Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

Kazincbarcika, hejőcsabai cementmn, diósgyőri rekonslrnkció építői, műszaki és fizikai dolgozói! A gépek jobb kihasználásával kfizdjetek békemíiveink felépítéséért! SZÁMOLJA FEL LEMARADÁSÁT A DIÓSGYŐRI DURVAHENGERMŰ ! „Blokksor: gépi meghibásodások miatt állás 2 óra 25 perc. .. Prés­motor kontroller szigetelés miatt 20 perc. Felelősség nem terhel senkit. A blokkgurító nyugati meghajtó- motor állórész testzárlata miatt mo­torcsere: 95 perc. A hengerdei jelen­tés szerint tálterhelés miatt. Két hete kenőzsírt nem kapnak. Nagy, gépészeti művezető szerint a gurítok alatt felhalmozódott sok reve miatt állt elő a túlterhelés. ■ - A 44-es számú daru fogózáró vonórúd sza­kadása miatt és a másodkapcsoló beégóse miatt termeléskiesés: 30 perc .. . Gerendasor: Meleganyag hiánya miatt állás: 2 óra 30 perc .. . Triósor: gépészeti meghibásodás miatt állás: 2 óra. A 44-es számú daru és az asztalemelö mágnesfék meghibásodása idézte elő.“ Ezt a néhány mondatot a diós­győri durvahengerde diszpécserének 1953 május 25-i jelentéséből vettük. Akármelyik másik jelentésből is idézhettünk volna hasonlókat, mert egyetlen egy olyan jelentés sem akad, amely ne számolna be róla, hogy üzemzavar miatt ennyi meg ennyi órán át állt a termelés ezen, vagy amazon a hengersoron. A sok üzemzavar, a sok elvesztegetett óra óriási termelési kiesést idézett elő, május hónapban például annyit, mintha IV műszakon át az egész Üzem egyáltalán nem termelt volna. Ez az adat egyben élénk cáfolata a durvahengerdében elterjedt káros, gyökeréig helytelen, veszélyes nézet­nek, hogy „termelésünk maximális, ennél többet nem lehet kihozni az ócska gépekből“. (Nem utolsósorban okozója volt e nézet elterjedésének, hogy nemrégiben még Solti András elvtárs, gyárrészlegvezető is ezt az álláspontot hangoztatta.) Vájjon, ha májusban ez a 17 műszakot kitevő idő nem esik ki a termelésből, ak­kor is adósak maradtak volna-e a hazának 3258 tonna hengerelt áru­val? Nyilván nem. Ellenkezőleg. Ma­gasan túlszárnyalták volna tervüket­A következő — „apróságnak“ mondott, de kihatásaiban súlyos kö­vetkezményekkel járó — súlyos eset is'mutatja, mennyire nem tulajdo­nítanak fontosságot a durvahenger­dében annak, hogy egyetlen percet se engedjenek haszontalanul eltelni: A blokkhengersortól a blokkollóig vezető görgőknél a padozatlemezekef nem csavarozták le, holott még a furat is meg van ehhez. Amikor a kihengerelt öntecs, a buga az olló felé halad, minduntalan beleakadozik ezekbe a lemezekbe, nem egyszer ki is vágja azokat. A gondatlanság bal­esetet idéz elő, amellett ilyen ese­tekben összetorlódnak a bugák. Míg a hibát kijavítják, a lemezeket visz- szahelyezik, — jónéhány perc megy .veszendőbe. Számtalanszor kérték a dolgozók, hogy csavarozzák le a le­mezeket, mégsem történt erre intéz­kedés, — és csupán emiatt naponta legalább 10 tonnával, azaz egy hó­napban 300 tonnával alacsonyabb a durvahegerde tennelése. A sorozatos üzemzavarból nyilván­való, hogy m gépészet dolgozói, a karban­tartók hanyag, nemtörődöm módon végzik munkájukat rA pénteken tartott termelési érte­kezleten kivétel nélkül minden fel­szólaló bírálta a gépészetet. Megál­lapították: nemcsak a zavarok üzem­közben történő megszüntetésénél, hanem a számukra külön erre a célra, a karbantartásra biztosított nagy ja vitásoknál is rendkívül gyat­ra, tessék-lássék munkát végeznek, yértessi Tibor elvtárs, a gépészet vezetője kérdésünkre maga is elis­merte, hogy nem ellenőrzik megfele­lően a karbantartók munkáját- Emiatt vannak esetek, hogy fél órá­val a javítás után ismét felmondja a szolgálatot a „kijavított“ gép. A gépészet, a karbantartók munká­jának legsúlyosabb, kiáltó hibájára mutat rá a diszpécser idézett jelen­tése: „felelősség nem terhel sen­kit ...“ Ilyen nincs! A munkát, a legutóbbi javítást valaki végezte és ha roszul végezte, vállalnia kell ha­nyagsága, felelőtlensége következ­ményeit! A felelősségrevonáshoz azonban tudni kellene hogy melyik karbantartó melyik javításnál dol­gozott. A gépészet vezetői ezt azon­ban nem tudják, emiatt elmosódik a személyes felelősség és ezt a szer­vezetlenséget kártevésre használhat­ják ki a durvahengerdébe befurako­dott ellenséges elemek. Laza a munkafegyelem a karban­tartó részlegben. Május 17-én és 29-én, a nagyjavítási napokon a karbantartás 22 dolgozója nem. jelent meg munkahelyén, akadályozták ez-. zel a termelés frontján folyó csata sikerét. 29-én a javítás több mint másfél órával tovább tartott a ter­vezett időnél, a következő műszak­ban mégis ismét üzemzavar fordult elő. A kellő felelősségrevonás ez al­kalommal is elmaradt... A hengerészek sokat emlegetik, hogy „hej, csak ne volnának üzem­zavarok .. .“, de a hiba gyors kija­vításához semmi segítséget sem nyújtanak a karbantartók, tétlenül várják, mikor készülnek el, holott közreműködésükkel jelentősen meg lehetne rövidíteni a kieső időt. Sokszor panaszkodnak a forrasz­tárok: — kevés a mélykemence . .. A mulf év decemberében, ez év ja­nuárjában 4 mélykemencéje volt a hengerdének. Azóta építettek egy ötödiket, májusban már ezt is hasz­nálhatták. Mégis jobban boldogultak télen a 4 kemencével, mint május­ban az öttel. Miért? Mert most elhanyagolják a kemencék salakolását. Az előírás szerint tíz naponkint el kell távolítani a kemencék fenekéről a salakot- Több^mint 10 centiméte­res réteget azonban mindig otthagy­nak. Egyhamar eltömődnek így a gázbeömlő nyílások, tovább tart te­hát a kemencékbe helyezett önte­csek felmelegítése. Észre veszik-e, elismerik-e, hogy ők követtek el hibát? Nem, ilyenkor is külső té­nyezőben, más okban keresik a hiba forrását: „kevés kohógázt kapunk... rossz minőségű a gáz...“ A sorozatos lemaradás miatt bizo­nyos csüggeteg hangulat tapasztal­ható a durvahengerdében, vannak, akik kijelentik: a nagy adósságot már úgysem lehet letörleszteni, hiába volna az erőfeszítés .. Ebben a helyzetben különösképpen fontos, nélkülözhetetlen, volna, hogy a szak- szervezet új lendületet adjon a ver­senynek. Ezzel szemben jónéhány brigád, de még brigádvezető sem tudja — nem közölték vele — hogy pontosan mennyi a lemaradása, egy- egy műszakban mennyit kell ter­melnie ahhoz, hogy minimálisra csökkentse, teljesen leförlessze adós­ságát. A szakszervezet nem bizto­sítja Jól a verseny nyilvánosságát. Nem elegendő ugyanis az, hogy a versenyíáblákra kiírnak egynéhány számot, nevet. Helyes, hogy több színes „villám“, felirat dicséri a teiósor példamutató dolgozóit tervük túlteljesítéséért, igen helytelen azon­ban, hogy bírálatra, buzdításra, ser­kentésre nem használják fel a szem­léltető agitáció legkülönbözőbb mód­szereit. Nem ismertetik az ózdi dur- vahengerdével folyó párosversenyük eredményeit, nem mozgósítanak arra, hogy megelőzzék a verseny­társat. Mit tess a pár insert eset azért, hogy megszűnjön a csüggeteg hangulat, hogy felszámolják a külső tényezőkre, az „objektív okokra“ való állandó hivatkozást, azért, hogy a kommunisták vezetésével győztes harc induljon a terv teljesítéséért? Nem sokat, sőt — igen keveset. Gelák Sándor elvtárs, a ,C“ műszak pártszervezetének titkára is azon a véleményen van, hogy „csak azon múlik tervünk teljesítése, hogy megszűnjenek az üzemzavarok és a martin folyamatosan és kellő hőfo­kon adja az anyagot-“ Pedig ha szétnéznének saját por­tájukon, megállapíthatnák, hogy több nagy hiba van a hengerde párt- szervezeteinek munkájában. A párt- szervezetek vezetői jóformán sem­mit sem törődnek a politikai mun­kával, a párttagok aktivizálásával, a műszaki dolgozók nevelésével. Pártonkívüli dolgozók kérdésünkre elmondták: — azt, sem tudják, ki az a népnevelő, akinek velük beszél­getnie kellene. Alapvető hiba, hogy a durvahengerdében azzal mentege­tik az agitáció elhanyagolását, hogy „termelés közben nincs idő a nép­nevelő munkára“. És éppen a hen- gerdében mondják ezt! Minden két óra munka után fél óra hosszat pi­hen a brigádok egy-egy csoportja, ennél kiválóbb alkalmat nem is le­hetne találni a beszélgetésre. Az kel­lene hozzá, hogy a pártszervezetek vezetpi gondoskodjanak róla: , minden ilyen csoportban legyen népnevelő, az kellene, hogy rendszeresen meg­tartsák a népnevelők értekezletét, a párttitkárok jói instruálják őket, konkrét érveket adjanak nekik, el­terjesszék a legjobb agifációs mód­szereket, — mindezt ugyanis eddig nem tették meg. Igen fontos volna például, hogy a népnevelők elmond-. ják: hová kerül a durvahengerdében termelt anyag. Elmélyítené a fele­lősségérzetet a hengerészekben, ha hallanák, hogy lemaradásuk milyen zavarokat idéz elő például a Lőrinci Hengermű tervteljesítésében. Szen­vedélyesebben harcolnának a hibák megszüntetéséért, minden perc ki­használásáért, ha tudnák, hogy a testvéri lengyel, román, bolgár nép nagy békealkotásainak létrehozását hátráltatják, ha nem teljesítik mű­szakról-műszakra ja tervet, mert ez esetben csak késve szállíthatjuk szá­mukra a hengere!/- árut. A gépészet dolgozói körében a népnevelőknek tudatosítani kellene, milyen hatalmas jelentősége van a tervszerű megelőző ' karbantartásnak, a leggondosabb javításnak, hogy job­ban érezzék felelősségüket munká­juk minőségéért. Jó népnevelő mun­ka esetén nem fordulhatott volna elő a munkafegyelem olyan kirívó megsértése, amilyet a gépészet 22 fegyelmezetlen dolgozója követett el a nagyjavítási napokon. Helyes lenne, ha a durvahengerdei pártszervezetek vezetői, legjobb nép­nevelői résztvennének a martin nép­nevelőinek értekezletén. Elmonda­nák nekik és megkérnék őket be­szélgessenek arról üzemükben, mi­lyen zavarokat súlyos károkat idéz elő, hogy a martin dolgozói nem tartják be a ciklusgrafikon előírá­sait, nem tartják meg a durvahen- gerdével kötött szerződésüket, rend- szertelenül és nem a megfelelő hőfo­kon adják át hengerlésre az önte­cseket. Hogyan dolgoznak a durvahenger­dei pártcsoportok? A válasz rövid: majdnem sehogy. Mudrány János eüvtára például csak arról tudja, ki a pártcsoport bizal­mija, hogy havonta elmegy hozzá és átadja neki a tagsági díjat, át­veszi tőle a bélyeget. Az egyes mű­szakok párttitkárai nem hívják ösz- sze megbeszélésre a pártcsoportbi- zalmiakat, nem számoltatják be őket, neon tanítják őket, hogyan lássák el teendőjüket. A pártcsoport- bizalmiak nem adnak pártmegbizatást csoportjuk tagjainak, a pártcsopor_ tok nem tartanak gyűléseket. Sok párt csoportbizalmi nem is tudja, mifélék lehetnek a pártmegbizatá.- sok. Biztosan eredményre vezetne például, ha a karbantartóknál a kommunisták olyan pártmegbizatást kapnának — és ennek teljesítéséről a pártcsoport gyűlésen be kellene számolniok —, hogy adják át szak­mai tudásukat gyengébb képzettsé­gű társaiknak, hibátlan munkát vé­gezzenek és ügyeljenek arra, hogy minden más társuk hasonlóképpen a legnagyobb felelőséggel dolgozzék. Nem utolsósorban az oktatás eíha- nyagolásának következményei mű. tatkoznak meg a durvahengerde le­maradásában. A politikai iskolákon igen nagy volt a lemorzsolódás, a C“ műszakom például olyan mérvű, hogy az alacsony létszám miatt az első és második évfolyamú politikai iskolát •— igen helytelenül — egyesíteni akarták. A propaganda- munka és az agitáció gyengeségei idézték elő, hogy a durvahengerdében eltompult az éberség, nem keresik harcosan a sorozatos üzemzavar mögött az ellenség ke­zét. A pártszervezetek fontos feladata, hogy rendszeresen foglalkozzanak a műszaki dolgozókkal, megtárgyalják velük a problémákat, vezetőségi ülé­sen beszámoltassák őket, helyes in tézkedéseik megvalósítását politikai munkával támasszák alá, segítsék elő. A durvahengerde pártszerveze­tei azonban nem gyakorolják a ter­melés pártellenörzésének jogát, nem segítik elő a műszaki dolgozók to vábbi fejlődését. A szakszervezet munkájának hiá­nyosságaiért Is felelős a pártszer­vezet. Irányítsa úgy a szakszerve­zet munkáját, hogy sokoldalúan, mozgósító hatással biztosítsa a ver­seny nyilvánosságát, továbbá: be­töltse másik fontos hivatását és gondoskodjék -— különösen a gépé­szetben — a dolgozók szakmai kép­zettsége színvonalának állandó eme­léséről. A hengerdei gyárrészleg pártbi­zottságának — amelyet komoly fe­lelősség terhe] a durvahengerdei pártszervezetek munkájának e sok hiányosságáért, a durvahengerde le­maradásáért —, továbbá a Lenin Kohászati Müvek pártbizottságának A Borsod-Absuj-Zemplén megyei Békebizottság felhívása a megye valamennyi dolgozójához Borsodi Dolgozók! Kohászok, bányászok, építők, traktoristák, dolgozó parasztok! Országunk minden üzemében és falujában lelkes készülődés folyik, hogy a magygr nép új munkasikerekkel, tettekkel üdvözölje a békét óhajtó emberiség testvéri összefogásának megnyilvánulását, a Béke Vi-< lágtanács budapesti ülését. Sok fényes győzelmet elért megyénk dolgozói, akik eddig is élen­jártak az alkotó munkában, a béke szent ügyének védelmében, sem maradhatnak e] a felkészülésben. A borsodi dolgozók is úgy köszönthe­tik méltó módon a felemelő eseményt, ha szívükb- vésik Rákosi elvtárs szavait: „A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlenül harcosa, aki jól végzi munkáját.“ Ezek a szavak adjanak erőt ahhoz, hogy újabb, még nagyobb lendülettel fogjunk a termelő munkához. Felhívjuk Borsod-Abauj-Zemp]én megye dolgozóit, hogy minden eddiginél szebb és kimagaslóbb sikereket vívjanak ki a Béke Világtanács ülésének tiszteletére. Mutassák meg ezúttal is, hogy mélyen átérzik fe­lelősségüket a béke védelméért. Borsodi bányászok, köszöntsétek azzal a nagy napot, hogy megelő­zitek a nógrádi széntröszt dolgozóit, ismét elnyeritek a minisztertanács vándorzászlaját. Fokozzátok hősi küzdelmeiteket, biztosítsátok magatok­nak az országos elsőséget a versenyben, adjatok még több szenet a ha­zának! Ózdi, diósgyőri és borsodnádasdi kohászok, induljatok újabb harcba a békeverseny keretében mind mennyiségben, mind pedig minőségben teljesítsétek terveiteket. * Építőmunkások, vasmunkások, műszaki értelmiségiek! Küzd Jetek újabb és újabb sikerekért a szocialista munka verseny ben. bizonyítsá­tok be a hazánkba érkező 84 ország küldöttei előtt, hogy tettekkel védel­mezitek a békét. 1 Dolgozó parasztok! Gondosabb növényápolással, begyűjtést kötele­zettségeitek hűséges teljesítésével mutassátok meg, hogy átérzitek a béke védelmében rátok háruló megtisztelő kötelezettséget. Traktorosok, gépállomási dolgozók! Használjatok ki minden percet a nagy kenyércsata megnyeréséért, nyújtsatok minél nagyobb segítséget termelőszövetkezeteink tagjainak. A békeverseny navvszerű küzdelmében kövessék megyénk dolgozói a kommunisták példamutatását, tömörüljenek a helyi békebizottságok ve­zetésével a béke zászlói alá. Előre a békeverseny győzelméért, a több szénért, vasért, a bőséges termésért, erősítsük minél jobban hazánkat, minden tettünkkel szilárdítsuk és tegyük a béke rendíthetetlen bástyá­jává. BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BÉKEBIZOTTSÁG Akik miatt szégyen kezű ok Boros László üstkészítő az ózdi martinacélmű öntőcsarnokában soro­zatosan és durván megsérti a techno­lógiai fegyelmet^ Rosszul végzi el a dugópaszitásokat s ezért már tíz esetben történj acélelfolvás az öntö- csarnokban. Ugyancsak nagy károkat okozott felelőtlen magatartásával Tu- za Tibor is. Kétszer egymás után folyt el az acél rossz, hanyag munká­ja miatt. Ózd martinászai napról-napra ered­ményesebben harcolnak a jó minőségű acélért, a tervek teljesítéséért, — nem tűrhető hogy az ilyen hanyagok bün­tetlenül súlyos károkat okozzanak. Számosa bányaüzemünkben lógósok, igazolatlan kxmaradozók nehezítik meg a dolgozók harcát^ Kondón ifj. Bakos János, Pusfcáa Gábor, Szikora András, Kisi János, Bánfalván Arnócz József, I'. Mihály József, sorozatos igazolatlan kimara­dásaikkal súlyosan megkárosították bányásztársaikat. Herbolyán Frigyes Béla és Frigyes János, Kristóf Sándor, Bodori István, Vattai Gyula és Kisveréb István fenn. tartási dolgozók, „hanyag, felületess munkája okozott súlyos károkat^ A munkaidő nagyrészét ellógják, úgy, hogy májusban például szégyenteljes módon mindössze 34 százalékban tel­jesítették a tervet. A bánya dolgozói nem sokáig hajlandók már tűrni a ló­gósok garázdálkodását^ Élénk párosversenvben, gondos növényápolással biztosítják a bő termést Hercegkút és Károlyfalva dolgozó parasztjai (Tudósítónktól.) Hercegkút, és Károlyfalva közsé­gek már régi versenytársak. A vá­lasztás tiszteletére indult begyűj­tési párosversenyben Hercegkút ke­rült az élre. A verseny tovább tart a növényápolásban is. A hercegku- tiaik a cukorrépát, g napraforgót és a mákot már kétszer megkapálták. Napokon belül befejezik a kukorica és a burgonya első kapálását, meg­kezdték a szőlő második permetezé­sét is. Jói készülnek az aratásra. A községi tanács kijelölte a közös szé­rűt, összeállította a cséplés ütem­tervét. A munkaerő biztosítására elhatározták, hogy egymást segítve — kalákában — hordanak és csépel­nek. Az aratásra való felkészülés­ben megelőzte Hercegkút Károlyfal» vát. A károlyi ahdak lemaradtak: ugyan, de azért ők sem szégyenkez­hetnek. A jó növényápolás mellett a bö termést biztosítják azzal is, hogy elvégezték a rozs pótbeporzását. —. Például Deutsch Flórián 14 holdas dolgozóparaszt már kétszer is alkal­mazta ezt a kiváló szovjet módszert, amellett élenjár a beadási kötele­zettség teljesítésében. Félévi tojás- és baromfibeadását már teljesítette. Minden hónapban példásan eledet tesz tejbeadási kötelezettségének is. RUBICSEK LÁSZLÓ Sárospatak. Használjuk ki az esős időjárást is: silózzunk minél több takarmányt! A tavaszi silózás megyénkben ed­dig igen vontatottan haladt. A put- noki, ózdi, encsi és edelényi járás­ban még hozzá sem kezdtek, pedig az esős időjárást igen jól ki lehet használni a siló zásra Esős időben csak nagyobb veszteséggel, vagy egyáltalában nem lehet a Miféléket szénává szárítani, silózni kell tehát az erre alkalmas növényeket. Termelöszövetkczetednkben Igen nagy a lemaradás a szilózás terén, pedig a tavalyi tapasztalatokból ta­nú lmok kellene. Itt a legfőbb Ideje, hogy biztosítsák állatállományuk számára a friss, nedvdús takar­mányt. A silózás sok tekintetben jobb ta- karmánykonzerválás, mint a széna készítése. Nem ázik be, nem tűzve­szélyes, kis helyen elfér és az álla­tok szívesen eszik. Megyénk dolgozói használják kJ az esős időt arra, hogy a már meg- vénült, szénává nem szárítható fü­veket és a többi alkalmas növényt silózzált. A járások silózást versenyében aj június á-i értékelés szerint a sor­rend a következő: Abaüjszantoi, sárospataki, sadjhe- Iyi, mezőkövesdi, ricsei, mezőcsáti, miskolci, szerencsi, szikszói, ózdi, putnoki, encsi, edelényi járások. sürgős feladata, hogy messzemenő és konkrét segítséget adjon a dur­vahengerdei pártszervezetek veze­tőinek, megtanítsa őket a vezetés kommunista módszereire. Elsősorban az szükséges, hogy jól működjenek, erősek legyenek a párt csoportok, aktivizáljanak minden párttagot fellendüljön, célratörő éa mozgósító legyen az agitáció. A pártszervezetek, a kommunisták vezetésével induljon kemény hare a lemaradásba való belenyugvás, az „objektív“ okokkal való mentegető­zés hangulata ellen! Mozgósítsanak, lelkesítsenek minden hengerészt, hogy tüzön-vizen keresztül szenve­délyesen harcoljon az üzem nevén esett szégyenfolt letörléséért, az adósság teljes letörlesztéséért, a fát éves teiv teljesítéséé:«!

Next

/
Thumbnails
Contents