Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

£SZA!\MAG \ AKUHSZAG

»eil, isasa íSEWaa IS*

u.-a. I. !,».»»■

■ «ssre^* ? ■-■>rS5fS?yyssffffffwasp^

számban munkábaálló új szakembereknek, agronómusoknak. Ma már biztos a szövetkezetek erőteljés továbbfejlődése, mert a parasztság egyre nagyobb rétegei győződtek meg a szocialista, nagyüzemi termelés fölényéről.

A szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés egyben a munkás-paraszt szövetség erősödését és további megszilárdulását is jelenti. Nem szorul magyarázatra, hogy a termelőszövetkezeti tag, az állami gazdaságok vagy gépállomások dolgozója tudatosabban és mélyebben fogja fel a munkások és parasztok szövetségének nemzet- fenntartó jelentőségét, világosabban látja e szövetség fontosságát az egész magyar nép jö- v'üj8 és életérdeke szempontjából.

De a parasztságnak az a része is, amely még nem határozta el magát, hogy a szocialista nagyüzemi termelési mód útjára lép, egész más ma, mint a felszabä- duiáskor vagy négy évvel ezelőtt volt. Népi demokráciánk politikai vívmányaival, nemzetünk gazdasági és . kulturális növekedésével nagyot változott a dol- gozoparasztság. a villany, a rádió, a telefon, a kulturottho- nok hálózata, a könyvtárak, a mezőgazdaság növekvő gépesítése. a megjavult közlekedés természetesen rá is hatással vannak. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek magasabb termelési módszereit dús átveszi. A mezőgazdaság gépesítése, az ipar decentralizálása is egyre köze- iebb hozza a falut a városhoz. Mindez azzal jár, hogy parasztságunk egésze politikusabb, műveltebb, igényesebb lett. Megnőtt szemhatára — és hozzátehetem r~ me?nott állami fegyelme, ál- ampolgari hűsége is. Az a tény hogy a tavalyi rossz termés dacára parasztságunk lényegében teljesítette a beszolgáltatást és az uj aratásig biztosította köz- ellátasunkat, nagyfokú állampol- gári fegyelemre és állampolgári hűségre vall. A munkás-paraszt szövetség ma szilárdabb, mint valaha. (Nagy taps.)

E szövetség jegyében az elmúlt négy év folyamán közel 100 ezer ipari munkás és dolgozóparaszt került az üzemek és vállalatok élére, az államigazgatásba, a néphadsereg tisztikarába. Az egyetemek és főiskolák hallgatóinak egyre növekvő többsége került, ki a munkások és parasztok közül. Rajta leszünk, hogy ez a folyamat a jövőben még jobban meggyorsuljon és vele erősödjék népi demokráciánk alapja, a munkás-paraszt szövetség! (Éljenzés, taps.)

Megváltozott az elmúlt négy év alatt értelmiségünk is. A régi értelmiség közül négy esztendővel ezelőtt sokan még tétováztak, kétkedéssel nézték hatalmas országátalakító terveinket. Jelentékeny részük nem volt biztos abban, hogy a népi demokráciában megleli-e helyét. Az értelmiség zöme az elmúlt négy esztendő alatt meggyőződött róla, hogy e kétségei alaptalanok.

'Meggyőződött róla, hogy a népi demokrácia fel tudja emelni a nemzetet elesettsógéből, hogy megbecsüli és nagyra értékeli a hazájához hű értelmiség munkáját és olyan lehetőséget nyújt képességeik kifejtésére, amiről a kapitalista viszonyok között álmodni sem lehetett. A tudósok, művészek, orvosok, mérnökük, pedagógusok százai részesültek jólvégzett munkájuk legnagyobb elismerésében, a Kossuth-díjbaíi. Népi demokráciánk e kitüntetések révén is aláhúzta, hogy nagyra tartja és tiszteli a tehetséges alkotómunkát.

Megváltozott az elmúlt négy év alatt az értelmiség összetétele is. Egyre nagyobb számban kerülnek ki a főiskolákról és egyetemekről a népi demokrácia neveltjei, zömükben munkások és parasztok. Egyetemeinken és főiskoláinkon jelenleg háromszor- annyi a hallgató, mint a Horthy- időkben és büszkén mutathatunk rá, hogy e téren messze magunk mögött hagytunk olyan fejlett kapitalista országokat, mint Anglia, Franciaország, Hollandia.

Az értelmiség gyors növekedésének száma mögött valóságos kulturális honfoglalás rejtőzik. Az egyetemi hallgatók többsége ma már azokból a rétegekből kerül ki, amelyek, bár a nemzet nagy többségét képviselték, de még tíz évvei ezelőtt úgyszólván ki voltak zárva a magasabb iskolákból. Mi tudjuk, hogy a mennyiség bizonyos fokon minőségbe csap át. A dolgozó népből jövő értelmiségiek számszerű növekedése feltétlenül, minőségi változásokkal fog járni. Az új értelmiség zöme vér a dolgozó nép véréből, hús a húsából. Ez az értelmiség létét és kultúráját a népi demokráciának köszönheti. Ez a számbelileg gyorsan növő új értelmiségi réteg a hazafias, népéhez hü régi értelmiséggel ösz- szeforva, hasonlíthatatlanul nagyobb súllyal és befolyással vesz majd részt a nemzet életének minden megnyilvánulásában, mint bármikor azelőtt. (Taps.) Gondoskodni kívánunk róla, hogy jelentősége szakadatlanul növekedjék és egyre nagyobb legyen szerepe is népünk vezetésében és nemzetünk jövő útjainak kimunkálásában. A régi rend szembe akarta állítani az értelmiséget és a dolgozó népet: mi szerves egységbe kovácsoljuk össze. Még magunk sem vagyunk teljes tudatában annak, hogy az utolsó esztendők e kulturforradalma, melyhez hasonlót népünk még soha át nem élt, milyen új jelentőséggel ruházza fel az értelmiséget, milyen hatalmas távlatokat nyit meg előtte.

Összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk ma egységesebb, mint valaha. Egységesebb politikai célkitűzéseiben, a bóketáborhoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait megvédi és erőteljesen fejleszti tovább. (Hosszantartó taps.)

falun egyre szükebb területre korlátozódnak. Viszont egyre elkeseredettebben védik azt a csökkenő területet, ami számukra még megmaradt. Támogatja őket ebben a háborúra uszító imperialista tábor is, amely itthoni szövetségeseinek, ötödik hadoszlopának gyérülő sorait külföldről becsempészett, kémekkel, szabotőrökkel próbálja feltölteni, s amely rádiója, sajtója révén igyekszik tartani a lelket csüggedő híveiben.

Kézenfekvő, hogy népünk ez ellenségei nem egyszer károkat okoznak és ezzel lassítják fejlődésünket. Nem kevesebb kárt okoznak saját hibáink, melyek nemcsak a lerinelésben, de állami életünkben is elég gyakran jelentkeznek. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkafegyelem térén még van kívánnivaló. A munka termelékenységét is még alaposan meg lehetne növelni. A selejt sok helyen még mindig megengedhetetlenül magas. Az önköltség csökkentésére vonatkozó terveinket csak részben tudjuk teljesíteni. A takarékosság az anyaggal, az idővel, az állam javaival még mindig gyenge lábon áll. A tervteljesítés nem egyenletes. Még messze vagyunk attól, hogy napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra teljesítsük a tervet. Még mindig elterjedt jelenség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a termelésben esik az iram, s a lemaradást a végén rohammunkával, túlórázással igyekeznek behozni. Gyenge lábon áll a szocialista tulajdon védelme városban és falun egyaránt. Sokszor hiányzik a kellő éberség az ellenséggel szemben. Ellenben gyakori a szájtátiság, az önteltség, a hibák észre nem vevése vagy elkenése. a kritika elnyomása. Ez mind olyan tényező, amely fejlődésünket hátráltatja.

Szocialista építésünk' további sikereinek egyik feltétele, hogy az állami hatóságaink, helyi tanácsaink jól dolgozzanak. Még gyakran előfordul azonban, hogy ezekbe az intézményekbe ellenséges elemek furakodnak be, akik mindent megtesznek arra, hogy hatóságaink, tanácsaink tekintélyét lejárassák, hogy szembeállítsák a* népi demokrácia államát a dolgozókkal. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy hatóságaink ridegen, bürokratikusán bánnak a néppel, visszaélnek hatalmukkal, önkényoskednek, nem tartják be a törvényeket. A népi demokrácia állama igyekszik megtorolni ezeket a visszaéléseket, de addig is, amíg felszámoljuk őket, komoly gátlói fejlődésünknek.

Hibákat’ követtünk el á parasztsággal szemben is. Begyűjtési rendszerünk nem elég egyszerű, szinte évenként változik és ezzel akadályozza, hogy a dolgozó parasztság évekre előre szá- motvetve gazdálkodjon, hogy pontosan és előre ismerje kötelezettségeit. Gondoskodnunk kell róla, hogy a jövőben ez megszűnjön és a'több évre megállapított

A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogása

Az a tény, hogy népünk egységesebb, mint valaha, hogy a pártok versengése, amely a fel- szabadulás utáni első esztendőkben megosztotta a nemzet erőit és annyi kárt okozott, ma már végleg a múlté, a Magyar Függetlenségi Népfront jelentőségét nem csökkenti. A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogásának szelleme, amely négy évvel ezelőtt a Magyar Függetlenségi Népfrontot létrehozta, ma is változatlanul eleven és ma is motorja további fejlődésünknek. Ez a tömörülés, mely minden becsületes magyar hazafit egy táborba egyesít, további sikereink biztosítéka. Ezért el vagyunk szánva, hogy a népfront zászlaját, amely alatt annyi győzelmes harcot vívtunk meg, teljes erővel visszük tovább. A nagy változások közepette, amelyek életünk minden területén jelentkeznek, a Magyar Függetlenségi Népfront elvei képezik a sziklaszilárd alapot, amelyre bizton építhetjük jövőnket. (Nagy taps.)

Hogy a gyakorlatban mit jelent a népi demokratikus erők összefogása, annak egyik mutatója a népfront képviselőjelöltjeinek összetétele. 453 jelölt közül eredeti foglalkozás szerint munkás 188, paraszt és mező- gazdasági munkás 143, értelmiségi 96, alkalmazott és egyéb 26. Egyetemet és főiskolát végzett 11.7, a jelöltek több mint egynegyede. A női jelöltek száma 87. A jelöltek között 36 Kos- suth-díjas van. Ezenkívül 230 jeloíti sztahanovista vagy, , jó

munkájának eredményeképpen kormánykitüntetésben részesült. (Nagy taps.)

Előre meg lehet mondani, hogy ez a statisztika a főiskolát és egyetemet végzettek javára tovább el fog tolódni, mert a jelölt munkások és parasztok egy része a főiskolákon tovább képezi magát. A képviselők jelölésével kapcsolatban meg kell említeni, hogy itt is mutatkozik a demokratikus fejlődés. Négy esztendővel ezelőtt a jelölést a népfrontban egyesült pártok végezték, mfg most az üzemek, a termelőszövetkezetek, a gépállomások dolgozóinak százezrei, az egyetemek és egyéb intézmények közvetlenül válogatták ki saját legjobb dolgozóik közül a jelölteket.

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem, hogy ezen a választáson szavaznak először az ifjúság új évfolyamai. (Taps. A népi demokrácia, mely lelkes ifjúságunk előtt minden térén szabad utat nyitott, szélesebbre tárta ki számukra az alkotmány kapuit. Üdvözöljük az ifjú szavazókat és sok sikert kívánunk nemzetépítő munkájukhoz!

(Hosszantartó taps. A fiatalok ,,hur- rá“-kiáltása zúg végig a téren.)

Népünk egységének megszilárdulását ma még bizonyos fokig elhomályosítja az a körülmény, hogy népi demokráciánk sikereivel és szocialista építésünk fejlődésével kapcsolatban élesedik az osztályharc is. A tőkés rendszer maradványai a városban és

begyűjtési rendszer módot adhasson a parasztságnak arra, hogy feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon. Az ilyen rendszabály fokozza a parasztság jövedelmét és arra serkenti, hogy többet termeljen. A tagosításnál — mely a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósítására elkerülhetetlenül szükséges -—- hatóságaink gyakran szem elől tévesztették a dolgozóparasztság érdekeit. Általában: nem egyszer tapasztaltuk, hogy a falu szocialista átépítése közben néha nem voltunk elég tekintettel az egyéni dolgozóparasztokra, akik pedig földműves népességünk többségét alkotják. Ilyen körülmények között népi demokráciánk sok segítő rendszabálya, mellyel az egyéni parasztságnak is támogatást kíván nyújtani, veszendőbe ment. Ezeket a hibákat gyorsan ki kell javítani, annál is inkább, mert mint mondottam, a tavalyi rossz- termésű esztendő is bebizonyította, hogy az egyéni parasztság hű támasza népi demokráciánknak.

A tavalyi rossz termés átmenetileg egész fejlődésünket meglassította és meglassította dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Komoly erőpróbája volt ez az esztendő egész politikai és gazdasági építményünknek. öt hónappal ezelőtt az országgyűlésen még fel kellett hívnom a figyelmet, hogy a. rossz termés következtében nagyon megnehezült az állatállomány átteleltetése, hogy komoly hiányosságok vannak a vetés körül. A közellátás terén a legnagyobb takarékosságra kellett felhívni népünket. Most, miután a nehéz tél elmúlt, megállapíthatjuk, hogy állatállományunk az aszály dacára nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. A vetések is jól teleltek, s a májusi esők következtében a. terméskilátások megjavultak. A jövő hónapban beérik az új termés és a mező- gazdaság terén felszámolhatjuk a tavalyi rossz termés következményeit. Ehhez azonban az is kell, hogy egy talpalatnyi föld az idén bevetetlen ne maradjon. A tavalyi aszályos esztendő okozta károkat pótolni tudjuk, ha a tavaszi vetés tervét az utolsó holdig jól teljesítjük.

Az, hogy a tavalyi fagykáros és aszályos esztendő következményei nem okoztak még súlyosabb károkat, népi demokráciánk szilárdságának és szervezettségének köszönhető. És köszönhető a Szovjetunió segítségének, amely, mint, minden nehéz helyzetben, ezúttal is támogatott bennünket. (Taps. Éljenzés.) Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom Jugoszláviára, ahol a miénkhez hasonló szárazság valóságos katasztrófát okozott', melyet még fokoz, hogy a jugoszláv parasztság gyűlöli urait és szemben áll a Tito-bandával. Emiatt, a jugoszláv kormány kénytelen volt a tavaszra kitűzött választásokat az aratás utánra halasztani.

Ä második ötéves terv a jómód, az erő és a kuliura országává változtatja hazánkat

A magyar népi demokrácia viszont nyugodtan, magabiztosan készül a választásokra és azokra a feladatokra, amelyek előtte állanak. E feladatok közül a legsürgősebb az ötéves terv hátralévő részének jó befejezése. Az

1953—1954-es esztendő folyamán kezdi meg termelését ötéves tervünk legnagyobb alkotása, a Sztálin Vasmű. Működésbe lép egy sor más hatalmas gyárunk, felkészül a tiszalöki duzzasztómű. Befejeződnek nagy műegyetemeink építkezései, megnyílik a budapesti nagy Népstadion. Megépülnek az új szocialista városaink, mint Sztálinvá- ros, Komló. A választás egyben állásfoglalás is az ötéves terv sikeres befejezése mellett. Dolgozó népünk ennek felismerésében széles választási békeversenyt rendez, hogy így gyorsítsa meg tervünk teljesítését.' A választási békeverseny eredményeképpen iparunk az április havi tervét 103 százalékra teljesítette, illetve túlteljesítette. (Nagy taps.)

Az új országgyűlés egyik legfontosabb feladata lesz, hogy törvénybe iktassa a magyar népgazdaság második Ötéves térvét, azt a tervet, amellyel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadalmat. (Viharos taps. „Éljen Rákosi! Éljen Rákosi.'“ — zúg a téren.) E terv első, nyers számai is mutatják, hogy milyen hatalmas célkitűzésekről vau szó. Abból indulunk ki, hogy 1955—1959-ig mintegy kétszeresére akarjuk emelni az első ötéves terv szén-, vas-, acél-, yil- lamosenergiatermelését.

Számszerűleg: acéltermelésünket a második ötéves tervben, mintegy 3.5—4 millió tonnára, széntermelésünket mintegy 40— 50 millió tonnára, villamosenergiatermelésünket mintegy 10—12 milliárd kilowattórára akarjuk felemelni. A több szén, több acél, több villany népünk életszínvonalának további emelkedését, több élelmet, több ruhát, több kultúrát jelent. A második ötéves terv folyamán fokozatosan fel

kell tárnunk hazánk ásványi kincseit. Meg kell építenünk a nagy, dunai vizierőmüvet. A mezőgazdaság terén a szárazság leküzdésére az öntözött területet 650 —700 ezer katasztráiis holdra kell felemelni. Fokozottan kell folytatni az iparban gsakúgv, mint a mezőgazdaságban a. nehéz munkafolyamatok gépesítését. A második ötéves terv alafj, mintegy negyedmillió új lakást keli építenünk, nem utolsósorban Budapesten, melyet első ötéves tervünk folyamán az új szocialista városok építése miatt e terén kissé elhanyagoltunk.

A rádió továbbfejlesztése mellett rátérünk a televíziós adásokra. Irányt veszünk arra, hogy az ifjúság falun legalább az általános iskola nyolc osztályát, városokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze. A második ötéves terv teljesítésének eredményeként a dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kívánjuk emelni. (Hosszantartó taps.) Ennek megfelelően gondoskodni akarunk arról, hogy bőségesen álljanak rendelkezésre á fogyasztási cikkek, valamint) iparcikkek. Ennek alapján a Szovjetunióhoz hasonlóan az új ötéves tervben mi is rátérünk ás árak leszállítására. (Nggy faps* „Éljen Rákosi.'“ „Éljen Rákosi'.“)

A második ötéves terv megvalósítása azt eredményezi, hogy Magyarország minden téren' messze maga mögött hagyja ai fejlett tőkés országok legtöbbjét* A második ötéves terv sikeres megvalósítása a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat. Ezeknek a nagyszerű célkitűzéseknek támogatására, kérek minden magyar hazafit t E tervek megvalósítására hívom' fel a magyar munkásosztályt és külön azokat, akik példamutatásban, áldozatkészségben mindig élenjártak, Budapest dolgozóit! A május 17-1 választásokon erről a jobb jövőről van szó, erről dönt dolgozó népünk! (Taps.)

Megvannak-e terveink előfeltételei? Igen, megvannak. Megvonj öntudatos, áldozatkész munkás- osztályunk, szorgalmas parasztságunk, művelt értelmiségünk* A magyar föld méhe még alig van megkutatva, megbolygatva és még rengeteg fel nem tárt kincset! rejt magában. Mezőgazdaságunk lehetőségei olyanok, hogy a legegyszerűbb eljárások segítségével is, melyek külön befektetést! vagy hatványozott munkát nerrf igényelnek, ' jelentékenyen meg tudnók emelni hozamát. A lehetőségek tehát megvannak és| meg is valósítjuk őket. Ehhez) többek közt az is kell, hogy kíméletlen harcot folytassunk saját hibáink ellen. Ne tűrjük 4 termelésben a fegyelmezetlenséget, a lógást, a selejtgyártást, a* anyagpazarlást. Legyünk éberei! a népi demokrácia minden területén és lépjünk fel kíméletlenül mindazokkal szemben, akik boldogabb jövőnk építését szabotálják! Terveink egyik biztosítéka, hogy mögöttünk áll — mint a múltban, úg$ a jövőben is — felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, mely támogat bennünket és rendelkezésünkre bocsátja tapasztalatainak! gazdag tárházát. (Nagy taps, „Éljen a Szovjetunió!“) És vezet bennünket e merész célkitűzések végrehajtásában egész fejlődésünk motorja, annyi sikerünk és győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszan- tartó taps. „Hurrá!“, „Éljen «t párt!“ -kiállások.)

Nálunk mindenki a béke megvédésének harcosa, aki jól végzi munkáját

Az ötéves terv megvalósításának van még egy döntő előfeltétele: a béke megőrzése. És ez nemcsak a mi kérdésünk: az egész emberiségé. Már majdnem három éve folyik Koreában a háború. -Bár az Egyesült Államok e hosszú idő alatt katonai és gazdasági erejük javát mozgósították, minden hódítási tervük megtört a hős koreai nép és a kínai önkéntesek bátorságán, önfeláldozó hazaszeretetén. Több mint kétmillió amerikai katona fordult már meg a koreai harctéren, Tízezrével estek el, jelentékeny részük megrokkanva, sebesülten, betegen került vissza Amerikába. Az amerikai anyák reszketve gondolnak arra, hogy férjüket vagy fiaikat a koreai frontra dobják. Emiatt egyre fokozódik, egyre nő az ellenszenv a koreai háborúval szemben, egyre hangosabb a követelés, hogy véget kell vetni ennek a háborúnak. („Békét Koreában!“-kiáltások.)

Az Egyesült Államok szövetségeseinek sorában is egyre nő az

ellenszenv, nemcsak a koreai háború ellen, de a hidegháborúvá! kapcsolatos eszeveszett fegyverkezés és általában a csatlós! sors miatt. Ezért a Szovjetunió következetes békepolitikája, a, sztálini békepolitika egyre inkább meghallgatásra talál világszerte. A Szovjetunió és Kína vezetőinek kezdeményezésére újultak meg a fegyverszüneti tárgyalások Koreában, melyeknek első eredménye, hogy kicserélték a beteg és sebesült hadifoglyokat. A szovjet kormány sorozatos békelépéseire válaszképpen Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, a múlt hó közepén beszédet mondott a nemzetközi helyzetről. A „Pravda”, a Szovjetunió Kommunista Pártjának lapja, április 25-én vezércikkben foglalt állást hozzá. A magyar sajtó leközölte Eisenhower beszédét és! a „Pravda” vezércikkét is.

Eisenhower elnök beszédének van néhány részlete, mely bennünket közelről érint. Az elnök kijelentette, hogy minden ország«