Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1953-07-18 / 167. szám
Szambát, MS8 Jtűtas iS. ÉSZAKMAGYÁRORSZÁG s 1 Szovfelamó Miiiiszferlanáesa iseSleit íéöé Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szwjetmtiá népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv teljesítéséről 1953 első félévében 99 % 100.1 „ 100.5 ,, 102 „ 101 „ 100-2 ,, 99 „ 97 „ 93 101 100.fi . 100.4 , 103 95 100.7 „ 99.3 „ Moszkva (TASZSZ) Az-ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az üzem- és lakásépítkezés fejlődését, az áruforgalom emelkedését, a munkások és alkalmazottait számának növekedését és a kulturális, építést 1953. első felében a többi között a következő adatok jellemzik. !• Az ipari termelési terv teljesítése Az ipar az első félévi összterme- lési tervét egészében száz százalékra, teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 első félévében össz- termelési tervüket a következőképpen teljesítenék: Kohóipari minisztérium Szénipari minisztérium Ásványolajipari minisztérium Vegyipari minisztérium i A villamoserőművek és a villamosipar minisztériuma Gépipari minisztérium Közlekedés és nehéz gépipari minisztérium A Szovjetunió épitő- anjjagipari miniszlériuma A Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma A Szovjetunió könnyü- és élelmiszeripari minisz- tóriuma A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának ipari vállalatai A közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai A Szovjetunió kulturális ügyei miniszlériumának ipari vállalatai A Szovjetunió egészség- ügyi minisztériumának ipari vállalatai A szövetséges köztár. ®a*ágok helyiipari minisztériumai és helyi tüzelőanyagipari minisztériumai Ipari szövetkezetek II. As ipari termelés növekedése 1953 első félévében a legfontosabb ipari termékek termelése 1952. első félévéhez viszonyítva a következőképpen növekedett (1953. első télévé 1952. első félévéhez viszonyított százalékokban): Nyersvas 112. acél 109, hengerelt ■áru 109, vasúti sinek 115, acélcsövek 114, réz 103, cink 114, ólom 119, szén 106, kőolaj 111, benzin 109, petróleum 124, Diesel-olaj 113, földgáz 106, villamosenergia 114, fő vasúti gőzmozdonyok 163. fővasuti vil- Dmosmozdonyok 117, trollibuszok 152 gépkocsik 113. motorkerékpárok 151, golyós- és görgős csapágyak 112, kőolajberendezés 127, kohászati berendezés 111, ekszkavátorok 106, gőzlurbinák 130, nagy vízturbinák 111, turbógenerátorok 162, hid- roeenerátorok 186, nagy villamos- gépek 133, villanymotorok 112, villanylámpák 106, fémvágó szerszámgépek 115, vegyipari berendezések 125, fonógépek 102, szövőgépek 110, számológépek 108, traktorok 107, répaszedő kombájnok 122, marószóda 113, kalcinált szóda 120, műtrágyák 107, a mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyi mérgek 130, szintetikus festékek 107, szintetikus kaucsuk 113, gépkocsi-gumiabroncs 102, papír 111, cement 115, ablaküveg 117, pala 122, könnyüte- tőfedő anyag 113. tégla 117, előregyártott elemekből készült házak, kerékpárok 108, gramofonok 125, varrógépek 126, órák 116, fényképezőgépek 107, nianinók és zongorák 124, pamutszövetek 108, gyapjúszövetek 109, selyemszövetek 152, hús-, kolbász készáruk 105, hal 98, állati eredetű zsír 101, tejtermékek 100, kondenzált tej 119, növényolajok 123, sajt, 112, cukrászkészítmények 109, konzervek 114, tea 108, szappan 113, szesz 119, bor 128, sör 106, clga-retta H6A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1953, első felében 1952. első feléhez képest tíz százalékkal nőtt1953- eDő felében 1952. első félévéhez viszonyítva az iparban javult a berendezése1' kihasználása. 1953, ehő felében az ipari termelés önkölf-'gének csökkentése körülbelül négy százalék volt. III. Mezőgazdaság A kolhozok, —- gép. és trakforál- lemások és szovhozok sikeresen végrehajtották a tavaszi vetést és teljesítették a tavaszi növények vetési tervét. Az 1953. évi termés vetésterülete a múlt évhez viszonyítva növekedett. Jelentősen növekedett a legértékesebb gabonaféleség, a búza vetésterülete. Növekedett a cukorrépa és az olajnövények vetésterülete. Nagyobb lett az évelőfüvek ka. szálóterülete, bővült az egynyári füvek, gumós takarmánynövények és sitónövények vetésterülete. Nem teljesítették a tervfeladatokat a len és burgonya vetése terén1953, július elsejéig, 1952, július elsejéhez viszonyítva, a gabonabetakarító kombájnok száma tíz százalékkal emelkedettA kolhozokban a közösségi jószágállomány 1953 július elsejéig 1952. július elsejéhez viszonyítva a következőképpen növekedett: tehén 4 százalék, sertés 7 százalék, juh 11 százalék, ló 4 százalék. Á kolhozok baromfiállománya tizenkét százalékkal emelkedett. A közösségi állat. és baromfiállomány növekedésének üteme azonban elmarad a tervelőirányzattól. A szovhozokban az állatállomány ugyanezen időszak alatt a következőképpen emelkedett: tehén 8 százalék, sertés 6 százalék. juh 12 százalék, ló 7 százalék. A szovhozok baromfiállománya 15 százalékkal nőtt. IV. A vasúti és viziközlekedési szállítások növekedése 1953. első felében a va-suti közlekedésben az átlagos napi szállilás általános tervét 100.8 százalékra teljesítették, de egyes vasutak nem teljesítették a számukra megáila. pitott szállítási tervet. A vasutakon az átlagos napi teherszállítás 1953. első felében 1952. első feléhez viszonyítva 6 százalékkal emelkedett. 1953. első felében 1952. első feléhez viszonyítva egy tehervagon átlagos fordulási ideje három százalékkal csökkent. V. A beruházások növekedése 1953. első félévében az állami be- ruházások volumene 104 százalék volt 1952. el»ő feléhez viszonyítva. Esen belül a kohászatban 108 százalék, a fűtőanyagiparban 102 százalék, a viUamoserőműveknél és a villamosiparban 105 százalék, a gépiparban 108 százalék, az építőanyagiparban 108 százalék, a fa- és papíriparban 109 százalék. A könnyű és élelmiszeriparban 108 százalék, a vasúti közlekedésben 113 százalék. 1953. első félévében azonban az építkezési tervet a minisztériumok nem teljesítették. VI. Az áruforßalom fejlődése 1953 első felében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Az ipari és mezőgazdasági termelés terén elért uj sikerek, a munka termelékenysége emelésének és a termékek önköltsége csökkentésének alapján a kormány 1953 április elsején ismét. a jegyrendszer megszüntetése óta hatodszor — csökkentette az élelmiszer és ipari áruk állami kiskereskedelmi árait. A kormány 1953-ban pótfeladatként tűzte ki, hogy több mint húsz milliárd rubel értékű közszükségleti cikket termeljenek és szállítsanak a lakosság számára való eladás céljából. 1953 első félévében az állami és szövetkezeti kereskedelem vonalán a lakosságnak tizenöt százalékkal több árut adtak el, mint 1952 első félévében. 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszonyítva egyes élelmiszer- áruk eladása a következő mértékben növekedett: hús és hústermékek harminc százalékkal, állati zsiradék 26 százalékkal, sajt 23 százalékkal. Az ipari áruk közül a legjelentősebben a többi között a következő áruk eladása növekedett: pamutszövetek 14 százalékkal, selyemszövetek 34 százalékkal, konfekcióáru 29 százalékkal, bútorok 34 százalékkal. A lakosságnak hetvenkét százalékkal több személygénkocsit, 33 százalékkal több motorkerékpárt és 13 százalékkal több kerékpárt adtak el, mint 1952 első felében. VII. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 1953 első félévének végéig 1952 első félévének végéhez viszonyítva egymillió százötvenezer emberrel növekedett. Az iparban, a — *gazdaságban, az építőiparban és a közlekedésnél 1,030.000-rel, a tani.itézményekben, tudományos kutató- és , gyógyintézményekben pedig 120.000-rel emelkedett a munkások és alkalmazottak száma. 1953-ban — épugy, mint a megelőző években — az országban nem volt munka- nélküliség. Az első félévben több mint százezer fiatal szakképzett munkás végezte el az üzemi és bányaipari szakiskolákat és ment dolgozni az iparba, az építkezéshez és a közlekedéshez. VIII. Kulturális építkezés és egészségügy Ez évben a hétosztályos és középiskolákat — beleértve az ipari és mezőgazdasági ^'■igozók iskoláit •— 18 százalékkal többen végezték el, mint a múlt évben. A főiskolákat és technikumokat ebben az évben — a levelezőkkel együtt — több mint ötszázezer fiatal szakember hagyja el. 1953 első felében 1952 első félévéhez viszonyítva húsz százalékkal emelkedett a kiadott könyvek pél- dányszáma. 1953 első felében tovább javult a lakosság orvosi ellátásának fejlődése, — amely — mint ismeretes — a Szovjetunióban ingyenes. A •—*«y- szerek, egészségügyi berendezések és műszerek gyártása 1953 első félévében tizennégy százalékk*1 ......1 kedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Ez év első felében körülbelül húszmillió ember volt rendes fizetéses szabadságon, amelyet minden évben minden munkásnak és alkalmazottnak megadnak. (MTI) Vonatfosztogatókat ítélt el a megyei bíróság A megyei bíróság vonatfosztogatók bűnügyét tárgyalta pénteken délelőtt a MÁV kulturotthonban. A vádlottak padján 8 tagból álló társaság ült. A termet zsúfolásig megtöltötték a vasút dolgozói. A bűnszövetkezet tagjai: Lasztóez- ki 1st ’ón Kertész Mihály, Birinyi József, Kacsándi János, Molnár János, Varga János, Kiss László és Borbély Bála. Valamennyieknek többé-kevésbbé része volt a vagonok fosztogatásában. A miskolci MÁV igazgatósághoz és a rendőrséghez már hónapok óta feljelentések sorozata érkezik, hogy a Gömöri pályaudvarra befutó vagonokat ismeretlen tettesek megdézsmálják. Hosszas nyomozás után sikerült leleplezni a fosztogatókat. A társaság eszmei irányítója Lasztóczki István volt. Lasztóczki régi vasutas s ő hintette el azt a nézetet, hogy ne szalasszanak el egyetlen alkalmat se, ahol valamit könnyűszerrel el lehet tulajdonítani. A tolvajok nem voltak válogatósak. Egyaránt lopták a palackozott italokat — rumot, sört, bort —, kávét, gyufát, szappant, szöget, ruhát, cipőt, csokoládét, lisztet, citromot, vagy kukoricát a vagonokból. A sorozatos lopásokat nem mindig együtt hajtották végre, de aki hozzájuthatott valamihez, gondoskodott arról, hogy a zsákmányból cin-i kostársait is részeltesse, s ezzel megossza a felelősséget. Nem riadtak vissza attól sem, hogy kifúrják a hordókat, gumicsővel leeresszék a bort, s utána a lyukat eldugaszolják. A lopott italokat közösen dor- bézolták el és a mulatozások után természetesen a munkájuk sem mehetett úgy, ahogy kellett volna. A házkutatás során a vádlottak lakásán nagymennyiségű üres be- főttes-, likőrös-, sörös- és borosüveget, metszett, talpas és egyéb poharat, ruhákat, gyerekcipőket, nagy- mennyiségű cigarettát, több kiló szöget, búzát, árpát, deszkát, gyufát és edényt találtak, — beismerték, hogy ezek lopásból származnak. A tárgyaláson megjelent dolgozók mélységes felháborodással hallgatták végig az arcátlan kártevők vallomásait, s valamennyien helyesléssel fogadták a bíróság ítéletét, amely szerint Lasztóczki Istvánt 5 évi, Kertész Mihályt 4 évi, Birinyi Józsefet 4 és félévi, Kacsándi Jánost 3 évi, Molnár Jánost 2 és félévi, Varga Jánost 2 évi, Kiss Lászlót évi és 3 hónapi börtönre, s vala- mennyiüket a közügyektől öt évre való eltiltásra ítélték. A bíróság Borbély Bélát felmentette. flz ózdi V. számú martin-kemence kollektívája 110 százalékra teljesítette napi előirányzatát Az ózdi martinászok küzdelméből csütörtökön reggeltől péntek reggelig az V. számú kemence ol- vasztárai kerültek ki győztesen. A kemence dolgozóinak jó eredményét nagyban elősegítette az öntőcsarnok és a vaskert egyre javuló együttműködése. A tervszerűen feladott hulladékból Angyal János olvasztár I brigádja csütörtökön délelőtt 35 Feketén cséplő knlákot ítélt el a Kiskunfélegyházái járásbíróság A dolgozó parasztok országszerte nagy igyekezettel takarítják be a bőséges termést. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok mindjárt a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket, hogy mielőbb elkerüljön az új kenyér a városi dolgozók asztalára. Kuklis Mátyás, kiskunmajsa-marospusztai kulák azonban nem törődik a minisztertanács rendeletével, amely kimondja, hogy búzát csépelni csak cséplőgéppel vagy kombájnnal szabad. Kuklis julius 9-én lovaival tapostatott ki 108 kéve búzát, amiből 170 kiló szemet nyert. A kulák terve nem sikerült, nem tudta nyomtalanul eltüntetni a gabonát, feketecséplését leleplezték. A kiskunfélegyházi járásbíróság a kártevő kulákot két évi és hathónapi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre és ezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. (MTI) perccel a kitűzött határidő előtt kiváló minőségű adagot gyártott. A legyártott acélt az üstkészítők előre elkészített üsttel várták. Itt az olvasztár brigád az adag kikészítése, után nyomban csapolni tudott. A délutános műszakra jövő Kós Tibor, majd az éjszakás Szűcs Ferenc olvasztár brigádjai a nappalos műszak kiváló teljesítményein lelkesedve fokozták munkalendületüket, Az eredmény nem is maradt el, mert pénteken reggelre a három brigád kollektívája együttesen 110 százalékra teljesítette tervét és ezzel több mint 18 tonna jóminőségü acélt adtak a hazának előirányzatukon felül. Az V. számú kemence brigádjainak eredménye fokozta a többi olvasztár brigád nwnkalendületét is. Az olvasztár brigádok példamutatása az öotócaarnoki brigádokat is jobb munkára ösztökélte. Az üstké- szítőknél Demes Géza brigádja szovjet módszer alkalmazásával 112 százalékos eredményt ért el. 7öajfiiaJJuui ! ! A TAKTAHARKANYI HATARBAN az országot, da bhamy a»m »olt «z emberi élet. Mennyivel más most az életünk* Szabadon, biztonságban élünk és dolgozunk. — Igen, igen, én tudom, hogy kormányunk nemcsak ígér, de valóra is váltja a nagyszerű programot- Tudom, a jövő’1 ben még szebb lesz az életünk. Ezt segíti elő ez a búza is, — mutat a kővér kalászokra —, amely szinte ontja a szemetKósik Bertalan fel««égé már türelmet* len, siettet besmfaiket. Keaetszorítunk, iiiiii»iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiHiiiiiiiiiiiitHiiiiiiiiiiiiiHwiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiinia(iiitiiitii'|y)[t[|||()|iHitlHi|tti[H1||1|1111|111|111|11)1111|1[11|||)||||||||||lt|ll|llwl|ll|()llllt|lll|,||lll|IB|lt1wlmBl||IMMIIWIIinttl|tii|)niiiii,|TOnm Hajnal van, alig 3 óra. A hegyek mö- gört már vörösen izzik a nap. Ilyenkor bizony még alszik a város, csak a kohók izzó salakja festi vörösre az eget. Mint apró gyöngyszemek millió har- matcsepp csillog a lyukorica levelein, a nap első sugaraitól. Ébred a falu. Kaszát fognak a 1 aktaharkányi dolgozó parasztok s boldogan, vidáman indulnak a búzatáblák felé. Szekerek gördülnek elő az udvarokból, — derüskedvű. napbarnított kaszások, marokszedők igyekeznek a mezőkre. Nagy harc folyik az új kenyérért- Ennek a harcnak a taktaharkányi dolgozó parasztok nagyszerű katonái- A község határában már több a levágott, mint a lábon álló gabona. Igen szép és nagy dolog ez. A dicséretnél is többet érdemel. —• Igen, valóban lelkesen és becsületesen dolgoznak az emberek — mondja Papp Gyula tanácselnökhelyettes. Szavaiból érezni, hogy büszke és boldog. Büszke a község dolgozó parasztjaira, akik jól tudják, mit jelent minden szem gabona gyors betakarítása. Mit jelent? Winden szem búza egy picinyke kis kenyér, s együttvéve az egész ország jövő évi kenyere. — így van ez nálunk az aratás kezdete óta, — folytatja Papp elvtárs. — Mindig ilyen korán kelnek a dolgozó parasztok s későn térnek haza a határból. — így van ez rendjén •.. Négy óra felé már csendes a falu. Aki arat, aki kapát, már mind a mezőn van- Ilyenkor hajnalban a legjobb a munka, nem pereg a szem, nem engedi a gyenge harmat. Elindulunk a kenyércsata hősei után s beszélgetünk. Közben Kiss József a község csordása is megfújja s kürtöt- Mindketten nevetünk mert egyre gondolunk- Arra, hogy elkésett az ébresztővel Kiss József is, hiszen már „éber“ a falu, peng a kasza, gombamódra szaporodnak a súlyos búzskeresztekInnen is, onnan is gyermekek hajtják ki a tehenet. Minden épkézláb ember a mezőn szorgoskodikAz élenjárókra terelődik a szó— Kik ezek a dolgozó parasztok? ' — K. Szendi András 11 holdas, Sajka István 10 holdas, Szekeres József 6 holdas, Szuhai László 5 holdas- Tovább is lehetne sorolni a község legjobb dolgozóit, akik nemcsak az aratásban, de a növényápolásban, a beadásban, de még az adófizetésben is élenjárnak. Ezeknek az élenjáró dolgozóknak köszönhető elsősorban, hogy eddig már 90 százalékra végeztünk az aratással. Aztán a község termelőszövetkezeteiről esik szó. Az Alkotmány, a Béke és az Uj élet csoportról—• Mindhárom csoport jól dolgozik, — mondja Papp elvtárs, — jól haladnak a- búza aratásával. Hétfőn már megkezdhető a cséplés— És melyik a legjobb csoport? ■— kérdezzük. — A III. típusú Alkotmány- Alig van már aratnivalója. Különösen Beiczki József végez szép és dicséretes munkát. Nagyszerű, keménykötésű dolgozó paraszt. Senki nem akar mögötte lemaradniSzínes, tarka-barka a határ. Eszembe jut Petőfi verse: „..-Ó dicső természet, mely nyelv merne versenyezni véled-“ Ha a nyelv nem is, az ember versenyez ma már a természettel is. Szebbéi s mind szebbé formálja alkotó, teremtő munkája közben. Ezer és ezer kereszt, milyen gazdag föld ..• Öt óla felé még harmatos a föld, gyengén tűz még a nap A kaszások minden percet kihasználnak ilyenkor. Késik Bertalan is így cselekszik- Talán nem szívesen beszél, gondoljuk, hiszen minden perc drága most, de azért jót tesz egy kis pihenés. Beszélgetünk: — Én szerződéses arató vagyok, — mondja Késik Bertalan- — Minden évben itt iratok a családommal— És megkeresik az évi kenyeret? — Meg bizony — mondja büszkén —, még többet is. Volt olyan év is, amikor öt vagon gabonát vittünk haza ebből a hitárból. Mert többen dolgozunk itt, akiknek nincs földjük. Most is 13 holdra szerződtem, Szép búza ez, — mondja kis gondolkodás után — csak ritka egy kicsit. Kevés magot tettek a földbe-. • Aztán a múltról és a kormány új programjáról beszélgetünk. — A múlt? Keserves volt — mondja— Arattam én Kóburg hercegnél, de nem volt abból hasznom soha. Jártán A kérges tenyér olyan erővel szorft, mint amikor a kasza nyelét fogja. — így bizony elviére, — szól utánunk Késik Bertalan- — Nem a kenyérgyárban, itt a földeken nő, duzzad, készül « kenyér, az ország kenyere. Erdős Bertalan dereka is fáradhatat-1 lan most- Csak addig pihen, míg megtöri? izzadt homlokát. — Megelőztem én a gólyát is, —• mondja nevetve. —•- Még 3 óra sem volt, már vágtam a rendet • . • — Pedig a gólya a falu legelső korán-1 kelője. .. Erdős Bertalan hirtelen a vetésre tereli a szót, — Rossz vetésforgót készí-i tett a Béke terroelőcsoport, — beszéli. — A múlt évben búza termett itt. most pe* dig árpát vetettek- Mi tagadás, meg i* látszik a kalászokon. Sovány egy kicsitj Mondtam az elnöknek is s igazat adott. Jövőre jobban vigyázunk- De • ,. szeren'1 cséré nem mindenütt van így. Sok ja közön elvesz egy kis rossz is... — De van egy panaszom, — mondja mosolyogva. — Jól esne ilyenkor egy poe hár sör a nagy melegben. Legalább este, amikor hazatér az ember. A községben, azonban nincs mindig sör • • Igazat adunk Erdős Bertalannak. A' földművesszövetkezet feladata gondoskodó ni az arató.munkáíok jobb ellátásáról. A cséplés idejére pedig — mert ennek semmi akadálya nincs —, ahogy azt á cigándiak tették, létesítsenek mozgó büffét, amit örömmel fogadnak a dolgozó pa-* TasztokHét órakor már magasan jár a nap- A határ ezen a részén sehol egy árnyék, de minek is? A taktaharkányi dolgozó parasztok versenyben állnak az idővel, sok-sok ezer mázsa gabonát adnak szép jövőjük megteremtéséhez.
