Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-28 / 150. szám
4 Vasárnap, 1933 Június 28. Vietnamban a lakosság kétbarmadrészánái már felszámoltak az analfabétizmust A newyorki „Daily Worker“ jelenti: Vietnamban hatalmas küzdelem folyik a múlt átkos öröksége, az analfabétizmus felszámolásáért. Az Írástudatlanság elleni harc eddigi eredményeként 14 millió ember, a lakosság kétharmada tanult meg irni-olvasni. Különösen komoly feladatokat oldott meg a népi kormány Vietnam különböző nemzetiségei körében. Voltak olyan nemzetiségek, amelyeknek a múltban még írásjelei sem voltak, ezek számára kialakították saját írásmódjukat. A kulturális élet fellendüléséhez nyújtott hatalmas segítség eredményeképpen Vietnamban elsőizben indult virágzásnak a nemzetiségek nyelvén írott népi irodalom. Ä sK« siíL >< xi HU. Älii; x?||fj |§|§ÍIIf. ■ A'-J»* ■ .................. |l ' * ■ * *’t' ií.- ; ■ »I i>f. I: Képünk a Német Demokratikus Köztársaságban. Kelet-Berlinbe.n készült s az első szocialista utcának, a Sztálin fasornak egyik hatalmas háztömbjét ábrázolja. 0 szovjet emberek lelkes kölcsön- jegyzéssel mutatják ki odaadásukat szeretett hazájuk iránt A „Magyar Távirati Iroda“ tudósítója jelenti: A szovjet emberek lelkesedéssel fogadták az új köicsönjegyzés hl/ét. A gyárakban, üzemekben, hivatalokban. tudományos kutató intézetekben, kolhozokban és szovhozok- ba.n a dolgozók népes gyűléseken fejezték ki hazájuk iránti őszinte odaadásukat és szeretetükef azzal, hogy egyemberkénf támogatták o szovjet kormánynak új kölcsön kibocsátásáról szóló rendeletét,Moszkva dolgozói szovjet hazájuk, iránti jogos büszkeséggel jegyzik az új kölcsönt, mert tudják, hogy ezzel még hatalmasabbá teszik szocialista országukat,Épül, gazdagodik a Kínai Népköztársaság A képen a Kínai Népköztársaság első korszerű lengyárát láthatjuk, amely Harbinban épült fel_ Őslény kutatások a Szovjetunióban A Szovjetunió Tudományos Akar démiája paleontológiái intézetének északi expedíciója elindult Moszkvából. Az őslény kutatók az Észak-Dvina és a Mezon a folyó medencéjében jognak dolgozni. Céljuk a millió évekkel ezelőtt, a pormkorszakban élt gerinces ősállatok maradványainak jelkutatása. Ilyen ősállatmaradrányo- kat a múlt század régén V. Amalic~ kij híres orosz geológus és őslény- kutató talált elsőizben az Észak-Dvina körzetében. Szovjet geológusok jóként a Me- zona folyó medencéjében találtak ugyanabból u korból való ösgerinces állati maradványokat• Itt a vörös pormi agyagban ezrével fekszenek az ősgyíkok csontvázai. Ezek a csont~ vázak régebbiek, mint az Észak-Dvina menti leletek. Ü] kombinát a Mongol Népköztársaságban Hatalmas építkezések folynak a Mongol Népköztársaságban. Képünk az Ulan.Bator.i Csojbalszan kombinátot ábrázolja. DOLGOZÓK GONDJA-BAJA LEVELEINK TÜKRÉBEN — és ahogy egyes vezetők törődnek velük A Szabad Népnek a dolgozókról való gondoskodás kérdéséről szóló vezércikke nyomán dolgozóink fokozott bizalommal fordulnak szerkesztőségünkhöz személyesen, vagy levélben, hogy elmondják azokat a hibákat. amelyeket egyes vezetők bürokratikus magatartásukkal követnek el. megfeledkezve a dolgozókról való gondoskodás kötelezettségéről. Hatgyermekes dolgozó panasza Vad Emil, a diósgyőri kenyérgyár dolgozója elmondottá, régen jár az igazgatóhoz, hogy elintézze áthelyezését'a nyíregyházi Kenyérgyárba, de mindeddig nem történt semmi. — Hat gyermekem és beteg feleségem 120 kilométerre van tőlem és úgy érzem, jobban tudnám végezni munkámat, ha családomhoz közelebb dolgozhatnék. Az Északmagyarorszég vezércikkét olvastam, ezért jöttem tanácsot kérni, mit tegyek. Sürgős intézkedést várunk! Az ingatlankezelő vállalat nevetségesnek tartja a dolgozók jogos kérését Dolgozóink, akik naprél-napra újabb termelési győzelmet aratnak, elvárják, hogy vezetőik készségesen intézzék el egyéni problémájukat. — Ezzel kezdi Balogh Sándorné, Ady Endre utca 2 sz. alatti lakos több asszonytársa nevében írt levelét. — Mi is olvastuk az Északmagyar- ország vezércikkét, ezért fordulunk bizalommal az elvtársakhoz. Az Ingatlankezelő Vállalathoz kérvényt adtunk be, hogy lakásunk tetejét javítsa meg, mert becsurog az eső. — Több sürgetés után sem történt intézkedés. Amikor arra hivatkoztunk, hogy panaszt teszünk a sajtónak, azt felelték erre: „majd kiröhögnek benneteket“. Hasonló panasszal fordult hozzánk Fazekas Pál, Széchenyi utca 48. és Fehérvári Józsefné, Szemere utca 2. sz. alatti dolgozó. Ök is több esetben kérték lakásuk tetejének megjavítását, de az Ingatlankezelő Vállalattól választ sem kaptak. Az Ingatlankezelő Vállalat ne tartsa nevetségesnek a dolgozók jogos kérését, mert kötelessége ezeket a kéréseket komolyan vennie, sőt teljesítenie. A vállalat bürakratái változtassanak felháborító magatartásukon. A bürokrácia és Gyárfás Ferenc pénze Gyárfás Ferenc, a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozója elmondja: a Megyei Tanács végrehajtóbizottságától engedélyt kért, hogy saját erdejéből fát vágjon. Az engedélyt azzal kapta meg. hogy 2 köbméter bányafát és 3 köbméter tűzifát vágjon ki és ha azt határidőre leszállítja, árát és a szállítási díjat 8 napon belül kifizetik. Gyárfás Ferenc a fát 1952 április 30-ra leszállította, de a pénzt mai napig sem kapta meg. Az ózdi járási tanács mezőgazdasági osztályához fordult, amely elutasította azzal, hogy az ügy a Dobronyi Faanyag Felvásárló Vállalathoz tartozik. Panaszára azt mondták: „örüljön, hogy a fát megvették, a pénzt majd megkapja“. A vállalat egyik vezetőjéhez, a Borsodnádasdon lakó Sodró Dezsőhöz fordult, aki kérésére ezt válaszolta: „ne követeljen, mert visszafelé sül el a puska“. Sodrót már leváltották, s helyébe Csóka Béla erdész került, akinél szintén megkísérelte ügye elintézését. Csóka azt mondta — írja Gyárfás —, hogy a ko?-égi állomáson, a fatelepen elszállításra vár bizonyos mennyiségű tűzifa, ha ennek a va- gonbarakásét elvállalom vagononként 40 forintért, elintézi az ügyet. A fát beraktuk öt elvtársammal közösen, de a berakási ár a kifizetéskor 40-ről 30 forintra csökkent. A megígért ügyet pedig máig sem intézte el. Szeretném tudni, hol a pénzem? A MOSZKVAI GYERMEKVÁROS A MOSZKVAI gyermekek naponta felkeresik a ,,Szo- kolnyiki park"-ban lévő gyermekvárost. Itt minden gyermek megtalálja a maga szórakozását* A legnagyobb élénkség a sporttereken vem. Gyakorlott sportolók vezetésével tornásznak, röplabdáinak, kosárlabdázlak a gyermekek. A laboratóriumokban tervrajzok, szerszá- mok állnak a technikát. kedvelő gyermekek rendelkezésére» A gyermekek gépmodelleket készítenek, fényképfelvételeket készítenek és hívnak elő. MOST fejezték. be a telefonállomás felszerelését, mely a gyermekváros minden részét ősz- szeköii. A gyermekek szívesen látogatják a, különböző témájú előadásokat. Találkoznak híres mérnökökkel, újítókkal, olvasztárokkal, cipő gyári munkásokkal, építőkkel, akik elmondják nekik, hogyan kell grpet szerelni, stb. A gyermekek közt sok fiatal természetbarát van, akik tavasszal különböző növényeket ültetnek és megfigyelik azok fejlődését. A nyári szünidő sok nagyszerű szórakozást nyújt a gyermekváros látogatóinak. Sok vidám ünnepélyt: „mese-napot'1, ,,turista-napot,,virág-napot** rendeznek. A „SZÓKUL" I\YIKI-lJAKK"-ban lévő gyermekváros nem egyedüli ilyen intézmény az országban, sok más szovjet városnak van hasonló kultúr- parkja. Ezenkívül mindenütt vannak gye rm ek par kok, ahol sokezer szovjet iskolás kellemesen tölti szabadidejét. A londoni mozilátogaiók tiltakozó tüntetést rendeztek egy háborúra uszító film bemutatása alkalmából A „Menedékhely a pokol“ című háborúra uszító hollywoodi film londoni bemutatása alkalmával a londoni Ilford-kerületi „Regal Cinema“ filmszínház közönsége tiltakozó tüntetést rendezett. Többen „Tüzet szüntess Koreában“ feliratú plakátokkal a színpadra vonultak «= jelenti a newyorki „Daily Worker“. A közönség nagy tapssal fogadta az egyik felszólaló szavait, aki beszédében rámutatott, hány amerikai ontja céltalanul vérét a koreai háborúban és felszólította a hallgatóságot, gyakoroljon nyomást képviselőire a háború befejezése érdekében. Japánban több min! négymillió ember szenved liidöbajtian Mint a japán egészségügyi minisztérium közli, ezidőszerint Japánban több mint négymillió ember, tehát az ország lakosságának több mint öt százaléka szenved tüdőbajban. Szovjet orvos új szivvizsgáló műszere I. T. Akulinyicsov, az egyik krimi szanatórium orvosa új szíyvizs- gáló műszert szerkesztett. Akulinyicsov műszerének segítségével maga a szívműködés figyelhető meg, míg az elektrokardiograf a szívtevékenység görbéjét rajzolta fel. A vektor-elektrokardioszkóp elnevezésű műszer ernyőjén látható képet rögzíteni is lehet filmszalagon. Az új műszernek nagy jelentősége van a szívbetegségek diagnosztikája szempontjából. E műszer segítségével az orvos minden klinikai tünet nélkül megállapíthatja a szív- betegség jellegét, Az új szovjet államkölcsönről A Szovjet Tájékoztató Iroda közli V. V. Lavrov docens, a köz- gazdasági tudományok kandidátusa cikkét az új szovjet államkölcsönről. A szovjet kormánynak a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1953. évi állami kölcsön kibocsátásával az a célja, hogy a lakosság anyagi eszközeivel hozzájárulhasson az ötödik ötéves terv pénzügyi fedezéséhez — írja Lavrov. A köicsönt tizenöt milliárd rubeles összegben bocsátották ki, azaz az elmúlt évi összeg ötven százalékában. A kölcsön összegének lényeges csökkentése a Szovjetunió gazdasági hatalmának további megszilárdulásáról, a szocialista vállalatok jövedelmeinek szakadatlan növekedéséről tanúskodik. A szovjet népgazdaság eredményes fejlődése szilárd alapot teremt a nemzeti jövedelem rendszeres növekedéséhez. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1951-ben nyolcvan- három százalékkal volt magasabb a háborút megelőző 1940-es színvonalnál. 1952-ben további tizenegy százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelem szakadatlan növekedése és a költségvetési előirányzat sikeres teljesítése lehetővé teszi a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére fordított összegek állandó növelését, ugyanakkor lehetőséget teremt hatalmas arányú népgazdasági beruházásokra is. A lakosság anyagi jóléte fokozásának egyik eszköze a közszükségleti cikkek rendszeres árleszállítására irányuló politika. A háború befejezése óta végrehajtott hat árleszállítás eredményeként a Szovjetunió dolgozói többszázmilliárd rubelt takarítottak meg. Ma minden rubelért több mint kétszer- annyi árut lehet vásárolni, mint 1947 végén. Ugyancsak a nemzeti jövedelem növekedése teszi lehetővé, hogy a szovjet állam mind tekintélyesebb összegeket juttat a termelés kiszélesítésére, lakásépítkezésre, a közoktatás és a közegészségügy fejlesztésére. Az ötödik ötéves terv végére (1955) a Szovjetunió ipari terme« lése a háború előtti színvonal háromszorosára emelkedik, a közszükségleti cikkek termelése pedij? több mint kétszeresen túlszárnyalja a háború előtti színvonalat. A Szovjetunió nemzeti jövedelme öt év alatt hatvan százalékkal emelkedik és több mint kétegészöttized- szeresen felülmúlja a háború előtti színvonalat. Ezen az alapon újból jelentősen növekszik a munkások, parasztok, értelmiségiek reáljövedelme. Az új ötéves terv folyamán a szovjet emberek többmillió új lakást, rengeteg iskolát, szanatóriumot, színházat és kultúrpalotát kapnak. A szovjet társadalom jövedelmeinek túlnyomó része a szocialis.ta vállalatok és szervezetek jövedelmeiből ered. A Szovjetunió költségvetésének egyik kiegészítő jövedelmi forrása az állami kölcsönök elhelyezéséből eredő jövedelem. A szovjet emberek jól tudják, hogy ezek a kölcsönök előmozdítják a gazdasági és kulturális építés terveinek teljesítését, hazájuk további felvirágzását. A szovjet kölcsönök emellett jelentős anyagi előnyöket is biztosítanak a kötvénytulajdonosoknak. Az idén huszonnégy kölcsönhúzást tartanak és a kölcsönökre mintegy kilencegésznyoletized milliárd rubelt fizetnek vissza. A szovjet kölcsönök valóban népi kölcsönök, mert teljes mértékben megfelelnek a dolgozók érdekeinek. Ezért arat a Szovjetunióban a köicsönjegyzés mindig nagy sikert. A Szovjetunióban hetven millióra tehető az állami kölcsönkötvények tulajdonosainak száma. A dolgozók kölcsönjegyzése kétheti keresetükhöz igazodik. A Szovjetunióban a köicsönjegyzés az önkéntesség elvének szigorú betartásával és átfogó felvilágosító tömegmunka alapján folyik. Amikor a Szovjetunió dolgozói megtakarított pénzüket kölcsönadják az államnak, nemcsak munkájukkal járulnak hozzá az ötéves terv végrehajtásához, hanem munkájukkal szerzett pénzükkel is. Leányhereshetlelem a tifoista Jugoszláviában A „Za Szocijaliszticsku Jugoszlá- viju‘‘‘, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapja írja: A titoista „Szlobodna Dalmacija“ című lapban nemrégen cikk jelent meg „Leányvásárlás átlag ár háromezer dinár“ címmel. A cikk a többi között beszámolt arról, hogyan adta el a Szarajevó—Mosztár közötti út egyik falujában egy apa 13 éves leányát, Huma Halburovicsot, kétszáa dinárért kilogramonként. , Nem nehéz kitalálni, milyen nyomorúságba és elkeseredésbe taszította a Tito-rendszer az ország dolgozóit, ha azok már saját gyermekeiket is kénytelenek eladni — írjál befejezésül a „Za Szocljalíszticskit Jugoszláviju“,
