Észak-Magyarország, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-05 / 156. szám

'Vfesáraar*. 1953, ‘július 5. Ögyes-Uajos dolgaikat intéző egysze­mű polgárokkal egyes bürokraták bánnak. Ezek még a különben he­lyes. igazságos és törvényes intézke­déseket is úgy hajtják végre, hogy megkeserítik vele a nép életét- El­felejtik, hogy ők vannak a népért és nem megfordítva és hogy a sze­rénység, a figyelmesség és az emberséges magatartás olyan eré­nyek, amiket közhivatalainkban mindenkitől joggal megkövetel bár­mely polgár is, de a kormány is. A törvényesség megszilárdítása a kormány egyik legsürgősebb fel­adata. Szigorú intézkedésekkel, s ha nem használ* súlyos büntetéssel, a hibák és lazaságok kiküszöbölésé­vel, rövidyldön belül el kell érni, hogy igazságügyi és rendőrségi szer­veink; valamint helyi tanácsaink a nép' államának, a törvényességnek, a, jogrendnek szilárd támaszai és egyben biztosítékai legyenek. Fo­kozottabban védelmezzék dolgozó népünk érdekeit, éberebben őrköd­jenek államunk biztonsága felett és a néppel összeforrva, erőteljesebben harcoljanak demokratikus rendünk megátalkodott ellenségei ellen, akik­kel szemben a törvények teljes szi­gorát kell alkalmazni. Az ellenség­nek, amely elért eredményeinkre, függetlenségünkre és szabadságunk­ra tor* talpalatnyi helyet, egyetlen peregj lélegzetvételt sem engedhe­tünk­.Tudjuk azonban, hogy vannak megtévelyedettek, akiket kisebb- nagyobb bűneikért utolért az igaz­ságszolgáltatás keZé, vannak, akiken sérelem esett, akiket talán igazság­talanság ért, mert hatóságaink gyakran nem tartották be az a'kot- mányos szabályokat, amelyek védik az állampolgárok jogait, személyes szabadságát és biztonságát. Maga az internálás intézménye is hozzájá­rult ahhoz, hogy a törvényességen csorba essen- Mindebben kétségtele­nül szerepe volt annak is, hogy nem tettünk eleget a Népköztársaság Al­kotmánya előírásainak és nem hoz­tuk létre a legfelső államügyészség intézményét, amely a jogrend és a törvényesség legfőbb alkotmányos őré. Ennek a kötelességünknek ma tettünk eleget. Mindebből kiindulva a meg­bocsátás szellemében, a meg­nyugvás és jogos sérelmek gyö­keres orvoslása érdekében a kormány törvényjavaslatot ter­jeszt az országgyűlés elé, amelynek alapján szabadon kell bocsátani mindazokat, akiknek bűne nem olyan súlyos hogy szabadlóbrahe- lyezósük az állam biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztetheti Egyidejűleg megszüntetni az inter­nálás intézményét, az internáló tá­borokat pedig feloszlatja. Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülök és internáltak visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a tár­sadalomba, hogy munkájukkal an­nak hasznos tagjává legyenek. Ren­dezni kívánja a kormány a idtele- pltettek helyzetét is, lehetővé téve számukra, hogy az összes állam­polgárokra kötelező jogszabályok fi­gyelembevételével választhassák meg letelepedési helyüket, A munkás-paraszt szövetség megszilárdítása Összeegyeztethetetlen a népi de­mokratikus igazságszolgáltatás alap- elveivel a rendőrbíráskedás, ami lé­nyegében azt jelenti, hogy a nyo­mozó szerv maga bíráskodik is. A kormány a régi rendszernek ezt az átöröklött maradványát törvényho­zási úton meg fogja szüntetni. A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a parasztsághoz való viszony t a munkás-paraszt szö­vetség szilárd gazdasági és politikai alapjára helyezze, hogy helyreállít­sa a parasztságnak a jogrendbe és törvényességbe vetett bizalmát, aminek megrendülésében nem kis része volt az úgynevezett kuláklis- tának. Amellett, hogy ez a lista a kulákság elleni adminisztratív in­tézkedésekre és súlyos visszaélések­re vezetett' hozzájárult az állam és a dolgozó parasztság, főképpen a középparasztság közötti jó viszony és tartós szövetség meglazuláséhoz is. Nyilvánvaló, hogy ha a falun meg akarjuk szüntetni a törvényte­lenséget, ha helyre akarjuk állítani 0 jogbiztonságot, a középparasztság­gal való tartós szövetséget, már pe­dig ezt feltétlenül meg kell való­sítanunk, úgy a kuláklistát meg kell szüntetni, fenntartva a kizsákmá­nyoló kulákök korlátozására irá­nyuló gazdasági rendszabályokat­1 Tisztelt Országgyűlés! Azok a nagyhorderejű rendelkezé­sek, amelyeket a népgazdaság átál­lítása és a jogrend megszilárdítása, valamint az életszínvonal emelése térén teszünk, az a nagy fordulat, ami az állam és a gazdasági élet szá­mos területén előttünk áll és meg­valósításra vár, nagy feladatokat ró a törvényhozásra, a kormányra és az egész államapparátusra. Pedig ezek a rendszabályok távolról sem ü&aaflBcg ÉSZAKMAGY arország merítik ki mindazokat a tennivaló­kat, amiket a kormánynak az or­szág életének szerteágazó területén el kell végezni. Részletkérdésekbe nem kívánok bocsátkozni- Az érin­tett fő kérdések világosan mutatják a gazdaságpolitika új útját, amelyen a kormány haladni kíván: szelesebb' alapokon, az egész néppel együtt kezdetben talán lassabban, de annál Biztosabban ugyanazon cél — a szo­cializmus felé. Azok a javaslatok, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Köz­ponti Vezetősége a kormánynak tett, a legszélesebb nemzeti egység programja, amellyel minden teremtő erőt és alkotó képességet hazánk felvirágzásának, -népünk növekvő jó­létének szolgálatába állíthatunk. Olyan célkitűzések, amelyek alkal­masak arra, hogy dolgozó népünket szorosabban, mint valaha, kormá­nya köré tömörítsék. Ebben van a kormány munkaprogramjának nagy ereje, melynek birtokában sokkal nagyobb és felelösségteljesebo fel­adatok t megoldására vállalkozha­tunk, mint azt a választások idején a Magyar Függetlenségi Népfront felhívásában ígértük. Mindazok a célok és feladatok, amelyeknek megvalósítását magunk elé tűztük, népünk, hazánk javát szolgálják. Kétségtelen, hogy az ország lakos­sága ezt örömmel és megkönnyeb­büléssel fogadja. A kormány felada­ta gondoskodni róla, hogy jótékony hatását és kézzelfogható eredmé­nyeit dolgozó népünk minél előbb tapasztalhassa életkörülményeinek meg javulásában. Munkásosztá­lyunknak, parasztságunknak, értel­miségünknek, az egész országnak látnia és éreznie kell, hogy hely­zetében mélyreható változásokat hoznak a kormány intézkedései és rendszabályai amelyeknek sikeres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb csapását mérjük né­pünk ellenségeire. Nyilvánvaló, Tisztelt Országgyű­lés, hogy a feladatok megvalósítása nem lesz könnyű, mégksvésbbé megy önmagától. Látni kell, tiogy a siker legfőbb biztosítéka a széles néptömegek aktív részvételében van. De látni kell azt is, hogy lesznek olyanok, akik nem tudják, vagy nem akarják az önkényeske­dés, a túlkapások népellenes szelle­mét és módszereit felszámolni, akik nem akarnak lemondani az admi­nisztratív eszközök alkalmazásáról és így vagy amúgy gátolni igyekez­nek majd a néptömegek javát szol­gáló intézkedések gyors és sikeres lebonyolítását- A kormány éberen Őrködik és az államapparátus erejé­vel és tekintélyével résen áll iaz ilyenfajta törekvések vagy zavart.- keltö kísérletek erélyes és gyorg felszámolására. — Az ellenség új gazdaságpoli­tikánkat és a belőle folyó rendsza­bályokat hamis, megtévesztő hírve­réssel igyekszik majd félremagya­rázni és a lakosságot megtéveszteni. Egyef azonban nem tud elvitatni, azt, hogy a nép legszélesebb réte­gei örömmel és helyesléssel fogadják ezt a politikát és mellé állnak (hcsz- szantartó nagy taps). Ezért eleve kudarcra van ítélve minden ellensé­ges bajkeverés vagy alattomos kár­tevő szándék. A jó terméskilátások kedvező fel­tételeket teremtenek intézkedéseink eredményes végrehajtásához. 3 ha fő figyelmünket most az arafás- cséplés-begyűjtés lázas munkájára összpontosítva, nagyobb erőkifejtés­sel fogjuk ezt az országos feladatot, elvégezni, gazdasági természetű in­tézkedéseink jelentős részének sike­res megvalósítása máris biztosít­va van. Minden egyes célkitűzésünk a béke magasztos ügyét szolgálja Tisztelt Országgyűlés! Az a munkaprogram, amelynek megvalósítására ma elindulunk, új fejezetet nyit a szocializmus építé­sének munkájában. Minden egyes célkitűzésünk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az új feladatok és megvalósításuk nyomán feltáruló ragyogó perspektíva megsokszorozza népünkben az erőt és akaratot a bé­kéért való harcra- Országunk gazda­sági erejének növekedése, népünk jólétének emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes békének azt a frontszakaszát, amelyen ha­zánknak kell őrtállnia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mindazoknak a rendszabályoknak a megvalósítása, amelyeket a kormány célul tűzött, ki maga elé, jelentőségében túl megy hazánk határain és az egész békeíábor közös ügye­A béke és szabadségszerető népek nemzetközi szolidaritásának nagy­szerű megnyilatkozása volt a Béke Világtanács budapesti ülése. Az itt járt küldöttek meggyőződhettek te­hetséges és szorgalmas népünk bé­kés alkotó munkájáról, annak kima­gasló eredményeiről és arról az el­tökéltségről, hogy végig kifart a bé­ke nagy. ügye mellett. A béke, a demokrácia és a szocializmus erői az utóbbi időben világszerte jelentő­sen megnőttek. A június 7-i olasz választások eredményei, amelyek a Kommunista Párt, a munkásosztály és a béke híveinek nagyszerű győ­zelmét hozták, mutatják, rogy az elmérgesedő olasz politikai válságot az Olasz Kommunista Párt közre­működése, a dolgozó tömegek aktív részvétele nélkül nem lehet megol­dani és a bizonytalan belső helyze­tet nem lehet megszilárdítani; A franciaországi belső válság is, amely hosszú hetekig tartott, a mun­kásosztály és a Kommunista Párt erőinek növekedését mutatja, gyen­gíti az agresszorok táborát és élezi az imperialisták egymasközötti el­lentéteit. A háborús gyújtogatok szo­rult helyzetükből újabb kalandok fel­szitásával, elvetemült provokációk­kal igyekeznek kiutat találni. Li Szín Mannak a koreai fegyverszünet meg­akadályozására irányuló bűnös tevé­kenysége, a hazatelepítendő hadifog­lyok átadásának megtagadása, a ber­lini alávaló provokáció, egy-egy lánc­szeme az agresszorok alattomos mes­terkedéseinek. Az imperialista béren­cek berlini provokációja — a reak­ció és a fasizmus erőinek orvtámadá­sa volt á népek békéje és biztonsága ellen. A béke ellenségeinek provoká­ciós cselszövései azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a feszült nemzetközi helyzet enyhülését. A berlini események újból világosan megmutatták, hogy a béke megátal­kodott ellenségei a leggaládabb pro­vokációkra is képesek és céljuk ér­dekében a legelvetemültebb eszközö­ket is igénybe veszik. Ennek ellenére a német nép demokratikus és haza­fias erői útját vágták a fasizmusnak, ami azt bizonyítja, hogy a nyugat­németországból kiinduló agresszió­nak elejét lehet venni. A Berlinben lezajlott események éberségre inte­nek bennünket is és arra figyelmez­tetik a békeszerető népeket, hogy egyetlen pillanatra ne tévesszék szem elől az ellenség üzelmeit. Hogy az agresszorok sötét terveit a jövő­ben is szégyenteljes kudarc érje, a becsületes, békeszerető embereknek nagyobb eltökéltséggel kell védel­mezni a béke fenntartásának és megszilárdításának ügyét. A béke el­lenségeinek visszaverésére zárjuk szorosabbra sorainkat — ez a felada­tunk valamennyiünknek, akiknek drága a béke magasztos ügye. A kormány minden tevékenységé-, ben népünk törhetetlen békeakaratá­ra támaszkodik és a béke megőrzé­sére irányuló erőfeszítéseit, a béke­szerető népek szolidaritása és a vi­lágbéke élcsapatához, a nagy Szovjet­unióhoz való őszinte barátsága ve­zérli. A kormány munkaprogrammja vi­lágosan mutatja, hogy a tartós béké­re törekszünk. A népek barátságának szellemében a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a népek békés együttélésének biztosításához, a ma­gunk szerény erejével tőlünk telhe­tőén a legmesszebbmenően hozzá kí­vánunk járulni. Ugyanekkor függet­lenségünk és nemzeti szuverénitá- sunk sérthetetlenségéért szilárdan helytállűnk, azt féltve őrizzük. Fo­kozza erőnket, hogy nem állunk egyedül, hogy mellettünk van, segít, támogat bennünket a Szovjetunió, hogy olyan legyőzhetetlen tábor tag­ja vagyunk, mint a béke világmoz- galom. Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állított, átérez­ve a haza és a nép iránti felelőssé­get, hangsúlyozni kívánom, hogy né­pünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvonalának ál­landó emelése, ami a kormány tevé­kenységének középpontjában áll, né­pünk termelő munkáján nyugszik. A növekvő jóléthez a termékek bősé­gét csakis a termelés . fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szé­lesen kibontakozó lelkes szocialista versenyével lehet biztosítani, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Az ország szeme ma ideszegeződik a parlament üléstermére, melynek ta­nácskozásai és határozatai elé egész népünk nagy várakozással tekint. Megvagyok győződve róla, hogy dolgozó népünk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a haza Iránti kötelességérzettől mélyen át­hatva valóra váltja üdvös célkitűzé­seinket. Szent meggyőződésem Tisz­telt Országgyűlés, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és javaslatai alapján, összeforrva a nép­pel, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd előre új gazdaságpo­litikánk célkitűzéseinek megvalósítá­sáért, hazánk felvirágzásának, né­pünk jólétének útján, ragyogó jö­vendőnk, a szocializmus felé. (hosz- szantartó nagy taps.) Nagy Imre beszédét az országgyű­lés tagjai nagy tapssal fogadták, ^ A rádió vasárnap helyszíni közvetítést ad az omággyűSés szombati üléséről A rádió vasárnap, július 5-en. délután 5 órakor a Kossuth-adón köz­vetítést ad az országgyűlés szombati üléséről. Közvetíti Nagy Imrének, a minisztertanács elnökének beszédét. (MTI). Törvény a Magyar Népköztársaság eikoimányának módosításáról 1. paragrafus. A jelen törvény ér­telmében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát ,a Miniszterta­nács első elnökhelyetteseivel és az Országos Tervhivatal elnökével ki kell egészíteni­2. paragrafus. Az 1. paragrafus rendelkezéseinek megfelelően az Al­kotmány 23. paragrafusának (1) bekezdése a következőképpen mó­dosul: ,,(1) a Minisztertanács a) A Minisztertanács elnökéből, b) A Minisztertanács első elnök- helyetteseiből. illetőleg helyet­teseiből, c) Az államminiszterből, illetőleg államminiszterekből, d) A minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll-'* 3. paragrafus. A jelen törvény értelmében a) Az általános gépipari minisz­tériumot, a kohászati minisz­tériumot és a középgépipari minisztériumot kohó- és gép­ipari minisztériummá, b) A bánya- és energiaügyi mi­nisztériumot és a vegyipari minisztériumot nehézipari mi­nisztériummá, c) A könnyűipari minisztériumot és a helyi ipar minisztériumát könnyűipar minisztériummá. d) A földművelésügyi miniszté­riumot és az állami gaz­daságok és erdők minisztériu­mét földművelésügyi minisz­tériummá, e) A külkereskedelmi miniszté­riumot és a belkereskedelmi minisztériumot, bel- és külke­reskedelmi minisztériummá, f) Az építésügyi minisztériumot és az építőanyagipari minisz­tériumot építésügyi miniszté­riummá, g) A közlekedésügyi minisztériu­mot és a postaügyi miniszté­riumot közlekedés- és posta­ügyi minisztériummá, h) A felsőoktatási minisztériu­mot és a közoktatásügyi mi­nisztériumot oktatásügyi mi­nisztériummá kell összevon­ni. 4. paragrafus. A 3. paragrafus rendelkezéseinek megfelelően az Alkotmány 24. paragrafusának új szövege a következő: ,,24. paragrafus a Magyar Nép- köztársaság minisztériumai: A külügyminisztérium, A belügyminisztérium, A honvédelmi minisztérium, A pénzügyminisztérium. Az igazságügyminisztérium, A kohó- és gépipari miniszté­rium, A nehézipari minisztérium, A könnyűipari minisztérium, A földművelésügyi minisztérium, A bel- és külkereskedelmi mi­nisztérium, Az élelmiszeripari minisztérium, A begyűjtési minisztérium, Az építésügyi minisztérium, A közlekedés és postaügyi mi­nisztérium, A népművelési minisztérium, Az oktatásügyi minisztérium, Az egészségügyi minisztérium­(MTI)­A mearőcsáti járásban befejezlek az őszi árpa araíását Mi a mezőcsátl járás termelőszö­vetkezeteinek dolgozói és egyénileg dolgozó parasztjai büszkén jelentjük a megyei pártbizottságnak, hogy az őszi árpát learattuk. A mai napig learattuk 514 holdon a búzát és 180 holdon a rozsot. Termelőszövetkeze­teink közül a hejöbábai, a hejöpapi, az emődi, a geleji, a mezőcsátl és az ároktői tsz. tagsága kezdte meg teljes Icndüiettel az őszi búza aratását. ígérjük a megyei pártbizottságnak, hogy amint az őszi árpát, ugyan úgy a többi kalászosokat is időben le­aratjuk. Iláreolrti foguiik minden szem gabonáért, hogy biztosítsuk saját ma­gunk cs egész dolgozó népünk ke­nyerét. A péntek mozgalom eredményei A pálinkástárói bányászok között mind jobban terjed a péntek-mozga­lom. Sinkovics József vájár 180 csille helyett 207 csille szenet termelt a múlt héten péntekig. Szalőki Mátyás vájár is öt nap alatt teljesítette ter­vét és 324 helyett 376 csille szenet adott a hazának. Izgalmas párosverseny az ózdi Teidi és a Pázmány hengerész brigád kezűit Az ózdi kohászat durva- hengerdéje árutermelési előirányzatát 5.7 száza’ lókkal túlteljesítette. En­nek az eredménynek eléré­sében különösen a lemez­sori hengerészek vették ki részüket* Az itt dolgozó há­rom brigád 110 százalék fölött teljesítette féléves tervét* A legjobb brigád, Toldi JózW munkaérdemrende9 sztahánovista ifjúsági bri­gádjának félévi terv-telje­sítése 111.5 százalék volt és ezzel egy százalékkal megelőzte Filló János két­szeres sztahánovista brigád' járt. A Toldi-brigád pá rosversenyben áll a fínom- hengerdei gyárrészleg Páz­mány László ifjúsági bri­gádjával. A párosverseny rendkívül izgalmasan fo­lyik, mert mindketten jó munkájukkal akarják ki­érdemelni, hogy részt ve­hessenek a bukaresti Vi­lágifjúsági Találkozón. Toldi József a termelés mennyiségét tekintve jöb- han áll, mint Pázmány László, aki azonban minő­ségileg jobban dolgozik. A Toldi-brigád célkitűzése a kétszeres norma elérése, a Pázmány-brigádé a ser lejtmentes munka. Az ózdi hengerdékbeii most nagy javítás folyik. Ennek elkészültével össze­mérhetik erejüket, hogy melyikük érdemli ki a bukaresti utazást. Frontmesíerek példamuiafáea A Borsodi .bányászati Tröszt frontmesterei a harmadik negyedéves terv első napjaiban is kiváló eredménye' két érnek el. Július 3'án Szentkúti Jó' zsef ormospusztui frontmester 146.5 szá' Zalákat teljesített. Alberttelepen Nagy József csapata 179.6 százalékban tett eleget a napi előírásnak, esedékes havi tervével már 185.4 . 'baleknál tart. De a legszebb eredményt Koós István felső- nyárádi frontmester vívta ki, 296 száza* zái.'üd míí^akját ezen a napon. A havi terv esedékes részét eddig 156.8 százalékra teljesítette. Újabb nagy munkasikerek a DIMSVSG gépgyárban a szélesválás alkalmazásával A Dimávag Gépgyárban napról-napra szebb eredmények születnek. A gyáregy­ségek és a dolgozók egymással vetélked­ve küzdenek, hogy melyikük ér c] na- gyt.bb sikert a terv túlteljesítésében. A B-gyáregység július 4-én napi ter­vét 178.4 százalékra teljesítette. E gyö­nyörű eredmény eléréséhez nagy segít­séget nyújtott a Ko!eszov-féle szélosvá- gás alkalmazása. K*ss Béla esztergályos a f'-raió üzemben a régi technikát lel. váltottia az új technikával, a Koleszov módszerrel. Az előtolást 0.33 millimé­ter ' " me 0.88 milliméterre emelte és 3 milliméteres fogásmélységgel dolgo­zott, így tudta elérni, hogy a multhavi 73 százalékos teljesíur.ényéve] szemben pénteken 133 százalékot ért e1. A Ko­leszov szélesvágást alkalmazza Halas Já. no- u kúposter. esztergálásánál. Az előtolást o " ~rő’ 0.91 milliméterre emelte. A 3 milliméteres foeásmélységet 2 és fél rr el csökkentette és ezzel a módszerrel napi tervét 128 szá- za.ekra teljesítette. A nogyeszterga cso­portban Ke’-——ki Viktor és Király Jó­zsef esztergályosok a Koleszov mód­szerrel. f '—-'•-'es rendszerrel dolgoznak. Az új technika aT ' '.ázásával pénteken a 32 órás munkát 24 óra alatt végezték* cl és így tervüket 'aznap 135 százalékra teljesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents