Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-15 / 112. szám
2 ÉSZAKMAGYAROKSZÁ« Péntek, 1853. május 16. Elért szavaz Kevács Tamás egyénileg dolgozó paraszt és felesége a Hépírontra Kovács Tamás egyénileg gazdálkodó aruóti dolgozóparaszt élen jár a beadás- ban. Tojásbeadési tervét már egész évre teljesítette. Most a választási békeverseny idején feleségével együtt minden munkából példamutatóan kiveszi részét. Rákosi elvtárs május 1 Oi beszédét hangszórón közvetítették. Este sz egész Kovács-család a kapuban hal gáttá. — Amikor Rákosi elvtárs felsorolta eddigi eredményeinket — mondja Kovács Tamás — mi is szárnbavettük mégegy- szer, hogy az eltelt négy év alatt mit kapott községünk. Mindenek előtt a legnagyobb és legszebb ajándékot említem, a villanyt. Azelőtt községünk határában nem volt folyóvíz. A szabályozás folytán, most itt folyik a Boldva. Ennek igen nagy jelentősége van, mert öntözni tudjuk a földeket. A ke ctves múltról Kovács Taniásnó emlékezik. Szüleinek pár hold földjét dobra vertek. A gyerekek a legnagyobb nyomorban nó'ttek fel. Kovácsné most megbecsült tagja a községnek. Jó népnevelő, MNDSZtag és tanácstag. Borzadva gondol arra az időre, amikor a ku- Iák földjére járt aratni Kovács Tamás és felesége nem is álmodhatott arról, hogy tanuljon. Fiúk előtt, aki most végzi a VIII- osztályt, már nyitva áll a továbbtanulás útja. Katonatiszt akar lenni, pilóta. A szülők tudják, hogy gyermekük vágya meg is valósul. Tudják, hogy községük hatalmas fejlődés előtt áll. Ezért is tesznek eleget becsülettel és példamutatóan minden állam iránti kötelezettségüknek, s május 17'én czlrt szavaznak a Magyar Függetlenségi Népfrontra. Azt is tudják, hogy a Népfront programja a tartós, szilárd békéhez, minden becsületes magyar dolgozó lég- főbb óhajához vezet. Vincze József mártabányai DISZ-fiatal befejezte ötéves tervet, így szavazott jó termeléssel a Népfrontra A mártabányai 20-as munkacsapat tagja Vincze József 21 éves DISZ fiatal már régebben elérte a sztahanovista szintet Lelkes, jól szervezett munkájával egyre ragyogóbb eredményeket ér el a vá asztási békeverseny, ben. ügyetlen műszakot sem hiányzott munkahe’yéről, feladatát mindig a legpontosabban elvégezte. Jó munkájának eredményeképpen Vincze József messze megelőzte az időt. szerdán befejezte ötéves tervét KÖVESSE MINDEN BÁNYÁSZ DOLGOZO — ELSŐSORBAN MIN. DI N DISZ FIATAL VINCZE JÓZSEF PELDAMUTATASAT. HARCOLJON MEG" NAGYOBB T/ELKESEDESSEL A TÖBB SZÉNÉRT, A TERV TÚL. SZÁRNYALÁSÁÉRT! Tanultunk e választási apiíáiro legjobb népnevelőinek módszereiből A választási békeverseny során népnevelőink jó munkája nyomán számos helyen javult a beadás üteme. Az ózdi járás Uppony községében i. vasárnapi agitációs nap után 90 kg baromfit, 1450 tojást adtak he a dolgozóparasztok, ami 3 százalékkal! javította meg a járási átlagot. Az abaujszántói járásban az elmúlt héten a tojásbeadás .50 százalékról 64 százalékra, a baromfibeadás pedig 69 százalékról 81 százalékra emelkedett. Az edelényi „Vörös zászló“ termelőszövetkezet két-hávom héttel ezelőtt a tojás- és baromfibeadással még Csak' 3(F-—35 százaléknál tartott, — teljesítése ma már meghaladta a 85 százalékotMindezek bizonyítják, hogy népnevelőink jó - munkája .nyomán az öntudatos riolgozöParasztok tudják, hogy a beadás nemteljesítése, az állam iránti kötelesség elhanyagolása, fegyelmezetlenség, hálátlanság népi államunkkal szemben és csak ellenségeink számára hasznos. Népünk ellensége: is jól tudják ezt, éppen ezért most a választási békeverseny döntő szakaszában fokozzák tevékenységüket; és igyekszenek gátolni, lassítani begyűjtési tervünk teljesítését. Népnevelőink zöme az ellenség által terjesztett érveket harcos, támadó agitációval visszaveri és leleplezi az ellenségnek azt a célját, hogy a munkás-paraszt szövetséget és ezzel népünk egységét gyengítse. A nép ellenségei — mint sok más községben —- Bódvaszilason is azt terjesztik a dolgozóparasztok között, hogy ..miért van szükség beadásra?“, „meddig kell még beadni?“ stb. Koleszár Ferenc elvtárs is találkozott agitációja során ilyen hangokkal s visszaverte ezeket az ellenség által terjesztett hangokat. Elmondotta agitációja 6orán, hogy ötéves tervünk hatalmas alkotásaihoz iparunk adja a döntő hozzájárulást, de természetes dolog, hogy a közös nagy cél megvalósításához a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia. A mezőgazdaság legfőbb hozzájárulása ötéves tervünk megvalósításához: a begyűjtés tervének teljesítése, A begyűjtési terv — törvény, melynek teljesítése minden dolgozóparasztnak kötelessége és egyúttal becsületbeli ügye is. Miért kell teljesíteni a begyűjtési tervet? Mindenekelőtt azért, mert enélkül nem tudnánk biztosítani a város és falu ellátását. Dolgozó népűik ellátásának alapja: — begyűjtési rendszerünk, a begyűjtés tervének pontos teljesítése. Ez biztosítja nemcsak a vámosi, hanem a falusi dolgozók ellátását is, hiszen — ahogy Rákosi elvtárs mondotta — „a beszolgáltatott élelemnek kb. a fele visszatér a t faluba“A tervszerű begyűjtés biztosítja növekvő iparunk, mezőgazdasági eredetű nyersanyaggal való ellátását. Ahhoz- hogy több szappant gyártsunk, nemcsak új szappangyárra, hanem több napraforgóra is szükségünk van. Ahhoz, hogy több cipőt gyártsunk, szükség van több bőrre, a több ruhához, több gyapjúra, gyapotra is. Mindezek mellett begyűjtésünknek biztosítania kelll azt is, hogy államunknak legyenek bizonyos tartalékai- Vájjon mi történt volna a multévi aszályos esztendő után a város és falu dolgozóival, ha kormányunk az előző években nem gondoskodott volna megfelelő tartalékokról? Csakis begyűjtési tervünk teljesítésével tudta államunk biztosítani az ország lakosságának a legfontosabb élelmieikkekkel való ellátását a multévi rendkívüli aszály ellenére is. Ha államunk nem rendelkezett volna tartalékokkal, akkor ma kenyérhiány lenne és a spekuláció toronymagasságba verné fel a kenyér árát. Fia nem lennének tartalékaink, akkor államunk nem tudna a falu ellátatlan dolgozói részére rendszeresen kenyeret szállítani. Kormányunk körültekintő tervszerű gondoskodásának köszönhető, hogy nálunk a súlyos aszály ellenére ma senki sem éhezik és hogy mindenki meg tudja vásárolni változatlanul alacsony áron a kenyeret. Gondoltak-e a múltban Horthvék a falun súlyos helyzetben lévő ellátatlanokra? Bizony nem. Senkisem törődött velük, nem vittek a faluba kenyeret és nagy volt az éhező, nyomorgó családok száma abban az időben. A mi államunk a nép állama, a népről való "messzemenő gondoskodását bizonyítja többek között az is, hogy a tervszerű állami begyűjtésen keresztül a meglévő nehézségek ellenére is, biztosítani tudja a dolgozók ellátását. Mindezt persze dolgozó-parasztságunknak is látnia kell, ezért kell maradéktalanul teljesítenie beadási kötelezettségétAz amerikai háborús gyújtogatok ügynökei, itthoni csatlósaik, a letűnt Horthy- rendszer maradványai, a kufákok, a klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokraták lazítanak a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítése ellen, azt akarják, hogy népünk elégedetlen és államunk gyenge, védtelen legyen. így akarják elérni, hogy hazánkban visszaállítsák a földbirtokosok, gyárosok, bankárok uralmát. A dolgozóparasztok emlékezzenek a múltra, amikor az urak állama kisem- mizte, tönkretette a dolgozó parasztok ezreit az adópolitikán és a bankuzsorán keresztül. Ha nem tudott adót fizetni, jött a végrehajtó, — könyörtelenül elárverezték talpalatnyi földjét, vagy egyetlen kis hajlékát. így tettek földönfutóvá sokezer dolgozóparasztot. Ma pedig mit látunk? Azt, hogy a felszabadulás után más lett, megváltozott a dolgozóparasztság élete, gyors ütemben emelkedett életszínvonala, kulturális színvonala. Letagadhatatlan tény, hogy ma egyegy faluban sokkal több rádió, kerékpár, motorkerékpár van, mint a múltban. Mindenki kénytelen elismerni ezt, mert tény, hogy dolgozóparasztságunk jobban él, jobban öltözködik, mint a múltban. Mit bizonyít mindez? Többek között azt is, hogy dolgozóparasztságunk életszínvonalának emelkedése szorosan összefügg a beadás, az állam iránti kötelezettség teljesítésével. Vagy más szavakkal: éppen azért tud dolgozóparasztságunk egyre több ruhát, rádiót, kerékpárt és sok más szükségleti cikket vásárolni, mer mindezideig a többség pontosan eleget tett az állam iránti kötelezettségének. A falu dolgozót jólétének további emelkedését tehát csak a? biztosíthatja, ha a jövőben is pontosan eleget tesznek dolgozónarasztjaínk népi államunk iránti kötelezettségeiknek. íme, ezeket r, tényeket szokta elmondani Kolrszár elvtárs bédvaszilasi népnevelő agitációja során. így veri vissza az ellenség hangját, amely a választási békeverseny eredményeit akarja megaka dályozni. Népnevelőink vegyenek példát Kolrazár elvtársié], aki sokoldalúan, jó érvekkel es egyszerű szavakkal harcos-m agitál a választási békeverseny sikeréért és nem riad vissza a nehézségektől, hanem bátran szembeszáll velük és leküzdi őket, MEGYÉNK KÉPVISELŐJELÖLTJEI Bunda János a hejócsabai cementmú építkezés Kossuth-dijas sztahánovista ács brigád vezetője A borsodi építömunkások büszkesége, Bunda János elv társ valamikor nem is álmodott arról, hogy egykor lényeg kitüntetés disFítt mellét, az ország építömun- káaainak példaképe legyen. Szegény mun- cásszülők gyermeke, özvegy édesanyja sok nélkülözés köz. ben nevelte fel testvéreivel együtt. Ezekben az években minden vágya csak az volt hogy szakmát tanulhasson, édesanyjának a sorsán könnylthessen. Végül sikerült elszegődni ácstanulónak. 1938- ban szabadult fel. Hol munka nélkül volt, hol katonának hivt'ák be. A felszabadulás után szívvel-létekkel bekapcsolódott az újjáépítésbe. Párttag lett. Mindig élenjárt a munkában, becsülettel teljesítette kötelezettségét. Ami_ kor a Hejöcsabai Cementmü építkezéshez került, brigádot szervezett, amely napról napra szebb eredményeket ért el. • Két esztendő óta brigádja sztahánovista szinten dolgozik. Jó munkájáért Kossuth-dijat kapott. Az épít, kezás dolgozói szeretik és becsülik Bunda elvtársat. Peja Győző a miskolci Kilián György gimnázium Kossuth-dijas igazgatója 1907-beo GaL gugyökön született. Edesapja asztalos volt, öt gyermeke^ nevelt. Pejá Győző nehéz körűimé, nyak között vé. gezte e{ iskoláit. Nyolc évig mindennap vonat, tál járt az aszó. dl gimnáziumba. Szabad idejében édesapja mühe. lyében dolgozott ő is. Érettségi után sikerült be. jutnia a budapesti tudomány, egyetemre. Na. gyón érdekelte a természet törvényeinek, szépségeinek megismerése. 1931ben tanári ok. levelet szerzett. Hosszabb ideig külföldi tanulmányúton volt. « 1945 nagy változást hozott életében. Ekkor helyez, ték özdra, hogy ott megszervezze az új általános gimná. ziumot. Ez nem volt könnyű felndat. Számtalan nehézséggel kellett megküzdenie. Eleinte magánházaknál tanítottak. Pár év múlva felépült a nagyszerű új Jósasef Attila gimnázium, s Peja Győző itt folytathat, tg nevelői munkáját. A gimnázium megszervezése mellett létrehozta Őzdon pártunk segítségével a népi kok légiumot is. 1949-ben Peja Győzőt Kossuth-díjjal tüntették ki. Jelenleg mint a miskolci Kilián György gimnázium igazgatója végez kiváló munkát. Petrich Gésa a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem dékánja A középdEltola elvégzése után a, tudomlámy ás'müegyetemen ta. nult tovább éa diplomát, később doktori okié. vejet szerzett. Aa akkori „áliásta. lan diplomások“ világában, nagy szó volt, hogy bekerült aZ egyetemre díjta. lan gyakornok, nak. Szeizmal6„ giai kutató mun. káját fizetés he. lyett alkalmi ősz. töndíjakkai ju. tairnazták. Pár év múlva a mű* egyetem ábrázoló geometria tanszékére hívták meg tanársegédnek, de jó ideig itt sem fizették munkáját. Hogy meg tudjon élni, a finommechanikai ipari tanulókat oktatta. Itt ismerkedett meg közelebbről a munkásifjuság életévei, problémáival, itt tanulta meg igazán becsülni a műit. kásosztályt. A felszabadulás után a budapesti műszaki egyetem adjunktu% lett. 1949-ben megbízták a miskolci nehézipari mü&aaki egyetem ábrázoló geometriai tanszékének vezetésével. Munkája mellett az ipari tech. nikumok számára ábrázoló geometriai tankönyvet íri, 1952-ben megjelent az egyetemi hallgatók számár*, irt tankönyve is. Az elmúlt évben az egyetem egyik dékánja lett. A Magyar Népköztársaság kormánya a közoktatásügy terén végzett eredményes és kiváló munkájának elismeréseként a N épköztársasági Érdemrend V. fokozatával tüntette ki. Nagy Istvánná kesznyéteni tanácselnök Nagy Istvánná szegényparaszt szülök gyermeke. 1920-ban Kesznyétenben született. Apja 3 hold földön gazdálkodott. Sokat görnyedt a kulá- kok földjén, hogy gyermekei számára. a betevő falatot biztosítsa. Boriska —r. ma Nagyné — már 10 éves korában markot szedett, tizedében aratott, negyedében kapált. 16 éves korában férhez ment. Férje 1941-ben behívót kapott és azóta nem tért ham. Nagy Istvánná inaszakadtáig dolgozott, hogy két gyermekét el tudja tartani. A földosztáskor 5 hold földet kapott. Amikor 1948_ban MNDSZ iskolára küldték, mint sötétből a fénybelépőnek világosodott meg. előtte megváltozott élete. Hazatérve azonnal kérte * pártba való felvételét. 1949-ben nagy része volt a harmadik típusú t»zes megalakításában. Személyes példamutatással agitált, a legjobb népnevelő lett. A tszcs-ben, mint brigádvezető, a férfiakkal való versenyben becsülettel helyt állt. Jő munkájáért közigazgatási iskolára küldték. Az iskola elvégzése után Tokajba helyezték ta. nácstitkárnak. 1952 óta Kesznyétenben tanácselnök. Pázmány László, az ózdi finomhengermű sztahánovista előhengerésze: Mit akarunk tenni a választás utáu a Népfront által kitűzött feladatok megvalósításáért? üzemünkben, a finombengerde középsorán már évek óta nemes ver. senyben vagyunk Tensely István és Hiavács Márkus elvtársak henge- rész brigádjaival, ötéves tervünk első három évében a mi brigádunk bizonyult jobbnak. Most, ezév első negyedében a Tengely brigád megelőzött bennünket. A vereségbe nem nyugodtunk bele. Sikerült visszasze. rezni a választási békeversenyben a „legjobb hengerész brigád“ elmet. Május 13-ig esedékes tervünket 118 százalékra teljesítettük, mis a Tengely brigád 103, a Hiavács brigád pedig 102 százaléknál tart. Rákosi elvtárs vasárnapi beszéde újabb, nagyszerű távlatokat nyitott meg előttünk, amelyek még jobb ég fegyelmezettebb munkára lelkesít®, nek bennünket Elhatároztuk,’ hogy a választások után tovább fokozzuk eredményünket, hogy még korszerűbb üzemeket, már több lakóházat, iskolát építhessünk. még szebb legyen az őzdl dől. gőzök élete is A natry feladat metrvalősl*ására már most jől felkészülünk, bogy a választás után azonnal hoTzáfoghag- sunk a milliókat lelkesítő Népfront- proirram •metrvztő'ttásáboz Termelőmunkánkat fékezi, hogy egyeg hengerelt áruk elkészítéséhez nem kapunk megfeleld súlyú anyagot a durvahengerdétől. Megtörté, nik, hogy 250 kg-os anyag helyett 130 ka-osat kapunk, s így kihozatalunk jóval kevesebb, mert a méretezésnél több anyagot kell levágni. Ez kihat tervünk teljesítésére is. Kér. jük az üzemvezetősége*, segítsen leküzdeni ezt a nehézséget s tegye lehetővé, hogy a „legjobb hengerész brigád“ címet továbbra is megtart, hassuk. Negyedéves tervünket 108 százalékra akarjuk teljesíteni. Ennek érdekében megszilárdítjuk a fegyel, me*. müszakváltáskor tüzetesen megvizsgálom a gépeket, az tizem- zavarokat idejében megelőzöm. Mindent elkövetünk, hogy Tengely és Hiavács elvtárs brigádjait túl. szárnyaljuk, az elsőséget továbbra is megtartsuk. Jelenleg már 85 napos előnyünk van tervünkkel szemben; május 13.án augusztus 104 tervünket teljesítettük. Azon leszünk: a választás után még lendületesebben törjünk előre, hogy minél jobban elősegítsük mindazoknak a nagyszerű terveknek a megvalősu’ását, amelyekre szavazatunkat adjuk. PÁZMÁNY LÁSZLÓ. A Filharmónia hangversenye Miskolcon A Filharmónia hangversenysorozatában szerdán este Berci Mária (ének), Balassa György (klarinét), Kosa György (zongora) és Galánlfy Lajos (zongora) lépett fel a miskolci zenei szakiskola előadótermében. Nagy felkészültséget, elmélyülést követelő ritkán hallható művekben gyönyörködhetett a zenekedvelő közönség. Berci Mária, legkiválóbb dalénekeseink nemes hagyományainak őrzője és folytatója. Művészi odaadással és ferköh hivatástudattal a dalok leghensőhb mondanivalóját ragadja meg, firezni lelkes, szívós törekvését mindennemű külsőség, sallang lefaragására. Ezt bizonyította Schubert: Tengerparton , szerzeménye, a három Brahms-dal s kivált Liszt: Loreleyének előadásaBalassa György hivatott mestere hangszerének. Megragadó biztonsággal, köny- nyedséggel játszik. Leginkább Glinka népi dallamokból szőtt, érzelmekben gazdag szonátája tetszett. Elbűvölően szép Schubert : Pásztor a sziklán c. hangulatos, lírikus szerzeménye, amelyet Béréi és Ba* lass.3 adott elő Kósa Györggyel együtt. A kitűnő magyar muzsikus az egész esten mesterien látta el í zo-jgerakíséretet, Galánffy Lajos számai közül kiemelkedett Bartók Román álcáinak erőteljes, színes ritmikájú előadása. A hallgatóság meleg tapsokkal hálálta meg a szép művészi élményt.
