatok és kisipari szövetkezetek termelésének figyelembevételével a szükségletek alapján állapítják meg községenkint (városonkinl) és iparonkint a kiad­ható iparjogosítványok számát. Bu­dapesten és kerületi tanácsokkal rendelkező városokban a kerületen- kint kiadható iparjogosítványok szá­mát a városi tanács állapítja meg. Az iparigazolvány az esetben adha­tó ki. ha a lakosság szükségleteinek ellátása indokolttá teszi és a kérel­mező az e törvényben “megállapított szakképzettséget igazolja. Kisipari működési engedély csak a 3000 lélekszámon aluli községekben adható ki, ha á kérelmező a jelen törvényben magállapított szakmába- vágó gyakorlattal rendelkezik és a kisipar} működési engedély kiadását a lakosság szükségleteinek ellátása indokolja. A könnyűipari miniszter előzetes hozzájárulásával az illetékes helyi tanács végrehajtóbizottsága iparjo­gosítványt adhat ki olyan iparok gya­korlására is, amelyeket a rendelet nem sorol fel. Az iparigazolvány kiadásához a következő szakképzettség igazolása szükséges: Segédlevél, vagy szakmunkás bizo­nyítvány arról, hogy a kérelmező megfelelő szakképzettséget szerzett­Három évi szakbavágó gyakorlat igazolása. Kisipari működési engedély igazo­lásához annak igazolása is szükséges, hogy a kérelmező legalább kéfc évig szakbavágó, gyakorlatot folytatott­Aki korábban azonos szakmában iparjogosítvánnyal, vagy mesterle­véllel rendelkezett, annak szakképe­sítést és szakbavágó gyakorlatot kü­lön igazolnia nem kell. Az iparjogosítványt az iparűzés he­lye szerint illetékes járási (városi ke­rületi) tanács végrehajtóbizottsága saját hatáskörében adja ki azok ré­szére, akik a rendeletben meghatáro­zott feltételeknek megfelelnek. A rendelet a. továbbiakban az ipar gyakorlásával kapcsolatos rendelke­zéseket ismerteti (telephely áthelye­zés. “az ipar folytatása a kisiparos halála után, alkalmazottak foglalkoz­tatása, munkavédelmi követelmé­nyek). Attól a kisiparostól, akiről megál­lapítást nyer, hogy a hatóságot az ipairjogosítvány elnyerése érdekében félrevezette, az iparjogosítványt visz- sza kelj vonni. Vissza kell vonni az iparjogosit- ványt attól a kisiparostól is, akit a bíróság jogerős ítélettel mellékbün­tetésként foglalkozása gyakorlásától eltiltott, vagy aki iparát nem a“ lakos­ság közmegelégedésére végzi és ezért ellene több oldalról jogos kifogás merül fel, vagy bizonyíthatóan meg­engedhetetlen haszon elérésére tö­rekszik, az állammal szemben fennálló kö­telezettségeinek nem fesz eleget. tilalom ellenére iparát munkakö­zösségben gyakorolja. A rendelet intézkedik az ipar szü­neteléséről és felsorolja a vegyes büntető rendelkezéseket. (MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5, ülésszaka befejezte munkáját Augusztus 8-án a nagy Kreml pa­lotában befejezte munkáját a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának 5. ülés­szaka. A Szovjetunió 1353. évi állami költségvetésének vitájában felszólalt Jan Kalnberzin (Lelt SZSZK) ez­után G. M. Malenkov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke kapott szét. Nagy figyelemmel hallgatott beszédét több ízben szakította meg viharos, hosszas tups. G. M. Malenkov felszólalása után lezárult a Szovjetunió 1953. évi ál­lami költségvetésének vitája. Arszenyij Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere zárszavában kije­lentette, hogy a Szovjetunió minisz­tertanácsa megvizsgálja és tekintet­be veszi a küldöttek felszólalásaiban elhangzott megjegyzéseket és kérdé­seket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 544.264.720.009 rubeles bevételi, 530.532.048.000 rubeles kiadási ősz­szeggel hagyta jóvá. a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetését. A be­vételek 13,732.672.000 rubellel halad­ják meg a kiadásokat. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió 1953. évi állami költségvetéséről szó­ló töi-vényt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendeletéit és módosították a Szov­jetunió Alkotmánya 126. cikkelyé­nek szövegét. Miért kell az amerikai tiszteknek „kissé beszéigefniök“ a hazatelepített hadifoglyokkal!... további lépésekre ezzel az incidenssel kapcsolatban. A koreai—kínai fél ezzel egyidejűleg szabadonengedte a fegyverszüneti egyez­mény megszegése miatt fogvatartott liszinmapista katonákat és ezzel megmu­tatta türelmét és azt, hogy szilárdan ál- lástfoglal a fegyverszüneti egyezménynek a másik fél részéről történő megszegései­vel szemben. Egy amerikai jeep, amelyet egy ame­rikai gépkocsivezető vezetett, augusztus záit övezet északi határvonalán és be­hatolt a koreai—-kínai fél ellenőrzése alatt álló területre. Á koreai—kínai népi erők türelemmel kezelték a fegyverszüneti egyezménynek ezt a megszegését. Ugyanazon a napon 11 óra 55 perckor útjára engedték * jeepet, miután figyelmeztették az abban ülő tudósítókat es gépkocsivezetőt, hogy' a jövőben tartsák be a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseit. (MTI) Az Egyesül! filiamok és Bél-Horea közötti „segélynyújtási egyezményről“ Az angol lapok beszámolnak a ko­reai és kínai hadifoglyok nyilatko­zatairól, kiküldött tudósítóik benyo­másairól. A „The Times“ tudósítója jelenti: A hadifogságból kiszabadult összes Commomvealth-katonák valósággal sugárzanak az erőtől, egészségtől es hangos jókedvtől. Valamennyien ki­jelentették, hogy nagyon jól bántak velük. Az erősen jobboldali „Daily Tele­graph“ tudósítója a következőket je­lentette: „Ilyen hadifoglyokkal még sohasem találkoztam. Kizárólag a “legmelegebb érzelmet táplálják volt, elfogóik, a kínaiak iránt. Min­den angol katona hangoztatta, hogy egyformán jól bántak az angolokkal, amerikaiakkal és más ENSZ-kato- nákkal.“ A „Manchester Guardian“ írja: a hadifoglyok hangoztatják, hogy a rossz bánásmódnak seholsem látták legcsekélyébb nyomát sem. Az amerikai katonai hatóságok szigorúan ellenőrzik a hazatelepített hadifoglyokat és üldözik azokat, akik elmondják az igazságot. Cél­juk az, hogy megakadályozzák. a koreai—kínai fél jó bánásmódjának emlegetését és előkészítsék az útját annak, hogy hazugságokat és hamis vádakat terjesszenek a koregi— kínai fél által a hadifoglyokkal szemben alkalmazott „bántalmazá­sokról“. Victor Kenrick, az „United Press“ tudósítója közölte, hogy az amerikai tiszteknek előbb akissé beszélgetniük kell“ a hazatelepített hadifoglyok­kal, mielőtt megengedik nekik, hogy újságírókkal találkozzanak. Amikor sajtótudósítókkal érintkez­nek, egy cenzor és egy biztonsági I tiszt van jelen és félbeszakítja a „túlságosan szabad“ beszédet. Egy másik cenzor átnézi a tudósítók táviratait, mielőtt megengedik azok elküldését. Már az „AFP“ augusztus 2-i washingtoni jelentése szerint jólér­tesült amerikai forrásból közölték, hogy „a következő hetek folyamán hazabocsátandó amerikai hadifog­lyokat éppen olyan gondos vizsgá­latnak vetik alá, mint a beteg és sebesült hadifoglyokat tavasszal““ és hogy ennek a vizsgálatnak a célja „azoknak az elkülönítése, akikre hatással volt a kommunista pro­paganda.“ Liszinmanista zsoldos katonák augusztus 4-én megszegek a fegyverszüneti egyezményt Ke?zon (Uj Kína) B. M. Colem an tengerészkapitány, a kato­nai fegyverszüneti bizottság amerikai tit­kára csütörtökön beismerte, hogy délkoreai csapatok a katonai demarkációs vonalat átlépve behatoltak a demilitarizált öve­zetnek a koreai—kínai fél felőli «részébe és ezzel megszegték a fegyverszüneti egyezményt. Kijelentette, hogy a bűnösö­ket meg fogják büntetni. Augusztus 4-én 16.30 órakor 34 liszin- manista zsoldos katona két tehergép­kocsival Kumszontól délkeletre Korisza kezeiében áthajtott a katonai demarká­ciós vonalon és behatolt a demilitarizált övezetnek a koreai—kínai fél felőji részé­be. Az incidens a demilitarizált övezetnek a 7. számú együttes megíigyelőcsoport hatáskörébe tartozó térségében történt. A koreai—kínai félhez tartozó fegyver­telen személyek, akik a demilitarizált öve­zetben veszélyes tárgyakat és berendezése­ket távolítanak el, Jnlszongdong közelé­ben megállítottak és nem engedtek visz- szatérni egy 17 líszinmanista katonával megrakott tehergépkocsit. A fegyverszüneti egyezménynek ezzel a megszegésével foglalkozott az az ülés, amelyen Paj Ping-Hszun ezredes, a 7. számú együttes megfigyelőcsoport rang­idős “koreai—kínai tagja hívott össze és amelyen William E. Bentiy alezredes, a megfigyelőcsoport rangidős amerikai tagja is részt vett. Li Szón Jong, a délkoreai zsoldoshadsereg századosa, aki a szóban- forgó tehergépkocsin tartózkodott és .akit az ülésen kihallgattak, elmondotta, hogy a liszinmanist« 8. hadosztály parancsnoka küldte őket, aki egy térképen megjelölte útirányukat, bér tudták, hogy a katonai demarkációs vonal átlépése a fegyver­szüneti egyezmény megszegését jelenti. A koreai—kínai fél miután meghall­gatta Coleman tengerészkapitány beis- 1 mérését kijelentette, hogy nincs szükség Mint jelentik, Szöulban szombaton délelőtt 10 órakor John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere és Li Szín Man, a délkoreai bábkormány veze­tője aláírta az Egyesült Államok és Dél- Korea között kötött „kölcsönös segély- nyújtási egyezményt“. Áz egyezmény alá­írása után közös nyilatkozatot adtak ki, amely lényegében megismétli Dullesnak a közelmúltban tartott sajtóértekezleten el- hangzott fenyegetéseit. Dulles a Li Szin Manna) kötött egyez­mény aláírása mán szombaton Tokióba utazott. Államéi lenes kém- és terrorista központ pere a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső bíróságának katonai kollégiuma megvizsgálta a Li Szin Jub vezetése alatt álló ál­lamellenes ként- és terrorista köz­pont ügyét. A bíróság elé idézték Li Szín Jubot, a. Koreai Munkapárt Központi Bizottságának volt titká­rát és az Állami Ellenőrzési Bizott­ság volt elnökét, Cső II Ment, a közoktatás- és propagandaminiszter volt helyettesét, Lim Hva-t, a Ko­reai—Szovjet Kultúrkapcsol atokat Ápoló Társaság volt elnökhelyette­sét, Pák Szin Vont, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága össze­kötő osztálya káderosztályának volt helyettes vezetőjét, Li Gan Csuk-ot,, a külkereskedelmi minisztérium mellett működő Behozatali Kereske- kedelmi Társaság volt igazgatóját, Be Cser-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága összekötő osz­tályának volt vezetőjét, Jun Szik Dan-t, a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottsága összekötő osztályának volt helyettes vezetőjét, Li Von Csu-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának volt helyettes vezetőjét, Pák Han Vok-ot, a Li Szin Man- féle bábkormány belügyminiszté­riumában a közrendészeti hivatal felügyeleti főosztályának volt veze­tőjét, Cső Jen Bok-ot, az Állami Ellen- őrző Bizottság volt vezető funkcio­náriusát, Men Csőn Ho-t, egy koreai partizánalakulat volt szakaszpa­rancsnokát, Szol Csőn Szik-et, a ko­reai néphadsereg politikai főosztá­lya 7. osztályának volt munkatársát. A koreai sajtóban nyilvánosságra hozott vádirat rámutat arra, hogy Li Szin Jub vezetése alatt álló kém- és terrorista központ amerikai gaz­dáinak parancsára terveket készített elő a népi hatalom megdöntésére, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban. Kémtevékenységgel és gyilkossággal foglalkozott, hogy megvalósítsa a tőkés uralom vissza­állítására irányuló gyalázatos ter­veit. Li Szín Jub bandájának tagjai a köztársaság kormányában és a Ko­reai Munkapárt Központi Bizottsá­gában betöltött magas tisztségüket lelhasználva hajtották végre a párt aláaknázására és gyengítésére irá­nyuló terveiket és igyekeztek akadá­lyozni a kormány intézkedéseinek megvalósítását,, s az amerikai impe­rialisták katonai támogatásával, fegyveres államcsíny útján meg akarták dönteni a köztársaság kor­mányát. Li Szin Jub bandájának tagjai, az amerikai imperialisták bé­rencei — mondja a vádirat — párt- és államtitkot képező adatokat, a háború folyamán titkos adatokat szolgáltattak ki az amerikaiaknak és ezzel tevékeny segítséget nyújtottak az amerikai imperialisták koreai ag­ressziójához. Li Szin Jub és cinkostársai áruló terveik keresztülvitele érdekében és a leleplezéstől való félelmükben semmitől sem riadtak vissza, még a gyilkosságtól sem. Az előzetes nyo­mozás megállapította, hogy Li Szin Jub bandája terveket szőtt a népi hatalom megdöntésére, kémkedéssel és terrorcselekményekkel foglalko­zott az amerikai imperialisták érde­kében. Mint a vádiratból kitűnik, Li Szin bízásából fegyveres államcsínyt ké­szített elő a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban, s azt az ame­rikai fegyveres erők segítségével szándékozott végrehajtani. 1— Olyan burzsoá-nacionalista kor­mányt szándékoztunk alakítani —■ mondotta vallomásában Pák Szin Von vádlott — amely a tőkések és a földbirtokosok érdekeit védte vol­na és meg akartuk dönteni a népi demokratikus rendszert. A vádirat felolvasása után a bíró­ság áttért a vádlottak kihallgatására.. Cső II Men vádlott a bíróság el­nökének kérdéseire teljesen beismer­te a vádiratban foglalt bűntetteit. Részletesen elmondotta a bíróság­nak, hogyan lett az amerikai impe­rialisták ügynökévé, hogyan folyta­tott kémtevékenységet, hogyan haj­tott végre terrorcselekményeket Li Szin Jubbal együtt, hogyan vett részt az államellenes fegyveres ál­lamcsíny előkészítésében^ amelynek célja a népi hatalom megdöntése volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Pák Szín Von vádlott szintén ma­radéktalanul beismerte a vádiratban foglalt bűncselekményeket és el­mondotta a bíróság“' előtt, hogy az árulók bandája hogyan készítette elő a Koreai Munkapárt és a koreai népi kormány vezetőinek meggyil­kolását, arról álmodozva, hogy a kapitalizmust visszaállítják. Li Szin Jub, a kémek és árulók bandájának főkolomposa beismerte a vádiratban felsorolt összes ténye­ket; megerősítette, hogy vezető sze­repe volt az államellenes kém- és terrorista központban. A bíróság előtt kihallgatott összes többi vádlott szintén teljesen beis­merte a koreai néppel szemben el­követett bűncselekményeit. A bíróság augusztus 6-i záróülé­sén fővádlóként Kim Don Hak, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság helyettes államügyésze szó­lalt fel. 1 A bíróság a védők felszólalása után megadta az utolsó szót a vád­lottaknak, akik mindannyian ismét beismerték az általuk elkövetett rendkívül súlyos bűntetteket. A bíróság halálra ítélte Li Szin Jubot, Cső II Ment, Lim Hvat, Pák Szin Vont, Li Gan Csukot, Be Csert, Pák Han Vokot, Men Csón Hot, Szol Csőn Sziket és Cső Jen Bokot. Jun Szik Dán és Li Von Csu vád­lottakat 15, illetőleg 12 évi börtön- büntetésre ítélték. A munkások, parasztok és értel­miségiek képviselői, akik jelen vol­tak a tárgyaláson, a legnagyobb megelégedéssel fogadták az ameri­kai zsoldban álló, megvetésreméltó Jub bandája amerikai gazdái meg- gonosztevők elítélését, (MTI). ✓

Next

/
Thumbnails
Contents