Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-22 / 170. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG A hordásban példái mutat a szerencsi, a sárospataki és a miskolci járás Megyénkben többnyire már learat­ták a gabonát, már búgnak a csép­lőgépek, elérkezett az ideje, hogy dolgozó parasztságunk példásan ele­get tegyen államunk iránti termény­beadási kötelezettségének. A múlt évben megyénk dolgozó parasztságának túlnyomó többsége már augusztus 20, az Alkotmány ün­nepe előtt maradéktalanul rendezte gabonabeadási kötelezettségét. Dolgozó parasztságunk egyik leg­szebb, de egyben legfontosabb fel­adata, hogy ebben az évben minden eddiginél gyorsabban biztosítsa dol­gozó népünk jövőévi kenyerét. Nincs szebb feladat és hivatás, mint bizto­sítani dolgozó népünk bőséges ke­nyérellátását, nincs szebb és na­gyobb dolog, mint jóízű és szép fe­hér kenyeret adni gyermekeinknek, üzemeink dolgozóinak, az egész dol­gozó népnek. Az eddigi szép eredmények azonban azt mutatják, hogy az aratáshoz viszo­nyítva megyénk dolgozó parasztjai elmaradtak a hordási munkálatok­kal. Ez igen komoly és súlyos hiba, mert ha megkésünk a hordással, ak­kor megkésünk a csápléssel, de még a beadási kötelezettség teljesítésével is. Minden fogattal hordjuk most a gabonát. A feladal, hogy az aratás­hoz hasonlóan gyors ütemben végez­zék községeink dolgozó parasztjai a behordást is. Ne legyen ezekben a na­pokban egyetlen fogat, amely ne ezt végezné. Az időjárás még sok kórt okozhat a tarlókon hagyott gabona­keresztekben. Egy esetleges vihar szétszórhatja a kereszteket, vagy egy esetleges jégeső igen jelentős szemveszteségeket okozhat. A járások közül a mezőkövesdi járásban halad aránylag legjobban a behordás. A napokban már teljesen befejezik az aratást s mondhatni ez a járás az aratásban, csépiéiben, tarlóhántásban és másodvetésben egyaránt példát mutat megyénk minden járásának. A napokban a sátoraljaújhelyi és a mezőcsáti járásban is gyorsult a behordás üteme, a járási tanács és a községi tanácsoK jó felvilágosító munkája nyomán a dolgozó parasz­tok megértették, hogy a gabona időben való behordása annyira fon­tos, mint az aratás időben való meg­kezdése volt. A szerencsi, a sárospataki és a miskolci járásban is sekat javult a napokban a behordási munka. A já­rási tanácsok, községi tanácsok és a pártszervezetek jól mozgósították a dolgozó parasztokat. A tanácstagok és a kommunisták, mint mindig, eb­ben a munkában is példát mutattak a dolgozóknak. Községi tanácsaink legyenek rajta, hogy a napokban a község minden egyes fogata a behordást végezze. A tanácsok tagjai adjanak meg min­den segítséget a dolgozó parasztok­nak, a dolgozó parasztok, •— mint ezt Encsen is megtették — egymást segítve, közös erővel végezzék a hor­dást. A bő termés betakarítása egyé­ni és közös ügy egyaránt. A ke­nyércsata részeseinek lenni nagy megtiszteltetés. Ezért megyénk min­den termelőszövetkezete, minden dolgozó parasztja még inkább sok­szorozza meg erejét, nehézséget nem ismerve, harcoljon a győzelemért. Megyénk dolgozó parasztjai harcos helytállással, az eredmények fokozá­sával érdemeljék ki még jobban a megbecsülést és a bizalmat üzeme­ink, bányáink, a megye minden dol­gozójától. Az ipari dolgozók ?e|íísc»c az aratásban Az aratás kezdete óta a sajóné- meti termelőcsoportban igen szép és lelkes munka folyik. Olyan i-VS- szakban érte az új kormány pro­gramja a tex’melőcsoport dolgozóit, amikor a mezőgazdasági munkák dandárjában vannak, amikor a bő termés, a kalászosok betakarítása folyik. A termelőszövetkezetben igen nagy lelkesedést váltott ki kormá­nyunk nagyszerű • programja. Rákosi elvtárs beszéde óta különösen meg- 'gyorsuit“á munka. A csoport min­den dolgozója vállvetve harcol, hogy egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe, hegy minden szem ga­bonával erősítsék, gazdagítsák álla­munkat. A termelőcsoport egyik búzatáb­láján vasárnap is százan arattak. A dolgozók igen nagy segítséget kaptak a bánszállási és a királdi bányászoktól és bányászasszonyok­tól. Doboviczki József bánfalvi bá­nyász, aki a szombat éjjeli műsza­kon 210 százalékra teljesítette ter­vét. maga is korán kelt és örömmel segített az aratásban. A községből 10 kilométert gyalogolt Sajónémeti- be, mert mint mondotta, nemcsak szénnel, de gabonával is elősegítem kormányunk programjának megva- lósítósát. A somsályi bányaüzem dolgozói, hős bányászai is kiveszik részüket az aratásból. Eddig már 3 délután mintegy 40 bányász aratott a hódos-- csépányi termelőszövetkezetben, se­gítette a csoport dolgozóinak lelkes munkáját. A hódogcsépányi és a sajónémeti termelőcsoport dolgozói azzal viszo­nozzák a bányászok segítségnyújtá­sát, hogy a napokban még nagyobb szorgalommal dolgoznak, még több gabonával járulnak hozzá a kor­mány programjának megvalósításá­hoz, a béke eredményes védelmezé- séhez. fl putnoki gépáiiemés jobb munka­szervezéssel, lendületesebb munkával járuljon hozzá a bő termés betakarításához Megyénk gépállomásainak több­sége eredményesen és mind eredmé­nyesebben harcol a bő termés mi- eiőbbi szemveszteségnélküli betaka­rításáért. Nem mondható el általá­nosságban hogy minden gépállo­más, minden gépállomási dolgozó, mezőgazdász, brigádvezető megszív­lelte volna a minisztertanács ara­tás-, cséplésről szóló határozatát. A putnoki gépállomáson még mindig súlyos szervezési hibák ta­pasztalhatók. Elsősorban ez az oka annak, hogy a gépállomás megké­sett a nagyfontosságú munkákkal. Az agronómusok, a brigádvezetők, és a körzeti szerelők még a mai napig sem segítik helyszínen a dol­gozókat, A napokban történt, hogy a putnoki gépállomás egyik brieáa- vezetőjét a kijelölt körzetében félna­pi keresés után sem lehetett meg­találni. A putnoki gépállomás, amely már nem egy esetben bebizonyította, hogy jó munkával segíti a termelő- szövetkezeteket, az egyénileg dolgo­zó parasztokat, most is bizonyítsa be, hogy sürgősen javít a tűrhetet­len hibákon, jobb munkaszervezés­sel, eredményesebb munkával járul hozzá az aratás, cséplés sikeres oe- fejezéséhez. fl Hcjöcsabai Cemfint- és Mészmii gépműhelyének dolgozói új munkasikerekkel válaszolnak a kormány programjára A hcjöcsabai cementüzemben elég sok idő esik ki » termelésből a gya­kori géphiba, üzemzavar miatt. A gép­hibáknak két oka van. Az egyik: a kohósalak hamar eikoptatia a gé­pek alkatrészeit, a. másik: a gépmű­hely munkásai még nem rendelkez­nek kellő tapasztalatokkal. A szak­munkások többször tartottak már megbeszélést, ezek eredményeképpen megértették, hogy lemaradásunkat a cement gyártásában főként, az ö lel­kiismeretes munkájukkal tudjuk be­hozni. Megfogadták, hogy brigá­dokba tömörülnek és az eddigi hiányosságokat kollektiv munkával és munkamódszerótadással kiküszö­bölik. Tettekkel bizonyítják, hogy eleget (esznek a reájuk háruló feladatok­nak. C olti Kálmán lakatosbrigádja 187, Ibrányi Kálmán kovácsbrigádja 155 százalékos átlaggal dolgozóit. Az egyéni versenyben lévő dolgo­zók közül Kalóz Károly kovács 200. Ragyák Mihály gyalus 192, Kolozs­vári István gyalus 151 és Veréb Andor esztergályos 150 százalékos teljesítménnyel tünf, ki. Szép példát mutatnak azoknak a dolgozóknak, akik még nem értették meg, hogy a kormány programját csak a terme­lés fokozásával lehet biztosítani. Í3AJÁRILÁSZLÓ üb. elnök. Szerda, 1953 júlias 82. ii i- -~ HraillTWMI a mucsonyi szénbánya vállalat 194.3 százalékos tefjesítnténnveJ péfidlát mulat a megye tötiisé bányavállalatának Az öntudatos, munkájukat fárad­hatatlanul végző mucsonyi bányászok julius eddig citclt napjaiban 104.3 százalékos teljesítményt értek el. Jó eredményeik ösztönözzék fegyelme­zettebb munkára társaikat is. A több szén — több iparcikket is jet lent. A mucsonyi bányászok élen-* járó példáját kövessék az összes bort sodi bányászok. Gondoljanak mindig arra, hogy az ország népe számít eredményes munkájukra. A hanjagság, a laza technológiai fegyelem akadályozza a diósgyőri martin tervteSjesitését A diósgyőri martinacélműben az öntőcsarnoki dolgozók és olvasztárok zöme szívósan harcol a terv teljesí­téséért. A gyorsolvasztás alkalmazá­sával nem egyszer értek már el igen rövid adagidőt. Az öntőcsarnok mun­kája is sokat javult az elmúlt hetek­ben. Oláh József, Jenei Lajos, La­kos Ferenc olvasztárok, Harangozó Barna öntőcsarnoki művezető, Mer- tusz István és Margóczi István acél­gyártók — akiknek ebben a hónap­ban rrjég nem volt programeltéré­sük — példát mutatnak a terv tel­jesítéséért folyó harcban. Annál helytelenebb, hogy egyes acélgyár­tók hanyagsága lerontja az élenjárók eredményeit. így például Zsarnai Béla, aki az adagkészítést nem a technológiai utasítás szerint vezette, kemencéjét „hidegen“ csapolta, és 27 tonna acél megcserepesedését okozta. Szombaton délután a „November ‘7“ kemencénél még súlyosabb kiesés keletkezett. A műszaki vezetők nem számoltak eléggé azzal, hogy a nyers­vas magasabb százalékban történő felhasználása sokkal inkább igény­beveszi a kemence falazatát. Bukov- szki Miklós olvasztár, aid a délelőt­tös műszakban dolgozott, látta csa­polás után, hogy a fenék megsérült, de nem ismerte fel a hiba nagy és veszélyes voltát, nem szólt senkinek, hanem a kimart fenékrészt dolomit­tal kijavította. A következő adag­nál már csapoláshoz készültek, ami­kor a kemence kilyukadt és 30 tonna acél elfolyt, ezenfelül a ke­mence termeléséből 68 óra esett ki. Amig ilyen súlyos hibák fordulnak elő, a martinacélmű nem tudja tel­jesíteni tervét. A műszaki vezetők­nek sokkal éberebben kell őrködni­ük az utasítások betartásán, ellen­őrizniük a gépészek és olvasztárok munkáját. Az ózdi martinászok harca a „/Ve legyen műszak csapolás nélkül jelszó megvalósításáért Az ózdi acélmű a második félevét adóssággal kezdte, nem büszkéiket!- hetik a tcrvteljesítcs eddigi eredmé­nyeivel. Az elmúlt napokban a párt- szervezet általános harcot indított az adósság törlesztéséért. A szakszer­vezeti bizalmiak versenyszervez«! munkája megélénkült. Munkájukban felhasználják a felszabadulási hét tapasztalatait. Kok szó esik arról is, milyen kiváló eredményeket ért el Ostoroezki Béla sztahanovista ol­vasztár az általa elindított „Ne legyen műszak csapolás nélkül!“ mozgalom jelszavának megvalósításával. Az ózdi martinászok az elmúlt havi hibákból igyekeznek levonni a tanul­ságot. Megkezdték a harcot Ostoroezki Béla kezdeményezésének felelevení­téséért. Elsőnek a IX-es sz. kemen­cénél a Hűlik, M. Kiss, Erdősi bri­gádok jelentették be csatlakozásu­kat. Kemencéjüknél a vasárnap reg­geltől hétfő reggelig tartó műszakon megszületett az első győzelem. Sike­rült minden műszakon lecsapolni egy-egy adagot. Ennek eredménye 119.3 százalékos napi tervteljesítés volt. A IX-es sz. kemence olvasztárbrit gádjainak küzdelme a következő na­pon további győzelmeket hozott, Hétfő reggeltől kedd reggelig sike­rült a brigádoknak minden műsza­kon is egy-egy adagot lecsapolniuk. Kedden a versenytáblák hirdették, hogy a IX-es kemence brigádjai a vaskerti és öntőcsarnoki dolgozók­kal való jó együttműködés eredmé­nyeként 126 százalékos kiváló tel­jesítményt értek el. Amerikai hírügynökségek beismerései a liszinmanisfa hadosztályokat ért súlyos vereségről A koreai-kínai népi erők július közepén a koreai arcvonal középső szakaszán erő­teljes támadást indítottak a fegyverszünet létrejöttét akadályozó cs a népi erőket provokáló liszimnanista zsoldoshadsereg ellen. A támadás során a népi erők ala­kulatai több mint négy liszinmanista had-’ osztályt felmorzsoltak. Július 16-á:a a népi erők teljesen ellen­őrzésük alatt tartották azt a 26 kilométer szélességű térséget, amely nyugaton Ha- kumrjungtól keleten Tűiig te óiig és J.gng-i zsiig terjed cs összesen mintegy 170 négy­zetkilométernyi területen foglaltak el új állásokat­I iÚÜUS 22 a Lengyel Népköztársa" ‘ ■" — — ság legnagyobb nemzeti ünnepe. Ekkor ünnepli a lengyel nép fel- szabadulásának kilencedik évfordulóját és az Alkotmány Napját­Amikor kilepc esztendővel ezelőtt: 1944 júliusában a dicsőséges Szovjet Hadsere, katonái és a velük vállvetve harcoló len­gyel seregek lengyel földre léptek, min­denütt C9ak romokat ép pusztulást, ínsé­get és nyomort talállak. Az ország első felszabadított darabkáján a Lengyel Nem­zeti Felszabadító Bizottság, az ideiglenes központi közigazgatási szerv július 22-én kiáltványt adott ki, amely „Júliusi Mani- fesztum“ néven került a világtörténelem lapjaira. A „Júliusi Manifesztum“ be­jelentette, hogy minden hatalom ezentúl a népé. Bejelentette a népi hatalom állal tervezett döntő jelentőségű reformokat, amelyeket csakhamar az ország egész te­rületén végre is hajtottak: a nagy- és középüzemeket, a hányákat, bankokat, a vasútakat államosították, végrehajtották a földreformot. Megkezdődött Lengyelország újjáépíté­sének korszaka. A dolgozó tömegek — immár az ország urai -— nagy lelkesedés­sel láttak munkához- Alig néhány esz­tendő alatt a lengyel nép nemcsak helyre­hozta a háború pusztításait, de jelentős mértékben túl is szárnyalta a háborút megelőző termelési színvonalat. Az egykor elmaradott, gazdasági válságokkal, mun­kanélküliségekkel küzdő államból terv­gazdálkodást folytató, rohamosan fejlődő ország lett. Az írástudatlanságot csak­hamar felváltotta a virágzó kultúra. ü néni hatalom a lengyel dolgo­zók áldozatos munkájára támaszkodva, a tőkás-nagybirr tokos osztály maradványai ellen folytatott szakadatlan harcban megvalósította a „Júliusi Manifesztum“ alapelveit, tovább­fejlesztette annak főbb programpontjait és döntő jelentőségű fordulatot hozott létre a lengyel társadalom életében. Ki­alakult a széles népi lömegek érdekeinek es kívánalmainak megfelelő népi demo­kratikus állam és nyolc esztendővel a „Júliusi Manifesztum“ megjelenése után: 1952 július 22-én életbelépett az új alkot­mány. Az új alkotmány egyszerűen és tömő­jén rögzítette mindazokat az eredménye­ket, amely eket,-a. .jiáft reze lésévé! a Ie&^ A lengyel nép legnagyobb nemzeti ünnepe gyei nép a felszabadulás óta elért- Az új alkotmány tehát a már megtett út, a már elért eredmények összegezése. A nemzet legnemesebb, haladó hagyományaiból fa­kadó alaptörvény minden sorát a sztálini alkotmánynak szelleme hatja át. Az Újjászületés és Felszabadulás Ün­nepére és az Alkotmány Napjára felaján­lásokkal, új munkasikerekkel készült a szocialista jövőt építő Lengyelország népe. Ez a nép, amely az 1952- évi október 26-i választásokon 98.8 százalékban a Nemzeti Front jelöltjeire adta szavazatát, büszkén tekint vissza elért sikereire, hálás a fel­szabadító Szovjetuniónak és bizalommal tekint vezetőjére, a lengyel Egyesült Munkáspártra, a munkásosztály élcsapa­tára- Lengyelország a Szovjetunió vezet te béketábor egyik bástyájaként következe­tesen valósítja meg a szocializmus építé­sé nek forradalmi célkittízeseit. I & hét világháború I küziií.ti Lenpyel­----—-----------------—1 ország ipara rendkívül elmaradott volt és az 1913- évi termelés színvonalának mindössze 61 rzá’ zalékát érte el* A vállalatok legtöbbje külföldi tőkések kezében volt. A hatéves terv időszakában Lengyel- ország fejlett iparral rendelkező mező- gazdasági állammá fejlődött. A felszaba­dulás óta eltelt időszakban Lengyelország annyi iparcikket gyártott, mint a tőkés korszakban közel húsz esztendő alatt- Az ipar a hatéves terv első négy esztendejé­ben messze felülmúlta az előirányzatot. Az 1949 óta tapasztalt fejlődést az alanti táblázat mutatja: Mutatószám: 1949 — 100 százalék. Tényleges Év: Tervelőirányzat: termelés: 1949 100 100 . 1950 122 130.8 1951 147.3 i62 7 1952 171-1 194.4 A Lengyel Népköztársaság ipari terme­lésének egy főre eső értéke már 1952-ben messze meghaladta Olaszországét és meg­közelítette Franciaországét. A Szovjet­uniót nem számítva. Lengyelország ipari termelésének abszolút értékét tekintve Európában Anglia, Németország és Fran­ciaország. mögött ä negyedik helyett állt. Az ipar fejlődésében jelentős szerepe volt ,a Szovjetunió sokoldalú, hathatós segítségének, amelynek eredményeként a fejlődés irama jelentősen meggyorsul hatott a l engyel Népköztársaságban is. Lenyűgözőnk a Lengyel Népköztársaság építkezéseinek arányai- Csupán az 1952. esztendőben 450 új nagy- rs középüzem' ben indult meg a termelő anunka- A be­ruházások legnagyobbikában, Nowa Hu­tán már folyik a termelés. Gws iramban I f.o!?,;'ak. a. lakás. 1 építkezések. A háborúban 80 százalékban elpusztult Varsc gyönyörű új épületsoraira méltán büszke minden lengyel. 35.000 lakost számol inai Nowa Huta, a Krakkó melletti szocialista város. Erőteljesen haladnak Nowe Tychy a Stal inogród, az egykori Katowice mel­letti szocialista város építkezései, vala­mint Wroclaw, Gdansk és a többi hábo­rús károkat szenvedett város helyreállítási munkálatai- Iskolák, óvodák, színházak mozik, kultúrliázak épülnek az egész or' szagban és a főiskolások gyönyörű új egyetemeken tanulnak. Kiépítik a múlt­ban elhanyagolt vízvezeték- és csatorna- hálózatot. la mezőit zdBSáp "te el az első ■—■ ■ világháború előtti színvonalat a. két háború között. A fel" szabadulás előtt 6—8 milliós ,rfelesleges“ smberfömeg nyomorgett j lengyel falvak­ba n. A felszabadulás után az ipar fej­lesztése eltüntette a munkanélküliséget, i földosztás földhöz juttatta a nincstele­neket- Gyorß fejlődésnek indult a mező’ gazdaság is. Tanulságos képet adnak a mezőgazdaság fejődéséről az alanti mu­tat ószám ok : A hektáronkmti átlagos terméseredmé- tyek fejlődése (mázsában): rozs húz árpa A termeié^ színvonalának állandó emel­kedése az élenjáró szovjet mezőgazdaság termelési' tapasztalatai felhasználásának, a mezőgazdaság gépesítésének és a ter- jnelószöyetkezetek alakulisáuak koszos* 1937 1948 19.50 9.9 12.4 124 11.4 11.7 124 11 1 11.7 J2.6 Iiető. A termelőszövetkezetek száma im­már megközelíti a nyolcezret- Amíg a há­ború előtt csupán néhány traktor volt az országban, addig jelenleg az állami gaz­daságokban, a szövetkezetek és az egyéni­leg gazdálkodó parasztok földjén 40-000 traktor dolgozik­Ezidőszerint az 1 hektárra jutó mű- trágyame-nnyiaég négyszerese a háború előttinek. Növekedett a szervcstrágya mennyisége is- Tízszer több nemesített vetőmagot használtak idén, mint a háború előtti évben. | 0 Lengyel Htiokőilirsaság | ™ múlt 9 év alatt felszámolta a múlt átkos örökségét — az analfabétizmust- ]939'ben a lakosság csaknem egynegyede irástudat lan volt- A főiskolai hallgatók száma a báborúelőtti 48-000-iel szemben 136-000- re emelkedett. Megváltozott a tanulók szociális összetétele. 1938'bgn az egye­temi hallgatók 7 százaléka, a középisko­lások 15 százaléka volt munkás- vagy parasztezármazású, a múlt iskolai évben az arány a főiskolán 70, a középiskolák­ban pedig 75 százalék volt­A felszabadulás óta 560 millió pél* dányszámhan jelentek meg új könyvek- Évente átlag négyszer több könyv hagyta el a sajtót, mint n háború előtt- Nincsen iskola könyvtár nélkül- 1952 végén 29.431 iskolai könyvtár volt az országban. A háború előtti 442 közkönyvtárral szemben ma 4344 működik, csaknem tízszer annyi, mint a háború előtt volt- A közkönyvtárak könyveinek száma köze] 20 millió- A kpl- túrotthonok száma meghaladja a Húsz­ezret, a színházak, operák és filharmó­niák száma 72. A mai Lengyelországnak két és félszer annyi mozija van, mint a kapitalista államnak volt. Az 1949. évi 99 múzeummal szemben 1952'ben 116 állott a tanuinivágyó közönség rendelke* zésére. I D felsőtől! adatok / is mutatják, —-----------------------! hogy Lengyel* ország az elmúlt kilenc év alatt sokat fejlődött. Július 22'én, büszkén az elért eredményekre és szilárdan bízva a ragyogó jövőben, ünnepel a szocializmust építő lengtél nép. Ünnepli a „Júliusi Manifesz- tum"-ot, a felszabadító Szovjetuniót ég az aíkotinapyt, amely Boleslaw Bierut elv­társ szavai szerint „a munkásosztály dia* dalának, valamint a munkás-paraszt szó­líts ég erejének januságtételsa A nép erők július 18-ig — nem végié*1 ges adatok szerint — 26 089 ellenségei katonát megsemmisítettek, megsebesített lek, illetve foglyulejtettek. Zsákmányoltak a többi között 41 liarckocsit, 1 páncélt gépkocsit, 274 gépkocsit, 1 repülőgépet, 33 mozsárágyút, 9 „bazooka"-t (páncélt ököl), 41 vegyi aknavetőt, 47 csóazájfékea löveget, 48 rakétavetőt, 69 egyéb mintájú iöveget, 423 különféle mintájú géppuskát, 3199 puskát és egyéb könnyűfegyvert, 15 lángszórót, 377 fonins hírközlési felszere­lési tárgyat és 30 lőszerraktárt. Ezenkívül nagymennyiségű fegyvert, felszerelést, löt szert és egyéb hadianyagot elpusztítottak. Még az amerikai hírügynökségek is bee ismerik, hogy a koreai-kínai népi erők hatalmas erejű támadása súlyos vesztesen geket okozott a liszinmanista csapatok- nak és nagy zűrzavart keltett soraikban, valamint amerikai támogatóik körében. Az „International News Service“ egyik tudósítója, aki szemtanúja volt a fejveszt tett visszavonulásnak, ezeket írja: „Az egyik délkoreai tüzérségi alakulat Elve­gei lezuhantak a sáros ösvényről a menca kiilő gyalogság közé- A lőszer szétszóró-* dott a földön-“ Az „Associaled Press“ beszámol a ncp! erők tüzérségének hatalmas erejéről, amely súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek. Az „United Tress“ a liszinmanista csat patok súlyos veszteségeiről beszámolva július 17-én ezeket jelentette: „A légierő kórházgépei tegnap oly sok sebesültet szállítottak, amilyenre a koreai háború kitörése óta kel pap kivételével még nem volt példa. Egyébként az utánpótlás célt jajra használt szállító-repülőgépeket is bevonták a sebesültek elszállítására.“ Mint az „United Press* július J7-éij Szöulból jelentette, Li Szín Man meg'* ütközéssel fogadta a hírt a délkoreai hadsereget ért súlyos csapásról, valamint arról, hogy hadserege olyan messze vonult vissza“. A zsoldoscsapatok megfutamodtak annak ellenére, hogy Li Szin Man látót gatást tett az arcvonalon­A zsoldoscsapatokat támogató ameri­kaiak sem jártak jobban. Amerikai tüzet rek arra panaszkodtak, hogy a liszin* mani9ta zsoldoskatonák ,,előzetes figyel-* mertetés nélkül“ megfutamodtak. _ Az „Associated Press“ július 17-i tudót sjtásában egy tüzérségi zászlóalj pusztai-* Jósáról számol be: „Legkevesebb hármrw •száz amerikai esett el, illetve tűnt el i. tábori tüzéreáízióajj .veteránjai közül,“

Next

/
Thumbnails
Contents