Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)
1953-08-07 / 185. szám
r Szép eredmények a diósgyőri és az ózdi ffnomhengerészek páros versenrbsn Szabadpiacra indulnak a aalkodi szekerek AZ MDP BORSOD-AB/: kUJ-ZI EMPLÉN MEG VEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA IÄ. evioiyain 185. szám Ara 50 filler Miskolc, 1D53 augusztus 7, péntek III 11 ■HM Hill 1 IMII II ■■ Jobb kulturagiíáelóval segítsük elő a begyűjtés sikerét EGY ÉV MUNKÁJÁNAK GYÜMÖLCSÉT takarítják be most a földeken. Ez az időszak a falu ünnepe. Dolgozó parasztjainkat jó érzés hatja át, ha arra gondolnak, hogy a learatott, elcsépelt gabonából új kenyér jut az egész országnak. A cséplés, begyűjtés nagy munkájában megtisztelő feladata van a kulturmunkásoknak. Rajtuk is múlik, hogy megyénk méltó helyet foglaljon el az országos begyűjtési ver&enyben. a kulturagitáció szerves része a népnevelő munkának; kulturmunkásainknak nap mint nap serkenteniük, lelkesíteniük kell dolgozó parasztjainkat, hogy hazafias kötelességüknek valamennyien becsülettel eleget -tegyenek. Ezf, az agi- tációf annál sikeresebben végezhetik kulturmunkásaink, mert a dolgozó nép nevelésének hatékony eszköze —i a szociálist3- kultúra — van a kezükben. A gyakorlat során minden művészeti ágban kialakultak a célravezető kulturagitációs módszerek. A megyei tanács népművelési osztálya már a tavaszi mezőgazdasági munkák idején előkészítette a kul- turcsoportokat nyári nagy feladataik megoldására. Kulturmunkásaink egy része időt és fáradságot nem kiméivé igyekszik elősegíteni, hogy minél ünnepélyesebben köszönthessék a mezőgazdasági munkában és a kötelességtel- jesitésben élenjáró dolgozó parasztok az Alkotmány Napját. Az aszalói úttörő kulturcsoport a „János vitéz“ zenés részleteivel köszönti a cséplőgépeknél a példamutató brigádokat és a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat- Emellett jól működő rigmusbrigádjuk is van, amely dicsér és bírál, a mezőcsáti járási kulturház kulturcsoportjának tagjai •?. hangos, hísadóban rendszeresen ismertetik a brigádok versenyének eredményét, lelkesítik ag élenjárókat.. Nemcsak saját községükben élesztik a versenyszellemet, még a szomszédos Hejőbábára is ellátogatnak a nemes vetélkedés erősítésére. ILYEN SZÉP EREDMÉNYEK MELLETT annál nagyobb hiba, hogy mégyénk területén általában gyenge a kulturagitáció. A néhány jó példa mellett számtalan hibát említhetnénk. A nyári kulturagitációban szerve- eő> vezető és útmutató szerepet kellene betölteniök kulturotthonaink- nak. Ennek a feladatnak azonban jelenleg nem tesznek eleget- Kultur- otthonaink nagyrészének — mint a szikszói, szerencsi, ózdi járási kul- fürháznak — .bezárult az ajtaja. Ezeken a helyeken a vezetőség elfelejtette, hogy a kulturháznak a kulturagitáció központjának, a kultúrotthon vezetőségének pedig a helyi pártszervezet irányítását követve a begyűjtési kultürmunka szervezőjének kell lennie, a kulturotthonok vezetői vegyék fel 3 kapcsolatot a párttal, hogy mindennap tisztán lássák a. kulturagitációs feladatokat- Csak így tudnak hozzájárulni a begyűjtés nagy csatájának sikeréhez. Lemaradtak a kulturmunkában az edelényi, sátoraljaújhelyi, sárospataki, ricsei és putnoki járás kulturcso- portjai is. Hogyan hozhatják helyre hibájukat a kulturagitációban lemaradt járások, községek kulturmunkásai? Erre a kérdésre éppen olyan bő Választ lehet adni, mint amilyen bő lehetőségek vannak a jól bevált kulturagitációs módszerek közötti Választásban. Első és legfontosabb annak íelis- Snerése, hogy a kulturagitáció jó eredményeket csak akkor hozhat, ha céltudatos és tervszerű. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a kuRur- agitációt politikailag a párt irányítsa. így lesz a kulturagitáció friss, eleven, így tud lépést tartani az időszerű eseményekkel. Igen sokat veszít mozgósító hatásából, ha egy dolgozó parasztot, aki elsőnek teljesíti beadását, akkor köszöntenek, amikor már utána vagy 20—30-an eleget tettek kötelességüknek. A mezőgazdasági munkában a szocialista munkaverseny folyamatosságát is elő kell segíteniük kulturmunkásainknak a jó brigádok népszerűsítésével. KULTURMUNKÁSAINK gazdagítsák változatos ötletekkel a község és termelőszövetkezeti csoport faliújságát, Ügyes karikatúrákkal te* gyek érdekesebbé a verseny táblákat. A tokaji, mezőkövesdi és sárospataki népművelési ügyvezetők vagy kul- t rotthon-igazgatók, ha kicsit figyelmesebbek, lelkesebbek, jól felhasználhatnák a kulturagitációban az ott működő képzőművészeti szabad" iskola hallgatóinak segítségét. Az elmúlt évben igen jól bevált módszer volt, hogy az élenjáróknak tiszteletjegyet adtak filmelőadásokra, s diapozitív vetítettképeken népszerűsítették őket a moziban. Alkalmazzák kulturmunkásaink most is ezt, az agitációs módszertDolgozó parasztjaink az elmúlt, évek során megszerették az ismeretterjesztő előadásokat. Ilyen alkalmakkor — különösen télen — százával keresték fel a kulturotthonokat, ahol tanulva szórakoztak. Ne feledkezzenek meg kulturmunkásaink most sem az ismeretterjesztő előadások rendezéséről. A falu népe örömmel fogadja, ha ezeken jobban megismertetik velük a mezőgazdasággal kapcsolatos új kormányrendeleteket- Beszéljenek kulturmunkásaink is azokról a nagy kedvezményekről, amelyeket a párt és a kormány a dolgozó parasztságnak nyújt- Az ismeretterjesztő előadások keretében ajánljanak szépirodalmi és tudományos könyveket, brossurákat, amelyek tanulmányozásával a dolgozók jobban megismerik az egyes mező- gazdasági munkák, a tarlóhántás, másodvetés nagy jelentőségét a bőséges termés biztosításában. Minél többször beszéljenek arról, hogy a kormányprogram megvalósítása milyen hatalmas felemelkedést jelent a falu számára — és ennek érdekében mif kell tenniök a dolgozó parasztoknak. HASONLÓ FELADAT áll a kulturagitá.cióban a könyvtárosok előtt, is, hiSzep a könyvtármunka szerves része a kulturagiféciónak. Egy jó könyv elolvasása maradandó élményt jelent. Sok könyvtáros —- helytelenül — azt* a nézetet vallja, hogy „nyáron nem olvasnak falun“. Az igaz, hogy ilyenkor kevesebb idő jut az olvasásra, de alkalmazkodjék a könyvtáros a nyári munkákhoz. Rövid, érdekes könyveket ajánljon ilyenkor, — olyanokat, amelyek időszerű kérdésekéi-, tárgyalnak. a könyvtármunkával folytatott kulturagitációf éppen úgy állandósítani kell, mint. a kulfurbrigádok munkáját. A leghelyesflfcb ilyenkor az a módszer, ha a könyvtárosok könyveket, folyóiratokat, rövidebb elbeszéléseket visznek ki a munkahelyekre és ott ebédszünetben felolvasásokat tartanak. A kulturagitációban azonban nem minden módszer válik he mindenütt. A helyes módszert a helyi körülmények határozzák meg. A népművelési ügyvezetők feladata, hogy felismerjék, melyik módszer a legcélravezetőbb. a leghatásosabb náluk. Ha a népművelési ügyvezetők lelkesek, ha szívükön viselik községük, vagy járásuk fejlődésének elősegítését, akkor a kulturmunkások is hasonló szorgalommal veszik ki részüket, 3 munkából. Ehhez azonban fokozottabb segítséget kell nyujtaniok a tanácsoknak is. Látniok kell, hogy a kulturagitáció az ő munkájukat, is elősegíti. Nem egy helyen előfordul, hogy a dologidőre hivatkozva egyes községi tanácsok vezetői szinte megbénítják a kulturmunkát- Tárd és Négyes községekben például a kul- turotthonf a tanács terményraktárnak használja, pedig élénk kultúráiét folyt ezekben s a kulturmunkások agitációs munkájára most van a legnagyobb szükség. HA KULTURMUNKÁSAINK a párt ős a tanács segítségét kérve és igénybevéve lelkiismeretesen arra törekszenek, hogy ébrentartsák, állandóan erősítsék a versenyszellemet, az élenjáró dolgozó parasztok követésére mozgósítanak, akkor megyénk a begyűjtési versenyben biztosan sokkal megtisztelőbb helyet vív ki. Alsózsolcai cséplőmunkacsapat vállalása augusztus 20 tiszteletére: „Az eddigi 130 helyett naponta 150 mázsát csépelünk“ Cséplőmunkacsapatok! Cséplőgépkezelők! Cséplési ellenőrök! Nagy szégyen, hogy megyénk gépállomásai még mindig nem váltották be adott szavukat. Még mindig utolsók vagyunk az országos cséplési versenyben. Mi, alsózsolcaiak elhatároztuk, hogy még jobb munkával, a teljesítmény állandó növelésével segítjük elő, hogy a szégyenletes utolsó helyről mielőbb az élenjárók közé kerüljünk. Erre kérjük megyénk minden cséplőmunkacsapatát, minden cséplőgépkezelőjét, minden gépállomási dolgozóját is. Versenyre hívunk benneteket, hogy augusztus AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUKK A sárospataki gépállomáson Bálint József munkacsapata 1070-es cséplőgéppel eddig már 26 vagon gabonát csépelt. Ezzel a szép teljesítménnyel a megye cséplőmunkacsapatai között folyó versenyben az élre került. Révleányváron if j. Karakó Ferenc dolgozó paraszt 148 százalékra teljesítette kenyér- és takarmánygabonabeadását. Cigándon minden dolgozó paraszt időben teljesíti gabonabeadási előírását. A gabonabeadásban Gyöngyösi János dolgozó paraszt mutat példát az egyénileg dolgozó parasztoknak. Beadását 104 százalékra teljesítette. Karcsa községben mindenki büszke Juhász József dolgozó parasztra, aki 6 mázsa helyett 7 mázsa gabonát adott be. Minden dolgozó paraszt kövesse az élenjárók példáját, teljesítse a gép alól maradéktalanul beadási köteiezétisegétí AKIK MIATT SZÉGYENKEZÜNK Bogács községben több dolgozó paraszt, — így Szajíaí Gábor 5 holdas, .Gypri .Istyán 5 holdas és Ba- kondi Sándor 4 és fél holdas dolgozó paraszt még mindig nem tett eleget gabonabeadási kötelezettségének. Megfeledkeznek arról, hogy kormányunk programjának megvalósítása az ő jó munkájukon, kötelességteljesítésén is múlik. Vegyenek példát azokról az élenjáró bogácsi dolgozókról, akik felismerték a gyors gabonabeadás jelentőségét és gép alól tettek eleget az állam iránti kötelezettségüknek. 20-ra, az alkotmány nagy ünnepének tiszteletére büszkén, felemelt fejjel ünnepeljünk. Kérünk benneteket, csatlakozzatok versenykihívásunkhoz, hogy bebizonyíthassuk: a borsodi gépállomások valóban a falu szocialista építésének rohambrigádjai, amelyekre bizton számíthat egész dolgozó népünk. 1. Vállaljuk, hogy cséplőgépünk eddigi 130 mázsás napi átlagteljesítménye helyett. 150 mázsát csépelünk ki gépkiesés nélkül. Úgy végezzük munkánkat, hogy kivívjuk a dolgozó parasztok megelégedését. Azon leszünk, hogy a falu minden dolgozója gép alól teljesítse gabonaA legutóbbi értékelés szerint Borsod megye még mindig a szégyenletes 19. helyen kullog az országos versenyben. A nagy lemaradás elsősorban is gépállomásaink hiányos munkáját mutatja. Megnyilvánul ez nemcsak a csép- lésben, de a tarlóhántási és a másodvetési terv teljesítésében is. Megyénkben még egyetlen gépállomás sincs, amely teljesítette volna tarlóhántási és másodvetési tervét. Mind a 21 gépállomás megkésett ezzel a fontos munkával, pedig gépállomásaink vezetői, agronómusai ígéretet tettek, hogy az idén nem lesz hiba ennek a tervnek végrehajtásában. ígéretük azonban mindmáig csak szó maradt. A tarlóhántásban és másodvetésben a sajószentpéteri, a putnoki, a szendrői és a baktakéki gépállomás munkájában mutatkozik a legsúlyosabb lemaradás. Főként ezek a gépállomások felelősek amiatt, hogy megyénk tarlóhántási tervét 26, másodvetési tervét mindössze 19 százalékra teljesítette. Gépállomásaink — de különösen beadását, hogy mielőbb élvezhesse a szabadpiaci értékesítés jogát. • 2. A cséplőmunkacsapat tagjai jó politikai felvilágosító munkával megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak a kormányprogram jelentőségét. 3. A cséplési.. nyomtatványokat hibátlanul kezeljük., A cséplés meggyorsításával előre a gabonabegyüjtés sikeréért! Gencsi Imre cséplőgép felelős vezető _ Tóth Sándor ellenőr Kanak Imre brigádvezető a lemaradók — vegyenek példát a mezőnagymihályi állami gazdaság dolgozóitói, a ricsei traktoristáktól, akik az aratás és cséplés mellett folyamatosan végezték, illetve végzik a tarlóhántást és a másodve-: tést. Traktoristáink induljanak harcba a tervek maradéktalan teljesítéséért! Agronómusaink, mezőgazdászaink ne tűrjék, hogy a másodvetés céljára kijelölt egyetlen talpalatnyi föld is vetetlenül maradjon: A falusi pártszervezetek népnevelői beszéljenek az egyéni dolgozó parasztokkal, magyarázzák el, mi a jelentősége a tarlóhántásnak, hogy ez az első és igen fontos feladat abban a munkában, amely biztosítja a jövőévi bő termést. Buzdítsák őket arra, hogy — ha most a gépállomás erőgépei el is vannak foglalva a csépléssel — igaerővel lássanak hozzá a tarlóhántáshoz, hisz ez a munkájuk gazdagon fog gyümölcsözni, mert megteremtik vele első feltételét annak, hogy jövőre is nagy termést takaríthassanak be. Egy kiváló c§éplőnmnkac§apat A hejőpapi gépállomáson, de egész megyénkben is, minden dolgozó büszke Kovács Benjámin cséplő-munkacsapatára. A munkacsapat Bredjuk gyorscséplési módszerrel, óragrafikon szerint dolgozik. Eddig még minden nap túlteljesítette napi tervét. Szerdán közel 200 mázsa gabonát csépelt ki. A cséplőcsapat tagjai most elhatározták, úgy dolgoznak, hogy még magasabbra fokozzák teljesítményüket* Teljesítsük a tarlóhántás és a másod vetés tervét! „Örülünk, hogy megtaláltuk a boldogulás biztos útját, természetesen nem lépünk ki a csoportból“ Az edelényi III. típusú „Vörös zászló“ termelőszövetkezetben serény munka folyik. A szövetkezet tagjai soha nem tapasztalt szorgalommal, lelkesedéssel dolgoznak. A szövetkezet 1949-ben alakult s tagjai ma már gondtalan életet élnek. Jól fizettek a kalászosok, szépek a kapásnövényeik, fejlett állatállománnyal, különösen a juhtenyészetükkel dicsekedhetnek. » A szövetkezet dolgozíi egymással versenyben végzik a behordást, úgy dolgoznak, hogy a bő termést szemveszteség nélkül csépeljék ki. Czókoly jáno9, a szövetkezet kiváló dolgozója, így nyilatkozik: — Eszem ágában sincs, hogy kilépjek a termelőszövetkezetből* Munkám után a multévben is szépen részesedtem a közös vagyonból. Ebben az évben még többet kapok, még több jut ’családomnak cipőre, ruhára, háztartásra. Tudom, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás teremti meg számunkra a felemelkedést, a szép és gondnélküli életet. Mióta megismerték a kormányprogramot, a minisztertanács legújabb határozatait, a szövetkezet tagjai még jobban dolgoznak, hogy tovább, gyarapítsák a szövetkezet vagyonát, hogy bebizonyítsák: a termelőszövetkezeti gazdálkodás jelenti a dolgozó parasztság felemelkedésének igazi útját. Tápai György 4 hold földdel lépett be a „Vörös zászló“ tsz-be, ő is megelégedett, vidám ember. így beszél: — Miért is lépnék ki a szövetkezetből? Eddig még minden évben szép keresetem volt 9 most a gazdag termés még inkábh lehetővé teszi, hogy kamrámba több liszt, zsír, cukor kerüljön, többet vásároljak. Jí jövőben kormányunk még jobban támogat bennünket, benne van a ptogramban, magunk is igyekszünk és ez azt jelenti, hogy még jobban gyarapodik a közös vagyon, ezzel együtt még szebb lesz az életünk. Bodnár József sem akar kilépni a termelőszövetkezetből. Mint mondotta: hallani sem akar róla. Amikor a községben a kilépésről beszéltek, Bodnár József így válaszolt: — Én sem hallgatok a hitetlenkedők, még kevésbé az ellenség szavára. Továbbra is a szövetkezetben maradok, mert munkánk után családommal, gyermekeimmel eddig még minden évben megtaláltam számításomat* A jövőben még jobban dolgozom, hogy erősödjék szövetkezetünk, hogy még szebb eredményekkel adjunk választ az ellenségnekPRÖKAI ISTVÁN, az edelényi III. típusú „Vörös zászló“ tsz. elnöke. 5-6 kiló kenyérgabona jut egv-egy munkaegységre a gönci „Rákóczi“ tsz-ben A gönci „Rákóczi Ferenc“ termelőszövetkezet tagjai mégegyszer armvi jövedelemre számítanak, mint tavaly. Kenyérgabonából egy-egy munkaegységre 5—6 kiló jut. Takarmánygabonából is bőven kapnak. Előzetes számításuk szerint pénz- bői 8 forint esik munkaegységenkintt de valószínű, hogy több lesz. Ezenkívül kapnék cukrot, olajat s zöldségféléket. t Szalui Mihálynak es feleségének eddig 250 munkaegysége van. Októberig még legalább 100 munkaegységet szereznek. Erre 6 kilójával számítva kenyér- gabonából több mint 20 mázsát-kapnak. Ezenkívül jelentős mennyiséget Jog ki•> tenni a takarmánygabona, kukorica s a tiTbbi szétosztásra kerülő termény. — Igen örülünk a szép jövedelemnek — mondja Szalui Mihályné- — Látjuk, hogy még van munkánk eredménye• A kulákok — mióta megjelent a kormányprogram — különösképpen azon igyekeztek, hogy hátha bomlasztani tudják a csoportot. „Lépjetek ki, hagyjátok ott a csoportot, nem loptok semmit“ próbáltak lázítgatnt bennünket. Mi azonban nem hallgatunk rájuk, tudjuk, hogy, ellenségeink és hazudnak. Természetesen nem lépünk ki, örülünk, hogy megtalál- tuJc a boldogulás biztos útját,
