Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-24 / 96. szám

Élj elmeink szervezője s a Magyar Dolg&sék Párija l MegíeSsa! Marx és Engels müveinek magyar biblfosráfiála A bibliográfia komoly segítségst A Szikra feladta a Magyar Mun- feásmorgalmí Intézet anyaga alap. ján Präger Miklós összeállításában Marx és Engels magyarul megjelent műréinek bibUogTAflAj.lt. jelent majd mindazok számára., alak behatóan tanulmányozzák Blzurx és Engels művelt, FIA TA LÖKI Előre a vasárnapi íémgyüjtési nap sikeréért I szlikséges, hogy fémgyűjtés terén pótoljuk a mnlasztottaKat Most vasárnap egésznapos fém- gyiijíőnap le.z, amelyen minden erä. A fémgyüjtési hőnap megszerve­zésével ifjúságunk nagy és megtisz­telő feladatot kapott a párttól, népi kormányunktól. Becsületbeli köte­lessége minden fiatalnak, hogy szív­vel lélekkel harcoljon, a megbízatás legjobb elvégzéséért, ügy kell te­kintenie est a feladatot, mint első­rendű hazafias köte’ességet, amely­nek teljesítése méltó felkészülést jelent a válaszlápra. Egyet’en pilla­natra sem szabad megfeledkezni fiataljainknak arró’, hogy a fém- gyűjtési terv teljesítése tettekkel való Szavazást jelent a Népfront, a ragyogó jövő mellett. Borsod megye fiata’jai, DISZ szervezetei, az elmúlt napokban be­csülettel harcoltak. Ezt bizonyítja, hogy megyénk az országos ver­senyben. a vasgyiijtésben április 21-ig 102.5 százalékot ért el s ezzel első lett. Ez a siker azonban nem teheti el- bizakodottá a borsodi fiatalokat. Vannak még komoly hiányok a munkában, amiket sürgősen pótolni ke’l. Ilyen hiány, hogy a fémgyűjtésben ptég nagy lemaradás mutatkozik. Ez vészé'yezteti a megye vas gyűjtésben elért országos elsőségét is. Ahhoz, hogy a megtisztelő helyezést meg­szilárdítsuk, az országos elsőséget a versenyben biztosítsuk, feltétlenül vei rajta ke.l lenni, hogy a lemara­dást behozzuk. Azokon a he'yefeen, ahol a DISZ fiatalok még nem indították meg teljes erővel a gyűjtési munkát, ahol lemaradások mutatkoznak az ócskavas gyűjtés terén is, — ott különösen ki kell haszná ni a vasár­napi fémgyüj.é'i nap minden percét. Megyénk fiataljai az ózdi és a bor. sodnádasdi üzemek és a DIMAVAG fiataljaira tekintenek elsősorban most, akik eddigi gyenge munká­jukkal veszélyeztetik a megye első­séget. Ezt a lemaradásukat vasár­nap feltétlenül be kell hozniok, ha valóban megakarják mutatni oda­adó szere‘etüket népi á’lamunk iránt, bizonyságát akarják adni an­nak. hogy méltók a rohamcsapat elmére. Ugyanígy meg kell javítani a ricsei, érdi és az enc'i járás fia­taljainak is a gyűjtési munkát, hogy felzárkózzanak az ó'enjárők mögé. Mindent el kell követniük, hogy segítsék a borsodi fiatalok versenyét, ne veszélyeztessék az or­szágos e’sőséget Legyen a vasárnapi fémgyüjtési nan eredménye a borsodi fiatalok győzelmének újabb szilárd biztosíté­ka, az országos c’sőség záloga... Erősödik a harc as Egyesüli Államokban <i Roseöberg-liá/aspár megmentéséért Ncwyork (ADN) A Bosenborg-íiáaaspár elleni perben tett hamis taauva’loinások újabb bizo­nyítékainak felfedezésével erősödött a harc-az- Egyesült. Államokban a házas­pár megmentéso érdekében. íz. Ethel, és. Julius .Rosenberg tucg- tac;r.’ősére a ajiult országos . bizottság néhány nap alatt újabb húszezer alá­írást gyűjtött az Egyesült A'lamok Legfelső Bíróságához intézendő fellií. vásva. amelyben követelik a perújra­felvételt, A- Rosenberg.házaspár megmentése érdekében Newjtorkbaa április 20-áu tömeggyfi’ést tartanak. Így érveljenek a szerencsi járás népnevelői Meg'úHapodátt as indonéziai holland katonai • ' mkwaió megszüntetéséről Brüsszel JTASZSZ) Dzsakartábau kedden a holland és »/ indonéz kiiVóttség jegyzpkör.’yvot írt alá az indonéziai holland katonai misszió nuigszü elet őséről. A misszió­nak .legkésőbb ez év december 31-ts meg kell izünnic. A misszió azon tag­jai. akik az indonéz haditengerészet fízcihé'yi állományának kiképzését irányítják Szurabaja kikötőjében, a misszió megszüntetése után is Indoné­ziában maradnak. A katonai missziót Hollandia a „függetlenség4* egyik feltételeként erőszakolta rá Indonéziára. A misszió állandóan az Indonéz Köztársaság ér­dekeivel ellentétes tevékenységet foly. tatott Indonézia kormánya- ebben az esztendőben a közvélemény nyomásá­ra határozottan követelte, hogy Hol- lanilia hívja vissza a missziót. íi HJeríHőlis olasz kormány mspeísue a viltsztósi csattanai és vfssra^ése'tei kokkal tiltakoztak a választójogi csalások, érdekeik elárulása ellen. Az állami üze­mek vezetői intézkedéseket tettek a reak­ciós választási rendszer elleni tiltakozó sztrájkban részivé tt dolgozókkal szemben* A ^munkásoknak nem fizették ki tíz napi bérüket, az alkalmazottaktól levonták havi illetményük 40 százalékát. Számos üzem dolgozói, az önkény ellen tiltakozva, sztrájkba léptek. Róma (MTI) Otiszo. izá'ibali a választási előkészüle­tekkel egyidőben ;i kereszténydemokraták megkezdték a váiauztúsi visszaéléseket. Reggio Calabria megyében a választói névjegyzéken 11-376-1,al kevesebb választó szerepeit, mint a tavalyi községi válasz­tások idején,. Ha tekintetbe vesszük a választásra jogosultak számának azóta tör­tént növekedését, körülbelül 20 ezer sza­vazót hagytak ki a listákról, A választói névjegyzékekből kihagyottak — természe­tesen — valamennyien baloldali .pártok tagjai. V kormány már megkezdte a közvéle­mény előkészítését arra, hogy a keresz­ténydemokraták a választások után való­színűleg nyíltan szövetkeznek a szélső­jobboldali pattokkal, hogy így biztosítsák a többséget a szenátusban- Az Aciio Ca- tbelica a katolikus választókat arra nkarja felszólítani, hogy azokban a kerü­letekben, ahol a kereszténydemokraták kisebb csatlóspártjaikkal kötött megálla­podások miatt — nem állítanak jelölteti szavazzanak a monarchists és fasiszta je­löltekre. Ez rávilágít arra ie, hogy a ke­reszténydemokraták kisebb csatlóspártjai­kat feláldozzák a szélső jobboldallal kö­tendő’ szövetség érdekében. A kereszténydemokraták — bogy a vá­lasztásokon többséget szerezzenek — igyekeznek megnyerni a munkásosztály egyrészét. Ennek érdekében az UIL (a jobboldali szociáldemokrata szakszervezet) és .3 CISL (keresztény demokrata szak- szervezet) vezetői megállapodást kötöttek, wi két szakszervezet „akcióegységéről“. Ez a megállapodás nagy felháborodást keltett a szociáldemokrata munkások sorában, mert köztudomású, hogy a CISL szolgai módon engedelmeskedik a kormány utasí­tásainak * tevékeitykedéséveí nein a mun­kások, hanem a kapitalisták érdekeit védi. Az olasz dolgozók több helyen sztráj­1932- A szerencsi cukorgyár kapujában több mint kétezer ember ácsorog. Kopott­ruhájú, megviselt arcú emberek mind. Látszik rajtuk, hogy legtöbbjüknek a napi betevőfalat is hiányzik. A környék munkanélkülijei sereglenek ide: szegény- parasztok, kisiparosok, akad köztük jócs­kán tisztviselő is. Mindannyian munka- lehetőségre, felvételre várnak. ügy 10 óra felé — fölényesen csengő, érces hang hallatszik a gyár kapujában: — A fiataljaiból, a munkát jobban bírókból körülbelül 800 at felveszünk, a többi mehet haza! Ebben az idényben több munkást már nem veszünk fel­Amíg a grófok, bárók, a járás akkori urai kastélyaikban országraszóló mulato­zásokat és lakomákat rendeztek, addig a dolgozók a legnagyobb nyomorral, sokszor az éhhalállal küzdöttek- Senki sem kér­dezte meg azoktól, akik munkalehetőség híján hosszú hónapokon keresztül nyo­masztó bizonytalanságban, a legnagyobb nyomorban éltek, hogy miből biztosítják családjuk számára a mindennapi kenye­ret. Nem volt rózsás azok élete sem, akik munkához jutottak. A 30-as években a szerencsi cukorgyárban a napi munkaidő 12 óra volt. A szakmunkások órabére 16—20 fillér, a segédmunkásoké 10—12 fillér volt. Ebből a keresetből kosztra is úgy-ahogy tellett, más egyébre már nem jutott- Á dolgozók munkaviszonyainak megjavításával senki nem törődött- Az udvaron dolgozóknak esőben, sárban, védőruha, gumicsizma nélkül kellett vil* lázniok a sáros répát. Rendes öltözőhelyi­ségről. fürdőről a dolgozók legfeljebb csak álmodozhattak. rV Gyönyörűszép parkja van a szerencsi cukorgyárnak. Oda munkás a múltban még csak a lábát sem tehette be — ne- hogy puszta jelenlétével is zavarja a ,vezérigazgató úr“ nyugalmát. A UsgntT gyobb pompában kényelemben, fényűző módon éltek, a gyár urai■ A hazai tőkések a külföldi kapitalistákkal együtt éhbér­ért■ dolgoztatták a gyár munkásait­A felszabadulás után gyökeresen meg­változott a gyár dolgosainak élete is. Amilyen mértékben erősödött népi álla­munk, a munkásosztály hatalma, olyan mértékben vált egyre szdhbé, boldogabba a dolgozók élete. Az államosítás után a gyár rohamos fejlődésnek indult. A há­roméves tervben s az öteves terv eddig eltelt időszakiban új, korszerű gépekkel, berendezésekkel bővült, A modern, úsztató-berendezés, ,j gőz- datUh mind-mind o. dolgozók munkáját teszik könnyebbé- A nyers-gyár és a fino­mító üzem modern fürdőberendézést ka­pott a tervtől- Mapköziotthcm, bölcsőde létesült a gyárban dolgozók gyermekei­nél;. Egy dolgozó átlagkeresete 1G09— 1200 forint. A gyár jövedelme már nem a tőkések zsebét duzzasztja, hanem békés építő munkánkat, a dolgozók életének, szebbé, jobbá tételét segíti elő. A szerencsi járás földterületének kozol háromnegyed része a grófok, bárók, föl­desünk, a kulákok kezében volt. Az ezer­holdas nagybirtokok árnyékában több mint 10 ezer olyan porosz:család élt, akiknek talpalatnyi földjük so volt. Ugyanakkor csak Harkányi báró 99 tanyát birtokolt- Sok olyan község van a járásban — mint például Csobaj, Báj stb. -—, ahol a La­kosság 70—80 százaléka a földesurak cselédje volt. Hogyan beszélnek az. egykori cselédek ■a múlt keserveiről, nyomorúságáról, saját életükről ? Lipták István — aki most a csobaji III. típusú „Éberség“ tszcs tagja — a következőket mondja: 32 évig voll am cse­léd gróf Szirmay Ottónál, Annyit kellett dolgomon!, hogy a sok munkában meg­rokkantam. Amikor már annyira beteg lettem, hogy nem bírtam tovább a mun* 1 kát — hiába töltöttem el a grófnál éle­tem nagy részét —, semmi nélkül kül­dött el a tanyáról. Héttagú családommal kereset és kenyér nélkül maradtam. 11 éves Laci fiamat — aki iskolás volt — cselédnek kellett adnom. Amikor én ma­gam is egy kicsit feljavultam, rokkantán is újbél kénytelen voltam cselédnek menni. Sok hosszú telet éltem át csalá­dommal együtt olajos kenyéren és kuko­ricaliszten. — Mindig vártam, hogy sorsom majd csak jobbra fordul. Ezt csak a felszaba­dulás után értem meg- A földosztáskor 11 hold földet kaptam, A tszcs-k alaku­lásakor az elsők között léptem be a ter­melőcsoportba, ahol koromnak és képes­ségemnek megfelelő munkát adtak. Ma boldog ember vagyok. A múltban senki sem kérdezte meg tőlem van-e hízóm és tehenem, — most erről is gondoskodik a csoport. Bárki megnézheti kamrámat, büszkén mondom el, hogy újig bőségesen e’ezendő zsírzóm és lisztem van- A felsza­badulás óta új lakást is építettem. Fiaim is mind jó! keresnek. A napokban oivar. tam a Függetlenségi Népfront választási felhívását. Különösen megragadta figyel­memet a következő mondat: „Alig egy évtizede maroknyi földbirtokos bitorolta a magyar termőföld felét. Ma és mind­örökre a föld azért aki megműveli, a dol­gozó- parasztságé.“ Ezt én igen jól megjegyeztem. Sohasem felejtem el, hogy mit hozott nekem a félj szabadulás: szabadságot, emberhez méltó boldog életet adott. A május 17-i válasz­tásra még jobb munkával, helytállással készülök, erre buzdítom a csoport többi tagjait is. fS Sokan emlékeznek még Csobajon Cső» baji Gyula földbirtokosra, aki botrányos nőügyeiről és arról volt hires, hogy az el­végzett munkát sohasem akarta kifizetni. Ha fizetett, abban se volt köszönet. Cse­lédeinek a munkáért dohos kukoricát adott. Ha valaki szót mert emelni, azt ö maga megpofozta, vagy csendőrrel verette meg. Báj község dolgozó parasztságának is sok keserű emléke maradt a múltból. A község mindenható ura, Patay József kétezerholdas földbirtokos volt. Majdnem az egész falu az ő cselédjeként tengette éle­tét. Intézője, Tudja László embertelenül hajszolta, ütötte-verte a cselédeket. Ma i) élnek még Szepesi Ferenc, Fekete Jó­zsef, Crégény János, akiket megvert, Gégény Jánqs elmondja, hogy egy alka­lommal csupán azé-t verte meg az intéző, mert már messziről nem köszönt neki. A falu öntudatos dolgozói ezekre a n épnyúzőkra csak gyűlölettel és meg­vetéssel'gondol. A rerjét év' őszén' a 'község Icák gyors elvégzésével harcolnak a még szebb> a boldogabb jövőért, Aki ezelőtt tiz évvel járt a faluban, ma nem ismerne rá. Eltűntek a tzabna- tetős cselédhazak. A felszabadulás óta 73 új lakás épült a faluban. De nemcsak Bájon, hanem a szomszédos Csobaj köz­ségben is több mint 70 új lakást épített a népi demokrácia. Sokan ismerik Tokajban Kaszárda György horthysta századost. A népnek ez az elvetemült ellensége nemcsak katonái­val, hanem a szőlőjében dolgozó munká­sokkal is embertelenül bánt. Megtette, hogy a nála dolgozó munkások tarisznya ját megnézte ki mit visz reggelire. Aki tejet vitt és nem szalonnát, azt haza­küldte, mondván, hogy az nem bír eléggé dolgozni- Szüretkor szájkosarat tett a dol­gozók szájára, hogy ne tudjanak szőlőt enni. Nemrégiben lakásán fegyvert és lő­szert találtak Elrejtett ezenkívül még 3 mázsa búzát -— ami legalább 6 esztendős s már zsizsikes — és 9 hl bort. Ugyan akkor 13 hl bor beadásával tartozik az államnak. Ez a példa is arra int minden egyes népnevelőt: a választási agitáció so­rán sem szabad egy pillanatra sem meg­feledkezni az éberségről. A múltban senki sem törődött azzal, hogy a cselédek gyermekei is megtanul­janak rendesen írni, olvasni, számolni Legtöbbjük csak 4—5 elemit, sokan még ennyit sem tudtak elvégezni. A szülőknek el kellett vonniok gyermekeiket az isko­lától. Dolgozni küldték, hogy legalább a saját kosztjukat úgy ahogy megkeres­sék. Kultűrforradalmunk áldásos hatása nagy mértékben érezhető a szerencsi já­rásban is. A felszabadulás óta 35 új tan­teremmel bővült az iskolák száma, 117 nevelővel tanít több a járásban, mint 8- multban. A járás két középiskolát is ka­pott. 14 község kapott népkönyvtárat, 13 kultúrotthont, 11 mozit. Á járás 1953. évi beruházási terve — építkezésekre, kul­turális és egyéb szociális célokra — meg­haladja a 3 millió 200 ezer forintot. 0 Gazdagon állnak az é-vek a szerencsi járás népnevelőinek rendelkezésére. Sok és hosszú újságcikket lehetne írni . arról, hogyan változott meg, hogyan lett szebbé a felszabadulás óta a járás dolgozóinak Hete. A járás pártszervezetei tartsák egyik legfőbb feladatuknak, hogy a népnevelők rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat. Tegyék színvonalasabbá a népnevelő érte­kezleteket, ezen keresztül az agitációt. Következetesen harcoljanak azért, hogy Peking (Uj Kína) Li Csen, a kínai népi önkéntesek poli­tikai osztályának főtitkára cikket irt a „Zsemmnz'űbao“-ban a kínai népi önkén­tesek soraiban lévő nők hősi helytállásá­ról. A kínai népi önkéntesek soraiban lévő .......................................................................................... Valamennyi dolgozó parasztja a Hl. típusa a választási békeversenyben a szép fel- „Béke“ tszcs-be tömörült. A korszerű | ajánlások mellett szép termelési eredrné- nagyüzemi gazdálkodással, a tavaszi műn- i nyék szülessenek. Sup! lapel Mtóhv Európában „ulazpalé“ kópéiról Az angol lapok bőven kommentálják McCarthy Európában utazgató kópéinak londoni látogatását- . McCarthy úgynevezett „ellenőrei“, Cohn és Sino április 21'én jártak Londonban. A „Daily Mirror“ így ír róluk: Ame­rika legfurcsább követe ez. a két szima­toló ifjú, akiket Amerika hivatalos dollár­jai cs a washingtoni külügyminiszter tá­mogatnak. Ezek a veszedelmes tacskók, egyetlen távirattal egész hivatalokat te­hetnek tönkre. Ezek a nagyszájú, szem­telen ifjak, felületes önteltséggel és kér­lelhetetlen könyörtelenséggel amerikai állami hivatalokat terrorizáltak s hírneve­ket tettek tönkre. Mi nem szeretjük 4z ilyen drágalátos kópékat és megvetjük munkájukat. A „Scotsman“ szerint operettbohózatol. kell írni a „két ifjú ke1 eszteslovag'^ európai útjáról, „Ez a két öntelt ifjú a rosszízlést, a hamis eszméket és a korrup­ciót terjeszti“ — írja a lap. A „Daily Herald“ szerint a két véreb szimatolásának az volt az eredménye, hogy nevetségessé tették saját országukat. 3 kfass népi HfsHéiítesels politikai osztályának főtitkára az fiRkéDtssak eídaién Siarco ő nők helytállásáról M őst, hogy kö­zeleg a vá­lasztás, amikor fel­szabadult, szocializ­must építő dolgozó népünk boldog je­lene és még boldo­gabb jövője mellett szavaz, eszembe jut­nak a múlt véres, csendőrszuronyos „választásai“. 1933-ban, február 1-én délután tör­tént. 15 éves vol­tam akkor- Hideg, száraz bónéiknli tél volt, a szél olyan erősen • süvített Szentistván község­ben, mintha min­dent el akarna sö­pörni, Magos János dol­gozó parasztot u községházára hivat" ták a csendőrök. Vallatni, majd üt­legelni kezdték, hogy árulja el, kik a kommunisták a faluban. Nem val­lott, .Gyűlölte az VÉR ES „VÁLASZTÁSOK“ SZEN71S7 VÁ NKÖZSÉGBEN urakat, az egész rendszert. Jó har­cos volt. Amikor fia meg tudta, hogy apját kínozzák, rohant ti községházára. Ahogy belépett, a csendőr éppen is­mét ütésre emelte kardját. A bátor fiú a csendőrre ve­tette magát s meg­markolta a lesújtó kard pengéjét. A csendőr kirántotta a fiú kezéből a kardot, súlyosan megsebezte a fiú kezét. \ faluban per- cek alatt szétfutott a bír. Egyhamar hatalmas tömeg jelent meg a községháza előtt. A dolgozó parasz­tok, még az asszo­nyok is, kaszát, ka­pát vittek maguk kai. A felbőszült tömeg a község­háza ajtajának ro­hant, de a két csendőr idejében magára csukta az ajtót. Altét csend­őr-pribék, Harmati és Bódi, csak lesett •kifelé az ablakon, várta, hogy hara- menpek a dolgozók. Esteledett. A két csendőr lövésre tar­tott puskával kilé­pett az utcára. El­dördültek a fegy­verek. A dolgozók mégsem tágítottak. A két csendőr hát­rálni kezdett a tö­meg előtt. Töltött, szuronyoa puskáju­kat az embereknek szegezve háttal ha­ladtak a postaépü­let felé. Segítség­ért telefonáltak. R övidesen két szakasz csendőr érkezett autóval. Még 1c tem szálltak sr- ko­csiról,— lövöldözni kezdtek. Véres per cek következtek ez­után, a sper.tistváni dolgozó parasztok soha nem felejtik- A csendőrök mint a, vadállatok ron­tottak a dolgozók­ra, 6túmi, vágni kezdték a dolgozó parasztokat, asszo­nyokat, gyermeke­ket egyaránt. Akit megfoghattak, el­hurcolták. ördögh Albertét és Magos Jónást másnap estig kínozták a község­házán. IS -bel» is t-" „válasz­tás“ volt. A szent' ist váci dolgozó pa­rasztok akkor is összefogtak az úri- bitangok ellen, Ró­nai Sándorra sza­vaztak. Amikor Ró­nai elvtárs a vá­lasztási előkészüle­tek során beszedet tartott a község­ben, Szentiványi főszolgabíró és Té­tényi csendőrt iszt- belyettes kiadta a parancsot: fel kall oszlatni a gyűlést- A csendőrök való­sággal aprították az embereket. Anyá­mat is akkor ver­ték meg, puskatus- ?«1 ütötték szegény asszonyt. A Miskolcon megjelent „Felső* inagyarorszűg“ című lap 193S-beu a vá­lasztásokról így írt: „Beérkező jelen­tések saerint 9 vár­megye egész terű létén a legnagyobb rendben, minden zavaró incidens nél­kül folyt le a vá­lasztás.“ C zentistván ma •-z termelőszö­vetkezeti község. A szövetkezeti parasz­tok építik boldog jövőjüket, úgy dol­goznak, hogy soha többé vissza ne jöjjön a véres múlt, a csendőrök, a földbirtokosok és főszolgabírók vi­lága. A ssentistváoi dolgozó parasztok is egyemberként a Magyar Független­ségi Népfrontra szavaznak, harcosan sorakoznak fel a népfron^ zászlaja alá, szavazatukkal és jó munkájukkal segítik megvalósí­tani a népfront programját, építik szocialista hazán- kat­TARI DEZSŐ vattai állami gazdaság nők kétharmadé — írja Li Csert —s egészségügyi munkát végez. A többiek rádiósok, távirúszok, tanítók, színjátszó- és énekcsoportok tagjai, gépíróitok, a kas tonai ellátó szolgálatnál, vagy az újságírás területén dolgoznak. Vannak közöttük húsz éven aluli leányok és többgyermekes anyák, akik Kínában hagyták gyermekei* két. „Az elmúlt több mint két év alatt bátran megálltak helyüket a koreai fron­ton.“ A női önkéntesek hősi helytállásáról írva, Li Csen így folytatja: „A harcoló alakulatokkal együtt meneteltünk 30 fo* kos hidegben, az ellenség bomba- és grú- nátzápora közepette, hátunkon 20—30 font súlyú poggyásszal másztunk meg há­borította hegyeket és keltünk át jég* páncélú tavakon- Mihelyt rendeltetési he­lyünkre értünk, orvosnőink és ápolónőink azonnal munkához láttak* Viharokban és perzselő napsütésben egyforma helytállás­sal szállították és mentették meg az élet­nek sebesüRjeinket és betegeinket. A kínai népi önkéntesek oldalán har­coló nők ír őzül sokan részesültek kitün­tetésben. „Ezek a harcoló nők a kínai népi ön­kéntesekkel és a koreai néppel együtt részesei a koreai háborúban aratott nagy győzelmeinknek“ — fejezi be cikkét a kínai népi önkéntesek politikai osztályá­nak főtitkára­1848 Éta Siöfs! Hétszeresé! e emeltedül a fiats' muiiHímé'&ü'iefe széni a íj 3szors»é"h»n Mint a ,4‘Unltá,« közit a? olui na unkaügyi minis;;'éri un adatai 6&e. rlnt a fiatal nmnfeanélkü'lsfe száma as 1948. évi hárontszázharmincaégyezer. ről 1952-ben hatszázúégyezerre emeL kedett (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents