Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

« ÉSZAKMAGYAR0RSZ4G Alekszandr Oszirovszkij, a nagy orosz színműíró Egy nagy orosz művész: Fjodor Saliapin nagyra értékeibe Makszim Gorkij . „K’im Szamgín élete” című regé. nyébeu egész fejezetet szentel an­nak, hogy leírja Saljáéin fellépését a „Dubinuska” című dallal 1905 bem TIZENÖT ÉVVEL ezelőtt, 1938 április 12-én meghalt a legnagyobb művész, aki valaha is operaszinpa- don énekelt. Fjodor Saljapin Az orosz opera és a világ opera- színpadának történetében egyetlen művésznek sem volt Olyan nagy hí. re, mint Fjodor Saljapinnak. Nem ok nélkül emlegették nevét az orosz nemzeti géniusz legnagyobb képvi­selőivel egy sorban. Barátja és mes­tere, Sz. liahmanyínov, a kiváló orosz zeneszerző azt írta róla: „ügy énekelt, mint ahogyan Tolsztoj írt." SALJAPIN 1873 február 1-én szüle'ett, kistisztviselő szegény fia volt. A család olyan szűkösen élt, hogy a fiú komolyabb tanításáról nem lehetett szó. Már 11 éves korá. ban cipészmestersége* tanult, ké­sőbb mint esztergályos, majd minit írnok dolgozott. SALJAPIN művészetét igen Saljapin mély, bensőséges érzéssel énekelte az orosz népdalokat és új magaslatra emelte Csajkovszkij, Muszorgszkij, Itimszkij-Korzakov, Glinka, Dargomizsszkij, Rahma. nyinov, Grieg, S(human, Schntoertj Beethoven dalainak előadását Saljapin művészi diadalai a* orosz művészeti kultúra, az orosz nemzeti géniusz diadalai voltak. A SZOVJET NÉP híven meg. őrzi és szeretettel tanulmányozza Fjodor Saljapin kulturális öröksé. gét. A szovjet művészek, akik to­vábbfejlesztik Saljapin hagyatná* nyait, számos hozzá méltó operai a lakó* formáltak a szovjet színpa­don mai és klasszikus operaszere* pekben egyaránt. Kitüntetett miskolci művészek Pagonyi János a miskolci Déryné színház művésze ben a vidéki színészek ben még jobb munkát Pagonyi Jánost, a mis­kolci Déryné színház köz­kedvelt művészét páráit, üdülése közben érte az örömhír, hogy a felszaba­dulás ünnepe alkalmából az ,,Ukrajna mezőin“ c. operettben Dolgonosäk és a „Havasi kürt“-ben Szuszik kiváló alakítása" ért a Jászai Mari-díj II. fokozatával tüntették ki, amely 3000 forint juta­lommal jár. — Ebben a kitüntetés­munkájának megbecsülő- végezzek kultúrjorradab sét, elismerését látom — műnk sikere érdekében. mondja az üdüléséről friss egészséggel visszatért Pagonyi Jánost —* aki 14 éve színész — a mule Pagonyi János — és rendszerben elnyomták, eszemlbe jut az, hogy a elzárták annak a lehető" múltban mennyire lebe- ségétöl, hogy kiváló szi­csülték a vidéki súnjátr nészi képességét érvénye" szást. A vidéki színészek sítse. Szocialista színház között is van már Kos- zunkban módja nyílt arra, suth-díjas s most két vi- hogy tehetségét kibontó" déki színész kapta meg a koztassa és népünk hűl tá­jászai-díjat. A kitüntetés arra buzdít, hogy a jóvá­rójának szolgálatába álé ütsa. Melles Károly a miskolci Filharmonikus zenekar karmestere Miskolc zenei életében fontos szerepet fölt be a miskolci filharmonikus zenekar. Munkájával hoz­zájárul a szocialista kul­túra építéséhez, a dolgo­zók kultúrigényeinek ki­elégítéséhez. Kezdetben nehézséget okozott a zene. karnak, hogy hiányzott egy állandó művészeti ve­zető, aki a zenekar fejlő­dését biztosítja. Az Országos Füharmó* nia, megalakulásakor Melles Károly karmestert küldte Miskolcra, aki 1952 tavaszán vette át a zenekar művészeti vezeté­sét. Munkája eredménye hamarosan tapasztalható volt a zenekarban. Szépen kidolgozott hangversenyek szórakoztatták Miskolc dolgozóit. A kiváló fiatal karnagyot megszerették • hangverseny látogatói, —* most annál nagyobb örömmel olvasták, hogy Liszt-díjjal tüntették ki. A Liszt-díjas Melles Károly április 20-án a Déryné színházban ve" aényli b filharmonikus zenekart, amelynek mű­sora nagy művészi él* ménynek ígérkezik. 4 év statt 150 milliard iirát lontak el a fö’dmunkásoVtól az olasz fiUdbiriokosok zázharminc övvel ezelőtt, 1823 április 12-én született Mosz­kvában Alekszandr Osztrovszkij, a kiváló orosz író. Osztrovszkij negyven eredményes munkában eltöltött öv alatt (1846— 1886-ig halála évóig) negyvenhét eredeti darabot irt, tíz darabot fia. tál színműírókkal közösen, azo-nkí- rii’ kiváló cikkeket és vázlatokat a •népi színház felépítéséről és ® szí­nészek neveléséből. Osztrovszkij t ökéletesen ismerte a m>'p életét s mint a kritikai rea­lizmus képviselője nemcsak azt lát­ta. ami már a midié, a nemesség hanyatlását, nemcsak vélt jogaival kérkedő burzsoáziát, de meglátta és szerette azokat, akiké a jövő. z író darabjaiban külön szere, tettel és együttérzéssel ábrá­zolja népi hőseit, akiknek agyában, tiszta szívében a humanizmus a szabadság, a demokrácia eszméi vertek gyökeret. a in. országos újító kiállításon több mint kétezer újítást mutatnak be. A ki­állítás anyaga jóval gazdagabb, — külö­nösen minőség tekintetében —, mint az előző években tartott újítók',állításoké- Nemcsak az ipari üzemek fizikai és mű­szaki értelmiségi' dolgozóinak újításait mutatják be, hanem a közlekedés, mező- gazdaság, kereskedem, egészségügy, sőt az adminisztráció terén kidolgozott újí- tárokat is. Láthatók a kiállításon tudo­mányos kutatóintézeteink országos jelen tőségű újításai* és találmányai. Bemutatják például az Ajtay—Szilárd-1 Henri Martin, a A világ békeharcosainak milliói is- j merik a bá"or francia tengerészifjú — Henri Martin — nevét. Róla, a touloni matróz lángolj hazaszereteté, föl, hősies békeharcáról, bátorságá. ról szól a „Békebizottságok Kiskönyv, tára" legújabban gnegjelent füzete. A kisregény végigvezeti az olvasót Men. ri Martin egész élettörténetén. Meg. eleveníti azokat az izgalmas órákat, amikor a IS éves műszerésztanone csatlakozik a német megszállók ellen harcoló partizánokhoz, leírja, hogy a háború után, mint a Ohevreuil cir­káló matróza,, vietnami útján miként Osztrovszkijnak köszönhető, hogy az orosz színpadon nemcsak a rca~ lista színműírás, hanem a realista színjátszás is kifejlődött. Osztrovszkij életműve haf.ál- ’ más szerepet játszik a XIX. század második felének kulturális fejlődésében. Osztrovszkijt, mint nagy költőt és színműírót a szov­jet 1 orszak értékelte csak jel ntősé. gének megfelelően. A 8'zovietnnió- ban nincs olyan színház, ahol ne játszanék Osztrovszkij darabjait. Egyedül a kul túr csoport ok évente é*lag százö+venezerszer látsszák Osztrovszkij darabjait, kb. harminc millió néző e’őtt. Mivel magyarázható Osztrovszkij. nak ez a. rendkívül nagy sPere a szovjet olvasók és nézők körében? Qak egy választ adhatunk er­re: Ez „ siker a nagy népi színműíró sikere, aki megtalálta az utat népe szívéhez és eszéhez. féle F. 4-es fejtő- és rakodógépet, amely a két legnehezebb bányamunkát, az elő- vájást és a rakodást könnyíti meg. A gépen végzett átalakítás eredményeként kialakították az F. 5-ös típust, amely már frontfejtésen is alkalmazható. A kiállítás látogatói megismerkednek a korsz-rü bánya gépeivel. A gépesített szál­lítóberendezéseken, szállítószalagokon és kaparószalagokon kívül bemutatják a széngyalut is, amely a bányában nagy darabokban, szinte pormentesen fejti a szenet. béVe tengerésze I döbbent rá arra, hogy fel kell emel­nie szavát a francia kormány szeny. nyes háborúja ellen- Drámai módon írja le, hogy a nagyszerű békeharcos az amerikai zsoldban áüó fasiszta francia bíróság előtt hogyan lesz vádlottból vádló, aki bátran vágja az üQyész szemébe", „azt akarom, hogy a vietnami nép és Franciaország népe is szabad legyenn. A kis füzet érdé. kés és élvezetes formában tárja az olvasó elé Henri Martin hősi életét, amely lelkesítő és követendő példa minden becsületes ember, minden bé- lteharcos számára. Kitüntetések megyénkben április 4. aiKaimáDéi A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a belkereskedelem terén végzett kiváló munkája elismeréséül: Demeter Árpád igazgatónak (Diós. győrj Élelmiszerkiskereskedelmi V-) a Munka Érdemérmet adományozta. Leniimnddei tünet dk ki C.M. Orlovol, a Sfouie'un ó fa- éi pap nnan mm sz'erei A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége Goorgij lMihajlovics Círlovot, a Szovjetunió fa- és papír­ipari miniszterét 50. születésnapja alkalmából, a fa- és papíripar fej­lesztése terén szorzott érdemei elis­meréséül, Lenin-renddel tüntette ki. IgygineV a dolro?ók a töké? országokban Jelentősen csökkent ?, fagyasztás H íl*n í ban A „De Waarheid” Hollandia Kom. mun,ista Pártjának lapja írja: A holland gazdasági intézet által közölt statisztikai adatok azt bizo­nyítják, hogy a jobboldali szocialista kormányzat háborús politikája mind nagyobb nyomorba dönti a holland népet. Az ada'ok szerint a holland fo. gyasztók ez év februárjában négy százalékkal kevesebb sütőipari óik. két, tizenhárom százalékkal kevesebb csokoládéfé’ét, kilenc százalékkal ke­vesebb dohányárut, hét, nyolc, illetve tíz százalékkal kevesebb különféle tex'íiipari cikket, tizenkettő száza­lékkal kevesebb üvegárut, tizenöt százalékkal kevesebb bútort, tizenket'ő Százalékkal kevesebb könyvet, stb. vá­sároltak, mint 1952 februárjában. Tiibb mim felével csilleként a fnnc'a irun»fAsoh v*s*rlók6oess*ge A „I'Humanlté“ beszámol arról, hegy a háború előtti időhöz viszo­nyítva több mint felével csökkent a francia munkások vásárlóképessége, A gyáriparosok által közzétett adatok szerint a vasmunkások bére 1947-től 1952 végéig százkilencven- négy egész nyolc tized százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszak­ban — mutat rá a ,,1‘Humanité“ — a kenyér ára háromszáznegyvenöt, a húsé 220, a cukoré 245, a gázé 364, a villanyé 239. a lakbéré 530, a ru­hakonfekcióé 310, a cipő ára pedig 485 százalékkal emelkedett.' Továbbra is n^gvok a nehézségek Buenos-JTres élelmiszerellátásában S aj; 6j elöntései szerint Buenos. Aires lakosságának élelmiszerei!®'ása, ktFünösen a húsellátás terén továbbra is komolyak a nehézségek. A kor­mány kényeién volt bevezetni a hús, a zöldségfélék, a gyümölcs, a baromfi és egyéb élelmiszerek adagolt árusí­tását Luciano Romagnioli, a földmun­kások szövetségének titkára, a CG- IL, „Lavoro“ című hetilapjában rá­mutat, hogy az olasz földmunkások április 16-ára kitűzött 24 órás sztrájkja arra irányul, hogy kikény- szerítsék a földmunkások már tör­vényben biztosított jogainak tiszte- letbentartását. A földbirtokosok Vasárnap, 1953. április IS. ugyanis nem hajlandók teljesíteni a törvény előírásait és hozzájárulni a munkások szociális biztosításához. Immár százötven milliárd lírát tesz ki az az összeg, amelyet a földbirto- kosok az elmúlt, négy év során ki­loptak a munkások zsebéből azzal» hogy nem fizették be a társadalom­biztosítási járulékokat Fjonifrtésen ?s aHfa'inulnfó F. 5*ös fe'tő- és raVodógép' szsirívs'ii a III. országos ú ttá kiállításon ____ Állandó hétköznapi müsorszámok; Rádióműsor KOSSUTH BADIO 7.45: Levelezőink jelentik. 18.40: Hírek németül. 5 00: Zenés műsor 8.30-ig. 7.55: Műsorismertetés. 19.30: Hírek szerbül, közben 12.00: Hírek. Hangos Újság. 20.00: Hangos Újság. 5.30: Hírek, lapszemle, 14.00: Időjárás és vízállás- 20.40: A begyűjtési verseny 6.00: Falurádió. jelentés. hírei. 6.45: A Szabad Nép vezér- 15.15: Hirek szerbül. 22.00: Hirek Sport, cikke. 17.00: Hirek. 24.00: Hirek. PETŐFI RADIO 10.00: Hírek. 6.00: Hanglemezek. 18.25: Hirek szlovénül. 6.45: Jó reggelt gyerekek! 20.15: Sportnegyedóra. 7.15: Hirek szlovénül. 2100: HireS franciául. 9.20: Gyermekrádió 21.30: Hírek németül. 9.40: Gyermekműsor. 22.00: Műsorzárás. Hétfő. _____ ánr. IS KOSSUTH RADIO 11.30: Magyar daljátékokból. 32.10: Vidám zene. 12.30: A béke evőz. Hangle, mezek. 23.00: F.ácz Béla és zene­kara játszik. 33.30: Szovjet filmzene. 14.35: Heti zenés kalendá­rium. 15.30: Szabó Márta zongorá­zik. 15.50: Borodin: Középázsia pusztáin — szimfonikus költemény 16.20: Most légry okos, Do. mokos! 26.45: Műsor az úttörők ze_ nei szakköreinek. 27.10: A magyar történelem forradalmi dalaiból. 17.30: Legkedvesebb szere­peim. 18.00: Jó munkáért szép muzsikát! 20.10: Magyar zeneszerzők új művei. 20.40: A békére szavazunk. 21.20: Vidám esti hangver­seny. 22.25: Zenekari hangverseny. PETŐFI RADIO 6.00: Vidám reggeli mu­zsika. 7.00: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 7.35: Színes népi muzsika. 8.35: Baleítzene. 9.00: Magyar dalok és hangszerszólók. 9.20: Orosz nyelvlecke kezdőknek. 9.40: Szovjet szerzők a gyermekeknek. 20.10: Bgvvelec- Lehár ope„ resttjeiből. 10.30: Napos Palkó. 15.00: Telep a sziklák közt. Elbeszélés. 15.30: Szimfónikus hangver­seny. 16.40: A világ térképe előtt. 17.00: Operettmuzrika 17 40: Sz'áiin elvtárs a békemozvalomról. 17 50: A béke tudománya. ■pVőa^ás. 17.55: Hcc^aturián: Szvit. 18 10: A Szabad Ifiúság va. sámapi számának ismerte, tése. 18 45: Szív küldi szívnek. 19 °o: Erős Klára zongorá­19.15: Indulók. 29.30: Tánczenei Kedd, ___________ópr. 14 KOSSUTH RADIO 11.30: Női szemmel... 11.50: Bogácsi népdalok 12.10: Indulók. 12.30: A rádió népi zeneka. ra játszid 13.00: Szórakoztató zefle a moszkvai rádió műsorából. 13.30: Hajnal pirkad... 14.15: Részletek Kacsóh Pongrác műveiből. 15.30: Arenszkij: Szvit, 15.50: Részletek Goldmark operáiból. 16.20: Ivanuska dombja. El­beszélés. 16.40: Orosz nyelvlecke a, gimnáziumi tanulók részére. 17.30: Több szenet a hazá­nak. 18.00: Dalolj velünk! 18.20: A pártoktafás anya. gához. 20.10: Közvetítés az Ifjú­sági Színházból: Minden­kivel megtörténik. 23.00: Népek dalai. PETŐFI RADIO 6.00: Fuvószene. 6.35: Josef Strauss: Falusi fecskék. 7.00: Szánt a traktor. 7.35: Szórakoztató muzsika 8.35: Dalok, hangszerszólók 9.20: Koreai népmesék. 9.40: Zenélő doboz. 10.10: Fi’mzene. 10 40: Vásári Tamás zongo­rázik. 15 00: A rádió kisegyüttese játszik: 15 45: Polkák, raazurkák. 16.00: Zenekari hangverseny. 17.00: Népi táncok. 18.00: Kossuth -díjasok a mikrofon előtt. 1815: Ko^ea* dalok 18 45: S~*v küldi szívnek szívesen. 19 co: FirvilAt*''zzünk régiek, rői — szvit. 19 30: Vidám harmónika — muzsika ánr, 15 KOSSUTH RADIO 11 30: A Fok és az Élő Kecske öble — Li Cst elbeszélő költeménye. 12.10: Magyar népdalok. 12.30: A béke legyőzi a há. borút. 13.00: Magyar filmek zené­jéből. 13.30: Földiekkel játszó égi tünemény... 14.35: Hangverseny gyerme­keknek 14.50: Szív küldi szívnek. 15.50: Minden jó magvat a béke hint p. földre. 16.20: A rádió ajándékmű. sora. 17.10: Macsavariani: Hege. düverseny. 17.40: A béketábor országai, ban. 17.55: Magyar dalok, 18.10: Építjük a nép orszá­gát. 20.10: Jó munkáért szép muzsikát! 20.45: Szimfónikus hang. verseny. 22.25: Orosz operaest. 23.25: Szép esti muzsika. Hanglemezek. PETŐFI RADIO 6.00: Az Alexandrov.együt­tes és n magyar néphad­sereg együttesének mű. sora. 7.00: Keringők. polkák. 7 35: Könnyű zene. 8.00: Szovjet balettzene. 9.00: Bántay Vilmos fuvo- lázík. Szesztay Sári zon. gorázik. 9.20: A rádió ajándékmű­sora a kistarcsai ált. isko. la tanulóinak. 9.40: Daltanulás. Kabalev- szkíj: Ut-örő.raj 10.10: Operett és film dalok 10.30: Bújj. bújj, zöld ágacska. 11 00: Népek dalai. 15 00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.30: A gvirótl ember. Regényrészlet. 16.00: Részletek a „Szelis- asszonyok“ c daljá­tékból. 16 30- a Vulák a dolgozó r»nrasz+ság elbnsége. 16.45* Bartók: II vonósné- gves. 17 10- Tr-v születik a szav badsó g Vietnamban. 17 40: ‘P'prnád vi^e., S-mt^án népdalok. ÍR no* arcos művészek rrví5c«nr,^'hÓ1. 13 ^5* A Vmdapejsti Kim ír. Sz^n ie1r/ű«, növendékei ónokéinak. 19 00: TTiro« dalköltők dalai. 19.20: Tánczene 19.45: Az Elbától -a ^Csendes-, óceánig. Csütörtök, ápr. ló KOSSUTH RADIO 11.30: Vidám hangszerszó­lók. 12.30: A Svjesnyikov-együt- tes énekel. 13.00: A balassagyarmati népi zenekar játszik 13.30: Amirov: Lakodalom — azerbajdzsán szvit. 14.15: A rádió gyermekúj. ság műsora. 14.50: Vass József népéne­kes énekel. 15.30: Rozmárok. Két elbe. szélés. 16.10: A Magvar Néphadse­reg szólistáinak hangver. senye 16.30: A pécsi bányászok élete az ellenforradalmi Horthy rendszer idején. 16.45: Szovjet és magyar n*r»i együttesek műsorá­ból. 17.00: Külpolitikai kérdé. sekre válaszolunk. 17.35: Jó munkáért szép muzsikát! 20.10: Részletek Erkel: Hu­nyadi László c. operájá. böl 21.10: Tánczene. 22.25: Est,- színes muzsika. 23.00: Mesterek muzsikája. PETŐFI RADIO 6.00: rv^rpt.tmuzsika. 7.00: Hanglemezek. 7 35: RAgi magyar operet­tekből 8.40: Regeeh hangverseny. 9.20: A citromfa. 9!40: A gyermekrádió mű­sora. 10.10- Könnyű hangszer- ! szólók. 0.45: Medg^esi Nándor es ‘ 7uup^flrq 4 A trióik 15.20: FMv küldi szívnak. 15 40: Schumann: Kettősök. 1*00: Tver-mr—Radkevics: • filosz nyitány. 16 10: a rádió kisegyüttese iá teszik. T■TNlr1ory>, 17 on- Tr*!«talok zenei ív» *4 e-ia. 17 10: A v*»**ztás « béke. bo-c f'sa'áia 19O0* Verdi- a ipgnanoi cc-atá -j- mdMnv. isin- a7 ötéves terv nvomában! 13 >»5- F’-oTTÍrt* r>nriok —» emberek 19 ooDalok » ,békéről» 19.30: Tánczenei Péntek, ápr. 17 KOSSUTH BADIO 11.30: Szovjet operettdalok. 12.10: Könnyű hangszer­szőlők. 12.30: Fuvósindulók. 13.00: Szovjet népek dalai. 13.30: Részletek Huszka operettjeiből. 14.35: A rádió kisegyüttese játszik. 15.30: Gyere pajtás, katoná­nak. 16.00: Kókai: Kvartettino. 16.10: Erő-egészség. 16.20: IfjúmunkásmozgaL. műnk történetéből. 16.30: Elkészülni... Vigyázz. Rajt! 16.45: Orosz nyelvlecke haladóknak. 17.10: A pártoktatás anya. gához. 17.25: Békedalok. 18.00: Nemzetközi kérdésék. 1815: Tánczene. 20.40: A legnagyobb győze­lem. 21.10: Vidám esti táncmu­zsika. 21.50: A koreai nép dalaiból. 22 25: TT.i magyar kantáták 2S.30: Est; szórakoztató mu­zsika PETŐFI RADIO 6.00: Vidám reggeli muzsika . 7 00: Fuvószene. 7.35: Színes muzsika. 8.15: Szórakoztató muzsika. 9.20: Felragyognak « csil­lagok. 10.10: Veress Antal hegedül. 10 30: A tűzoltó. 10.50: Az Okos Mackó. 11.00: Vonós.kamara zene, 1500* Rávetek « Csintalan asszonvok c vígoperából. 15 30: TT1 ténvezők. 16 00: Könnyű z«ne. 16.10: Szív küldi szívnek. 16 50- A klerikális reakció a fehér terror legvéresebb éveiben. 17.05: Ma»' magyar muzsika. 17 55: Szovm* zeneszerzők dala* a b^vA^b 18 45: Tánczene. 19 00: A Texti1 szakszervezet központi énekkara énekel. 1915: Művészeti együttesek II. országos versenyének tanulságai. Ssnmbat, _______ápr• 18 KOSSUTH RADIO 11.30: Zord folyó. 12.10: Keringők. polkák. 12.30: Lakatos Vince és zenekara játszik. 13.00: Könyv, muzsika, színház. 13.20: Már új világunk épül... 14.20: Operett kettősök. 14.30: Tere-fere. 15.00: Amerikai dalok S békéről. 15.30: Vidám hangszerszőlók 16.00: Beszélő atlasz. 16.15: Sztálinváros dalai. 17.00: Ipari rovat leveles­ládája. 17.10: Vladigerov: Szeptem­ber 9. — hősi nyitány. 17.30: A Magyar Néphadse. reg művészegyüttesének műsorából. 18.30: Szív küldi szívnek. 20.10: Vidám hangverseny. 20.40: Tisztit lítás. Vígjáték. 22.25: Tánc éjfélig. A magyar rádió tánczenekara játszik PETŐFI RADIO 6.00: Szórakoztató reggeli muzsika. 7.00: Sportoló ifjúság. 7.35: Operett- és filmzene. 8.40: Színes muzsika. 9 45: Görög gyermekek mű_ sora. 10.10: A Zeneművészeti Fő­iskola hallgatóinak hang. versenye. 10 40: Lutoslawski: Tripti. eh on 10 50* Rég! magyar operák­ból. 15 oo- a NVAr ké non tói a2 Erdő-oratóriumig. 15.35- Amit « moziban hal­lottunk. 15 45: Népdalok Petőfi ver. svüre 16 ko. 'rvinuDunk énekszóra oroszul 17 10- P-dv kü’di «szívnak. ív A*. vi ári nétoz»k. B^ncze Miklós /Iringói. 19 00* rT»* »-lpr/nnC“, 1*4*- TU da tok*-»o oo* tWir*dAr»ui ooaráia rv^y-A.ts7 családja. C.viraan, nnr, 19 KOSRrTH RADIO 6.00: Zenés vasárnap reggel 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 9.00: Zenés fejtörő. 10.00: Vasárnapi levél,, 10.10: Vidám utazás. 10.50: Fuvószene. 11.00: Ép1i!6 szép hazánk. 12.15: A Magyar Állami Fii. harmónia zenekar» játszik. IS.15: Magyar dalok. 13.30: Béke és szabadság. 14.15: Müvészlemezek. 14.40: Az étet értelme. 15.00: Népdalkórusok. 15.30: Keringők. 16.00: Ismerkedjünk holna­punkkal. 16.30: Részletek Lehár Ct- gán .’szerelem c. operett­jéből. 1700: Egy hét a külpolitikád ban. 17.16: Kutev: Szvit az Iga alatt c. bolgár film kísérőzenéjébe!. 17.40: Kincses Kalendáriuma 20.?0: Tavaszbuza. Zenés játék. 21 02: Távol és mégis Oly 22.10: TAnc2ene. 23.00: Szimfónikus zenekari hangverseny. PETŐFI RADIO 8.00: Dalok. 8 30: Fehmádiö. 9 no .Unitárius val’Ssos félóra a stúdióból 9 30' Miska bácsi lemezes* ládája. 10.10: Gvermekzene. 10 30: Olasz operákból 11 35* A béke és szabadság dalai. 1 ? 30 ■ a irilápdrodalom nagy * * i • É'nnrd. 12.50: A Szovjetunióban járt r*i-véz-''’- beszélnek él* —.Sv,vaiV>*dl. 13 50; Hanr~-' -seny Mllja­tvin müveiből 15 00: zrsrviozz f-lelek! 15 00- Bz‘v küldi szívnek, 15 15; A m—iAs békéért népi rí ^ ÍT-t C. láp ÍS­wiArtpt4ap ipryv A rí/V’ó rrirermekszíll. mű «óra. 16 40• TróV a mí^^fon előtts c2A*iriinr Kálmán Kossuth- rPias 17 00: ^Tftugsz^rszÖ^ók. 17 15- n Vr.*—»»sin?rrnus — énül n szocializmus. 17 90. Robison, « béke dfiioca 18 00* Zempléni Körnél zon­gorázik. 18.45: Tánczene. 19.00: Részletek Bizet: GOU men e. operájából«

Next

/
Thumbnails
Contents