Észak-Magyarország, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-205. szám)

1953-08-01 / 180. szám

«tesnÄnt, 19SS »■gusntm t» ÉSZAKMAG Y AiiUnoMO 3 P á r t é 1 e t * Harcoljanak sokkal jobban az ózdi acélmű pártcsoportjai a terv teljesítéséért, a kormányprogram megvalósításáért i pártcsoport nélkülözhetetlen szerv az egész tagság aktivizálása, e-zmei-politiaai fejlődésének előmoz­dítása és ellenőrzése, kommunista szerfielyes magatartásának biztosítá­sa szempontjáoól. A pártmunka szín­vonalának emeléséhez elsőrendűén fontos, hogy a pártcsoportok jól mű­ködjenek. A jó pártcsoport tevékeny­sége nagy eredményeket hoz mind a pártmunkában, mind a termelő mun­kában. Az ózdi martinacélműben a párt­csoportok betöltik-e szerepüket. ....’ Nem, nem töltik be. Az acélműben s pártcsoportok csak papiron vannak meg, mert a pártszervezet nem foglalkozik, nem törődik velük. Megkérdeztük az öntőcsarnokban Pisja István pártcsoportbizalmi elv­társat: mikor tart a pártcsoportbi­zalmi elvtársak részére az aiapszer- vezét titkára értekezletet- Nem tud­ta megmondani, hogy mikor volt utoljára értekezlet. Hibásak a párt­csoportok is, mert nem igénylik, nem követelik meg a pártszervezet veze­tőségének állandó segítségét. Igen fontos teendője lett volna a pártcsoportoknak, hogy a legalapo­sabban újból és újból megtárgyal­ják a Központi Vezetőség határozata alapján kidolgozott kormányprogra­mot és abból adódó feladataikat. Ezt elmulasztották, illetve mindössze két pártcsoport beszélte meg, de csak formálisan. Nem vontak le belőle következtetéseket, nem szabták meg, mit kell tenniök a program megva­lósításának előmozdítására. Vagyis; lényegében ez a két pártcsoport sem dolgozta fel a programot. Már pedig ahhoz, hogy jól tudjanak dolgozni és. ennek nyomán jól menjen az üzem tervének teljesítése, elsősorban min­den pártcsoport tagjának, minden kommunistának a legalaposabban, minden részletében ismernie kell e nagyszerű programot. Ez ma még nincs így az ózdi martinban. A II. műszak pártszervezetének titkára, Hanyiszkó Pál elvtárs mindaddig nem gondoskodott arról — egyelőre nem is tett semmit annak érdeké­ben —, hogy a műszak kommunistái és pártonkívüli dolgozói alaposan megismerjék a kormány programját. Természetesen ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy a politikai munka elhanyagolása súlyosan kihat a termelésre, a terv teljesítésére. Az acélmű súlyo­san lemaradt tervelőírása mögött- A pártszervezetek, a pártcsoportok mégsem mozgósítanak a lemaradt, behozására .a terv teljesítésére. Úgy tesznek, mintha minden a leg­jobban menne, mintha semmi hiba nem volna. Pedig hiba van jócskán. Sok tennivaló van például a mun­kafegyelem megszilárdításában. Sok esetben előfordul, hogy a dolgozók nem használják ki. a munkaidő 480 percét. Kirívó példája ennek, hogy Kovács János előmunkás és Barta János üstelőmunkás munkaidő alatt aludt. A pártcsoportok azonban nem figyeltek fel erre, szó nélkül hagy­ták, nem beszéltek, nem foglalkoz­tak velük, de a többi fegyelembontó­val sem. Emlékezzenek a martin- acélmű kommunistái Rákosi elvtárs- nák a budapesti aktíva-értekezleten mondott beszédére, amelyben han­goztatta; ,-Egyesek abból a tényből például, hogy megszüntettük a pénzbírságot, azt a következtetést vonják le, hogy most már mindenki azt csinálhat az üzemben, amit akar. Minden ipari munkás legyen tudatá­ban annak, hogy elsősorban öntuda­tos, fegyelmezett munkájától függ, hogy milyen irambán tudjuk a dolio- zók jólétét emelni“. Ezt kell tuda- tosítaniok a kommunistáknak, s sze­mélyes példamutatással kell a2 élen járniok; Nem szabad eltűrniük á fe­gyelmezetlenséget. Ha a felvilágosító szó nem használ, a kollektíva erejé­vel kel] fellépniök. s követelniük az üzemvezetőségtől, hogy alkalmazza a rendelkezésre álló rendszabályokat- Hiba van a technológiai fegyelem betartásában Is. Ennek tudható be az is, hogy alig néhány napja ismét elfolyt 20 tonna acél a II. műszakban, a III. műszakban pedig több, mint 30 ton­na. Ez igen nagy kár, pénzben több mint 50 ezer foHnt. A pártszerveze­tek népnevelői és a pártcsoportok eZe.i a téren sem végeznek megfelelő munkát. Mutatja ezt az Is. hogy, a II műszakon Pisla elvtárs pártcso­portbizalmi még csak nem is tudott arról-, hogy mertnyi acél elfolyt A pártcsoportok legfőbb feladata, hogy szívós küzdelmet folytassanak a térmejési terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Elsősorban a párt­csoportok tagjainak, a kommunisták nak kell példamutatóan teljesíteniük tervüket. A pártcsoportoknak el kell érniök, hogy tagjaik a munkafegye­lemben, a termelésben élenjárjanak, emellett a képzettebb elvtársak ta­pasztalataik átadásával segítsék a gyengébbeket. A pártcsoportok nem­csak saját tagjaik kommunista fe­gyelmezettségéért, terv teljesítéséért, munkamódszerei': állandó tökélete­sítéséért felelősek, hanem erre kell mozgósítaniok a brigád, az üzemrész, az egész üzem összes dolgozóját. A jó pártcsoportok szívós harccal biztosít­ják, hogy az egész üzem becsülettel megállja helyét a termelésben, A pártcsoportok elsősorban a politikai tömegmunka megjavításával harcoljanak a termelési tervek tel­jesítéséért- A pártcsoportok a pár- tonkivüli dolgozók között élnek, ve­lük a legszorosabb, állandó kapcso­latban kell lenniük. Ismerniük kell az üzem minden dolgozójának ké­pességét, magatartását, s azonnal teagálniok kell minden eseményre, ami az üzemben történik. A párt- csoportoknak tehát legnagyobb, leg­jobb lehetőségük van arra, hogy sze­mélyhez szóló agitációt végezzenek, minden egyes munkásnak megma­gyarázzák a párt- és a kormányha­tározatok, most különösképpen a kormányprogram megvalósításának hatalmas je entőségét. A pártost portoknak gondoskodnak kell arról is, hogy a részleg dolgozói megismerjék a termelésben elért eredményeket. Ezért a jó üzemi pártcsoport a DISZ és szakszervezeti tagok bevonásával megszervezi, hogy az üzem falain rajzok, grafikonok, kimutatások legyenek. A jól működő pártcsoport tagjai ismertetik és meg­beszélik dolgozó társaikkal az újsá­gokban megjelent legfontosabb cik­keket. A pártcsoportbizalmiak jó fel- világosító munkával segítsék a szak- szervezeti bizalmiakat, hogy az üzem minden dolgozóját bevonják a mun­kaversenybe és mind jobb eredmé­nyek elérésére mozgósítanak. Igen nagy jelentősége van a párt­csoportbizalmi jó munkájának. Meg kell osztani munkáját a pártcsoport tagjaival, pártmegbizatást kell adnia a pártcsoport minden tagjának, sőt a legjobb pártonkívüli dolgozóknak is. A pártcsoport néhány legképzet­tebb, legtehetségesebb tagját népne­velő munkával kell megbíznia. Fog­lalkozzanak rendszeresen a pártcso­porf. kommunistáival és a pártonkí­vüli dolgozókkal, időnkint tartsanak röpgyüléseket és kiselőadásokat- A legjobb szakmunkások kapják azt a feladatot, hogy segítsék az elmaradó­kat. Egyeseket bízzon meg azzal, hogy kisérjék figyelemmel a munka- védelmet. állandóan törődjenek a munkásétkezde, az öltöző, a munka­ruhák. a védőételek, stb. kérdésé­vel és a hiányosságokra hívják fel a pártbizalmi figyelmét- A pártbizalmi az állandó megbízások mellett gyak­ran adjon pártmegbizatást egy-egy feladat megoldására is, például a ter­melés valamely akadályának leküz­désére. A pártbizalminak számon kell tartaniá, ellenőriznie kell a meg­bízatások végrehajtását. A pártbizalmi rendszeresen hívja össze értekezletre pártcsoportja tagjait. Ennek a megbeszélésnek tárgya sok­féle lehet, igazodik a pártszervezet, a termelési egység előtt álló felada­tokhoz. Hívjanak meg egyes műsza­ki vezetőket a pártcsoport ülésére, beszéljék meg velük a műszaki prob­lémákat. Egy-egy nagy termelési győzelem, vagy jelentősebb elmara­dás esetén tartsanak külön rendkí­vüli értekezletét. A pártcsoportok és pártcsoportbi­zalmiak jó munkájának alapvető fel­tétele, hogy az alapszervezetek veze­tőségei. elsősorban titkárai megfele­lően irányítsák munkájukat. A'párt- csoportbizalmiak részére a párttitkár tartson rendszeresen értekezletet, amelyeken beszámolnak munkájuk­ról, ismertetik tapasztalataikat és megbeszélik, hogy milyen újabb fel­adataik vannak. Igen helyesen ten­nék a martinacélmű pártszerveze­teinek vezetőségei, ha a pártvezető­ségi ülésekre meghívnának egy-egy pártbizalmit. A nagyüzemi pártbizottság is fe­lelős természetesen azért, hogy az acélműben, — ahogyan emlegetni szokták, éppen ,,a gyár szívében“ — nem működnek a pártcsoportok. Ja­vítson mielőbb ezen a nagy hibán, s ennek eredményei bizonyosan nem maradnak el, — a martinacélmű dol­gozói jobban fognak harcolni a kor­mányprogram sikeres megvalósítá­sáért. JÖVÜNK TŰKRE A szovjet szénbányászati ipar szakadatlanul fejlődik az élenjárd bányateehnika segítségével. Ebben az évben számos új gép érkezett a Donyec-iiedenee bányáiba. Ezek a gépek különböző termelési folyama­tokat gépesítenek. Az 1. számú cseljuszkinoi bányában nemrégen ú,i „SBM—1“ típusú vágatfúrógépet helyeztek üzembe. A gépet a vízszintes szénkitermelésnél használják fel. A gép külsőleg hatalmas fúrógépre emlékeztét, talapzatával helyezkedik el a földön. A fúró szerepét 3 mé­ter átmérőjű fémtárcsa tölti be. Amikor a gép előrehalad, kerek alag­utat hagy maga után, sima, úgyszólván lecsiszolt falakkal. Az új gép négyszeresére emelte a vágatkihajtás sebességét, lényegesen megkönnyín tette a vájárok munkáját. A képen „SBM—1“ típusú vágatfúrógép az 1, számú cseljuszkinói bányában. A II negyedévi terv teljesítése alapján a -kohó es gépipari miniszté- .rium vaskohászati igazgatósága (volt kohászati minisztérium) az ércbányá­szati iparágban a rudabányai vas­ércbányát élüzemnek jelölte ki. A bánya II negyedévi befejezett ter­melési tervét 105.1 százalékra telje­sítette 100 százalékos tervszerűség mellett. . ■>.: A Máv. üzemei közül a pályafenn­Megrénk nj élüzemei tartási szolgálatnál az első helyezett a miskolci III. számú főépítésvezető- s'ég'Téíté' ~J“ “ ~ — A közlekedési é? postaugyi minisz­térium a második negyedévi , terv-» teljesítés alapján kijelölje az élüzen meket. Az útfenntartó vállalatok kön zöft a második helyet a miskolci Ut* fenntartó Vállalat nyerte el. Ha idegen vetődik Tornyosnémeti községbe, ezzel a véleménnyel tér haza: szép, csinos, rendezett község, amelyben szorgalmas, becsületes és kötelességtudó dolgozó parasztok laknak. Ez valóban így is van. Tornyosné­meti, a határmenti kis község tele van virággal, a dolgozó parasztok ál­landóan csinosítják portáikat, a köz­ség utcáit. De nemcsak erről híres Tornyos­németi. Arról ' is, hogy a községben jó gazdák, jó hazafiak élnek. Tor- nyosnámeti ma is a járás büszkesé­ge. A dolgozó parasztok még soha­sem voltak adósai a nép államának, mindig és mindenben példát mutat­tak a kötelességteljesítésben. így van ez most is, s így lesz a jövőben is, mert a dolgozó parasztok szor­galma, lelkes munkája jó biztosítéka ennek. Szeretik a földet, amelyet gondosan művelnek, amely dúsan terem, gondnélküli életet biztosít számukra. A község félévi beadási előírását tejből, tojásból és baromfiból egy­aránt 100 százalékon felül teljesítet­te. Ezzel a szép teljesítéssel Tornyos­németi a járás községei között folyó versenyben az első helyre került, a megyében pedig a második helyre küzdötte fel magát. A községi ta­nács, a dolgozó parasztok ezért a Lenin Kohászati Művek dolgozóitól gyönyörű vándorzászlót, a járási ta­nácstól pedig pénzjutalmat kaptak. Emellett az adófizetésben is élenjár­nak, példát mutatnak nemcsak a já­rás, de a megye valamennyi közsé­gének. A faluban sok kiváló dolgozó pa­rasztot találunk. Ezek közé tartozik Varga Lajos 16 holdas középparaszt, aki már májusban teljesítette egész évi tojásbeadását, emellett példát mutatott a növényápolásban' és a mezőgazdasági munkákban is. Dicsé­retet érdemelnek Oravecz János 7 holdas, Sonta Pál 9 holdas, Czakó Albert 8 holdas és Á. Varga József 15 holdas dolgozó parasztok, akik eddig még minden évben példásan Till tiszlEiefet, megbecsülést érteinek a lernyostetiek teljesítették beadási kötelezettségü­ket. Kovács József dolgozó paraszt már kenyér- és takarmánygabona beadását is teljesítette, cséplőgéptől szállította az első gabonát a begyüj- tőhelyre. Tovább sorolhatnánk az élenjárók, a jól teljesítők neveit és sok szépet írhatnánk a dolgozó pa­rasztokról, mert munkájukat elisme­rés és dicséret illeti. Bállá Ernő vb. titkár azonban nem becsüli a dolgozó parasztokat. Ez tarthatatlan állapot. Ez az oka an­nak, hogy a dolgozó parasztok nem szívesen mennek problémáikkal, ké­réseikkel a községi tanácshoz. Bállá Ernő vb. titkár kiskirály módjára, fölényesen beszél a község dolgozói­val, akik pedig sokkal több megbe­csülést, szeretetet, gondoskodást vár­nak és érdemelnek. Bállá Ernő meg­feledkezik arról, hogy a tanács a dolgozókért van. Minden esetben ki kell kérni a dolgozók véleményét, meg kell hallgatni panaszát, el kell intézni ügyeit. Ez kötelessége a tanács minden dolgozójának, s ez vonatkozik Bállá Ernőre is. A tornyosnémeti községi tanács, amely különösen jól végzi munkáját, még nagyobb eredményekre lenne képes, ha Bállá Ernő nem gátolná a tanács munkáját. Ahelyett, hogy a kérelmek, a panaszok gyors elintézé­sén, a tanács és a tömegek közötti kapcsolat állandó erősítésén dolgoz­na, az ellenkezőjét teszi. Kollár Sándorné, a tanács elnöke már nem egy esetben bírálta Baila Ernőt, ő azonban alig változtatott felháborító viselkedésén. Legutóbb, amikor bírálatot kapott, kijelentette; „En nem bánom, ha nem szeretnek az emberek, én szigorúan betartom a rendeleteket“. A dolgozó parasztok, de a tanács dolgozói is azt kérdik Bállá Ernőtől, hogy: „vájjon melyik rendelet írja elő, hogy durván bánjon a község dolgozóival?" A községi tanács vezetője már je­lentette a járási tanácsnak Bállá Er­nő káros és ellenséges magatartását. A járási tanács azonban mit sem tett, hogy felelősségre vonja, vagy eltávolítsa funkciójából. Számos dol­gozó paraszt írt panaszos levelet Bállá Ernő viselkedésével kapcsolat­ban, azonban még eddig nem tör­tént hathatós intézkedés. A tanács elnöke elmondja, hogy Bállá Ernőnek semilyen oka nincs arra, hogy ridegen visszautasítsa a dolgozó parasztok kérelmét, de joga sincs, hogy fölényeskedjen a becsü­letes, jó munkát végző dolgozókkal. Bállá Ernő pedig a bírálat és a figyelmeztetés ellenére így beszél: „Most nincs időm tár­gyalni magával, menjen haza, jöjjön holnap“. A községi'tanács, a járási pártbi­zottság és a község dolgozó paraszt­jai ma már világosan látják: Bállá Ernő nem változtat és nem is akar változtatni. magatartásán. Nem sze­reti a dolgozó parasztokat, a község­ben szinte kivétel nélkül így beszél­nek a becsületes dolgozók: „Nem lenne itt semmi hiba, ha Bállá nem lenne a tanácsnál", de ez a vélemé­nye a tanács elnökének is. A község áruellátását is sürgősen meg kell oldani. A földművesszövet­kezetben — és éppen most, a leg­nagyobb mezőgazdasági munka ide­jén — nincs paprika, cukor, élesztő, szappan, ecet és egyéb fontos áru. Emellett rossz a kenyér minősége is, amit a, községi tanács elnökének már szóvátettek a dolgozók. Igen súlyos hiba, hogy a dolgozó parasztasszo­nyok a szomszédos községekbe gya­logolnak, hogy élesztőt kapjanak. Megtörtént az a felháborító eset is, — amely utólagosan is felelősségre- vonást követel — hogy Encsről visz- szaküldték az üres eceteshordót a tornyosnémeti földművesszövetkezet­be azzal, hogy: „szorítsák meg rajta az abroncsot, mert nem elég megn bízható“. A hordónak, az abroncs-» nak, mint kiderült, semmi hibája nem volt. Felelősség terheli Tamás Andrást« a földművesszövetkezet ügyvezetőjét« Nem lett volna szabad engednie« hogy áruhiány legyen a szövetkezein ben. Tamás András még a mai nan pig sem intézkedett, vagy csak pan píron, bürokratikus úton próbál árut) szerezni. Megfeledkezett arról, hogy a jövőben egyre jobban és jobban , kell gondoskodnia a dolgozó parasztok áruval való ellátásáról« Igaz, a járási tanács ígéretet tett« hogy bőséges áruval ellátja a közsen get, az ígéret azonban csak ígéret maradt. i A községben már javában folyik á eséplés, a dolgozó parasztok soha nem tapasztalt szorgalommal é9 örömmel takarítják be a bő termést« A határban már alig látni kereszten két, a dolgozó parasztok éjt nappá téve fáradoznak, hogy több gabonán val járuljanak hozzá a boldog életet formáló nagyszerű program megvan lósításához. Ugyanakkor, amikot! dícséretreméltó módon, jó hazafiként dolgoznak, elvárják, hogy a földműn vesszövetkezet fokozottan gondosn kodjon elegendő háztartási és egyéhl cikkekről. Nem utolsó sorban kérik a járási és a megyei tanácsot, hogy Bállá Ernőt mielőbb váltsák le ben osztásából, hogy ne gátolja tovább á község fejlődését, ne zaklassa a dóin gozó parasztokat, akik szívvel, lélekn kel harcolnak a tervek teljesítéséért« a további még nagyobb eredményen kért. A dolgozó parasztok olyan tan nácstitkárt kérnek, aki egy a dolgon zókkal, akihez mindenkor bizalomn mai fordulnak. A tanács dolgozói pedig továbbra is tartsák elsőrendű feladatuknak a dolgozók panaszainak, ügyeinek jó és gyors elintézését, mert csakis ezzel segítik elő a tanács és a dolgon zók közötti még szorosabb kapcsolat kiépítését, a tanács és a dolgozók még jobb és még eredményesebb munkáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents