Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-21 / 93. szám
Dicsőség a szabadság, a béke, a szocializmus vezérlő csillagának, a halhatatlan Sztálinnak ! Becsüljük meg jobban a mezőgazdasági szakembereket! Kovács István elvtárs beszéde az agronómusok. zootechnikusob, állatorvosok megyei értekezletén ■hibáiktól — őszint» hajlandóság van baléi'leaúfeeÓDi népünk nagy építőmua. kájAba.'* Még nem sá&erült teljes egészében fel számolói a régi szakemberekkel szembeni egészségtelen szellemet, még sok helyen érvényesül az ellenség be. folyása, ami éket ver a szakemberek és a fizikai dolgozók között. Ez el' len a párnak következetesen kell harcolnia ÜL Btezögaadaság» «aaksembasrÄk, aS. ronównsok, állatorvosok és aooteóh- sMkusok Miskolcon tartott értekezletén felszólalt Kovács István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára A roe. gyei pártbizottság nevében üdvözölte niegyén& mezőgazdasági szakemberéit, enajii így folytatta: A mezőgazdaságban előttünk álló feladatokkal, a begyűjtéssel, ® mezőgazdaság szocialista átszervezésével nagy mértékben megnövekedett és nö. vekszik hétről hétre a mezőgazda, eig! szakemberek, állatorvosok, agro- siőmusok éa zootechnikosok feladata. Áz Iparban az ötéves terv végrehajtá. sa során megnőtt a műszaki vezetők iveerepe és feladata. Az Iparban mind nagyobb mért ékben felismerik a rD$- szaki veze*5k munkájának fontosságát, ezáltal Javult a fizikai dolgozók, a szakvezetők és a műszaki vezetők viszonya Hasonló mértékben a me- eőgazdaságban is jelentősen nő a szakemberek szerepe és feladata. •— Szakemberek nélkül nem lehet komo- C'yao fellendíteni a mezőgazdaságot, nem lebe* megva’ósfta.nl a meziőgazda- fág szocialista átalakítását. A mező" gazdasági szakembereknek Is úttörő szerepet keli vinniök a falu szocia" lista átalakításában, s mindenben segíti égére keni lewndök a dolgozó parasztságnak. Szükségünk van a mező. gazdasági szakemberek tapasztalataira. mert az 5 segítségükkel tudjak növelni eredményeinket és biztosítani az e’őttünk álló feladatok megoldását ‘Ahhoz, hogy a fám szocialista átaia. kí’áróban kellő ütemben tudjunk ha- eladni, szükséges, hogy jobban megbecsültük a mezőgazdasági szakembereket. TJgy kell megbecsülnünk a mező. gazdasági szakembereket is, mint ezt az iparban teszik. EqvfisftsHk * ré«» és ú| szakemberek munkáját Nem az a feladatunk, bogy ezép frázisokat mondjunk, hanem _ az. hogy nyíltan feltárjuk hibáinkat, ezért meg kell mondanunk, hogy még nagyon távol vagyunk attól, hogy kivívjuk a mezőgazdasági szakemberek számára is azt a tekintélyt; amit kivívtunk az iparban a műszakiaknak. Már vannak kezdeti eredmények, de még.. nem kie’égítőek. mert sok he. 3yen. nem becsülik- meg kellően mezö- srazdasági szakembereinket. Hiányzik még a szakemberek és a dolgozó parasztok kölcsönös megöeosii'ése. énéi. Brill pedig nem lehet megoldani a me_ «őra zda-ságbam előttünk álló fe1 a da„ itokat Szükséges, hogy kifejlődjék a kölcsönös megbecsülés, kialakuljon a szoros együttműködés, bogy megbecsüljék, tiszteljék, szeressék a szakmai vezetőket és a szakmai vezetők szeressék, becsüljék a fizikai dolgozókat Szükség van arra, hogy minden dolgozó paraszt, minden tszcs vezető. állami gazdaság vezető és beosztott dolgozó végrehajtsa az állatorvosok, agronómusok, zootechnikusok utasí. fásait. Még nagyobb «ziikség van erre most. mint a régi időben, mert nagyobb feladatok állnak a mezőgazdaságban a növénytermelés, az állatié, myésztés előtt. Egyesíteni keH a régi és az új szakemberek munkáját, mert csakis egyetértésben és kölcsönös segítéssel érhetnek el jó eredményeket. Súlyos hiba, hogy egyes helyi vezetők, pártós tanácsfunkcionáriusok helytelenül viszonyulnak a régi szakemberekhez, egy sorba veszik őket az ellenséggé]. Kétségtelen hogy régi szakembereink között még vannak ellenségek, akik ellen továbbra is harcolnunk keli, de súlyos hila őket egy kalap alá vénül a becsületes, népi demokráciánkhoz hű és a falu szocialista építését tá_ mogató szakemberekkel. Mi továbbra lis harcolunk az ellenség ellen, de meg keli mondanunk, hogy akik egy kalap alá veszik az ellenséggel a becsületes szakembereket __ még akkor is, ha azelőtt intéző, vagy ispán vőW, ha a múltban a földbirtokos befolyására rosszul is viszonyult a dolgozó parasztokhoz, de s felszabadulás után becsületesen helytállt —, azok az el. lenség malmára hajtják a vizet. Ez nem a mi pártunk politikája, ilyesmit terjeszteni az ellenség érdeke. A mi pártunk a felszabadulástól kezdve hirdeti, hogy azok a műszaki vezetők és mezőgazda«*'« szakemberek, akik becsületesen —o’gáljÉLi a népi demok-áriát, a mi támogatásunkat. Benno vai ez az állásfoglalás a (Népfront választási felhívásában is. .„Államunk, kormányzatunk szigo. rúan és keményen lépett fel és fog ezután is fellépni népünk ellenségeivel, onítő munkánk kártevőivel, a haza Bigget’enségére és szabadságára ’örő idegen tmperia1ls‘ák ügynökeivel szemben, de a megbékélés és a megbocsátás szellemében jár el és fog eljárni mindazokkal szemben, akikben — füg. geilenül trrni-bell tévelygéseiktől és I mszIfaozdasAg) szakemberek tsrmzrű továbhkéozése Elsősorban ap® ken figyelmet szentelni, hogy akik most becsületesen dolgoznak, harcolnak a magasabb terméshozamért, azok érezzék, hogy pártunk és tanácsszervezietünk mögöttük van. segíti és támogatja m_un. kájukat- Mi el akarjuk érni, hogy jobban megbecsüljék mezőgazdasági szakembereinket. A»t akarjuk, hogy nagyobb számban legyenek agronó- musolt, állatorvosok, zootechnikusok, akik őszintén beilleszkednek népünk nagy építő munkájába, nagyobb szám. bau legyenek Koseuth-díjae, munka- érdemrenddel, vagy más elismeréssel kitüntetett mezőgazdasági szakemberek. Célunk, hogy a jő eredményt elérő mezőgazdasági szakemberek neve és fényképe — éppúgy, mint az Ipari szakembereké — bekerüljön az újságba. A párt rajta lesz, hogy kivívjuk Borsod megyéén a merőgaz. dasági szakemberek számára is a megbecsülést, a gzeretetét. Nagyon fontos a szakemberék továbbképzése. Biztosítani kell, hogy szakvezetőink a mezőgazdaságban is elsajátítsák a legfejlettebb technikát, hogy a tudomány legújabb eredményeit tudják felhasználni napi munkájukban. Szükséges, hogy megyénk minden szocialista szektorában megszervezzék a mezőgazdasági szakem. berek tervszerű továbbképzését s ne csak követeljék tőlük a tanulást, de adjanak erre időt is. Rajta leszünk, hogy ez így történjék. A mezőgazdaságban a, legdöntőbb feladat, most a tavaszi munkák be. fejezése, a tennelőszövetl rezetek megerősítése, a terméshozam állandó növelése, a begyűjtés biztosítása és ennek érdekében a választási békeverseny fellendítése. Járás járás sál. község községgel, tszcs tszcs-vel, gépállomás gépállomással, mezőgaz. dasági szakember szakemberrel versenyezzen, Ehhez kérjük a mezőgazdasági szakemberek komoly segítségét. Nem kis mértékben rajtuk múlik az állattenyésztési terv tel jesítése ts, a falu szocialista átszervezéséinek meggyorsítása.. Icuitstthb íorilis végére be keü hozni Szerencs képviselőjelöltet választ b®, a választási békeves^enybai, a szocializmus építéséből, „Tanulmányozzuk és alkalmazzak s kiváló szovim agroiociinikat“ A vita során Karaja Miklós sárospataki főállattenyéisztö is felszólalt. — Nagy munkáit végeztünk, nagy harcot vívtunk — mondotta többek között —, hogy állatállományunkat kis veszteséggel tudjuk áttéte ttetni. Hiba volt, hogy nem beszélgettünk el elégszer a tsz-ek állatgondozóival és az egyénileg dolgozó parasztokkal, ennek súlyos következményei lettek. Nem segítettek eléggé a községi és a járási tanácsok elnökei sem, amit mi, szakemberek, joggal elváltunk tőlük. Mikor körmünkre égett a munka, akikor kapkodtunk s természetesen nem végeztünk töké. letes munkát. Szakmai tudásunkat át kellett volna ültetni a gyakorlatba és elsősorban is azokat keltett volna tanítani, akik mellettünk dolgoznak, segítenek bennünket. A nehézségek leküzdésére tovább kell f oly- tatnunk a harcot, a fej-világosító munkát. Az elmúlt tél minden állat. tenyésztési szakember számára jó lecke volt. Azon leszünk, hogy a jövő télre kellő mennyiségű takarmányt biztosítsunk állatainknak, Dr. Görcs Sándor, a sátoraljaújhelyi járás állatorvosa fedssólalásá.. ban javasolta, hogy a főagronómu- sok és föáldattenyésztök dolgozzanak ki olyan tervet, amelynek megvalósításával a lucernalisztet folyamatosan. tehet biztosítani. ' GromszM János, a mezöcsátl járás főagronómusa kiemelte a helyszíneit tartandó ellenőrzés nagy fontosságát. Kovács elvtárs értékes útmutatásával elevenére tapintott ennek a fontos kérdésnek. Magyart elvtárs is rámutatott a hiányosságokra, ez nagyban elősegíti további munkánkat. Széli Gábor, a megyei tanács ái_ la.ttenyésztési előadója besraélt az eddigi eredményekről, majd a hiányosságokról szólva ezeket mondotta: — Nem volt kellő mértékben kiépítve az egyéni felelősség sem. — Sokszor beszéltünk a körzeti beosztásról, mégis csak akkor valósítottuk meg, amikor már láttuk az át- teleitetés nagy problémáit. Hiba, hogy nem részesülnek kellő megbecsülésben a tsz ekben a szakembe. nek, még nagyobb hiba, hogy a szakemberek jó része maga sincs tisztában az új agrotechnikai módszerekkel, emiatt nem is tudja meg. adni a kellő felvilágosítást, a szaktanácsot. Szükséges, hogy szaktudásunkat tovább fokozzuk s elsősorban is a kiváló szovjet agrotechnikát tanulmányozzuk. Ismertessük a Szombaton este Szerencsen a cukor- gyári, csokoládégyáirl. gépállomás! dolgozók, vasutasok, dolgozó parasz. tok, a tanács, a hivatalok dolgozói zsúfolásig megtöltötték a járási kultúrotthon gyönyörűen feldíszített nagytermét. Mindenki ünnepelt ezen az estén, A kópvLselőjelölő magygyű. lésre megjelent dolgozókat a vasutas zenekar köszöntötte munkásmozgalmi dalokkal. A gyűlést Iekner Irén elvtárs, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd a Függetlenségi Népfront helyi bizottságának elnöke, Viskevics Elemér divtára, járási párttitkár mondott beszédet Ismertette a választás jelentőségét, ötéves tervünk eredményeit, politikai, gazdasági, kulturális sikereinket. Lövey Józsefné, a esofcoládégyár kétszeres gztahänovlsta dolgozója javaslatot tett a képviselőjelöltekre — Szerencs és a járás első képviselőjelöltjének Rákosi Mátyás elvtársat javasolta Javaslatát szűnni nem akaró taps fogadta, a dolgozók felállva, hosszú percekig • ünnepelték népűnk szeretett vezérét. TJttörő gyermekek léptek » színpadra, kérték a dolgozó, kát, szüleiket, hogy az úttörők szeretett édesapját Rákosi elvtársat jelöljék első képviselőjüknek. Lövey Józsefné * továbbiakban Nógrádi Sándor altábornagyot. Berki Mühályné pars szia sszonyt,- Kammel Lajosmét, az MNDSZ megyei titkárát és Iván Istvánt, a megyei tanács elnökét Javasolta képviselőjéig taseSs A cukorgyár! DlSZ-flatalők névé. ben Zavodnyik József lakatos szólalt fel Meghatott szavakkal mondta *i., mennyi mindem köszönhet a fiatal* ság a felszabadulásnak, pártunknak, Rákosi elvtársnak ígéretet tett, hogy a választási békeversenyben még lendületesebben, jobban dolgoznak a tül'te’jesítéséért. Czibere Margit a vasutas DISZ“ fiatalok nevében szólt: — Nagy öröm és megtiszteltetés,; hogy mi, fiatalok is szavazhatunk virágzó jövőnk, a bébe ée a gzoűlaliz. mus szent ügye meliert Boldogok vagyunk, hogy Rákosi elvtársat jelöl' hetjtifc első képviselőnknek. Megfogadjuk, hogy még öntőid a tosabb munkával háláljuk meg Rákosi elvtire szerető gondoskodását. Esze", vélaaso- lünk a háború* gyujtóeatóknak Számos felszólalás után t aagr- gyűlés egyhangú lelkeeedéssej, örömmel fogadta ól * Jelölésekre vonatkozz javaslatot A képviselőielölték óévében Kémmel Lajosné köszönte meg Szerencs dolgozóinak bizalmát, s ígért», hogy minden erejével harcol *. Függeriier- ségi Népfront programjának megváló. SÍ fásáért. A nagygyűlés a késő est! órákban1 ért véget, résztvevői azzal tértek ha^ za. hogy újult erővel folytatják ter vábbi munkiátuka/f, béke tettekkel készülnek méltó módon a május 17 tt választásra. fi Német Demokratikus Köztársaság néni kamaráié elnökségének üzenete az angol alsóházhoz minden leniBredésI 3 tavaszi niuftkáVbrQ, Függetlenségi Népfront választási Kovács István el vtárs a továbbiakban így folytatta: Mezőgazdasági szak emberei n!k fontos feladata, hogy időben és tervszerűen felkészüljenek a növényápolásra, a nyári munkára. Meg kell szüntetnáök a mezőgazdasági munkában tapasztalható kapkodást, terv. szerütlenséget és lazaságokat. Ja. lentösen meg keil erősíteni a munkafegyelmet. Községekben, tszcs-k. ben, állami gazdaságokban időben készüljünk fel az aratásra, cséplés- re és begyűjtésre. Gépállomásainkon már most bontsuk fel a terveket, minden téren biztosítsuk, hogy Borsod megye a mezőgazdasági munkában, a begyűjtésben egyaránt az élenjárók közé kerüljön. Borsodban, az ország legnagyobb ipari megyéjében nagyobb lehetőségek vannak a munka megjavítására, mint más megyében. Igen fontos, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkában vég. re megszüntessük a lemaradást. — Legkésőbb április végére minden lemaradást be keli hozni. Saakembe. reink hónapokra, sőt 1—2 évre előre lássák a feladatokat, 3 a. mezőgazdasági munkához tartozik az is, hogy törődniök ke® a begyűjtéssel is. Ml az oka annak, hogy mezőgazdasági szakembereink nem érteik el eddig megfelelő eredményeket? Elsősorban 1» az, hogy nem bíznak eléggé saját erejükben, nem támaszkodnak eléggé a dolgozó parasztok munkájára, pedig «nélkül komoly eredményt elérni nem tehet. A jó szakember aki bízik a tömegekben — jól rneg is tudja oldani fete adatát. Szükséges, hogy szakemberetek szenvedélyesebben, harcosabban, lelkesebben és lendületesebben dolgozzanak, a párt ée a tanács segítségével a dolgozó tömegekre támaszkodva végezzék fontos munkájukat s * dolgozó parasztokkal közös megbecsülésben jobban vegyék 1 kJ részüket a választás előkészítést- * felhívását, amely tartalmazza a második ötéves tervünk célkitűzéseit, megszabja a mezőgazdasági szakemberek feladatait is. Számes felszólalás hangzott még el. Az agronómusok, állatorvosok és zootechnikusok . vállalásokat tettek május 17-re, a választás tiszteletére, valamennyien megfogadták, hogy ezután jobban segítik a termelőszövetkezeteket, még jobban harcolnak a mezőgazdaság szocialista átépítő séért. Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája elnökségének megbízottai április 11-én átnyújtották Coleman vezérőrnagy, berlini brit parancsnoknak a népi kamara elnökének levelét. Egyúttal tolmácsolták a népi kamara elnökének azt a kérését, hogy Coleman vezérőrnagy juttassa el a levelet az angol alsóház elnökéhez. . __ A népi kamara elnöke kifejezi azt a kérését, hogy az angol alsóház elnöke ismertesse az akóház tagjaival a levél tartalmát és közölje a népi kamara elnökével az alsóháznak e levéllel kapcsolatban elfoglalt álláspontját. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöksége az angol alsóházhoz intézett levelében a Nyugat-Német- országban lévő politikai helyzetre, a bonni kormány háborús készülődésére mutat rá és hangsúlyozza, hogy a bonni kormány a diplomáciai fr“ nyégetések és zsarolások politikáját folytatja Franciaországgal szemben, elszakadási mozgalmat szít Elzász- Lotharingiában és gyarmatokra jelenti be igényétA bonni kormány agresszív keleteurópai tervei — amelyeket az Egyesült Államok bizonyos befolyásos körei támogatnak — azt a nyilvánvaló célt szolgálják, hogy Nyugat-Európa népeit, közöttük az angol népet is, háborús kalandokba sodorják. A fenyegető helyzetre való tekintettel — folytatja « levél — nyomatékosan kijelentjük: Európa tartós békéjének legjoSb biztosítéka az imperializmustól és militariznuistól ténylegesen megszabadított Németország, az olyan Németország, amely nyersanyagellátását ex összes népekkel megteremtendő békés gazdasági kapcsolatok útján trizto- sítja. A keleti országokkal való békés gazdaság? kapcsolatok megtiltásának és megsemmisítésének politikája egyformán árt Nytr* gat-NémetOrszág és Nagy-Britanüia gart dasági életének. A német kérdés megoldásának legjobb és legbiztosabb útját s négy nagyhatalom — Nagy-Britannia, a Szovjetunió, *r Egyesült Államok és Franciaország — értekezletének mielőbbi összehívásában látjuk. A bonni kormány nyilatkozataival ellentétben mi azt a felfogást valljuk* hogy a német népnek nines sürgetőbb érdeke, mint a békeszerződés megkötése és Németország egységének helyreállítása a béke és demokrácia alapján-, A levél befejezésül hangsúlyozza: A német és az angol népet a béke fenntart tásának kölcsönös és mindennél életbe* vágóbb érdeke kapcsolja össze. A bonni ért párizsi szerződések merőben szembehelyezkednek ezzel a kölcsönös érdekkel. Ezért kifejezzük azt a reményünket, hogy az angol alsóház képviselői egyek lesznek velünk abban a kívánságban, hogy a népek lépjenek a kölcsönös megértés békés útjára és hogy az angol alsóház képviselői a cél elérésére a négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívását követelik, (MTI) Ezért szavaz a IS ép frontra Kuru András, egykori cseléd amikor vissiaaon dolok gyermekkoromra, ökölbeszorul kezem. Most látóin csak igazán a felmérhetetlen különbséget az akkori nyomorúságos és mai szép életem között. Ha visszagondolok, ez jut eszembe: ember voltara-e én akkor? Nem! Az urak. kulákok rabszolgája, — ők pedig a cselédet sohasem vették emberszámba. Szüleim községi pásztorok voltak. Aki nem ismeri a pásztorok, a cselédek múltbeli eletet, el sem tudia képzelni, hogyan éltek, nyomorogtak, éheztek, fáztak a falu számkivetettjei. Mint a szilaj pásztorok, egész életüket a mezőn, a jószág mellett töltötték- A szilaj pásztoroknak azonban jó bundája volt. sohasem fáztak, de mi csak vászonruhában vészeltük át a telet. Apám kevés járandóságot kapott, ami aiig-alig csillapította éhségünket. Megnősültem. Még nehezebb lett a2 életem. Nekem is annyim volt, mint a többi szegénynek, — a sok gyermek- Éheztek, rongyosak voltak. Két-hárotn gyerekünknek, ha egy cipője volt, . • Nem egyszer dühöngtem, bánkódtam át álmatlan az éjszakát, amikor éheztek a szegény apróságok és még kenyeret sem adhattam nekik. Kinek is nanaszkorihűett j Mar overme'^oramban apám mellé kerültem bojtárnak. A csorda-nyájjal éjjel-nappal jártuk a mezőt- Életünk el volt zárva az emberektől. De ki is állt szóba a szegény, rongyos csordással? Csak a magunkfajta ember Újságot, könyvet soha nem láttunk. A rádiót is csak hír bői ismertem, csak ak|cor hallottam hangját, ha elhaladtam a kulák, vagy a pap ablaka alatt. Azután katona lettem ... A kulák fis nem katonáskodott, pénzzel megváltotta magát Minden terh- * a szegény embernek kellett viselnie, még életét is áldoz- ala az „urak“ hátaiéiért„ a szegény ein bér? Ha szólni mertem, még a lakásból is kiraktak a szabad ég alá- Egyszer, amikor már nem bírtuk az éhezést, felkerestem a község jegyzőjét. Alig, hogy hozzákezdtem panaszomhoz, kérésemhez, orditani kezdett: „Takarodj innen, vagy csendőrkézre adlak .. .1“ Feleségem már az ötödik gyermeket szülte. Ä szegény sápadt asszony csak sírt, borzalmas körülmények között nevelte a gyermekeket. Családi pótlékról szó sem volt akkor. így éltünk, ha ugyan ez életnek volt mondható, így tengettük magunkat. Nem is tudom leírni akkori borzalmas szenvedéseinket. Ha az egyik községből elbocsátottak, a másikba költözködtünk, legtöbbször télvíz idején. A gyermekek cipő, ruha nélkül dideregtek a szekéren s én csak azzal vigasztalhattam őket, högv „ne sírjatok, már nem messze megyünk“. f ígjsj-hon I Abod községben ért a —-------------! jelszabadulás- Olyan volt ez a nap. mint amikor az ember a sötétből a fénybe lép. Boldognak, szabadnak, embernek éreztem végre magam, ■ 1949-ben megalakult a királykúti állami guzdaság. Egyik barátom — akivel együtt cselédcskedtem — hívott, hogy menjek az állami gazdaságba dolgozni- Amikor ezt a kulákok meghallották, így, beszéltek nekem: „Hová akarsz menni, — kommunisták közé? hisz azok gyilkosok ..Én meg így válaszoltam nekik: ,£n is kommunista vagyok! Ti vagytok a gyilkosok 1 Gazemberek .. ■*' már szép tiszta lakást kaptam az állami gazda1950-*en ságban. El sem tudom mondani, menynyire megváltozott az életünk. Gyermekeim ma jó ruhában, cipőben járnak iskolába, családi pótlékot is lápunk. A gazdaságban könyvtár, villany. Szép keresetem van, A kultúra minden áldását biztosítják nekünk. Újságot olvasok> rádiót hallgatok és szemináriumon képezem magam. Jé munkám után megbecsült ember lettem, tagja vagyok aj Magyar Dolgozók Pártjának- 1952-bes% 14 napig üdültem Bolatonlellén. n^^sácunlTbpn vs nagy harc folyik most a bö termésért. Én is, családom is jó munkával háláljuk meg a Szovjetuniónak, pá-tunknak és Rákosi elvtársnak azt a sok szépet és jót. amit adott nekünk, az egykori cselédeknek. Most még jobb munkával készülök a május 17-i választásra, a gazdaság többi dolgozójával egvüit megmutatjuk a háborús gyujtögatóknah, hogy egységesen sorakozunk fel pártunk, a béke és a szocializmus ügye mellett, KURU ANDRIS Abcdkzrálykűt
