Észak-Magyarország, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
4 v a^í'via*», 1*)53„ május 31. 803 Május 31-től junius 7-ig az alsóíoku pártoktatásban a következő foglalkozások lesznek Alapismereti prop. szeminárium: Sze: Alapismereti tankör szemináriumain: minárium: ,.Pártunk a magyar nép ve- Szeminárium: ,,Pártunk a magyar nép zetője". V.. VI. témából és ünnepélyesen vezetője“ V. témából. Előadás: „Pár. bel ej ezni az oktatási évet. Pol. isk. I., II. évfolyam: Prop, szem.: összefoglaló és záró. Tasjelolf tankör szemináriumain: Sze. minárium: „Pártunk Szervezeti Szabályzata“. X. témából. Előadás: „Pártunk Szervezeti Szabályzata“ XI. téma. 1 tunk a magyar nép vezetője“. VI. témából. Politikai isk. I.. II. évf. szemináriumain: Összefoglaló, -ismétlés Malenkov elvtársnak az SSKP. XIX. Kongresszusán tartott beszámolója alapján, a nemzetközi helyzetről MB. ágit prop. osztály. Rákóczi-ünnepségek megyénkben Junius 14-én a Magyar Történe-1 tár munkatársa. Előadás lesz még lemtudományi Társulat egésznapos Miskolcon Tarcalon Tokajban. A vándorgyűlést rendez. Előadást tar-' Sárospatakon megrendezendő Rákó- tanak: Ózdon Bencéti László a had. czí kiállításon a helyi anyagok mel- xörténetd levéltár munkatársa, öno- lett a Nemzeti Muzeum anyagának dón Szűcs Jenő, az országos levél, j Idevonatkozó részét is bemutatják. * Á n^uqQÍnémeioí'SZQqithid'eq cipészek /ázás munkája. újraéleszti a hitlerista Wehrm 1'A bonn Á „Korea a szabadságért"-l<iállíh3s megtanít mégjobban gyűlölni az imperialistákat Eddig 12 ezren tekintettek meg a kiállítást hábo' MISKOLCON AZ MSZT SZÉKHÁZBAN megrendezett „Korea a szabadságért" című képzőművészeti kiállítás hatalmas érdeklődést vált ki a megye es Miskolc dolgozóinak körében. Eddig közel 12 ezren tekintették meg a koreai jestök remekműveit. Szemben a bejárattal Ja Dzsun Sza: Kim ír Szén elvtársról készített hatalmas olajfestménye vonja magára a belépők figyelmét. Szívbcmarkotó látványt nyújt Riu Sjon Szűk■ .Békés lakosság legyilkolása az ideiglenesen megszült területen“ című olajfestménye. Nap mint nap elborzadva állnak meg az emberek ezelőtt a kép előtt. A hős koreai katonák arcán, akik hozzátartozóik holtteste felett állnak, elszánt gyűlölet tükröződik, Mélységes megvetés tölti el a kiállítás látogatóit is a barbár, gyilkos imperialistákkal szemben. Hajdú Ferenc és Lehóczky Barna csendesen beszélgetnek. Mindkettőjük többgyermekes családapa, s maguk is ismerik a rá Iborzslmait. — Az imperialisták ádáz kegyetlensége, a koreai és kínai önkéntesek elszánt harca még jobb munkára, a béke ügye melleit még szilárdabb kiállásra ösztönöz — mondja Lehóczky Barna, — Én meg — fűzi hozzá Hajdú Ferenc — gyermekeimet olyan igaz hazaszeretetre akarom nevelni, mint amilyenek a koreai katonák. CSU IN Gl U: ,,ÁTKELÉS A HANGÁN FOLYÓN“ és Csőn Szun Jongi „Kovoni partizánok harcban“ című képei tanúságát adják a koreai nép hősiességének, elszántságának, igaz hazaszeretetének. A Szovjetunió és a baráti népi demokráciák szerető támogatása igyekszik elviselhetővé tenni e sokat szenvedett nép helyzetét. A koreai képzőművészek szeretettel foglalkoznak ezzel a témával. Kim Jang Dzsun, a magyar kórház egyik szobáját orlíkíjtctte meg, de készült A !> a szovjet cb csehszlovák egészségügyi dolgozók ntwukájárói is. A KIÁLLÍTÁS ELŐCSARNOKÁBAN kérdőíveket töltenek ki rádolgozok. Ujj Sándor ezeket írta: ,,A gyönyörű festmények nemcsak a koreai népet, de az egész világ valamennyi d, j/gozóját megtanítják gyűlölni az im perialistákat Veszprémi János középiskolás tanulónak — ahogyan írja — nagyon tetszettek a hímzett képek, melyek szé p aprólélcos művészi munkák■ A kiállítót: anyagában valóban gyönyörű hímzésedet látunk, amelyek Sztálin elvtársat, bírni Ír Szén elvtársat és Rákosi elvtársat ábrázolják. Pálmai Gyula vasesztergályos véleménye szerint a magyar képzőművészek sokat tanulhatnak a koreai kiállításból• A NAGYSIKERŰ TÁRLATOT megyénk és Miskolc dolgozói június 1-én, hét jön estig tekinthetik meg. KOMMENTÁR NÉLKÜL A titofasiszta Omladina“ című lap ezévi március 25-én megjelent számában a következőket írja; „A munkanélküliek számának több mint felét a fiatalok teszik ki mintegy 51 százalék a számuk á munkanélküliek között. A munkanélküli vasmunkások 76.2 százaléka 25 éven aluli ifjú. A munka nélkül levő famegmunkálók közt 63 százalék, a texfiL munkások között 53.6 százalék, a bőrösök közt 40.5 százalék, a közlekedési dolgozók közt 47.3 százalék a fiatalok részaránya.“ Köszön ük a ftuiturcsoporiunk Körű iához nyújtott segítségei A bükkszen tlász] ói nemzetiségi szlovák kulturcsoport tagjai 17 községben vendégszerepeltek. A dolgozó parasztok mindenütt szívesen fogad, ták a lelkes kis csoportot, amely színvonalas műsorával szórakoztatta, tanította őket, terjesztette a kultúrát sziovákiakta falvainkban. A kultur. csoport tagjai ezúton fejezik ki ko. szönetüket és hálájukat a megyei tanács oktatási és népművelési osztályának, a Lenin Kohászati Müvek és a DIMAVAG Gépgyár igazgatóságának, az érti esze t s és a , keletborsodi népbolt vállalat vezetőségének, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a csoport 17 napos körútra mehetett. ZSTLINSZKI JÁNOS Bükksz;enMás2!ó klikk Washington parancsara lázasan machtot. mtuwmuiii!iiiitinmuiiiiiinii;nitiiiiii[]|iiiHiiiiiiiiiii:i!iiima:i:;;iiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniiniiiiiiniiii iiiiiiiiiiiMiianiiűiiiiHiioiiiiiiiiiiMiiiiiiiiOiiuiMMiiuiiiiiiiiiiiiiniiiiininiiiiMMimiLiiiinnniiciiiiitiiiiiiiiiiiiniiitiiiiiiiiiiiiMiiMiiiniiiiiiiiHniinonnriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiMHoniHiinuiiiiűiMMncoiMiinMuiHaiiiMuiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiitii'iiiiiiiiiiiHMiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiiiiMíwjm. VILLÁM A Pánin községhez tartozó Szenna-tanyán 18 dolgozó nem tnd eleget tenni tejbeadási kötelezettségének, mivel a tejipari vállalat nem biztosítja a beadott tej elszállítását és az ehhez szükséges kannát. Emiatt 3 hét alatt 2000 liter tejet vontak ki a forgalomból. Ki ezért a felelős? BERTA FERENC Ä francia hivatalos szervek félnek Voltaire-től A „Les Lettres Erangaises" című francia irodalmi és művészeti hetilap vezércikkben foglalkozik Voltaire ifjúkori levelezésének új kiadásával. A kiváló gondolkodó szellemi hagyatékának ápolására alakult társaság annyit sem tudott elérni, hogy ezt a fontos pílja: minden jel művet francianyelvű arra mutat, hogy a jegyzetekkel eliáiva francia miniszterekadják ki — írja a lap. — A hivatalos szervek ugyanis megtagadtak minden anyagi támogatást s így egy angol kiadó angolnyelvü m agyaráza tokkal bocsátotta közre Voltaire fiatalkori levelezését, A lap megállanek nincs nagyon ínyére Voltaire örökségének terjesztése. Drága áron és igen kis példányszámban került kiadásra a mű. De ezen nincs is mit csodálkoznunk, ha meggondoljuk, hogy a közoktatásügyi miniszter nem Iávánatosnak nyilvánította .az iskolás könyvtáruk részére olyan tudományos színvonaléi irodalmi és elméltvi folyóiratok beszerzését, mint az „Esprit“ és az „EuropeM. Az indokoiás úgy hangzott, hagy az említett lapod politikailag és világ" nézetileg nem semlegesek. A dolgozók tüzelő ellátásúról A minisztertanács határozata értei, mében a dolgozók téli tüzelőanyag szükségletüket a TüZÉP.telepeken és a TtiZfiP kiskereskedelmi boltjaiban szerezhetik be készpénzért korlátlan mennyiségben. Azok a dolgozók, akii; a hitelakció keretében az elmúlt tél folyamán nem kapták meg a megrendelt tüze. löt jelentkezzenek a TüZEP vállalat Miskolc, Széchenyi utca 19. sz. I«», dájában. A dolgozók itt uralván* \t kapnak ennek ellenében a hitelakdió során érvényben volt áron június 10-től kezdve készpénzért folyamatosan megkapják a kívánt tüzelőt.. . A dolgozók vállalatuktól kérhetik AS esetleges többletbefizetések vissza)e. ütését. A vállalat ezt a TüKER id- számolási főosztálya révén Intézi el . Csdzmarek Mátyás szerző nevét eddig csak műsoros füzetek egyfeivonatosaiból ismerték művészeti csoportjaink. „A borúi“ című háromfelvonásos vígjátékának miskolci eredeti bemutatója, a darab átütő sikere annál örvende(esebb meglepetés .színházlátogató közönségünk számára és biztosíték arra, hogy színpadi irodalmunk sokat várhat az új magyar vígjáték szerzőjétől. Vígjátékéban látszólagos „kis problémát" vet fel, amelyről azonban hamarosan kiderül, hogy a falu sajátos körülményei között elöntő és bonyolult kérdéssé dagad, az új és a régi harcának sorozatos összeütközését idézi fél. Végül a konfliktusból az új, az egészséges kerül ki győztesen; a falu nagyot lép előre a szocialista fejlődés útján. A borsodi matyó faluba került Virágh István traktorista első pillanatra nem is gondol arra, milyen bonyodalmak adódhatnak abból, ha nem falubeli, még csak nem is szomszéd falubeli, hanem városi legény, az új élet öntudatos harcosa vet szemet egy begyökeresedett „fődes“ család lányára. A „címszereplő", a kedves Bimbó boci mint babonaalany kerül a bonyodalomba, de ólete-halála kérdése, áldozatul essék-e egy babonás rég; lakodalmi szokásnak, vagy sem? — A vígjáték derűs jeleneteinek gazdag forrásává, egyben az új és a régi harc eldöntésének jelképévé válik. Amikor aljas kulákmesterkedés folytán az egész falu azt hiszi már, hogy a Bimbó húsos teknőben alussza örök álmát, a kis boci, mint az új élet győzelmének szó clan hírnöke jelenik meg a színpadon; Bimbó ci — a világosság legyőzte a babonát, az elmaradottságot, a falu népének ellenségét, a kulákotMaga az új élet győzelméért harcoló vőlegény, Virágh István trakterista is abba a tévedésbe esik, hogy harci buzgalmában egy kalap alá vonja a káros babonákhoz és az egészséges népi hagyományokhoz — ez esetben a gyönyörű matyó népviselethez való ragaszkodást. Márpedig a népviselethez ragaszkodik a szépséges menyasszony, Tajti Bori is. A harmadik felvonás szinpompás népviseletben megelevenedő gazdag tardi lakodalmas játéka azt jelzi, hogy ezen a vonalon is győzött az egészséges álláspont. Mert ahogyan azt Tőzsér elvtárs, a gépállomás politikai vezetője mondja: nem a népet kell megfosztani népviseletétől, hanem a kulákot kell kizárni a népviseletből, amelyet a kulák hazug jelmeznek hasznai. A vidám, szinpompás lakodalom — amelyet a fiatalok három napi, vívódásokkal tele csatározás árán értek el, a falu egész dolgozó parasztságának boldog örömünnepévé, a termelőszövetkezet megalakításának nagy napjává válik. ® A fordulatokban gazdag, vidám, életszagú darabnak mindenekelőtt értéke, hogy hiányt Pótol — alapjaiban prózai jellege miatt is — operettszegény színpadi termésünkben. Van benne annyi egészséges és a cselekményből szervesen folyó operett-elem, hogy hatás, szemnek-fülnek kedves művészi élmény dolgában sokkal jobban kielégíti az ilyenre szomjas nézőt, mint egy-egy fordulatszegény, mesterkélt operett. A szerző sokoldalú dramaturgiai, szakmai segítséget ‘foapott a színház kollektívájától darabja kicsiszolásához, «inpadi megér lel ésehez, de ez nem ven le semmit ez alapIimura'im—W WBw. (A Déryné Színház eredeti víg|átékbemutatója) anyag értékéből, a szerző sok előnyös tulajdonságából. Csiz- marek Mátyás nemcsak kívülről nézi, hanem belülről is látja az embereket. Jellemrajzai éppen ezért reálisak, alakjai életalakok. A darabnak sok értéke mellett hiányossága: több olyan beállítása, amely nem jellemző falvaink legtöbbjének mai fejlettségi fokára, mint például a gépállomás dolgozóinak a darab egyes jeleneteiben tükröződő elszigeteltsége a falu lakóitól. Gondoljunk a falvakból kikerült, sok ezer traktoristára, a gépállomásnak a falu javára végzett munkájára, — mindez magában is mély kapcsolatot teremtett már a munkásosztály és a falu dolgozó parasztsága között. Ma már igen kevés faluban olyan nyíltan kihívó, mellét feszengető nagylegény a kulák, mint az a Kispál Jóska, amit egyébként — mondjuk, 1947—49-es évek viszonyaira visszatekintve élethűen jellemez György László. Ma az ilyen pöffeszkedő, nagyhangon kötekedő kulák ifjonc fehér holló falvainkban. Hatásos a pap szemforgató magatartásáról készült szellemes pillanatfelvétel; de hiba, hogy ez a pillanatnyi szerepeltetés a klerikális reakció ügyét rendőri üggyé zsugorítja. A rendőr szerepe általában túlnő a szükséges kereteken és olyan színezetet kap, mintha ő volna a falu egyetlen élő lelkiismerete, s mellette eltörpül a kommunisták harcos szerepe. Vértes Lajos — igen helyesen — halk, nyugodt magatartásával ellensúlyozta a rendőrnek szánt túlértékelt szerepet « A vőlegény, Virágh Pista, a munkásosztály neveltje, nem tud eléggé aktiv hősévé válni a falu új életéért, de még a saját boldogságáért- folytatott harcnak sem. a kis árva Rozika és a Kispál Jóskával bátran „kibabráló“ Jancsi cigányfiú (előbbit Hacser Józsa, az utóbbit Beszterczey Pál alakítja őszinte átéléssel) beszélnek ugyan arról, hogy őket Virágh elvfárs hogyan „erősítette meg" — már mint emberi öntudatukban, — de Virágh Pista önmagát sem tudja eléggé megerősíteni, amikor a nehézségek elől úgy hátrál meg, hogy Borikáját ki akarja szakítani családjából. Szellemes és fölényes, amikor szópárbajt vív Bori csökönyösen maradi, zsarnok nagyanyjával, de fegyvertelennek és passzívnak mutatkozik, amikor kétszer is szemtől- szembe kerül a pöffeszkedő, arcátlan Kispál Jóskával. A szerep sok tekintetben passzív jellegéből eredő fogyatékosságait nem tudta áthidalni Patassy Tibor sem. aki pedig a munka kommunista hőseinek nem egyszer volt már hiteles alakítója. Most is kemény legény, harcos jellem, de a szövegkönyv megköti harcosságát Annál kellemesebben érvényesülnek meleg és igaz emberi érzései. A szép és okos Tajti Bori szerepében Varga Irén a szerelmes leány boldog pillanatait vívódásait, a nehézségek, a. boldogságuk egére torlódó felhők eloszlása felett érzett ujjongó örömét megragadóan fejezte ki. Tajfiék családja jól illeszkednék bele szocializmust építő új világunkba, ha nem uralkodna a famílián özv. Csrj- hainé, Bori csökönyösen maradi nagyanyja, a dölyfös „leides“ asszony, aki kilenc holdjával zsarnokként uralkodik lánya, unokája és veje, Tajti Márton felett. Ha a kommunistákhoz húzó Márton fel meri emelni a hangját, a karddá öregasszonytól nyomban megkapja a leckét; „Nem hallgatás, te summás! Mid van neked itt!" Tajtiné meg két malom -s-» anyja zsarnoksága és Bori boldogságának féltése — közülit őrlődik. Kovács Terms biztos érzékkel formálta meg özv. Csuhainét. Az anyós-uralom alatt nyögő, ellene lázadozó és végül is az anyós eszén túljáró Tajti Márton szerepében Pethes Ferenc a darab legizesebb paraszt alakja. Táj tinóit, aki huszonöt évi házasság után lánya lakodalmán érzi magát először igazán boldognak, Csanády Ila játas*» megkaaő közvetlenséggel. Sárossi Mici alakította a pletykahordozó, álszent-iszákos Lakzis Erzsa élősködő, züllött figuráját, kitűnő komikaü érzékkel. Ha egy-két szinészies túlzástól óvakodik, még reálisabb lesz a figura. A közönség örül. amikor végül ki- seprüzik, de joggal képzelünk el olyan megoldást, hoßy belőle is embert formál az új élet- Az a bizonyos torta- habos jelenet tejesen felesleges, olcsó hatásvadászat ebbe)» a humorgazdag vígjátékban. Az öntudatos haladó parasztság képviselőit Pagonyi János, Prókay István, a gépállomás dolgozóit Pagonyi Nár»- dor, Bakos Lajos, Siménfalvy Lajos, Jámbor Zoltán az ingadozó a szövetkezet ügyének nehezen megnyerhető középe parasztokat Bánhidv József Sárközi Sándor. Fekete Alajos keltették életre úgy, hogy az egyes jellegzetes típusaik egyéni vonásai is érvényesültek. A makacsul maradi „fődes asszonyok" Csuhainéval tartó csoportját Jáki Elli, Somló Mária és Pintér Zsuzsa képviselte. Mulattatóak voltak ádáz bajkeverő, intrikus szerepükben, de végül ők is beadják derekukat a fejlődésnek és Csuhainéval együtt táncolt boszorkánytáncuk már azt jelzi, hogy ők maguk is kicsúfolják előbbi gonoszkodásaikat. Farkas Endre sötét, alattomos kulákfigurája művészi \ jellemábrázolás. m> A darab rendezőjére, Orosz Györgyre, sokrétű feladat hárult már csak azért is, mert helyenkint nagy számú szereplőt, az utolsó jelenetben pedig tömeget kellett mozgatnia. A játék teljes összehangoltsága mellett különösen az utolsó tömegjelenet megrendezése emelkedik ki. A rendezés szerves egységbe hangolta a remek tardi lakodalmas játékot a cselekmény fejleményeivel s így a valóságos élei elevenedik meg a nagy forgatagban, a mozgalmas tömeg- játékban, amelyben sikerrel vesz részt a színház énekkara, táncosai és az MSZT kulf urotthonának táncszakköre. Az életszerűséget fokozza a tömeg között szétszórj gyermekek természetes jövés-menése a zenészek mindig helyén való szerepeltetése, s az eredeti népdalok, amelyeket Lajos Ár- Pád és Volly István gyűjtött. Rimóezy Viola nagyszerű stílusérzékét dicséri az egész lakodalmas iáfék beállítása. A díszletek barátságos meleg tónusai napsütéses, optimista hangulatot fejeznek ki. A tervek kivitelezőié Molnár Sándor jó munkát végzett. Csizmarek Mátvás vígjátéké feltétlenül értékes darabja irodalmunknak és a Déryné Színház együttesének érdeme, hogy azt odaadó munkával, csiszolt formában elsőnek hozta színre. HAJDÚ B£L£
