Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-23 / 171. szám

ESMMEGYXKÖHSZAC Csütörtök, 1953 jiUias 23. iw&űxa&temMaasammmmmumm Augusztus 5-ig meghosszabbították a gjorsbeadási jutalmat A minisztertanács legutóbbi határozata előírja, hogy több megyé­ben, így a mi megyénkben is augusztus 5-ig meg kell hosszabbítani a gyorsbeadási jutalom kifizetését. Az augusztus 5-ig beadott minden má­zsa gabona után a termelő 3 forint gyorsbeailási prémiumot kap. Ez az intézkedés újabb nagy kedvezményt jelent dolgozó pa­rasztságunknak. Újabb bizonyítéka annak, hogy kormányunk mennyire szívén viseli a dolgozó parasztság érdekeit, most is figyelembe vette, hogy az északi megyékben a gabona érése későbben kezdődött. Ez az intézkedés újabb többszázezer forinttal nagyobb jövedel­met jelent megyénk dolgozó parasztságának, feltéve, ha okosan kihasz­nálja a lehetőséget: a leggyorsabban behordja, haladéktalanul elcsépe­lt a learatott gabonát cs gép alól teljesíti a beadást. Az aratással és csépléssel egyidejűleg folyik a tarlóhántás és a másodvetés a szerencsi célgazdaságban A szerencsi célgazda^ág dolgozói már 400 holdon aratták le a tavasz- árpát, 165 holden a tavaszbúzát. A dolgozók az aratással és csépléssel egyidejűleg végzik a tarlóhántást és a másodvetést. A tarlóhántást eddig már 679, a másodvetést 71 holdon végezték el. Másodnövényként 26 hold silókukoricát, 25 hold csalamá- dét és 30 hold dugványrépát vetet­tek. A malomianyai üzemegységben igen kiváló munkát végez Takács Mihály munkacsapata, aratási tervét már eddig 144 százalékra teljesítet­te. Borbély Ferenc és Pankotai Fe­renc munkacsapatai szintén példát mutatnak. Jól halad a munka az urréti és a hódosi üzemegységekben is. Különö­sen Nagy András, Geller István és Ur Dániel munkacsapatai tűnnek ki. A dolgozók fő törekvése, hogy eb­ben az évben is elsők legyenek a célgszdaságok között folyó verseny­ben. Ehhez azonban szükséges, hogy az ipar céljaira termelt cukorrépát még jobban műveljék, mert kapálá­sával kissé megkéstek. fl bersodiMai „Petőfi“ tercnelitezovetkezet dolgozói po&e'ioízássai is növelik a terméshozamai A borsodivánkai „Petőfi” termelőszövetkezet dolgozói ered­ményesen küzdenek azért, hogy több és jobb kenyeret adjanak dolgozó népünknek, nagyobb legyen a csoport tagjainak jövedel­me. A községben, de különösen a „Petőfi” termelőszövetkezet földjén már alig van lábon álló gabona, minden szövetkezeti tag, minden gyermek és asszony fáradságot nem ismerve harcol min­den szem gabonáért. A „Petőfi” termelőszövetkezet dolgozói már ezév tavaszán megfogadták, hogy minden mezőgazdasági termelványből — így a kapásnövényekből is — jelentősen többet takarítanak be, mint tavaly. W!ár tapasztalatból ismerik, milyen nagy jelentősége van a pótbsporzásnak, amely növeli a terméshozamot. A szövetkezet dolgozói már a rozsot is pótbeporozták, s olyan szép kalászok fejlődtek, amilyen még nem volt a község határá­ban. A dolgozók, akik a műit évben az aszályos idő ellenére is szép kukoricatermést takarítottak be, most 74 holdon végezték el a kukorica szakszerű pótbeporzását. A községben és a „Petőfi” termelőszövetkezet földjén már zúgnak a cséplőgépek, teljes lendülettel folyik a behordás. Úgy dolgoznak, hogy ebben az évben még nagyobb eredményekkel bi­zonyítsák be a szövetkezeti gazdálkodás fölényét, a zárszám­adásnál a szorgalmas tagok még nagyobb jövedelemhez jussa- _nak.-* Megyénk legjobb és leggyengébb kombájnosai. aratógépkezelői LEGJOBB KOMBAJNOSOK: 1. Cseh Kálmán II. Mezőkövesd 174 hold, 1389 mázsa 2. Tirpák Ferenc Hejőpapi 159 hold, 1470 mázsa 3. Cseh Kálmán I. Mezőkövesd 156 hold, 1411 mázsa LEGJOBB ARA TÓGÉPKEZELÖK: 1. Varga Sándor 2. Lahanez János 3. Tóth Péter Hejőpapi Hejőpapi Ernőd 189 hold 169 hold 165 hold LEGROSSZABB KOMBA JNVEZETÖK: Polgár János Pankucsi Lajcs Acs Erzsébet LEGROSSZABB Brilla Béla Sinka János Ifj. Cseh Kálmán Alsózsolca 83 hold Taktaharkány 95 hold Bodroghalom 47 hold ARATÓGÉPKEZELÖK: Ózd 5 hold Mezőcsát 8 hold Mezőkövesd 25 hold A minisztertanács határozata a muirkavédstmi és szociális célokat szolgáló Mtózási összesek felemeléséről ügyi minisztérium: 4 millió forint. Építésügyi minisztérium: 3 millió fo* rint. A terven felüli beruházási keret* bői a Lenin Kohászati Művek 2.Z millió forintot, az Ózdi Kohászati Üzemek 1.5 millió forintot, a szén* bányászat üzemei közül Tatabánya Z millió forintot, Dorog 1 millió tó* rintot, Pécs 2 millió forintot, Kom!» 1 millió forintot kap. A minisztertanács a dolgozók munkakörülményeinek megjavítása érdekében munkavédelmi és üzemi szociális beruházásokra a költségve­tésben előirányzott beruházási ösz- szegeken felül 60 millió forintot bo­csátott a minisztériumok rendelkezé­sére. E 60 millió forintos beruhá­zással kivánja biztosítani a minisz­tertanács a nehéz- és könnyűipar, a vasúti közlekedés, a mezőgazdaság, s a bel- és külkereskedelem dolgozói­nak munkavédelmi és üzemi szociá­lis ellátásának további jelentős mér­tékű megjavítását. A beruházási összegek megoszlása a minisztériumok között: Kohó- és gépipari minisztérium: 16 millió forint. Nehézipari minisz­térium: II millió forint. Földműve­lésügyi minisztérium: 8 millió fo­rint. Könnyűipari minisztérium: 6 millió forint. Élelmiszeripari mi­nisztérium: 6 millió forint. Bel- és külkereskedelmi minisztérium: 3 millió forint. Közlekedés- és posta­fi üsziitpsimia bimtiiták koätiusssotra jutMiák a üäütsrsai parasztokat Li Szín Man rendőrfőnökének je­lentése szerint mintegy 3820 pa­rasztcsalád hagyja el Észak-Csonna tartományban fekvő gazdaságát. Délkorea más vidékein élő parasz­tokhoz hasonlóan, a liszinmanista banditák itt is tönkretevők a pa­rasztokat, nuha ezt a vidéket a moh­ban Délkorea éléstárának nevezték. A parasztokat az elviselhetetlenül magas adók juttatták koldusbotra. Mivel ,most még vetőmagjuk sem maradt, kénytelenek elhagyni föld­jeiket és másutt keresni megélhe­tést. Li Szín Man, aki mindenkénoen folytatni akarja bűnös háborúját, az idén több mint egymillió tonna élelmiszert akar kipréselni a parasz­tokból, noha már most is nagy az élelmiszerhiány. A különféle forrásokból érkező jelentések szerint a múlt évben a liszinmanisták a termés 23—25 szá­zalékát földadó címén szedték ti a parasztoktól. Több mint 150 millió kilogramm rizst a rendes piaci ár egyötödéért erőszakkal vettek el. Miközben mindenükből kiforgatják a parasztokat, a liszinmanisták mag arra is kényszerítik őket, hogy kényszermunkát végezzenek szá­mukra. Pusztíts orkán, jégeső üusztrlában Qiasz- es Franciaországban A múlt hét végén Ausztrián, Olaszországon és Franciaországon felhőszakadással és jégesővel kisért erős viharok vonultak keresztül. A felhőszakadás komoly károkat oko­zott Felső- é9 Alsó-Ausztria, vala­mint Tirol lakosságának. A kár több. millió schíllingre tehető. Komoly károsodást szenvedett a termés Észak-Olaszországban. A rendelkezésre álló adatok szerint a veszteség harmincmillió lírára be­csülhető. Franciaország több vidékéről je­lentették, hogy orkán vonult ke­resztül az illető területeiben és gyö­kerestől tépte ki a fákat. Súlyos rongálódások miatt több útvonalon szünetel a forgalom. fi Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozata Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége — módosítva koráb­ban elfogadott döntését — elhatá­rozta, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége _ Legfelső Tanácsának V. ülésszakát 1953. augusztus 5-re hívja össze. Három nap alatt 448 vagon zsiradék érkezett a a Hémet Demokratikus Köztársaságba A demokratikus német sajtó je­lenti, hogy a múlt hét második fe­lében 108 vagon vaj, 145 vagon zsír cs 195 vagon étolaj érkezett a Szovjetunióból Odera-Frankfurtba, a Német Demokratikus Köztársaság határállomására. A „Nacionalzeitung“, Németország nemzeti demokrata pártjának lapja a Német Demokratikus Köztársa­ságba küldött szovjet élelmiszsr- szállíímányokkal foglalkozó cikké­ben rámutat: — Amíg Adenauer és Reuter „amerikai nagybácsija” átlátszó po­litikai propaganda célból 15 millió dollárnyi élelmiszert, közte kétezer tonna gabonát akart küldeni a Né­met Demokratikus Köztársaság la­kosságának, a Szovjetunió több mint 280 millió dollár értékű árut, kiöz-í tűk 935.000 tonna gabonát juttat la­kosságunknak. — A Szovjetunió nemcsak becsü­letes kereskedelmi partner, hanem őszinte és segíteni kész barát is, aki minden eszközzel támogatja hés épító'munkánkat. Az Eisenhowevok és Dullesok képmutató „segítségé­nek“ ezzel szemben az a célja, hogy leigázzák és a Wall Street urainak szolgálatába állítsák hazánkat. A pártonkívüli „Berliner Zei­tung” vezércikkben a többi közöli ezeket írja: A Szovjetunió kereskedelmi kap­csolatainak kiépítésénél teljes mér-t tőkben tiszteletbentartja nemzeti fúagetlenséiriinket, >* Szovjetunióval folytatott kereskedelem népünk jó­létét és békéjét szolgálja. Adenauer fasiszta banditái könnyfakasztó gázzá) akarták megakadályozni Németország Kommunista Párt iának választási gyűlését Berljn (MTI) A nyugatnémetországi Verdenben fasiszta banditák könnyfakasztó gázbombákat dobtak abba a terem­be, ahol Németország Kommunista Pártjának választási gyűlését tar­tották. A Kommunista Párt gyűlését a fasiszta provokációk ellenére az épület előtt folytatták és teljes rend­ben befejezték. Pirmasensben a rendőrigazgatóság vezetője Németország Kommunista Pártjának választási gyűlésén, améó lyen Otto Niebergall elvtárs, parla* menti képviselő szólalt fel, megtil-4 tóttá a beszámoló feletti vitát. Kujrt havenben vasárnap feloszlatták 4 németek szövetségének választási gyűlését. Adenauer fasiszta banditák «ét! egész rendőri szervezetek bevetésé* vei igyekszik meghiúsítani a hábo* rus politikáját elítélő demokratikus pártok választási előkészületeit. Javítsuk meg1 a tíízkészültségi cs ügyelő szolgálatot Kormányunk új programja ha­talmas lendületei adott a mezőgaz­dasági termények betakarításáért folyó küzdelemnek. Bő termésünket meg is kell védenünk mindennemű kártól, így a tűzkártól is. Ezért a belügyminisztérium rendeletet és felhívást adott ki. mely szerint min­den községben készültségi szolgála­tot kell szervezni a mezőgazdasági termények betakarításának befeje­zéséig. Medvénkben - helyi tanácsok irányításával, a községi tűzoltópa­rancsnokok segítségével a legtöbb ........................................................................................................................................................... ....................................................................... A kuruc szabadságharc költői emlé­kei forró hazaszeretetről beszélnek, amely fütötte, hevítette, lelkesítette törté­nelmünk e dicső korszakában a dolgozó nép fiait, a nemzet legjobbjait- Ez a hazafias költészet, lényegében, a nemzet határozott állásfoglalása léte nagy kérdésében. A versek egy részét panaszos, kesergő hang hatja át, amit a dolgozó nép szó­szólói a haza pusztulásán éreztek- Elő­sorolják a császári zsoldosok és a Habs- burgokkal egy húron peudülő főurak és klérus szörnyű tetteit. Utóbbinak szere­péről beszél a Papvilág Magyarországon“ szerzője. Rámutat arra. hogy a klérusnak milyen jelentős része van a nép nyomo­rának fokozásában, a papság politikai hatalmaskodá'a, kapzsisága is hozzájárult az elkeseredés kirohbanásáhozf a kuruc ellenállás megszervezéséhez. vAkárhová tekints, mindenütt pap az úr, Kincses jószágodban ö kedve szerént dúl, Minden dolgaidban, tanácsodban pap túr, Akaratjuk ellen nem pöndiilhet egy húr. Pap töltözik minden te jövedelmeddel. Pap bír országodnak legnagyobb részéivel, Pap hízik zsíroddal, töltözik kincseddel Te koplalsz, nyögsz, nézed csak könnyes szemeddel.“ A költők panaszos verseikben szólnak egyéni sérelmeikről. családjuk pusztulásáról, a keserves bujdosó sorsról, de soha sem keringnek ennen bajuk kö- i'ül, mindig megvilágítják saját szenvedé­seik. rossz sorsuk összefüggéseit a haza nehéz helyzetével. Az egyik korábbi kelet­kezésű kuruc versben — Bónis Ferenc keserve“ — a fegyveresen szervezkedő felvidéki középnemesség halálra ítélt ve- fcetője fájdalmas hangon tekinti át a tör­ténteket, de nem saját sorsa, hanem pazáj« hanyatlása miatt tolui ajkára a panasz. Búcsúzik szeretteitől, nemzeté­től, országától: ,,Rabságtoknak legyen már valaha vége, Legyetek mégegyszer hazánk ékessége. Régi ínségteknek múljon keménysége, Ne rontson örökké mások kevélysége." A kuruc költészet első verseinek szer­zői annak a köznemesi rétegnek soraiból kerültek ki, amely résztvett Wesselényi mozgalmában. Osztályérdekét gyakran azonosítani tudta az egész nemzet érde­kével, harcolt .a nemzeti királyság vissza­állításáért és jól látta, hogy az ország felszabadítását csak az egész nemzet, te­hát a parasztság részvételével lehet meg­valósítani. Ennek a kuruc nemesi költé­szetnek alkotásaiból, hazafias pátosz, en­gesztelhetetlen német-gyűlölet árad. Jel­lemző darabja az „Óh, szegény magyar­ság“, egy névtelen énekes müve. A köl­temény a nemesek sérelmeit panaszolja, amelyeket a németek miatt kellett elszen­vedniük. „Ha ellene támadsz, neved csak rebellis. Ellened hazádban jeltámad nyolcszor is Szabadságod ellen kikerget tízszer is. Egy órában téged fenyeget húszszor is. Ha kvártélybul kimegy, semmidet sem hagyja. Minden javaidat magának takarja, Idegen országra szekerekkel hordja. Húzod elpusztuljon, szintén azt akarja. Gondolod olyankor: hol magyar szabadság? Hol van Mátyás király, kinél volt igazság? Földibe temettetett véle az uraság És a, szép nemesség lön. keserves rabság,", Ha ilyen volt a nemesek sorsa, elkép­zelhető, milyen volt a jobbágyoké? A nemesi versek emelkedett hangú, de gyakran túlhajtott, kissé mesterkélt pátosza helyett a szegénylegény bujdosó versek az ábrázolás realizmusával ragad­ják meg az olvasót. Kibontakozik belőlük a rettenetes nyomorúság, elesettség, amelyből a nép csak úgy találhatott ki­utat, ha fegyvert fog az elnyomók ellen. A kuruc vitézi és politikai költészet leg­értékesebb darabjai éppen azok, amelyek­ben az ellenállás hangjai csendülnek meg és a tettrekész hazafiság szenvedélyes szavai szólalnak meg. Az elszántság, a támadókészség, az el­lenségre való rontás hangjai különösen a Rákóczi-szabadságharcban keletkezett költeményekből szólnak hozzánk. A harcra való lelkesítés íorróbb és lendületesebb ekkor, mint a korábbi magyar költészet­ben barmikor. A ,,Magyarország, Erdély hallj új hírt!" kezdetű ének 1703 június 16-tól Rákóczi munkácsi támadásától —- 1705 június 16-ig, — Medgyes elfog­lalásáig — vázolja fel a szabadságharc eseményeit, a kurucok igazát mélyen át- érző kortárs lelkesedésével, az ellenség­gel fölényesen kötődő hangon. A vers a szabadságért felkelő jobbágyok öntudatát és győzelmi reménységét örökítette meg- Magyarország, Erdély hallj új hírt, Melyet régen, hogy az tokos bin! Már ideje, hogy felserkenj, Puskát, kardot rozsdától fenj, Dobszóra jjtil lóra. Bizony régen, hogy már aluszol, Hideglelés nélkül vajuszol, Megemésztett a porció, Nincsen benned már semmi jő. Hol híred s fegyvered? Ne hagyd magad, kérlek, ily lágyon! Mit heversz koncodban csak ágyon?. Kapádból is csinálj fegyvert. Lám, országod termett embert, Ébredjél s ne késsél!“ (Tokos — a német katonaság gúny­neve.) A különféle szerzőktől származó sok- féle témájú panaszkodó és harcra tüzelő kuruc versek egyben azonosak, egy tőről fakadtak: valamennyit áthatja szabadságvágy, a haza féltése és igaz sze- retete. Elsősorban ez a jellegük magya­rázza későbbi nagy hatásukat is, hiszen a harc az ország függetlenségéért, a nép felszabadításáért szakadatlanul tartott tovább is. Nemzetünk minden nagyja, aki szervezte, lelkesítette az ellenállást, a sza- badságkiizdelmeket, fegyverként használta a kuruc költészetet. Igen jellemző, hogy a kuruc költészet nem ért véget a moz­galom katonai bukásával. A 18. század folyamán újabb versek keletkeztek. Kü­lönösen a szabadságharc vezetőjének, Rákóczi Ferencnek emléke élt elevenen, a 18. századi parasztfelkelések szervezői az ő nevével toborozták az akkori parasz­tokat. A kései kuruc költészet alkotásai közül legjelesebb a Rákóczi-nóta. A kunié versek, a kuruc hősök példái ma Í9 és minden időben nevelnek, erősí­tik bennünk a haza iránti olthatatlan sze­metet, tettrekészséget, az igaz hazafi" sago*. ,r, helyen olyan készültségi szolgálatot szerveztek, hogy képesek megvéde­ni terményeiket, dolgozó népünk’ kenyerét mindennemű tűzkártól. Borsodivánka község e tekintet* ben is dicséretet érdemel. A Uözy.é- gi tanács jól szervezte meg a ké* szültségi szo,"'á< ■ tot. a községben állandó tűzi fogat is áll készenlét­ben. A felszerelést példásan rend* ben tartják, jólképzett tűzoltók tar* tanak szolgálatot. Igen jó a készült* ségi szolgálat Négyes, Szentistván községekben, valamint még sok más helyen. Ezek az eredmények községi ta­nácsaink. tűzoltóparancsnokaink !< nem utolsó sorban dolgozó paraszt* ságunk jó munkáját bizonyítják. Nem mondható azonban, hogy* minden községben jól szervezték meg a figyelő szolgálatot. Nem biz* tosítotíák a tűzvédelmet például Sajószentpéter községben sem, ahol egyébként jó a felszerelés, de csu­pán egy 12 éves fiú — a kocsis —1 és egy 14 éves fiú tart szolgálatot. Hasonló a helyzet Kacs községben, nincs, aki szakszerűen kezelje a. fecskendőt és egyéb felszerelést. Saiókazán is csak papíron tettek intézkedéseket. Talán úgy gondol­ják, hogy az esetleges tűz ellen így is lehet védekezni? Hiányosság ta-* pasztaiható Boldo-kőújfalu, Dániák, Hegvmeg és több más községben is, hiányos a létszám, vagy egyáltalán] nincs is készültség. A belügyminiszter! rendeletet a sajóecsegi községi tanács sem haj­totta végre. A községben nincs to* ronyfigyelő. nincs készültség, nincs tűzifogat. Az iroda ajtajára még azt is kiírták, hogy ...szombaton feleket nem fogadunk”. Pedig a községi ta* nácson is állandó szolgála'ot kelle* ne tartani, foglalkozni a dolgozó pa* rasztok problémáinak megoldásával, foglalkozni a tűzvédelemmel is. Ezekben a községekben a tanács­elnökök. a tűzoltó—ara—-^nf'Vek szervezzék meg sürgősen a jő figye­lőszolgálatot. támaszkodjanak az ön­tudatos dolgozó parasztokra, ma­gyarázzák meg. hogy a tűzszolgálaf jó megszervezése minden dolgozó érdeke. Igaz hazafiságra nevelnek a kuruc szabadságkarc költői emlékei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents