Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-05 / 156. szám

i. MW.HOhw 5. _ ÉSZXKMÁGYARORSZAG 5 A megyei pártbizottság vándorzászlójáért harcol a mezőcsáti „Szabadságtsz '■' Örömmel olvastuk as Északmagy arorsságban a megyei pártbizottság fel- tiivását. Ezért mi, a mezőcsáti „Szabadság” tsz dolgozói vállaljuk, hogy július 20'ig learatjuk az őszi kalászosokat. Eddig már learattunk 356 hold ősziárpát, > nyomban megkezdtük a cséplést és 3 56 mázsát már be is adtunk. Vállaljuk, hogy július 15-ig 700 holdon felszántjuk a tarlót és 270 hol­don elvetjük a másodvetést. Eddig 10 holdat vetettünk be. Július 20-ig az álfám iránti kötelezettségünket is teljesítjük. 860 mázsa bú­sat és 600 mázsa rozsot a cséplőgéptől azonnal a begyüjtőhelyre visszük. í elhívjuk megyemk valamennyi termelőszövetkezetét. Csatlakozzanak minél tragyobo ^ szambán a megyei pártbizottság felhívásához, végezzük el idejében az aratast es teljesítsük aljam iránti kötelezz;'...''-linket. MEZŐCSÁTI „SZABADSÁG" TSZ DOLGOZOI Gondosabb, felelősségteljesebb munkát a gépállomásokon Több járás jelentette már, mint pél­dául a mezőcsáti és az encsi — az őszi- árpát learattuk. — A sátoraljaújhelyi járás 83.3, a ricsei járás 96.5 százalék­ban learatta már az árpát. Néhány náp múlva itt is befejezik az ősziárpa aratá­sát. Annál súlyosabb viszont a lemara­dás az ózdi, mezőkövesdi és a putnoki járásban. Az ózdi járásban 21, a putno­ki járásban pedig 17 százalékban aratták le az őszi árpát. A lemaradás egyik alapvető oka, hogy sokhelyütt arra vár­nak, hogy az egész határ egyszerre be­érjen. Helytelen a várakozás, mert ak­kor nem bírnak annyi munkaerőt bizto­sítani, hogy rövid idő alatt végezzenek bz aratással. Minden, perc késés komoly veszteséget jelent. A sárospataki állami gazdaság bodrogolaszi üzemegységében az egyik tábla ősziárpa aratását későn kezdték meg. Az árpa már túlérett, nagy a szemveszteség, ügy négyszögölön 611 szemet számoltak meg, ami megfelel holdankint 105 kilogrammos veszteség­nek. Ennyivel kevesebbet takarítanak be most a gazdaság dolgozói. Példamutató­an dolgozik a bodrogolaszi „Győze­lem,, termelőszövetkezet tagsága, ahol nem vártak az aratás kezdésével, hanem, leglpbb időben, teljes lendülettel neki­fogtak. Nagy hiba, hogy a gépállomás agro- nómusaí, de a járási tanács agronomusaj sem ellenőrzik a kombájnszérüket. Nem ellenőrzik, hogy megfelelő módon szá­rítsák a gabonát. Ezért történhetett meg, hogy az ároktői „Vöröscsil-lag” tsz 250 mazsa nedves terményt szállított be a begyüjtőhelyre. Meg kell gyorsítani a: munkát a gép­állomásokon a vezetőség jobb munka­szervezéssel biztosítsa a feltételeket, hogy a kombájnvezetők és aratógépkeze­lők folyamatosan tudjanak dolgozni. Ve­gyenek példát a tiszadorogmai gépállo­mástól, ahol a vezetőség törődik a mun­kával, Lapostyán Lajos kombájnvezető már eddig 70 bo'.dat aratott és csépelt el. Az aratógépkezelők közül pedig Lip- pai Dezső, a hejőpapi gépállomás trak­torosa jár az élen, 64 holdat aratott eddig. A gépállomások vezetői gondoskodja­nak arról, hogy azonnal húzassák ki a cséplőgépeket, hogy az ősziárpa cséplését haladéktalanul megkezdhessék. Vonatko­zik ez főleg a mezőkövesdi és az alsó- zsolcai gépállomásra, ahol a cséplőgé­pek még mindig ponyvával letakarva áll­nak az udvaron. Kellemetlen látogató a sárospataki allami gazdasag nyergestanyai gazdaságában A napokban a sárospataki állami gaz- v daság Nyerges-tanyáján. jártam. Az egész tanya kihaltnak, üresnek tűnt. Hosszas keresés után is végre embere­ket találtam, amint az egyik istálló . végében — tanácskoztak. A tanyát nem ismertem, soha nem iártam még itt. Az egyik dolgozótól érdeklődtem, hogy milyen tanya ez. nri- vei foglalkoznak itt a dolgozók. Kérdé­semre egy igen mogorva hang válaszolt. — Ki maga! — Igazolja magát- — Az igazolványba belepillantva még go­rombább, szinte dühös lett. — Dr Mé­hészfalvi Géza állatorvosról van szó. —— Úgy, újságíró, hogyan merészkedett ide jönni? Ki engedte meg? — Egyetlen szót se, egyetlen adatot Se ennek az újságírónak. Fordult gúnyos arcfinlor- gatással » dolgozók felé, — akik ez­alatt körülfogtak bennünket. ’ — A vezető mán érdeklődtem. Az állatorvos kijelentette: a tanyán, de f még a közelben sincs semmiféle vezető- Se brigádvezető, se munkacsoportvezstő, se pártC9oport bizalmi, — nincs egy ember a környéken, akivel értelmesen lehet beszélgetni munkájukról — jelen* tette ki. — Ha valamit tudni akar — mon­dotta —, akkor menjenek be Sáros­patakra az igazgatóságra (kb. 30 kilo­méterre). Onnan kérjen engedélyt, hogy bejöhefe a tanyára beszélgethet-e a dolgozókkal vagy sem- Addig egy szót • sem. ? : — De különben !s ide senki se teheti be a libát a megyei állatorvos enge­délye nélkül. — Fertőtlenitette-e ma­gát? ----kiabál újból. — Tudja-e azt, hogy itt felmetsaett száj- és körömfájós 1 állatok vannak? — kérdezi. * i— Honnan tudhatnánk, hisz egyetlen ' figyelmeztető felirat sincs sehoL, Hogy miért nincsenek' fertőtlenítő eszközök és figyelmeztető feliratok, an­nak igen egyszerű a magyarázata. Ugyanis, amit az állatorvos mondott, a dolgozók szerint nem igaz. Karmer Lajos takarminyfelelős a tanya meg­bízott vezetője elmondotta, hogy voltak Ugyan a télen beteg állatok, de jelen­leg egyetlen egy tehén van, amely be­teg, de az se fertőző. ’ A másik tény, amely az állatorvos arcátlan hazugságát bizonyítja, bogy a napokban 650 darab hathetes kismalacot hoztak a tanyára. Ha beteg állatok len nének a tanyában, nyilván a gazdaság igazgatója nem engedélyezte volna a- kismalacok tanyára való szállítását. — Vagy igen.. ?! 1 Kérdezzük: miért volt szükség erre * magatartásra? Más hiba is ram a gazdaságban. Igen ‘ heveset törődnek a dolgozók problémái- i fcti- Több dolgozó idsetotte már, miért nem kapnak rendszeresen kenyeret. A gazdaság főagronómusa, Bárdosi Elek kijelentette: — „ha nincs kenyér, egyenek pogácsát“. Katona Vilmos és ifj. Patai Mihály sertéstenyésztőket a háíványosi gazda­ságból helyezték ide. Kenyeret- azonban nem kapnak sem itt, sem Bálványoson, mert a bálványosiak azt tartják; már Sárospatakhoz tartoznak, a sárospakiak viszont a bálványos.iákhoz utalják őket- így megesik, hogy többször kenyér nélkül vannak. A gazdaság vezetősége gondosabb körültekintéssel szervezze meg a kenyérelosztást, hogy minden dolgozó idejében jusson kenyérhez. A sertéstenyésztő dolgozóinak jó mun­káját a gazdaság többi dolgozói is el­ismerik. Prémiumot azonban nem is emlékeznek, mikor kaptak utoljára. Mo­halek István kiváló sertéstenyésztő pa­naszkodott is társainak, hogy több mint 300 süldőnél darabonkint 4 kilogram­mon felüli súlygyarapodást ért el. A prémiumot azonban nem fizetik ki — azt tartják, igen sok lenne. Felvetődik a kérdés: mire használják fel a pré­miumra szánt összeget? A gazdaság vezetősége fordítson az eddiginél sokkal nagyobb gondot a dol­gozók jogos igényeinek kielégítésére. Ne a birálat elfojtásával akarjon ered­ményeket elérni, hanem a dolgozók bi­zalmának, szeretjének megnyerésével segítsék elő a gazdaság tervének sikeres teljesítését. f— d _ L —), A gratüszoríí üzemvezetés a tervszerű acélgyártás alapja Tapasztalatok a diósgyőri martinacélműről Egy martinacélmü munkáját sok té­nyező befolyásolja. A nyersvas és hulla­dékellátás, vagy az öntőcsarnok munkája kihat az egész acélműre. Zavarok állnak elő például, ha egyszerre raknak a daruk. Ez lassítja a berakást. Ha a nyersvas nem áll időben rendelkezésre, magas lesz az acél kéntartalma. A kemencék telje­sítményét csökkenti, ha vissza kell tar­tani az adagot, mert nincs előkészítve az üst, a kokilla, vagy egyidőben több ke­mence csapol. A diósgyőri martinacélmü- ben nagyjában fennállnak a munkaszer- vezésnenk előbb említett problémái. Az elmúlt hónapokban igen sokszor merült fel a kérdés: mi az oka a diós­győri martin lemaradásának. Egy ideig az acélmű vezetősége objektív okokra hivatkozott, s ezek meg is voltak, de saját hibájukból keletkeztek. Például az üst- és kokillahiány. Mindezek a problé­mák nagyrészt a rossz munkaszervezésből, a termelés tervszerűtlen irányításából adódtak. A diósgyőri martinacélmü új gyárrész- legvezetősége — helyesen — a folyama­tos és kiegyenlített üzemeltetés, a terv­szerű üzemvezetés megteremtésében látta a megoldás útját. E nehéz feladat meg­valósítását megkönnyíti az a szovjet mód­szer, amit grafikonszerinti üzemvezetés­nek neveznek­A grafikonszerü üzemvezetés megvaló­sításánál a diósgyőri martinban két — a végletekben mozgó — álláspont alakult ki. Voltak és még ma is vannak műszaki dolgozók, akik azt állítják, hogy a mar­tinban, de általában a kohászatban nem lehet kiegyensúlyozott, folyamatos üzemet biztosítani. Ugyanekkor voltak mások, akik úgy gondolták, elég a grafikont el­készíteni és akkor minden megy magától. Mindkét álláspont hamis- A szovjet módszer helyes alkalmazásának eredmé­nyei, amelyeket a martin, a grafikonszerü üzemvezetés megteremtése felé tett első lépések után máris elért, megmutatják az utat. Bebizonyosodott az is, hogy nem elég csak a formát megteremteni, hanem keményem kell harcolni a tervszerűség maradéktalan betartásáért. A jó diagramm megkönnyíti a munkát A diósgyőri martinban a grafikon leg­többször csak regisztrál, nem irányúja az üzem termelését, holott a helyesen fel­épített diagramm megkönnyíti mind a fizikai, mind pedig a műszaki dolgozók munkáját. Bizonyítja ezt, hogy az üzem­ben a grafikon segítségével — ha nem is állandóan — ideig-óiáig zavartalanul, minden kapkodás nélkül folyik a munka­Általános probléma e téren még, hogy az üzemvezetés nem mindig tudja leküz­deni a menetközben adódó zavarokat — s felborul a grafikon. A diósgyőri martin üzemvezetősége úgy gondolja, hogy elég, ha a kemencék és az öntőcsarnok munkáját jól összehan­golják. Pedig elengedhetetlen feltétel, hogy már a kohónál biztosítsák a nyers­vas időbeni csapolását és az üzembe való eljuttatását. A kemencék munkájához kell alakítani a, hulladékanyagellátást, a szállítást és mindent ami kihatással van a kemencék termelésére. így nem fordul­hat elő olyan eset, mint például 2-án, amikor az üzem csak 78 százalékra tel­jesítette a tervét, mert a hulladékellátás- nál zavarok voltak. Kétségtelen, hogy ebben az esetben nem csupán az üzem­vezetés követte el a hibát; bár ha idő­ben intézkedtek volna talán elkerülhették volna a 2-i esetet. A grafikonszerü termelésnél az üzemvezetésnek a nap minden szakában ellenőriznie kel! tudni a munkát, hogy idejében megtehes­sék a szükséges lépéseket, ha például az öntőcsarnok, vagy a berakódaru kiesik a termelésből. A tervszerű termelés első­rendű feltétele tehát a rendszeres ellen- őrzés* A szükséges technikai berendezések hiánya is nagy- ménékben akadályozza a martin tervteljesítését. Az üzemvezetés­nek nem szabad egyszerűen csak tudo­másul vennie a fennálló problémákat, hanem törekednie kell a meglévő techni­kai berendezések korszerűsítésére, a meg­lévő adottságok kihasználásával, egyszerű segédberendezések beállításával a szűk kapacitások felszámolására. A gyártási utasítások betartása a martin dolgozóinak alaptörvénye A mennyiségi és minőségi követelmé­nyek fokozott mértékben megkívánják a teohnológiai fegyelem megteremtését és szigorú betartását. A kohászatban az acélgyártás elsősorban a régi fogásokra épült. A szocialista ipar követelményei­nek és termelési ütemének nem kielégítő az „örökölt" tapasztalat, a mesterek szaktudására és rutinjára alapozott acél" gyártás. Ezért kohászatunkban is éppúgy, mint az ipar minden területén, elenged­hetetlen a termelés tudományos megala* pozása, a gyártási előírások megterem* tése. A diósgyőri martinacélmöben ko­moly hibák vannak még a technológiai előírások betartása terén is. Nem elég a gyártástervek elkészítése, hanem a mű­szaki vezetőknek gondoskodniok kell arról is, hogy a technológiai fegyelem magas színvonalra való emelésével biztosítsák a gyártási előírások maradéktalan be* tartását. Kemény, szívós harc, politikai és szak­mai nevelő, oktató és felvilágosító mun­kára van szükség a maradiság leküzdé­sére, amely gyakran a legjobb olvasztá* toknál is megnyilvánul a technológiai utasítások lebecsülésében. Szükséges az is, hogy a műszaki vezetők biztosítsák a gyártási előírások betartásához szükéges előfeltételeket­A termelékenység fokozása elsősorban a martinkemencék állapotától függ. Az elmúlt hónapokban igen súlyos mu­lasztások történtek a diósgyőri martin­ban, amelynek hatásét még a mai napig is érzik. Még mo9t is előfordul, hogy egy-egv kemence javítása elhúzódik, ké­sőbb állítják le karbantartásra — mint például legutóbb a IV-es számú kemen­cét. A martin üzemvezetésének tehát else?* rendű feladata biztosítani a feltételeket, a jobb munkaszervezést, amelynek alap­jává kell tenni: a grafikonszerimi, folya­matos. kiegyensúlyozott üzemeltetést, a berendezések, termelőeszközök tökéletesít tését és állandó, rendszeres karbantar* tását, a szigorú technológiai fegyelmet aZ újszellemfi műszaki vezetést. Csakis igy lehet biztosítani a terv maradéktalan tel­jesítését. Nagy a diósgyőri martinászok adóst sága. Arra kell törekedniük, hogy mű­szakról műszakra, napról napra törlessze- nek belőle. Ezt pedig a termelési gráfé* kon megvalósításával, a jó diagramm sze­rinti termeléssel érhető el. ..KIHÁGÁST KÖVET EL" ...„BÜNTETŐ KAMATOT FIZETŐ így fenyegette az erdőbényei tanács volt elnöke a község dolgozóit AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK TAMMEE ISTVÁN kiváló vájártanuló » termelésben te «ftgAílj* iiefeót • koadói tenbÁxiyáJifüL V VERES MIKLÓS a diósgryórt rekonstrukció középsori gépalapok földkitermelésénél legutóbb 158 százalékot ért el. KOVÁCS ISTVÁN szukák állói vájár, jó példát mutat az üzem DISZ fiataljainak. Június kó. " napban 147 százalékos átlag teljesí« tés. ért el. jesitik a beadást, szorgalmam végzik * növényápolási munkát­A község száz népnevelőjének, a tanács 70 aktívájának - és a mezőgazdasági állandóbizottság jó munkájának máris szép eredménye van, A dolgozó parasztok eddig 98 százalékra végezték el a növény-i ápolást s 9okat javult a beadási kötele-« zettség teljesítése is. A község közel 90 százalékra teljesítette félévi baromfibe*1 adási kötelezettségét. Ez természetesem még nem megfelelő eredmény, de • ha1 figyelembe vesszük a múlt hónapok sú" lyos lemaradását, úgy dicséretre méltó teljesítés. Az új kenyérért folyó csatából is jól veszik ki részüket az erdőbényei dolgozó parasztok. Eddig már 52 holdról aratták: le az ősziárpát, 14 holdról a rozsot, és 6 holdról az őszi búzát. Közösszérün kez­dődőt meg a cséplés és a parasztok * cséplőgéptől tesznek eleget gabona bead isi előírásuknak. Erdőbényén ma már olyan élenjáró parasztok vannak, mint Uavotta Béla, Gaál Pál, Bakos Elek, Karakó Sándorné, Sul- ler László, Sípos Béla, Illés Bálint és még számtalan, akik ügy a növényápo* lásban, mint a beadásban, aratásban egyaránt példát mutatnak dolgozó tár­saiknak. De olyan dolgozó parasztokat is találunk, mint Illés Bálintné és Marton Károly, akik már egész évi tojás- és ba-< romfibeadási előírásukat is teljesítették* A községi tanács feladata most, hogy fűzze még szorosabbra kap» csőlátót a dolgozó parasztokkal, míg bátrabban támaszkodjon az élenjárókra* állítsa őket példaként azok elé, akik nemtörődömségből, hanyagságból elmn* lasztják hazafias kötelezettségük teljesíté-i sét. Mindennél fontosabb, hogy a tanács dolgozói, aktívái mutassanak példát * község minden dolgozójának. Egy pälaa natra sem felejtsék el, hogy a tanács a dolgozókért van s arra hivatott, hogy, segítse, támogassa, vezesse a dolgozókat* A községi tanács és a pártszervezet jó munkájának minden feltétele megvan, egy azonban szükséges: még jobb és tii'* relmesebb felvilágosító munka, megbecsü­lés, emberi szó és szeretet a parasztok felé. Erdöbénye dogozói ezt várják a tanácstól­— A „Bolgár Távirati Iroda“ jelenti: Az „Aljagi“ című görög lan jelentése szerint a görög kormány elhatározta, hogy az athéni egyetemen felemeli a tandíjakat. Ennek következtében — álla. pítja meg. a lan — Oörögorsságlian a fel. nőoktatás-a gazdagok kjyálteagar.i vájt", itt járt ismertesse a kővetkező felhívást? ,,Figyelmezteti a szövetkezet a szőlősgaz­dákat, hagy május hó 1-ig a rézgálic át' vétele kötelező, mert aki nem veszi át, az büntető kamatot fizet.“ Egy másik szövegben ezt á felháborító intézkedést olvashatjuk: ,,Amennyiben a tojás• és baromfibegyüjtés községünkben nem javul meg, szigorú megtorló intéz­kedéseket kell a lemaradók ellen folya­matba tenni.“ Természetes, hogy a dolgozó parasz­tok idegenkedtek a községi tanácstól, nem mertek segítséget kérni dolgaik in" tézéséhez. Kerülték a községi tanácsot, nem bíztak benne, pedig a község dol­gozó parasztjainak nagy százaléka köte- lességtudóan és mindenkor becsületesen teljesítette állam iránti kötelezettségét­Sziks'zai Miklós a község párttitkára elmondja, hogy nem egy esetben figyel­meztette a régi vb. elnököt bürokratikus, basáskodó magatartása miatt, az elnök azonban semmit sem tett, hogy a meg­félemlítés helyett népnevelő munkával győzze meg a dolgozó parasztokat egy- egy időszerű feladat végrehajtásának fontosságáról. Alig pár hónap telt el azóta, amióta leváltották Soltész Istvánt, s máris úi élet van kialakulóban Erdöbénye községben, máris új kedvvel és örömmel dolgoznak a község lakói. A dolgozó parasztok tel" Erdöbénye községben alig találunk ■ egy-két embert. Mindenki a határban van, szénát gyűjt, arat­Akik otthon maradtak, űgves-bajos dolgaikat intézik a tanácsnál. Szilágyi József tanácselnök minden dolgozót szeretettel fogad, orvosolja a panaszokat, segít, megoldani a dolgozók esetleges problémáit. De őt is szeretek, örömmel keresik fel, mindenkor számít­hatnak segítségére. Szilágyi elvtárs nem régen került az ózdi vasgyárból a tanács élére. Munkáját pontosság, céltudatosság és a dolgozó parasztokkal való állandó törődés jel­lemzi. Minden percet a község helyes vezetésére fordít. » Nem igy dolgozott azelőtt az erdőbényei községi tanács A dolgozó parasztok nem szívesen ke­resték fel Soltész István vb. elnököt, aki durván bánt a dolgozókkal s részegeske­dése miatt eltávolították tisztségéből. Néhány példa, hogy ezelőtt pár hónappal hogyan dolgozott a tanács- Elmondhat­juk: valósággal rettegésben, félelemben tartotta a becsületes dolgozó parasztokat. Egy áprilisi hirdetményből ezt olvashat­juk: „Tudatosítjuk a lakossággal, hogy minden kukorica- és burgonyavetés széleit minden dolgozó köteles napraforgóval be­vetni, azok akik ezt elmulasztják , ki­hágást követnek el“ Áprilisba^ az erdő­bényei földmüvesszöéetkezet átiratban kérte a községi tanácsot, hogy dobszó

Next

/
Thumbnails
Contents