Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-21 / 144. szám

2 eszakmägtarorszag Vasárnap, 1953 júnhjsi ZL Júliusra összehívják az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést 1933. július 3. nap­jának 10 órájára összehívja. Kivégezték a Rosenberg-házaspárt (MTI) A „Reuter” és az i a Rosenberg-házaspárt kivégez- „AFP" jelenti 1 óra 45 perckor: Iték. Méiyséses feiháboreúássaS fedték a Reseisfeeri-äsazgspär tmfeesaneSí túrét megvéak ds’gozői A Rosenberg-házaspár ellen elkövetett aljas merénylet mély­séges felháborodást váltott ki megyénk valamennyi becsületes dolgozójából. A Lenin Kohásza­ti Művek dolgozói izgatottan tár­gyalják egymásközt az aljas gaztettet. Valamennyinek ókölbe szorul a keze, ha az ártatlanul kivégzettekről beszél. Kiovszki János sztahánovista olvasztár így adja hírül társainak az ese­ményt: —- Több millió ember tiltako­zása ellenére az amerikai kor­mány kivégezte a béke két kivá­ló- harcosát. Két gyermeket fosz­tott meg szüleiktől, nyolcszáz­millió embert harcostársuktól. Amikor e szörnyű gaztett bírót meghallottam, három gyerme­kemre gondoltam, arra, hogy ők nyugodtan, boldogan élhetnek. Leírhatatlan fájdalom tölti el szívemet ós még nagyobb gyűlö­letet érzek a gyilkosok ellen. Szálljunk síkra ezután még job­ban a béke ügye mellett, s mi martinászok, tervünk teljesítésé­vel erősítsük a béke táborát. Az I. kemence dolgozói, Czövek Gergely, Duncsák István és Tóth Giisztáv műszakos mes­ter elhatározták, hogy tettekkel felelnek a gyilkosoknak. Ba.lajti László hengerész a fi- nomhengerdében dolgozik, a kö­vetkezőképpen nyilatkozott a gaztettről: — ökölbe szorult a kezem, amikor meghallottam, hogy az amerikai kormány elra­bolta az életét a Rosenberg-itá- zaspárnak. Ez a kivégzés figyel­meztet minden becsületes párt­tagot és pártonkívüli dolgozót, hogy zárjuk még szorosabbra sorainkat. Mi, diósgyőri finom- hengerde dolgozói, megfogadjuk, hogy terven felüli hengerelt acéllal küzdünk a béke megszi­lárdításáért, az amerikai impe­rialisták háborús tervei ellen. A DlfflÁVAG Gépgyár dolgozóit szintén megdöbbentette Eisen­hower vakmerősége, amely- lyel elutasította az ártatlanul halálraítélt. Rosenberg-házaspár kegyelmi kérvényét. Gsacsó József esztergályos elmondja, hogy amikor értesült az eseményről, mélységes gyűlö­let fogta el azok iránt, akik ár­tatlanokon töltik ki gyilkos szenvedélyüket. Kiváló békehar­cost, ártatlan édesanyát és édes­apát öltek meg. A dolgozók mil­lióinak a haragját zúdították magukra kegyetlenségükkel. Gsacsó József példamutatóan ki­veszi részét a termelésből. Átlag 160—170 százalékra teljesíti tervét. Most elhatározta, hogy megtartja ezt az eredményt, sőt még fokozni fogja, hogy ezzel is erősítse a béke táborát, előbbre­vigye a béke ügyét, amelyért a Rosenberg-házaspár eletet adta. Falóka János lakatos, aki szin­tén jóval 100 százalékon felül teljesíti tervét, szintén elhatároz­ta, hogy még jobb munkával vá­laszol a. gyilkosságra. Dolgozóink munkakedvét nem töri le a gyászliir, sőt még erő­sebb helytállásra buzdítja őket. Erősítik, építik hazánkat, őrláll- nak a béke nagy ügye mellett. isslfesisretö sm&snség halaimss felháborodással fopöfa o Haseoberg-iiázasfiár Kivégzésének híré! Nagy tiiufetések a nyugati fővárosokban A békeszerető emberiség tiltakozása ellenére az amerikai imperialisták végrehajtották a példátlanul gyalázatos bűntettet:' a péntekről szombatra vir­radó éjjel 1.45_kor kivégezték az ár­tatlan Rosenberg-házaspárt, A békeharcos házaspár életéért az utalsó pillanatokig folyt a küzdelem. —A „Reuter“ jelentése szerint Bloch védőügyvéd a kivégzés előR néhány órával Harold Burton, majd Félix Frankfurter bíróhoz fordult — mind­ketten a legfelső bíróság tagjai — és kérte tőlük, rendeljék el a kivég­zés elhalasztását. Mindkét bíró eluta­sította Block kérelmét. Blqch védőügyvéd a kivégzés előtt fél órává] fel akarta keresni Eisenho­wer elnököt, hogy az utolsó pillanat­ban személyesen vegye rá a Rosen­berg házaspár életének megmentésére, A rendőrök megakadályozták, hogy a Fehér Házba lépjen Pénteken éjjel tüntetésektől voltak hangosak Európa nagyvárosai, A Ro_ senberg-házaspér kivégzése ellen nagy tüntetés volt Parisban, London­ban is. A hatalmas méretű nemzetközi tiltako­zás ellenére mégis kivégezték a Rosen­berg-házaspárt. Amikor elterjedt a kivégzés híre, Washingtonban jelszavas táblákat vi­vő tömegek menetellek a teher Ház épülete elé, ■—- mondja a. ,,>Reu! e r egyik jelentése. A Fehér Ház megérő, sített őrséggel volt körülvéve, A „Rosenberg-házaspár megmenté, sere alakult országos bizottság“ New Yorkban nagy tüntetést rendezett, amikor megtudták, bogy a kivégzést végrehajtották. Emanuel Bloch, a Eosenberg.hä- zaspár védőügyvédje a kivégzés után kijelentette: „Szégyen Amerikára! A RosenbergJiáfzaspárral együtt halt meg az amerikai demokrácia is“. A sajtóban igen nagy a visszhang, ja az ártatlan Julius és Ethel Rosen­berg kivégzésének. A „L< Humanité“ külön kiadásban számolt be a kivég. zésről, A vezércikket Pierre Courtadc, a ,,L‘ Humanité“ kiváló publicistája írta „A náci gyilkosok voltak, akik voltak — emelte ki Coui'tade — két­ségtelenül vadállatok, de legalább nem tartottak álszent prédikációkat”. Rómában — mint a londoni rádió jelenti — a CGIL központja szombat, ra 15 perces munkabeszüntetést hirde­tett tiltakozásul a Eosenberg.házas- pár kivégzése miatt. A német közvélemény felháborodása a külföldi bérencek kalandja miatt Berlin (TASZSZ) A Német Demokratikus Köztársaság társadalmának széles rétegei felhábo. Tudásuknak, adnak kifejezést a külföl­di fasiszta ügynökök kalandja miatt, melynek szálai Berlin amerikai öve­zetébe vezetnek A Kénjét Demokra. tikug Köztársaság munkás és társa, dalmi szervezetei felhívást intéztek tagjaikhoz, hogy támogassák a Né. mer. Demokratikus' Köztársaságnak az ellenséges provokációk megszüntetésé, re irányult intézkedéseit. A berlini lapok cikkeikben leleple. zik a NyugaLBerlinben letelepedett külföldi ügynökök bűnös terveit, A ,,Neues Deutschland“ június 19-i ,,A fasiszta kaland kudarca“ című vezércikkében a következőket írja: .Berlin és a Német Demokratikus Köztársaság az utóbbi 48 óra alatt jelentős események színhelye vóR. A nyugati ügynökségek által nagy han. gon hirdetett ,,x“_nap ...nem követ­kezett. be A háborús provokátorok mesterkedése kudarcot vallott.“ A cikk megjegyzi, hogy a nyugati ügynökségek, amelyek az amerikai szenátus által kiutalt összegek segít­ségével a Német Demokratikus Köz­társaságban megteremtették a maguk hálózatát, már régóta készülődik az „x“_napra. A,,Der Tag“ című nyugat, berlini lap még 1952 március 25-én az ,,x“-nap érdekében“ címen közölt ueáérclkket. v A „Neues Deutschland“ hangsú. lyozza, hogy a külföldi bérenceknek nem sikerült megbénitaniok a munkát a Német Demokratikus Köztársaság, ban Az üzemek többsége június 17. én és IS-án nyugodtan dolgozott. A Szabad Német Szakszerveze*ek Szövetségének vezetősége az összea munkásokhoz s alkalmazottakhoz in. téjett felhívásában leleplezi a provo­kátorokat. „Kinek érdeke mindez és ki áll az események mögött? — teszi fel a kér. dést a felhívás. Ugyanazokról az erők­ről van szó, amelyek már kétszer sze­rencsétlenségbe döntötték Németor­szágot és ameiyek most harmadszor is ezt akarják elkövetni Az ö párán, csukra tépték le a munkásmozgalom vörös zászlóit és gyújtották fel az áruházakat. Ezek fasiszta cselekede­tek, amelyekre minden becsületes munkás megvetéssel tekint.“ A vezetőség felhívja a szakszerve. zetek minden tagját és minden mun­kást: „Hiúsítsa meg a háborús gyúj­togató ügynökök mesterkedéseit és gaztetteit“. Az ,,ADN“ hírügynökség jelenti, hogy a német liberális démokrata párt vezetősége felhívta a párt min. den tagját, határozottan fojtsa el a béke és a német nép ellenségeinek minden. jttAvokációját» OKTATÁSI SEGÉDANYAG* A szociáldemokrácia szerepe a I, világháború kirobbantásában (A Párttőifténet VI. fejezetéhez) A Peruért énét 31. fejezete a többek kőzett feltarja előttünk, hogy az I 'vr lágháhotú idején a szociáldemokrata pártok többsége hogyan állt óda nyíltan nagytőkés kormányaik oldalára és hogyan vált ezáltal a forradalmi munkásmozga­lom árulójává. „Ä háború nem lett volna olyan pusztító és nem is fejlődött volna ki olypn erővel, ha a If■ /nternocionalé pártjai nem árulták volna el a munkás­osztályt, nem szegték volna meg a II, ín" ternaeionálé kongresszusainak háború­ellenes határozatait, ha rászánták válna magukat, hogy aktívan fellépjenek és . a munkásosztályt harcra vigyék saját im­perialista kormányaik, a háborús gyújto­gatok ellen.“ (SzKP története 1949 es kiadás, 191. old.) Ez az idézet világosan feltárja előt­tünk » 11. Internacionáié pártjainak aljas szerepét az első világháború kirobbanta" sóban, rámutat arra. hogy az ártjló szo­ciáldemokrata pártok gyalázatos módon becsapták a munkásosztályt, és sárba ta­posták a proletárnemzetköziség zászla" jót. Lenin nem sokkal az el9Ő világháború kitörésé után megállapította; „A jelen­legi háború tényleges tartalma szerint nem nemzeti, hanem imperialista. Más szavakkal: a háború nem azért folyik, hogy egyik fél lerázza a nemzeti elnyo­mást, amelyet a másik védelmez. A há­ború az elnyomók kél csoporttá kozott folyik, a zsákmány elosztásáért, Török­ország és a gyarmatok kifosztásáért,* Lenin ezzel rámutatott az első világhá­ború igazságtalan, imperialista jellegére. Az imperialista háborúval szembeni ál" álláspont kérdésében a forradalmi marx­isták számára útmutatásul szolgált Marx és Engels tanítása, továbbá a II, Inter­nationale báborúelőtti kongresszusainak határozatai. Azonban a II. Internacionáié áruló vezetői figyelmen kívül hagyták a forradalmi marxizmus határozatait, félre­dobták a bázeli és a stuttgarti kongresz- szuson hozott háborúellenes határozaté* kát és saját imperialista kormányaik oT dalára álltak a háború kérdésében és szembefordultak a munkásosztállyal. 1914 augusztus 4-éa a német szociál" demokrata párt parlamenti frakciója a hadihitelek megszavazása mellett „saját” burzsoáziája imperialista háborújának tá­mogatása mellett foglalt állást. Augusz­tus 14-én pedig a francia szocialista párt foglalt állást a háború mellett, lé­pett be ,a háborús kormányba s vállalt abban két miniszteri tárcát. Ugyanebben az időben egyetlen kivé" téliéi, az összes lobbi szociáldemokrata párt is hasonló soviniszta, — ahogyan Lenin mondotta, —f szociálsoviniszta álláspontot foglalt el. Az osztrák szociáldemokrata párt köz­ponti lapja, az „Arbeiter-Zeitung” akkor a francia szocialista párt állásfoglalá" sávól a következőket íria: ,.A haza szük­sége előtt még a legnagyoUb ellentétek is háttérbe szorulnak, amikor arról van szó, hogy a hazát megvédelmezzük, hogy szabadságát és jüggetlenségét megment­hessük. Éppen azért, mert mi is így gon­dolkozunk, érzünk és cselekszünk, éppen ezért meg kell értenünk, hogy hasonló érzelmek vezetik a franciákat, hogy ha­zájukért cselekedve egyesüljenek és egye­sítsenek.“ Vagyis az volt a helyzet, hogy az osztrák szociáldemokraták helyeselték azt, hogy a francia szociáldemokraták belép­tek abba a háborús kormánylaa, amely harcban állott Ausztriával, de ugyanakkor ők is támogatták „saját“ burzsoáziájuk háborúját­Hasonlóképpen foglalt állást a német szociáldemokrácia fő ideológusa, Kautsky, amikor 1914 októberében a következőket írta: „Mindenlánek joga és kötelessége megvédelmezni hazáját: az igazi inter­nacionalizmus abban áll, hogy elismeri minden nemzet szocialistáinak, közöttük az én nemzetem ellen harcolónak is ezt a jogát.. •“ Vagyis Kautsky szerint az volt a szocializmus, hogy a szocialisták egymást öldököljék, egymás ellen harcol­janak a háborúban. A munkásosztály nemzetköziségéről, a prolftarszolidaritás- ról itt már természetesen szó sem volt- A szociáldemokraták egyetlen kérdésben voltak egységesek: „saját” burzsoáziájuk védelmében, a más országok proletárjai öldöklésére, pusztítására irányuló törek­vés támogatásában. Ugyanezen az állásponton volt a magyar szociáldemokrácia is. A magyar szociáldemokraták a háború kitöréséig pacifisták voltak, a háborúról és a háború szörnyűségeiről általában írtak és beszéltek, de. már 1914 augusz­tus 2-án „saját“ burzsoáziájuk védelmé­nek álláspontjára helyezkedtek, elárulták 4 szocializmus tanításait, amikor egysze" rüen áthárították a felelősséget a hábo­rúért a túlsó oldal burzsoáziájára. A Népszava akkor ezt írta: „A történelem előtt Oroszország fogja viselni a felelős­séget a rettenetes borzalomért. Most már nem Szerbiáról van sző: az európai kul­túra vívja harcát az orosz barbárság­gal.“ Augusztus végén pedig ezt írták: „Jobb ügyért, nagyobb történelmi, eszmé­ért nem folyt nemes és drága vér, mint amilyenért most ömlik a lengyel és galí­ciai harcmezüköníme, idáig süllyedt a nyugati szociáldemokraták lábnyomai­ban haladra a magyar szociáldemokrácia. A magyar szociáldemokrácia minden­ben kiszolgálta a magvar uralkodó osz­tályokat és erről önmaga adott bizonyít­ványt, amikor a háború végén már köz­vetlenül az összeomlás előtt 1918 augusz­tuséban a Népszava ezt irta: „A kor­mány tudja és tudják a gyárosok is, hogy a termelés viszonylagos zavartalan­sága a háborús viszonyok kozott jórészt annak köszönhető, hogy a szakszervezeti vezetők igyekeztek az elégedetlen — és teljes joggal elégedetlen — munkásságot kétes eredményű kitörésektől visszatar­tani.“ A háború elleni harcot tehát a magyar szociáldemokrácia „kétes eredményű ki­töréseknek“ nevezte és — amint látjuk — mindenben méltó társa volt a nyugati országok szociáldemokráciájának az osz­tályárulásban, az imperialista háború ki­szolgálásában. A fi. Internacionáié pártjai összeom­lása, szétszakadása szociálsoviniszta pár­tokra, nem volt véletlen jelenség. Lenin rámutatott arra, hogy a II. Intemacio- nálé összeomlása, nem a derült égből le­csapó villám volt. hanem olyan folyamat, amelyet a munkásosztály revizionista áru­lói már hosszú idők óta készítettek elő és amely éppen ebben a válságban veze­tett azután a kirobbanáshoz, a II. Internacionáié bukásához. A II. Internacionáié árulóinak mai utódai a kapitalista és gyarmati országok szociáldemokrata pártjai egyre nyíltabban mint háborús uszítok lépnek fel. Ezzel kapcsolatban mondotta Malenkov elytárs az SZKP XIX. kongresszusán, hogy ,,A mai jobboldali szociáldemokrácia a nem­zeti burzsoáziát kiszolgáló régi lakáj­szerepét megtoldva a külföldi, amerikai imperializmus ügynökévé vált és teljesíti annak legszennyesebb megbízatásait a háború előkészítésében és a saját népei ellen vívott harcban.“ Napjainkban számos tény bizonyítja a megállapítás igazát, hitelességét. Most amikor az amerikai imperialisták fokoz­zák a háború kirobbantására irányuló erőfeszítéseiket, valódi terveik elleplezése és a tömegek félrevezetése, becsapása céljából egyre inkább felhasználják a nyugateurópai szociáldemokratákat. Abban bogy Adenauernek a nyugat­német bábállam miniszterelnökének „si­került“ a bonni parlamentben keresztúl- hajszolni a háborús keretszerződés rati­fikálását, abban nagy szerepet játszottak az áruló szociáldemokrata vezetők, Ollen- hauerék és társaik. Az USA volt nyugat-németországi fő­biztosa Donelly egyik nyilatkozatában ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a nyugatnémet szociáldemokrata párt jobb­oldali vezetőség» lénytegíleg helyesli * bonni és párizsi háborús szerződének ratifikálását. „Amerika a nyugat-német hadsereg megalakításával kapcsolatban egyformán támaszkodhat Adénauerra és OHenhauerra“ — mondotta a volt ame­rikai főbiztos. Arról van szó tehát, hogy amíg t nyugat-német szociáldemokrata párt tömegek felé azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy ellene van a háborús külön­szerződésnek és békeszólamokat hangoz tat, addig a valóságban éppen az 5 kőire, működésükkel sikerült Atjenaiierékpak ratifikáhátni a különszerződést. A mai nyugat-német szociáldemokrata vezetek méltó utóda: Noskenak, Koutskmak es a II. Internacionáié többi árulóinak. Nem marad el az amerikai imperialis* ták háborús politikájának kiszolgálásába®1 az osztrák szociáldemokrata párt sem- Ez év februárjában az osztrák parlamem. egyik ülésén a kommunista képviselők indítványt terjesztetitek be, melyben ja­vasolták, hogy a parlament, külön hátiJ rozs titán biztosítsa az osztrák népet arról, hogy hazája nem lesz felvonulási terület Kelet ellen és hogy az osztrákokat nem fogják idegen imperialista érdekekért háborúba kényszeríteni. Az osztják par­lament többsége, elutasította ezt az indít­ványt, A semlegesség! nyilatkozat eluta­sításában egyetértett a nyíltan kapita­lista Osztrák Néppárt és az Osztrák Szo­cialista Párt, amely ma Európa vala­mennyi jobboldali szocialista pártjai közül a legjoi dalibb és a legengedeimesebb kiszolgálója az amerikai imperialisták háborús politikájának. A Schärf szociáldemokrata kancellár vezetése alatt álló új osztrák kormány kinyilvánította, hogy még nagyobb mér­tékben alkalmazza a volt kormány poli­tikáját, az amerikai parancsok kiszolgá­lásának és az atlanti tömbhöz való csat­lakozásnak a politikáját- A mai túlnyo­móan szociáldemokratákból álló osztrák kormány tehát az osztrák dolgozók érde­keit semmibevéve áruló módon kiszolgálja az amerikai imperialisták agresszív poli­tikáját és új háborúra spekulál. Az angol munkáspárt jelenlegi politi­kája az angol dolgozók legelemibb érdeT keit figyelmenkívúl hagyva az angol és amerikai imperialisták agresszív politika-» ját kiszolgálva arra irányul, hogy félre­vezessék és becsapják az angol népet, An glát pedig egyre inkább az USA im­perialistáinak csatlósává tegyék. Az an­gol munkáspárt vezetői, Attlce és Moris- son nyomást gyakoroltak a munkáspárt parlamenti frakciójára, amely határozatot fogadott «I =S! a fegyverkezési program fokozásáról. Ugyanakkor azonban a munkáspárt! kép­viselők az angol népnek kereken kijelen­tették, hogy ők sokkal alkalmasabbak az agresszív háború előkészítésére, mint a konzervatívok. Az angol munkáspárt vezetői beszédeikben és nyilatkozataik­ban hangsúlyozzák, hogy teljes mértékben szolidárisak az amerikai monopóliumok uraival a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok ellen irányuló há­borús tervek előkészítésével és megvalósí­tásával. E néhány, a mai időkből vett példa 5« szemléltetően bizonyítja, hogy a mat szo­ciáldemokrata politikusok egyáltalán nem tagadták meg elődeiket. Sőt sok tekin­tetben túlszárnyalják őket. A mai áruló szociáldemokraták mát nyíltan is fellépnek mint az amerikai imperialisták háborús politikájának első számú kiszolgálói, mint a népek békéjé­nek és szabadságának ellenségei. A Párttörténet tanulsága és az eddigi történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tömegeket félrevezetni és elárulni akaró jobboldali szociáldemokraták bu­kása elkerülhetetlen. Ez a sors vár az amerikai imperialisták jelenlegi szociál­demokrata ügynökeire, is­MB. AGIT. PROP, OSZTÁLY Oltó Nuschfte nyilatkozata szabationbocsátása után Berlin (TASZSZ) Amint az ADN hírügynökség közli, Otto Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság Keresztény Uniójának elnöke és a. Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelvettese az amerikai őrí- zetbevételből való szabadonbocsátása után a kereszténydemokrata unió székházában nyilatkozatot tett, A nyilatkozatban a többi között elmondta, hogy az amerikai tisztek a vallatás folyamán több ízben megkísérelték a Szovjetunióról és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányá­ról kompromittáló „beismeréseket“ ki­csikarni tőié. Késő éjszakáig gyalázatos eszközökkel próbálták rábírni, hogy ma­radjon Nyugat-Berlinben. Otto Nuschke a vallatás folyamán több ízben követelte azonnali szabadonbocsátását és a leghatá­rozottabban tiltakozott a meghurcolás és az őrizetbevétel ellen. Az atnérkai tiszt azonban ezt válaszolta követeléseire: „Mindenről táviratoztam Washingtonba és meg kell vámom a megfelelő választ. Addig őrizetben kell maradnia.“ Otto Nuschke munkatársaihoz és az biakban kijelentette: „Most újból fog­junk munkához, hogy egyesült erőfeszíté­sekkel megőrizzük a békét és kivívjuk hazánk egységét- Mindannyiunk előtt le­gyen világos, hogy a szovjet csapatok, az állami szervek és a békeszerető polgárok erélyes intézkedései mentették meg S békét Németországban.“ Ha a nyugatberlini provokátorok által megrendezett puccs sikerült volna — hangsúlyozta Ottó Nuschke —, akkor Németország újabb háborút élt volna át, amelynek következményeit „nehéz volna előre látni“. fl vasárnapi békoörságen nyitva tartják az állami könyvesboltokat A Béke Világtanícs budapesti ülése­zésének tiszteletére az Állami Könyviére jesztó Vállalat vidéki könyvesboltjai va­sárnap. június 21-én békeőrséget tartanak az egész országban. A könyvesboltok dol­gozói ezen a békeőrségen elő kívánják segíteni azt, bogy a békeh»rcos könyvek minél szélesebb rétegekhez jussanak el. Az állami könyvesboltok kirakataiban máris ott sorakoznak a békebsrccal kap­csolatos legjobb könyvek, így Sztálin: „A békéért” című gyűjteményes kötete, Rá­kosi Mátyás elvtársnak „A szocialista Magyarországért“ cimü cikk* és beszéd- gyüiteménye, Gorkij, a nagy proletáríró „Békéért és demokráciáért“ című cikk, karcolat-, beszéd- és levélgyüjteménye és ■ A Szovjetunió a békéért és a haladás­ért.“ című szép kiállítású album. Megérkeztek már könyvesboltjainkba ^»i t » i * e j , r. . ° 1 rí ttdtv cl ty 1 i Vv „Mt'jl llj b Da, IT J ICSJORDj ófszégjult ^isargköo^-fpíúujHa ;®--4syiöx^-«-E£k9 Világtanáís sléaeséeénd^^mdg^tartalouuabb -hékehareos könyvek közöl* tere kiadott új békekönyvek is, mint „A béke arc?“ című ifjúsági versgyűjtemény és Yves Farge, a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt francia béke- harcos „Egy szó...“ cimü, 1 a francia ellenállási mozgalommal foglalkozó el­beszéléskötete. A közeli napokban már kapható lesz Ilja Erenburg, a nagy szov' jet békeharcos író és publicista „A bek9 útja“ című cikkgyűjteménye, mely számos magyarul eddig meg nem jelent cikket és megnyilatkozást tartalmaz. Ezeken kívül a legutóbbi idők gazdag könyvterméséből számos olyan értékes politikai és szépirodalmi mü található a könyvesboltokban, amely ugyancsak * békeharcot szolgálja. Dolgozóink, most a vasárnapi békeőr9Óg alatt válogathat­nak a könyvesboltókban a legjobb, legs

Next

/
Thumbnails
Contents