Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-19 / 92. szám
VieeÉmep, 1983. április 1». ESZAKMAGYARORSZAG BilHMIRinMHnnHBS Számolja fel a fervszerűHenségef-, a kapkodást, irányítsa jobban a tavaszi kény ér csatát a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Megyénk az elmúlt esztendőben a tavaszi szántásban, vetéscen, majd később a nyári munkákban Országosan az elsők között haladt. Az lett volna szükséges, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a jó tapasztalatok birtokában előrelátóan, tervszerűen szervezze meg az idén a földeken folyó nagy tavaszi csatát, értékes segítséget nyújtson a járási és községi tanácsoknak a tavalyi sikerek fokozásához. Az elmúlt évi aszály után ez évben feltétlenül bő termést kell betakarítanunk, ez a követelmény még nagyobb feladatok elé állítja a tanács mezőgazdasági osztályát. Az idei munka tapasztalatai arra mutatnak, hagy a mezőgazdasági osztály nem. tadott teljes egészében megbirkózni ezekkel a meg- nővetodett feladatokkal. A mező- esáti, szikszói, mezőkövesdi íjérás- banAjó ütemben haladt a vetés, nerrvmondható el ez azonban megyénk többi járásáról. A járási tanácsok zöme nem készült kellő gondossággal, körültekintéssel a tavaszi munka megkezdésére, mégpedig elsősorban amiatt, mert a megyei tanács mezőgazdasági osztálya sem tett meg mindent a minisztertanács határozata legjobb végrehajtásának biztosítására. A legnagyobb hiba, hogy nagymérvű bürokrácia lett úrrá az osztály munkájában. Amikor érdeklődtünk, hogyan halad a vetés a megyében, sokszor kaptunk ilyen válaszokat: „A vetés meggyorsítására már kiküldtük a leveleket...“ „Már lebeszéltük telefonon ...“, stb. Természetesen most is bebizonyosodott, hogy papírokkal, rendelkezések gyártásával nem lehet eredményesen irányítani a munkát, nem lehet mozgósítani. Megyénk sok helyén a minisztertanács határozatában megszabott határidő után került a földbe a tavaszbúza, árpa, zab; a szántást, sem fejeztük be mindenütt; még mindig varrnak olyan községek, amelyeknek határában nem vetették el a napraforgót és a cukorrépát; megyénk lemaradt a . kukorica és a burgonya ültetésével ife, — szégyenszemre az utolsók közűit kullogunk az országos Versenyt bán. A lémaradás, a késés már a megyei tanács mezőgazdasági osztályán kezdődött.' A vetésterveket csak napokkal később küldték ki, mint amikor kellett volna, — a járásoknál és a községeknél a késés tovább növekedett. A cserevetőmagok helytelen elosztása az ellenőrzésnek csaknem teljes hiánya tovább fokozta lemaradásunkat Legfőbb ideje lett volna ekkor, hogy a mezőgazdasági osztály változtasson munkamódszerén, a helyszínen nyújtson segítséget a problémák megoldásához, a hibák kijavításához. Ehelyett a bürokrácia, a kapkodás még erősbödött. Elhamarkodott, sok esetben egymással ellentétes utasításokat adott ki a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak, szaporán ■ követték egymást a távmondatok, a telefonon közölt instrukciók, viszont, nem ellenőrizték, mi történik az intézkedésekkel, nem segítették a helyszínen konkrétan a tanácsokat a feladatok megvalósításában. Amikor a mezőgazdasági osztály egy-egy dolgozója felkereste a tanácsot, „segítségnyújtása“ abban merült ki, hogy „elvi útmutatásokat“, „szemponto- ■ bat“ adott. A mezőgazdasági osztályon ez. ideig nem sikerült megteremtem a kollektiv munkát. Az osztálynak 8 csoportja van, ezek mindegyike — különösképen a földbirtokrendező csoport — valósággal „begubózik“ saját reszortfeladatainak intézésébe. Ha valamelyik csoport dolgozója vidéken tartózkodik, még csak nem is érdeklődik egyéb problémák iránt. Nem egyedülálló példa a következő: amikor Vas László növényvédelmi előadó visszaérkezett az egyik járásból, az állattenyésztési csoport dolgozója megkérdezte tőle: mi a helyzet ott az állatok áttelel- tetésével, — Vas László semmit sem tudott erről mondani. Nemcsak az osztály csoportjai között hiányzik az együttműködés, de még egy-egy osztályon belül is élesen kiütközik a szemellenzős re- ezortmunka. A növénytermelési csoport egyetlenegy dolgozója foglalkozott annakidején a vetés kérdésével, a vetőmag biztosításával. Egy ember — érthető — nem végezhetett jól ekkora munkát, — a megyei tanács elnöksége a mezőgazdasági osztály más csoportjaiból és a tanács más osztályairól osztott be dolgozókat a vetés ellenőrzésére, a vetőmagellátás biztosítására, viszont a növénytermelési csoport többi dolgozója továbbra is elmerült reszortfeladatainak ellátásában. Mi egyik főoka annak, hogy az osztályon belül ennyire reszortjel- legű lett a munka? Az egyes csoportok heti megbeszélésein a többi csoporttól egyetlen dolgozó sem vesz részt, nem is ismeri, hogy miben segíthetne vidéki útja alkalmával, milyen problémák vannak az illető munkaterületen. Még nagyobb hiba, hogy az osztályvezetők sem látogatják a csoportértekezleteket, nem számoltatják be időközönkint a csoportvezetőket végzett munkájukról. Emiatt nem ismerik a csoportok belső életét, problémáit, munkájának hibáit, hiányosságait, nem is vezethetnek, segíthetnek konkréten. További következménye ennek, hogy az osztály vezetői maguk sem elég tájékozottak az egyes munkák előrehaladásáról. Ha a felsőbb szervek adatokat, tájékoztatást kémek tőlük, az előadók megkérdezése nélkül nem tudják megadni a kívánt felvilágosítást. A mezőgazdasági osztály nem működik együtt a tanács többi osztályaival, holott például a begyűjtési és a népművelési osztállyal a szoros kooperáció igen sok segítséget jelentene. Növelte a tervszerütlenséget, a kapkodást, hogy a megyei tanács elnöksége számos esetben az osztály vezetőinek megkerülésével adott feladatokat az osztály egyes dolgozóinak. A napokban például a gépcsoport agronómusait az elnökség beosztotta a határszemlékhez, a csoportvezetőkkel azonban csak utólag közölte. Megtörténik, hogy sem az osztály vezetői, de még a csoport vezetője sem tudja, hol tartózkodik a csoport valamelyik dolgozója, csak utólag értesülnek arról, hogy az elnökségtől kapott megbízatását intézte. Ez is előidézője annak, hogy csaknem rendszeresen „felborul“ a heti munkaterv végrehajtása. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy az ismertetett körülmények között teljesen eimosóiiik a személyes felelősség. Egy-egy súlyoísabb hiba elkövetésének — nincs gazdája. Például az el. múlt ősszel többezer holddal kevesebbet vetettele be gabonafélékkel, mint, amennyi a tervben szerepelt. Senkit sem tudtak felelősségre vonni a mulasztás miatt. Ebből a súlyos hibából sem tanult azonban a mező- gazdasági osztály. Ezév tavaszán a putnoki és a szerencsi járásban jóval kevesebbet vetettek el, mint amennyit kellett volna, — a mulasz. tást nem a mezőgazdasági osztály vezetői, hanem a felsőbb szervek vették észre. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának elsőrendű feladata, hogy biztosítsa a pánt, és kormány határozatainak legjobb végrehajtását. Amikor azonban a munkakörükhöz nem tartozó feladatokkal bízták meg más osztályok, csoportok dolgozóit — amilyen volt például a vetés ellenőrzése —, nem is várhat, ták tőlük, hogy részletesen ismerjék a minisztertanács ezzel kapcsolatos határozatait, eleve számolniok lehetett és kellett volna azzal, hogy ezek a dolgozók legjobb szándékuk mellett sem adhatnak hatásos segítséget, támogatást a felkeresett tanácsoknak. Megállapítható azonban az is, hogy még a mezőgazdasági osztály egyes dolgozói sem ismerik a munkájukra közvetienü. vonatkozó kormanrtiatarozatoüai. Ez volt tapasztalható például Czir- bész József munkájában. Nem biztosítják, hogy egyes dolgozók a képességüknek, képzettségüknek legjobban megfelelő feladatok megoldását intézzék. . A legtöbb szakembert huzamos időn át az íróasztalhoz köti a sok jelentés megírása, az akták intézése. A helytelen intézkedés jellemző példája, hogy Vasvári Lászlót, a gépcsoport főmechanikusát a tanács elnöksége arra utasította, hogy a kukorica négyzetes vetéséhez szükséges ültetőpuskákat — motorkerékpárral hordja az állomásra ... A megyei tanács elnöksége kevés gondot fordít a mezőgazdasági osztály dolgozói egyéni problémáinak megoldására. Poczok Barnát, a gépcsoport főagronómusát más megyéből helyezték ide. hiába kérte többször is, — még mindig nincs lakása Miskolcon. Este 12 óra körül ér haza és reggel 4 órakor már újból indulnia kell. A földművelésügyi minisztérium egyes főosztályainak munkájában megállapítható hiányosságok is előidézték a felsorolt hibákat. Az ősz folyamán a mezőgazdasági osztály addigi vezetője kétéves iskolára i„ent, ugyanakkor történt, hogy az osztály több fontos csoportjának ve. zetőjét leváltották. A helyükbe került új vezetők szakmailag nem voltak megfelelően képzettek, munkaterületüket sem ismerték kielégítően, emiatt több hibát követtek el. Az osztály munkaterv szerint végzendő munkáját elég gyakran megzavarja, hogy a rninisztériutn egyes főosztá. Ívűiről 2—3 távmondatot is kapnak és 48 órán belül jelentést kell küldeniük a távmondatban közölt, intézkedés végrehajtásáról. Nem egyszer előfordul, hogy az osztály egyes csoportjainak 2—3 dolgozója egy. ugyanazon napon Budapesten van értekezleten, a gépjavítások idején például egy hét alatt a géoesooort 7 r'aigozéja vett részt budapesti értekezleten, A járási és községi tanácselnököknek naplókban tartott értekezletén számos felszólaló jelentette be, hogy a községek dolgozói a választási békeversenyhez csatlakozva értékes felajánlásokat tettek a soronlévő mezőgazdasági munkák határidő előtti és gondos elvégzésére. Orosz Sándor elvtársnak — aki nemrégiben lett a mezőgazdasági osztály vezetője — és Urban esek Mihály elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének — aki megbízatást kapott, hogy állandóan segítse az osztály munkáját — igen fontos feladata, hogy az osztály munkájában tapasztalt hibákat a leggyorsabban ki. javítsák. Az osztály adjon az eddiginél jóval nagyobb segítséget a vállalások végrehajtásához, ügy irányítsa, szervezze, segítse a munkát, hogy feltétlenül kiköszörüljék a csorbát, megyénk a mezőgazdasági feladatok megoldásában is az élenjárók között legyen az országos versenyben. Április 20-ra be heil fejezni a tavaszi fiatárszemléket A földműeeléHÜgyi minltztérium közleménye Zala és Győr megye után Veszprém és Szabolcs megye szemlebizottságai is befejezték a tavaszi határszemléket. Az április 20-i határidőre mindenütt biztosítani keil a szemlók befejezését. A szemle óta országszerte meggyorsult a vetés üteme. Cigánd községben például a szemle után mintegy ötszáz hóidat müveitek meg. Á járások sorrendje a tavaszi szántás-vetési csatában A legutóbbi értékelés szerint a járások sorrendje a szántásban, az árpa, a zab, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó és a kukorica vetésében a következő: 8. Mezőkövesdi járás 9. Edelényi járás 10. Miskolci járás 11. Szerencsi járás 12. Abanjszántói járás 13. Putnoki párás *&■ ««* Ü^T r-— SÜL 1. Sátoraljaújhelyi járás 2. Mezőcsáti járás 3. Ricsei járás 4. Encsi járás 5. Szikszói járás 6- Sárospataki járás 7. Ózdi járás GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÓI! Lelkiismeretes, jó munkával késsüljetek a soronlévő feladatok jó végrehajtására ! A felszabadulási héten megyénk gépállomásainak dolgozói szép eredményieket értek ed. Munkájukkal bizonyították be pártunk, dolgozó népünk és a Szovjetunió iránti szerető- tűket. Április 4. tiszteletére a szántás-vetés üteme minden gépállomás son fokozódott. Különösen kimagasló eredményeket ért el a hejöpapi gépállomáson if j. Balogh Sándor, — napi 4.1 normál hold helyett 7.5 normál holdat teljesített. Eddig átlagosan több mint 242 normái holdat szántott fel. Jól dolgozott a putnoki gépállomáson Forrós Pál, aki J.5 normái holdat teljesített naponta. A szendrői gépállomáson Ferenczi Gyula jár az élen, akinek műszak normája 3.6 és ezzel szemben 5.1 normál holdat teljesített naponta. Igen sok traktoristát sorolhatnánk, akik becsületes jó munkával fejezték ki hálájukat. pártunknak. Április' 4_re 3()4 traktoros teljesítette túl tavaszi kampánytervét. -Megyénk női traktoristái sem maradtak el a férfiak mögött. Fáradtságot nem ismerve harcoltak a magasabb eredmények eléréséért. A mezönyárádd gépállomásán Búza Ilona tavasai tervét 140 százalékra teljesítette. Hasonlóan jól dolgoznak az emödi és vil- mányi női traktoristák is. Kimagasló eredményt értek el a felszabadulási héten a brigádok is. Az alsó- zsolcai gépállomáson Polgári János brigádja vállalta, hogy április 4-ig 400 holdat szánt fel. Vállalását 412 holdra teljesítette. A gépállomások közötti verseny egyre élénkült. Fejfej mellett haladtak az emödi. szerencsi. csobádi és mezőkövesdi gépállomások. A mezőkövesdi gépállomás minden egyes gépe április 4 ig 1S7 normál holdat szántott fel. Az Űicsanálosi gépállomás gépenkint 176 noiználholdat teljesített. Egyes gépállomásokon azonban még sok a hiányosság, megalkuvás, nemtörődömség tapasztalható. A múlt évben például a szendrői gépállomás élüzem volt. A legtöbb szta_ hánóvista, élenjáró dolgozó innen került ki. Most az utolsók között van. Elsősorban azért, mert a tavaszi munka előkészületeinél a gépállomás pártszervezete és vezetősége ellianyagolta a politikai felvilágosító munkát. Nem építették ki a népnevelő hálózatot, az elért eredmények elbizakodottságot szültek és a versenyértékelést is csalt papírmunkának tartották. Nem mozgósították a kommunistákat, a DISZ tagokat a feladatok jő megoldására. Szervezetlenség, kapkodás lett úrrá, ez az oka lemaradásuknak Hasonló a helyzet az ózdi gépállomáson is. Szentsimon községben Nágy József a gépállomás traktorosa nappal a géipe mellett aludt, nem dolgozott. Arra hivatkozott, hogy nincs üzemanyagja, amint kiderült, a tank tele volt üzemanyaggal, emellett 3 hordó gázolaj is voit a brigádszálláson. Legfontosabb feladatunk, most, hogy az előttünk álló nagy csatára, a ny ári, munkák, az aratásra, a cséplésro időben felkészüljünk. Harcoljanak a gépállomások dolgozói az élenjáró módszerek bevezetéséért, a gépi é3 az agrotechnikai módszerek széleskörű elterjesztéséért. Döntő feladat, hogy az erő- és munkagépeket, cséplő, az arató, a fűkaszáló-gépeket, kombájnokat idejében, a legjobban minőségi munkával javítsák ki. Különös gondot kel! fordítani a sormüvelő kultivátoroit és a lókapák összekapcsolására, kijavítására. Az időben való minőségi javítást gépállomásaink jól megszervezett javító brigádokkal, a tervek egyénekre való felbontásával, a választás tiszteletére tett felajánlások sikeres teljesítésével biztosíthatják. Nagy feladatot ró a növényápolás, a nyári munkákra való jó felkészülés a gépállomások agronómusaira. Mozgósítsanak az őszi vetések fogasolásának, hangerezésének, műtrágyázásának gyors befejezésére. Hassanak oda, hogy az őszi és tavaszi vetésekről a csutkát, töreket mielőbb letakarítsák. A kapások vetésénél nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a sorközi művelést —- keresztben és hosszában egyaránt alkalmaz* zák. Már elő kell készíteni a cséplő* gépek rajonirozási tervét. Fordítsa* nak gondot az őszi és tavaszi vetések acatolására, a gyomirtásra, a rétek, legelők fogasolására. Gépállomásaink az előttük álló feladatokat csak úgy tudják megöl* dani eredményesen, ha szoros kapcsolatot tartanak a termelőszövetke* Betekkel, ha a szerződésekben meghatározott tennivalókat a legjobb minőségben, időben jól végrehajtják. Ezeket részletesen beszéljék meg a gépállomási tanácsüléseken. A tanácsülésekre hívják meg a tsz. agio* nómusain kívül a brigád vezetőket is. Termelőszövetkezeteink pedig :i jő együttműködés érdekében időben biztosítsák a traktorosoknak a brigádszállást. ne tűrjék, hogy n traktoristák ne megfelelő helyen pihenjenek. A járási és községi tanácsok adja. nak meg minden segítséget ahhoz, hogy a gépállomás traktorosai eredményes munkát tudjanak végezni a növényápolás, majd később az ara- tás-cséplés idején. Gépállomások dolgozói, jó munká. val bizonyítsa,tok be, hogy a válasz* tásra helytállással, áldozatkészséggel* több és jobb munkával készültök. FODOtt BALAZS megyei tanács gépállomás igazgatóság pol. oszt. vezÉrdemes tsz-traktoristának lenni A finkei Kossuth termelőszövetkezet tagjai még a télen négy dolgozótársukat küldték az edelényi gépállomásra, hogy megtanulják a traktoros mesterségen Szomolva János, Urbán István, Gáspár István és Nagy Károly jó traktorosok lettek, olyan munkát végeztek a tsz föld- jein, hogy azt az egész környék megdicsérte. A jó munkának megvolt a gyüinölcse is. Nagy Károly például március* ban 1050 forint készpénzt kapott és 91 munkaegységet szerzett. Hasonlóan szép volt a keresete a tsz többi traktorosának is. Az elért eredmények beigazolták, hogy érdemes tanulni, érdemes tsz traktoristának lenni. MOLNÁR ISTVÁN Megyei mezőgazdasági kiállítás Miskolcon A megyei tanács mezőgazdasági osztályának felhívása Miskolcon ebben az esztendőben is megrendezik a megyei mezőgazdasági kiállítást. A szeptemberben rendezendő kiállításnak vissza kell tükröznie azokat az eredményeket, amelyeket megyénk a mezőgazdaságban elért. Ennek előfeltétele, hogy termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és egyénileg dolgozó paraszt" jaink fokozottabb mértékben alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnikai és zoo- technikai módszereket. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban, de az egyénileg dolgozó parasztok között is nemes vetélkedésnek kel] folynia a választási békeverseny keretein belül. A megyei mezőgazdasági kiállításon azok az állami gazdaságok, kutató-, kísérleti és tangazdaságok termelőszövetkezetek, gépállomások és egyénileg dolgozó parasztok vehetnek részt, akik termelési tervüket maradéktalanul teljesítik és beadási kötelezettségüknek idejében, hiánytalanul tesznek eleget, ezen kívül a leg4 jobb eredményt érik el az állattenyésztési* ben. A pártszervezetek, a tanácsok éa a tömegszervezetek aktívái szívós népnevelő munkával mozgósítsák a megye dolgozó parasztságát a tavaszi munkák sikeres elvégzésére, az állattenyésztési tervek ma* radék tálán teljesítésére Már most ismert tessék a megyei mezőgazdasági Kiállítás politikai gazdasági és kulturális jelentőségét. Kezdődjön meg a verseny azért, hogy a kiállításon minél több szocialista szektor és egyéni dolgozó paraszt vehessen résztfl szoviet agrotechnikai módszerek alkalmazásával szén eredményeket ér el a boldogkövánliai Vörös Csillag tsz 1950-ben alakult a boldogkőváraljai „Vörös csillag“ termelőszövetkezeti csoport. Ma már 26 tág gazdálkodik 141 hold szántóterületen. A csoportnak 16 szarvasmarhája, 9 lova, 108 sertése, és 5te juha van. Az elmúlt évben 50 férőhelyes szarvasmarhaistállót építettek. Felépült két 300 férőhelyes juhákol, két sertésfiaz- tató, egy 100 férőhelyes sertésszabadszál- Jás, egy 100 férőhelyes sertéshizlaló és egy 300 férőhelyes baromfiól, A csoport dolgozói bátran alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnikai módszereket. Ennek meg is van az eredménye: magasabb terméshozamot érnek el. A ätruad isnnkákban is élenjártak. A kalászosokat határidő előtt vetették el. Aa árpát öt hgldon vetették keresztsorosan Három hold napraforgót és tíz hold kukoricát is keresztsorosan vetnek. A burgonya és cukorrépa ültetését március 31-re befejezték. Az őszi kalászosokból 25 holdat fejtrágyáztak. A csoport dolgozói vasámaponkint is a határban voltak. Élenjárt a munkában Gulyás Ferenc, Tóth József, Bodnár Vince, Orosz Jánosné, Vavrek Andrásné és Fider Józsefné. A csoport dolgozói lelkesen csatlakoztak a választási békeversenyhez, értékes felajánlásokat tettek. JUHÁSZ JÁNOS
