Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-14 / 87. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAfi r A mezőgazdasági munka« a begyűjtés nagy eredményeivel készüljünk az országgyűlési választásra! AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA iä. evioiyam 87. szám Ara 50 filler ____________________________Miskolc. 1953 április 14. kedd Tettekkel szavazzuuk a béke, niuuka, jólét és teíemelkedés programjára MINDEN MAGYAR DOLGOZÓT bol­dog büszkeség, lelkesedés tölt el, amikor a Magyar Függetlenségi Népfront válasz­tási felhívását olvassa. A választási fel­hívásról beszél ma minden ember széles e hazában, ettől visszhangzik az egész ország. Mindaz, amit a választási felhívás ma" gábafogl&l, még világosabbá teszi népünk minden dolgozója, ifjak, felnőttek, férfiak, nők előtt, hogy a felszabadító Szovjetunió segítségével, a Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elvtárs vezetésével győzelmesen vív­juk az új ország, a szocialista haza épí­téséért folyó harcot. Ezeket a sikereket a szilárd, megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségnek, a népi-nemzeti egység meg­teremtésének köszönhetjük: -— a munká­sok, a dolgozó parasztok és az értelmisé­giek testvéri egységbe forrva építik még boldogabb jövőjüket. A magyar történe­lemben páratlanul áilc hatalmasértékü tények bizonyítják, hogy helyes az a po­litika. amelyet pártunk és Rákosi elvtárs irányításéval a munkásosztály vezetésével kormányunk folytat. Ennek a politikának töretlen folytatása érdekében a Magyar Függetlenségi Népfront joggal igényli minden választópolgárnak, ' az egész dol­gozó magyar népnek további rendíthetet­len bizalmát. A PROGRAMOT, amelyet négy évvel ezelőtt az akkori választási felhívás meg­jelölt, nemcsak végrehajtottuk, hanem nagy mértékben túl is teljesítettük. Ak­kor még sokan kételkedtek abban, hogy ez az. ország olyan hatalmas teljesítmé­nyekre képes, mint amilyeneket eredeti ötéves tervünk célul tűzött ki. Azóta be­bizonyosodott, hogy erőink, rejtett tartalé­kaink a Szovjetunió állandó önzetlen tá­mogatásával — amely szabad, új életünk legbiztosabb alapja —. még nagyobb cé­lok. még nagyobb tervek megvalósítására is képessé teszik a szocializmus építésé­nek útjára tért magyar népet. .Voltak nagy nehézségeink, de éppen ezeknek leküzdésében mutatkozott meg pártunk, munkásosztályunk , egységbe tö­mörült népünk roppant alkotó ereje. Öt- eves tervünk végrehajtásénak első három évi eredményei felülmúlnak mindent, amit a magyar nép történelme folyamán eddig alkotott. Büszkén mondhatjuk, — ahogy a kiáltvány hangoztatja —, hogy ■ Magyarország a három millió koldus, a népnyomor’, a gazdasági és kulturális el­maradottság országából élenjáró országgá lett, amelynek gazdája a szocializmust építő dolgozó nép.u Nincsenek mar kol­dusok, nincs már szolgaság, nincsenek ki­zsákmányoló haracsolók s a munkanélkü­liség hazánkban örökre a múlté. 1952 VÉGÉIG 40 milliárd forinttal, olyan hatalmas összeggel fejlesztettük népgazdaságunkat, amekkorát a Horthy- reakció egész negyedszázada alatt nem ruházott be, de nem is ruházhatott be, mert a nép véres verejtékéből kisajtolt pénzek az uralkodó osztályok, az uralkodó kdkkek luxus-igényeit. e.gy törpe kisebb­ség mőszakos uralmának fenntartását szol­gáltait. Az első ötéves terv három éve alatt acéltermelésünk elérte a 1-5 millió tonnát, széntermelésünk a 18 millió tonnát, villa­mosenergia termelésünk 2.2 milliárd kilowattóráról 4.2 milliárd kwórára emel­kedett s az utóbbival 8 év alatt teljesí­tettük ötéves tervünk előirányzatát. Ugyan­így az előirányzott öt év helyett három év alatt 300 ezerrel nőtt iparunk munkáslét­száma. Az 1949. évi 3 millió 800 ezer helyett ma 5 millió 450 ezer dolgozó részesül társadalombiztosításban. A több- gyermekes szülők családipótléka a négy év előtti 240 millió forintról 750 millió forintra emelkedett. Kétezer falusi és üzemi kultúrotthon, 1600 mozi, 3000 fa­lusi népkönyvtár és több mint 4000 üzemi könyvtár jelzi dolgozó népünk fokozodo kultuialis igényeinek kielégíté­sét, sokszaz falu kapott villanyvilágítást, egészséges kutakat, járdákat, utakat, hida­kat, A helyi tanácsok megválasztásával százezreket vontunk be az államügyek in­tézésébe, hatóságaink munkájának ellen­őrzésébe­Megerősödtünk, meggyarapodtunk, gaz­dag országgá váltunk, a dicső harcok és nagyszerű győzelmek vívmányait rögzítette törvényben Népköztársaságunk alkot­mánya, — a magyar nép első alkotmánya, A ’Magyar Függetlenségi Népfront vá­lasztási felhívása most arra hívja fel az ország népét: ítéljen a Népfront négy éves munkája fölött és bízza az ország további vezetését azokra, akik tettekkel bizonyították, hogy szavukra építeni lehet, e népért, a szocializmusért dolgoznak tninden képességükkel, erejükkel. A FELHÍVÁS új programot tár elénk, melynek támogatására: ’megvalósítására hívja fel a Népfront, az ország népét. A program elsősorban sz ötéves terv sikeres befejezését tűzi ki célul. Május 17-én te­hát elsősorban ötéves tervünk győzelmes Végrehajtására szavaz az ország népe- Bor­sod megye már eddig is rendkívül sokat kapott az ötéves tervtől, megyénk válasz­tói most arra is szavaznak, hogy az ország más megyéiben épülő hatalmas létesítmé­nyek, békealkotások mellett befejezzük például nálunk a diósgyőri kohászati üze­mek újjáalakítását. A. rekonstrukció után ez a hatalmas borsodi üzem egymagában több acélt fog adni, mint amennyit a régi Magyarország összes kohászati üzeme valaha is termelt. Üzem behelyezzük a hatalmas sajómenti vegyiműveket, a borsodi kok­szolóművet, a borsodi hőerőművet, be­fejezzük a hejőcsabai új cementgyár épí­tését, a miskolci műegyetem építkezéseit, az új 400 ágyas korszerű kórház építését. Uj bölcsődék, rendelőintézetek, napközi otthonok sora épül még megyénkben az ötéves terv hátralévő esztendeiben. Mind­ez azonban csak kis része annak, amit Borsod megye lakossága az ötéves terv so­rán kap. Miskolc város egész arculata megváltozik. Felépül a Békevároa. Borsod megye ipari, mezőgazdasági és kulturális jelentőségéhez mért hatalmas fejlődést ér el. A hátralévő szakaszban még több se­gítséget kap mezőgazdaságunk, termelőt szövetkezetekbe tömörült parasztságunk, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsá­gunk ahhoz, hogy termelését fokozza, jó­létét tovább emelje, kulturális igényeit még bővebben kielégíthesse. AZ UJ ORSZÁGGYŰLÉS feladata lesz a második ötéves terv megvitatása és törvény-beiktatása, A második ötéves terv megvalósításával felépítjük hazánkban a szocialista társadalmat. Ez minden eddigi­nél nagyobb feladatokat ró reánk: El kell érnünk, hogy a második ötéves terv alatt acéltermelésünk évi 3-5—4 millió tonnára, széntermelésünk 40—50 millió tonnára, villamosenergia termelésünk 10—12 mil­liárd kwórára, kenyérgabona termelésünk 35—40 millió métermázsára emelkedjék. Folytatjuk a budapesti földalatti gyors­vasét építését, megépítjük a nagy dunai vízierőművet. 650—700 ezer kát. holdra emelkedik öntözött mezőgazdasági terüle­tünk. Mintegy 230 ezer új lakás épük Szocialista nagyvárosié alakül többek közt Miskolc. Ózdot korszerű, egészséges, szép kultúrközponttá fejlesztjük- Bevezetjük a televíziót, nagyot lendül népünk jóléte, végleg megoldódik közellátásunk összes problémája, a dolgozók reálbérét 50 száza­lékkal kell emelni és rátérünk a fogyasz­tási és ipari cikkek árleszállításának- út­jára. Biztosítjuk a lakosság további hatal­mas kulturális felemelkedését. A Népfront programja — a béke vé­delme: a megbonthatatlan, örök, szövet­ség a nagy Szovjetunióval, a szoros kap­csolat a világ béketáborával, a hatalmas Kínai Népköztársasággal, a testvéri népi demokratikus országokkal és a világ többi országaiban a békéért harcoló százmilliók­kal. Továbbra is szilárd bástyája leszünk a legyőzhetetlen béketábornak, amely le­fogja a háborús gyújtogatok kezét és tárgyalásra kényszeríti őket. Továbbra is harcolunk azért, hogy résütvehessünk a népek nemzetközi együttműködésében, to­vábbra is követeljük az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe való felvételünket A VÁLASZTÁS a régi Magyarországon I >,úri huncutságnak" számított A nép tudta: akármit Ígérnek az urak, akárme­lyik jelöltre szavaz, eben gubát cserél — mindegy, hogy melyik csapja be. Az ígé­retek mindig ígéretek maradtak s a „vá­lasztásra“ pocsékolt hatalmas összegeket a néppel fizettették meg. Ma, amikor a nép gazdája lett hazájá­nak, ma. amikor Rákosi elvtárssal az élen olyan párt, olyan kormány vezeti az orszá­got, amelynek szavára, mint a kősziklára lehet építeni: ma, amikor az országgyűlés­be olyan jelöltek kerülnek be. akiket a dolgozó nép a maga húsából-véréből valók közid erre legérdemesebbnek tart, a kép­viselőválasztások azt jelentik, hogy egy- ségbeforrott népünk a maga további fel- emelkedésére, jólétére, a békés alkotó munkára szavaz. ^Szavazásunk éppen ezért nem az urnák­nál kezdődik és végződik, nem valami formális aktus. Nem érhetjük be azzal, hogy egyszerűen csak élünk szavazati jó­giinkkal. A szavazati jog egyben köteles­séget, olyan kötelességet jelent, amelyet tettekkel is alá kell támasztanunk. Ez a tettekkel való szavazás munkásosztályunk lelkes kezdeményezése folytán megkezdő­dött a választási békeverseny megindítá­sával, amelyből minden öntudatos magyar dolgozónak a maga munkaterületén ki kel] vennie részét. A VÁLASZTÁSI FELHÍVÁS meg­mutatta, mit értünk el az elmúlt négy év alatt pártunk, munkásosztályunk vezetésé­vel, az egész dolgozó magyar nép lendüle­tes alkotó munkájával- Megmutatta, hogy amiért 1949-ben a Népfront jelöltjeire adtuk szavazatainkat, az mind megvaló­sult az utolsó betűig, sőt azon túlmenően is: virágzóbbá, erősebbé vált hazánk, mint akkor reméltük. A Népfront fel­hívása és programja most megvilágítja «8 Lelkes gyűléseken választották meg Ózd és JVLiskolc dóig Az ózdi dolgozók hétfőn délután nagy­gyűlést tartottak, amelyen megválasztot­ták képviselőjelöltjeiket az országgyűlési választásokra. Forró lelkesedéssel, szűnni nem akaró tapssal fogadták Németh Lajos elvtárs fínomliengerdei párttitkár javaslatát, hogy az ózdi dolgozók első jelöltje népünk sze­retett vezére és édesapja: Rákosi Mátyás elvtárs legyen. Helyesléssel fogadták azt az indítványát is, hogy képviselőnek jelöl­jék Zsofinyecz Mihály elvtárs, minisztert, Gyárfás János elvtársat, a megyei párt­bizottság másodtitkárát és Suszter Sándor elvtárs sztahánovista olvasztárt. A hozzászólásokban Erdődi Pál elvtárs főolvasztár hangoztatta: nagv büszkeség és öröm tölt el minden ózdi dolgozót, hogy első jelöltje Rákosi elvtárs, aki fá­radhatatlanul dolgozik mindannyiunk bol­dog jövőjéért, a szocializmus felépítésé­ért. Kiemelte ezután: az ózdi dolgozóknak mindent el kell követniük, hogy kierde meljék a nagy tisztességet. Ostoróczki Béla elvtárs olvasztár szintén örömének és lelkesedésének adott kifeje­zést, hogy Rákosi elvtárs az ózdi dolgozók első jelöltje. Szeretettel és megbecsülés­sel szólt a többi jelöltről is. Húsz éve ismeri Suszter Sándort, aki eddigi mun­kájával, harcos magatartásával bebizonyí­totta, hogy méltó az ózdi dolgozok bizal­mára. Lelkes szavakkal beszélt a jelöl­tekről Anga József elvtárs és még sokan mások. A nagygyűlés résztvevői végül teljes egyöntetűséggel elfogadták a jelölésekre vonatkozó javaslatot. Gyárfás János elvtárs örömének adott kifejezést, hogy 8z ózdi dolgozók válasz­tották meg képviselőjelöltjüknek, akik a vas és zz acél termelésében kiváló mun­kát végeznek­Meghatottál! mondott köszönetét az iréfeta megnyilvánuló bizalomért Suszter Sándor elvtárs is. Miskolc város dolgozói hétfőn este zsú­folásig megtöltötték az SZMT kultúrott­hon nagytermét, ahol ünnepélyes külsősé­gek között megválasztották képviselőjelölt­jeiket, Húzsvári Kálmán elvtárs, a miskolci pártbizottság titkára elmondotta: Miskolc dolgozói hatalmas lelkesedéssel készülnek a választás nagy napjára. Városunk dol­gozói úgy készüteek fel méltóképpen a választásra, ha gyárainkban, bányáinkban még keményebben harcolnak a tervek tel­jesítéséért, túlteljesítéséért, Tóth III. János elvtár;. Kossuth-díjas sztahánovista mozdonyvezető javasolta ez­után, bog}- első helyen Miskolc dolgozol Rákosi Mátyás elvtársat jelöljék. A jelen­lévők kitörő lelkesedéssel fogadták a ja­vaslatot- Örömmel járultak hozzá Rónai Sándor elvtársnak, az országgyűlés el­nökének jelöléséhez. Tóth III. János elv* képviselőjelöltjeiket ozói társ a továbbiakban Iván István elvtársat, a megyei tanács elnökét, Kammel Lajosne elvtársat, az MNDSZ megyei titkárát. Bodnár András elvtársat, a városi párt bizottság volt titkárát és Peja Győző elvtarsat a Kilián György-gimnázium Ko- suth-díjas igazgatóját javasolta képviselő- jelöltnek. A hozzászólások során Gál József anna- bányai üzemvezető a bánya dolgozói névé ben üdvözölte a nagygyűlést- Bejelentette, hogy a választás tiszteletére második ne' gyedévi tervüket 102 százalékra teljesítik. Nagy Piroska a nők megváltozott boldog életéről beszélt. Oláh László a inártabányai MSZT-hri gád nevében szólalt fel s igémet tett arra, hogy a bánya a választás tiszteletére 110 százalékos temeljesítést ér el. Matisz Imre örömmel beszélt arról, hogy ők — fiatalók — is résztvehetnek már az ország vezetésében, ők is szavazhatnak,. Kürti Györgyné a háziasszonyok nevében szólalt fel. Fedor Vilma az építőipari dol­gozók nevében felajánlotta, hogy május 17-re 2,800.000 forint helyett 2,930-000 forint értékű munkát végeznek, a tervüket tíz nappal a határidő előtt teljesítik. Húzsvári Kálmán elvtárs ezután szava­zásra bocsátotta a jelölésekre vonatkozó javaslatot, — a nagygyűlés résztvevői eg> hangú lelkesedéssel elfogadták­ÚJABB LENDÜLETET ADOTT MEGYÉNKBEN A VÁLASZTÁSI BÉKEVERSENYNEK A FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT FELHÍVÁSA I Diósgyőri Kohászán Üzemek Diósgyőr dolgossói között hatalmas lelkesedést váltott ki a Gheorghiu Dej-hajógyáriak versenyfelhívása. A lelkesedést fokozta a Népfront felhí­vása. Elhatározták, hogy csatlakoz, nak a választási békeversenyhez és a második negyedévi terv teljesítése, valamint adósságuk letörlesztése ér­dekében versenyre hívják az ország kohászati üzemeit a „legjobb kohá­szati üzem“ cím elnyeréséért. Ki­akarják vívni emellett, hogy méltó­ak legyenek a „Lenin Kohászati Üzemek“’ megtisztelő névre. Rákosi elvtárshoz intézett levelük, bén rendkívül nagyjelentőségű vál­lalásokat tettek. A NAGYOLVASZTŐMÜ dolgozói elhatározták, hogy első negyedévi le­maradásukból 4 ezer tonnát törlesz- tenek; áprilisban 500, májasban 2 ezer, júniusban pedig 1500 tonnával több nyersvasat gyártanak terven felül. A MAR TINACÉLMÜ dolgozói a második negyedévben ezer tonna adósságot akarnak megfizetni a terv felett, a programeltérést 8, a selejtet pedig 4 százalék alá csökkentik. AZ ELEKTROACÉLMU dolgozói 300 tonnával teljesítik túl negyed­éves tervüket. Programeltérésüket 5, selejtjüket 2.2 százalék alá csök­kentik. A DURVAHENGERMŰ dolgozói első negyedévi lemaradásuk beho­zására 3 ezer tonna blokkbugával gyártanak többet a félév’ végéig és a megelőző karbantartás javításával a forgási időt 92 százalékra emelik. A FINOMHENGERMU dolgozói 500 tonna univerzál acéllal és 450 tonna középlemezzel teljesítik túl tervüket. A NAGYKŐVÄCSMÜHELY dol­gozói harcba indulnak a „sztaháno­vista üzem“ címért — negyedéves tervüket 170 tonnával túlteljesítik. A NEMESACÉLKOVÁCSMÜ- HELY dolgozói 18 tonna kovácsolt nemesacél terven felüli legyártását vállalták. AZ ACÉLÖNTÖDE dolgozói a második negyedévben 60 tonna se- lejtmentesen kikészített áruval túl­teljesítik tervüket, selejtjüket 10 százalékkal csökkentik. A VASÖNTÖDE az export öntvé­nyeket határidő' előtt készíti el A HUZÓMÜHELY negyedévi ter­vét 120 tonnával túlteljesíti. A CSAVARGYÁR terven felül 10 tonna készárut gyárt. Ezeknek a felajánlásoknak telje­sítésével a diósgyőri kohászati üze­mek gyárnészlegei 6 millió forinttal teljesítik túl tervelőírásukat. Vál­lalták ezen felül, hogy a második negyedévben forgóeszközeiket 19 millió 24 ezer forinttal csökkentik. A diósgyőri rekonstrukció építői a választási békeversapyhez csatlakoz­va elhatározták, hogy második ne­gyedévi tervüket 105 százalékra tel­jesítik. A felajánlás értéke 2 mil­lió 776 ezer forint. A rekonstrukció dolgozói 220 ezer forint értékű anyagot takarítanak még, határidő előtt elkészítik a középsori csarnok­építkezés, a keleti erőmű, a C. víz­ellátó-telep számos munkáját. Nagy lendülettel máris megindult a harc a diósgyőri kohászati üze­mekben, hogy a vállalásokat tel­jesítsék, sőt túlteljesítsék, Diós­győr becsületét az országos verseny­ben megvédjék, méltóképpen készül, jenek a választásokra. 28 2 Állami Építőipari Vállalat A 28/2. Állami Építőipari Válla­lat Maltnovszkij úti tanépítkezésének ipari tanulói, oktatói és vezetősége május 17. tiszteletére versenyre hív. ta az építésügyi minisztériumhoz tartozó összes magasépítési tanépít- keizéseket. Vállalták a munkák 100 százalé­kos minőségi elvégzését, a tanuló­normák teljesítését, a szerszámok gondozását és a munkahelyek tisz­tántartását. A selejtet 0.5 százalékra akarják csökkenteni. Vállalták aZ anyag 100 százalékos felhasználását, továbbá a munkafegyelem megszi­lárdítását. a mulasztások teljes meg­szüntetését. Vállalták az építkezési operatív terv 100 százalékos teljesí­tését, a szállás rendjének és fegyel­mének megszilárdítását. fi meTficsáti járás állami gazdaságai, termelőszövetke­zetei, gépállomásai és egyénileg dolgozó paraszfiai érdeklődéssel ol­vasták a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívását és öröm­mel csatlakoztak a megyei pártbi­zottság és a tömegszervesetek me­gyei bizottságainak felhívásához, a Gherghiu-Dej hajógyár dolgo­zói által elindított választási béke­verseny mozgalomhoz. A járásban már több termelőszö­vetkezet befejezte a kukorica és burgonya vetését. A járás azonban, amely a tavaszi munkában elért ki­magasló eredményekért elnyerte a megyei pártbizottság vándorzászia ját, napraforgó vetési tervét még csak 70 százalékra teljesítette. Le. maradás tapasztalható a tej, tojás: és sertés begyűjtésben is. A járás dolgozó parasztjai egy. emberként vállalják, hogy a kukori­cát április 25-re, a burgonyát ápri lis 18-ra elvetik. Vállalják, hogy á tavaszi munka mellett felkészülnek áz' aratásra, cséplésre, az erő- és munkagépeket legkésőbb május 31- re üzemképes állapotba helyezik.' Vállalják, hogy első félévi begyűj­tési tervüket tojásból 120. baromfi­ból 120, tejből 100, sertésből 100 és szarvasmarhából 130 százalékra tel­jesítik. Hercegkút dolgozó parasztjai tanácsülésen csatlakoztak a választási békevei’ sanvhez. Vállalták, hogy a kukoricát ápri­lis 15-ig elvetik. Vállalják többek között, hogy az őszi kalászosok acá- tolásat és gyomtalanítását április 30-ig, a tavasziak acatolását május 15-ig a cukorrépa sarabolását április 20-ig i. cukorrépa har­madik kapálását június 10-ig, a kukorica fogasolását legké­sőbb május 5-ig, a napraforgó első kapálását május 5-ig befejezik. A szovjet agrotechnikai módszere­ket a legszélesebb körben alkalmaz­zák és a pótbeporzást kukoricánál 75 holdon végzik el. A cséplést leg­később augusztus 5-ig befejezik. A község dolgozó parasztjai a sok értékes vállalás mellett' ígéretet tettek, hogy a cséplés megkezdésé­től folyamatosan teljesítik gabona- begyűjtési tervüket, s ennek a csép­iéitől számított 2 napon belül 105 százalékban tesznek eleget. Vállal­ják. hogy túlteljesítik tej., tojás és baromfi, valamint adófizetési tér- vüket is. fi fraklakéki gépállomás dolgozói is csatlakoztak a választási béke versenyhez. Vállalták, hogv ta­vaszi kampánytervüket május 57 tiszteletére 170 százalékra teljesítik és 5 százalék üzemanyagot takaríta­nak meg. Az erő- és munkagépek javításánál az anyag 100 százalékos kihasználásával tízezer forintot ta­karítanak meg. Május 30-ra 45 csép­lőgépet és 4 aratógépet javítanak ki. előttünk álló gyönyörű távlatot, ;— kipró­bált, harcedzett pántunk és bölcs veze­tőnk, Rákosi elvtárs irányítása, a Szovjet­unió önzetlen támogatása, a' magyar dol­gozók Í2BÓ hazaszeretete a biztosítéka an­nak, hogy a most kitűzött célokat elérjük,. sőt ismét túl is szárnyaljuk. A népneve­lők, a kommunisták feladata elsősorban az. hogy a munkásokat, bánvászokat. a dolgozó parasztokat, a termelőszövetkeze­tek tagjait, a gépállomások, az állami gazdaságok dolgozóit éppúgy mint az egyéni gazdálkodókat, értelmiségünket és minden más dolgozót mozgósítsanak a vá­lasztási békeversenyre úgy, hogy a május 17-i választás egyben győzelmi ünnepe legyen ennek az egész népünket közös harcra hívó békeversonynsk.

Next

/
Thumbnails
Contents