Észak-Magyarország, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

VáteStUSk, 1963. jfcüM 4 ESZAKMAGYARORSZÁG 3 Hősiesen helytálltak a békeőrségen a diósgyőri óriáskohó brigádjai A diósgyőri óríásíkohónál hétfőn reggel Zakhar László ifjúsági bri­gádjának tagjai röpgyülést tartót, talc. Elhatározták, hogy békemü. szakot tartanak a Béke-Világfa, nács budapesti ülésének és a IV. Világifjúsági Találkozó tiszteteté. re: tnimlen nap túlteljesítik a ter­vet. A fogadalom ünnepélyes pillana­ta után azonban a kohó mintegy 2 órán keresztül nem kapott ele­gendő anyagot, lassítani kellett a „járatot“. — Lehetetlen ilyen nagy kiesést behozni — vélekedtek néhányan a brigádban Zakhar László és a brigád legjobbjai azonban meg. mutatták, hogy nem ismernek aka_ dályt, legyőzhetetlen nehézséget. — Ezen a műszakén a békeőrségen Zakhar László brigádja 126 száza­lékot ért el. A példamutatás hatása nem is maradt el. Kedden és szerdán vir­radó éjjel a nagykohó dolgozói 126 százalékos csúcsteljesítményt értek el. Gulyás Barna ifjúsági olvasz­tár brigádja megelőzte versenytar sát, Zakhar László brigádját: 132 százalékra termelt. Zakliar Lászlf ifjúsági brigádja 88 tonna nyers vasat csapolt terven felül. A békevorseny hősei közül is ki­emelkedik a HI-as kohónál Bodo vies János DISZ-ista segédolvasz. tár. Szerdán a délelőtti műszakban lehűlt a nagykohó, emiatt 2 éra előtt néhány perccel amikor meg kelleti; kezdeni a csápolást a bri­gád a legnagyobb erőfeszítéssel sem tuűta „kiszúrni“ a kohót. — Oxigénné] próbálták kiégetni a csa. polönyiiást Bodovics János az oxi­gént fúvó vaspálcával merészen a csapolónyiiás mellé hajolt, amely, bői ki-kicsapott a szili rázó folyé­kony nyersvas. A brigád legtöbb tagja féirehuzódott. A fiatal se­gédolvasztár azonban jól tudta; "ppen most kell a legmélyebbre beszúrni az oxigénpálcával. Nem törődött azzal, hogy kezét inár égetni kezdi az áltüzesedett vas­pálca, — s a következő pillanat­ban megindult a nyersvas a csa. pclócsatomákba. Óramutatós módszerrel 10 óra alatt 35 holdat kapált ittfjv, 135 forintot keresett Tóth Jóssef trak oros A mezőkövesdi gépállomás dolgozói határidőre befejezték a cséplőgépek javítását. 38 cséplőgépet, 5 kombájnt és 10 aratógépet javítottak ki. Teljes erővel résztvesz a gépállomás a növényápolásban. Június 2-ig 282 holdon végzett növényápolást. Tóth József traktoros óramutatós módszerrel 10 óra alatt 35 holdat kapált meg, 135 forintot keresett. VILLA M . A BÖLDVAI ÁLLAMI GAZDASÁG DOLGOZÓI dicséretes, jó munkát végeznek. Megkapáltak már 100 hold burgonyát, 50 hold nap­raforgót, 30 hold takarmányrépát, 140 hold kukoricát. A lucernát gép pel kaszálták % A TAKTAHARKANYI ES AZ ONGAUJFALUSI ALLAMI GAZ­DASÁGBAN súlyos hiba, hogy nem egyelik a cukorrépát. A ‘aktaharká­nyi állami gazdaságnak 200 holdon, az ongaujfalvtsi állami gazdaságnak pedie 150 holdon van kiegyeletlen gazos cukorrépája. Hogyan akarják e gazdaságok biztosítani a hő termést, ha a növényápolást nem végzik el időben,? Mielőbb válaszoljanak erre a kérdésre — tettekkel, a növényápolás meggyorsításával! .* A SZERENCSI JÁRÁSI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁ- LYA a járási pártbizottság számára a növényápolási Munkákról össze­állított jelentésében következőket írta: „Az ujcsanálosi termelőcso­port 3 holdem elvégezte a napraforgó növényápolását“. „Jó“ értesülései vannak a járási tanácsnak... Ilyen adatok bir­tokában vájjon hogyan irányítja a tavaszi nagv csatát a földeken? Nyilván nem kielégítően. Ujcsanáloson ugyanis még nincs iermelő- esoport... A pontos, gyors jelentőszolgálat igen fontos feltétele a jó mun­kának .. .1 Milyen sienyekko! jár, ha a ddgozáparaszt lói hízóit sertést ati be? Jól hízott sejtést érdemes most a nyári hónapokban határidőre beadni. Nagy jö­vedelmet biztosít minden dolgozóp ara szí­nak Ó9 termelőszövetkezetnek. A beadási kötelezettségen felül minden élősúly kilogrammért ha a hízó meghaladja a 126 kilogrammot állami szabad ár jár. 126 kilogrammos súlyon felül 1 kilótól 20 kilóig élősúlyban kilónkint 10 forint, 21 kilótól 40 kilóig 12 forint» 41 kilótól 60 kilóig 14 forint, 60 kilón felül 16 fo­rintot kap a termelő. A június, július, augusztusban beadott sertés után a szabadár 20 százalékát» szeptemberben pedig a szabadár 10 szá­zalékát kapja meg prémiumként. Aki a sertését nem adja be a beadási határidőre, az elszámoltatáskor függet- lenül attól, hogy a sertés milyen súlyú, csak 3 beadási árat kapja. A felsorolt kedvezményekben részesül­nek azok is. akik a nyári hónapokban előre teljesítik égisz, évi bízottsertés be­adásukat. Ejtőernyöugiás 5CC0 méter magasból oxfgénpaiack nélkül I>oni—Rosztov (TASZSZ) A Posztovi repülőklub ejtőernyőseinek egyik csoportja a napokban ötezer mé­ter magasságban oxigénpalack nélkül ugrott ki a repülőgépből. Ezt követően ugyancsak ötezer méter magasságban oxigén.palack nélkül ugrott ki a repülőgépből Zoja Cserova komszo- mol-tagr. Zoja Cserova a rossitovi pedagó­giai főiskola hallgatója, A bátor kemszo. tuol-iag 54-szer végzett ejtőernyős ugrást és most először ötezer méter magasság­ból. Nem siránkoznak, kegy „nincs munkaerő“, meri bevonták a családtagokat a munkába a bereli „Rákóczi“ fsz-ben A beret! „Rákóczi“ tsz. helyiségében mintegy 60 férfi, asszony, fiatal gyűlt össze, hogy megbeszélje a kapások területének egyénekre való felosztását. Egyetértettek azzal, hogy ez helyes lesz, kiderült azonban, hogy a növénytermelésben dolgozó 41 tag kevés a 75 hold kukorica, a 20 hold burgonya, a 20 hőid napraforgó, a 11 hold cukorrépa, a 10 hold do­hány gondos műveléséhez, ápolásához. Emellett még fejtrágyázni, acatolni is kell 320 hold kalászost... — szóltak közbe többen csüggedő, lemondó hangon. — Nem kellett volna annyi kapásnövényt vetni... Ke­vesen vagyunk hozzá... Nem fogunk bírni a sok földdel... szonyok. — Mit is tegyünk... Hogyan fogunk evvel a rengeteg földdel bírni... Elvtársak! Én meggondol­tam a dolgot Az én anyám is meg tudja kapálni azt a néhány kvadráf földet, de a te feleséged is, Gás­pár elvtársi Szóval, én is azt javasolom, hogy von­junk be minden egyes családtagot a növényápolásba. Ne legyen kivétel, senkinek a felesége, vagy a hoz­zátartozója. Én is azf akarom — úgy gondolom, ti is — hogy a zárszámadás után tele legyen a kamra. Szinte robbanásszerűen vágták rá a többiek: úgy van! helyes! Ne legyen kivétel senkinek a hozzá­tartozója. Bevonunk minden családtagot a növény- ápolásba ...! — De a mindenit neki! — csapott az asztalra Bo- zó Mihály elnök. — Akkor miért állt félre a kendfek orra tavaly ősszel a zárszámadáskor, amikor csali 30 deka kukorica jutott egy munkaegységre, burgonya pedig egy csepp sem. Ha azt akarjuk, hogy ősszel Jegyen mit szétosztanunk a munkaegységre, legalább háromszor, de inkább négyszer, sőt ötször is meg kell kapálni a kapásokat. Ki kell tisztítani a gyomtól a kalászosokat. Mindezt meg is tudjuk csinálni, ha — bevonjuk a családtagokat is a munkába...! Mint derült égből a Villámcsapás, úgy ha­lott az elnök szava. Néma csend, de nem sokkal ez­után annál nagyobb lett a vihar. Szász Béla akkora hangon mondta, hogy még a ház is bele remegett: — már pedig az én anyám nem megy kapálni, ki főz ak­kor nekem, ki vigyáz a jószágokra...? Petercsik And­rás, Bortnyik József, Gáspár János — és még vagy húszán — melléje álltak. — Az én feleségem bizony nem megy... az enyém sem mehet, gyerek is van... a háztájit is meg kell művelni — hangzott innen is, onnan is — Nincs igazatok, emberek — harsogja túl a kiabálókat Dókus József né. — Nekem is van férjem, négy gyermekem, mégis vállalom, hogy ebben az év­ben is becsületesen megművelem a rám jutó terüle­tet. Legkisebb gyermekemet a bölcsödébe adom, a többi meg el lesz velem. A munkámat úgy osztom be, hogy tudjak rendesen főzni is. Elvtársak, ha akar­juk, minden asszony meg tudja ezf tenni. Kurek Jánosné, Molnár Bálintné, Kamyizs Im- réné Dókusné pártjára állt. Ök tavaly is a legszor­galmasabban dolgoztak a növényápolásban. Szinte egyszerre mondták: a többi asszony azf várja, hogy csak mi kapáljunk, ahogy tavaly is történt. így biz­tosan nem fogjuk győzni Az év végén meg osztozha­tunk majd a semmin. Tavaly is több juthatott volna egy munkaegységre — az aszály ellenére is, ha minden­ki rendesen megkapálta volna a számára kijelölt te­rületet. Az idén még több kapásunk van, jobb a ter­méskilátás is. De ha nem vesz részt minden család­tag a növényápolásban, nem lesz több jövedelmünk, mint tavaly. Az asszonyok szava nagy hatással volt mindenkire. Szász Béla is mintha megrestelte volna magát előbbi hirtelen kitöréséért, jóval enyhébb han­gon folytatta: Hát isse. no*. jíUú .-jól aumdják az asa­Ket hónap telt el az emlékezetes csoportgyülés óta. A bereti „Rákóczi“ tsz. földién embemyi ma­gas a gabona. A cukorrépa már most akkora, hogy ta­valy az év végén kiásott sem volt sokkal nagyobb. A kiadós eső cukorrépáikat az egyeselés után, összes töb­bi kapásnövényüket pedig második kapálás után ér­te, illetve van olyan 30 hold kukoricájuk, amelyet még csak egyszer kapáltak. Ez sem rajtuk múlt. A báktai gépállomás a bű­nös ebben. 45 holdra kötött növényápolási szerződést a csoporttal, de mai napig még egy holdon sem végezte el. Molnár János, a növénytermesztési brigád ve­zetője helyesen szervezte meg és irányítja a növény­ápolást. Blinden egyes tagnak — a családtagoknak is — pontosan ki van jelölve, melyik terület megműve­léséért felelős, egészen a betakarításig. Minden ilyen kijelölt földterület végén tábla jelzi, egy-egy dolgo­zó hogyan végzi munkáját. Nemcsak a növényter­mesztési brigád. 41 tagja dolgozik példás szorgalommal, mellettük még 43 (!!) családtag. Például Almási János felesége, lánya is derekasan kiveszi részét a munká­ból. Özv. Vida Andrásné, özv. Subert Istvánná — jóllehet mindketten túl vannak már a 70 éven —, úgy dolgoznak, hogy jó néhány fiatal is példát ve­het tőlük, különösképpen Bozó Józsefné, a csoport juhászának felesége és Kirimszki Ferencné, akik még egy kapavágást sem tettek az idén a csoport földjén. Dókus Józsefné, Molnár Bálintné, Kurek István­ná, Karnyizs Istvánné becsülettel állják adott sza­vukat, az elsők között vannak a növényápolásban. De nemcsak őket, hanem a csoportban dolgozó vala­mennyi asszonyt, leányt elismerés illet a nagyszerű helytállásért, amit a bő termésért vívott csatában tanúsítanak. Nem siránkoznak a bereti „Rákóczi“-ban, hogy „nincs munkaerő..meg hogy „kevesen va­gyunk ...“ Bő termést akarnak, nem várnak a sült­galambra, tudják, hogy csodák nincsenek, a győze­lemért, a nagy eredményekért, a nagy egyéni jö­vedelemért meg kell dolgozni és a siker nem ma­rad el. Követendő példa! HIZSNYIK MIHÁLY AKIKRE BÜSZKÉK VAGYÜNK RÖCZEI ANDRÁS, a rudolftelepi szénbányákhoz tartozó edelényi bányaüzem élenjáró dolgozója- Féléves tervét befejezte, átlag teljesí­tés a 164.2 százalék. Ezzel mutat pél­dát a súlyosan lemaradt rudolftelepi bányászoknak. PIRKŐ ANDRÁS, edelényi vájár 159.8 százalékra teljesí­tette tértét, a munkaidő 480 percét 100 százalékig kihasználja. Kővesse példáját az üzem minden dolgozója, hogy ■ a vállalat minél előbb behozza lemaradását. Gyártsanak jobb nfnüségü tübbinyeVet a bucüagesii földalatti gyorsvasa* számára a diósgyőri vasöntüi A diósgyőri vasöntöde dolgozói májusban 82 tonnával túlszárnyalták tervüket, komoly hiba azonban, hogy a minőséget elhanyagolták. A gyár­tott anyagok 4.6 százaléka selejt lett. Rákosi és Gei-ö elvtárs nem egy szer beszélt arról, milyen óriási ká­rokat okoz nemzetgazdaságunknak a selejt. Hibát követett el a gyár- részleg párt. és szakszervezete, üzem. vezetősége, nem ellenőrizte a selejt csökkentésére tett vállalások teljesí. tését. Kétségtelen, hogy a vasön­töde dolgozói anyagellátást nehézsé­gekkel küzdöttek az elmúlt hónap­ban. Ez azonban nem menti, hogy a mindenáron való tervteljesítés mel­lett elhanyagolták a minőséget. Egyes brigádok, mint Guik János brigádja értékes eredményt ért el a selejt csökkentésénél. Az elmúlt hó. napban selejtjét a megengedett százalék alatt tartotta. Kövessék az üzem dolgozói a GuiK. brigád példáját. A párt- és szakszer., vezet az üzem vezetőségével karölt« ve harcoljon a selejt csökkentéséért, mozgósítsa a dolgozókat, hogy a terv maradéktalan teljesítése mellett fordítsanak igen nagy gondot a gyártmányok minőségére. Gondolj ak­nák arra, hogy ötéves tervünk egyik nagyszerű alkotásának, a budapesti földalatti gyorsvasút megépítését se. gítik elő munkájukkal és egyáltalán nem közömbös, hogy milyen tubbing öntvényeket szállítanak. Június 15-én ismét életbelépnek a gabonaforgalmi korlátozások A begyűjtésről szóló törvényerejű ren­delet alapján június 15-én a gabonafor­galmi korlátozások ismét óletbelépnek- Ezek a korlátozások a búza, rozs, árpa és zab forgalmára vonatkoznak. Ezeket a terményeket az 1953—54, évi beadási kötelezettség teljesítéséig csakis a tanács engedélyével lehet szállítani. Az engedé­lyek kiadásának módozatait a begyűjtési minisztérium részletesen szabályozni fogja­Június 15-ével átmenetileg — a be-* nyérgabona beadási kötelezettség teljest" téséig — megszűnik a búza és rozs sza* bad vámőrlcse is. Ezért a dolgozó pa­rasztságnak - ótdekc, -hogy. .a .még .meglévő kenyérgabonakészletét június‘ 15-ig meg* őröltesse. Mo9t a malmok, vagy csere" telepek a bevitt gabonáén az őrleménye­ket .azonnal kiadják. (MTI) A mezőkeresztesi köolajmunkások a felajánlások teljesítésével valóraváltják Rákosi etvtársnak adott szavukat A mezőkeresztes! MASZOLAJ dolgozói a választási békeverseny során lelkes hangú levelet. írtak né­pünk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak. Vállalták, hogy az első negyedévi 85 százalékos tervteüesí- tésböí eredő lemaradást május 31-re behozzák, féléves olaj termelési ter­vüket 165 tonnával túlteljesítik. A dolgozók becsülettel teljesítet­ték adott szavukat- Május 30-án 12 órára teljesítették a vállalásokat. behozták az első negyedévről marad# adósságukat. Féléves olajtermelési tervük túl­teljesítésére tett vállalásuknak is eleget tesznek a dolgozók. A má­sodik negyedéves tervben május 31- ig már 780 toi.na olajjal adtak többet népgazdaságunknak. A mezőkeresztesi MÁSZOLAJ dolgozói Rákosi elvtárs útmutatásá­val harcolnak a tér- és a vállalá­sok teljesítéséért és túlteljesítéséért,» „Papírgyűjtő hetek44 Dolgozóink már mindenütt felismer­ték, hogy népgazdaságunk szempontjá­ból milyen nagy jelentősége van a hul­ladékanyagok összegyűjtésének. A hul­ladékanyagok hatalmas riiennyiségü nyersanyagot pótolnak s ezért haszno­sításuk, feldolgozásuk fejlődő iparunk egyik fontos anyagtartaléka. Hazánknak egyre nagyobb mennyiségű papírra van szüksége, fontos tehát, hogy a papírhulladékok összegyűjtésé­vel, feldolgozásával is lehetővé tegyük növekvő papírszükségletünk kielégíté­sét. Ezért hozott határozatot a Minisz­tertanács arról, hogy június 5-tői 18-ig a falvakban a földmüvesszövetkezetekr nél, június 15-től 28-ig a városokban „papírgyűjtő heteket“ kell rendezni. A papírgyűjtő hetek jelentősége szo­rosan egybefonódik kultúrforradalmunk mai szakaszával, amikor száz- és száz­ezreknek vált napi szükségletévé a könyv, az újság, a füzet. Ma száz- és százezrek olvasnak, tanulnak, közvetítik gondolataikat írásban, — olyanok, aki­ket a Horthy-kor szakban elzártak a művelődés lehetőségétől, a kultúrától. A szocializmust építő embernek napról napra növelnie kell tudását, tájékozott­ságát, hogy megfelelhessen a munka- területén rá váró feladatoknak, hogy élvezhesse a műveltség, a tudás áldá­sait, mindazokat a művelődési és szóra­kozási lehetőségeket, amelyeket a betűk ismerete az irodalom, a művészet nyújt számára- Nyitva állnak ettek a lehető­ségek mindenki előtt, kinyíltak az is­kolák, a tudomány kapui, az ismeret- szerzés lehetőségei hazánk minden pol­gára előtt. Gondoljunk 'Hsak orra, hogy ma kér­szer annyi fiatal jár középiskolába, mint a háború előtt, hét és félszer annyi könyvet adunk ki, mint 1938- ban, a napilapok példányszáma csupán az ötéves terv kezdete óta másfélszere­sére emelkedett. Népkönyvtáraink ma 22-szer annyi könyvvel rendelkeznek, mint 1949-ben, Ehhez mérten növeke­dik papírszükségletünk. A több papiros kultúrforradalmunk további sikereit szolgálja, jel kell tehát használnunk minden kallódó nyersanyagot, az irat­tárak mélyén porosodó ócska aktákat, a szekrényekben, padlásokon, pincékben, évek óta heverő, idejét múlt könyveket, újságokat, az íróasztalok fiókjaiban fel­gyűlt elévült irományokat, leveleket es más hulladékpapírt. A felesleges papíranyag kiselejtezé­sénél, összegyűjtésénél gondoljon min­denki arra, mennyi hasznos nyomtat­vány, füzet, rajzlap lesz majd az értéke télén hulladékokból. Gondolton arra, hogy egy vagon papírhulladékból 414 . ezer újságot, vagy 113.600 darab 40 lapos füzetet, vagy 104 ezer százlapos könyvei lehet készíteni, A papírgyűjtő hetek sikeréhez szük­séges a szakszervezetek munkája. A szakszervezeti központok, területi bi­zottságok, üzemi szakszervezeti bizottsá­gok a fémgyüjtö hónapok tapasztala­tait felhasználva segítsék elő a papír­gyűjtés sikerét. A városi és községi tanácsok társadalmi úton vonják be a gyűjtésbe a dolgozókat, A Minisztertanács hatá-ozata értei­mében vigyük győzelemre a papírgyüj- tési hetet, mert ezzel kultúrforradal­munk nagy ügyét is szolgáljuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents