Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-19 / 168. szám

ÉSZAKMAGYAHORSZAG Vasárnap, 1953 Julius 19. ■A MAJAKOVSZKIJ 60 éve született a nagy szovjet költő Egy »morfét katona 1942 decemberé­ben a sztálingrádi frontról egy Majakov­szkij" verseskötetet küldött a moszkvai Majakovizkij-múzeum könyvtárának; a kis könyvecskét ellenséges gránátszilánk ■ járta át- A katona kísérő levelében meg­írta, hogy a drága kis kötettől Sztálin­grád védelmének legnehezebb napjaiban sem vált meg. A Nagy Honvédő Háborúban sok-sok szovjet hős hordozta így magával a nagy proletárköltő verseit, amelyek akkor is buzdítottak, tüzeltek, lelkesítettek a haza szent védelmére. A szocialista haza szabadságáért .és - függetlenségéért «ívott fegyveres küzde- • lem hősiessége mellett az alkotó munka, a szocialista építés nagyszerűsége, hősies­sége is ugyanolyan teljességgel fejeződik . ki Majakovszkij költészetében. Ö írta: «Az a társam ki épít, seper, rohan. A kosnapok lázában ég, tesz­Mai hazám éltetem boldogun 5 háromszor, mivé lesz!“ ( Csudajó) Néhány évvel ezelőtt érdekes, tanulsá­gos vita zajlott le a legtekintélyesebb szovjet irodalmi folyóirat, a Lityeratur- naja Gazeta hasábjain. A vita, amelyben vagy háromszázan vettek részt — írok, munkások, kolhozparasztok, pedagógusok, .diákok — a szovjet költészet fejlődésé­nek legalapvetőbb kérdései körül forgott és központjában lényegében Majakovszkij örökségének kérdése állt. A vita részt­vevői között nem volt különbség abban, hogy Majakovszkij, — amint azt Sztálin elvtárs megállapította — a szovjet kor­szak legnagyobb, legjobb költője, akinek pályafutása fordulópont az egész világ" irodalom fejlődésében. Kirszanov, az egyik vitázó véleménye szerint Majakovszkij, —- költészetében a szocialista korszak szellemét magasfokú tartalmi és formai egységben fejezte ki. Költészete: az új társadalom természe­tes irodalmi-művészi tükröződése- Költé" szete bevilágítja az utat minden alkotó művészi tehetség számára. Alexej Szur- k’ov, a kiváló költő azt hangsúlyozta, hogy Majakovszkijt nem utánozni kell, hanem tanulni kell tőle. Majakovszkij példát mutatott minden szocialista költő­nek. hogyan kell költői állásfoglalással tevőlegesen zésztvenni az új világ építő - ,-jvéhen. Kii..eríthetet.len gazdag lehetősé­geket tárt fel új témáival, formáival.» mondanivalójának sokoldalúságával. „Minden szovjet költő — mondta Szur- kov —, aki a szovjet-valóságot ábrázolja, harcos útitársa, követője, utódja Maja­kovszkijnak és együtt halad vele a kom­munizmus építésében-“ E* a vita is utalt arra a felmérhe­tetlen nagy hatásra, amit Majakovszkij az egész világirodalomra gyakorolt- Ami­kor a proletárforradalomról, a szovjet haza építéséről, a szocializmus megvalósí' tásáról és a kommunizmus építéséről be­szélünk, abban benne van Majakovszkij ellenállhatatlan sodrású harcos költészete is. Mindössze 37 évet élt. 1893 július 19-én született a grúziai Bagdagyiban és 1930 április ll én halt meg tragikus hir­telenséggel Moszkvában. Már fiatalkori verseiben is megmutatkoznak oroszlán- körmei. Ez a megjelölés nemcsupán szó­kép; oroszláni dühvei és indulattal lázad a feudális cári monarchia, a minden ne" mes törekvést elfojtó, minden szabadság­szándékot guzsbakető megnyomorító rend­szer ellen- Tehetségét igazán a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom bontakoz" tatta ki. Fenntartás nélkül, őszintén, bol­dogan és harcosan állt oda a proleta­riátus ügye, a forradalom ügye, a nép szolgálata mellé. Költészet és politika nála céltudatosan és igazul a legteljesebb .egységbe olvadt­Költészete: valóraváitása a lenini taní­tásnak: „az irodalomnak az egyetemes proletárügy szerves részévé kell lennie“- .Majakovszkij büszkén vallja magát ági" latornak- Ez azt jelenti, hogy versei leg- tÖbbnyire a napi eseményekhez, a politi­kai és kulturális élet jelenségeihez fűződ­tek. Költeményei mindig segítettek a bol" sévik agitátoroknak, hogy szavakba tud­ják önteni a legfontosabb gondolatokat és érzelmeket s hallgatóik akaratát és szenvedélyét felserkentve, mozgósítsák őket a harci feladatok végrehajtására. Majakovszkij mindig arról beszélt, ami a dolgozó tömegek életébe vágott és úgy beszélt, hogy mindenki megértse. Hősei a szocialista munka hősei- Müvei nemcsak tükrözik az új világ építésének hatalmas ütemét, hanem vissza is hatnak arra, fo­kozzák azt. Minden győzelem, minden siker helyet kap költészetében. Jól dol­goztak a kolhozparasztok, jó volt a tér* més? Majakovszkij remekműben tolmá­csolja népe köszönetét. („Uj kenyér ün­nepé.“) Szovjet hajó fut be messzi ten­gerekről? Majakovszkij ott van és busz" kén üdvözli. („Nette elvtársnak, a hajó­nak és az embereknek-“) Szenvedélyes szavakkal, izzó gyűlölettel fordul azok ellen, akik akadályozni próbálják az épí­tést. Gyakran él a szatíra, a gúny éles fegyverével. („Önagyonülésezők, — Itt— ott cselleng.“) Versei szertefoszlatják „idillikus amerikai életformáról“ szóló *6£éJaS»..kú»életlemiJ lerántják a leplet, a haladás ellenségeiről, az amerikai kapi­talistákról. Olyan költeményeiben, mint a „Black and White“ (Fekete és fehér), vagy a „Szifilisz“ feltárja a gyarmati népek borzalmas sorsát- A Hxociaiismu* országa magasabb- rendűségének büszke tudata hatja át leg­nagyobb müvét, a Lenin-époszt. A komoly előtanulmányok után elkészült munkában a legszebb költői emléket állítja „a földiek közt, legjöldibb embernek... a világos öntudat, az emberek jelé forduló nagy szív“ emberének, aki költőnek, tu" dósnak, hadvezérnek, politikusnak egy­aránt mintaképe- , Leninben minden egy célra tör: a kommunizmusért. Majakov­szkij ábrázolása szivünkbe vési. hogy Leninben legtökéletesebben egyesülnek az orosz forradalmárok vonásai. Lenin alak­jának legjellemzőbb vonása a költemény­ben a mély emberség. „Ö mint ti, vagy én, egészen olyan. Csakhogy, meglehet két szeménél gondja mélyebb ráncokat von komolyan, szaporálib a gúny ajkán s mélyebb a kemény él- Ahogy Leninről szóló hatalmas költe­ményét, úgy egész életművét áthatja a szocialista humanizmus. Számára épp­úgy, mint Gorkijnál, az ember az alkotó művészet középponti témája, közelebbről: az a probléma, hogvan szabadulhat fel az ember mindaz alól, amivel a tőkés társadalom megnyomorította és hogyan nevelődik k: az új szabad ember, a szo­cialista közösség öntudatos tagja- A for­radalom előtt írásait fájdalom hatja át, amelyet a társadalmi viszonyok által megnyomorított szenvedő ember kelt benne- Ekkoriban a teljes értékű szabad ember csak mint a jövő alakja jelenik meg. A szovjet korszakban lelkes öröm­mel, gazdag kifejező erővel ábrázolja a szabaddá vált embereket, tetteiket. „Tudom, itt város épül, tudom, kert szirmot bont, amikor ilyen hősök építik a szovjet hontl — írta például a kuznvecki kohók és a gyárat körülvevő kertváros építésekor. Hu wants mii sót ól elválaszthatatlan mély hazafi9ága. Végtelen szeretettel csüng hazáján —- Oroszországon, a hatal­mas erővel dolgozó és harcoló Szovjet­unión- lm, ez Oroszhon, szeretett és drága hazám. Piroslón most kovácsolta tüzében a forradalom, Csodás, nagy Erővel munkálta ragyogóvá a munkáshatalom. Kalinin, a magasztos hazafiság példa­képéül állította Majakovszkijt a szovjet ifjúság elé. Majakovszkij a szovjet nép szolgálatának nagyszerű példáját adta . ■ . Arra törekedett, hegy művei ne csak tar­talmukban, hanem formájukban is eggyé legyenek a forradalmi néppel. Kommu­nista pártszerüségével, eszmei céltudatos" ságával elválaszthatatlanul összenőtt mű­vészi igényessége. A tömegekhez beszélt és csak a legtisztábban, a legnemesebb formában akart szólni hozzájuk. Mély lel­kiismeretességgel fejlesztette költői for­máit. Kereste a legerősebb, leghatásosabb művészi eszközöket. Úgy kovácsolta ki költeményeit, mint a fegyvereket. Az újat énekelte: a szovjet nép győzedelmes út" ját, Lenin és Sztálin ügyének, a kommu­nista párt harcának diadalát- Ehhez ala­kította versei ütemét, ritmusát, hangját, képeit. A Ma.iakovszkij-versek ismert lépcsőzetes formájában a győzelmes szov" jet élet, az előretörő kommunizmus dü­börög­Majakovusttij a legelső költő volt, akit a felszabadult magyar nép a szovjet költők közül megismert. Már 1945-ben gyakran hallhattuk Leninről szóló hatal­mas költeményét és más alkotásait. Nép" szerűsége nőttön nőtt. Költészete fegyver lett a mi kezünkben is arra, hogy élni tudjunk- a szabadsággal. Az első orosz szó, amit népünk felsza­badítóinktól, a szovjet hősöktől meg­tanult, ez volt: charaso- Majakovszkij egyik nagylélegzetü elbeszélő versének, amelyen átüt a kedély, a bizakodás szí­nes derűje, ugyanez a címe: „Csudajó". Épülő, gazdagodó életünkben mi is gyakran mondhatjuk: csudám... És együtt énekeljük Majakovszkijjal: „Pompás az élet, és csodálatos száz év növesszen fel még vénség ne rontsa elmém­Ha múlik évre év mi bennünk friss a hét s dal és pöröly dicsérjék Menyét* , Meg kell javítani az ózdi vasas kultúrotthon munkáját Az ózdi kultúrotthon munkája 1951-ben példaképként állott az egész ország kulturotthonai előtt. A termelési eredményekben gazdag 3 év emelte a dolgozók kulturális igényeinek a színvonalát is. Ha megvizsgáljuk a jelenlegi helyzetet, azt tapasztaljuk, hogy a kulturmuh- ka távolról sem tudta követni a nagyszerű termelési eredményeket. Szikora Béla elvtárs, a kultúrott­hon vezetője a kulturmunka fogya­tékosságainak legfőbb okát abban keresi, hogy nem áll megfelelő számú helyiség a kulturmunkásoK rendelkezésére. Az aktíva körülbe­lül 800 tagból áll és az otthonban lévő 20 helyiség­ből (beszámítva az irodát is) csak 4 helyiség szolgál kultur- célokra. A volt olvasóterem helyiségében működik az üzemi étkezde. Az 52-es év végén telefonközpontot szereltek be az épületbe s ez több szobát foglal el. Itt van az ivóterem is Emiatt különösen a fizetési na­pokon lehetetlen a kulturműsoroK zavartalan lefolyása. Ez egyik lényeges oka anna.c, hogy ózdon gyenge a kulturmunka De nem ez a legfőbb ok. Vannak itt másirányu hibák is, igen súlyosak, amelyeket ki kell küszöbölni ez Ózdi Kohászati Művek kulturottho- nának életéből. Nagy akadálya a jó munkának az, hogy az otthonnak nincsen teljes vezetősége. Ebből ered aztán az a hiba, hogy csak egy-egy kulturág fejlődik, míg a többi, vezető hiányában el­sorvad. A műszaki továbbképzés* ága, amely pedig igen fontos len­le, jelenleg egyáltalán nem létezik, mert a vezetőségből hiányzik a mű­szaki továbbképzés felelőse. Most a nyári hónapokban az egyébirányu iktatás is szünetel az üzemben. — Ugyanakkor az oktatási évben :s szervezetlenül folytak a természet- tudományi, történelmi, egészségügyi ismeretterjesztő előadások. Ezeknek az ideje egybeesett a pártoktatás időpontjával és mivel hideg időben kellemetlen volt az udvaron, utcá­kon ácsorogni az oktatásban részt nem vevő dolgozóknak, inkább be­mentek meghallgatni az előadáso­kat, megnéztek egy-egy kisfilmet. Tehát az, hogy hetenkint 1200— 1400 fő hallgatta az előadásokat, nem lelkiismeretes szervezett munka eredménye, hanem végeredményben a dolgozók spontán megnyilatkozása volt. A tervszerűtlen és kapkodó mun­ka több helyen megmutatkozik, habár az otthonnak meg van a ki­dolgozott terve. Maga Szikora elv- társ sem irányítja megfelelően a munkát. A vezetőség alkalomszerű, kapkodó munkamenete rányomja bélyegét az egyes csoportok munká­jára is. Ennek közvetlen eredménye­képpen oszlott fel a bábos csoport, melynek vezetője, Varga Aranka megtagadta a további munkát, hi­vatkozva a vezetőségnek és a cso­port tagjainak a munkához való fe­lelőtlen hozzáállására. A csoport nagyszerű felszerelései kihasználatlanul hevernek. A kellékek egy egész szobát betöl­tenek, s mivel helyszűkével küzde­nek, előbb-utóbb ki kell hurcolni pnnan — máshova. Itt a felelősség elsősorban Szikora elvtársat terheli, aki ahelyett, hogy segített volna Varga elvtársnőnek, tudomásul vet­te és tétlenül nézte a csoport fel- pomlását. Igaz, kért segítséget egy aj csoport szervezésére az MNDSZ- től, de ez is annyiban maradt. Komoly hibák merültek fel a zenekar, énekkar, színjátszó csoport munkájában. A szimfónikus zenekar létszáma 2 év alatt mindössze 5 uj taggal gya­rapodott, pedig a zenetanfolyamo- kon százával képezik ki a fiatal zenészeket. A zenekarban nagyfokú anyagiasság, magábazárkózottság ta­pasztalható. A csoport 1951-ben le­mondott a kapitalista időkre emlé­keztető próbapénzekről. Mégis 1953 januárjáig kapták ezt a szakszer­vezeti bizottság és a kultúrotthon vezetőségének beleegyezésével. Ma­ga Parizek elvtárs, a csoport veze­tője is felelős ezért, hiszen ezév május 19-én még azért utazott Sal­gótarjánba, hogy kipuhatolja, kap­nak-e próbapénzt a tarjáni zenészek. Pedig az ő feladata lett volna első­sorban, hogy mint a csoport művé­szeti vezetője, meggyőzze a zené­szeket magatartásuk helytelenségé­ről. Sokkal komolyabb a helyzet a színjátszóknál. A központi színjátszó csoport már 3 hónapja nem működik. Egyetlen és kizárólagos oka ennek az, hogy a csoport vezetője, amikor megtudta, hogy nem kap tisztelet­díjat, elmaradt a próbákról. Magától értetődik, hogy a színjátszók vezető hiányában nem dolgozhatnak. A zenekarban és az énekkarban komoly problémákat okoz a próbá- zások ideje. Hetenkint kétszer pró­bálnak. A zenekar 40 állandó tag­ja közül azonban rendszerint csak 24—28 ember jelenik meg, aminek oka, hogy a zenészek különböző szakban dolgoznak és nehéz össze­egyeztetni a szabadidőt. Az ének­kaiban még más problémák is fel­merültek. A csoportba nem engednek be új tagokat. Ha egyeseknek mégis sikerül oe- jutniok az énekkarba, akkor a tag­ság gúnyos megjegyzései, az úgyne­vezett „kinézési“ politika miatt kénytelenek az első próba után ott­hagyni a csoportot. Ebben elsősor­ban Dóbisz elvtárs helytelen neveli lési munkája mutatkozik meg. ö a csoport művészeti felelőse és senw mit nem tesz azirányban, hogy fel-* számolja az énekkar tagjainak ezt az elzárkózó magatartását. Az irodalmi kör munkájában is akad kifogásolni való. A kör tagjai „rangjukon alulinak“ te­kintik a rigmusírást, amivel pe­dig a termelést lendíthetik elő. Még emlékszünk a választási he-« tekre, amikor a vidám rigmusíori- gádok jó munkát végeztek. WJost jórészt az irodalmi kör hibájából alacsony színvonalú, unalmas a mű­soruk. Igen helyes, hogy a nernré-* gén kiírt rigmuspályázaton justal-i mázzák a változatos dallamu, vi-> dám, szórakoztató, szatirikus rig­musokat is. A rigmus-brigádok gyakran járnak le a környékre. — Most, amikor a határban folyik az aratás, sokszor felhangzik vidám daluk a földeken. A fotókör olyan, mint a dolga- j zók pénzéből fenntartott vala­miféle magánvállalkozás. Fennállása óta csak 1953 márciusá­ban vettek fel berendezéséről lel­tárt. (A kör vezetői ezt is ellenez­ték.) Nem akartak a bevételről és a kiadásról elszámolást vezetni. Ha a kultúrotthon vezetősége arra kéri őket, hogy fényképezzenek le egy sztahánovistát, csak hosszas kö­nyörgés után hajlandók erre. Ugyan­akkor gyakran látni a magáncélo­kat szolgáló kópiákat. Mindezeknek a hibáknak a fő­oka, hogy a szakszervezeti bizottság évekig nem foglalkozott megfele­lően a kultúrotthon munkájával. —* Csak most, 1953 áprilisában tárgyalták meg A az üzemi bizottsági ülésért '! a kulturnevelési munkát I és hoztak határozatot annak megja­vítására. A kultúrotthon vezetőség gének feladata, hogy ezek a határo­zatok meg is valósuljanak és aa Özdi Kohászati Művek kulturmtm- kája méltó legyen a dolgozók nagy­szerű teljesítményeihez. (U.—R.) Szólalj mes, hát ruhintos virágom —de nappal „Ä hegedűm majd megreperálom. Szólalj meg hát, rubintos világom!" Ejfél felé jár az idő, amikor az ab' lak alatt dervisek obégatására emlé­keztető stílusban felhangzik a fenti követelés. A követ­kező ház lakóinak már másféle aján- dékműsor jut ugyan­ebből a témából; t- i. Lajos cigány­ról bömbölnek, akit hegedűjével együtt temetnek majd el sűrű könnyhuilatá- sok közepette. Távolodnak távo­lodnak, de haszta­lan, — oda már az álom! Már csak hangfoszlányok, pontosabban üvöl­tésrészletek rázkód- tatják meg dobhár­tyánkat, persze ar­rébb is laknak és nyilván, más jdbb sorsra érdemes dol­gozók is kifordul­nak ágyukból aiá- ratlan ordibálás következtében- Elég gyakran jut ez a sors olyan dolgozóknak, akik a közkedvelt „ivó- dák‘‘ közelében lak­nak. Félreértés ne es- sék: nem holmi erkölcsprédikáció akar ez lenni, hogy éjfél felé illik ágy ban lenni. Miskol­con is egyre örven- detesebb számban vannak éttermek, tánchelyiségek, amelyek a dolgozók szórakoztatását szolgálják- S a dol­gozók Miskolcon is mindinkább élnek — és igen helye­sen teszik, hogy élnék — ezekkel a lehetőségekkel. Akadnak azonban olyan lakosok, akik nincsenek tekintet­tel másokra- Mert — engedelemmel — a jókedély elkép­zelhető utcai ordi- tozás nélkül is. Hadd kérdezzük meg a fentemlketi túlfeszített hangú* latú hazatérőktől.j 1. Miért zavarják dolgozó errib'ürck százainak pihenését- éjszakai nyugalmát. < 2. Miért énekel* nek az utcákon éj* nek idején? (Per* sze, nappal sent kötelező!) 3- Ha már éne* kelnek, miért olyan hamisan? 4. Miért ragasz* kodnak ahhoz, hogy éjfélkor, vagy még később szólaljon ‘ meg az a rubintól virág. (Hogy a fenn ette volna meg!). A. borsodi rádió vasárnapi és hétfői műsorából MAI MŰSOR: HÉTFŐI MŰSOR: A Dimávag Gépgyár fiataljainak egy napja. (Dolezsár Ferenc riport­ja.) Mezőgazdasági híradó. Aratás Bükkábrányban, (Ács Éva riportja.) Megyénk írói a mikrofon előtt: Soós György. Kulturotthont avattak a 34-es épí­tőipari trösztnél. Vasárnap a határban, (Tóth Berta­lan riportja.) Mezőgazdasági híradó. Mezői övesden, (Dolezsár Ferend riportja.) A Lenin Kohászati Művek Lánczoé brigádja a VIT előtt. Vékony Mária építőmunkás lány balatoni emlékei. (Horváth Karcig' riportja.) Vasárnap sportja. VESSÜK ÖSSZE A kapitalista A népi demokratikus Csehszlovákia A kapitalista Csehszlovákiában a munkások csupán egy heti szabadságot kaptak, de az is csak az állandó munkásoknak járt a második évtől kezdve. Az építőmunkások, szezonmunkások egyáltalán nem mehettek szabadságra. 1932—33-ban az iskolákat elvégzett fiatalság nagyrésze nem kapott munkát. A kereskedelmit végzettek 40%-a, a tanítóképzőket végzettek 5ö%-a, a szakiskolákat végzettek 63%-a, a gimnáziumokat végzettek 80%-a munka nélkül maradt. A szülők leghőbb vágya az volt', hogy gyer­mekük nyugdíjas állami álláshoz jusson. — Ä fi­zetés ugyan kicsiny, de a munkások helyzete még rosszabb volt. A bérek alacsonyak, a munkakörül­mények rosszak voltak és ráadásul állandóan fe­nyegetett a munkanélküliség réme. A gyerek a kapitalista Csehszlovákiában újabb terhet, és gondot jelentett a munkásasszo­nyok számára. Ha az asszony állásban volt, számíthatott azonnali elbocsátásra, amint munkaadója felfe­dezte terhességét. 1937-ben minden ezer gyermekből 118, ezer szülőasezonyból pedig § báli meg* A népi demokratikus Csehszlovákiában min«* ** den dolgozónak legalább 2, de nagyrészt 3 vagy 4 heti szabadság jár. A bányászok szabad­sága pl. 5 hetes. Egyre több dolgozó részesül üdültetésben. 1945-ben 4.417, 1949-ben 340.000, 1953-ban pedig már eddig is 340.000 dolgozd üdült. A szocializmus felépítéséhez szükség vart minden munkáskézre. Az iskolák várják a tanító­kat, az üzemek és építkezések biztosítják a szak­iskolákat végzettek elhelyezkedését, az érettségi­zett munkás- és parasztfiataiság előtt pedis megnyíltak a főiskolák kapui. A kötelező biztosítás gondoskodik valameny- nyi dolgozó nyugodt öregkoráról. Az egységes biztosítás megszüntette a munkások és hivatal­nokok közti megkülönböztetést. A munkanélküli­ség ma már ismeretlen fogalom Csehszlovákiá­ban. A dolgozó anyák helyzete is gyökeresen meg­változott. Ma minden dolgozó anya 18 hetes fize­tett szülési szabadságot, 500 korona segélyt, 150 korona babakelenqye hozzájárulást kap és díj­talan orvosi kezelésben részesül. 1950-ben 1000 gyermek közül már csak' 78 halt meg. A szülőasszonyok elhalálozása teljesenj megszűnt,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents