Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1953-07-21 / 169. szám
I ESZXKMÄ'GYKföRSZAC Kedd, 1958 JúHitt U■MMHMtaai Iz országos versenyben a mezőkövesdi gépállomás elnyerte a II. élüzem címet Sok hősi csata sikeres megvívásával dicsekedhet a mezőkövesdi gépállomás. Tavasszal » szántás, vetés idején az egész megyében példát mutatott. Tavaszi talajmunka-tervéf mennyiségileg és minőségileg egyaránt a legjobban teljesítette. Országos viszonylatban is szép eredményt ért el Tavaszi talajmunka- tervének végrehajtásában 161 százalékot ért, el. Példát mutatott az al. katrész és üzemanyag megtakarításban is. Alkatrészekben 12-843, üzemanyagban 2.834 Ft- volt a megtakarítás összege Uj, nagyszerű emberek, derék traktorosok nevelődtek a tavaszi kampány idején, akik élenjártak a mun. kában, napról-napra magasan túlteljesítették tervelőírásukat. Ezek között van Vályi Lajos és Lukács Márton traktoros — teljesítményük átlagban 200-—300 százalék között mozgott A traktorosok lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a szántásban és a vetésben a minőségi munka kapcsán sehonnan nem merült fel kifogás. A termelőcsoportok tagjai, s az egyénileg dolgozó parasztok is a legnagyobb elismerés, sei beszéltek é3 beszélnek a gépállomás munkájáról. Egyoldalú lenne a gépállomás munkájának az értékelése, ha mindemellett megfeledkeznénk a hibák feltárásáról, amiből a gépállomás vezetőinek és dolgozóinak feltétlenül okulniuk kell. Amikor megállapítjuk, hogy a talajmunka tervét a gépállomás országos viszonylatban is sikerrel teljesítette, el kell mondani, hogy ugyanakkor a növényápolásban naSy a lemaradás, aminek legfőbb oka a helytelen munkaszervezés és a kellő ellenőrzés hiánya. Ebből következik, hogy a munka, és erőgépeket nem tudták kapacitásuknak megfelelően kihasználni. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a gépállomás vezetősége nem gondoskodott kellően a dolgozók ellátásáról, hiányos volt az étkeztetés, s bajok voltak a szálláshelyek biztosításával is. ; Ivímdezt a MEDOSZ országos központjának küldötte mondotta el vasárnap azon a bensőséges ünnepségen. amelyen átnyújtották a gépállomás dolgozóinak a földművelésügyi minisztérium és a MEDOSZ elnökségének vándorzászlaját. A gyönyörű, selyem vándorzászlón a következő felirat olvasható: ,.a Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ elnökségének vándorzászlaia középmagyarországi terület második élüzem gépállomásának“. A zászló tehát azt jelenti, hogy a kövesdi gépállomás jó munkája jutalmaképpen országos viszonylatban a tavaszi tervteljesítés alapján a gépállomások között az élüzem címért folyó versenyben a második helyet, vívta ki. A zászló átadásával egyidőben 3.000 Ft. pénzjutalmat is kapott a gépállomás, amit 12 traktoros, gépállomási dolgozó között ősz. tottak szét. Az ünnepségen felszólalt Kovács János elvtárs, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője, aki a gépállomások előtt álló legközvetlenebb, legfontosabb tennivalókról beszélt. Elismeréssel szólt arról, hogy a kövesdi gépállomás most is példamutatóan dolgozik, a tarlóhántásban a legjobb a megyében, a gépállomások közötti versenyben az első helyen áll. Itt dolgo. zik a gépállomáson Cseh Kálmán elvtárs kombájnvezető, aki eddig 128 holdon végezte el a2 aratást. — Ez a zászló, ez a kitüntetés — mondotta — arra kell, hogy buzdítsa a gépállomás minden dolgozóját, hogy ezután is lelkes, odaadó, jó munkával harcoljon a tervek teljesítéséért, most az aratás, cséplés, hordás sikeres végrehajtásáért. A hozzászólásokban Cseh Kálmán elvtárs kombájnvezető arra telt vállalást, hogy tervét 200 százalékra teljesíti. A DISZ fiatalok nevében Ja- c-a Mária szólt, aki minden dolgozó véleményét tolmácsolta, amikor kj- ielentétte: úgy fogunk dolgozni, hogy ez a zászló végleg a mi gépállomásunkon maradjon. — Az eredmények nem szabad, hogy megnyugvásra, önelégültségre vezessenek — hangoztatta Molnár János brigádvezető. A gépállomás dolgozóinak fogadalma biztosíték arra. hogy továbbra is hasonló, jó munkával harcoljanak azért, hogy még főbb dicsőséget, hírnevet szerezzenek a gépállomásnak, ezzel megyénknek is. A Szovjetunió és Izrael diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása Moszkva (TASZSZ) Izrael állam kormánya május 28- án bulgáriai ügyvivője útján felkérte a Szovjetunió bulgáriai nagykövetét, hozza a szovjet kormány tudomására, hogy Izrael kormánya helyre kívánja állítani a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió és Izrael között. Az ezt követő tárgyalások eredmé- nyeképcn M. Sárét, Izrael külügyminisztere 1953 július 6-án V. M. Mo- lotovhoz, a Szovjetunió külügyminiszteréhez intézett levelében közölte, hogy az izraeli hatóságok továbbra is minden erejüket latbavetik, hogy felkutassák és megbüntessék, azokat, akik 1953 február 9-én a Szovjetunió izraeli követségén bombarobbanást okoztak. A külügyminiszter hangsúlyozta a továbbiakban, hogy Izrael soha sem vállalta és nem is vállalja, hogy a Szovjetunió vagy bármely más békészeretö állam elleni agressziós cselekmények végrehajtását, vagy előkészítését támogatja. M. Sárét levelében közli, hogy Izrael kormánya hivatalosan javasolja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának, hogy az igazi nemzetközi barátság, szellemében állítsák helyre az 1953 február 12-én megszakított diplomáciai kapcsolatokat. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere válaszában utal arra, hogy a Szovjetunió kormánya az izraeli kormány javaslatainak megvizsgálásánál figyelembe vette az izraeli kormány kijelentéseit és a maga részéről ugyancsak kijelenti, hogy baráti kapcsolatot kíván fenntartani Izraellel és lehetségesnek találja a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását Izrael kormányával. (MTI) I kínai népi felszabadító hadsereg egységei visszaverték csangkajsekista banditák Tutsan szigete ellen intézett támadását A kínai népi felszabadító hadsereg Kína délkeleti partjait mező egységei harcképtelenné tették a Csang Kaj-Sek csapatok maradványainak több mint háromezer banditáját, akik július 16-án behatoltak a Focsou Kuangtung-tarto- mány. között lévő Tungsan szigetére. Július 16-án reggel a Tajvan és Kinmen szigetén tanyázó Csang Kaj-Sek bandák maradványaiból összeszedett több mint tízezer ember, légi és tengerészeti támogatással benyomult Tungsan szigetére. Ugyanakkor több mint kétszáz ellenséges ejtőernyős szállt le Tungsan északi részén. A népi felszabadító hadsereg egységei közvetlenül az ellenséges csapatok partraszállása után széleskörű bekerítő hadműveleteket kezdtek meg. Az ellenséges tárn--’ >« visszaverésében resztvettek a sziget milicistái és lakosai is. Az ellenséges ejtőernyősöket még aznap délután megsemmisítették. A népi felszabadító hadsereg egységei ezután felmorzsoló hadműveletekben súlyos veszteségeket okoztak a betolakodóknak, akik fejvesztve menekültek. Július 17-én este hét órakor a népi felszabadító hadsereg diadalmas védőcsapatai mór az ellenség teljes vereségéről adhattak jelentést A Csang Kaj-Sek banditák maradványai közül összesen 3379 embert tettek harcképtelenné. r' ’ "t 2664-et megöltek vagy megsebesültek, 715-öt pedig foglyul etettek, Három kisebb ellenséges csapat- szállító hajót elsüllyesztettek és két ellenséges repülőgépet lelőtte1* A népi felszabadító hadsereg egységei 109 géppuskát, két ágyút, 25 darab 60 mm-es tábori ágyút, nagymennyiségű puskát, lőszert és egyéb katonai felszerelést zsákmányoltak. A bandita csapatok amerikai kiképzésben részesültek és egész Elszerelésük az Egyesült Államokból származott. A népi felszabadító hadsereg egységei, a kínai nép közreműködésével, teliesen meghiúsították a csangkajsekista banditáknak ezt a hosszú idő óta előkészített támadását. Ü borsodi rádió mai műsorából Aratás. Szegedi László verse. Mezőkövesdi cséplőgépnél. Beszélgetés. Mezőgazdasági híradó. A kollektív szerződés nyomában a Borsodi Szénbányászati Trösztnél. Építőmunkások üdülő gyermekei között. , Miskolci furcsaságok. Bandi Gyula írása, Pártéi e t _____★ Erősítsük a pártonbelüli demokráciát! Pártunk Központi Vezetőségének 1950 február 10—i határozata pártszervezeteink, nárttagságunk elé azt a feladatot állította, hogy szocialista építőmunkánk sikereinek biztosítás* érdekében erősíteni kell pártunkban a kritikát és az önkritikát, a pártonbelüli demokráciát. A határozat végrehajtásának eredményeként a mi megyénkben is sokat fejlődött, elmélyült a pártonbelüli demokrácia. Elevenebbé vált a mindennapi pártélet, megnövekedett a párttagok aktivitása és felelősségérzete. A pártonbelüli demokráciát megsértő, basáskodó. az ellenséggel szemben megalkuvó vezetőségi tagok nem kerültek be az új vezetőségekbe, helyükre a pártmunkában, a termelésben kitűnt párttagokat választottak- Jelentősen fokozódott párttag-águnk ébersége, megnyilvánult ez több befurakodott ellenséges elem leleplezésében és eltávolításában. A pártonbelüli demokrácia megszilárdítása volt nagy erőfonása mindazoknak az eredményeknek, amelyeket a szocialista építőmunkában elértünk. Úgy történt, ahogyan Sztálin elvtárs tanított: ,.A munkásosztály aktivitásának fokozása céljából elsősorban magát a pártot kell aktivizálni. A pártnak keményen és határozottan rá kelt lépnie a pártonbelüli demokrácia útjára, hogy szervezeteink a: építés kérdéseinek megvitatásába bevonják a párt nagy tömegeit, amelynek alkotó ereje dönti el pártunk sorsát. Enélkiil beszélni sem érdemes a munkásosztály aktivitásáról.“ A pártonbelüli demokrácia megköveteli, hogy a pártszervezeteink élén választott vezető szervek álljanak- A pártbizottságok és pártszervezetek ma már általában betartják a szervezeti szabályzatnak azt az előírását, hogy ,.a párt összes vezető szerveit demokratikusan, taggyűlésen, pártérteke,-.leien... választják.“ Még mindig előfordul azonban — ez különösképpen pártbizottságainknál tapasztalható — hogy egyes funkcionáriusok nem választás, hanem kinevezés útján kerülnek tisztségükbe. A miskolci városi pártbizottság helytelenül járt ei, nem hívta össze a választmány 1 értekezletet, amikor a III- kerületi pártbizottságnál az ágit. prop. titkár elvtárs helyett már elvtársat állított be. A pártdemokrácia erősítése megköveteli azt is, hogy a pártválasztmányok munkáját állandóan javítsuk. Sokat fejlődött megyénkben a választmányi tagok aktivitása és felelősségérzete, emelkedett a választmányi ülések színvonala. Pártbizottságaink többsége a választmányokat kéthavonkint egybehívta. Néhány kirívó eset azonban arra mutat, hogy a pártdemokrácia teljes érvényesítése érdekében még van teendő a megyében ezen a téren is. A miskolci II. kerületi pártbizottság egy éve alakult meg, de azóta egyetlen egyszer sem hívta össze a pártválasztmányt- Ugyanezt a hibát lehetett tapasztalni a múlt évben a mezőkövesdi pártbizottságon is, több, mint 6 hónapig nem hívta össze a pártválasztmányt. Pártbizottságainknak — különösképpen az említett pártbizottságoknak — sokkal nagyobb gondot kell forditaniok a pártválasztmány munkájára. A párt- választmánv a párttagság által választott vezető szerve a járásnak. Dolgozó testületnek kell lennie, a tagság el is várja, hogy tevékenyen segítse a párt politikájának végrehajtását. Ellenőrző szerve a pártbizottságnak, amelynek a pártbizottság köteles beszámolni az elvégzett munkáról. A pártválaszímány tevékenységének lebecsülése súlyosan 9trti a demokratikus centralizmus elvéttaggyűlések nem töltik be teljes mértékben feladatukat, sokszor nem hoznak határozatokat a hibák kijavítására, a leiadatok gyors megoldására- Még gyakoribb eset, hogy hoznak ugyan határozatokat, de végrehajtását nem ellenőrzik következetesen, nem tekintik munkájuk vezérfonalának az alapszervezetek vezetői. A párttagság sem követeli meg a pártvezetőségtől. hogy számoljon be a határozatok végrehajtásáról. Borsodnádaőd II- kerületében az álapszervezet minden taggyűlésen hoz határozatot, ezek azonban ez" idáig csak papíron maradtak, jóformán semmit sem tettek végrehajtásukért. Minden pártszervezet vezetőinek tud- niok kell: ahol a pártdemokráciát megsértik. ahol a vezetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak sincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájáról, igazi pártéletről szó sem lehet. A pártonbelüli demokráciának, a párttagok jogainak megsértése a vezetőség és a tagság, és következményeként a párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazulására vezetA kritika és önkritika fejlesztésének alapja — a pártcnbelüli demokrácia. A Központi Vezetőség 1950 február 10-i ülésén Rákosi elv tar? beszédében a kommunista bírálat es önbírálat egészséges légkörének megteremtését pártunk erősödésének, szocialista építőmunkánk fejlődésének legfontosabb feltételeként jelölte megMegyénkben a párttagok ma már sokkal bátrabban tárják fel a fogyatékosságokat, igényesebbek a vezető szervek tevékenységével szemben- Különösen nagy segítséget adott e tekintetben is a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása. A jelentős haladás is messze elmaradt azonban a megnövekedett követelmények mögött. Még mindig nem sikerült az önkritikát és a kritikát pártmunkánk alapjává. állandóan működő fegyverévé tenni. A bírálat és önbírálat alkalmazása még gyakran kampányszerű. A párt* ép tömeg- szervezeti funkcionáriusok jelentős része nem fogadja szívesen az építő bírálatot, nem egy esetben formálisan „önbírálatot gyakorol“ és nem tesz semmit a hibák kijavítására- Ilyen például a mezőzombori párttítkár, Ser Dániel elvtárs, aki minden bírálatot elfogad, ígéreteket tesz, hogy „változtat magatartásán“, azonban gyakorlati munkájában minden marad továbbra is a régiben. Ezt a hiányosságot tapasztalhatjuk a miskolci városi párt- bizottságon is. Az elvtársak a kerületi pártbizottságon dolgozó elvtársaktó! a bírálatot elfogadják, ■ ígéreteket tesznek, de ezek megmaradnak ígéreteknek. Vannak olyan funkcionáriusok is, akik Kopenhága (TASZSZ) Eredményes előzetes megbeszélések után július 16-án Kopenhágá- ban aláírták a Szovjetunió és Dánia között létrejött kölcsönös szállítási egyezményt. Az egyezmény 1953 július 1-től 1954 június 30-ig érvényes. Az utóbbi évek kereskedelmi színvonalához viszonyítva az egyezmény jelentős mértékben megnöveszemélyeskedésnek veszik a bíililato* Ilyen például a miskolci Rózsa 1'erenA pártszervezetben az ágit. prop. Jelelős elvtárs. Több alkalommal megbírálták 4 párttagok, hanyag munkájáért, de a bí* rálatból nem tanult, nem fogadta cl, ső* hetekig nem ment be a pártszervezetbe* „mert őt mindig bántják“. Előfordul olyan felháborító eset, hog# megfenyegetik, sőt üldözik a bírálókat, hajszát indítanak ellenük. A tiszalsdányj párttitkár, Tóth Sándor elvtárs nein fo* gadja el az alulról jövő bírálatot és ha valaki bírálja, akkor megfenyegeti. Emiatt a tagság úgy vélekedik, hogy „ne sZplj szám, nem fáj fejem“. A léhi állam! gaz? daság igazgatója Sándor János gépész* kovácsot azért boesájtotta el a gazdaság* bői, mert az feltárta a hiányosságodat 4 követelte a dolgozók jogost igényeinek ki* elégítését. i Ahol a bírálatot ilyen meeengcdheteN len, gyalázatos módon elfojtják, meg* torolják, ott a dolgozók közönyössé tál* nak, meglazul a vezetők és a tömegek kapcsoluta, nem hajtják végre a pán és kormány határozatait, a termelési Serve* két és rést nyitnak az ellenség brihato* lása, garázdálkodása előtt. Ezeken a he* Iveken mindenütt megtalálható az ellen* ség romboló tevékenysége, az éberség eltompulása. Emiatt nézte több, mini egy évig szájtáti módon a kulákság akna* munkáját az alsóvadászi Petőfi teríncltí« szövetkezet párttitkára, Fejes János is. Még nagy számban érkeznek pártbízott* .«ágainkhoz, tömegszervezeteinkhez, tana* csainkhoz névtelen levelek, ez is arra mu* tat, hogy i még sok a tennivaló a pártdemo* krácia megszilárdítása, a bfnáiaf és önbfrálat fejlesztése terén. A kommunista vezetők, funkeionáriiusol csak akkor végezhetnek jó munkát, C9aü úgy aktivizálhatják a párttagságot, ha biztosítják a becsületes dolgozók szabad véleménynyilvánítását, a bírálatot- To* vábbra is elsőrendű feladat tehát,, hogj| a Szovjetunió Kommunista Pártja XIXa kongresszusának tanításait felhasználva fokozottabban tudatosítsuk a párttagság* ban a bírálat és önbuálat jelentőséget —* erélyes harcot folytassunk a bírák« el" fojtói ellen. I A bírálat és önbírálat széleskörű kibon* takoztatásában jelentős szerep hárul 4 pártcsoportokra. A pártcsoport a párt* demokrácia megszilárdításának, a híréiül és önbírálat helyes alkalmazásának fontol fóruma. Ezért a pártcsoportok munkája* nak megjavítása a megye valamennyi pártszervezetében fontos feltétele a párt* demokrácia megerősítésének, ez pedig biztosítéka a párt és tömegek közötti kapcsolat állandó javulásának, — további sikereknek a szocialista építőmunkába.la H a Szovjetunió és Dánia közötti kereskedelmet. Az egyezményben foglaltak sze* rint a kölcsönös szállítás keretében! a Szovjetunió búzát, olajpogácsát, faanyagokat, nversvasat és egyéb árukat szállít Dániának vaj, sertés* zsír és hasonló áruk ellenében. Ezenkívül Dánia egy hűtőhaiót iá épít a Szovjetuniónak, valamint el* végzi több szovjet hajó javítását. Ausztria nem mondhat le a Kelettel folytatott kereshedelemröl Iliig osztrák kereskedelemügyi miniszter nyilatkozata Szovjet—dán kereskedelmi szerződést Írtak alá A vezetőség rendszeres beszámolója a pártonbelüli demokrácia erősítésének elengedhetetlen feltétele. Pártszervezeteink túlnyomó többsége — különösen nagyüzemekben, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben ma már rendszeresen megtartja a taggyűléseket. Számos példát lehetne felsorolni, hogy azokban a pártszervezetekben, ahol a pártszervezet vezetősége, a titkár gondosan készíti el a beszámolót, ahol építő bírálattal és helyes önbírálattal bátran feltárják a párt- munka fogyatékosságait, növekszik ; párttagság aktivitása, ébersége, megsokszorozódik a pártszervezet ereje. Az általános fejlődés mellett azonban még ma is előfordul, hogy egyes pártvezetőségek figyelmen kívül hagyják pártunk szervezeti szabályzatát, amely kimondja, hogy „o vezető szervek kötelesek a pártszervezeteknek tevékenységükről rendszeresen beszámolni.“ Az edelényi járási párt- bizottság helyesen felelősségre vonta Zil* község alapszervezeti titkárát. Szilva elvtársat, aki titkársága ideje alatt egyetlen egyszer sem számolt be munkájáról a párttagságnak. Sok helyen tapasztalható az a hiányosság, hogv a beszámoló nem a vezetőség kollektív munkájának eredménye, hanem egyedül a titkár állítja össze és a vezetőség tagjai a beszámoló tartalmát csak a taggyűlésen ismerik meg- így történik ez a miskolci Mezőker, Rózsa Ferenc, Ady Endre pártszervezetekben, de a Borsodvidéki Gépgyárban és az újdiósgyőri központi pártszervezetben is- Még súlyosabb hiba, amit a tállyai egységes pártvezetőség titkára követ el: — rendszeresen az iskola igazgatójával készítteti el a beszámolót. _ Megyénk számos alapceerrezctében 4 Ausztriában e—re többen - * -lettel folytatott kereskedelem fokozásában látják a külkereskedeln.i válság és a súlyos dollárhiány megszüntetésének lehetőségét. Ezt biz >- nyitja a ..Neue Züricher Zeitung“ egyik jelentése is, amely közli, hogy „Iliig osztrák kereskedelemügyi miniszter a napokban kijelentette: Ausztria nem mondhat le a Kelettel folytatott kereskedelemről“, Iliig kijelentését az „Internacionálé Wirtschaft“, az osztrák szövetségi kereskedelmi kamara szócsöve W támogatja. „A gazdasági élet ege* szét tekintve, fontos a Kelettel foly* tatott kereskedelem és megérdemli, hogy a legnagyobb figyelmet for* dítsák rá“ — állapítja meg a lat), majd hangsúlyozza: „Van arra le* hetőség, hogy Ausztria úgy segítsert dollárhiányán, hogy KeleteurópábóJ importál bizonyos árucikkekét éá ezek ellenében más cikkeket expor* tál ezekbe az országokba.“ .TAPSRÓL-TAPSRA' Ilyen címen rendeztek vidám műsort szombatön este Miskolcon, a népkeni szabadtéri színpadon• Az est a humor, vidámság, a könnyed szórakoztatás jegyében zajlott le. Volt is érdeklődés■ felette nagy s a közönségnek kedves, derű:, órákban volt része• Sajnálattal nélkülöztük Feleki Kamill, Kossuth-díjas színészünket, aki betegsége miatt mondta le szereplését. Távollétében a ,,rászabott' vidám jelenetek — így a rendkívül ötletes „vendéglátói pari“ képek — kissé sótlanok, íztelenek voltak. A telefonjelcnettel sem volt több szerencsénk; igencsak elcsépelt téma, alaposan vitatható mondanivalóval. (Vagy ilyesmi nincs is benne?) Annál sikerültebbek voltak Mezei Mária színesen, kitűnő megelevenítő készséggel előadott magánszámai. Egy régi házi- bált varázsolt elénk, azután a kissé már típussá váll ,,Horvátró?‘ énekelt paródiát, arról a sok helyütt ismert figuráról, aki valamilyen hivatali állást tölt be, de soha sehol sem található, mindig keresi valaki, rettenetesen „ügyködik", — de mindig másutt. Igen nagy sikert aratott a rádióból jólismert Harsányt-együttes. Így szemtől szembe még üdítőbbek, mulattatóbbak* Kifogyhatatlanok az ötletedben. Persnflá- zsaik, előadásmódjuk mindig frissen iga* zodik életünk újabban felbukkanó kisebb* nagyobb kinövéseihez, lenyesendő hibáihoz, A „megjelelő műsort a megfelelő helyen.** című számukban roppant ügyesen figu“ rázzák ki az útón-útfélen hallható ,*4piA hód megy be“ kezdetű da1 szakadásig való éneklésének hóbortját■ Egy rövidebb lélekzetü számban a jampeckodást terítik ki jóalaposan. Sokra értékeljük a Hara sányi-együltes sajátos mulattató művésze* tét, amelynek alapja a valóság szorgalmas, fáradhatatlan megfigyelése s a htC* mór nevelő célzatú felhasználása. Szívesen hallgatta a közönség Petresi Zsuzsa és Szentessy Zoltán, a Fővárosi Operettszínház tagjainak énekszámait, valamint Antalffy István műsordarabjait‘ Az ilyen vidám tarka estek jól szolgál* jók « nyári szórakoztatást.
