Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-13 / 137. szám
Ha ►an : / i t v f ■' 1 ■ s ER( ,-A KÉT MUNKÁSPÁRT egyesülésével hatalmas, új erő jelenik meg... és ez az erő... a magyar ■nép fejlődésének minden vonalán hamarosan éreztetni fogja hatását“ jellemezte öt évvel ezelőtt Rákosi Mátyás elvtárs a két munkáspárt egyesülésének kongresszusán a történelmi eseményt. Az egyesülés azt jelentette^ hogy a munkásegység megvalósításáért folytatott harmincéves harc — amely jelentette a burzsoázia befolyása ellen, a jobboldali szociáldemokrácia. a munkásárulás politikája, ©lien folytatott következetes küzdelmet is — győzelemre veze. tett. Az egyesülés azt jelentette, hogy a muakástömegekért folytatott harcot megnyertük. A magyar munkás, ösztgiy többsége a reakció ellen vívott ádáz harcunkon, a stabilizáción, a bankok, a nagy-vállalatok államosításén keresztül látta és értette meg, hogy érdekeiket egyedül a kommunisták képviselik. A MAGYAR MUNKÁSOSZTÁLY egységének megszületésével együtt megteremtettük a műnk is osztály elvi, ideológiai egységét, egyeduralkodóvá tettük a marxizmus-leniniz- must, azt az elméletet, amely az emberiség számára először mutatta meg a szocializmus megteremtésének gyakorlati útját. öt esztendő nem nagy idő egy 'nemzet történetében és mégis &z eltelt néhány év bebizonyította, hogy a magyar munkásosztály egységének megszületése, az egységes mun. káspáit kikovácsolása nyomán hazánk rövid öt év alatt többet fejlődött ég változott, mint azelőtt hosz- szú évtizedek során. A Magyar Dolgozók Pártja, az «gységes munkásosztály ,,csodákat" tett. Valóraváltak Rákosi elvtárs ezavai. Az új erő a magyar nép fejlődésének minden vonalán éreztette hatását. A Magyar Dolgozók Pártja a magyar munkásosztály hírével és nevével elválaszthatatlanul ősszefo. nódott a hároméves terv sikeres megvalósítása két év és öt hónap alatt. Elválaszthatatlanul összefonódtak vele a rombadölt, földreti- port ország újjáépítése, felemelése és az első ötéves terv nagyszerű alkotásai. E TERVEK VÉGREHAJTÁSA NYOMÁN a nagy barát a felszaba. öító Szovjetunió munkásosztályának példája^ tapasztalatai segítségével kibontakozott hazánkban is a szocialista munkaverseny és a sztahá- «ovista-mozgalom. Kikovácsolődtak a munka olyan bősei, mint Pioker Ignác Kossuth, díjas gyalus, Loy Árpád Kossuth- díjas frontmester, Jenei Lajos Kos- suth-dijas martinász, Elekes Ferenc Kossuth-díjas bányász, Szodorai István Kossuth-díjas esztergályos Bunda János Kossuth-díjas ács, Tajkov András Kossuth-díjas bányász és a többiek. Az elmúlt évek alatt nagyszerű (kezdeményezésekben fejlődött ki egységes munkásosztályunkban a haza sorsáért érzett felelősség megnőtt öntudata elszánt békeakarata. Ez idő alatt született és terjedt el Országszerte Gazda Géza mozgalma a hulladékanyagok hasznosítására, Loy Árpád frontmester mozgalma az egyenletes, ütemes termelés megvalósítására, „Termelj ma többet mint tegnap!“ jelszóval. Deák Já nos művezető mozgalma a munkafegyelem megszilárdításáért ég az új munkásosztály egyik legszebb vonását kifejező mozgalom: Röder Béla mozgalma a gyengébbek megsegítéséért, a munkatapasztalatok elterjesztéséért, vagy Szabó Antal nagyszerű mozgalma a péntek-mozgalom, amelynek célkitűzése: öt nap alatt teljesíteni hat nap tervét. AZ ELMÚLT ESZTENDŐK ALATT a kapitalista országokban a munkások ezrei kerültek ki az utcára. Nálunk a munkáslétszám növekedése évente jóval meghaladja a kétszázezret. A munkanélküliség réme örökre eltűnt s ma az jelent problémát, honnan vegyünk új munkásokat. Nemcsak számbelileg nőtt sz ipari munkásság, de öntudatban, szaktudásban és kultúrájában is. fiat bizonyítja, hogy jelenleg több > N K mint hetvenezer sztahánovistánk van. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével megváltozott egész dolgozó népünk élete. A dolgozóparasztság a testvéri munkásosztály segítségével ismerkedett meg az új paraszti élettel. A munkásosztály segítségével alakulnak, fejlődnek ég virágoznak a jómódú szocialista mezőgazdaság előfutárai: a termelőszövetkezetek, amelyekben az idén már 34().00(j család dolgozik. A Magyar Dolgozók Pártja, a munkásosztály- segítségét hirdetik a falvaink határában zakatoló mezőgazdasági gépek. A munkásosztály a falun traktort, kombájnt, teherautót termelési segítséget jelent, ezer meg ezer egéiV.sőgházaí, szülőotthont, kultúr- házat, villanyt, telefont, mozit minden faluban, rádiót a hajdani cseléd- portákon. NÉPÜNK ÉLETSZÍNVONALA a.z elmúlt öt esztendő alatt töretlenül emelkedett fölfelé és ma magasabb mint bármikor azelőtt. Ma több élelmiszert fogyasztunk és dolgozóink jobban ruházkodnak. Lényegesen több olyan iparcikket vásárolnak most a dolgozók, amelyeket azelőtt túlnyomórészt csak a tehetősebb rétegek vásárolhattak. Míg Magyar- országon 1938-ban 84.000 kerékpárt adtak ei, addig 1952-ben 158.000 darabot, tehát csaknem kétszerany- nyit. 1938-ban 3500 drb motorkerékpárt adtak el, 1952-ben ll.()00 darabot, azaz háromszor többet. Rádióvevőkészüléket 1938-ban 36.000 darabot vásároltak, 1952-ben 156.000 darabot, csaknem 4 és félszer többet. Beigazolódott, hogy a Magyar Dolgozók Pártja hatalmas, új erőt jelent. Az egységes munkásosztály a hétköznapok meg-megujuló harcaiban, az újra és újra felbukkanó nehézségeket legyűrve hősi munkával bizonyította be, hogy hivatott vezetője a magyar népnek. A műszaki értelmiséggel karöltve olyan hatalmas müveket hoz létre, aminőket eddig soha nem látott a magyar föld. Olyan iparágakat teremtett, olyan gépeket gyárt, amilyenek azelőtt nem voltak a gyarmati sorsra szánt Magyarországon. Gyakorlatilag nem volt autóbusz gyártásunk — ma van. Nem gyártottunk bányagépeket, mélyfúró felszerelést, szállító, és emelőgépeket, mezőgazdasági kombájnokat, építőipari gépeket, nem gyártottunk penicillint -— ma gyártunk. Munkásosztályunk megsokszorozta szén, acél és villgmosenergiatermelésün- ket. Uj városokat, új hatalmas gyárakat építettünk és építünk; a Sztálin Vasmüvet és Sztálinvárost, a hatalmas sajómenti vegyiműveket, a borsodi kokszolómüvet és hőerőművet, a tiszalöki duzzasztómüvet és erőmüvet, a keleti hajózható és öntöző főcsatornát, Komlót és a népstadiont. A November 7 erőmüvet és a budapesti gyorsvasutat. Újjáépítjük^ nagyranöveljük ta Lenin Kohászati Müveket. Elkészülnek a miskolci, veszprémi, budapesti műegyetemek új építkezései. A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA zászlaja alatt születtek országunk nagy eredményei ez a zászló mutatja a ragyogó holnaphoz vezető utat. Azért,- hogy a mi szép Magyarországunk a szó legteljesebb értelmében a vas és az acél országává, a gépek és motorok országává, az automobilok és a kombájnok országává, a televízió, a kultúra., a jólét országává, a szocializmus országává váljék, továbbra is éberen kell őrködnünk a Magyar Dolgozók Pártja és népünk egysége fölött. Ez az egység, ez az erő a biztosítéka annak, hogy második ötéves tervünkkel felépítjük a szocialista társadalmat. Minden erőnk forrását, a Magyar Dolgozók Pártját, amelynek élén szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás elv társ áll, egész dolgozó népünk éppen az elért eredmények alapján szilárd meggyőződéssel követi a szocializmus felé vezető utón. ,,Ezen az úton, a cél felé menete! most elszántan, győzelmében biztosan, a vörös csillagos, aranykalászon nemzeti lobogó alatt a bizakodóan öntudatos szabad magyar nép és élén a magyar dolgozók hatalmas egyesült pártja“ — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs. DOLGOZÓ PARASZTOK, EGY PERCET SE VESZTEGESSÜNK! Gondos növényápolással a gazdag aratásért? „Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra'4 Gondos, gyors növényápolás = bő termés! Régi magyar közmondás, hogy .»amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra*1. Ne feiejt.se el ezt a napokban egyetlen dolgozóparaszt sem. So'k helyen előfordul: arról beszélgetnek, hogy szépen kisütött a nap., holnap lehet kapálni. Azután jön a csalódás, mert másnap esik az eső'. Mi a tanulság? Az, hogy ha az cső eláll s a nap kisüt» a talaj kissé megszikkad, azonnal ki kell menni a földekre kapálni. A gondos, gyors növényápolás egyenlő a bő terméssel. Használjunk ki tehát minden órát és percet. A sok kicsi sokra megy. Hogy ha egy 20 tagú növénytermesztési brigád például naponta csak két órát kapáls akkor már 40 munkaórát dolgozott. J Ott, ahol a talaj az eső után nehezebben szikkad meg, helyesen teszi a gépállomás, ha az összekapcsolt lókapát átadja a termelőszövetkezetnek, hogy igaerővel művelhessék meg a földet. Ha a talaj már nagyon gyomos s a gaz veszélyezteti a kultúrnövényt, alkalmazza dolgozó parasztságunk Csík József monoki dolgozóparaszt módszerét, aki úgy gyomlálta a répát, hogy a sorok közé deszkát helyezett s azon állt munka közben. Dolgozó parasztságunk azokat a napokat se hagyja elveszni, amikor reggeltől estig esik az eső és semmiképpen sem lehet kapálni. Ilyenkor kell elvégezni azokat a munkákat, amelyekre máskor csak a növényápolás rovására jutna idő. Takarítsák ki a magtárakat. Az asszonyoknak is jut munka: készítsék elő a zsákokat a cséplésre- A silózásról sem Szabad elfeledkezni. „Amit megtehetsz ma, ne halászd holnapra!“ -— tehát használjunk ki minden percet a növényápolásra, készüljünk fel jól és gondosan az aratási, csép- lési csatára! , U Béke Viláqtanscs ülésének tiszteletére példát mutat a beadásban Homrogd dolgozó parasztsága Gondoljunk a téfie: idejében takarítsuk be a szénát! Döntő jelentőségű hogy megyénk dolgozóparasztsága idejében kaszálja le a szénát. A jó gazda nem télen kapkod, hogy készletet szerezzen hanem már most kihasználja az idő minden percét, hogy megtöltse a pa.jlát, a silót, minél nagyobb kazlat rakjon szálastakarmányból. Megyénkben nem halad kellő ütemben a szénakaszálás. A ti- szadorogmai ,,Kossuth“ termelőszövetkezetnek 18Q0 hold kaszálója van, de szégyenszemre még mindig nem kezdte meg teljes lendülettel a munkát. A négy tükaszáiögép ott porosodik a színben s kézi erővel kaszálnak. Több hasonló példát hozhatnánk még fel. Pedig egyik halaszthatatlan feladat most, hogy a dől. gozöparasztok a gondos növény- ápolás mellett kaszálják le, takarítsák be a szénát. A késés súlyos károkat okoz. Elsősorban a*ért mert az értékes sár. juszéna fejlődése a nyári hónapokra tolódik amikor az esetleges szárazság miatt nem ad bőséges takarmányt. A pártszervezetek, a községi tanácsok, a gépállomások, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vezetői és aktívái magyarázzák meg a dolgozóparasztoknak, hogy az állatok téli átteleltetésére már most kell gondoiniok, s ezért kaszálják a réteket, az erdei tisztásokat s az árokpartokat. Homrogd község dolgozói becsületesen teljesítik a Béke Vllágtanács ülésének tiszteletére tett felajánlásaikat, 47 dolgozóparaszt tett vállalást félévi és egész évi beadási kötelezettségének teljesítésére. Éien jár a beadásban ifj. Bredács András, Z.-emkó Klekné, Árkim Sándor, ifi. Hornyák János, ifj. M. Juház József, id. Kulyasa Irr re, id. Leskó János, özv. Mocsáry Kéretlené, M. Sándor János és özv. Sándor JózLciné. Ezek a dolgozóparasztok vállalásuknak 150 százalékbán tettek eleget. A község eddig félévi tojásbeadását 70.1, lharoir.fi előírását 104.5, tej beadási tervét pedig 113.5 százalékra teljesítetteA megye szégyene! Az emődi, a ricseí és a sajószentpéteri gépállomás még a mai napig sem látott a növényápoláshoz. A gépállomások kör. zotéhez tartozó fornielőesoporlok dolgodéit mélységesen felháborítja a gépállomások vezetőségének hanyagsága. Mire várnak az emődi. a ricsei és h sajószentpéteri gépállomás dolgozói? Talán arra. hogy más végezze el helyettük a munkát? €sa. lódni fognak! Ha nem javítják ki a hi, bákat. továbbra is a megye szégyen© lesznek! Már most gyümölcsözik a gondos növényápolás a miskolci „Alkotmány“ tszcs-nek A miskolci y,Al- jaknak meg is Int- mellen a széria ka" Míg az eső esett, Hmany“ tszcs dől- szik az eredménye. szá!ása: betakarítása n dolgozók a gazdagéi szorgalmasan A konyhakerti nö" is folyik. Még az súg felszerelését ja :gzik a növényápo- vényekből eddig es° clőtt befejezték vították, felkészültté már reggel 4 9000 forintot árai- az r kaszálást,^a nc^. aratási, akar gyomlálnák, tak. [boglyába rakva érte cscplési és betakaDolgosnak a családtagok, gyorsan megy a munka a gadnai „Dózsa“ tsx-ben A gadnai ,,Dózsa“ tsz" ben jól halad a növény- ápolás. Minden egyes családtagot bevontak a munkák« • A területet brigádokra. egyénekre, munkacsapatokra osztották. A tagság megfogadta a Béke Világtanács ülésének tiszteletére, hogy az aratás megkezdése előtt minden kapásnövényt háromszor müveinek meg. A léhi „Vörösfény“ tsz tagjai is jól dolgoznak. A kukoricát és a napraforgót már kétszer megkapálták. A cukorrépa és a burgonya másodszori ka* palása is befejezés előtt áll. Fordítson nagyobb gondot a gépek javítására a taktaharkányi gépállomás Ébredjenek fel a sajókápolnai és a sajóvámosi—senyei tanácsok A miskolci járásban a növényápolással legjobban Sajókápolna és Sajóvámos—Senye dolgozó parasztsága maradt le. A soronlévő munkáknak alig 20—25 százalékát végezték el. De még arra sincs kilátás, hogy a növényápolás hamarosan meggyorsuljon, mert a községi tanács nem mozgósítja a dolgozó parasztokat. Ezekben a községekben a tanácsoknak, mintha semmi közük sem volna a növényápolási munkák irányításához. A tanácselnökök szemét, úgylátszik nem bántja, hogy a földeken nem kapásnövények, hanem vadrepce virít. A tűrhetetlen helyzeten azonnal változtatni kell! Az abaújszántói mezőgazdasági technikum hallgatói közül négyen a kesznyéteni „Szabadság“ termelőszövetkezetben tartózkodunk gyakorlati munkán. Egyik tapasztalatomat — úgy vélem — sziiksé. ges megírnom az ujságnak( hogy nyilvánosan hívjam fel a taktaharkányi gépállomás vezetőinek figyelmét egy hibára. A napokban a tsz hozzáfogott a szöszősrozs stlózásához a taktaharkányi gépállomás si'ótöltö gépével és traktorával. A tsz már előzőleg gondosan elkészítette az összesen kb 300 köbméternyi silóárkokat. Amikor a gép vagy 30 köbméternyi szöszösrozsot felszecskázott, a meglazult kés beleütközött, a rosszul felszerelt védőbu- rokba, a burok erősen megrongálódott, az egyik kés csavarja a csavarházzal együtt kiszakadt. — Annak következménye ez hogy a gépet nem javították ki gondosan. A hibát még nagyobbal tetézték. A gépállomás vezetősége nem gondoskodott a megrongálódott gép azonnali rendbehozataláról a tsz 5 napon át hiába várta a szerelőt. A gépállomás vezetősége hanyagságának köve'kezmén.ye, hogy a felszecskázott 3n köbmé. ternyi szöszösroze tönkrement. Reméljük, hogy Molnár Lajos elvtárs, a gépállomás igazgatója tanul az esetből, gondoskodik róla, hogy minden gépet a legnagyobb gondossággal javítsanak ki és ha üzem közben mégis hiba adódik, azonnal rendbehozzák. HIDASI BARNA. A szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásával a bő termésért! A képen: cukorrépa fejtrágyázása műtrágyával az USx&st Szovjet Szocialista Köztársaságban El iHpRI ill |§MM| lipi % ' - % H M |k 4 tS m 8 k » 9k g ,w, '® h ® y!S} 1 1 * i*v®í mk. f- 11
