Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-16 / 165. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Törődjenek sokkal többet és jobban a üofgozókkal a kazincbarcikai építkezés vezetői Rosszul számítottak a cigándi kulákok ... AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA A. evtoiyam 165. »zum Ara 50 fillér Miskolc, 1053 július 16, csütörtök ARASSUNK...! MINDEN MUNKAERŐT A GABONAFÖLDEKRE! A BÉKEARATÁS nagy csatájának első szakasza befejeződött. Me­gyénk dolgozó parasztsága a kombájnisták és aratógépkezelők segítsé­gével befejezte az őszi árpa aratását. Több helyen már az őszi árpa hordása és cséplése is befejezéshez közeledik. A csata döntő, legfőbb része azonban most folyik a kenyérgabonafélék időben, szemveszteség nélkül történő betakarításáért. Kemény feladat előtt állnak községi és járási tanácsaink. Irányítaniok kell a nagy munkát, felelősek azért, hogy a minisztertanács erre vonat­kozó határozatát pontosan végrehajtsák. Államunk vezető ereje, a mun­kásosztály hatalmas segítséget nyújtott ehhez. A múlt évben 9 kombájn és 110 aratógép volt a megyében, az idén már 24 kombájn és 171 arató­gép segít a gazdag termés betakarításában. Ha jól használjuk ki ezeket a gépeket — s ez elsőrendűen fontos — csaknem 30 ezer holdon arat­nak, illetve a kombájnok mindjárt csépelnek is. IGEN NAGY HIBA, hogy megyénk az országos aratási versenyben csúfosan lemaradt, az utolsók között van. A lemaradás főoka, hogy leg­több községi tanácsunk nem mozgósította eléggé a dolgozó parasztokat. Sok helyen nem használják ki jól a gépeket. Hiába van a sok gép, ha termelőszövetkezeteink nem biztosítják zavartalan munkájuk előfeltéte­leit. Ezért van az, hogy nem egy helyen alaposan megkéstek az aratás­sal. Egyes járásokban a szemveszteség már elérte a 2—3 százalékot. Ál­talános tapasztalat, hogy a tanácsaink az ellenőrzések során a határnak főleg azt a részét nézik, ahol már learattak. Ez helytelen, — inkább a még nem aratott területet nézzék, ezeknek a gazdáit kell serkenteni a gyors aratásra. Ne csak általánosságban beszéljenek „a gyors és gon­dos aratás jelentőségéről“, ne csak általánosan „ellenőrizzenek“, hanem konkrétan, és szólítsák fel, győzzék meg azokat a gazdákat, akik elkés­tek a munkával. Termelőszövetkezeteinknek pedig adjanak meg minden segílséget ahhoz, hogy határidőre feltétlen learassanak. MILYEN LEGYEN ez a segítség? Elsősorban is biztosítani kell, hogy bevezessék a váltott műszakot, a termelőszövetkezetekhez kiküldött aratógépek és kombájnok most már úgyszólván éjjel-nappal, szünet nélkül dolgozzanak. Ehhez meg kell szervezni, hogy a termelőszövetkezeti tagok a gabonatáblákon idejében elvégezzék a sarkalást, a kombájnok mellett pedig legyen elegendő fo­gat a gabona elszállítására. A gépállomás igazgatójával karöltve szer­vezzék meg a kisebb gépátcsoportosítást, a lehető legkisebb üresjárattal, vagyis a közeli helyekről irányítsanak több aratógépet az olyan ter­melőcsoportok földjeire, amelyek munkaerőhiánnyal küzdenek. Szüksé­ges továbbá, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyeknél elegendő vagy éppen felesleges munkaerő is van, mert az aratást már befejez­ték, segítsenek a szomszédos termelőszövetkezeteknek, természetesen megfelelő térítés ellenében. Ezen a téren különösen a járási tanácsok és gépállomások vezető agronómusaira hárul nagy feladat. A járási tanács vezetősége biztosít­sa, hogy az agronómusok most állandóan kint lehessenek a határban. Nem úgj- azonban, ahogyan a szikszói járási'tanács tette: — a főagro- nómust Monajba községi felelősnek állította be. Nevetséges dolog, hogy a járási főagronómust — aki az egész járásért felelős, — egy község­hez lekötik. így aztán nem is csoda, hogy a szikszói járás lemaradt az aratásban. , SZINTE ÉRTHETETLEN, hogy például a sátoraljaújhelyi járási ta­nácson, vagy a bodroghalmi állami gazdaságban az agronómusok még azon vitatkoznak, hogy viaszérésben arassanak-e, vagy pedig későbben. Ilyen vitának nincs semmi helye! Aratni kell mindenütt, mert aratni le­het! Itt a legfőbb ideje! A gabona nem vár! Ha a leggyorsabban nem aratjuk le, pereg a szem és ez hatalmas kárt okoz. Olyan időjárásunk volt, hogy kalászosaink úgyszólván egyszerre értek be. Éppen ezért a legnagyobb erőfeszítésre van szükség. Ezen a héten el kell végezni az aratás döntő részét, sőt mindenütt úgy kell igyekezni a munkával, hogy a nát végére be is fejezzék. A szempergés megelőzése érdekében meg kell szervezni termelőcso­portjainkban és falvainkban az éjszakai aratást. Az éjszakai harmat megnedvesíti a kalászokat, nem törik a szalma, nem pereg a szem, a munka is könnyebben halad, mint nappal, a tikkasztó hőségben. Ugyan­csak ki kell használni a vasárnapokat és az ünnepnapokat is. Ezen a téren különösen a gépállomásokon sok a tennivaló. Nem egy helyen ta­pasztalható, hogy amíg a kaszások hajnali 4—5 órakor kezdik a mun­kát, az aratógépek és a kombájnok csak 7—8 órakor fognak hozzá. Többek között ez az alapvető oka, hogy az aratógépek mindössze 14, a kombájnok is csupán 15.7 százalékra teljesítették tervüket. Minden kombájnvezető és aratógépkezelő érezze át a ráháruló felelősség teljes súlyát és használja ki a legjobban az időt a maga hasznára és a haza javára teljesítse túl tervét, takarítson be minél előbb, minél több ga­bonát. NINCS IDŐ a várakozásra! Aratni kell teljes erővel! Minden dol- gózó parasztcsalád apraja-nagyja harcoljon az aratás gyors befejezésé­ért, hogy megelőzzék a szempergést. Az időbeni aratással megvetjük a siker alapját a hordásban, a cséplésben és begyűjtésben egyaránt. Az időbeni munkával lerövidítjük a behordás és a cséplés idejét, biztosít­juk a termés gondos betakarítását, jövőévi kenyerünket és a gyors beadásért járó jutalmat. Ennek elérése érdekében: ARASSUNK!... MINDEN MUNKAERŐT A GABONAFÖLDEKRE! Megyénk legjobb kombájnvezetői, aratógép- és cséplőgép kezelői Megyénk legjobb kombájnvezetői, aratógép- és cséplőgépkezelői a napokban igen eredményesen meggyorsították a munkát. Szép teljesít­ményeikért megyénk minden dolgozója köszönti őket, mint a kenyér­csata nagyszerű hőseit, akik éjt nappá téve, fáradságot nem ismerve végzik a nagyfontosságú munkát, biztosítják dolgozó népünk jövő évi bőséges kenyérellátását. < A megyei tanács értékelése szerint a HÁROM LEGJOBB KOM­BÁJN VEZETŐ: 1. Tirpák Ferenc Hejőpapi 77 kh. 780 mázsa 2. Cseh Kálmán Mezőkövesd 72 kh. 725 mázsa 3. Joó Miklós Mezőnyárád 56 kh- 463 mázsa MEGYÉNK LEGJOBB NŐI KOMBÁJNVEZETÖJE továbbra is Mészáros Piroska. A LEGJOBB ARATÚGÉPKEZELÖK: 1. Varga Sándor Hejőpapi 130 kh. 2. Tóth Péter Ernőd 114 kh. 3- Varga László Mezőcsáf 89 kh. A LEGJOBB CSÉPLŐGÉPKEZELŐK: 1. Harcsa György Riese 835 mázsa 2. Sz. Kovács Lajos Hejőpapi 647 mázsa 3. Kerekes Gyula Mezőcsát 626 mázsa Nincs fontosabb munka most a mezőgazdaságban, mint az aratás. Kalászosaink már kasza alá értek. Nem egy helyen már 2—3 százalékos a szemveszte­ség. Ha 1—2 holdról számítjuk, nem tűnik fel nagy kárnak. De ha az egész megye adatait néz­zük, sokezer mázsáról van szó. Ezért érdemes számolni. — H<> a még lábon álló gabonát csak 3 százalékos szemveszteséggel fogjuk aratni, 8 mázsás átlag­termés mellett is 3810 mázsa gabona vész el, vagyis 38 és fél vagon termény. Ebből a hatal­mas gabonamennyiségből ősszel 3 ezer 810 hóidat tudnánk be­vetni. Ennek a megmentéséről van most szó, ezért van szükség a legnagyobb erőfeszítésre, ezért kell most a gépállomásoknak éjjel-nappal dolgozniok, s ezért kell minden dolgozó parasztnak, termelőszövetkezeti tagnak még alaposabban nekigyürkőznie a munkának. A múlt évi aszályos esztendő­ben bizony sokat 'jelentett, ha valakinek csak egy-két mázsá­val is több terménye volt hol­dankint, mint többi gazdatársá­nak. Most mindenki bő termésre számít, csak be kell takarítani. Itt van előttünk és senki máson nem, csak rajtunk múlik, hogy mennyit takarítunk be belőle. Dolgozó parasztok, termelő­szövetkezeti tagok, aratógép- és kombájnvezetők! Harcoljatok minden szem gabonáért! Csu­pán egy jó hétről van szó, most kell megfogni a. munka végét. Ha most jól dolgozunk, tele lesz a magtár és bőven jut a szabad­piacra is. Legyen most a jelszó,: „Arassunk! Minden munkaerőt a gabonaföldekre!” Győzelmi jelentések az aratás Sajóörös tanácselnöke büszkén je­lentette, hogy a község dolgozó pa­rasztjai befejezték a kenyérgabona aratását. Igen szép és dicséretes do­log ez, a sajóörösi dolgozó parasz­tok jól harcoltak a bő termés ma­radéktalan betakarításáért. Szakálas Mihályné 16 holdas for­rói középparasztasszony is azok kö­zé tartozik, akikre büszkék me­gyénk dolgozói. Az őszi árpa leara- tása után egy percig sem késleke­dett, nyomban megkezdte s már be­fejezte az őszi búza aratását is. Szalaszend községben Velemi András dolgozó paraszt mutatott szép példát dolgozó paraszt társai­nak. Az aratást mindig a kora reg­geli órákban kezdte, így érte el, hogy elsőként fejezte be a község­ben. Igen jó munkát végzett az igrici „Kossuth“, a geleji „Petőfi“, a me- zőcsáti „Lenin“ és a hejőszalontai „József Attila“ termelőszövetkezet minden egyes dolgozója. A vezető­ség minden családtagot bevont az aratási munkába, amelyet fokozódó szorgalommal és határtalan lelkese­déssel végeztek. Most büszkén je­lentették, hogy befejezték a kenyér- gabona aratását. Hercegkút apraja-nagyja résztvett az aratásban, amikor az esős idő után felragyogott a nap, azonnal to­vább folytatták a munkát. Most örömmel jelentették, hogy jól har­coltak minden szem gabonáért, — a szöszösbükköny kivételével befe­jezték a kalászosok aratását. Igen jól halad a munka Zemplén- agárd, valamint Kisrozvógy község határában is. A dolgozó parasztok befejezéséről eddig már 82 százalékra aratták le a kenyérgabonát, a napokban telje­sen végeznek az aratással. Igyekez­zenek, hogy a legelső, legjobb köz­ségek között legyenek. Megyénk minden termelőszövetke-* zete és egyénileg dolgozó parasztja kövesse az élenjáró községek, tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok példá­ját. Gyorsítsák meg az aratást- ezzel nagymértékben segítsék elő kormá­nyunk nagyszerű programmjának mielőbbi megvalósítását. A ter­melőszövetkezetek vezetői mozgósít­sák a családtagokat. A szemveszte­ség csökkentése, elkerülése végett mindenütt már a kora hajnali órák­ban kezdjék a munkát. Dolgozó parasztok! Rajtatok most az egész ország figyelme! Fejezzétek be a leggyorsabban az aratást! AZ ELSŐ GABONÁT A HAZÁNAK! GY. VITÁNYI BERTALANNÉ 15 holdas . makkoshotykai dolgozó pa-. raszlasszony a növényápolásban, a beadási kötelezettség teljesítésében egyaránt példát mutat a község dol­gozóinak' Az ősziárpa elcséptése után beadását közvetlen a cséplőgéptől tel­jesítette. NAGY MIKLÓS cigándi dolgozó paraszt kommunista példamutatással jár az élen. Eddig még minden év­ben túlteljesítette, most is 137 szá­zalékra teljesítette árpdbeadási elő­írását. Cigándon több dolgozó paraszt, így FODOR JANOS MEZŐSI dolgozó paraszt is követi az élenjáró Nagy Miklós példáját■ Egész évi burgonya­beadási kötelezettségének már 104 százalékban tett eleget­A CIGÁNDI „BÉKE“ TERMELŐ- CSOPORT dolgozói most is példát mutatnak az egyénileg gazdálkodók­nak. Arpabcadási kötelezettségüket közvetlen a cséplőgép mellől teljesí­tették s úgy dolgoznak, hogy a ke­nyérgabonából is elsőként vigyék a beadandó részt a begyiijtöhelyre. A sárospataki és a mezöcsáti járás az első, az ózdi és a putnoki a sereghajtó az öszibúza aratásában A megyei tanács július 14-i érté­kelése alapján a járások közötti sorrend az őszi búza aratásában a következő: 1. sárospataki 83.7 százalék 2. mezöcsáti 80.4 4 3. szerencsi 66.5 H 4. encsi 63.7 9* 5. mezőkövesdi 53.9 »* 6. ricset 52.2 7- sátoraljaújhelyi 43.5 *f 8. szikszói 37.5 * 9 abaujszántói 33 10. miskolci 29.3 ff 11. edelényi 27.5 ff 12. Miskolc város 11.6 *» 13. putnoki 7.7 n , 14. ózdi járás _ 5.3 ^ b __ Most is teljesítsük a tejbeadást! Az aratás, cséplés igen nagyfontosságú munkája mellen nem szabad elhanyagol­nunk a tej begyűjtését sem. Községi tanácsaink, de még egyes járási tanácsok is, különösen a ricsei, sátoraljaújhelyi és a sárospataki járási tanács megfeledke­zett erről. A községi tanácsok, az aktívák és a népnevelők aratás közben is beszélgesse" nek a dolgozó parasztokkal, mondják el, hogy a tej begyűjtése, a beadási kötele­zettség teljesítése igen fontos dolog, mert az ipari dolgozók, a gyermekek egyre több tejet és tejterméket várnak a falu dolgozóitól. Különösen a sátoraljaújhelyi, a sáros­pataki és a ricsei járási tanácsok moz­gósítsák a dolgozó parasztokat a tejbe* adás maradéktalan teljesítésére, mert ez a három járás nagyban lerontja a megyei eredményt. A járások versenye a július havi tej- begyűjtésben a tejipari vállalat értékelése szerint a következő 1- szikszói 2. mezöcsáti 3. mezőkövesdi 4. putnoki 5- miskolci 6- ózdi 7. edelényi 8. encsi 9. szerencsi 10. abaujszántói 11- sátoraljaújhelyi 12. sárospataki 13-ricsei járás. Jutalmat kapnak a ketakarítási és begyűjtési békeverseny legjobbjai Dolgozó parasztságunk széles tömegei vesznek részt a betaka­rítási és begyűjtési békeverseny­ben és jó munkájukkal segítik elő kormányunk programjának sikeres végrehajtását. A kor­mány mintegy három millió fo­rintot fordít a versenyben élen­járók jutalmazására. A többi között az ország leg­jobb megyéje elnyeri a minisz­tertanács vándorzásziaját, száz­ezer forint pénzjutalmat kap. Az ország legjobb járását húszezer, legjobb községét tíz­ezer, legjobb városát tizenkét­ezer forinttal jutalmazzák. Az országnak a learatott terü­let és az elcsépelt mázsák szor­zata szerinti legjobb tíz kom­bájnvezetőjét és munkáscsoport­ját 4-—10 ezer, az aratásban legjobb tíz traktorvezetőt és ara­tógépkezelőt ezerötszáz—négy­ezer forintos jutalomban részesí­tik. A földművelésügyi miniszter és a begyűjtési miniszter okleve­lei és öt—húszezer forintos pénzjutalmat ad az ország leg­jobb húsz termelőszövetkezeté­nek. A minisztertanács azokban a községekben, amelyek élenjártak a betakarítási és begyűjtési békeversenyben, a kitűzött ha­táridőnél előbbrehozza az egyes tervberuházásokat (út, egészség­ház, kút, járdaépítés, kulturház- kibővítés stb.). A begyűjtési miniszter ezenkí­vül a beadásban élenjáró dol­gozó parasztokat összesen fél­millió forint értékű tárgyjuta­lomban részesíti. Jutalomban csak az a dolgozó paraszt, termelőszövetkezet, köz­ség, járás és megye részesülhet, amely augusztus 20-ig gabona- begyűjtési tervét teljesítette. A községek, járások és megyék' versenyének értékelésénél figye­lembe veszik, hogy az aratás megkezdésétől mennyi idő telt el a gabonabegyűjtés tervének tel­jesítéséig, valamint, hogy a be­adásra kötelezett termelők hány százaléka teljesítette maradékta­lanul kenyér- és takarmányga­bonabeadását. XMTI)

Next

/
Thumbnails
Contents