Észak-Magyarország, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

Vasárnap, 1953. április 12. ÉSZAKMAGYARORSZÁG s Az április 13-tól 19-ig terjedő héten lass alsófokú politikai oktatásban., az alapismereték tanulókörén, a politikai iskola X. és II. évfolyamán,, valamint a káder okt atásban a hallgatók részé­re (párttörténet I. évfolyam, Sztálin élete tanfolyam) a következő anyagok­ból kell foglalkozást tartani Szemináriumi „Választási harc a 8>ékeharc nagy csatája" c. anyagból. Előadás: „A választási agitáció módszere" c. anyagból- Felihívjuk a politikai iskolák és bonferenciavezetők figyelmét, hogy előadásra egyénileg kell felkéssáitad. A feladat, hogy az előadásokon meg­mutassák, milyen módon keli agitálni. A foglalkozáson 2—3 hallgató elvtárs mondja el, hogy ő konkrétan milyen módon agitál. A politikai iskolaveze­tőknek és konferenciavezetőknek a szemmariamra a következő kérdése­ke* javasoljuk, melyet ténylegesen, agitációs érvekkel keli bebizonyítani ágy*, hogy azok' az egyént is érintsék 1 Tfoc&in bizonyítsuk be a dnlgo. «óknak, bogy az imperialisták ég ügynökei békénk ádáz ellenségei? a) Miért akarnak háborút az ame­rikai imperialisták? b) Milyen tények bizonyítják a® amerikai imperialisták háborús ké­szülődéseit? c) Milyen külső és belső ügynökeik vannak az imperialistáknak? (Tito. banda, jobboldali szocdem, Vatikán., kulákság, klérus; stb-). Milyen tények bizonyítják a * béketábor hatalmas erőfölényét az imperialista táborral szemben? a) Mi a bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió a világ legerősebb ha­talma, gazdasági, katonai és politikai téren? t>) Miben jut kifejezésre Kína és a többi népi demokratikus ország egyre növekvő ereje? c) Miért legyőzhetetlen erő a nem. zetközi békemozgalom? Hogyan biztosítja, a választás • sikere népünk békéjének meg­szilárdítását? a) Hogyan függ össze a választás a békeharccal? b) Mik a föladataink a választás sikere és a békéért folyó harc erősítése érdekében? Mindhárom kérdést, de különösen az utolsót kapcsolják össze a napi feladatokkal. A tavaszi munkákat és a beadást szabotáló kulákokát ítélt el a bíróság A putrioki járásbíróság Holló Le­leszi Albert domaházi kulákot 2 évi és 8 hónapi börtönre ítélte, mert szabotálta a tavaszi vetést és nem teljesítette tojás és baromfi beadási kötelezettségét. Virágh Bálint domaházi kulák büntetése 6 hónapi börtön. Kissbene- dek Bálint domaházi kulák ugyan­csak 6 hónapi börtönbüntetést ka­pott. EZT KAPJA MEGYÉNK 1953-BAN- fi NÉPFRONTRA ADÓI! SZAVAZATODDAL SEGÍTSD ÉLŰ A TERVEK GYORS MEG VALÓSÍTÁSAI! 3H *í63000fi. [MeóyéA/K 1S>S3 Év/ BERUHÁZÁS! terve Több MINT 2, milliard Fi. szoc/Aus és egészség ÜGY! CÉLOKRA 60 S66 OOO Ft r' _ kereskedelemre és KÖZLEKEDÉSRE Z1130 000Ft UTAKRA,HIÖBKRR ES KOl­Tijztrsa'oi célokra l/Z 990OOO Fi Három kuliurotthon terven felül A megyei tanács népművelési állandó bizottsága elhatározta, hogy társadalmi erők mozgósításával ebben az esztendőben terven felül 3 kultúrotthont létesít a me* gyében. A tervben előirányzott 380 új kultúrcsoport helyett 400-at szerveznek. Ellentervben 1900 önálló műsoros est ren­dezése helyett 2000. — 7500 Szabad Föld Téli Este helyett 7600 és 2250 szakköri tag szervezése helyett 2500 szerepel­KULTURÁLIS KIADÁSOKRA 77957000ét Fejlődik megyénk helyiipara Megyénk helyiiparának 20 százalékkal magasabb termelési értéket kell elérnie ez évben, mint 1952-ben. A helyiipar anyag» ellátásához meg igen jelentős rejtett tar­talékokkal rendelkezünk. Meg kell szer­vezni a fűz, kukoricaháncs, szalma, nád és gyékény ipari feldolgozását. Országos je­lentőségű üzemeink élenjáró dolgozóiból brigádokat szerveznek, amelyek átadják értékes tapasztalataikat a helyi ipari ázo­A tiszaluci jobboldali szociáldemokrata tanácselnök kulákmentései Nem sokkal a felszabadulás után még így harsogott nagy hangon az egyiK gyűlésen: „Wem sok időt adok annak és bekergetjük ezeket a -iJsommunistákat az ócska-Táktába. (így hívják Tiszalucon a Takta- patak egyik részét.)’ K. Nagy Lajos a további eszten­dőkben! sem változott, legfeljebb annyiban, hogy még véresebb száj­jal uszított a kommunisták ellen. 1948 elején egy gyűlésen — mint a szociáldemokrata párt ottani szer­vezetének elnöke — kijelentette: — ha lesz is egyesülés, ő a maga ré­széről nem egyesül — utána pedig ismét ócsárló, becsmérlő kijelenté­seket tett a Kommunista Pártra. Hogy, hogy nem,. K. Nagy Lajos mégis MDP tag lett. Ö volt a köz­ségben megalakult első termelőcso­port, a „Vörös hajnal“ tsz. első el­nöke. Ahogy a tsz. alapító tagjai visszaemlékeznek akkori működésé­re, röviden így emlegetik: — meg­teremtette az alapot a termelőszö­vetkezetben a „Csáki-korszakhoz“... K. Nagy Lajos ugyanis nem sok idő múlva a községi tanács elnöke lett, a tsz. vezetésében ifj. Csáki Sándor lett az utóda, — nyegle, fe­lelőtlen ember, aki apjával és hoz- - &á hasonló cimboráival rendkívül Bokát ártott az amúgy is kezdeti nehézségekkel küzdő tsz-nek. A tsz. elnök apját — aki egyébként bri­gádvezető volt — lopás miatt 6 hó­napi börtönre ítélték. A Csáki-klikk tagjai igyekeztek elvenni a szorgal­mas dolgozók kedvét a munkától, ők maguk dorbézoltak, munkaegység nélkül nagy járandóságot vettek fel, h szorgalmas tagok pedig alig kap­tak valamit. Valósággal a tönk szé­lére került akkor a termelőszövet­kezet. Tudott erről K. Nagy Lajos tanácselnök, de neki éppen az volt ö. jó, hogy ez így alakult. * Tanácselnöki tisztségét — sok egyéb kártevés mellett — arra hasz­nálta fel, hogy a dolgozó nép többi ellenségét, a kulákokat mentse. Jellemző például Kiss Tivadar ku­lák esete. A községben a becsületes dolgo­zók úgy beszélnek Kiss Tivadarról, mint a népi demokrácia, a dolgozók mindenre elszánt gyalázatos ellen­ségéről. Állandóan cselédet tartott, ezt hajszolta, ő maga élősködőit. Állandó tagja volt a községi kép­viselőtestületnek, amely a népelle- hes határozatokat hozta. A felsza­badulás után a kisgazdapárt helyi Szervezetének titkára lett. Amikor 1946-ban a felszabadító Szovjet­uniótól állatokat kaptunk az új gaz­dák, a íöldhözjuítatottak megsegí­tésére, Tiszalucon Kiss Tivadarnak még nagy hangja volt. A miniszté­riumban akkor még megbújt másik ellenséges elem érkezett Tiszalucra, hogy döntsenek az állatok kiosztó-1 sáról. Kiss Tivadarral együtt úgy intézkedtek, hogy — új gazdák nem kaphatnak jószágot, csak a „ré­giek“, ami az ő szóhasználatukban kulákot jelentett. (Nagy harcok után is mindössze 3—4 új gazda kapott, akkor állatot Tiszalucon, a többit később vették vissza a ku- lákoktól, amikor a Kommunista Párt már megerősödött a községben is.) K. Nagy Lajos a múlt év végén javaslatot terjesztett elő a végre­hajtó bizottság ülésén, hogy Kiss Ti­vadart is vegyék le a kuláklistáról. Meg is indokolta, hogy miért: „Ne­vezettnek, valamint családjának a demokráciához való viszonyára ki­fogás nincs... A szocializmus építé­sét nem akadályozta... A múltban szegényember-szerető volt . . tt Kiss Tivadar a tanácselnök min­den mesterkedése ellenére sem ke­rült le a kuláklistáról, vannak azonban nem kis számban olyanok, akiknek ügyében K- Nagy Lajos nem is fordult a végrehajtó bizott­sághoz, hanem — csak úgy egysze­rűen „eltűntek“, mint kulákok és megjelentek, mint „becsületes kö­zépparasztok“. 1950/51-ben még 32 kulák volt a listán, — 1952 januárjában már csak 14. Hova lettek a többiek? Fekete Imre 27 holdas kulák ma az „Alkotmány“ l. típusú tszcs-ben „dolgozik“. C. Nagy András neve is ott volt az 1950/51-es kuláklistán. — ma szintén az „Alkotmány“ tag­ja. Batta Lajos nevét is hiába ke­ressük most már a kuláklistán, ott van viszont a ..Kossuth“ tszcs, tag­jainak sorában. Ugyanígy a „Kos­suth“-ban van Danyi László ku­lák. Az „Uj élet“ tszcs-be furako- dott Mészáros Károly 27 és félhol­das kulák, hasonlóképen Papp La­jos.... Nem véletlen,hogy évek óta meg­maradtak ezek a csoportok I. típu­súnak . „ . • K. Nagy Lajos még mindig a III. típusú tsz. tagja. — mint tag és tanácselnök hogyan segíti a cso­portot? Joggá] teszik szóvá a csoport tagjai, hogy nem sok segítséget kapnak a tanácstól. A tanácselnök alig-alig fordul meg a tss-néL Az elmúlt évben igen nagy munkaerő- hiánnyal küzdött a csoport, gyen­ge volt a fegyelem is — érezhető volt még a Csáki-klikk garázdálko­dásának következménye —, hiába kérték azonban a tanácselnököt, hogy ne adjanak olyan egykönnyen munkakönyvét azoknak a csoport­tagoknak, akik máshova akarnak menni dolgozni, otthagyva földjü­ket a csoport tagjainak gondjára, — a jelentkezők mégis megkapták a munkakönyvét. K. Nagy Lajos azzal védekezett — hogy szembe­állítsa a csoport tagságát az új tsz- elnökkel, Baka Jánossal —, hogy „az elnök adott Írást a munkaköny­vét igénylőknek“. Sok más hasonló tény is arra mutat, hogy a tanács­elnöknek nemhogy szívügye lett volna a tsz. erősítése, hanem — mint jobboldali szociáldemokratától ez várható is — bomlasztani, gyen­gíteni akarta a csoportot. K. Nagy Lajos demagóg módon számtalanszor kifakad, kirohan a kormányzat intézkedései ellen. Ugyanezt teszi csalódja is. Apósát, Gy. Kiss Istvánt úgy emlegetik a községben, mint aki „tűzzel-vassal pusztítaná a demokráciát“. Valóság­gal izgat a népi demokrácia ellen a tanácselnök felesége is. Különöské­pen sok kárt okoz a tanácselnök öccse, Nagy Bertalan. Nagy Bertalan az egyik I. típusú tszcs, elnöke, emellett a községi le­geltetési bizottság elnöke, a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnöke és — koporsóraktáros... Állandóan intrikál a „Vörös haj­nal“ elien. Lebeszélt érlelődő elha­tározásáról sok olyan I. típusú tszcs, tagot, aki át akart lépni a III. típusú tsz-be. Alávaló hazugsá­goktól sem riad vissza. Felesége út­ján azt a hírt terjesztette a tsz. tagjai között, hogy .menjenek csak be az irodába, kérjenek földet, mért a tsz. harmadába ad ki művelésre földet.“ összehívatta a többi I, tí­pusú tszcs, elnökeit, arra . uszított, hogy ne kössenek dohánytermelési szerződést, ne fogadják el a terv- előírást. amelyet a járási tanács ki­dolgozott. <* • Több panasz hangzott el a köz­ségben, hogy a járási tanács pénz­ügyi osztálya helytelenül állapította meg jónéhány dolgozó paraszt adó­ját. Ezek el is mentek a tanács­hoz. az adóügyi megbízott a járási értekezleten többször fel is szólalt már. K. Nagy Lajos azonban mit sem tett annak érdekében, hogy a kirívó hibák, — sőt egyes esetek­ben kiáltó igazságtalanságok —­megszűnjenek Ez esetben ugyanis azt is el kellett volna mondania, hogy öccse — Nagy Bertalan — három hold után havonta mindösz- sze 20 forint adót fizet, vagy pél­dául Vadász Lajos volt csendőrnek 7 holdra havi adója csupán 30 fo­rint, — ezen pedig nyilván nem akart változtattatni. A tanácsházán úgyszólván semmit sem dolgozik, nem ellenőrizte, hogy a beosztottak hogyan végzik felada­tukat. Ezért alakult ki az a hely­zet, hogy a legnagyobb hibákat — amelyekről alapos vizsgálat esetleg kiderítheti, hogy tudatos kártevé­sek — egyszerű „tévedésnek“ mon­danak. Szóvátették példáu] a ta­nácsházán, hogy C. Nagy András —- aki 1950/51-ben még a kuláklis­tán szerepelt — most csak 140 fo­rint adót fizet, sokkal kevesebbet, mint a középparasztok. Tóth Gyu- láné, a tanács egyik dolgozója erre azzal válaszolt. hogy „C. Nagy András adóívét véletlenül összecse­rélték Z. Nagy Andráséval.“ Ha utánanéznek, kideríthették volna, hogy ez nem igaz, nem is lehetsé­ges, mert Z. Nagy András havi adója viszont 60 forint, de még D. Nagy Andrással való névcseréről sem lehet szó, mert ez a dolgozó paraszt havi 80 forint „lót fizet. A járási tanács pénzügyi osztályát súlyos felelősség terheli az adóki­vetés aránytalanságai miatt, de leg­alább annyira felelős K- Nagy La­jos, aki nem sürgette a hibák leg­gyorsabb kijavítását. Nyilván az volt ezzel a célja — amit részben sikerült is elérnie —. hogy a köz­ségben szembekerüljenek egymással a volt cselédek és a középparasztok. Mindezeknek a mesterkedéseknek ellenére egyre jobban fejlődött, erősödött a „Vörös hajnal“ tsz. Ta­valy ősszel több mint 60 új tag lé­pett a csoportba. Az idén a tsz igen nagy igyekezettel, jól végezte a tavaszi munkát, határidő előtt befejezte a vetést, most pedig a ku­korica négyzetes vetésével messze környéknek kiváló példát mutat. E szép sikerek eléréséért elisme­rés illeti Baka Jánost: aki az elmúlt év áprilisától a csoport elnöke. Nagy érdemei azonban nem felej­tethetik el hogy sok hibáján kell még javítania. Még mindig nem forrott össze a tagság egészé­vel. Nem szereti, ha bírálják, sok esetben visszautasítja a kritikát. Nem karolja fel eléggé a tagok kez­deményezéseit. Magatartásának ezekre a hiányosságaira hivatkoz­nak azok. akik hitelt adtak annak az alaptalan híresztelésnek, hogy Baka János is r— kulák. Erre való tekintettel különösen nagy hiba. hogy Baka János be­vitte a tsz-be nagybátyjának mos. tohaöát. Csetnekí Zoltánt, aki való­ban kulák, neve szerepelt is az 1950/51-es listán. Helytelen az is, hogy még mindig Baka János test­vére, Buda Jánosné a tsz. pénztár rosa. Azt sem nézik jó szemmel a tsz. tagjai, hogy a fuvarozásokat rendszeresen testvére apósára. Buda Albertre bízza. Körültekintőbben kell megszerveznie a munkát, ta­nulnia kell az elmúlt évi tapasztala» tokból, amikor nagyrészt az ö. hi­bájából a csoportnak sok lucernája, szénája ment tönkre, nem gondos» kodtak elegendő silótakarmányról, s ennek következményeit megsíny­lette állatállományuk. « A tsz. pártszervezetének és veze­tőségének nem szabad eltűrnie az olyan eseteket, amilyennel Ozsváth Gábor mutatott rendkívül rossz pél­dát. Annak ellenére, hogy a tsz. pártszervezetének vezetőségi tagja, a községi egységes nártvezetőség elnöke, a tsz. fegyelmi bizottságá­nak elnöke, — most ’em vesz részt a tavaszi munkában, mert „beteg“. Ugyanakkor a szomszédos Taktahar- kány községben több holdat bérelt az állami tartalékterületből. Amikor belépett a tsz-be 2 lovát fiának ad­ta „örökségbe“. fia műveli most meg a béréit földet, ahelyett, hogy apjávaj együtt a tsz.ben a közös vagyon gyarapításán fáradozna. Ozsváthot megbírálták eljárása miatt, nemsokára pecsétes igazoló írást mutatott arról. hogy „mát* nincs béreli földje, mert átvette tőle Szendrei Bertalan, a helyi föld. művesszövetkezet boltkezelője.“ A taktaharkányi tanácstól kapott fel­világosítás szerint ez az írás hami­sítvány. (!) Szükséges, hogy alapos vizsgálat induljon, a pártszervezet is felelősségre vonja Ozsváth Gá­bort. Egyébként K. Nagy Lajos tanács­elnökről is azt mondták a község­ben. hogy ö is bérelt állami tarta­lék földet Taktahrrkánvban. Ami­kor megkérdeztük. kijelentette, hogy ez nem igaz, „ezt be keltene ám bizonyítani...“ Kétségtelen, hogy a tanácselnök, nek nincs taktaharkányi bérelt földje, de — nem ő tehet róla. Igényelt földet, meg is kötötték erre a szerződést de a taktaharkányi ta­nács intézkedésére ezt később ha­tálytalanították... tt Legfőbb ideje annak az intézke­désnek, amellyel K. ISIagy Lajost eL távolítják tanácselnöki tisztségéből. Bizonyos, hogy megfelelő új tanács­elnök vezetésével a tanács elősegíti a termelőszövetkezeti mozgalom nagy erősödését, keményen fellép a kártevő knláknkkal szemben kijavít­ja a jelenleg tapasztalható hiányos­ságokat, s a pártszervezet írá ­sát követve, munkájává! el/ Tissahic további virágzó fejlő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents