Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-12 / 136. szám

é Péntek, 1953 jönius 13.-■ ÉSZ AKM AGYARORSZÁG 3 Fokozzuk a tagás, baromfi begyűjtést Az utóbbi időben komoly visszaesés ta­pasztalható megyénkben a tojás és ba­romfi begyűjtésben, Június ?-0.án az első félévi terv" teljesítésének határideje lejár, érért fokozni kcíl a felvilágosító munkát, mert a félévi tervei minden körülmények Jíözötj határidőre kell teljesíteni. A járások közötti tojás- és baromfi be­gyűjtési verseny állása a félévi tervhez viszonyítva: TOJÁS: 1. mesocsát; 70.4 2. sátoraljaújhelyi C3. 3. a bau j szántói 56.4 4. miskolci 54.6 5. szerencsi 51.9 6. ózdi 51 7. szikszói 50.1 8. encsi 47.4 9. putnoki 45.4 30. mezőkövesdi 42. 11. rüosei 37.8 12. edclányi 26.7 13. sárospataki BAROMFI: 28.5 1. sátoraljaújhelyi 107,8 2. mezőcsáti 103.8 3. miskolci 98.8 4. abau.jszáatói 93.4 5. ricsci 85.4 6. szikszói 85.2 7. szerencsi 83.9 8. mezőkövesdi 75.5 9. encsi 73.8 10. sárospataki 72.2 11. pnícokj 72.1 12. ózd] 68.4 13. edejényi járás 68 Ma nyílik meg Miskolcon az újítók lállítás A magyar dolgozók újító mozgalmának nagyszabású bemutatója lesz a ma délután 5 órakor megnyíló Iíl. országos újító kiállítás, amelynek anyaga képet nyújt újítóink nagyszerű teljesítményéről. Különösen kiemelkednek a kiállításon bemutatásra kerülő újítások közül a bányák gépesítését segítő’ újítások. Bemutatják az Ajtay—Szilárd-féle fejtő- és rakodógépet, a hidraulikus tzéngyalut, a hádrociklont és a kaparószalagot. Bemutatja a kiállítás a kohá­szati újításokat is, a kokillahegesztés új technikai eljárását, a háromüstös csapo­lást és még sok egyéb rendkívül érdekes termelési módszert. Az elektromos ipar a diszpécserszolgálat fejlesztéséhez modem automataberendezéseket hozott a kiállításra. Gépiparunk az automata szerszámgépek sorában bemutatja a hidrofix hidraulikus másolóberendezést, a fogaskerék hengerlő automatát és a gyorsaoéh felitöltéssel készült gyorsacélmarókat-_ Vegyiiparunk a barnaszén kokszoíását és műanyagok előállítására szolgáló íotóreaktort mutat he. A közlekedési és az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdasági újító mozgalom eredménye is szerepel a kiállítás anyagában. Látogassa meg minél több dolgozó a rendkívül értékes éa tanulságos ki­állítást, amely két hétig lesz nyitva Miskolc, Déryné utca 5. szám alatt, az MSZT székházában. Fapírgyujfés a saiészsnlpelen ilveioyaiiian Fiataljaink nagy lelkesedéssel fogad­ták a miniszter­tanács papírgyűj­tésre vonatkozó határozatát. Vállal­tuk, hogy 660 kiló papírt gyűjtünk. Egyesek eleinte ké­telkedtek abban, hogy ennyi papírt össze tudunk szed­ni. Megtudtuk, llogy a járás vala­mennyi DlőZ-szer vezete versenyben áll. Mi is csatla­koztunk a verseny hez-.s ez új lendü­letet adott a mun­kának. Első nap 1860 kiló papírt gyűjtöttünk -— 282 százalékra teljesí­tettük tervünket. Különösen kitűntek a gyűjtés során jó munkájukkal: Lé- vay fajos, Fricdel Zoltán, Csipke Má­ria és Sólyom Pál. Tovább folytat­juk a gyűjtést, hogy még több nyersanyagot ad­junk, amiből új könyv, füzet, újság és brosúra lesz. SÓLYOM JÓZSEF DISZ-titkár Kőművesek is tudnak acélt adni a fiadnak Az ósdi acélmű IX. kémencé- jénél tervszerű melegjavítást végeztek. Dózsa János kétszeres szfahánovista kőművesbrigádja a 7 óra 10 percre tervezett ja­vítást 4 óra 10 perc alatt elvé­gezte, 3 órát megtakarított, ennyivel előbb termelhetett a kemence, Ez azt jelenti, hogy a kőműves brigád segítségével a IX, kemence martinászai 30 tonnával több acélt tudtak adni a hazának iSzaívaüüágot a BLosenKerg-liázaspárnak Megyénk valamennyi dolgozója lélegzet­visszafojtva kiséri figyelemmel az ártat­lanul elitéit Rosenberg-házaspár sorsát. A megyei tanács a következő tiltakozó táviratot küldte az Országos Béketanács­hoz: „A borsodmegyei tanács dolgozói mély­séges felháborodással tiltakozunk az amerikai bíróság azon aljas cselekedete elleti, mellyel elutasította az ártatlanul halálraítélt Rosenberg-házaspár kegyelmi kérvényét. Követeljük ennek a határozat­nak azonnali megsemmisítését és az ár­tatlanul elítélt Rosenberg-házaspár sza- badonbócsájtását. A megyei tanács dolgozói nevében: IVÁN ISTVÁN KISS JENŐ vb. elnök párttitkár PÁLKOVÁCS BÉLA SZB elnök Megyénk irodalmárai versekben adnak hangot felháborodásuknak. Vékony Sán­dor többek közt ezt írja versében: „..•arcuk a börtön letétjétől sápadt, de nincs rajta nyoma félelemnek, nem hajtanak jót a halálnak — tárnak. Várják, hogy a sötétségben robban a hír . .. nem vagytok veszve, a népek akarata győzött, — diadalmas harcban győzött, az eszme.11 Abádi Géza verséből valók e sorok: „'..■Igazságért harcol mind ez a mérhetetlen ember" tenger. Zászlót bontva vonul ellened, élén a két, bitódra szánt Rosenberggel, kik élni fognak, bár ítélje vak dühöd halálra őket, s elseperve bitóid sorát, összefogják romodon az új erőket.!“ Dolgozóink közül még igen sokan fog­tak tollat, hogy versbe öntsék felháboro­dásukat, gyűlöletükét az imperialisták ellen, akik ártatlanokat, a béke harco­sait, az emberiség nagy ügyének szószó­lóit akarják halálba küldeni. Oldják meg végre a diósgyőri mari in-vasi tér munkaerő problémáját Sok ózó és bírálat hangzott már egyet sem kapott eze& közül, A arról, hogy a hulladék toron ural- hulladék-készítőik létszáma, 48 fö- kodó rendszertelenség, rohamimm vei kevesebb az engedélyezettnél. Erősítsék t&wáhb as 5&Q órás gépMhassnálási mozgalmat a Diósgyőri Gépgyárban A DiMAVAG dolgozói a múlt évben jelentős eredményt értek el az 550 órás gépkihasználási mozgalomban. A műk év elejei 60.6 százalékos gépkihasználást az év végére 69.3 százalékra emelték. Ez év elején a gépkihasznáiás ismét visz- szaesett és azóta sem érte el a múlt évi színvonalat. Az 550 órás mozgalom ha­nyatlásnak indult. A decemberi 385 órás havi átlagos gépki!tas2nálás (valamennyi gépet figyelembevéve) áprilisra 346 órára esett. Bár a. műszaki vezetők sok üzem­ben megjavították a gépkihasználás fel­tételeit, mégsem sikerült szebb eredmé­nyeket dérniök, Csökkent ugyan az ener­giahiány, a daru és anyagra való várás ideje, ugyaniakkor azonban emelkedett a gyártási eszközökre való várakozási idó’. A diszpécserszolgálat és a gyártás-elő­készítés nem gondoskodott idejében szá­mos olyan, szerszámról, melyekre a meg­változott tervezések szerint szükség lett volttá. ................. A váratlan géphibák száma szintén emelkedett karbantartja esztergagépét Tóth Ernő, Bari Imre és Homonnai István. Május­ban mindhárman elérték a gépkihasználás terén kitűzött célt, a három műszakban az 550, két műszakban a 380 órát- Tóth Ernő és két váltótársának gépe 560, Bari Imre és váltótársainak gépe 558 és Ho­monnai István 2 műszakos gépe 380 óra helyett 480 órát dolgozott májusban. A három gép 8 brigádjának komoly része van abban:, hogy a ,,C" gyáregység má­jusi tervét 109.1 százalékra teljesítette. A B-mégmunkáló gyáregység kiseszter~ gacscportja érte el a legszebb eredményt májusban a gépkihaeznális terén. A három műszakon át járatott gépek szá­mát 18-ról 23-ra növelték. A műszaki vezetők job biztosították a brigádok fo­lyamatos termelését. A technológiai elő­írások betartására is nagy gondot fordí­tottak. így sikerült a három műszakon a gépkihasználást az áprilisi 557 óráról, májusban 570-7 órára emelniük. ka hátráltatja a diósgyőri martin- üzem tervteljesítését. Az olvasztá­rok nagyrésze részt vesz ezekben a rohammunkákban, hogy bittó, tiltsa, az adagldő betartását. Nem egy olvasztár 6—8 órás hulladék téri munka után fog fáradtan az acélolvasztáe nehéz f oki őssé g tel­jes munkájához. Ezekért, a killón munkákért nap mint nap nagy összegeket, _ kedden például 4050 forintot fizetett ki az üzem. Síiért van erre szükség? Azért, m®rt a gyár vezetősége és a mun­kaügyi osztály mindezideig nem biztosította a martin, de elsősor­ban a huHadéktér részére az elő­írt muhkáslétszámot. A martinacétaűben 2(0 dolgo­zóval kevesebb van, mint amenj - nyit a béralap engedélyez. S bár az elmúlt hetekben érkeztek üj A vaspakoló csoportnál is mint­egy 80 dolgozó hiányzik. Esős Idő­ben amikor a rohammunkára je­lentkezők szánva kevés, a huffla- déktér nem tudja ellátni feladatát és visszaesik az acélmű termelése. A Lenin Kohászati Művek igaz­gatósága még mindig nem ad elegendő segítséget a marttaaoél- rafinek. A helytelen munkaerősl- o&ztás következtéiben sokszáz ton­na, acéllal károsul meg hétről, hétre népgazdaságunk. A munkaerőhiányon lőhetne se. giteni, ha a munkaügyi osztály gondosabban végezné feladatát és jobban gazdálkodna a meglévő munkaerőkkel. A gyár igazgató­ságának nem szabad tűrnie, hogy az egyik legfontosabb munkahe­lyen az időjárás befolyásolja a ter­melést LökSisffásos gének fcsmufatöfs e mlslcofci repüfnapon Az országos esőrések pülőgépbeniut-atóról, kés, táncos vígjáték fő­miau elhalasztott vidám vásárral egybekötött re­pülőnapot június 14-én -tartják meg a miskolci közforgalmi repülőtéren amely a repülőnap főér- dekeSségének ígérkezik- A műsor egyébként válto­zatlan. A Szovjetunióból a napokban visszatért Lati­A rendezőbizottság új bár Kálmán érdemes mü- műsorszámról is gondos- vész, Kosőüth-díjks, 1 a kodott: a lökhajtásos re* liiiiumiiiiiiiiiiiiii! szerepében lép fel. Erre íz előadásra külön be­lépődíj nincs. A vidámvásár már reg­gel 6 órakor kezdődik- Nagyszabású nyári ruha­bemutatót is rendeznek. : a lökhajtásos re- „Levegő hőse" című'éne- bemutatót is "rendeznek. dolgozók a gyárba, a hulladéktér illlli;illlllllllllltllllll!ll[||||IUtllllllll|l|lliniHIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllll|l|ll|||||||tMIIIIIIIHIIIlttlllllllltlll|inHtllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIII!HllllltUlllllllllllllllllllll!lllllli;illMlllllllll[|lllllllllllllllllllllltlllllltllllHIMtlMlllllllltlllllWIIIIIIIII8inUltllllH!!!tltlll[|«IIIHmillll!lllllllllllllllllllllllllllllllllli: RÁKÓCZI FERENC A decemberi átlagos 25 órával szem- ben áprilisban 35*3 órát álltak a gépek. Ennek egyik főoka., hogy a műszaki fel­tételek megteremtésével párhuzamosan nem törőditek eleget — elsősorban a mű­vezetők — az uj és a betanított dolgo­zókkal, azok állandó tanításával és ellen- őrzésével. A „C“ gyáregységben, a kerékpár-üzem­ben májusban nemhogy csökkent volna, de 498 órával emelkedett a gépállási idő az előző hónaphoz képest* Ha kiszámít­juk az egész májusi gép állást, csaknem kétszerese a decemberinek. A kerékpár- üzemben május 9-én nem kevesebb mint tíz gép állott javítás alatt, vagy javításra várva. A „D“ karbantartó gyáregység munkáját joggal bírálja a kerékpáriizam, ahol a 101.067. számú csúcseszterga gépet közöl egy éve javítgatják anélkül, hogy akár egy órára is üzembe helyezték volna- Egy másik nagyoló karusszel- esztergagéppel — a gondatlan javítás miatt — alig egy-két órán át dolgozhattak, mert a hibák megismétlődése miatt mindig le kellett állítaniok. A karban­tartó gyáregység dolgozóinak a meg­hibásodott gépek gyorsabb kijavításával kell segíteniük nemcsak az 550 órás gepkihasználási mozgalmat, de a kerék­párüzem tervteljesítését is. A „C“ gyáregységben példamutatóan Ajándékozzon könyvel! Sokezer könyvből választhatja ki * leg­szebb, leghasznosabb ajándékot gyerme­kek és felnőttek számára az ÁLLAMI KÖNYVESBOLTOKBAN Miskolc, Széchenyi u, 33. Tel.: 22—34 Diósgyőr, Koh. Üzemek. Diósgyőr, Diniáva-g Gépgyár. Diósgyőr, Árpád n. 45. Tel.: 61—19. Mezőkövesd, Sztálin uh 84. Tel.: 63. Miskolc, Déryné u. 2. Tel.: 17—85. Ózd, 48.3,s «* 33. Tel.: 159. Ózd, Gyárkapu. Sárospatak, Rákóczi ni 9, Tel.: 34. Szerencs, Rákóczi ut 76. Tel: 82. Szikszó. Köztársaság tér 19. Tel.: 50. A bánjszántó, Fő n. 30. Sátoraljaújhely. Ady-lér 1. Tel.: 17. Mczőcs&t. Hősök.tere 5. Miskolc, Deák utca 2. Tel.: 21—58, Futnék. Sajóbábony. Sajószentpéter. Miskolc. Műszaki Egyetem. MANY OKI ÁDÁM híres fésűmé- nye örökítette meg számunkra dél­ceg alakját, nemes arcvonásait, me­rész, tiszta tekintetét. Főúr volt, Magyarország leggaz­dagabb földesura, de megtette azt, amit sem előtte, sem utána nem tett meg egyetlen főúr sem: élére állt a felkelő parasztóknak, akik nem bírták, nem tudták, nem akar­ták tovább tűrni a Habsburg igát, az idegen elnyomók féktelenségeit, a császári zsoldosok gazságait- ■ „A hazáért és a szabadságért!“ — En­nek jegyében, ezekért a magasztos célokért bontotta ki zászlaját. Győ­zelmeken és nehézségeken, sikere­ken és elbukáson át is mindvégig hűséges maradt ehhez a lobogóhoz. . minden cselekedetem cél ja ki­zárólag a szabadság szeretete volt és az a vágy hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam .. . báto­rított és erősített az a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szerefetét“. Mindent és mindenkit abból a szempontból ítélt, meg: használ- e a hazának, a szabadság ügyének. Ez volt kezében a biztos iránytű, amely eligazította. így tud­ta reálisan megítélni a helyzetet és az egyes társadalmi osztályokat. A MAGYAR nagybirtokos osz­tály egyetlen tagja sem jutott el oly messzire a magyar társadalom alapvető problémáinak felismerésé­ben. mint Rákóczi. Minden erejével a nemzeti egység megteremtésén fáradozott, tudva, hogy ez alapvető feltétele a szabadságharc sikerének, — etekintetban igen komoly ered­ményeket is éri el —. de ugyanak­kor nem kerülte 'el figyelmét a ne­mesek és parasztok közötti kibékít­hetetlen ellentét sem. Felül tudott emelkedni sa.iáf osztálya hibáin, elő­ítéletein. A Habsburgokat kiszolgá­ló földesurakról félreérthetetlenül megírja, hogy ,.szívükben Ausztriá­hoz szítottak, nem akarták kockára tenni birtokukat és vagyonukat ■ -. nem sokra becsülték. Bercsényi gróf családját és személyét és esért nem igen akartak pártomra. állni, mert féljek.Atony az övénél kisebb rangot kapnak.“ A Zicbyek. Pálffy grófok és a többi hazaáruló mágnás min­denben támogatta a Habsburgokat szabadságharc eltiprására irányuló Malkud­ták maguknak a hazaárulás béréf. Esterházy herceg például szabályos szerződést kötött az udvarral, hogy a hazafiaktól elkobzott, birtokok 25 százaléka őt illeti meg. A szabadság- harc vezetőinek meggyilkolására, tábornokainak megvesztegetésére irá­nyuló tervek nagyrésze ezektől a hitvány árulóktól indult ki. Rákóczi kiváló vezető egyéniségé­nek, hatásának köszönhető, hogy a főurak egyrésze is, akiknek birtokai a felszabadult területeken feküd­tek, a kurucok közé állt. A paraszt- seregek katonai sikerei ezeket is jó­zanabb belátásra bírták. Egy táborba egyesültek jobbágyok és nemesek, polgárok és városi szegények. Ami­ért annakelőtte legjobbjaink küz­döttek, aminek Zrínyi Miklós egész életét szentelte, — a nemzeti egy­ség gondolata a kuruc harcok során valósággá vált, és eredményeként Rákóczi vezetésével néhány hónap alatt, felszabadították Magyarország nagy részét, a Habsburgok uralma alól. És a szabadságharc akkor kez­dett gyengülni, mikor ez a nemzeti egység, az elnyomó osztályok osz- t ál vérdek -politika i a következtében lazulni kezdett- Különösen sokat ártottak azok a főurak, mint Káro­lyi Sándor. Forgách Simon, akik a kuruc táboron belül fejtették ki. áruló tevékenységüket- Rákóczi, bár látta az áruló arisztokraták akna­munkáját. nem tudott kellő eréllyel fellépni ellenük és a belső rendezés érdekében leszámolni, velük. RÁKÓCZI, aki katolikus volt, élesen leleplezte és elítélte a kleri­kális reakció, a jezsuiták szennyes Szerepét. A Habsburg-érdekekef gátlástalanul kiszolgáló katolikus egyház eszeveszett, düh vet támadt a kuruc szabadságharc ellen. „A ma­gyar jezsuiták — írja emlékiratai­ban Rákóczi — mindig osztrák fő­nökeiknek engedelmeskedtek. s ezért, az ifjiísáqma.k mindenekelőtt nagy gyűlöletet sugalmaztak Kálvin és Luther követői ellen.’1 A klérus a vallási ellentétek szításával igye­kezett bomlasztani a kuruc seregek sorait, a nemzeti egységet, aláásni a 'szabadságharc ügyét. A katolikus püspöki kar, élén a prímással és a kalocsai érsekkel a Habsburgok szolgálatában állt-, a szabadságharc alatt folytatott fegyverszüneti tár­gyalásokon a kalocsai érsek a csá­szár megbízottjaként vett részt, RÁKÓCZI TUDOTT és mert első­sorban a népre támaszkodni amely példátlan áldozatkészséggel, lelke­sedéssel és szeretettel követte őt, A Rákóczi szabadságharc hatalmas erejét, lenyűgöző lendületét népi jellege adta meg. Híres Kiáltványá­ban. amelyet 1704-ben intézett Rá­kóczi „re keresztény világ vala­mennyi fejedelméhez és népéhez“. megrázó szavakkal festi az ország állapotát, a nemzet nyomorúságos helyzetét, a Habsburgok önkényes­kedéseit, amelyek elsősorban a job­bágyságot, a népet sújtották. ,,Is­mét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei. .olvashatjuk a Kiáltvány kezdő sorában. Szenvedé­lyes hangon sorolja fel ez az irat a magyarságot, ért sérelmeket. Be­bizonyítja a felkelés jogosságát, tá­mogatást. kér az európai országoktól és harcokra buzdítja a magyaro­kat Rákóczi nagy megértéssel foglal­kozott a jobbágyok problémáival. A nép iránti szeretetéről tanúskodik az a gondoskodás, amellyel igyeke­zett ellátni a seregeket a sebesülte­ket. a hősi halottak hozzátartozóit. Már az első intézkedései közt ott szerepelt: „valaki fegyvert köt. a szegény magyar nemzetnek igája alóli felszabadítására, mindenfele úrdolgától, adózástól és szer járástól felszabad.íttatik“. Rákóczi igen -nagyra becsülte Esze Tamást, a pa- rasztmozgalom vezetőjét. Még Brez- nóban megtette őt gyalogos ezre­desnek. A Rákóczi szabadságharc megszületésének alapja, előzménye: a néphez hű fejedelem és a szabad­sághoz hű jobbágyság hazafias szö­vetsége. A SZABADSÁGHARC számos bonyolult problémát vetett fel. Rákóczi széleskörű diplomáciai te­vékenységet fejtett ki. A külföldi uralkodókkal való kapcsolataiban, tárgyalásaiban megnyilvánult mély műveltsége államférfiúi bölcsesége, okossága, előrelátása és mindenek­előtt a haza és a szabadság ügye iránti rendíthetetlen hűsége. A harcok folytatásához komoly nehéz­ségeket kellett áthidalnia. Szinte a semmiből kellett előteremteni a hadsereg ellátásához szükséges ru­hát, élelmet fegyvert. A nehéz fel­adatok megoldásában mutatkozott meg igazán Rákóczi szervező képes­sége. Intézkedései éleslátásu, körül­tekintő igazi vezetőre vallanak. Úgy biztosította a harcok megvívásához szükséges feltételeket, hogy az or­szágot előrevigye a polgári haladás útjára. Gondoskodott a bányák megindításáról és korszerűsítéséről. Lőportörő malmokat helyezett üzembe. Salétromgyárakat, vashá­morokat. posztómetsző és egyenru­hakészítő műhelyeket szervezett, Fegyvergyárak kezdték meg műkö­désüket. Rákóczi élénk kereskedel­mei folytatott külföldi országokkal. A belföldi pénzszüséglet fedezésére rézpéinzt veretett- Uj utakat építte­tett, megjavították a postaszolgála­tot, ő jelentette meg az első ma­gyarországi újságot. Különös gondot fordított a jobbágyokból lett tisztek nevelésére, hogy elsajátítsák a haáh tudományi ismereteket. Törődött a szakemberek és a tudósok képzésé­vel is. RÁKÓCZI KEMÉNYSÉGRE, tán­toríthatatlan helytállásra, kitai-fás- ra, bátorságra buzdította katonáit- 1705 július 3-án mondotta a gyem­ről táborban: „Nem kívánok biro­dalmat,, nem kincset tőletek s ném egyebet: az igaz bátor magyar szívet, hogy az magaméval összekapcsol­ván. veletek éljek és haljak’’. A kuruc szabadságharc megindu­lásának évfordulóján büszke öntu­dattal és szeretettel gondolunk tör­ténelmünk kimagasló nagy alakjára, Rákóczi Ferencre. a,ki örök időkre példát mutatott a haza igazi, áldo­zatos, forró szeretettre. Nőnünk emlékezetében kitörölhetetlenül él nemes alakja, nagyszerű harcos egyénisége. A szabadság lángoló szerelmese tanítja és új tettekre hevíti a sza­baddá vált haza gyermekeit. a intézkedéseiben és jóeiőre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents